This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32017D0901
Council Implementing Decision (CFSP) 2017/901 of 24 May 2017 implementing Decision 2013/798/CFSP concerning restrictive measures against the Central African Republic
A Tanács (KKBP) 2017/901 végrehajtási határozata (2017. május 24.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról
A Tanács (KKBP) 2017/901 végrehajtási határozata (2017. május 24.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról
HL L 138., 2017.5.25, pp. 140–142
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2017.5.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 138/140 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/901 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. május 24.)
a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. december 23-i 2013/798/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2c. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2013. december 23-án elfogadta a 2013/798/KKBP határozatot. |
|
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a 2127 (2013) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2017. május 17-én egy személyt felvett a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. |
|
(3) |
A 2013/798/KKBP határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2013/798/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. május 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
L. GRECH
MELLÉKLET
Az e határozat mellékletében szereplő személyt fel kell venni a 2013/798/KKBP határozat mellékletében szereplő jegyzékbe.
A. Személyek
|
„12. |
Abdoulaye HISSENE (más néven: a) Abdoulaye Issène; b) Abdoulaye Hissein; c) Hissene Abdoulaye; d) Abdoulaye Issène Ramadane; e) Abdoulaye Issene Ramadan; f) Issene Abdoulaye
Születési idő: 1967 Születési hely: Ndele, Bamingui-Bangoran, Közép-afrikai Köztársaság Állampolgárság: Közép-afrikai Köztársaság Útlevélszám: közép-afrikai köztársasági diplomataútlevelének száma: D00000897, kiállítás dátuma: 2013. április 5. (érvényes 2018. április 4-ig) Cím: a) KM5, Bangui, Közép-afrikai Köztársaság, b) Nana-Grebizi, Közép-afrikai Köztársaság Az ENSZ általi jegyzékbe vétel dátuma: 2017. május 17. Egyéb információ: Hissène korábban ifjúsági és sportminiszter volt a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökének, Michel Djotodiának a kabinetjében. Ezt megelőzően a Hazafias Front az Igazságért és a Békéért elnevezésű politikai párt vezetője volt. Emellett Banguiban, különösen a PK5-ös (harmadik) körzetben fegyveres milíciák vezetője is volt. A szankcióbizottság által a jegyzékbe vétellel kapcsolatban nyújtott indokolás szöveges összefoglalásából származó információ: További információk: Abdoulaye Hissène és a volt Séléka más tagjai a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökével, François Bozizéval szövetséges anti-balakabeli szabotőrökkel, többek között Maxime Mokommal együttműködve 2015 szeptemberében erőszakos tüntetéseket és összecsapásokat szítottak egy meghiúsult államcsíny részeként, amelynek célja a kormány megdöntése volt, amíg Catherine Samba-Panza akkori elnök az ENSZ 2015. évi Közgyűlésén tartózkodott. A Közép-afrikai Köztársaság kormánya több, a meghiúsult államcsínyhez kapcsolódó bűncselekménnyel – például gyilkossággal, gyújtogatással, kínzással és fosztogatással – vádolja Mokomot, Hissène-t és másokat. 2015-től Hissène volt a Bangui PK5-ös körzetében működő és több mint 100 taggal rendelkező fegyveres milíciák egyik fő vezetője. E minőségében akadályozta a szabad mozgást, és az államhatalomnak a térségben történő helyreállítását, többek között azzal, hogy jogellenesen megadóztatta a szállítási és kereskedelmi tevékenységeket. 2015 második felében a volt Séléka „nairobistáinak” képviselője volt Banguiban, és szoros kapcsolatban állt a Mokom vezetése alatt álló anti-balaka csoportok harcosaival. A 2015. szeptember 26. és október 3. között Banguiban történt erőszakos cselekményekben Haroun Gaye és Hissène irányítása alatt álló fegyveresek is részt vettek. A gyanú szerint 2015. december 13-án, az alkotmányos népszavazás napján Hissène csoportjának tagjai is részt vettek a volt Séléka vezetője, Mohamed Moussa Dhaffane járműve elleni támadásban. Hissène-t azzal vádolják, hogy az ő irányítása mellett hajtották végre a Bangui KM5-ös körzetében történt erőszakos cselekményeket, amelyekben öt ember életét vesztette, húsz megsebesült, más lakosok pedig a támadás miatt nem tudtak részt venni az alkotmányos népszavazáson. Hissène veszélybe sodorta a választások megrendezését azzal, hogy megtorló támadásokat szított különböző csoportok között. A rendőrség 2016. március 15-én Bangui M'poko repülőterén elfogta és a nemzeti csendőrség kutatási és nyomozási egységének átadta Hissène-t. A milíciája a későbbiekben erőszakkal kiszabadította, és ellopott egy fegyvert, amelyet korábban a MINUSCA adott át a szankcióbizottság által jóváhagyott mentesség iránti kérelem alapján. 2016. június 19-én, miután a belső biztonsági erők a PK12-es körzetben muszlim kereskedőket tartóztattak le, Gaye és Hissène milíciái Banguiban elraboltak öt rendőrt. A MINUSCA június 20-án megpróbálta kiszabadítani az elrabolt rendőröket. Hissène és Gaye fegyveresei tűzharcba keveredtek a túszok kiszabadítását megkísérlő békefenntartókkal, aminek eredményeképpen legalább hat személy életét vesztette, egy békefenntartó pedig megsebesült. 2016. augusztus 12-én Hissène vezetett egy hat járműből álló konvojt, amely állig felfegyverzett személyeket szállított. A Banguiból menekülő konvojt a MINUSCA Sibuttól délre feltartóztatta. Észak felé haladva a konvoj több ellenőrző ponton is tűzharcot vívott a belső biztonsági erőkkel. A MINUSCA-nak sikerült Sibuttól déli irányban 40 kilométerre megállítania a konvojt. Hosszas tűzharcot követően elfogtak 11 személyt, de Hissène és több társa elmenekült. A letartóztatottak a MINUSCA-nak elmondták, hogy Hissène volt a konvoj vezetője, céljuk pedig az volt, hogy eljussanak Briába és ott részt vegyenek a volt Sélékához tartozó csoportok gyűlésén, amelyet Nourredine Adam szervezett. A szakértői csoport kétszer – 2016 augusztusában és szeptemberében – Sibutba utazott, hogy megvizsgálja az Hissène, Gaye és Hamit Tidjani konvojához tartozó, a MINUSCA által augusztus 13-án lefoglalt tárgyakat. A csoport az Hissène házában augusztus 16-án lefoglalt lőszereket is megvizsgálta. A hat járműben és a letartóztatott személyeknél halált okozó és halált nem okozó katonai felszereléseket egyaránt találtak. A központi csendőrség 2016. augusztus 16-án rajtaütött Hissène bangui otthonán, ahol több mint 700 fegyvert találtak. Egy volt Séléka-tagokból álló csoport 2016. szeptember 4-én hat motorkerékpáron Kaga-Bandoróból elindult, hogy felvegye Hissène-t és társait, és Dékoa mellett tüzet nyitott a MINUSCA tagjaira. Az incidens során egy volt Séléka-harcos életét vesztette, két békefenntartó és egy polgári személy pedig megsebesült.” |