(1)

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 1995. január 1-jén hatályba lépett.

(2)

A WTO-egyezmény II. cikkének (2) bekezdése értelmében a WTO-egyezmény 1., 2. és 3. mellékletében szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: multilaterális kereskedelmi megállapodások) a WTO-egyezmény szerves részét alkotják és minden tagra nézve kötelezőek.

(3)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése értelmében kivételes körülmények között a miniszteri konferencia dönthet úgy, hogy felmentést ad egy tagot a WTO-egyezmény vagy a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike szerint terhelő kötelezettség alól.

(4)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése meghatározza a WTO-egyezmény 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) mellékletében szereplő multilaterális kereskedelmi megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentések megadásával kapcsolatos eljárásokat.

(5)

A WTO-egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése értelmében a miniszteri konferencia jogosult a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni.

(6)

A WTO-egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciájának ülései közötti időszakokban annak funkcióit a WTO Általános Tanácsa gyakorolja. A WTO-egyezmény IX. cikkének (1) bekezdése értelmében a WTO általában konszenzussal hozza meg döntéseit.

(7)

1999. június 15-én a WTO-tagok felmentést adtak az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT) I. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól annak érdekében, hogy a fejlődő országnak minősülő tagok preferenciális tarifális elbánásban részesíthessék az ENSZ által legkevésbé fejlett országoknak minősített országok termékeit 2009. június 30-ig anélkül, hogy ugyanezeket a vámtételeket kelljen alkalmazniuk minden más tag hasonló termékeire. 2009. május 27-én a WTO-tagok meghosszabbították ezt a felmentést a 2009. július 1. és 2019. június 30. közötti időszakra.

(8)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján Chile, India, Kína, Thaiföld és Törökország (a továbbiakban: társszerzők) kérelmet nyújtottak be az Általános Tanácshoz, hogy az hozzon határozatot a meglévő WTO-felmentés meghosszabbításáról annak érdekében, hogy a fejlődő országnak minősülő tagok preferenciális tarifális elbánásban részesíthessék a legkevésbé fejlett országok termékeit a 2019. július 1. és 2029. június 30. közötti időszakban.

(9)

A társszerzők kérelmüket a legkevésbé fejlett országok különleges sebezhetőségével indokolták, valamint azokkal a különleges strukturális nehézségekkel, amelyekkel ezek az országok a globális gazdaságban szembesülnek, továbbá annak fontosságával, hogy termelésük és exportalapjuk diverzifikálásának támogatása érdekében megfelelő piacra jutás biztosításával eredményesebbé váljon részvételük a multilaterális kereskedelmi rendszerben.

(10)

E felmentés meghosszabbítása nem lenne kedvezőtlen hatással sem az Unió gazdaságára, sem az Uniónak a felmentés kedvezményezettjeivel fennálló kereskedelmi kapcsolataira. Ezenkívül az Unió vámmentes és kvótamentes piacra jutást biztosít a legkevésbé fejlett országok számára a „fegyver kivételével mindent” rendszer keretében, továbbá támogatja, hogy más WTO-tagok is kereskedelmi kedvezményeket biztosítsanak a legkevésbé fejlett országok számára.

(11)

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban helyénvaló meghatározni a WTO Általános Tanácsában az Európai Unió által képviselendő álláspontot – amely szerint támogatni kell a felmentés meghosszabbítását, amely lehetővé teszi a fejlődő országnak minősülő tagok számára, hogy preferenciális tarifális elbánást biztosítsanak a legkevésbé fejlett országokból származó termékek számára 2029. június 30-ig –, mivel a felmentés meghosszabbítása kötelező érvényű lesz a WTO-tagokra nézve,