This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R0110
Council Regulation (EU) 2022/110 of 27 January 2022 fixing for 2022 the fishing opportunities for certain fish stocks and groups of fish stocks applicable in the Mediterranean and Black Seas
A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról
A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról
ST/15090/2021/INIT
HL L 21., 2022.1.31, p. 165–186
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 31/01/2022
|
2022.1.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 21/165 |
A TANÁCS (EU) 2022/110 RENDELETE
(2022. január 27.)
egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 6. cikke értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények figyelembevételével, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentéseket, a megfelelő földrajzi területek vagy szakterületek tekintetében létrehozott tanácsadó testületektől kapott szakvéleményeket, valamint a tagállamok által készített közös ajánlásokat is. |
|
(2) |
A halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedések – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételek – elfogadása a Tanács feladata. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében. |
|
(3) |
Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke értelmében a közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozamnak (MFH) megfelelő kiaknázási arány elérése 2015-ig, amely állományoknál lehetséges, az összes állomány esetében pedig fokozatosan legkésőbb 2020-ig. |
|
(4) |
A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot és figyelembe véve az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is. |
|
(5) |
Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében az említett tervekben megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni. |
|
(6) |
A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves tervet (a továbbiakban: a terv) az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre, és az 2019. július 16-án lépett hatályba. A terv célja annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. |
|
(7) |
Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig maximális fenntartható hozamot eredményezzen. A halászati lehetőségeket a vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók tekintetében az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben, a vörös garnéla (Aristeus antennatus) és az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében pedig a tudományos szakvéleménynek megfelelően megállapított maximális fogási korlátban kell kifejezni. |
|
(8) |
A HTMGB szakvéleménye szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő halállományokra vonatkozó MFH-célértékek eléréséhez további sürgős intézkedésekre van szükség, és a vonóhálós halászhajók tekintetében jelentősen csökkenteni kell a halászati mortalitást. Ezért 2022 tekintetében a vonóhálós halászhajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését – a terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban – a 2015–2017-es alapforgatókönyvhöz képest 6 %-kal csökkenteni kell, amelyet az (EU) 2021/90 tanácsi rendeletben (3) 2021-re megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésből, az olasz hatóságok szintjén megállapított további erőkifejtés-csökkentés után kell levonni. |
|
(9) |
A HTMGB szakvéleménye szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő halállományokra vonatkozó MFH-célértékek eléréséhez további sürgős intézkedésekre van szükség, különösen annak érdekében, hogy a fenékhorogsoros hajók esetében kezelni lehessen a halászati mortalitást. A 2022-es év tekintetében – a terv 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban és a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számában kifejezett halászati erőkifejtés alapján – meg kell határozni a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését. A horogsoros hajókra vonatkozó ezen legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés nem befolyásolhatja a 2023-as évre meghatározandó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. |
|
(10) |
A HTMGB 2020-as szakvéleménye szerint a maximális fenntartható hozam legkésőbb 2025-re történő eléréséhez a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületeken és a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken jelentősen csökkenteni kell a vörösgarnéla halászati mortalitását. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) halászati tudományos tanácsadó bizottsága (SAC) a GFCM 2 földrajzi alterületre vonatkozóan ugyanezt a szakvéleményt bocsátotta ki a vörös garnéla halászati mortalitásával kapcsolatban. Ezenfelül a HTMGB becslése szerint a vörös garnéla biomasszája csökkenőben van. A HTMGB 2021-es szakvéleménye szerint e faj halászati mortalitása nem változott, ezért további állománygazdálkodási intézkedésekre van szükség. Tekintettel a tudományos szakvéleményekre és az állományok változatlan helyzetére – a terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban – helyénvaló az erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni, és a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületeken élő vörös garnéla tekintetében egyedi maximális fogási korlátot, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken élő vörös garnéla tekintetében pedig maximális fogási korlátot megállapítani. |
|
(11) |
A HTMGB 2020-as szakvéleménye a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken élő óriásgarnéla biomasszájának csökkenéséről számolt be. A HTMGB 2021-es szakvéleménye szerint e faj halászati mortalitása nem változott, biomasszája pedig továbbra is csökkenőben van. Tekintettel a tudományos szakvéleményre és az állományok változatlan helyzetére, a terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban helyénvaló az erőkifejtési rendszert maximális fogási korlátokkal kiegészíteni, és a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken élő óriásgarnéla tekintetében egyedi maximális fogási korlátot megállapítani. |
|
(12) |
2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/42/2018/1. sz. ajánlást, amely a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterületek) állománygazdálkodási intézkedéseket állapít meg az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan. Az említett intézkedések fogási, illetve erőkifejtési korlátokról és egy három egymást követő hónapon át tartó éves tilalmi időszakról is rendelkeznek, amelyet az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk az 1100/2007/EK tanácsi rendelet (4) állományvédelmi célkitűzéseivel, az angolnára vonatkozó nemzeti állománygazdálkodási tervvel vagy tervekkel, valamint az angolnának az adott tagállam területén tapasztalt időszakos vándorlási mintájával összhangban. Amennyiben az említett ajánlás hatálybalépése előtt a halászati erőkifejtés vagy a fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményező nemzeti állománygazdálkodási tervek voltak érvényben, a már megállapított és végrehajtott fogási vagy halászati erőkifejtési korlátokat nem szabad túllépni. A tilalmi időszakot az említett ajánlásnak megfelelően a Földközi-tengeren az összes tengervízen, valamint a brakkvizeken, például a torkolatokban, a parti lagúnákban és az átmeneti vizekben is alkalmazni kell. A tilalmi időszak funkcionálisan kapcsolódik a halászati lehetőségekhez, mivel annak hiányában a fogások mennyiségét vagy a halászati erőkifejtés mértékét kell csökkenteni az állomány helyreállítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(13) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) a kis méretű nyílt vízi fajok fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely a kis méretű nyílt vízi fajokra halászó erszényes kerítőhálós hajók és nyílt tengeri vonóhálós hajók tekintetében bevezette a maximális fogásmennyiséget és az ahhoz kapcsolódó flottakapacitási korlátot. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(14) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről és a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/6. sz. ajánlást, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett ajánlás egy évvel meghosszabbította a meglévő intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(15) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/8. sz. ajánlást, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett ajánlás egy évvel meghosszabbította a meglévő intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(16) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) az óriásgarnéla és a vörös garnéla fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/7. sz. ajánlást, amely befagyasztotta a halászhajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett ajánlás egy évvel meghosszabbította a meglévő intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(17) |
2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében bevezette a halászati erőkifejtési rendszert és az ahhoz kapcsolódó flottakapacitási korlátot. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(18) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a legfőbb, tengerfenéken élő állományok Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterületek) történő halászata tekintetében halászati erőkifejtési rendszer létrehozásáról szóló GFCM/44/2021/1 sz. ajánlást, amely egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében – vonóháló-típusonként és flottaszegmensenként – bevezette a halászati napok legnagyobb megengedett számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(19) |
Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait és annak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira, valamint a tengerfenéken élő fajokra gyakorolt elhanyagolható hatását, indokolt fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, és a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, valamint a tengerfenéken élő fajokra vonatkozó minimális erőkifejtés-kvótához. |
|
(20) |
2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/4. sz. ajánlást a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nemes korall (Corallium rubrum) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászati engedélyek maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést és lehalászási korlátot írt elő a nemes korall tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(21) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta az Alborán-tengeren (GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterület) a nagyszemű vörösdurbincs fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről és a GFCM/43/2019/2. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/4. sz. ajánlást, amely fogási és erőkifejtési korlátozást vezetett be a 2010 és 2015 közötti időszakban engedélyezett és alkalmazott átlagos szint alapján. Az említett ajánlás egy évvel meghosszabbította a meglévő intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(22) |
2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal halászatában a halcsoportosulást előidéző, lehorgonyzott eszközök használatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről és a GFCM/43/2019/1. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/11. sz. ajánlást, amely befagyasztotta a nagy aranymakrahalra halászó hajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést. Az említett ajánlás egy évvel meghosszabbította a meglévő intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(23) |
2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a Fekete-tengeren (GFCM 29 földrajzi alterület) a nagy rombuszhal halászatát érintő többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. Az említett ajánlás újabb regionális teljes kifogható mennyiségeket (TAC), egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. E további intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel hiányukban a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC-szint csökkentésre szorulna az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. |
|
(24) |
A GFCM tudományos szakvéleményének megfelelően a fekete-tengeri sprattállomány életképessége érdekében fenn kell tartani a halászati mortalitás jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani. |
|
(25) |
A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, és figyelmet fordítva az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre. |
|
(26) |
Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (5) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell. |
|
(27) |
Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásáról szóló 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hatálya alá tartozik. |
|
(28) |
A 847/96/EK tanácsi rendelet (7) kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve az analitikai célokra kifogható teljes mennyiségek tekintetében az említett rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és 4. cikkét mely állományok esetében nem kell alkalmazni. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai teljes kifogható mennyiségekre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét. |
|
(29) |
A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet 2022. január 1-jétől legyen alkalmazandó. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie. |
|
(30) |
A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet meghatározza a 2022-ben a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet az alábbi halállományokat kiaknázó uniós halászhajókra vonatkozik:
|
a) |
európai angolna (Anguilla anguilla), nemes korall (Corallium rubrum) és nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) a 4. cikk b) pontjában meghatározott Földközi-tengeren; |
|
b) |
vörös garnéla (Aristeus antennatus), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) a Földközi-tenger nyugati térségében a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint; |
|
c) |
szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren; |
|
d) |
szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren; |
|
e) |
óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) a 4. cikk e) pontjában meghatározott Tuniszi-csatornában, a 4. cikk f) pontjában meghatározott Jón-tengeren és a 4. cikk g) pontjában meghatározott Levantei-tengeren; |
|
f) |
nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) a 4. cikk h) pontjában meghatározott Alborán-tengeren; |
|
g) |
spratt (Sprattus sprattus) és nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a 4. cikk i) pontjában meghatározott Fekete-tengeren. |
(2) Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
a) |
„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek; |
|
b) |
„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység; |
|
c) |
„teljes kifogható mennyiség” (TAC):
|
|
d) |
„kvóta”: a TAC-nak az Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada; |
|
e) |
„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa; |
|
f) |
„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre; |
|
g) |
„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél; |
|
h) |
„halcsoportosulást előidéző eszköz” (FAD): a tenger felszínén lebegő lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása. |
4. cikk
Halászati övezetek
E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:
|
a) |
„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott területek; |
|
b) |
„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
c) |
„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
d) |
„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és18 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
e) |
„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
f) |
„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
g) |
„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületeken található vizek; |
|
h) |
„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–3 földrajzi alterületeken található vizek; |
|
i) |
„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület. |
II. CÍM
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
I. FEJEZET
Földközi-tenger
5. cikk
Európai angolna
(1) Ez a cikk az európai angolna (Anguilla anguilla) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó, nevezetesen a célzott, a járulékos és a rekreációs célú halászatra a Földközi-tenger valamennyi tengervizén, ideértve az olyan édesvizeket és átmeneti brakkvizeket is, mint a lagúnák és a torkolatok.
(2) Az uniós halászhajók számára az egyes tagállamok által meghatározandó három egymást követő hónapnyi időszakban tilos az európai angolna halászata a Földközi-tenger uniós és nemzetközi vizein. A halászati tilalmi időszaknak összhangban kell állnia az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel és az európai angolnának az érintett tagállamokban jellemző időszakos vándorlási mintájával. A tagállamok a tilalmi időszak hatálybalépése előtt legalább egy hónappal, de legkésőbb 2022. január 31-ig közlik a Bizottsággal az általuk meghatározott időszakot.
(3) A tagállamok nem léphetik túl az európai angolna tekintetében az 1100/2007/EK rendelet 2. és 4. cikkével összhangban elfogadott nemzeti állománygazdálkodási terveik útján megállapított és végrehajtott maximális fogási mennyiséget vagy halászati erőkifejtést.
6. cikk
Nemes korall
(1) Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) – célzott és rekreációs célú – begyűjtésére irányuló, az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakása.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakását vagy kirakodását.
7. cikk
Nagy aranymakrahal
(1) Ez a cikk a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi kereskedelmi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a II. melléklet határozza meg.
II. FEJEZET
A Földközi-tenger nyugati térsége
8. cikk
Tengerfenéken élő állományok
(1) Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését e rendelet III. melléklete határozza meg. A tagállamok a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével összhangban szabályozzák.
(3) A Földközi-tenger nyugati részének uniós vizein tartózkodó uniós halászhajók tekintetében alkalmazandó maximális fogási korlátok tagállamok közötti elosztását e rendelet III. melléklete határozza meg.
(4) A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések:
|
a) |
A halászati lehetőségek tagállamok általi, e rendeletben meghatározott elosztásának összhangban kell állnia az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében meghatározott kritériumokkal. |
|
b) |
A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
|
9. cikk
Adattovábbítás
A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottsághoz a halászati erőkifejtési adatokat.
Amikor a tagállamok e cikkel összhangban megküldik a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok III. mellékletben meghatározott kódjait használják.
III. FEJEZET
Adriai-tenger
10. cikk
Kis méretű nyílt vízi fajok
(1) Ez a cikk az Adriai-tengeren szardínia (Sardina pilchardus) és szardella (Engraulis encrasicolus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a IV. mellékletben meghatározott szinteket.
(3) A kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – kW-ban, bruttó tonnatartalomban (BT) és a hajók számában kifejezett – flottakapacitását a IV. melléklet határozza meg.
11. cikk
Tengerfenéken élő állományok
(1) Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.
(3) A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli, és/vagy az azonos halászeszközökhöz tartozó halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják a IV. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtés-kiosztásukat, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott nemzeti átváltási tényezőt alkalmaznak.
(4) A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.
12. cikk
Adattovábbítás
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.
IV. FEJEZET
Jón-tenger, Levantei-tenger és Tuniszi-csatorna
13. cikk
(1) Ez a cikk a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában az óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális számát az V. melléklet határozza meg.
V. FEJEZET
Alborán-tenger
14. cikk
(1) Ez a cikk az Alborán-tengeren a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott, horogsoros és kézi horogsoros kereskedelmi célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott szinteket.
VI. FEJEZET
Fekete-tenger
15. cikk
A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása
(1) Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.
16. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása
(1) Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2) A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.
17. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása
A nagy rombuszhal halászatára a 16. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem halászhatnak évente 180 halászati napnál többet.
18. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak
Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.
19. cikk
A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
(1) A halászati lehetőségeknek az e rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
|
a) |
az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék; |
|
b) |
az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; és |
|
c) |
az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások. |
(2) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
20. cikk
Adattovábbítás
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. január 27-én.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).
(3) A Tanács (EU) 2021/90 rendelete (2021. január 28.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 1. o.).
(4) A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).
(5) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).
(7) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).
I. MELLÉKLET
A FÖLDKÖZI-TENGERI ÁLTALÁNOS HALÁSZATI BIZOTTSÁG NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek legnagyobb megengedett számát és a begyűjtött mennyiség maximális szintjét.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) földrajzi alterületeit (a továbbiakban: a GFCM földrajzi alterületek) jelölik.
Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Corallium rubrum |
COL |
Nemes korall |
1. táblázat.
A halászati engedélyek legnagyobb száma (1)
|
Tagállam |
Nemes korall COL |
|
Görögország |
12 |
|
Spanyolország |
0 (2) |
|
Franciaország |
32 |
|
Horvátország |
28 |
|
Olaszország |
40 |
2. táblázat.
A begyűjtött mennyiség élőtömegtonnában kifejezett maximális szintje
|
Faj: |
Nemes korall Corallium rubrum |
Övezet: |
a Földközi-tenger uniós vizei (GFCM 1–27 földrajzi alterületek) COL/GF1-27 |
|
|
Görögország |
1,844 |
|
A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Spanyolország |
0 (2) |
|
||
|
Franciaország |
1,400 |
|
||
|
Horvátország |
1,226 |
|
||
|
Olaszország |
1,378 |
|
||
|
Unió |
5,848 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns/Nem született róla megállapodás |
|||
(1) Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok száma, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.
(2) Összhangban a spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal.
II. MELLÉKLET
A NAGY ARANYMAKRAHAL ÁLLOMÁNYAIVAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE
Az e mellékletben szereplő táblázat meghatározza a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tenger nemzetközi vizeit jelölik.
Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Coryphaena hippurus |
DOL |
Nagy aranymakrahal |
A nemzetközi vizeken tevékenységet folytató hajók részére kiadott halászati engedélyek legnagyobb száma (1)
|
Tagállam |
Nagy aranymakrahal DOL |
|
Olaszország |
797 |
|
Málta |
130 |
(1) Az 1343/2011/EU rendelettel összhangban ezt a kvótát kizárólag 2022. augusztus 15. és december 31. között lehet lehalászni.
III. MELLÉKLET
A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
Az e mellékletben szereplő táblázatok az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkében meghatározottak szerint állománycsoportonként meghatározzák a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), valamint a maximális fogási korlátokat és a Földközi-tenger nyugati térségében bármilyen típusú vonóhálóval (1) tengerfenéki állományokra halászó hajók és a tengerfenéki állományokra halászó fenékhorogsoros hajók teljes hosszát.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az (EU) 2019/1022 rendeletben és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.
Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Aristaeomorpha foliacea |
ARS |
Óriásgarnéla |
|
Aristeus antennatus |
ARA |
Vörös garnéla |
|
Merluccius merluccius |
HKE |
Szürke tőkehal |
|
Mullus barbatus |
MUT |
Bajuszos vörösmárna |
|
Nephrops norvegicus |
NEP |
Norvég homár |
|
Parapenaeus longirostris |
DPS |
Piros ostorgarnéla |
Halászati napokban kifejezett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés
|
a) |
Vonóhálós hajók az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületek) (2)
|
|
b) |
Vonóhálós hajók Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek) (3)
|
|
c) |
Fenékhorogsoros hajók az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületek)
|
|
d) |
Fenékhorogsoros hajók Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek)
|
Maximális fogási korlát
|
e) |
Vörös garnélára (Aristeus antennatus) vonatkozó halászati lehetőségek az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6, 7 földrajzi alterületek) a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
f) |
Vörös garnélára (Aristeus antennatus) és óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozó halászati lehetőségek Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek) a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP.
(2) A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túl egy adott tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthat ki a szóban forgó tagállam számára az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig. Erre a tagállamnak akkor van lehetősége, ha:
|
a) |
az említett hajók 45 mm-es szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy |
|
b) |
az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm-es szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken ejtett fogásokat; vagy |
|
c) |
az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken a növendék egyedekből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy |
|
d) |
az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen a tengerfenéki fajok növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége. |
Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot azon halászhajók jegyzékéről, amelyeket érinti ezeknek a további halászati napoknak a kiosztása. Az érintett tagállam emellett havonta külön is értesíti a Bizottságot ezekről a további kiosztásokról.
Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) vagy d) pontban említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan rendelkezésre álló összes információt.
A halászati erőkifejtés összesen 2 %-át az érintett flottaszegmens részére kiosztott – az érintett tagállam általi értesítés időpontjában rendelkezésre álló – erőkifejtés-mennyiség alapján kell kiszámítani.
(3) A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túl egy adott tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthat ki a szóban forgó tagállam számára az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig. Erre a tagállamnak akkor van lehetősége, ha:
|
a) |
az említett hajók 45 mm-es szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy |
|
b) |
az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm-es szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken ejtett fogásokat; vagy |
|
c) |
az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken a növendék egyedekből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy |
|
d) |
az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen a tengerfenéki fajok növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége. |
Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot azon halászhajók jegyzékéről, amelyeket érinti ezeknek a további halászati napoknak a kiosztása. Az érintett tagállam emellett havonta külön is értesíti a Bizottságot ezekről a további kiosztásokról.
Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) vagy d) pontban említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan rendelkezésre álló összes információt.
A halászati erőkifejtés összesen 2 %-át az érintett flottaszegmens részére kiosztott – az érintett tagállam általi értesítés időpontjában rendelkezésre álló – erőkifejtés-mennyiség alapján kell kiszámítani.
IV. MELLÉKLET
AZ ADRIAI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonként határozzák meg a halászati lehetőségeket és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.
Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Engraulis encrasicolus |
ANE |
Szardella |
|
Merluccius merluccius |
HKE |
Szürke tőkehal |
|
Mullus barbatus |
MUT |
Bajuszos vörösmárna |
|
Nephrops norvegicus |
NEP |
Norvég homár |
|
Parapenaeus longirostris |
DPS |
Piros ostorgarnéla |
|
Sardina pilchardus |
PIL |
Szardínia |
|
Solea solea |
SOL |
Közönséges nyelvhal |
1. Kis méretű nyílt vízi fajok (GFCM 17 és 18 földrajzi alterületek)
A fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége
|
Faj: |
kis méretű nyílt vízi fajok (szardella és szardínia) Engraulis encrasicolus és Sardina pilchardus |
Övezet: |
a GFCM 17 és 18 földrajzi alterület uniós és nemzetközi vizei (SP1/GF1718) |
|
|
Olaszország |
35 394 |
A fogások maximális mennyisége A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
||
|
Horvátország |
56 304 |
|||
|
TAC |
Nem releváns |
|||
A kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó vonóhálós hajók és erszényes kerítőhálós hajók maximális flottakapacitása
|
Tagállam |
Halászeszköz |
A hajók száma |
kW |
BT |
|
Horvátország |
PS |
249 |
77 145,52 |
18 537,72 |
|
Olaszország |
PTM-OTM-PS |
685 |
134 556,7 |
25 852 |
|
Szlovénia (2) |
PS |
4 |
433,7 |
38,5 |
2. Tengerfenéken élő állományok a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen
A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban) a GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületen (Adriai-tenger) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként és flottaszegmensenként.
|
|
|
|
|
|
Halászati napok 2022-ben |
||
|
Halászeszköz típusa |
Földrajzi terület |
Érintett állományok |
Teljes hajóhossz |
Erőkifejtési csoport kódja |
OLASZORSZÁG |
HORVÁTORSZÁG |
SZLOVÉNIA (3) |
|
Vonóháló (OTB) |
GFCM 17 és 18 földrajzi alterület |
Bajuszos vörösmárna; szürke tőkehal; piros ostorgarnéla és norvég homár |
< 12 m |
EFF/MED3_OTB_TR1 |
3 521 |
10 388 |
|
|
≥ 12 m és < 24 m |
EFF/MED3_OTB_TR2 |
79 139 |
24 202 |
|
|||
|
≥ 24 m |
EFF/MED3_OTB_TR3 |
6 934 |
2 173 |
|
|||
|
Merevítőrudas vonóháló (TBB) |
GFCM 17 földrajzi alterület |
Közönséges nyelvhal |
< 12 m |
EFF/MED3_TBB_TR1 |
200 |
0 |
|
|
≥ 12 m és < 24 m |
EFF/MED3_TBB_TR2 |
3 747 |
0 |
|
|||
|
≥ 24 m |
EFF/MED3_TBB_TR3 |
3 726 |
0 |
|
|||
A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók és merevítőrudas vonóhálót használó hajók maximális flottakapacitása
|
Tagállam |
Halászeszköz |
A hajók száma |
kW |
BT |
|
Horvátország |
OTB |
495 |
79 867,99 |
13 267,99 |
|
Olaszország |
OTB-TBB |
1 363 |
260 618,37 |
47 148 |
|
Szlovénia (*1) |
OTB |
11 |
1 813,00 |
168,67 |
(1) Szlovénia esetében a mennyiségek a 2014-es fogási szinten alapulnak, és nem haladhatják meg a 300 tonnát.
(2) A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3000 halászati napot.
(3) A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3000 halászati napot.
(*1) A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az OTB-felszerelést használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. Az OTB-felszerelést használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.
V. MELLÉKLET
A JÓN-TENGEREN, A LEVANTEI-TENGEREN ÉS A TUNISZI-CSATORNÁBAN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában a tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.
Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Aristaeomorpha foliacea |
ARS |
Óriásgarnéla |
|
Aristeus antennatus |
ARA |
Vörös garnéla |
|
a) |
A Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma
|
|
b) |
A Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma
|
|
c) |
A Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületek) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma
|
VI. MELLÉKLET
AZ ALBORÁN-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
A horogsorral és kézi horogsorral ejtett fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége
|
Faj: |
Nagyszemű vörösdurbincs Pagellus bogaraveo |
Övezet: |
az Alborán-tenger uniós vizei (GFCM 1–3 földrajzi alterület) SBR/GF1-3 |
|
|
Spanyolország |
225 |
|
A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Unió |
225 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns/Nem született róla megállapodás |
|||
VII. MELLÉKLET
A FEKETE-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.
Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.
A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.
Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:
|
Tudományos név |
Hárombetűs kód |
Közönséges név |
|
Sprattus sprattus |
SPR |
Spratt |
|
Scophthalmus maximus |
TUR |
Nagy rombuszhal |
|
Faj: |
Spratt Sprattus sprattus |
Övezet: |
a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület) (SPR/F3742C) |
|
|
Bulgária |
8 032,50 |
|
Analitikai kvóta A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Románia |
3 442,50 |
|
||
|
Unió |
11 475 |
|
||
|
TAC |
Nem releváns/Nem született róla megállapodás |
|||
|
Faj: |
Nagy rombuszhal Scophthalmus maximus |
Övezet: |
a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület) (TUR/F3742C) |
|
|
Bulgária |
75 |
|
Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |
|
|
Románia |
75 |
|
||
|
Unió |
150 |
|||
|
TAC |
857 |
|
||
(*1) 2022. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.