Ten dokument pochodzi ze strony internetowej EUR-Lex
Dokument 32018R1627
Commission Implementing Regulation (EU) 2018/1627 of 9 October 2018 amending Implementing Regulation (EU) No 680/2014 as regards prudent valuation for supervisory reporting (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2018/1627 végrehajtási rendelete (2018. október 9.) a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2018/1627 végrehajtási rendelete (2018. október 9.) a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2018/6492
HL L 281., 2018.11.9, str. 1—525
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Już nie obowiązuje, Data zakończenia ważności: 27/06/2021; közvetve hatályon kívül helyezte: 32021R0451
9.11.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 281/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1627 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. október 9.)
a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 99. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 394. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 430. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) pontosítja azokat a követelményeket, amelyeknek megfelelően az intézményeknek az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns adatokat kell szolgáltatniuk. Az 575/2013/EU rendelet által létrehozott szabályozási keret a nem alapvető rendelkezései vonatkozásában további szabályozástechnikai standardok elfogadása útján fokozatosan kiegészítésre és módosításra kerül. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet e változások tükrözése céljából naprakésszé kell tenni. |
(2) |
Az 575/2013/EU rendeletet kiegészítette a prudens értékelésre vonatkozó (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), valamint az értékpapírosításra vonatkozó (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4). A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet az említett változások figyelembevétele, valamint az intézmények felügyeleti adatszolgáltatásához használt útmutatók és fogalommeghatározások további pontosítása céljából naprakésszé kell tenni. A 680/2014/EU végrehajtási rendelet alkalmazása során feltárt félrevezető hivatkozásokat és formázási következetlenségeket szintén javítani kell. |
(3) |
Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet a valós értéken értékelt pozíciók prudens értékelési korrekcióira vonatkozó követelményeket ír elő. A prudens értékelés követelményeinek végrehajtásához két módszert határoz meg: az alapvető módszert és az egyszerűsített módszert. Az intézmények említett követelményeknek való megfelelésének ellenőrzése és a szóban forgó rendelet értékelési korrekciókra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából a prudens értékelési követelményekhez kapcsolódó kiegészítő adatszolgáltatásra van szükség. |
(4) |
Az (EU) 2017/2401 rendelet módosítja az 575/2013/EU rendeletet abból a célból, hogy az értékpapírosításokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények jobban tükrözzék a kockázatokat, valamint megfelelően figyelembe vegyék az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások sajátosságait. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell a felülvizsgált értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatás figyelembevétele érdekében. |
(5) |
A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell abból a célból is, hogy az illetékes hatóságok hatékonyabban nyomon követhessék és értékeljék az intézmények kockázati profilját és fel tudják mérni a pénzügyi szektor számára jelentett kockázatokat, amihez a kitettségek földrajzi megoszlására vonatkozó adatszolgáltatási követelmények kisebb módosítására van szükség. |
(6) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul. |
(7) |
Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező, a prudens értékelésre és a teljes földrajzi bontásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét. Az említett rendelet 15. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az EBH nem folytatott további nyilvános konzultációt az e rendelet alapjául szolgáló végrehajtás-technikai standardtervezet azon részeire vonatkozóan, amelyek vagy szerkesztési jellegűek vagy csak néhány elemet vezetnek be a felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszerbe, mivel ez a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet hatókörével és hatásával összehasonlítva aránytalan lenne. |
(8) |
A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 680/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 9. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép; |
4. |
A II. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép; |
5. |
Az V. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép; |
6. |
A IX. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép; |
7. |
A XI. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép; |
8. |
A XVI. melléklet helyébe e rendelet VI. melléklete lép; |
9. |
A XIX. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép; |
10. |
A XXI. melléklet helyébe e rendelet VIII. mellékletének szövege lép; |
11. |
A XXII. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szövege lép; |
12. |
A XXIII. melléklet helyébe e rendelet X. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 54. o.)
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)
I. MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
COREP TÁBLÁK |
|||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla / táblacsoport megnevezése |
Rövid név |
|
|
Tőkemegfelelés |
CA |
1 |
C 01.00 |
SZAVATOLÓTŐKE |
CA1 |
2 |
C 02.00 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CA2 |
3 |
C 03.00 |
TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK |
CA3 |
4 |
C 04.00 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: |
CA4 |
|
|
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK |
CA5 |
5,1 |
C 05.01 |
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK |
CA5.1 |
5,2 |
C 05.02 |
SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK |
CA5.2 |
|
|
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS |
GS |
6,1 |
C 06.01 |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN |
GS Összesen |
6,2 |
C 06.02 |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL |
GS |
|
|
HITELKOCKÁZAT |
CR |
7 |
C 07.00 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR SA |
|
|
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR IRB |
8,1 |
C 08.01 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR IRB 1 |
8,2 |
C 08.02 |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (Ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) |
CR IRB 2 |
|
|
FÖLDRAJZI BONTÁS |
CR GB |
9,1 |
C 09.01 |
9.1. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (SA kitettségek) |
CR GB 1 |
9,2 |
C 09.02 |
9.2. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (IRB kitettségek) |
CR GB 2 |
9,4 |
C 09.04 |
9.4. tábla – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához |
CCB |
|
|
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR EQU IRB |
10,1 |
C 10.01 |
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY |
CR EQU IRB 1 |
10,2 |
C 10.02 |
HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN |
CR EQU IRB 2 |
11 |
C 11.00 |
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
CR SETT |
12 |
C 12.00 |
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CR SEC SA |
13 |
C 13.00 |
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
CR SEC IRB |
14 |
C 14.00 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK |
CR SEC Details |
|
|
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
OPR |
16 |
C 16.00 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
OPR |
|
|
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK |
|
17,1 |
C 17.01 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT |
OPR DETAILS 1 |
17,2 |
C 17.02 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK |
OPR DETAILS 2 |
|
|
PIACI KOCKÁZAT |
MKR |
18 |
C 18.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA TDI |
19 |
C 19.00 |
PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA SEC |
20 |
C 20.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA TDI |
21 |
C 21.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE |
MKR SA EQU |
22 |
C 22.00 |
PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI |
MKR SA FX |
23 |
C 23.00 |
PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI |
MKR SA COM |
24 |
C 24.00 |
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK |
MKR IM |
25 |
C 25.00 |
HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA |
CVA |
|
|
PRUDENS ÉRTÉKELÉS |
MKR |
32,1 |
C 32.01 |
PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
PRUVAL 1 |
32,2 |
C 32.02 |
PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER |
PRUVAL 2 |
32,3 |
C 32.03 |
PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
PRUVAL 3 |
32,4 |
C 32.04 |
PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
PRUVAL 4 |
|
|
ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK |
MKR |
33 |
C 33.00 |
ÁLLAMHÁZTARTÁSI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT |
GOV |
C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)
Sorok |
Azonosító |
Tétel |
Összeg |
010 |
1 |
SZAVATOLÓ TŐKE |
|
015 |
1.1 |
ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE) |
|
020 |
1.1.1 |
CET1 TŐKE |
|
030 |
1.1.1.1 |
CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
040 |
1.1.1.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
045 |
1.1.1.1.1* |
Ebből: sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok |
|
050 |
1.1.1.1.2* |
Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
060 |
1.1.1.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
070 |
1.1.1.1.4 |
(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok |
|
080 |
1.1.1.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
090 |
1.1.1.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
091 |
1.1.1.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
092 |
1.1.1.1.5 |
(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
130 |
1.1.1.2 |
Eredménytartalék |
|
140 |
1.1.1.2.1 |
Előző évek eredménytartaléka |
|
150 |
1.1.1.2.2 |
Figyelembe vehető nyereség/veszteség |
|
160 |
1.1.1.2.2.1 |
Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény |
|
170 |
1.1.1.2.2.2 |
(–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része |
|
180 |
1.1.1.3 |
Halmozott egyéb átfogó jövedelem |
|
200 |
1.1.1.4 |
Egyéb tartalékok |
|
210 |
1.1.1.5 |
Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok |
|
220 |
1.1.1.6 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások |
|
230 |
1.1.1.7 |
CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés |
|
240 |
1.1.1.8 |
Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások |
|
250 |
1.1.1.9 |
Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében |
|
260 |
1.1.1.9.1 |
(–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében |
|
270 |
1.1.1.9.2 |
Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka |
|
280 |
1.1.1.9.3 |
Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség |
|
285 |
1.1.1.9.4 |
Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés |
|
290 |
1.1.1.9.5 |
(–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció |
|
300 |
1.1.1.10 |
(–) Cégérték (goodwill) |
|
310 |
1.1.1.10.1 |
(–) Immateriális javak között elszámolt cégérték |
|
320 |
1.1.1.10.2 |
(–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték |
|
330 |
1.1.1.10.3 |
Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
340 |
1.1.1.11 |
(–) Egyéb immateriális javak |
|
350 |
1.1.1.11.1 |
(–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt |
|
360 |
1.1.1.11.2 |
Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
370 |
1.1.1.12 |
(–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül |
|
380 |
1.1.1.13 |
(–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva |
|
390 |
1.1.1.14 |
(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
400 |
1.1.1.14.1 |
(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
410 |
1.1.1.14.2 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek |
|
420 |
1.1.1.14.3 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni |
|
430 |
1.1.1.15 |
(–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
440 |
1.1.1.16 |
(-) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete |
|
450 |
1.1.1.17 |
(–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
460 |
1.1.1.18 |
(–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
470 |
1.1.1.19 |
(–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
471 |
1.1.1.20 |
(–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
472 |
1.1.1.21 |
(–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható |
|
480 |
1.1.1.22 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
490 |
1.1.1.23 |
(–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
500 |
1.1.1.24 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
510 |
1.1.1.25 |
(–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg |
|
520 |
1.1.1.26 |
CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
524 |
1.1.1.27 |
(–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
529 |
1.1.1.28 |
CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
530 |
1.1.2 |
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) |
|
540 |
1.1.2.1 |
Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
550 |
1.1.2.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok |
|
560 |
1.1.2.1.2* |
Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok |
|
570 |
1.1.2.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
580 |
1.1.2.1.4 |
(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok |
|
590 |
1.1.2.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
620 |
1.1.2.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
621 |
1.1.2.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
622 |
1.1.2.1.5 |
(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
660 |
1.1.2.2 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások |
|
670 |
1.1.2.3 |
Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
680 |
1.1.2.4 |
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
690 |
1.1.2.5 |
(–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
700 |
1.1.2.6 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
710 |
1.1.2.7 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
720 |
1.1.2.8 |
(–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete |
|
730 |
1.1.2.9 |
AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
740 |
1.1.2.10 |
AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) |
|
744 |
1.1.2.11 |
(–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
748 |
1.1.2.12 |
AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
750 |
1.2 |
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) |
|
760 |
1.2.1 |
T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok |
|
770 |
1.2.1.1 |
Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
780 |
1.2.1.2* |
Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök |
|
790 |
1.2.1.3 |
Névértéken felüli befizetés (ázsió) |
|
800 |
1.2.1.4 |
(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok |
|
810 |
1.2.1.4.1 |
(–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
840 |
1.2.1.4.2 |
(–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
841 |
1.2.1.4.3 |
(–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
842 |
1.2.1.5 |
(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek |
|
880 |
1.2.2 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások |
|
890 |
1.2.3 |
Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok |
|
900 |
1.2.4 |
Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt |
|
910 |
1.2.5 |
Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva |
|
920 |
1.2.6 |
Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) |
|
930 |
1.2.7 |
(–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
940 |
1.2.8 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
950 |
1.2.9 |
(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
960 |
1.2.10 |
T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai |
|
970 |
1.2.11 |
T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) |
|
974 |
1.2.12 |
(–) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján |
|
978 |
1.2.13 |
T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb |
|
C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)
Sorok |
Tétel |
Azonosító |
Összeg |
010 |
1 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
020 |
1* |
Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint |
|
030 |
1** |
Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint |
|
040 |
1.1 |
HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
050 |
1.1.1 |
Sztenderd módszer (SA) |
|
060 |
1.1.1.1 |
Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül |
|
070 |
1.1.1.1.01 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
080 |
1.1.1.1.02 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
090 |
1.1.1.1.03 |
Közszektorbeli intézmények |
|
100 |
1.1.1.1.04 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
110 |
1.1.1.1.05 |
Nemzetközi szervezetek |
|
120 |
1.1.1.1.06 |
Intézmények |
|
130 |
1.1.1.1.07 |
Vállalkozások |
|
140 |
1.1.1.1.08 |
Lakosság |
|
150 |
1.1.1.1.09 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
160 |
1.1.1.1.10 |
Nemteljesítő kitettségek |
|
170 |
1.1.1.1.11 |
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek |
|
180 |
1.1.1.1.12 |
Fedezett kötvények |
|
190 |
1.1.1.1.13 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
200 |
1.1.1.1.14 |
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
210 |
1.1.1.1.15 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
211 |
1.1.1.1.16 |
Egyéb tételek |
|
220 |
1.1.1.2 |
Értékpapírosítási pozíciók (SA) |
|
230 |
1.1.1.2* |
ebből: újra-értékpapírosítás |
|
240 |
1.1.2 |
Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
|
250 |
1.1.2.1 |
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor |
|
260 |
1.1.2.1.01 |
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
270 |
1.1.2.1.02 |
Intézmények |
|
280 |
1.1.2.1.03 |
Vállalkozások – kkv |
|
290 |
1.1.2.1.04 |
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
300 |
1.1.2.1.05 |
Vállalkozások – egyéb |
|
310 |
1.1.2.2 |
IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor |
|
320 |
1.1.2.2.01 |
Központi kormányzatok és központi bankok |
|
330 |
1.1.2.2.02 |
Intézmények |
|
340 |
1.1.2.2.03 |
Vállalkozások – kkv |
|
350 |
1.1.2.2.04 |
Vállalkozások – speciális hitelezés |
|
360 |
1.1.2.2.05 |
Vállalkozások – egyéb |
|
370 |
1.1.2.2.06 |
Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) |
|
380 |
1.1.2.2.07 |
Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) |
|
390 |
1.1.2.2.08 |
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható |
|
400 |
1.1.2.2.09 |
Lakosság – egyéb kkv |
|
410 |
1.1.2.2.10 |
Lakosság – egyéb nem kkv |
|
420 |
1.1.2.3 |
Részvényjellegű kitettségek (IRB) |
|
430 |
1.1.2.4 |
Értékpapírosítási pozíciók (IRB) |
|
440 |
1.1.2.4* |
Ebből: újra-értékpapírosítás |
|
450 |
1.1.2.5 |
Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök |
|
460 |
1.1.3 |
Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke |
|
490 |
1.2 |
ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
500 |
1.2.1 |
Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat |
|
510 |
1.2.2 |
Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat |
|
520 |
1.3 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
530 |
1.3.1 |
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
540 |
1.3.1.1 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
550 |
1.3.1.2 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
555 |
1.3.1.3 |
Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára |
|
556 |
1.3.1.3* |
Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák |
|
557 |
1.3.1.3** |
Tájékoztató adat: Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák |
|
560 |
1.3.1.4 |
Deviza |
|
570 |
1.3.1.5 |
Áru |
|
580 |
1.3.2 |
Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke |
|
590 |
1.4 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
600 |
1.4.1 |
Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) |
|
610 |
1.4.2 |
Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) |
|
620 |
1.4.3 |
Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) |
|
630 |
1.5 |
FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
640 |
1.6 |
A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
650 |
1.6.1 |
Fejlett módszer |
|
660 |
1.6.2 |
Sztenderd módszer |
|
670 |
1.6.3 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján |
|
680 |
1.7 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
690 |
1.8 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
710 |
1.8.2 |
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján |
|
720 |
1.8.2* |
Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények |
|
730 |
1.8.2** |
Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények |
|
740 |
1.8.2*** |
Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények |
|
750 |
1.8.3 |
Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján |
|
760 |
1.8.4 |
Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték |
|
770 |
1.8.5 |
Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) |
|
780 |
1.8.5.1 |
Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA) |
|
790 |
1.8.5.1.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
800 |
1.8.5.1.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
810 |
1.8.5.2 |
Sztenderd módszer (SEC-SA) |
|
820 |
1.8.5.2.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
830 |
1.8.5.2.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
840 |
1.8.5.3 |
Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA) |
|
850 |
1.8.5.3.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
860 |
1.8.5.3.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
870 |
1.8.5.4 |
Belső értékelési módszer (IAA) |
|
880 |
1.8.5.4.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
890 |
1.8.5.4.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
900 |
1.8.5.5 |
Egyéb (kockázati súly = 1 250 %) |
|
910 |
1.8.6 |
Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) |
|
920 |
1.8.6.1 |
Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA) |
|
930 |
1.8.6.1.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
940 |
1.8.6.1.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
950 |
1.8.6.2 |
Sztenderd módszer (SEC-SA) |
|
960 |
1.8.6.2.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
970 |
1.8.6.2.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
980 |
1.8.6.3 |
Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA) |
|
990 |
1.8.6.3.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
1000 |
1.8.6.3.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
1010 |
1.8.6.4 |
Belső értékelési módszer (IAA) |
|
1020 |
1.8.6.4.1 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás |
|
1030 |
1.8.6.4.2 |
Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás |
|
1040 |
1.8.6.5 |
Egyéb (kockázati súly = 1 250 %) |
|
C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)
Sorok |
Azonosító |
Tétel |
Összeg |
010 |
1 |
CET1 tőkemegfelelési mutató |
|
020 |
2 |
A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) |
|
030 |
3 |
T1 tőkemegfelelési mutató |
|
040 |
4 |
A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) |
|
050 |
5 |
Teljes tőkemegfelelési mutató |
|
060 |
6 |
A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) |
|
Tájékoztató adatok: teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR), teljes tőkekövetelmény (OCR), 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) |
|||
130 |
13 |
Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató) |
|
140 |
13* |
TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató |
|
150 |
13** |
TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató |
|
160 |
14 |
Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató) |
|
170 |
14* |
OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató |
|
180 |
14** |
OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató |
|
190 |
15 |
OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) |
|
200 |
15* |
OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató |
|
210 |
15** |
OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató |
|
C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)
Sor |
Azonosító |
Tétel |
Oszlop |
Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek |
010 |
||
010 |
1 |
Halasztott adókövetelések összesen |
|
020 |
1.1 |
Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések |
|
030 |
1.2 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
040 |
1.3 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
050 |
2 |
Halasztott adókötelezettségek összesen |
|
060 |
2.1 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek |
|
070 |
2.2 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
080 |
2.2.1 |
Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
090 |
2.2.2 |
Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek |
|
093 |
2A |
Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések |
|
096 |
2B |
250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések |
|
097 |
2C |
0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések |
|
Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség |
|||
100 |
3 |
Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén |
|
110 |
3.1 |
A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege |
|
120 |
3.1.1 |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
|
130 |
3.1.2 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
|
131 |
3.1.3 |
Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések |
|
140 |
3.2 |
Figyelembe vehető várható veszteségek összesen |
|
145 |
4 |
Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén |
|
150 |
4.1 |
Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók |
|
155 |
4.2 |
Figyelembe vehető várható veszteségek összesen |
|
160 |
5 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához |
|
170 |
6 |
A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen |
|
180 |
7 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához |
|
Az elsődleges alapvető tőkéből történő levonások küszöbértékei |
|||
190 |
8 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
200 |
9 |
A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb |
|
210 |
10 |
A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb |
|
225 |
11.1 |
Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke |
|
226 |
11.2 |
Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke |
|
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|||
230 |
12 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
240 |
12.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
250 |
12.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
260 |
12.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
270 |
12.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
280 |
12.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
290 |
12.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
291 |
12.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
292 |
12.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
293 |
12.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
300 |
13 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
310 |
13.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
320 |
13.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
330 |
13.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
340 |
13.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
350 |
13.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
360 |
13.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
361 |
13.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
362 |
13.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
363 |
13.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
370 |
14 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
380 |
14.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
390 |
14.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
400 |
14.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
410 |
14.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
420 |
14.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
430 |
14.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
431 |
14.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
432 |
14.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
433 |
14.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|||
440 |
15 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
450 |
15.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
460 |
15.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
470 |
15.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
480 |
15.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
490 |
15.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
500 |
15.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
501 |
15.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
502 |
15.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
503 |
15.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
510 |
16 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
520 |
16.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
530 |
16.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
540 |
16.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
550 |
16.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
560 |
16.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
570 |
16.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
571 |
16.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
572 |
16.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
573 |
16.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
580 |
17 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával |
|
590 |
17.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
600 |
17.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
610 |
17.1.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
620 |
17.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
630 |
17.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
640 |
17.2.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
641 |
17.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
642 |
17.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
643 |
17.3.2 |
(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók |
|
A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke: |
|||
650 |
18 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le |
|
660 |
19 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le |
|
670 |
20 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le |
|
A szavatoló tőke levonása alóli átmeneti felmentés |
|||
680 |
21 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
690 |
22 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
700 |
23 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
710 |
24 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
720 |
25 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
730 |
26 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
Tőkepufferek |
|||
740 |
27 |
Kombinált pufferkövetelmény |
|
750 |
|
Tőkefenntartási puffer |
|
760 |
|
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer |
|
770 |
|
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer |
|
780 |
|
Rendszerkockázati tőkepuffer |
|
800 |
|
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
810 |
|
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer |
|
II. pillér szerinti követelmények |
|||
820 |
28 |
A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények |
|
Kiegészítő információk befektetési vállalkozások esetében |
|||
830 |
29 |
Induló tőke |
|
840 |
30 |
Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény |
|
Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbök számításához |
|||
850 |
31 |
Nem hazai eredeti kitettségek |
|
860 |
32 |
Teljes eredeti kitettség |
|
Bázel I-es alsó korlát |
|||
870 |
|
Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása |
|
880 |
|
A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása |
|
890 |
|
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény |
|
900 |
|
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer |
|
910 |
|
A teljes tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő minimális szavatolótőke-követelmények tekintetében |
|
C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)
|
A CET1 tőke kiigazításai |
Az AT1 tőke kiigazításai |
A T2 tőke kiigazításai |
A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások |
Tájékoztató adatok |
|||
Alkalmazandó százalékos arány |
Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül |
|||||||
Kód |
Azonosító |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
010 |
1 |
KIIGAZÍTÁSOK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
020 |
1.1 |
SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK |
cella kapcsolata {CA1;r220} |
cella kapcsolata {CA1;r660} |
cella kapcsolata {CA1;r880} |
|
|
|
030 |
1.1.1 |
Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
040 |
1.1.1.1 |
A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
050 |
1.1.1.2 |
Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
060 |
1.1.2 |
Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok |
cella kapcsolata {CA5.2;r010;c060} |
cella kapcsolata {CA5.2;r020;c060} |
cella kapcsolata {CA5.2;r090;c060} |
|
|
|
070 |
1.2 |
KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK ÉS AZOK MEGFELELŐI |
cella kapcsolata {CA1;r240} |
cella kapcsolata {CA1;r680} |
cella kapcsolata {CA1;r900} |
|
|
|
080 |
1.2.1 |
Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek |
|
|
|
|
|
|
090 |
1.2.2 |
A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
091 |
1.2.3 |
Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
092 |
1.2.4 |
A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében |
|
|
|
|
|
|
100 |
1.3 |
EGYÉB ÁTMENETI KIIGAZÍTÁSOK |
cella kapcsolata {CA1;r520} |
cella kapcsolata {CA1;r730} |
cella kapcsolata {CA1;r960} |
|
|
|
110 |
1.3.1 |
Nem realizált nyereség és veszteség |
|
|
|
|
|
|
120 |
1.3.1.1 |
Nem realizált nyereség |
|
|
|
|
|
|
130 |
1.3.1.2 |
Nem realizált veszteség |
|
|
|
|
|
|
133 |
1.3.1.3. |
Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége |
|
|
|
|
|
|
136 |
1.3.1.4. |
A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége |
|
|
|
|
|
|
138 |
1.3.1.5. |
Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés |
|
|
|
|
|
|
140 |
1.3.2 |
Levonások |
|
|
|
|
|
|
150 |
1.3.2.1 |
Folyó üzleti év veszteségei |
|
|
|
|
|
|
160 |
1.3.2.2 |
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
170 |
1.3.2.3 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
180 |
1.3.2.4 |
Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva |
|
|
|
|
|
|
190 |
1.3.2.5 |
Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök |
|
|
|
|
|
|
194 |
1.3.2.5* |
ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel |
|
|
|
|
|
|
198 |
1.3.2.5** |
ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel |
|
|
|
|
|
|
200 |
1.3.2.6 |
Saját tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
210 |
1.3.2.6.1 |
Saját CET1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
211 |
1.3.2.6.1** |
ebből: közvetlen részesedések |
|
|
|
|
|
|
212 |
1.3.2.6.1* |
ebből: közvetett részesedések |
|
|
|
|
|
|
220 |
1.3.2.6.2 |
Saját AT1 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
221 |
1.3.2.6.2** |
ebből: közvetlen részesedések |
|
|
|
|
|
|
222 |
1.3.2.6.2* |
ebből: közvetett részesedések |
|
|
|
|
|
|
230 |
1.3.2.6.3 |
Saját T2 tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
231 |
1.3.2.6.3* |
ebből: közvetlen részesedések |
|
|
|
|
|
|
232 |
1.3.2.6.3** |
ebből: közvetett részesedések |
|
|
|
|
|
|
240 |
1.3.2.7 |
Kölcsönös részesedések |
|
|
|
|
|
|
250 |
1.3.2.7.1 |
Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
260 |
1.3.2.7.1.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
270 |
1.3.2.7.1.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
280 |
1.3.2.7.2 |
Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
290 |
1.3.2.7.2.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
300 |
1.3.2.7.2.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
310 |
1.3.2.7.3 |
Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban |
|
|
|
|
|
|
320 |
1.3.2.7.3.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
330 |
1.3.2.7.3.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
340 |
1.3.2.8 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
350 |
1.3.2.8.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
360 |
1.3.2.8.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
370 |
1.3.2.8.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
380 |
1.3.2.9 |
A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
385 |
1.3.2.9a |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések |
|
|
|
|
|
|
390 |
1.3.2.10 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
400 |
1.3.2.10.1 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
410 |
1.3.2.10.2 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
420 |
1.3.2.10.3 |
Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
|
|
|
|
|
|
425 |
1.3.2.11 |
Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól |
|
|
|
|
|
|
430 |
1.3.3 |
További szűrők és levonások |
|
|
|
|
|
|
440 |
1.3.4 |
Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások |
|
|
|
|
|
|
C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)
CA 5.2 – Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok |
Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke |
A korlátszámítás alapja |
Alkalmazandó százalékos arány |
Korlát |
(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg |
||
Kód |
Azonosító |
Tétel |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
010 |
1. |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060; c010) |
020 |
2. |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060; c020) |
030 |
2.1 |
Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen |
|
|
|
|
|
|
040 |
2.2. |
Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
050 |
2.2.1 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
060 |
2.2.2 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
070 |
2.2.3 |
2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
080 |
2.3 |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték |
|
|
|
|
|
|
090 |
3 |
A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával |
|
|
|
|
|
cella kapcsolata {CA5.1;r060; c030) |
100 |
3.1 |
Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen |
|
|
|
|
|
|
110 |
3.2 |
Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek |
|
|
|
|
|
|
120 |
3.2.1 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
130 |
3.2.2 |
Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
140 |
3.2.3 |
2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek |
|
|
|
|
|
|
150 |
3.3 |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték |
|
|
|
|
|
|
C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)
|
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
TŐKEPUFFEREK |
||||||||||||||||||||||
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE |
|
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
|
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK |
|
|||||||||||||||||
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
|||||||
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|||||||||||||||||||||||
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
470 |
480 |
||
010 |
ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
TŐKEPUFFEREK |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NÉV |
KÓD |
LEI-kód |
INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM) (IGEN/ NEM |
SZERVEZET TÍPUSA |
AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP) |
ORSZÁGKÓD |
RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
SZAVATOLÓ TŐKE |
|
|
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE |
|
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
|
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY |
|
||||||||||||||||||||||||||||
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
|
T1 TŐKE ÖSSZESEN |
|
|
T2 TŐKE |
|
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER |
|||||||||||||||||||||
|
CET1 TŐKE |
|
AT1 TŐKE |
|
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK |
EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK |
EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK |
EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
025 |
030 |
035 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
470 |
480 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)
SA kitettségi osztály
|
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG |
A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|
|||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓS TÉNYEZŐJE |
(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
0 % |
20 % |
50 % |
100 % |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL |
EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATTAL MEGEGYEZŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL |
||||||||||||||
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
|
(-) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓ |
||||||||||||||||||
010 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
215 |
220 |
230 |
240 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
015 |
ebből: Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||
070 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||
140 |
0 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
2 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
4 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
10 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
20 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
35 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
50 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
75 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
150 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
370 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
1 250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Egyéb kockázati súlyok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
|||||||||||||||||||||||||
290 |
Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 08.01 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)
IRB kitettségi osztály:
Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:
|
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: |
|||||||||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA |
||||||||||||||||||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
GARANCIÁK |
HITELDERIVATÍVÁK |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
|||||||||||||||
INGATLAN |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK |
KÖVETELÉSEK |
||||||||||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
255 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
|
|
015 |
ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
Hitelkockázattal érintett mérlegtételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA: |
|||||||||||||||||||||||||||||||
090 |
KOCKÁZATI SÚLY: 0 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
50 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Ebből: az 1. kategóriában |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
90 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
115 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
250 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 08.02 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2)
IRB kitettségi osztály:
Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: |
||||||||||||||||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA |
|||||||||||||||||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
GARANCIÁK |
HITELDERIVATÍVÁK |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK |
|
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK |
||||||||||||||
INGATLAN |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK |
KÖVETELÉSEK |
|||||||||||||||||||||||||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
255 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)
Ország:
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
Leírások |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások |
KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
||
|
Nemteljesítő kitettségek |
||||||||||
010 |
020 |
040 |
050 |
055 |
060 |
070 |
075 |
080 |
090 |
||
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Multilaterális fejlesztési bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
075 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
085 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
095 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Nemteljesítő kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Kiemelkedően magas kockázatú tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Kollektív befektetési formák (KBF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Egyéb kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)
Ország:
|
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések |
Általános hitelkockázati kiigazítások |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások |
Leírások |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások |
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
||||
|
Ebből: nemteljesítő |
|
Ebből: nemteljesítő |
|
Ebből: nemteljesítő |
|||||||||||
010 |
030 |
040 |
050 |
055 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
105 |
110 |
120 |
125 |
130 |
||
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
042 |
Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
045 |
Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Ebből: KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ingatlannal fedezett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
A rulírozó állományba beszámítható |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyéb lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
KKV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Nem kkv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Részvényjellegű kitettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB)
Ország:
|
Összeg |
Százalék |
Kvalitatív információk |
|
010 |
020 |
030 |
||
Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat |
|
|||
010 |
Kitettségérték a sztenderd módszer szerint |
|
|
|
020 |
Kitettségérték az IRB-módszer szerint |
|
|
|
Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat |
|
|||
030 |
Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint |
|
|
|
040 |
Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint |
|
|
|
Lényeges hitelkockázati kitettségek – értékpapírosítás |
|
|||
050 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint |
|
|
|
060 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint |
|
|
|
Szavatolótőke-követelmények és súlyok |
|
|||
070 |
Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény |
|
|
|
080 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat |
|
|
|
090 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat |
|
|
|
100 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók |
|
|
|
110 |
Szavatolótőke-követelmények súlyai |
|
|
|
Anticiklikustőkepuffer-ráták |
|
|||
120 |
A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
130 |
Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
140 |
Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta |
|
|
|
2 %-os küszöbérték alkalmazása |
|
|||
150 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre |
|
|
|
160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre |
|
|
|
C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1)
|
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
KITETTSÉGÉRTÉK |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: |
|||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
||||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
|||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
||
010 |
IRB RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: |
|||||||||
070 |
KOCKÁZATI SÚLY: 190 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
290 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
370 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2)
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
KITETTSÉGÉRTÉK |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: |
||
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK |
|||||||
AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) |
(–) GARANCIÁK |
(–) HITELDERIVATÍVÁK |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)
|
KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA |
A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE |
|
010 |
020 |
030 |
040 |
||
010 |
A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen |
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) |
|
|
|
|
030 |
5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) |
|
|
|
|
040 |
16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) |
|
|
|
|
050 |
31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) |
|
|
|
|
060 |
Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) |
|
|
|
|
070 |
A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen |
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
080 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) |
|
|
|
|
090 |
5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) |
|
|
|
|
100 |
16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) |
|
|
|
|
110 |
31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) |
|
|
|
|
120 |
Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) |
|
|
|
|
C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG |
A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
0 % |
> 0 % és <= 20 % |
> 20 % és <= 50 % |
> 50 % és <= 100 % |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ |
MINŐSÍTETT (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) |
1 250 % |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
CQS 1 |
CQS 2 |
CQS 3 |
CQS 4 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS |
NEM MINŐSÍTETT |
|
EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA |
EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
|||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
250 |
CQS 1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
CQS 4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG |
(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT |
KITETTSÉGÉRTÉK |
|
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA |
(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||||||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE |
0 % |
> 0 % és <= 20 % |
> 20 % és <= 50 % |
> 50 % és <= 100 % |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ |
MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN |
CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1 |
CQS 2 |
CQS 3 |
CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2 |
CQS 5 |
CQS 6 |
CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3 |
CQS 8 |
CQS 9 |
CQS 10 |
CQS 11 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
|||||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
460 |
|||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
B |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
D |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
E |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
430 |
CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
CQS 5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
CQS 6 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
490 |
CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
500 |
CQS 8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
CQS 9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
CQS 10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
CQS 11 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details)
SOR SZÁMA |
BELSŐ KÓD |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS / SZINTETIKUS) |
ELSZÁMOLÁSI MÓD: Az értékpapírosított kitettségek a mérlegben maradnak, vagy kivezetésre kerülnek? |
A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: Az értékpapírosítási pozíciókra tőkekövetelmény vonatkozik? |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? |
STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK |
AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ / SZPONZOR / EREDETI HITELEZŐ / BEFEKTETŐ) |
NEM ABCP-PROGRAMOK |
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK |
MÓDSZER |
DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV |
|||||||||||||||||||||||||||||||
AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA |
A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) |
A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? |
KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN |
ÖSSZÉRTÉK |
AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) |
TÍPUS |
ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES) |
A KITETTSÉGEK SZÁMA |
ORSZÁG |
ELGD (%) |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) |
MÉRLEGTÉTELEK |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
LEJÁRAT |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS |
CTP/NEM CTP |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) |
|||||||||||||||||||||||||||||
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA |
JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT |
MÉRLEGTÉTELEK |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK |
KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK |
IRS / CRS |
ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK |
EGYÉB (az el nem ismert likviditási hitelkeretekkel együtt) |
ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
ELŐRE SOROLT |
KÖZTES |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
EGYEDI KOCKÁZAT |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
005 |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
075 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
445 |
446 |
450 |
460 |
470 |
480 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)
BANKI TEVÉKENYSÉGEK |
IRÁNYADÓ MUTATÓ |
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
Teljes működési kockázati kitettségérték |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ |
|||||||||||
3 ÉVVEL EZELŐTT |
2 ÉVVEL EZELŐTT |
ELŐZŐ ÉV |
3 ÉVVEL EZELŐTT |
2 ÉVVEL EZELŐTT |
ELŐZŐ ÉV |
EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT |
||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
O71 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
||||
010 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
||
020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
||
|
A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (CF) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS (TS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG (RBr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (PS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (AS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
VAGYONKEZELÉS (AM) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
110 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
120 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
130 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
|
|
|
|
|
C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)
A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE |
ESEMÉNYTÍPUSOK |
ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK |
|||||||||
BELSŐ CSALÁS |
KÜLSŐ CSALÁS |
MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG |
ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT |
TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK |
ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA |
VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS |
LEGALACSONYABB |
LEGMAGASABB |
||||
Sor |
|
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
0100 |
|
0010 |
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF] [CF] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0020 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0030 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0040 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0050 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0060 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0070 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0080 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0110 |
KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0120 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0130 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0140 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0150 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0160 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0170 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0180 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0210 |
LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0220 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0230 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0240 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0250 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0260 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0270 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0280 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0310 |
KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0320 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0330 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0340 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0350 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0360 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0370 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0380 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0410 |
LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0420 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0430 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0440 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0450 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0460 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0470 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0480 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0510 |
FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0520 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0530 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0540 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0550 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0560 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0570 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0580 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0610 |
ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0620 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0630 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0640 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0650 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0660 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0670 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0680 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0710 |
VAGYONKEZELÉS [AM] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0720 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0730 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0740 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0750 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0760 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0770 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0780 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0810 |
TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK [CI] |
Események száma (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0820 |
Bruttó veszteségérték (új események) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0830 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0840 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0850 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0860 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0870 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0880 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0910 |
ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN |
Események száma (új események). Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0911 |
≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0912 |
≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0913 |
≥ 100 000 és < 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0914 |
≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0920 |
Bruttó veszteségérték (új események). Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0921 |
≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0922 |
≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0923 |
≥ 100 000 és < 1000000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0924 |
≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0930 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma Ebből: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0935 |
ebből: pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0936 |
ebből: negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0940 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0945 |
ebből: pozitív veszteségkorrekciók összege (+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0946 |
ebből: negatív veszteségkorrekciók összege (–) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0950 |
Legnagyobb egyedi veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0960 |
Az öt legnagyobb veszteség összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0970 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0980 |
Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2)
|
Eseményazonosító |
Elszámolás napja |
Esemény napja |
Felismerés napja |
Eseménytípus |
Bruttó veszteség |
Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával |
BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT |
Jogalany neve |
Jogalany-azonosító |
Üzleti egység |
Leírás |
||||||||
Vállalati pénzügyek [CF] |
Kereskedés és értékesítés [TS] |
Lakossági közvetítői tevékenység [RBr] |
Kereskedelmi banki tevékenység [CB] |
Lakossági banki tevékenység [RB] |
Fizetési és elszámolási szolgáltatások [PS] |
Ügynökiszolgáltatások [AS] |
Vagyonkezelés [AM] |
Társasági szintű tételek [CI] [CI] |
||||||||||||
Sorok |
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
0100 |
0110 |
0120 |
0130 |
0140 |
0150 |
0160 |
0170 |
0180 |
0190 |
0200 |
… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)
Deviza:
|
POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
|||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
||
010 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA2 |
011 |
Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
012 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
013 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Lejáraton alapuló módszer |
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
040 |
0 ≤ 1 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
050 |
> 1 ≤ 3 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
060 |
> 3 ≤ 6 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
070 |
> 6 ≤ 12 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
080 |
2. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
090 |
> 1 ≤ 2 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében 1,9) év |
|
|
|
|
|
|
|
100 |
> 2 ≤ 3 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 1,9 ≤ 2,8) év |
|
|
|
|
|
|
|
110 |
> 3 ≤ 4 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 2,8 ≤ 3,6) év |
|
|
|
|
|
|
|
120 |
3. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
130 |
> 4 ≤ 5 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 3,6 ≤ 4,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
140 |
> 5 ≤ 7 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 4,3 ≤ 5,7) év |
|
|
|
|
|
|
|
150 |
> 7 ≤ 10 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 5,7 ≤ 7,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
160 |
> 10 ≤ 15 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 7,3 ≤ 9,3) év |
|
|
|
|
|
|
|
170 |
> 15 ≤ 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 9,3 ≤ 10,6) év |
|
|
|
|
|
|
|
180 |
> 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 10,6 ≤ 12,0) év |
|
|
|
|
|
|
|
190 |
(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 12,0 ≤ 20,0) év |
|
|
|
|
|
|
|
200 |
(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 20) év |
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Az átlagos hátralévő futamidőn alapuló módszer |
|
|
|
|
|
|
|
220 |
1. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
230 |
2. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
240 |
3. zóna |
|
|
|
|
|
|
|
250 |
Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
251 |
A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
260 |
Az 1. táblázat első kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
270 |
Az 1. táblázat második kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Hátralévő futamidő ≤ 6 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
290 |
Hátralévő futamidő > 6 hónap és ≤ 24 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
300 |
Hátralévő futamidő > 24 hónap |
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Az 1. táblázat harmadik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
320 |
Az 1. táblázat negyedik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
321 |
Minősített n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák |
|
|
|
|
|
|
|
325 |
Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
330 |
A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye |
|
|
|
|
|
|
|
350 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
360 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
370 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
380 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
385 |
Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok |
|
|
|
|
|
|
|
390 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK |
NETTÓ POZÍCIÓK |
A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
(–) HOSSZÚ |
(–) RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
150 % |
200 % |
225 % |
250 % |
300 % |
350 % |
425 % |
500 % |
650 % |
750 % |
850 % |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
150 % |
200 % |
225 % |
250 % |
300 % |
350 % |
425 % |
500 % |
650 % |
750 % |
850 % |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE |
|||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
460 |
470 |
480 |
490 |
500 |
510 |
520 |
530 |
540 |
550 |
560 |
570 |
580 |
590 |
600 |
610 |
||||||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: MKR SA TDI {325:060} |
||||
020 |
Ebből: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
050 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
060 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
070 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
080 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
090 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
100 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
110 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
120 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
130 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
140 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
150 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
160 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
170 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
180 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
190 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
200 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
210 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK |
NETTÓ POZÍCIÓK |
A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
KOCKÁZATI SÚLY < 1 250 % |
1 250 % |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
(–) HOSSZÚ |
(–) RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
250 % |
350 % |
425 % |
650 % |
Egyéb |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
7 – 10 % |
12 – 18 % |
20 – 35 % |
40 – 75 % |
100 % |
250 % |
350 % |
425 % |
650 % |
Egyéb |
MINŐSÍTETT |
NEM MINŐSÍTETT |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
|
ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK |
SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK |
|||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
310 |
320 |
330 |
340 |
350 |
360 |
370 |
380 |
390 |
400 |
410 |
420 |
430 |
440 |
450 |
||||
010 |
TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: MKR SA TDI {330:060} |
||
|
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
040 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
050 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
060 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
070 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
080 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
090 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
100 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
110 |
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
120 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
Nemzeti piac:
|
POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
||||||
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
|||||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
|||
010 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
020 |
Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
021 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
022 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
125 |
Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok |
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (A speciálisan kezelt, a beszámoló pénznemén kívüli pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával) |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|||||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
KIEGYENLÍTETT |
||||
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
025 |
Ebből: a beszámoló pénzneme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Arany |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
085 |
Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
||||||||||
100 |
Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK |
||||||||||
130 |
Euró |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Lek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Argentin peso |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Ausztrál dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Brazil real |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
Bolgár leva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
Kanadai dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
Cseh korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Dán korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
Egyiptomi font |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Font sterling |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
Forint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
Jen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
Litván litas |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
Dinár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
Mexikói peso |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
Zloty |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
Román lej |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
Orosz rubel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
Szerb dinár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
Svéd korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
Svájci frank |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
Török líra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
Hrivnya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
USA-dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390 |
Izlandi korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
Norvég korona |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
Hongkongi dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
Új tajvani dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
Új-zélandi dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
Szingapúri dollár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
Dél-koreai won |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
Renminbi jüan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
Horvát kuna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)
|
ÖSSZES POZÍCIÓ |
NETTÓ POZÍCIÓK |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
|||
HOSSZÚ |
RÖVID |
HOSSZÚ |
RÖVID |
|||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
||
010 |
ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
020 |
Nemesfémek (az arany kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Nem nemesfémek |
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Mezőgazdasági termékek |
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Ebből energiatermékek (olaj, gáz) |
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Futamidőtáblás módszer |
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Kiterjesztett lejárati táblás módszer |
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Egyszerűsített módszer: összes pozíció |
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) |
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyszerűsített módszer |
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei |
|
|
|
|
|
|
|
135 |
Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok |
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Forgatókönyvmátrix módszer |
|
|
|
|
|
|
|
C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
|
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY |
TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
Túllépések száma az előző 250 munkanap során |
VaR szorzó (mc) |
SVaR szorzó (ms) |
CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL |
CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL |
||||||
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) |
ELŐZŐ NAPI (VaRt–1) |
SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) |
LEGFRISSEBB (SVaRt–1) |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM |
ALSÓ KORLÁT |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM |
|||||||||
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata: CA |
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: A PIACI KOCKÁZAT BONTÁSA |
||||||||||||||||
020 |
Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
TDI – Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
TDI – Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Részvények – Általános kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Részvények – Egyedi kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Devizaárfolyam-kockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Árukockázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Általános kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Egyedi kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)
|
KITETTSÉGÉRTÉK |
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
CVA KOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FEDEZETI ÜGYLET NÉVLEGES ÉRTÉKE |
||||||||
|
Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek |
Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet |
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) |
ELŐZŐ NAPI (VaRt-1) |
SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) |
LEGFRISSEBB (SVaRt–1) |
Partnerek száma |
Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár |
VISELT CVA-KOCKÁZAT |
EGY ALAPTERMÉKES CDS |
INDEX CDS |
||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
||
010 |
CVA-kockázat összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r640;c010} |
|
|
|
|
|
020 |
Fejlett módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r650;c010} |
|
|
|
|
|
030 |
Sztenderd módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r660;c010} |
|
|
|
|
|
040 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cella kapcsolata {CA2;r670;c010} |
|
|
|
|
|
C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)
|
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
|
A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
|
||||||
EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV |
PONTOSAN MEGEGYEZŐ |
FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK |
PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK |
EGYÉB |
AZ „EGYÉB” TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK |
EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV |
|||||
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
|||
0010 |
1 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0020 |
1.1 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0030 |
1.1.1 |
KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0040 |
1.1.2 |
KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0050 |
1.1.3 |
KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0060 |
1.1.4 |
AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0070 |
1.1.5 |
AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0080 |
1.1.6 |
EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0090 |
1.1.7 |
A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0100 |
1.1.8 |
EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0110 |
1.1.9 |
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0120 |
1.1.10 |
KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0130 |
1.1.11 |
LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0140 |
1.1.12 |
(-) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0150 |
1.2 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0160 |
1.2.1 |
KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0170 |
1.2.2 |
KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0180 |
1.2.3 |
AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0190 |
1.2.4 |
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0200 |
1.2.5 |
KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0210 |
1.2.6 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)
|
KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ |
KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN |
FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
QTD BEVÉTEL |
IPV KÜLÖNBÖZET |
VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK |
1. NAPI EREDMÉNY |
MAGYARÁZAT |
||||||||||||||||||||
PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA |
|
POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK |
|
MODELLKOCKÁZAT |
|
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK |
JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK |
LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK |
PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA |
POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK |
MODELLKOCKÁZAT |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK |
NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR |
BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK |
JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK |
LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT |
|||||||||
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA |
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA |
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA |
|||||||||||||||||||||||||||
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
0100 |
0110 |
0120 |
0130 |
0140 |
0150 |
0160 |
0170 |
0180 |
0190 |
0200 |
0210 |
0220 |
0230 |
0240 |
0250 |
0260 |
0270 |
|||
0010 |
1 |
ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0020 |
|
EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0030 |
1.1 |
A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0040 |
1.1.1 |
KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0050 |
1.1.1* |
EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0060 |
1.1.1** |
EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0070 |
1.1.1*** |
EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0080 |
1.1.1**** |
EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0090 |
1.1.1.1 |
KAMATOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0100 |
1.1.1.2 |
DEVIZA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0110 |
1.1.1.3 |
HITEL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0120 |
1.1.1.4 |
RÉSZVÉNYEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0130 |
1.1.1.5 |
ÁRUK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0140 |
1.1.2 |
DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0150 |
1.1.2.1 |
(–) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0160 |
1.1.2.2 |
(–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0170 |
1.1.2.2* |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0180 |
1.2 |
A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0190 |
1.2.1 |
A NETTÓ NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0200 |
1.2.2 |
A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0210 |
1.2.3 |
A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)
BESOROLÁS |
MODELL |
KOCKÁZATI KATEGÓRIA |
TERMÉK |
MEGFIGYELHETŐSÉG |
MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
|
A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK |
IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS) |
IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS) |
VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK |
1. NAPI EREDMÉNY |
|||
EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL |
EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK |
MODELLKOCKÁZAT |
LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS |
||||||||||
0005 |
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
0100 |
0110 |
0120 |
0130 |
0140 |
0150 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)
BESOROLÁS |
KOCKÁZATI KATEGÓRIA |
TERMÉK |
MÖGÖTTES |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE |
MÉRTÉKEGYSÉG |
PIACI ÉRTÉK |
PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA |
IPV KÜLÖNBÖZET |
0005 |
0010 |
0020 |
0030 |
0040 |
0050 |
0060 |
0070 |
0080 |
0090 |
0100 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV)
Ország:
|
Közvetlen kitettségek |
Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák |
Kitettségérték |
Kockázattal súlyozott kitettségérték |
|||||||||||||||||||||||||||
Mérlegen belüli kitettségek |
Halmozott értékvesztés |
|
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege |
|
Származtatott ügyletek |
Mérlegen kívüli kitettségek |
|||||||||||||||||||||||||
Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen |
Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával) |
Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint |
Rövid pozíciók |
|
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel |
Névérték |
Céltartalékok |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték |
||||||||||||||||||||
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök |
Kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök |
Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók |
Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből |
Ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből |
Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből |
Könyv szerinti érték |
Névleges összeg |
Könyv szerinti érték |
Névleges összeg |
||||||||||||||
|
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
260 |
270 |
280 |
290 |
300 |
|
010 |
Teljes kitettség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZAT, SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLY SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
020 |
Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Sztenderd módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Központi kormányzatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Közszektorbeli intézmények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Nemzetközi szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
075 |
Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
IRB-módszer |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Központi kormányzatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Közszektorbeli intézmények [Intézmények] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
155 |
Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TELJES KITETTSÉG HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||||
170 |
[ 0 – 3 HÓNAP [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
[ 3 HÓNAP – 1 ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
[ 1 ÉV – 2 ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
[ 2 ÉV – 3 ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
[ 3 ÉV – 5 ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
[ 5 ÉV – 10 ÉV [ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
[10 ÉV – hosszabb” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 162 |
1. |
FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK | 162 |
1.1. |
FELÉPÍTÉS | 162 |
1.2. |
SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK | 162 |
1.3. |
ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK | 162 |
1.4. |
RÖVIDÍTÉSEK | 162 |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 162 |
1. |
TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA) | 162 |
1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 162 |
1.2. |
C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1) | 163 |
1.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 163 |
1.3. |
C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) | 177 |
1.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 177 |
1.4. |
C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) | 186 |
1.4.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 186 |
1.5. |
C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) | 188 |
1.5.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 188 |
1.6. |
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5) | 203 |
1.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 203 |
1.6.2. |
C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) | 203 |
1.6.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 204 |
1.6.3. |
C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) | 211 |
1.6.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 211 |
2. |
CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) | 213 |
2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 213 |
2.2. |
RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL | 213 |
2.3. |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK | 214 |
2.4. |
C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) | 214 |
2.5. |
C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) | 214 |
3. |
HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 222 |
3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 222 |
3.1.1. |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK | 222 |
3.1.2. |
A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS | 222 |
3.2. |
C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) | 222 |
3.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 222 |
3.2.2. |
A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 222 |
3.2.3. |
A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL | 224 |
3.2.4. |
A CRR 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TERJEDELMÉNEK MAGYARÁZATA | 227 |
3.2.4.1. |
AZ »INTÉZMÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY | 227 |
3.2.4.2. |
A »FEDEZETT KÖTVÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY | 227 |
3.2.4.3. |
A »KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK« KITETTSÉGI OSZTÁLY | 227 |
3.2.5. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 227 |
3.3. |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB) | 234 |
3.3.1. |
A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 234 |
3.3.2. |
A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA | 235 |
3.3.3. |
C 08.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) | 236 |
3.3.3.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 236 |
3.3.4. |
C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ [POOL] SZERINT) (CR IRB 2 TÁBLA) | 243 |
3.4. |
HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS | 244 |
3.4.1. |
C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) | 244 |
3.4.1.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 244 |
3.4.2. |
C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2) | 246 |
3.4.2.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 246 |
3.4.3. |
C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) | 249 |
3.4.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 249 |
3.4.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 249 |
3.5. |
C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) | 253 |
3.5.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 253 |
3.5.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ (MIND A CR EQU IRB 1, MIND A CR EQU IRB 2 TÁBLÁRA ALKALMAZANDÓ) | 254 |
3.6. |
C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) | 256 |
3.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 256 |
3.6.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 257 |
3.7. |
C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA) | 259 |
3.7.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 259 |
3.7.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 259 |
3.8. |
C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) | 265 |
3.8.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 265 |
3.8.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 266 |
3.9. |
C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS) | 272 |
3.9.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 272 |
3.9.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 273 |
4. |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 283 |
4.1. |
C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) | 283 |
4.1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 283 |
4.1.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 283 |
4.2. |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS) | 285 |
4.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 285 |
4.2.2. |
C 17.01: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) | 286 |
4.2.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 286 |
4.2.2.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 287 |
4.2.3. |
C 17.02: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ UTOLSÓ ÉVI NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS 2) | 292 |
4.2.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 292 |
4.2.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 292 |
5. |
PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT | 293 |
5.1. |
C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) | 293 |
5.1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 293 |
5.1.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 294 |
5.2. |
C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) | 296 |
5.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 296 |
5.2.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 296 |
5.3. |
C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) | 298 |
5.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 298 |
5.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 299 |
5.4. |
C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) | 300 |
5.4.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 300 |
5.4.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 301 |
5.5. |
C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) | 302 |
5.5.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 302 |
5.5.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 302 |
5.6. |
C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) | 304 |
5.6.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 304 |
5.6.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 304 |
5.7. |
C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) | 305 |
5.7.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 305 |
5.7.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 306 |
5.8. |
C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) | 308 |
5.8.1. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 308 |
6. |
PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL) | 310 |
6.1. |
C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1) | 310 |
6.1.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 310 |
6.1.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 310 |
6.2. |
C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2) | 314 |
6.2.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 314 |
6.2.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 314 |
6.3. |
C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3) | 322 |
6.3.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 322 |
6.3.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 322 |
6.4 |
C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4) | 324 |
6.4.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 324 |
6.4.2. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 325 |
7. |
C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV) | 326 |
7.1. |
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK | 326 |
7.2. |
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE | 326 |
7.3. |
A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 327 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK
1.1. FELÉPÍTÉS
1. |
Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:
|
2. |
Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat a végrehajtás-technikai standard jelen része tartalmazza. |
3. |
Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak. |
1.2. SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK
4. |
A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a következő táblázatban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok. |
5. |
Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. |
6. |
Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}. |
7. |
Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla;Sor}. |
8. |
Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént. |
1.3. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
9. |
A szavatoló tőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat. |
1.4. RÖVIDÍTÉSEK
9a. |
E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre »CRR«-ként, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre pedig »CRD«-ként történik hivatkozás. |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1. TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)
1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
10. |
A CA táblacsoport az I. pillér mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatoló tőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:
|
11. |
A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak. |
12. |
A szavatoló tőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2). |
13. |
A CA táblák az átmeneti rendelkezéseket az alábbiak szerint kezelik:
|
14. |
A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.
|
1.2. C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)
1.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
1. Szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja, valamint 72. cikke Egy intézmény szavatoló tőkéje alapvető tőkéjének és járulékos tőkéjének összegéből áll. |
015 |
1.1. Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke) A CRR 25. cikke Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege. |
020 |
1.1.1. Elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke) A CRR 50. cikke |
030 |
1.1.1.1. CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
040 |
1.1.1.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27–31. cikke Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (a CRR 27. és 29. cikke). Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. |
045 |
1.1.1.1.1* Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok A CRR 31. cikke A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok akkor vehetők figyelembe CET1 tőkeelemként, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. |
050 |
1.1.1.1.2* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok A CRR 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
060 |
1.1.1.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
070 |
1.1.1.1.4. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját CET1 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 42. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben. |
080 |
1.1.1.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok. A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján a CRR 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket. |
090 |
1.1.1.1.4.2. (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
091 |
1.1.1.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke |
092 |
1.1.1.1.5. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni »az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében«. |
130 |
1.1.1.2. Eredménytartalék A CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 26. cikkének (2) bekezdése Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában. |
140 |
1.1.1.2.1. Előző évek eredménytartaléka A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék »az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény«. |
150 |
1.1.1.2.2. Figyelembe vehető nyereség/veszteség A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CRR 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik. Ugyanakkor a veszteségeket a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből. |
160 |
1.1.1.2.2.1. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény A CRR 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény. |
170 |
1.1.1.2.2.2. (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része A CRR 26. cikkének (2) bekezdése Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a referencia-időszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből. Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor a CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni. Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az évközi osztalék összege levonandó. |
180 |
1.1.1.3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100.pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni. |
200 |
1.1.1.4. Egyéb tartalékok A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja A CRR meghatározása szerint az egyéb tartalékok »az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék«. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
210 |
1.1.1.5. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja A 86/635/EGK irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, »amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.« A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
220 |
1.1.1.6. Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 484–487. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
230 |
1.1.1.7. CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított összege. |
240 |
1.1.1.8. Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások A CRR 479. és 480. cikke A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
250 |
1.1.1.9. Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében A CRR 32–35. cikke |
260 |
1.1.1.9.1. (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében A CRR 32. cikkének (1) bekezdése A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése. Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget. |
270 |
1.1.1.9.2. Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka A CRR 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. |
280 |
1.1.1.9.3. Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség A CRR 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. |
285 |
1.1.1.9.4. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés A CRR 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 33. cikkének (2) bekezdése A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. |
290 |
1.1.1.9.5. (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció A CRR 34. és 105. cikke A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre a CRR 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor. |
300 |
1.1.1.10. (–) Cégérték (goodwill) A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikke |
310 |
1.1.1.10.1. (–) Immateriális javak között elszámolt cégérték A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel. |
320 |
1.1.1.10.2. (–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték A CRR 37. cikkének b) pontja, valamint 43. cikke |
330 |
1.1.1.10.3. Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 37. cikkének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne. |
340 |
1.1.1.11. (–) Egyéb immateriális javak A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikkének a) pontja Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. |
350 |
1.1.1.11.1. (–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett, a cégértéken kívüli immateriális javak értékével. |
360 |
1.1.1.11.2. Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 37. cikkének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégértéken kívüli immateriális javak értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének. |
370 |
1.1.1.12. (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke |
380 |
1.1.1.13. (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 40., 158. és 159. cikke A feltüntetendő érték nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (a CRR 40. cikke). |
390 |
1.1.1.14. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 41. cikke |
400 |
1.1.1.14.1. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel. |
410 |
1.1.1.14.2. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének. |
420 |
1.1.1.14.3. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109 pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését. Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni. |
430 |
1.1.1.15. (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 44. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket. |
440 |
1.1.1.16. (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete« tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni. |
450 |
1.1.1.17. (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja, valamint 89–91. cikke A befolyásoló részesedés olyan »közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett«. A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
460 |
1.1.1.18. (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja, 243. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 258. cikke, valamint 266. cikkének (3) bekezdése a 2018. december 31-én alkalmazandó változatban, vagy adott esetben a CRR 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 253. cikkének (1) bekezdése és 268. cikkének (4) bekezdése. Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja), ebben a tételben kell feltüntetni. |
470 |
1.1.1.19. (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja, valamint 379. cikkének (3) bekezdése A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni. |
471 |
1.1.1.20. (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja, valamint 153. cikkének (8) bekezdése A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
472 |
1.1.1.21. (–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja, valamint 155. cikkének (4) bekezdése A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható. |
480 |
1.1.1.22. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. |
490 |
1.1.1.23. (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek a CRR 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített 10 %-os küszöb alkalmazásával le kell vonni. |
500 |
1.1.1.24. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45. és 47. cikke, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 49. cikkének (1)–(3) bekezdése és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 10 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. |
510 |
1.1.1.25. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg A CRR 48. cikkének (1) bekezdése Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen és közvetett intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik. |
520 |
1.1.1.26. CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 469–472., 478, valamint 481. cikke A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
524 |
1.1.1.27. (–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
529 |
1.1.1.28. CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, illetve egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
530 |
1.1.2. KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) A CRR 61. cikke |
540 |
1.1.2.1. Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 51. cikkének a) pontja, 52–54. cikke, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
550 |
1.1.2.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok A CRR 51. cikkének a) pontja, valamint 52–54. cikke A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
560 |
1.1.2.1.2 (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok A CRR 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
570 |
1.1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 51. cikkének b) pontja Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
580 |
1.1.2.1.4. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok A CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját AT1 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 57. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben. |
590 |
1.1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott AT1 tőkeinstrumentumok. |
620 |
1.1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
621 |
1.1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke |
622 |
1.1.2.1.5. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke A CRR 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«. |
660 |
1.1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 484–487., 489. és 491. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
670 |
1.1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok A CRR 83., 85. és 86. cikke A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke). |
680 |
1.1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt A CRR 480. cikke A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
690 |
1.1.2.5. (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja, valamint 58. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket. |
700 |
1.1.2.6. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, valamint 59., 60. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. |
710 |
1.1.2.7. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, valamint 59. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. |
720 |
1.1.2.8. (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete A CRR 56. cikkének e) pontja A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete« tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében). |
730 |
1.1.2.9. AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 474., 475., 478. és 481. cikke Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
740 |
1.1.2.10. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni. E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Így ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. |
744 |
1.1.2.11. (–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
748 |
1.1.2.12. AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, illetve egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
750 |
1.2. JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) A CRR 71. cikke |
760 |
1.2.1. T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok A CRR 62. cikkének a) pontja, 63–65. cikke, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
770 |
1.2.1.1. Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök A CRR 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
780 |
1.2.1.2 (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök A CRR 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. |
790 |
1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) A CRR 62. cikkének b) pontja, valamint 65. cikke Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész. |
800 |
1.2.1.4. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok A CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját T2 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 67. cikkében említett kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben. |
810 |
1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott T2 tőkeinstrumentumok. |
840 |
1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
841 |
1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke |
842 |
1.2.1.5. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek A CRR 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke A CRR 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját T2 tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«. |
880 |
1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások A CRR 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 484. 486., 488., 490. és 491. cikke A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
890 |
1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok A CRR 83., 87. és 88. cikke A leányvállalatok szavatoló tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke). |
900 |
1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt A CRR 480. cikke A szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
910 |
1.2.5. Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva A CRR 62. cikkének d) pontja A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB-módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza. |
920 |
1.2.6. Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) A CRR 62. cikkének c) pontja A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza. |
930 |
1.2.7. (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja, valamint 68. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket. |
940 |
1.2.8. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, valamint 68–70. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a T2 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel. |
950 |
1.2.9. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. |
960 |
1.2.10. T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai A CRR 476–478., valamint 481. cikke Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. |
970 |
1.2.11. T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) A CRR 56. cikkének e) pontja A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni. E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. |
974 |
1.2.12. (–) Pótlólagos levonások az T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján A CRR 3. cikke |
978 |
1.2.13. T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, illetve egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974. sorok egyikében sem. A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek). |
1.3. C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)
1.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
||||
010 |
1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke |
||||
020 |
1* Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások |
||||
030 |
1** Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint A CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások |
||||
040 |
1.1. HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja |
||||
050 |
1.1.1. Sztenderd módszer (SA) CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén. |
||||
060 |
1.1.1.1. Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé a CRR 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével. |
||||
070 |
1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok Lásd a CR SA táblát |
||||
080 |
1.1.1.1.02. Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Lásd a CR SA táblát |
||||
090 |
1.1.1.1.03. Közszektorbeli intézmények Lásd a CR SA táblát |
||||
100 |
1.1.1.1.04. Multilaterális fejlesztési bankok Lásd a CR SA táblát |
||||
110 |
1.1.1.1.05. Nemzetközi szervezetek Lásd a CR SA táblát |
||||
120 |
1.1.1.1.06. Intézmények Lásd a CR SA táblát |
||||
130 |
1.1.1.1.07. Vállalkozások Lásd a CR SA táblát |
||||
140 |
1.1.1.1.08. Lakosság Lásd a CR SA táblát |
||||
150 |
1.1.1.1.09. Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
160 |
1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
170 |
1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
180 |
1.1.1.1.12. Fedezett kötvények Lásd a CR SA táblát |
||||
190 |
1.1.1.1.13. Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Lásd a CR SA táblát |
||||
200 |
1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) Lásd a CR SA táblát |
||||
210 |
1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek Lásd a CR SA táblát |
||||
211 |
1.1.1.1.16. Egyéb tételek Lásd a CR SA táblát |
||||
220 |
1.1.1.2. Értékpapírosítási pozíciók (SA) CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
230 |
1.1.1.2.* Ebből: újra-értékpapírosítás CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
240 |
1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) |
||||
250 |
1.1.2.1. IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF mellőzésével) |
||||
260 |
1.1.2.1.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát |
||||
270 |
1.1.2.1.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát |
||||
280 |
1.1.2.1.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
290 |
1.1.2.1.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát |
||||
300 |
1.1.2.1.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát |
||||
310 |
1.1.2.2. IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával) |
||||
320 |
1.1.2.2.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát |
||||
330 |
1.1.2.2.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát |
||||
340 |
1.1.2.2.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
350 |
1.1.2.2.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát |
||||
360 |
1.1.2.2.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát |
||||
370 |
1.1.2.2.06. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) Lásd a CR IRB táblát |
||||
380 |
1.1.2.2.07. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) Lásd a CR IRB táblát |
||||
390 |
1.1.2.2.08. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lásd a CR IRB táblát |
||||
400 |
1.1.2.2.09. Lakosság – egyéb kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
410 |
1.1.2.2.10. Lakosság – egyéb nem kkv Lásd a CR IRB táblát |
||||
420 |
1.1.2.3. Részvényjellegű kitettségek (IRB) Lásd a CR EQU IRB táblát |
||||
430 |
1.1.2.4. Értékpapírosítási pozíciók (IRB) CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
440 |
1.1.2.4* Ebből: újra-értékpapírosítás CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén. |
||||
450 |
1.1.2.5. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök A feltüntetendő érték a CRR 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
||||
460 |
1.1.3. Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke A CRR 307–309. cikke |
||||
490 |
1.2. ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja |
||||
500 |
1.2.1. Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát |
||||
510 |
1.2.2. Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát |
||||
520 |
1.3. POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja |
||||
530 |
1.3.1. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke |
||||
540 |
1.3.1.1. Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén. |
||||
550 |
1.3.1.2. Részvényjellegű kitettségek MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén. |
||||
555 |
1.3.1.3. Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára A CRR 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően azonnal, vagy a CRR 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott korlátnak megfelelően történik. A CRR az ilyen pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz. A CRR 348. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del. A CRR 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del. |
||||
556 |
1.3.1.3* Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ. |
||||
557 |
1.3.1.3.** Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek. |
||||
560 |
1.3.1.4. Deviza Lásd az MKR SA FX táblát |
||||
570 |
1.3.1.5. Áru Lásd az MKR SA COM táblát |
||||
580 |
1.3.2. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke Lásd az MKR IM táblát |
||||
590 |
1.4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a tétel értéke nulla. |
||||
600 |
1.4.1. Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Lásd az OPR táblát |
||||
610 |
1.4.2. Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA) Lásd az OPR táblát |
||||
620 |
1.4.3. Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) Lásd az OPR táblát |
||||
630 |
1.5. FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja Kizárólag a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd még a CRR 97. cikkét. A CRR 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük. A CRR 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük:
|
||||
640 |
1.6. A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát. |
||||
650 |
1.6.1. Fejlett módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
660 |
1.6.2. Sztenderd módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
670 |
1.6.3. Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. |
||||
680 |
1.7. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 395–401. cikke |
||||
690 |
1.8. EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK A CRR 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók. Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük: a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, a CRR 458. és 459. cikkével összhangban; a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához. |
||||
710 |
1.8.2. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján A CRR 458. cikke |
||||
720 |
1.8.2* Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények A CRR 458. cikke |
||||
730 |
1.8.2** Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények A CRR 458. cikke |
||||
740 |
1.8.2*** Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények A CRR 458. cikke |
||||
750 |
1.8.3. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján A CRR 459. cikke |
||||
760 |
1.8.4. Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték A CRR 3. cikke A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény a CRR 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30). |
||||
770–900 |
1.8.5. Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) Az intézményeknek a 770–900 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük. A 770–900 sor a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeket jeleníti meg azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR előírásai szerint kell kiszámítani. A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségértéknek, figyelembe véve a CRR 247. cikkének (6) bekezdésével összhangban alkalmazott teljes kockázati súlyt és a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete 3. szakaszának 4. alszakaszában említett felső határokat. |
||||
770 |
1.8.5. Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint harmadik része II. címének 5. fejezete. |
||||
780 |
1.8.5.1. Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke |
||||
790 |
1.8.5.1.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke |
||||
800 |
1.8.5.1.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
810 |
1.8.5.2. Sztenderd módszer (SEC-SA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 262. cikke és 269. cikke |
||||
820 |
1.8.5.2.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke és 269. cikke |
||||
830 |
1.8.5.2.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 261. cikke és 262. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
840 |
1.8.5.3. Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke |
||||
850 |
1.8.5.3.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. cikke |
||||
860 |
1.8.5.3.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
870 |
1.8.5.4. Belső értékelési módszer (IAA) A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke |
||||
880 |
1.8.5.4.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke |
||||
890 |
1.8.5.4.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
900 |
1.8.5.5. Egyéb (kockázati súly = 1 250 %) A CRR 254. cikkének (7) bekezdése |
||||
910–1040 |
1.8.6. Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) Az intézményeknek a 910–1040 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük. A 910–1040 sor a kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában a kereskedési könyvben lévő azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek teljes kockázati kitettségértékét a CRR előírásainak megfelelően kell kiszámítani. Ugyanakkor a módosított CRR 338. cikkének megfelelően a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókat nem ezekben a sorokban, hanem a MKR SA CTP táblában kell feltüntetni. A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a teljes kockázati kitettségértéknek, amely a CRR 337. cikkének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. A feltüntetett összegnek figyelembe kell vennie a CRR 337. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó teljes kockázati súlyt, valamint a CRR 335. cikke szerint a nettó pozícióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény korlátozását. A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazott módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna. |
||||
910 |
1.8.6. Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer) A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja és (4) bekezdése, 335. cikke és 337. cikke |
||||
920 |
1.8.6.1. Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke |
||||
930 |
1.8.6.1.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 337. cikke |
||||
940 |
1.8.6.1.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
950 |
1.8.6.2. Sztenderd módszer (SEC-SA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, valamint 261., 262., 269. és 337. cikke |
||||
960 |
1.8.6.2.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 269. cikke és 337. cikke |
||||
970 |
1.8.6.2.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 261., 262. és 337. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
980 |
1.8.6.3. Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA) A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke |
||||
990 |
1.8.6.3.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 337. cikke |
||||
1000 |
1.8.6.3.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
1010 |
1.8.6.4. Belső értékelési módszer (IAA) A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke |
||||
1020 |
1.8.6.4.1. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke |
||||
1030 |
1.8.6.4.2. Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni. |
||||
1040 |
1.8.6.5. Egyéb (kockázati súly = 1 250 %) A CRR 254. cikkének (7) bekezdése, 337. cikke |
1.4. C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)
1.4.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sorok |
|||||
010 |
1. CET1 tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
||||
020 |
2. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
||||
030 |
3. T1 tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
||||
040 |
4. A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
||||
050 |
5. Teljes tőkemegfelelési mutató A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja a teljes tőkemegfelelési mutató az intézmény szavatoló tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. |
||||
060 |
6. A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatoló tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. |
||||
130 |
13. Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató) Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ebben a tételben a teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amint azt az illetékes hatóság az intézménnyel közölte. A TSCR fogalommeghatározása az EBA SREP GL 1.2. szakaszában található. Ha az illetékes hatóság nem közölt pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
140 |
13* TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha az illetékes hatóság nem közölt CET1 tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
150 |
13** TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha az illetékes hatóság nem közölt alapvető tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
160 |
14. Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató) Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ebben a tételben az EBA SREP GL 1.2. szakaszában meghatározott teljestőkekövetelmény-mutatót (OCR) kell megjeleníteni. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
170 |
14* OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
180 |
14** OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
190 |
15. OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
200 |
15* OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
||||
210 |
15** OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató Az i. és ii. összege a következők szerint:
Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni. |
1.5. C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)
1.5.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Sorok |
|||||||
010 |
1. Halasztott adókövetelések összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. |
||||||
020 |
1.1. Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések A CRR 39. cikkének (2) bekezdése Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni. |
||||||
030 |
1.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók. |
||||||
040 |
1.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor a CRR 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöböt kell alkalmazni. |
||||||
050 |
2. Halasztott adókötelezettségek összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. |
||||||
060 |
2.1. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális javak vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét. |
||||||
070 |
2.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikke |
||||||
080 |
2.2.1. Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez. |
||||||
090 |
2.2.2. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak. |
||||||
093 |
2A. Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések A CRR 39. cikkének (1) bekezdése Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet a CRR 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatoló tőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg. |
||||||
096 |
2B. 250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések A CRR 48. cikkének (4) bekezdése Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve a CRR 470. cikkének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. |
||||||
097 |
2C. 0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának és 470. cikkének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. |
||||||
100 |
3. Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
110 |
3.1. A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
120 |
3.1.1. Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
130 |
3.1.2. Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
131 |
3.1.3. Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések A CRR 34., 110. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
140 |
3.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. |
||||||
145 |
4. Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
150 |
4.1. Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók A CRR 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. |
||||||
155 |
4.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. |
||||||
160 |
5. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához A CRR 62. cikkének d) pontja A CRR 62. cikkének d) pontja alapján az IRB-módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB-módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. |
||||||
170 |
6. A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen A CRR 62. cikkének c) pontja A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is. |
||||||
180 |
7. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához A CRR 62. cikkének c) pontja A CRR 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. |
||||||
190 |
8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. |
||||||
200 |
9. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb A CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöböt tartalmazza. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. |
||||||
210 |
10. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb A CRR 48. cikkének (1) bekezdése A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöböt tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöb után kell alkalmazni. A küszöböt úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladhatja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át. |
||||||
225 |
11.1. Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának a) alpontja |
||||||
226 |
11.2. Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának b) alpontja |
||||||
230 |
12 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 44–46. és 49. cikke. |
||||||
240 |
12.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 46. és 49. cikke |
||||||
250 |
12.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 44., 46. és 49. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
260 |
12.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 45. cikke A CRR 45. cikke megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
270 |
12.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
280 |
12.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
290 |
12.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
291 |
12.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
292 |
12.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
293 |
12.3.3. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke |
||||||
300 |
13. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 58–60. cikke |
||||||
310 |
13.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 58. és 59. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése |
||||||
320 |
13.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 58. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
330 |
13.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
340 |
13.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
350 |
13.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
360 |
13.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
361 |
13.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
362 |
13.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
363 |
13.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke |
||||||
370 |
14. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 68–70. cikke |
||||||
380 |
14.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 68. és 69. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése |
||||||
390 |
14.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 68. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése Pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
400 |
14.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
410 |
14.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
420 |
14.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
430 |
14.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
431 |
14.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
432 |
14.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
433 |
14.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke |
||||||
440 |
15. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke |
||||||
450 |
15.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke |
||||||
460 |
15.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
470 |
15.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
480 |
15.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
490 |
15.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
500 |
15.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
501 |
15.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
502 |
15.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke |
||||||
503 |
15.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke |
||||||
510 |
16. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 58. és 59. cikke |
||||||
520 |
16.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 58. és 59. cikke |
||||||
530 |
16.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 58. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
540 |
16.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
550 |
16.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
560 |
16.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
570 |
16.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
571 |
16.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
572 |
16.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke |
||||||
573 |
16.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke |
||||||
580 |
17. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával A CRR 68. és 69. cikke |
||||||
590 |
17.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 68. és 69. cikke |
||||||
600 |
17.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 68. cikke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:
|
||||||
610 |
17.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
620 |
17.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
630 |
17.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. |
||||||
640 |
17.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik. |
||||||
641 |
17.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
642 |
17.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke |
||||||
643 |
17.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke |
||||||
650 |
18. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése |
||||||
660 |
19. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 60. cikkének (4) bekezdése |
||||||
670 |
20. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le A CRR 70. cikkének (4) bekezdése |
||||||
680 |
21. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
690 |
22. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
700 |
23. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
710 |
24. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
720 |
25. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
730 |
26. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 79. cikke Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell. |
||||||
740 |
27. Kombinált pufferkövetelmény A CRD 128. cikkének 6. pontja |
||||||
750 |
Tőkefenntartási puffer A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni. |
||||||
760 |
A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
770 |
Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
780 |
Rendszerkockázati tőkepuffer A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
800 |
Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
810 |
Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege. |
||||||
820 |
28 A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények A CRD 104. cikkének (2) bekezdése Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból pótlólagos szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a pótlólagos szavatolótőke-követelményt ebben a cellában kell megadni. |
||||||
830 |
29 Induló tőke A CRD 12. és 28–31. cikke, valamint a CRR 93. cikke |
||||||
840 |
30 Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény A CRR 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja |
||||||
850 |
31 Nem hazai eredeti kitettségek A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. |
||||||
860 |
32 Teljes eredeti kitettség A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. |
||||||
870 |
Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása A CRR 500. cikkének (4) bekezdése Ebben a cellában a 880-as cellában feltüntetett összeg és a CRR szerinti teljes tőkekövetelmény különbözetét kell megadni. A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni. |
||||||
880 |
A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása A CRR 500. cikkének (4) bekezdése A CRR szerinti teljes tőkekövetelmény a CRR 500. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően kiigazítva (vagyis teljes mértékben kiigazítva, hogy tükrözze a szavatoló tőkének a 93/6/EGK és a 2000/12/EK irányelv 2007. január 1. előtt hatályos szövege szerinti számítása, illetve a CRR szerinti szavatolótőke-számítás közötti mindazon különbségeket, amelyek abból adódnak, hogy a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete értelmében a várható és a nem várható veszteséget elkülönítetten kell kezelni). A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni. |
||||||
890 |
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja Ebben a cellában a CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke teljes minimumösszegének 80 %-a, amelyet az intézmény a 93/6/EGK irányelv 4. cikke értelmében lenne köteles tartani, az említett irányelv, valamint a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2007. január 1. előtt hatályos rendelkezéseivel összhangban). |
||||||
900 |
A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer A CRR 500. cikkének (2) és (3) bekezdése Ebben a cellában a CRR 500. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke 80 %-a, amelyet az intézmény a 92. cikk értelmében lenne köteles tartani, a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezete vagy harmadik része III. címe 4. fejezete helyett adott esetben a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete és harmadik része III. címe 2. vagy 3. fejezete szerint számítva). |
||||||
910 |
A teljes szavatoló tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak (vagy sztenderd módszernek) megfelelő szavatolótőke-követelmények tekintetében A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 500. cikkének (2) bekezdése Ezt a sort a következőképpen kell kitölteni:
|
1.6. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)
1.6.1. Általános megjegyzések
15. |
A CA5 a CRR 465–491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze. |
16. |
A CA5 az alábbi szerkezetet követi:
|
17. |
Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop). |
18. |
Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében foglalt átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell. |
19. |
Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni. |
1.6.2. C 05.01 – Átmeneti Rendelkezések (CA5.1)
20. |
Az intézményeknek az 5.1. táblában a CRR 465–491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest. |
21. |
Az intézmények a 020–060. sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokrüól szolgáltatnak adatot. A CA 5.1. tábla 060. sorának 010–030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA 5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le. |
22. |
Az intézmények a 070–092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatnak a CRR 479. és 480. cikke szerint. |
23. |
A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatot. |
24. |
Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5 tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges. |
1.6.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
A CET1 tőke kiigazításai |
020 |
Az AT1 tőke kiigazításai |
030 |
A T2 tőke kiigazításai |
040 |
A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások A 040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél figyelembe kell venni a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében, vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását, a CRR 92. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik. Míg a 010–030. oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 040. oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok. |
050 |
Alkalmazandó százalékos arány |
060 |
Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül A 060. oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét tartalmazza. Az itt megadott érték alapján számíthatók a kiigazítások. |
Sorok |
|||||
010 |
1. Kiigazítások összesen Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. |
||||
020 |
1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok A CRR 483–491. cikke Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül. |
||||
030 |
1.1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok A CRR 483. cikke |
||||
040 |
1.1.1.1. A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok A CRR 483. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése |
||||
050 |
1.1.1.2. Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok A CRR 483. cikkének (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdése |
||||
060 |
1.1.2. Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as sorából kell átvezetni. |
||||
070 |
1.2. Kisebbségi részesedések és azok megfelelői A CRR 479. és 480. cikke Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőkeként figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemekben. |
||||
080 |
1.2.1. Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek A CRR 479. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg. |
||||
090 |
1.2.2. A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 84. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
091 |
1.2.3. Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 85. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
092 |
1.2.4. A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében A CRR 87. és 480. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. |
||||
100 |
1.3. Egyéb átmeneti kiigazítások A CRR 467–478., valamint 481. cikke Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. |
||||
110 |
1.3.1. Nem realizált nyereség és veszteség A CRR 467. és 468. cikke Ez a sor a valós értéken értékelt nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. |
||||
120 |
1.3.1.1. Nem realizált nyereség A CRR 468. cikkének (1) bekezdése |
||||
130 |
1.3.1.2. Nem realizált veszteség A CRR 467. cikkének (1) bekezdése |
||||
133 |
1.3.1.3. Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége A CRR 468. cikke |
||||
136 |
1.3.1.4. A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége A CRR 467. cikke |
||||
138 |
1.3.1.5. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés A CRR 468. cikke |
||||
140 |
1.3.2. Levonások A CRR 36. cikkének (1) bekezdése, valamint 469–478. cikke Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. |
||||
150 |
1.3.2.1. Folyó üzleti év veszteségei A CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eredeti levonás. Akkor, ha a vállalkozásoknak csak a jelentős veszteségeket kell levonniuk:
|
||||
160 |
1.3.2.2. Immateriális javak A CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke Az immateriális javak levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 37. cikkének rendelkezéseit. A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
170 |
1.3.2.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes érték. |
||||
180 |
1.3.2.4. Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (6) bekezdése, valamint 478. cikke A céltartalékoknak a várható veszteséghez viszonyítva IRB-módszerrel számított hiányaként levonandó összeg meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 40. cikkének rendelkezéseit. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
190 |
1.3.2.5. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök A CRR 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (7) bekezdése, valamint 473. és 478. cikke A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 41. cikkének rendelkezéseit. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
194 |
1.3.2.5.* ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel A CRR 473. cikke |
||||
198 |
1.3.2.5.** ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel A CRR 473. cikke |
||||
200 |
1.3.2.6. Saját tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
210 |
1.3.2.6.1. Saját CET1 tőkeinstrumentumok A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke A saját CET1 tőkeinstrumentumok levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 42. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik, az intézményeknek a saját CET1 tőkeinstrumentumokban meglévő részesedéseiket közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
211 |
1.3.2.6.1** ebből: közvetlen részesedések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének a) pontja A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. |
||||
212 |
1.3.2.6.1* ebből: közvetett részesedések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének b) pontja A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. |
||||
220 |
1.3.2.6.2. Saját AT1 tőkeinstrumentumok A CRR 56. cikkének a) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke A fenti részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 57. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 475. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját AT1 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
221 |
1.3.2.6.2** ebből: közvetlen részesedések A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének a) pontja. |
||||
222 |
1.3.2.6.2* ebből: közvetett részesedések A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének b) pontja. |
||||
230 |
1.3.2.6.3. Saját T2 tőkeinstrumentumok A CRR 66. cikkének a) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke A részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 67. cikkének rendelkezéseit. Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 477. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját T2 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk. A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
231 |
ebből: közvetlen részesedések A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének a) pontja. |
||||
232 |
ebből: közvetett részesedések A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének b) pontja. |
||||
240 |
1.3.2.7. Kölcsönös részesedések Mivel a maradványösszeg kezelése attól függően változik, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezet CET1 tőkéjében, AT1 tőkéjében vagy járulékos tőkéjében lévő részesedés jelentősnek minősül-e vagy sem (a CRR 472. cikkének (9) bekezdése, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 477. cikkének (3) bekezdése), az intézményeknek a kölcsönös részesedéseiket jelentős részesedésre és nem jelentős részesedésre kell lebontaniuk. |
||||
250 |
1.3.2.7.1. Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (9) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
260 |
1.3.2.7.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg. |
||||
270 |
1.3.2.7.1.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg. |
||||
280 |
1.3.2.7.2. Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
290 |
1.3.2.7.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
300 |
1.3.2.7.2.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
310 |
1.3.2.7.3. Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
320 |
1.3.2.7.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
330 |
1.3.2.7.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg. |
||||
340 |
1.3.2.8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban |
||||
350 |
1.3.2.8.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (10) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
360 |
1.3.2.8.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének c) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
370 |
1.3.2.8.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének c) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
380 |
1.3.2.9. A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 470. cikkének (2) és (3) bekezdése A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 470. cikkének (1) bekezdése |
||||
385 |
Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések A CRR 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 478. cikke, valamint 472. cikkének (5) bekezdése A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja a CRR 470. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt 10 %-os küszöböt. |
||||
390 |
1.3.2.10. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban |
||||
400 |
1.3.2.10.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (11) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
410 |
1.3.2.10.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 56. cikkének d) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
420 |
1.3.2.10.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban A CRR 66. cikkének d) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás. |
||||
425 |
1.3.2.11. Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól A CRR 471. cikke |
||||
430 |
1.3.3. További szűrők és levonások A CRR 481. cikke Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. A CRR 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, a CRR második része szerint azonban elő nem írt szűrőkről és levonásokról. |
||||
440 |
1.3.4. Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. |
1.6.3. C 05.02 – Szerzett Jogok Alapján Figyelembe Vett Tőkeinstrumentumok: Állami Támogatásnak Nem Minősülő Instrumentumok (CA5.2)
25. |
Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (a CRR 484–491. cikke). |
1.6.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke A CRR 484. cikkének (3)–(5) bekezdése Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt. |
020 |
A korlátszámítás alapja A CRR 486. cikkének (2)–(4) bekezdése |
030 |
Alkalmazandó százalékos arány a CRR 486. cikkének (5) bekezdése |
040 |
Korlát A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése |
050 |
(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése |
060 |
A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel. |
Sorok |
|
010 |
1. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok A CRR 484. cikkének (3) bekezdése A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
020 |
2. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával A CRR 484. cikkének (4) bekezdése |
030 |
2.1. Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 4. pontja és 489. cikke A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
040 |
2.2. Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok A CRR 489. cikke |
050 |
2.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
060 |
2.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
070 |
2.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok A CRR 489. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
080 |
2.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték A CRR 487. cikkének (1) bekezdése A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető. |
090 |
3. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával A CRR 484. cikkének (5) bekezdése |
100 |
3.1. Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen A CRR 490. cikke |
110 |
3.2. Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek A CRR 490. cikke |
120 |
3.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
130 |
3.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
140 |
3.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek A CRR 490. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. |
150 |
3.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték A CRR 487. cikkének (2) bekezdése A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely a T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető. |
2. CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
2.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
26. |
A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. Ez a tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:
|
27. |
A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010–060-as és 250–400-as oszlopban szolgáltatnak adatot. |
28. |
A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük a CRR összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatási időpontban alkalmazandó volt. |
2.2. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL
29. |
A tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070–210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatoló tőke mértékét. |
30. |
A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatoló tőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg. |
2.3. AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
31. |
A tábla harmadik része (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250–400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatoló tőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze. |
32. |
A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatoló tőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is. |
33. |
Mivel a tábla harmadik része »hozzájárulásokat« említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól. |
34. |
A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatoló tőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat. |
35. |
Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából. |
36. |
Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Ha a részcsoportra adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, a részcsoport is benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla. |
37. |
Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavato lótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatoló tőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére. |
2.4. C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)
Oszlopok |
Útmutató |
250–400 |
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót. |
410-480 |
TŐKEPUFFEREK Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót. |
Sorok |
Útmutató |
010 |
ÖSSZESEN Ebben a sorban a C 06.02-es tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni. |
2.5. C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
Oszlopok |
Útmutató |
||||||||||||||||
010-060 |
A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK E tábla célja, hogy a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat. |
||||||||||||||||
010 |
NÉV A konszolidáció körébe bevont szervezet neve. |
||||||||||||||||
020 |
KÓD Ez a kód egy sorazonosító, amely a tábla minden egyes sorát egyedileg azonosítja. A konszolidáció körébe bevont szervezethez tartozó kód. A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ. |
||||||||||||||||
025 |
LEI-KÓD A LEI a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által referenciakódként javasolt, a G20 által elfogadott jogalany-azonosító, amely a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felek egyedi és globális azonosítására szolgál. A LEI-rendszer teljeskörű bevezetéséig a tranzakciós partnerekhez előzetes LEI kódot rendel a Szabályozói Felügyeleti Bizottság (ROC) által jóváhagyott Helyi Operatív Egység (LOU) (részletes információk a következő weboldalon találhatók: www.leiroc.org). Ha egy adott partner rendelkezik LEI-kóddal, akkor ezt a kódot kell feltüntetni a partner azonosítására. |
||||||||||||||||
030 |
INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM) Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre a CRR és a CRD szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak. Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni. Kisebbségi részesedések: A CRR 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva a CRR követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások. |
||||||||||||||||
035 |
SZERVEZET TÍPUSA A szervezet típusát a következő kategóriák alapján kell feltüntetni:
Amennyiben valamely szervezet nem tartozik a CRR és a CRD hatálya alá, de a bázeli előírásokkal legalább egyenértékű előírások hatálya alá tartozik, a vonatkozó kategóriát a legnagyobb gondosság elve alapján kell meghatározni. |
||||||||||||||||
040 |
AZ ADATOK TERJEDELME: egyedi alapon teljeskörűen konszolidált (SF) vagy egyedi alapon részlegesen konszolidált (SP) Az SF értéket teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni. Az SP értéket részlegesen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni. |
||||||||||||||||
050 |
ORSZÁGKÓD Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk. |
||||||||||||||||
060 |
RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljeskörű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. A CRR 4. cikke 16. pontjának megfelelően egy leányvállalat leányvállalatában birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik. |
||||||||||||||||
070-240 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A részletes információkat tartalmazó rész (070–240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – a CRR szerinti tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 030-as oszlop értéke IGEN). Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni. Az adatokat az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokkal összhangban kell megadni (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). A CRR-től eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő tagoltságú adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak. Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix működési költségeiről: A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutató CRR 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix működési költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket. A teljes kockázati kitettségértéknek a fix működési költségekhez kapcsolódó részét e tábla 2. részének 100. oszlopában kell megadni. |
||||||||||||||||
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 080–110-es oszlopok összegét kell megadni. |
||||||||||||||||
080 |
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 040. sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 490. sorában (AZ ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege. |
||||||||||||||||
090 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg. |
||||||||||||||||
100 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték. Ebben az oszlopban kell megadni a fix működési költségeket, ezen belül a CA2-es tábla 630-as sorának értékét (FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK). |
||||||||||||||||
110 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2-es tábla 640-es, 680-as és 690-es sorában megadott értékek összege. |
||||||||||||||||
120-240 |
RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye szerinti helyi tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
||||||||||||||||
120 |
SZAVATOLÓ TŐKE Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1-es tábla 010-es sorában (SZAVATOLÓ TŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg. |
||||||||||||||||
130 |
EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
||||||||||||||||
140 |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK A CRR 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
||||||||||||||||
150 |
T1 TŐKE ÖSSZESEN A CRR 25. cikke |
||||||||||||||||
160 |
EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
||||||||||||||||
170 |
KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK A CRR 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
||||||||||||||||
180 |
CET1 TŐKE A CRR 50. cikke |
||||||||||||||||
190 |
EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A CRR 81. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
||||||||||||||||
200 |
KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK A CRR 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja |
||||||||||||||||
210 |
AT1 TŐKE A CRR 61. cikke |
||||||||||||||||
220 |
EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. és 83. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
||||||||||||||||
230 |
T2 TŐKE A CRR 71. cikke |
||||||||||||||||
240 |
EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ A CRR 82. és 83. cikke Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a CRR 87. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait, vagyis az az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. |
||||||||||||||||
250–400 |
AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK |
||||||||||||||||
250-290 |
KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
||||||||||||||||
250 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 260–290. oszlopok összegét kell megadni. |
||||||||||||||||
260 |
HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó, CRR szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált szolvenciamutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül. |
||||||||||||||||
270 |
POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén a CRR szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel. |
||||||||||||||||
280 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is. A fix működési költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
||||||||||||||||
290 |
EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. |
||||||||||||||||
300–400 |
HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓ TŐKÉHEZ A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a tőkemegfelelési mutatót. A 300–350. oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatoló tőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható és/vagy a szavatoló tőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetében meghatározott küszöb függvényében a 360–400. oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatoló tőkéhez. Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatoló tőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatoló tőkéjéhez való nettó hozzájárulás, vagyis főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatoló tőke adható meg. Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. |
||||||||||||||||
300-350 |
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a CRR második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. |
||||||||||||||||
300 |
A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A CRR 87. cikke |
||||||||||||||||
310 |
A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 85. cikke |
||||||||||||||||
320 |
A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A CRR 84. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének CRR szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege. |
||||||||||||||||
330 |
A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 86. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege. |
||||||||||||||||
340 |
A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK A CRR 88. cikke A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatoló tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege. |
||||||||||||||||
350 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK |
||||||||||||||||
360–400 |
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE A CRR 18. cikke A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. |
||||||||||||||||
360 |
KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE |
||||||||||||||||
370 |
EBBŐL: CET1 TŐKE |
||||||||||||||||
380 |
EBBŐL: AT1 TŐKE |
||||||||||||||||
390 |
EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is. |
||||||||||||||||
400 |
EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni. |
||||||||||||||||
410-480 |
TŐKEPUFFEREK A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4-es tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a CRD-t átültető nemzeti intézkedéseken és a CRR-n alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is. |
||||||||||||||||
410 |
KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY A CRD 128. cikkének 6. pontja |
||||||||||||||||
420 |
TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni. |
||||||||||||||||
430 |
INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni. |
||||||||||||||||
440 |
A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. |
||||||||||||||||
450 |
RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell megadni. |
||||||||||||||||
470 |
GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke Ebben a cellában a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni. |
||||||||||||||||
480 |
EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni. |
3. HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
38. |
A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Ezenkívül az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni. |
3.1.1. Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák
39. |
A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be. |
40. |
A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely). |
41. |
A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza. |
42. |
Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt. |
43. |
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik. |
44. |
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul. |
45. |
A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni. |
3.1.2. A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás
46. |
A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván. |
3.2. C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)
3.2.1. Általános megjegyzések
47. |
A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:
|
3.2.2. A CR SA tábla alkalmazási köre
48. |
A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához. |
49. |
A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni. |
50. |
Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:
|
51. |
A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:
|
52. |
A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is. |
53. |
Ezenkívül a CR SA a 290–320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről. |
54. |
Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:
|
55. |
A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontja szerinti kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontja szerinti kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti. |
56. |
A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla »központi kormányzatok vagy központi bankok«, »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok«, »közszektorbeli intézmények«, »intézmények«, »vállalkozások« és »lakosság« kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő« vagy »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal. |
57. |
Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a »nemteljesítő« kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor az információt az »intézmények« kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni. |
3.2.3. A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel
58. |
A kitettségeknek a CRR 112. cikkében meghatározott különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:
|
59. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak. |
60. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek). |
61. |
A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok). |
62. |
A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Így a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem zárja ki, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek. |
63. |
Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba az osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez lenne a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza lenne. Ekkor az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának. |
64. |
Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolás az alábbi sorrendet követné:
|
65. |
A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)–(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni. |
66. |
A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az »egyéb kockázati súlyok« sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg). |
67. |
A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni. |
DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ
Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség |
|
|
A 112. cikk m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Értékpapírosítási pozíciók |
NEM
|
|
|
A 112. cikk k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (lásd még a 128. cikket) |
NEM
|
|
|
A 112. cikk p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Részvényjellegű kitettségek (lásd még a 133. cikket) |
NEM
|
|
|
A 112. cikk j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Nemteljesítő kitettségek |
NEM
|
|
|
A 112. cikk l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még a 129. cikket) E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. |
NEM
|
|
|
A 112. cikk i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még a 124. cikket) |
NEM
|
|
|
A 112. cikk q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Egyéb tételek |
NEM
|
|
|
A 112. cikk n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? |
IGEN
|
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek |
NEM
|
|
|
Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek Intézményekkel szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek |
3.2.4. A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata
3.2.4.1. Az »intézmények« kitettségi osztály
68. |
A CRR 113. cikkének (6)–(7) bekezdése szerinti, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja: |
69. |
A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek. |
70. |
A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint »az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.« Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni. |
3.2.4.2. A »fedezett kötvények« kitettségi osztály
71. |
Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba: |
72. |
A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötvényeknek a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba sorolandók. |
3.2.4.3. A »kollektív befektetési formák« kitettségi osztály
73. |
A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni. |
3.2.5. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|||||
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték, a CRR 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően: A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete, vagy a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek eredeti kitettségértéke a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettség. A lízing kitettségértékét a CRR 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A CRR 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosítéknak megfelelően kell feltüntetni. A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti repoügyletekre, értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adására vagy kölcsönbe vételére, illetve egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletekre kiterjedő nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási keretmegállapodás formájában megjelenő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását a 010. oszlopban kell feltüntetni. Emiatt a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, repoügyletre vonatkozó nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. és 221. cikke szerint számított E* értékét a CR SA tábla 010-es oszlopában kell feltüntetni. |
||||
030 |
(–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok A CRR 24. és 111. cikke Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok. |
||||
040 |
Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség A 010-es és 030-as oszlop összege. |
||||
050 – 100 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével. Ha a kitettségértéket biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni:
Lásd még a 4.1.1. pontban található útmutatót. |
||||
050 – 060 |
Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (Ga) A CRR 235. cikke A CRR 239. cikkének (3) bekezdése a Ga korrigált értéket határozza meg előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén. |
||||
050 |
Garanciák A CRR 203. cikke A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatíváktól eltérő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. |
||||
060 |
Hitelderivatívák A CRR 204. cikke. |
||||
070 – 080 |
Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Ezek az oszlopok a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontja, valamint 196., 197. és 200. cikke szerint előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak. Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza. A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. |
||||
070 |
Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere A CRR 222. cikkének (1)–(2) bekezdése |
||||
080 |
Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet A CRR 232. cikke. |
||||
090 – 100 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A CRR 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. |
||||
110 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után |
||||
120-140 |
A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE A CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikke. Magában foglalja a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is. A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását a CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikkének megfelelően kell kiszámítani. |
||||
120 |
A kitettség volatilitási korrekciós tényezője A CRR 223. cikkének (2)–(3) bekezdése A feltüntetendő értéket a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása adja meg: (Eva–E) = E*He. |
||||
130 |
(–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam) A CRR 239. cikke (1) bekezdésének 2. pontja Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel magában foglalja a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat. A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza. |
||||
140 |
(–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció A CRR 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1]. |
||||
150 |
Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*) A CRR 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése, valamint 228. cikkének (1) bekezdése. |
||||
160 – 190 |
A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban A CRR 111. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (56) bekezdése A CRR 222. cikkének (3) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük. |
||||
200 |
Kitettségérték A CRR harmadik része II. címe 4. fejezete 4. szakaszának 111. cikke. Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez a CRR 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni. |
||||
210 |
Ebből: Partnerkockázatból származó A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 2., 3., 4. és 5. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettségérték. |
||||
215 |
A kkv-szorzó előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevétele nélkül. |
||||
220 |
A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 500. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevételével. |
||||
230 |
Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel A CRR 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja |
||||
240 |
Ebből: központi kormányzattal megegyező hitelminősítéssel A CRR 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja |
Sorok |
Útmutató |
010 |
Teljes kitettség |
015 |
Ebből: Nemteljesítő kitettségek A CRR 127. cikke Ezt a sort csak a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« és a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályokban kell jelenteni. Ha egy kitettség a CRR 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti a CRR 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha a CRR 127. cikke szerinti nemteljesítő kitettségről van szó. |
020 |
Ebből: KKV Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni. |
030 |
Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket. |
040 |
Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan A CRR 125. cikke. Csak az »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályban kell jelenteni. |
050 |
Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek A CRR 150. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek. |
060 |
Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek A CRR 148. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek. |
070-130 |
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani. Az adatot szolgáltató intézmény kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja, valamint 299. cikkének (2) bekezdése szerinti partnerkockázati pozícióit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül a kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk. |
070 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 090., 110. és 130. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek. |
080 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040. és 060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek. |
090-130 |
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
090 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket; ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket. |
100 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek. |
110 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. A hosszú teljesítési idejű ügyleteket a CRR 272. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 130. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
120 |
Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek. |
130 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból Ebben a sorban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyek a CRR 272. cikkének 11. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás megléte miatt nem sorolhatók sem a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, sem az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé. |
140-280 |
KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
140 |
0 % |
150 |
2 % A CRR 306. cikkének (1) bekezdése |
160 |
4 % A CRR 305. cikkének (3) bekezdése |
170 |
10 % |
180 |
20 % |
190 |
35 % |
200 |
50 % |
210 |
70 % A CRR 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja |
220 |
75 % |
230 |
100 % |
240 |
150 % |
250 |
250 % A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, valamint 48. cikkének (4) bekezdése |
260 |
370 % A CRR 471. cikke |
270 |
1 250 % A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, 379. cikke |
280 |
Egyéb kockázati súlyok Ez a sor a »kormányzat«, »vállalkozások«, »intézmények« és »lakosság« kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki. Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok. A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell feltüntetni. Lásd még a CRR 124. cikkének (2) bekezdését, valamint 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját. |
290-320 |
Tájékoztató adatok Lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában. |
290 |
Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 126. cikkének megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra kereskedelmi ingatlan nyújt-e fedezetet. |
300 |
100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni. |
310 |
Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra ingatlan nyújt-e fedezetet. |
320 |
150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni. |
3.3. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)
3.3.1. A CR IRB tábla alkalmazási köre
74. |
A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:
|
75. |
A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki. |
76. |
A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:
|
77. |
Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:
A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni. Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan. |
3.3.2. A CR IRB táblacsoport felosztása
78. |
A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:
|
3.3.3. C 08.00 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)
3.3.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
Útmutató |
||||
010 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni. Egyébként a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni. Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A nemteljesítő kitettségek az utolsó minősítési kategóriá(k)ba sorolt, 100 %-os PD-értékű kitettségek. |
||||
020 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük. Az eredeti kitettségértéket a CRR 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban kell megadni. A CRR 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti. |
||||
030 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
040-080 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével. |
||||
040-050 |
ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott értékek. Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. |
||||
040 |
GARANCIÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 236. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint, a (3) bekezdés kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A garanciákat a 040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha a kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 150-es oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni. |
||||
050 |
HITELDERIVATÍVÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 216. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 160-as oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni. |
||||
060 |
EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 232. cikke alkalmazandó. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközöket kell megadni. A belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A 060-as oszlopban kell feltüntetni akkor, ha az LGD értékében nem történik kiigazítás. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni. |
||||
070-080 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfél-kategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. |
||||
090 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő ügyfél-kategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. |
||||
100, 120 |
Ebből: Mérlegen kívüli tételek Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
||||
110 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 166. cikke, valamint 230. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti értéket kell feltüntetni. Az I. mellékletben meghatározott instrumentumok esetében a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket az intézmény által választott módszertől függetlenül alkalmazni kell. A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének alkalmazásakor a 040–060. sorban (értékpapír-finanszírozási ügyletek, származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő kitettségek) a kitettségérték megegyezik a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettséggel. Ezeket az értékeket ebben az oszlopban, és nem a 130-as oszlopban (»Ebből: partnerkockázatból származó«) kell feltüntetni. |
||||
130 |
Ebből: Partnerkockázatból származó Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
||||
140 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A kitettségérték felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
150-210 |
AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-értékeket. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 228. cikkének (2) bekezdése, 230. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 231. cikke szerint. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz:
|
||||
150 |
GARANCIÁK Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
||||
160 |
HITELDERIVATÍVÁK Lásd a 050-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
||||
170 |
SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték. A CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök. |
||||
180 |
ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakaszában szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítást készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 193. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 194. cikkének (1) bekezdése szerinti értékek. A CRR 223. cikkének (2) bekezdése szerinti korrigált értéket (Cvam) kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
190-210 |
EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett egyéb biztosíték. |
||||
190 |
INGATLAN Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkét. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték. |
||||
200 |
EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkének (3) bekezdését. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
210 |
KÖVETELÉSEK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (5) bekezdése, valamint 229. cikkének (2) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. |
||||
220 |
EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák a CRR 202. cikke és 217. cikkének (1) bekezdése alapján. Lásd még a 040. »Garanciák« és a 050. »Hitelderivatívák« oszlopot. |
||||
230 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, a CRR harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg. A nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A kitettséggel súlyozott átlagokat a 110. oszlopban meghatározott kitettségérték alapján kell kiszámítani. Valamennyi hatást figyelembe kell venni, így az adatszolgáltatás kiterjed a jelzálogra alkalmazandó alsó határértékre is. Az IRB-módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok a CRR 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek. Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 110. oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni a CRR 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. A 230. oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagy méretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi vállalatok kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 240. oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe. |
||||
240 |
NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
250 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A feltüntetett érték a CRR 162. cikkének felel meg. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a »lakosság« kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki. |
||||
255 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó nem vehető figyelembe. |
||||
260 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzót figyelembe kell venni. |
||||
270 |
EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték részletezése a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontja alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával. |
||||
280 |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A várható veszteség meghatározását a CRR 5. cikkének (3) bekezdése, kiszámítását a CRR 158. cikke tartalmazza. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani. |
||||
290 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az értékelési korrekciót, valamint a CRR 159. cikke szerinti egyedi és általános céltartalékokat kell feltüntetni. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfél-kategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni. |
||||
300 |
A KÖTELEZETTEK SZÁMA A CRR 172. cikkének (1) és (2) bekezdése. A lakossági kitettségi osztály, valamint a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül. A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfél-kategóriákhoz rendelnek a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. A CRR 172. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető. Mivel ez az oszlop a minősítési rendszerek egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül. |
Sorok |
Útmutató |
010 |
TELJES KITETTSÉG |
015 |
Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket. |
020-060 |
A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA |
020 |
Hitelkockázattal érintett mérlegtételek A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek. |
030 |
Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy származtatott ügyletek, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletek, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek. |
040-060 |
Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek |
040 |
Értékpapír-finanszírozási ügyletek A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket és ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket. Azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
050 |
Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 060-as sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel. |
060 |
Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. |
070 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját. A lakossággal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 166. cikkének (6) bekezdését. A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfél-kategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 180. sorban kell feltüntetni. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Nincs irányadó skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg. |
080 |
SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN A CRR 153. cikkének (5) bekezdése Kizárólag a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek osztályaira vonatkozik. |
090-150 |
A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA: |
120 |
Ebből: az 1. kategóriában A CRR 153. cikkének (5) bekezdése, 1. táblázat. |
160 |
ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT A CRR 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése, valamint 230. cikkének (3) bekezdése. |
170 |
NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, a CRR 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni. |
180 |
FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN A felhígulási kockázat meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázati súly kiszámításával kapcsolatban lásd a CRR 157. cikkének (1) bekezdését. A CRR 166. cikkének (6) bekezdése szerint a vásárolt követelések kitettségértéke a kintlévőség összege a felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékekkel csökkentve. |
3.3.4. C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) (CR IRB 2 tábla)
Oszlop |
Útmutató |
005 |
Ügyfél-kategória (sorazonosító) Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. |
010-300 |
Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval. |
Sor |
Útmutató |
010–001 – 010–NNN |
Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-érték szerint növekvő sorrendben kell megadni. A nem teljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatait e tábla nem tartalmazza. |
3.4. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS
79. |
Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag az 1. és 2. táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni. |
80. |
A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül. |
81. |
A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. |
3.4.1. C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)
3.4.1.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR SA tábla 010. oszlopával azonos meghatározás. |
020 |
Nemteljesítő kitettségek A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége. Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. A CRR 112. cikkének j) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségekhez« sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba tartoznának. A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti a CRR 112. cikkének j), k), illetve p) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségek«, »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását. |
040 |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. |
050 |
Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyek beszámíthatók a T2 tőkébe, a CRR 62. cikkének c) pontjában említett felső határ alkalmazása előtt. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is. |
055 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
060 |
Leírások A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)]. |
070 |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege. |
075 |
Kitettségérték A CR SA tábla 200. oszlopával azonos meghatározás. |
080 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 215. oszlopával azonos meghatározás. |
090 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 220. oszlopával azonos meghatározás. |
Sorok |
|
010 |
Központi kormányzatok vagy központi bankok A CRR 112. cikkének a) pontja. |
020 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok A CRR 112. cikkének b) pontja. |
030 |
Közszektorbeli intézmények A CRR 112. cikkének c) pontja. |
040 |
Multilaterális fejlesztési bankok A CRR 112. cikkének d) pontja. |
050 |
Nemzetközi szervezetek A CRR 112. cikkének e) pontja. |
060 |
Intézmények A CRR 112. cikkének f) pontja. |
070 |
Vállalkozások A CRR 112. cikkének g) pontja. |
075 |
Ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
080 |
Lakosság A CRR 112. cikkének h) pontja. |
085 |
Ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
090 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek A CRR 112. cikkének i) pontja |
095 |
Ebből: KKV A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás. |
100 |
Nemteljesítő kitettségek A CRR 112. cikkének j) pontja |
110 |
Kiemelkedően magas kockázatú tételek A CRR 112. cikkének k) pontja. |
120 |
Fedezett kötvények A CRR 112. cikkének l) pontja. |
130 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések A CRR 112. cikkének n) pontja. |
140 |
Kollektív befektetési formák (KBF) A CRR 112. cikkének o) pontja. |
150 |
Részvényjellegű kitettségek A CRR 112. cikkének p) pontja. |
160 |
Egyéb kitettségek A CRR 112. cikkének q) pontja. |
170 |
Teljes kitettség |
3.4.2. C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)
3.4.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR IRB tábla 020-as oszlopával azonos meghatározás. |
030 |
Ebből: nemteljesítő A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke. |
040 |
Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. |
050 |
Általános hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
055 |
Egyedi hitelkockázati kiigazítások A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások. |
060 |
Leírások A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)]. |
070 |
A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege. |
080 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%) A CR IRB tábla 010-as oszlopával azonos meghatározás. |
090 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A CR IRB tábla 230. és 240. oszlopával azonos meghatározás: a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) minden kitettségre utal, beleértve a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és a nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségeket. A CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. |
100 |
Ebből: nemteljesítő A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke. |
105 |
Kitettségérték A CR IRB tábla 110. oszlopával azonos meghatározás. |
110 |
A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 255-as oszlopával azonos meghatározás. |
120 |
Ebből: nemteljesítő A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. |
125 |
A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 260-as oszlopával azonos meghatározás. |
130 |
VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 280-as oszlopával azonos meghatározás. |
Sorok |
|
010 |
Központi kormányzatok és központi bankok (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja) |
020 |
Intézmények (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja) |
030 |
Vállalkozások (A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozások) |
042 |
Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés) (A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja) Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. |
045 |
Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja, valamint 153. cikkének (5) bekezdése |
050 |
Ebből: KKV (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) |
060 |
Lakosság A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek |
070 |
Lakosság – ingatlannal fedezett Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
080 |
KKV Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával. |
090 |
Nem kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
100 |
Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható (A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen) |
110 |
Egyéb lakosság A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 070–100. sorban nem szereplő, egyéb lakossággal szembeni kitettségek. |
120 |
KKV Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdésének együttes alkalmazásával. |
130 |
Nem kkv Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával. |
140 |
Részvényjellegű kitettségek Részvényjellegű kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával. |
150 |
Teljes kitettség |
3.4.3. C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)
3.4.3.1. Általános megjegyzések
82. |
A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. A kért információ a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer CRD 140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik. |
83. |
A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített adatot a kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni. |
84. |
Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó. |
85. |
A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardokat meghatározó, 2014. június 4-i 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából. |
3.4.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
Összeg A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva. |
020 |
Százalék |
030 |
Kvalitatív információk Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az »Összesen« adatot az összes országra vonatkozóan. Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban. |
Sorok |
|
||||||||||
010–020 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettség. |
||||||||||
010 |
Kitettségérték a sztenderd módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók sztenderd módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 050-es sorban kell jelenteni. |
||||||||||
020 |
Kitettségérték az IRB-módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikke szerinti kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók IRB módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 060-as sorban kell jelenteni. |
||||||||||
030–040 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek. |
||||||||||
030 |
Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkének megfelelően a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében:
|
||||||||||
040 |
Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetének értelmében a következők összegét kell jelenteni:
|
||||||||||
050-060 |
Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek. |
||||||||||
050 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték. |
||||||||||
060 |
Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték. |
||||||||||
070-110 |
Szavatolótőke-követelmények és súlyok |
||||||||||
070 |
Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény A 080-as, 090-es és 100-as sorok összege. |
||||||||||
080 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 100-as sorban kell jelenteni. A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. |
||||||||||
090 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban. A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, a CRR 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket. |
||||||||||
100 |
A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. |
||||||||||
110 |
Szavatolótőke-követelmények súlyai Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra:
A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
120-140 |
Anticiklikustőkepuffer-ráták |
||||||||||
120 |
A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően. Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan. A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni. A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
130 |
Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a CRD 137., 138., 139. cikke, valamint 140. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni. Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban. |
||||||||||
140 |
Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyek a 140. cikk céljából alkalmazottak a CRD 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r120; c020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r130; c020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r110; c020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem. |
||||||||||
150–160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása |
||||||||||
150 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia. |
||||||||||
160 |
2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia. |
3.5. C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)
3.5.1. Általános megjegyzések
86. |
A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően. |
87. |
A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az IRB-módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan. |
88. |
A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:
|
89. |
A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is. |
90. |
A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:
Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében). |
91. |
A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:
|
3.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)
Oszlopok |
|
005 |
ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) Az ügyfél-kategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. |
010 |
BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 010. oszlopban a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel. Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni. |
020 |
HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézmények a 020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. A CRR 167. cikkében foglalt rendelkezések szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték. Az intézmények ezenkívül a 020-as oszlopban tüntetik fel a CRR I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is. |
030–040 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (a CRR 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 030-as és 040-es oszlopban a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (040-es oszlop) formájában tüntetik fel. |
050 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézmények az 050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik. |
060 |
KITETTSÉGÉRTÉK Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 060. oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (a CRR 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke). Emlékeztetésképpen a mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (a CRR 167. cikke). |
070 |
KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a CR EQU IRB 2 tábla 070. oszlopában az összesítésben szereplő ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel; ugyanez vonatkozik a CR EQU IRB tábla 020-as sorára is. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (060-as oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
080 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények a 080-as oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyeket a CRR 155. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell kiszámítani. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítésnek a CRR 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése). A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (a CRR 165. cikkének (3) bekezdése). |
090 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az intézmények a 090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket a CRR 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani. |
92. |
A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modellen alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). |
Sorok |
|||||
CR EQU IRB 1 – 020. sor |
PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 020. sorában tüntetik fel. |
||||
CR EQU IRB 1 – 050–090. sor |
EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően az 050–090. sorban adják meg. |
||||
CR EQU IRB 1 – 100. sor |
BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER A belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (4) bekezdése) a kért információkat a 100. sorban tüntetik fel. |
||||
CR EQU IRB 1 – 110. sor |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Például:
a 110. sorban kell feltüntetni. |
||||
CR EQU IRB 2 |
A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor a CR EQU IRB 2 táblán az e skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. |
3.6. C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)
3.6.1. Általános megjegyzések
93. |
A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint. |
94. |
Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan. |
95. |
A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázat nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. |
96. |
A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézmények kiszámítják a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára. |
97. |
Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt. |
98. |
A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni. |
99. |
Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazási köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni. |
3.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA A CRR 378. cikkével összhangban az intézmények a 010. oszlopban a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel. A 010-es oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak. |
020 |
A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG A CRR 378. cikkének megfelelően az intézmények a 020-as oszlopban feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára. A 020-as oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak. |
030 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az intézmények a 030-as oszlopban tüntetik fel a CRR 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt. |
040 |
ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények az elszámolási kockázati kitettség összegének kiszámításához a 030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg. |
Sorok |
|
010 |
A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények a 010-es sorban összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint). Az intézmények a 010/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények a 010/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények a 010/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). |
020–060 |
Az intézmények a 020–060. sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény. |
070 |
A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények a 070-es sorban összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint). Az intézmények a 070/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények a 070/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények a 070/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). |
080–120 |
Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 080–120. sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény. |
3.7. C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)
3.7.1. Általános megjegyzések
100. |
Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény a sztenderd módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértéke a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján került meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni. |
100a. |
E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők. |
100b. |
A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre. |
101. |
A CR SEC SA tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott, a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontjában meghatározott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról. |
3.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.) Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe a CR SEC SA vagy CR SEC IRB táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói a CRR 242. cikkének 12. pontjában meghatározott rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozó gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket foglalják magukban. |
020-040 |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE A CRR 249. és 250. cikkének rendelkezései alapján az értékpapírosított kitettségek hitelkockázati fedezetét úgy kell megállapítani, mintha lejárati eltérés nem állna fenn. |
020 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti. |
030 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti. |
040 |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása. |
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint a hitelkockázati kiigazítások és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe. A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik. |
060 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. |
070 |
ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG A CRR 246. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül. Ez az információ a CR SA Total tábla 040-es oszlopához kapcsolódik. |
080-110 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, valamint harmadik része II. címének 4. fejezete. Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
080 |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, szabályozása a CRR 235. cikkében található. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
090 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, szabályozása a CRR 195., 197. és 200. cikkében található. A CRR 218–236. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás). |
100-110 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. |
100 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN 222. cikk (3) bekezdés, és 235. cikk (1) és (2) bekezdés A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Ez az információ a CR SA Total tábla 090. [(–) Kiáramlások összesen] oszlopához kapcsolódik. |
110 |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak és a CRR 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítéknak minősülnek, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni. Ez az információ a CR SA Total tábla 100. (Beáramlások összesen) oszlopához kapcsolódik. |
120 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. Ez az információ a CR SA Total tábla 110-es oszlopához kapcsolódik. |
130 |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja. Ez az információ a CR SA Total tábla 120-as és 130-as oszlopához kapcsolódik. |
140 |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók. Ez az információ a CR SA Total tábla 150-es oszlopához kapcsolódik. |
150-180 |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR eltérő rendelkezése hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %. Lásd a CR SA Total tábla 160–190. oszlopát. Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %,]0 %, 20 %],]20 %, 50 %] és]50 %, 100 %]. |
190 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók. Ez az információ a CR SA Total tábla 200. oszlopához kapcsolódik. |
200 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 258. cikke szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly vonatkozik, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből. |
210 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK A szavatoló tőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték. |
220-320 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA |
220-260 |
MINŐSÍTETT A minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 8. pontja határozza meg. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani. |
270 |
1 250 % (NEM MINŐSÍTETT) A nem minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 7. pontja határozza meg. |
280 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. |
290 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA Az ABCP-program második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú ügyletrészsorozatába tartozó értékpapírosítási pozícióként kezelt kitettségértéket a CRR 254. cikke rögzíti. Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír (ABCP) kibocsátás meghatározását a CRR 242. cikkének 9. pontja tartalmazza. |
300 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
310 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (IAA) A CRR 109. cikkének (1) bekezdése, valamint 259. cikkének (3) bekezdése. Az értékpapírosítási pozíciók belső értékelési módszer szerinti kitettségértéke. |
320 |
IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
330 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül. |
340 |
EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket. |
350 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény a CRR 405., 406. vagy 409. cikke bizonyos követelményeinek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. E kiegészítő kockázati súly nemcsak a befektető intézményekre, hanem az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és az eredeti hitelezőkre is alkalmazható. |
360 |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 330-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is. |
370-380 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 252. cikkében – az aktuálisan nemteljesítő tételek, valamint kiemelkedően magas kockázatúnak minősített kitettségek értékpapírosítása –, valamint 256. cikkének (4) bekezdésében – rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény – meghatározott határértékek alkalmazása előtt (370. oszlop)/után (380. oszlop). |
390 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
102. |
A CR SEC SA tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint oszlanak meg. |
103. |
A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk. |
Sorok |
|
010 |
TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt. |
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke. |
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be. |
040-060 |
MÉRLEGTÉTELEK A CRR 246. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti érték. A mérlegtételeket értékpapírosítás (050-es sor) és újra-értékpapírosítás (060-as sor) szerint kell megbontani. |
070-090 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint. A mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket értékpapírosítás (080. sor) és újra-értékpapírosítás (090. sor) szerint kell megbontani a CRR 251. cikkében található 1. táblázatnak megfelelően. |
100 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik. |
110 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be. A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
120-140 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
150-170 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
180 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
190-210 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
220-240 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint. |
250-290 |
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. A sorokat kizárólag a 190., 210–270. és 330–340. oszlopban kell kitölteni. |
3.8. C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)
3.8.1. Általános megjegyzések
104. |
Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény az IRB-módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékei a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerültek meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni. |
104a. |
E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők. |
105. |
A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre. |
106. |
A CR SEC IRB tábla alkalmazási köre megegyezik a CR SEC SA tábláéval: összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról. |
3.8.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A mérlegtételek összértékét tartalmazó sorban az ebben az oszlopban feltüntetett összeg az adatszolgáltatás időpontjában fennálló értékpapírosított kitettségek összegének felel meg. Lásd a CR SEC SA tábla 010-es oszlopát. |
020-040 |
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE A CRR 249. és 250. cikke. Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe. |
020 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti. |
030 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint a CR SEC IRB tábla 030-as oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti. |
040 |
A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása. |
050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe. A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik. |
060-090 |
A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Lásd a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontját, valamint a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetét. Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. |
060 |
(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában található. A CRR 236. cikke teljes/részleges fedezettség esetében mutatja be a GA számítási módját (a veszteségviselési rangsorban azonos hely). Ez az információ a CR IRB tábla 040-es és 050-es oszlopához kapcsolódik. |
070 |
(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában található. Mivel a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere nem alkalmazható, ebben az oszlopban kizárólag a CRR 200. cikke szerinti előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tüntethető fel. Ez az információ a CR IRB tábla 060-as oszlopához kapcsolódik. |
080-090 |
A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. |
080 |
(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN A CRR 236. cikke. A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni. Ez az információ a CR IRB tábla 070-as oszlopához kapcsolódik. |
090 |
BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Ez az információ a CR IRB tábla 080-as oszlopához kapcsolódik. |
100 |
HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. Ez az információ a CR IRB tábla 090-as oszlopához kapcsolódik. |
110 |
(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) A CRR 218–222. cikke. Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja. |
120 |
TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók. |
130-160 |
A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Eltérő rendelkezés hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %. Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg. Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %]. |
170 |
KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók. Ez az információ a CR IRB tábla 110-as oszlopához kapcsolódik. |
180 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 266. cikkének (3) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből. |
190 |
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK |
200-320 |
MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) A CRR 261. cikke. A CRR 259. cikkének (2) bekezdése szerinti származtatott hitelminősítéssel rendelkező IRB értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az IRB-módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében (4. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani. |
330 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A felügyeleti képlet módszerével kapcsolatban lásd a CRR 262. cikkét. Egy értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7 % és a megadott képletek szerint alkalmazandó kockázati súly közül a nagyobb érték. |
340 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Az értékpapírosítási pozíciókhoz tartozó hitelkockázat-mérséklés a CRR 264. cikke szerint elismerhető. Ebben az esetben az intézmény a teljes fedezettségű pozíció tényleges kockázati súlyát tünteti fel a CRR 264. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint (a tényleges kockázati súly a pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékét a pozíció kitettségértékével elosztva, majd 100-zal megszorozva számítható ki). Részleges fedezettségű pozíció esetében az intézménynek a felügyeleti képlet módszerét korrigált T-értékkel kell alkalmaznia a CRR 264. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. |
350 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz legmagasabb kockázati súlya) alapján állapítják meg. A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan kivételes kezelési módot ír elő, amelynél a Kirb nem számítható ki. A likviditási hitelkeretek le nem hívott részét a mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek között kell feltüntetni. Amíg egy értékpapírosítást kezdeményező a kivételes kezelést alkalmazza, amelynek során a Kirb nem számítható ki, addig a 350. oszlopban célszerű feltüntetni a likviditási hitelkeret kitettségértékének a CRR 263. cikkében rögzített kezelésnek megfelelő kockázati súlyozását. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd a CRR 256. cikkének (5) bekezdését és 265. cikkét. |
360 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni. |
370 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozó belső értékelési módszert (IAA) határozza meg. |
380 |
IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni. |
390 |
(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CRR 266. cikkének (1) bekezdése (kizárólag értékpapírosítást kezdeményezők esetében alkalmazható, ha a kitettséget nem vonták le a szavatoló tőkéből), valamint (2) bekezdése szerint kell eljárniuk. Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. |
400 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázati kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül. |
410 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket. |
420 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. |
430 |
A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 400-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is. |
440-450 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 260. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt (440-es oszlop)/után (450-es oszlop). Figyelembe kell venni továbbá a CRR 265. cikkét is (rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény). |
460 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték. |
107. |
A CR SEC IRB tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül az értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint oszlanak meg. |
108. |
A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk. |
Sorok |
|
010 |
TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt. |
020 |
EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke. |
030 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be. |
040-090 |
MÉRLEGTÉTELEK A CRR 246. cikke (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket az IRB-módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélküli könyv szerinti érték. A mérlegtételek az 050–070. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 080–090. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően. |
100-150 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint. A mérlegen kívüli tételek a 110–130. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 140–150. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően. |
160 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik. |
170 |
BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be. A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
180-230 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
240-290 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
300 |
SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
310-360 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
370-420 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint. |
430-540 |
A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkében (4. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. A sorokat kizárólag a 170., 190–320. és 400–410. oszlopban kell kitölteni. |
3.9. C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)
3.9.1. Általános megjegyzések
109. |
Ez a tábla – a CR SEC SA, CR SEC IRB, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmazt és a szavatolótőke-követelményt. |
110. |
A táblát az alábbi esetekben kell kitölteni:
|
111. |
Ezt a táblát kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények (2) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni. |
112. |
A CRR 406. cikkének (1) bekezdése alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010–040., a 070–110., 160., 190., a 290–400. és a 420–470. oszlopot kell kitölteniük. |
113. |
Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük. |
3.9.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|||||||||||||||||||||
005 |
SOR SZÁMA A sor száma egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. |
||||||||||||||||||||
010 |
BELSŐ KÓD Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítás azonosítójához kell rendelni. |
||||||||||||||||||||
020 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA (kódja/neve) Az értékpapírosítás jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás a piacon ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni. |
||||||||||||||||||||
030 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA (kódja/neve) Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyelő hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni. |
||||||||||||||||||||
040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS/SZINTETIKUS) A következő rövidítéseket kell megadni:
A hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontja tartalmazza. |
||||||||||||||||||||
050 |
ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK? A kezdeményezők, szponzorok és eredeti hitelezők a következő rövidítések egyikét kötelesek feltüntetni:
Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze. A szintetikus értékpapírosítások esetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az értékpapírosított kitettségeket a mérlegből kivezetettként kell feltüntetnie. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. A »P« (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IFRS 9 3.2.16–3.2.21. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg. |
||||||||||||||||||||
060 |
A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK? Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következő rövidítéseket kell megadniuk:
A CRR 109., 243. és 244. cikke. Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a fizetőképesség szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján történik (banki könyv/kereskedési könyv). Ha a szavatolótőke-követelmény alapját az értékpapírosított kitettségek képezik (jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR IRB táblán tünteti fel. Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SEC SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR SEC IRB táblán tünteti fel. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
070 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Az értékpapírosítás és az újra-értékpapírosítás fogalmának a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62–64. pontjában foglalt meghatározása szerint az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az alapul szolgáló értékpapírok típusát:
|
||||||||||||||||||||
075 |
STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az (EU) 2017/2402 rendelet 18. cikke A következő rövidítések egyikét kell megadni:
|
||||||||||||||||||||
080-100 |
MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK A CRR 404–410. cikke. |
||||||||||||||||||||
080 |
AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját a CRR 405. cikke alapján:
|
||||||||||||||||||||
090 |
A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %. A CRR 405. cikkének (1) bekezdésétől függetlenül a kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése jellemzően úgy értelmezhető, hogy az a kitettségek első értékpapírosításának időpontjára, és nem a kitettségek keletkezésének időpontjára vonatkozik (például nem arra az időpontra, amikor az alapul szolgáló hiteleket először nyújtották). A kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése azt jelenti, hogy a megtartás mértékének értékelésekor és a követelmény teljesítésekor (például a kitettségek első értékpapírosításának időpontjában) elvárt arány 5 %; a megtartott érdekeltségi arány dinamikus újraértékelésének és kiigazításának az ügylet teljes élettartamára vonatkozó előírása nem szükséges. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel. |
||||||||||||||||||||
100 |
A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? A CRR 405. cikkének (1) bekezdése A következő rövidítéseket kell megadni:
Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel. |
||||||||||||||||||||
110 |
AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ) A következő rövidítéseket kell megadni:
Az értékpapírosítást kezdeményező fogalmát a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja, a szponzor fogalmát a 14. pontja határozza meg. Befektetőnek olyan intézmények tekinthetők, amelyekre a CRR 406. és 407. cikke alkalmazható. |
||||||||||||||||||||
120-130 |
NEM ABCP-PROGRAMOK Azon speciális jellegükből adódóan, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, a CRR 242. cikkének 9. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 120-as és 130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni. |
||||||||||||||||||||
120 |
KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé) Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a »hh/éééé« formában kell megadni. Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
130 |
AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek megfelelő) értékét összesíti. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
140-220 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A 140–220. oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie. |
||||||||||||||||||||
140 |
ÖSSZÉRTÉK Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
150 |
AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 140-es oszlopnak felel meg). Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. |
||||||||||||||||||||
160 |
TÍPUS Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (1–8) és kötelezettségekről (9 és 10) gyűjt információkat. Az intézménynek az alábbi számkódok valamelyikét kell feltüntetnie:
Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fenti típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A 10. típus (egyéb kötelezettség) az államkötvényeket és a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat foglalja magában. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. |
||||||||||||||||||||
170 |
ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES) Ez az oszlop arról a módszerről gyűjt információkat, amelyet az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre. A következő rövidítéseket kell megadni:
Ha a sztenderd módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA táblán kell megadni. Ha az IRB-módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC IRB táblán kell megadni. Ha a sztenderd módszer és az IRB-módszer együttes alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA és a CR SEC IRB táblán is meg kell adni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ettől függetlenül az oszlop nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
180 |
A KITETTSÉGEK SZÁMA A CRR 261. cikkének (1) bekezdése Az oszlopot kizárólag azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra az IRB-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket adják meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
190 |
ORSZÁG Az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát kell megadni, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az »egyéb országok« értéket kell feltüntetni. |
||||||||||||||||||||
200 |
ELGD (%) A kitettséggel súlyozott átlagos LGD (ELGD) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a felügyeleti képlet módszerét alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket tüntetik fel). Az ELGD értékét a CRR 262. cikkének (1) bekezdése alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki továbbá, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
210 |
(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
220 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) Ez az oszlop az értékpapírosított portfólió szavatolótőke-követelményéről gyűjt információkat az értékpapírosítás nélküli állapotot feltételezve, valamint az ebben rejlő kockázatokkal kapcsolatos várható veszteségről (Kirb), amelyet az értékpapírosított kitettségeknek a kezdeményezés időpontjában érvényes összértékének százalékos arányában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. A Kirb meghatározását a CRR 242. cikkének (4) bekezdése tartalmazza. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki. |
||||||||||||||||||||
230-300 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA A hat oszlopból álló csoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint lejárat szerint. A több eladó részvételével működő értékpapírosítási programoknál az első veszteségviselő ügyletrészsorozatra vonatkozóan kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni. |
||||||||||||||||||||
230-250 |
MÉRLEGTÉTELEK Ez az oszlopcsoport a mérlegtételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő). |
||||||||||||||||||||
230 |
ELŐRE SOROLT A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti értékpapírosítási pozíció. Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: Ebbe a kategóriába kell sorolni minden olyan ügyletrészsorozatot, amely nem minősül köztes vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változata szerint. |
||||||||||||||||||||
240 |
KÖZTES A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra:
Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: lásd a CRR 243. cikkének (3) bekezdését (hagyományos értékpapírosítás) és 244. cikkének (3) bekezdését (szintetikus értékpapírosítás), a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában. |
||||||||||||||||||||
250 |
ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 17. pontja szerinti értékpapírosítási pozíció. Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghatározását a CRR 242. cikkének 15. pontja tartalmazza, a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában. |
||||||||||||||||||||
260-280 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő). Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint. |
||||||||||||||||||||
290 |
A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont:
A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. |
||||||||||||||||||||
300 |
JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján). A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. |
||||||||||||||||||||
310–400 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban. |
||||||||||||||||||||
310-330 |
MÉRLEGTÉTELEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 230–250. oszlop esetében. |
||||||||||||||||||||
340-360 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 260–280. oszlop esetében. |
||||||||||||||||||||
370–400 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a 340–360. oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat. |
||||||||||||||||||||
370 |
KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS) Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik. A CRR I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek:
|
||||||||||||||||||||
380 |
IRS/CRS Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket a CRR II. melléklete sorolja fel. |
||||||||||||||||||||
390 |
ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK A CRR 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek akkor elismerhetők, ha teljesítik kell a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt hat feltételt attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd és az IRB-módszer közül melyiket alkalmazza. |
||||||||||||||||||||
400 |
EGYÉB (AZ EL NEM ISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEKKEL EGYÜTT) Ebben az oszlopban kell feltüntetni a fennmaradó mérlegen kívüli tételeket, ezen belül az el nem ismert likviditási hitelkereteket (vagyis azokat, amelyek nem teljesítik a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltételeket). |
||||||||||||||||||||
410 |
GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS: ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ A CRR 242. cikkének 12. pontja és 256. cikkének (5) bekezdése (SA), valamint 265. cikkének (1) bekezdése (IRB) meghatározza azokat a hitel-egyenértékesítési tényezőket, amelyeket a befektetőkre jutó rész összegére kell alkalmazni a kockázattal súlyozott kitettségérték megállapításához. Ez az oszlop a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó értékpapírosítási programokra (rulírozó értékpapírosításokra) vonatkozik. A CRR 256. cikkének (6) bekezdése szerint az alkalmazandó hitel-egyenértékesítési tényezőt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ez az információ CR SEC SA tábla 100-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 160-as oszlopához kapcsolódik. |
||||||||||||||||||||
420 |
(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC SA tábla 200-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 180-as oszlopához. Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni. |
||||||||||||||||||||
430 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása előtti értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. |
||||||||||||||||||||
440 |
KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása utáni értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. |
||||||||||||||||||||
445 |
MÓDSZER Ebben az oszlopban a 440. oszlopban feltüntetetteknek megfelelően a teljes kockázati kitettségérték meghatározásának módszerét kell megadni. A módszer a következők egyike:
A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozóan a módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna. A »többféle módszer« akkor alkalmazandó, ha az intézmény többféle módon vesz részt egy értékpapírosítási ügyletben vagy van kitéve annak, és különböző módszereket alkalmaz a szavatolótőke-követelmény kiszámítására a különböző szerepeinek vagy különböző kitettségeinek megfelelően. |
||||||||||||||||||||
446 |
DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban, a CRR 243. és 270. cikke A következő rövidítések egyikét kell megadni:
»igen« értéket kell feltüntetni mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítások, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult (nem STS) kkv-értékpapírosításokban lévő előresorolt pozíciók esetében. |
||||||||||||||||||||
450-510 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV |
||||||||||||||||||||
450 |
CTP/NEM CTP A következő rövidítéseket kell megadni:
|
||||||||||||||||||||
460-470 |
NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 050. és 060. oszlopát. |
||||||||||||||||||||
480 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) – EGYEDI KOCKÁZAT Lásd az MKR SA SEC 610-es, illetve az MKR SA CTP 450-es oszlopát. |
4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
4.1. C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)
4.1.1. Általános megjegyzések
114. |
Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert »lakossági banki tevékenység« és »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágára. |
115. |
Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert és/vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik. |
116. |
Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik. |
117. |
A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását. |
118. |
Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben. |
119. |
A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik. |
4.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010-030 |
IRÁNYADÓ MUTATÓ A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 010–030. oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. A továbbiakban az irányadó mutató a CRR 316. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban felsorolt elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege. Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a táblázat megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni. Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat. |
040-060 |
KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) Ezekben az oszlopokban a CRR 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágban nyújtott kölcsönök és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (a CRR 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja). A »kereskedelmi banki tevékenység« üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni. |
070 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETEMÉNY A tőkekövetelményt az alkalmazott módszerrel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 070-es oszlopban kell feltüntetni. |
071 |
TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikkének (4) bekezdése A 070. oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. |
080 |
EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ A 312. cikk (2) bekezdésében említett kérelemben szerepeltetni kell a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közti allokálásához használt módszer leírását. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a diverzifikációs hatásokat figyelembe kívánják-e venni, és ha igen, akkor milyen módon abban a kockázatmérési rendszerben, amelyet egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kívánnak alkalmazni (lásd a CRR 18. cikkének (1) bekezdését). |
090-120 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ |
090 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb). |
100 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni a CRR 322 cikke (2) bekezdésének a) alapján. |
110 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT A 110-es oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű események előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest. |
120 |
(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT A 120-as oszlopban a CRR 323. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti biztosítás és más kockázat-átruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni. |
Sorok |
|
010 |
AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (a CRR 315. és 316. cikke). |
020 |
A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (a CRR 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni. |
030-100 |
A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 030–100. sorban a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor a CRR 318. cikkében foglalt elveket kell követni. |
110-120 |
AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A CRR 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 030–050. és 080–100. sorban, valamint a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágra vonatkozóan a 110-es és 120-as sorban. A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágba és a »lakossági banki tevékenység« üzletágba tartozó tevékenységeket (a CRR 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 060. és 070. sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 110. és 120. sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik. |
130 |
A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ebben a sorban a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni. Ezenkívül a különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. |
4.2. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS)
4.2.1. Általános megjegyzések
120. |
A C 17.01 (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02 (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat. |
121. |
A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01 sem a C 17.02 táblában nem kell figyelembe venni. |
122. |
Amennyiben a CRR 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatólótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01 és C 17.02 táblában, tekintet nélkül a szavatólótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre. |
123. |
A »bruttó veszteség« a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett működési kockázati eseményből vagy eseménytípusból eredő, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált »gyorsan megtérült veszteségesemények« sérelme nélkül. |
124. |
A »megtérült veszteség« az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani. |
125. |
A »gyorsan megtérült veszteségesemény« olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket. |
126. |
Az »elszámolás napja« az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az »esemény napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a »felismerés napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott). |
127. |
A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez (»alapesemény«) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell. |
128. |
Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A »korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok« kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul). |
129. |
Az e rendelet 5. cikke b) pontja (2) b) i. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények »az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének« meghatározásához az EBH »Supervisory Disclosure« weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni. Az 5. cikk b) pontja (2) b) iii. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ESA 2010) A. mellékletének 8.89. pontjában meghatározott, az Eurostat által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett, piaci áron számolt bruttó hazai terméket kell használni. |
4.2.2. C 17.01: Működési kockázat: Az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és eseménytípusonként (OPR DETAILS 1)
4.2.2.1. Általános megjegyzések
130. |
A C 17.01 táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletág) és (a CRR 324. cikkében meghatározott) eseménytípusok közötti felosztásával kell bemutatni, így lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra. |
131. |
Az oszlopok a különböző eseménytípusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték. |
132. |
A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül az események számára (új események), a bruttó veszteségértékre (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak. |
133. |
Az »üzletágak összesen« sorokban az események számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek euróban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása – ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek. |
4.2.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
0010-0070 |
ESEMÉNYTÍPUSOK Az intézmények a veszteségeket a 010–070. oszlopban a CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípusoknak megfelelően tüntetik fel. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt eseménytípusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg. |
0080 |
ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN A 080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények az események száma (új események) sor összesenjét, a bruttó veszteségérték (új események) sor összesenjét, a veszteségkorrekcióval érintett események száma sor összesenjét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesenjét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesenjét és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesenjét jelentik. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080-as oszlopban a 010–070. oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080. oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 010–070. oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb. Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni. |
0090-0100 |
TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK A 090-es és 100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket a CRR 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak. Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 090-es oszlopot kell kitölteni. Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (100-as oszlop). |
Sorok |
|||||
0010-0880 |
ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK A CRR 317. cikkének (4) bekezdésében található 2. táblázatban meghatározott üzletágakra, a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletágra, valamint az egyes eseménytípusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: az események száma (új események), a bruttó veszteségérték (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, a teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés. Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 910–980-as oszlopban vehetik figyelembe. |
||||
0010, 0110, 0210, 0310, 0410, 0510, 0610, 0710, 0810 |
Események száma (új események) Az »események száma« azon működési kockázati események száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor. Az itt megadott események »új események«, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket
Az »új események« nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon működési kockázati eseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény. |
||||
0020, 0120, 0220, 0320, 0420, 0520, 0620, 0720, 0820 |
Bruttó veszteségérték (új események) A bruttó veszteségérték a működési kockázati eseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az eseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott eseményhez tartozó bruttó veszteséget. A feltüntetett bruttó veszteségérték a fenti sorban meghatározott »új eseményekre« vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon események esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
0030, 0130, 0230, 0330, 0430, 0530, 0630, 0730, 0830 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma A veszteségkorrekcióval érintett események száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek. Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban. |
||||
0040, 0140, 0240, 0340, 0440, 0540, 0640, 0740, 0840 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni:
Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott esemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak. Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
0050, 0150, 0250, 0350, 0450, 0550, 0650, 0750, 0850 |
Legnagyobb egyedi veszteség A legnagyobb egyedi veszteség
A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
0060, 0160, 0260, 0360, 0460, 0560, 0660, 0760, 0860 |
Az öt legnagyobb veszteség összege Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege:
A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. |
||||
0070, 0170, 0270, 0370, 0470, 0570, 0670, 0770, 0870 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség a CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó, az alábbi sorban jelentett megtérülések kivételével. A teljes közvetlenül megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege. |
||||
0080, 0180, 0280, 0380, 0480, 0580, 0680, 0780, 0880 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés A CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide. A biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege. |
||||
0910-0980 |
ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN Az üzletágak összesen sorokon a CRR 322. cikke (3) bekezdése b), c) és e) pontjának megfelelően az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes eseménytípusok (010–080. oszlop) szerint. |
||||
0910-0914 |
Események száma A 910-es sorban feltüntetendő a belső küszöbértéket meghaladó események száma eseménytípusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A 911–914. sorban azon események száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:
|
||||
0920-0924 |
Bruttó veszteségérték (új események) Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új események) az új események egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege. A 921–924. sorban azon események bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik. |
||||
0930, 0935, 0936 |
Veszteségkorrekcióval érintett események száma A 930-as sorban a 030, 130, …, 830-as sorokban meghatározott, veszteségkorrekcióval érintett események teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A veszteségkorrekcióval érintett események számát le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni). |
||||
0940, 0945, 0946 |
Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A 940-es sorban az üzletáganként a 040, 140, …, 840-es sorokban meghatározott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege. A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg szerint (946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). |
||||
0950 |
Legnagyobb egyedi veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes eseménytípusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy esemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:
|
||||
0960 |
Az öt legnagyobb veszteség összege Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes eseménytípusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 960-as »Az öt legnagyobb veszteség összege« sor maximális értékével, sem a 080-as oszlopban feltüntetett »öt legnagyobb veszteségösszegek« maximális értékével. |
||||
0970 |
Teljes közvetlen megtérült veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege. |
||||
0980 |
Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege. |
4.2.3. C 17.02: Működési kockázat: Az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)
4.2.3.1. Általános megjegyzések
134. |
A C 17.02 táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy esemény). |
135. |
Az ebben a táblában megadott információk »új eseményekre«, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket
|
136. |
Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló eseményeket kell itt jelenteni.
1. E küszöbérték sérelme nélkül:
|
4.2.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
0010 |
Eseményazonosító Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.). |
0020 |
Elszámolás napja Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. |
0030 |
Esemény napja Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette. |
0040 |
Felismerés napja A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott. |
0050 |
Eseménytípus A CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípus. |
0060 |
Bruttó veszteség A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség. |
0070 |
Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával. |
0080 – 0160 |
Bruttó veszteség üzletáganként A 060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget a CRR 317. cikkében és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott megfelelő üzletágba kell sorolni. |
0170 |
Jogalany neve Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 010-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
0180 |
Jogalany-azonosító Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 025-ös oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
0190 |
Üzleti egység Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. |
0200 |
Leírás Az esemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – az esemény okaira vonatkozó információkra. |
5. PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
137. |
Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is. |
138. |
A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326–333. cikke ismerteti. |
5.1. C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)
5.1.1. Általános megjegyzések
139. |
Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába. |
140. |
A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan. |
5.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010-020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030-040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sorok |
|
010-350 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, a CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni. |
011 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT |
012 |
Származtatott ügyletek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 328–331. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. |
013 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. |
020-200 |
LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 339. cikkének (1)–(8) bekezdése szerinti lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 339. cikkének (9) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani. |
210-240 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÁTLAGOS HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐN ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 340. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 340. cikkének (7) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra kell felosztani. |
250 |
EGYEDI KOCKÁZAT A 251-es, 325-ös és 330-as sorban megadott értékek összege. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá esnek, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények a CRR 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá a CRR 327. cikkének (1) bekezdését. |
251-321 |
A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye A 260–321. sorokban megadott értékek összege. A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának első és második bekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése) külön kell feltüntetni a 321. sorban. A CRR 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás: A CRR 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény a CRR 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában szereplő százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 280–300. sorokban feltüntetni. Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor a 346. és 347. cikket kell alkalmazni. |
325 |
Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye Az MKR SA SEC tábla 610-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg. |
330 |
A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye Az MKR SA CTP tábla 450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg. |
350-390 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 329. cikkének (3) bekezdése A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.2. C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
5.2.1. Általános megjegyzések
141. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban a kereskedési könyvben nyilvántartott azon értékpapírosításokat, amelyeknek egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye a CRR alapján kerül meghatározásra, azaz ha a szavatolótőke-követelmény a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerül kiszámításra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a CRR szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni. |
141a. |
E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire és a CRR 337. cikkére való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők. |
142. |
Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. |
143. |
Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni. |
5.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010-020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030-040 |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 258. cikke. |
050-060 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
070-520 |
A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani. |
230–240 és 460–470 |
1 250 % A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
250-260 és 480-490 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben. Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmények az alternatív felügyeleti képlet módszerét (SFA) alkalmazzák, amely a szavatolótőke-követelményt a biztosítékhalmaz jellemzőinek és az ügyletrészsorozat szerződéses tulajdonságainak függvényében határozza meg. |
270 és 500 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését. |
280–290/ 510–520 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 109. cikke (1) bekezdésének második mondata, valamint 259. cikkének (3) és (4) bekezdése. Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmény a belső értékelési módszer alapján határozza meg a bankok által (ideértve a külső bankokat is) ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeretek és hitelminőség-javítási lehetőségek tőkekövetelményét. A külső hitelminősítő intézeti módszertanra épülő belső értékelési módszer (IAA) az ABCP-programmal szemben kizárólag olyan kitettségeknél alkalmazható, amelyek kezdeti belső hitelminőségi besorolása a befektetési fokozattal egyenértékű. |
530-540 |
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) A CRR 337. cikkének (3) bekezdése a CRR 407. cikkével összefüggésben. A CRR 14. cikkének (2) bekezdése |
550-570 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE A CRR 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. |
580-600 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE A CRR 337. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével. |
610 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint a 2014. december 31-én záruló átmeneti időszakban az intézménynek külön kell összegeznie a súlyozott nettó hosszú pozícióit (580. oszlop) és a súlyozott nettó rövid pozícióit (590-es oszlop). A két összeg közül a nagyobb (felső korlát figyelembevételével számított) összeg képezi a szavatolótőke-követelményt. Ezzel együtt a CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint 2015-től kezdődően az intézmény a szavatolótőke-követelmény kiszámításához a 600-as oszlopban összegzi a súlyozott nettó pozícióit (tekintet nélkül arra, hogy azok hosszúak vagy rövidek). |
Sorok |
|||||||||||||||||||||
010 |
TELJES KITETTSÉG A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy befektető és/vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. |
||||||||||||||||||||
040,070 és 100 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62. pontja. |
||||||||||||||||||||
020,050, 080 és 110 |
ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A CRR 4. cikkének (63) bekezdése |
||||||||||||||||||||
030-050 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ A CRR 4. cikkének (13) bekezdése |
||||||||||||||||||||
060-080 |
BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
||||||||||||||||||||
090-110 |
SZPONZOR A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
||||||||||||||||||||
120-210 |
A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA A CRR 337. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata. Az alapul szolgáló eszközök megoszlása a SEC Details tábla »Típus« oszlopában alkalmazott osztályozást követi:
Az egyes értékpapírosítások esetében, ha a halmaz több eszköztípust tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. |
5.3. C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)
5.3.1. Általános megjegyzések
144. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó CTP-pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
145. |
Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza-e a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. |
146. |
A tábla kialakítása elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat emiatt minden esetben a 030-as, 060-as vagy 090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110-es sorban kell feltüntetni. Az »egyéb CTP-pozíciók« nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdésében található meghatározást), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Besorolásuk ezért történik az »értékpapírosítás« vagy »n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva« alkategóriában. |
147. |
Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni. |
5.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010-020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal összefüggésben. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
030-040 |
(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 258. cikke. |
050-060 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését. |
070–400 |
A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA (SA és IRB) A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
160 és 330 |
EGYÉB Az előző oszlopokban kifejezetten nem említett egyéb kockázati súlyok. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák közül kizárólag azok, amelyek nem rendelkeznek külső minősítéssel. A külső minősítésű n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat az MKR SA TDI táblán kell feltüntetni (321. sor), vagy – ha azok a CTP részét képezik – a megfelelő kockázati súly oszlopába kell besorolni. |
170-180 és 360-370 |
1 250 % A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). |
190-200 és 340-350 |
A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben. |
210/380 |
AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE) SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg. IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését. |
220-230 és 390-400 |
BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése. |
410-420 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelmen kívül hagyásával. |
430-440 |
FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével. |
450 |
TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (430. oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (440. oszlop) közül a nagyobb érték. |
Sorok |
|||||||
010 |
TELJES KITETTSÉG A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. |
||||||
020-040 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ A CRR 4. cikkének (13) bekezdése |
||||||
050-070 |
BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. |
||||||
080-100 |
SZPONZOR A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. |
||||||
030, 060 és 090 |
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában. Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az »Egyéb CTP-pozíciók« sorban kell feltüntetni. |
||||||
110 |
N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat a CRR 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni. Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható. |
||||||
040, 070, 100 és 120 |
EGYÉB CTP-POZÍCIÓK Az alábbiakban lévő pozíciókat kell megadni:
|
5.4. C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
5.4.1. Általános megjegyzések
148. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
149. |
A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet). |
5.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010-020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). |
030-040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 327., 329., 332., 341. és 345. cikke. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. A CRR 344. cikke (4) bekezdésének második mondata szerinti határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sorok |
|
010-130 |
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
020-040 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (a CRR 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény. Mindkét felosztás (021/022 és 030/040) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint. A 021-es és 022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 030-as és 040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe. |
021 |
Származtatott ügyletek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 329. cikk és a 332. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. |
022 |
Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. |
030 |
Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek Tőzsdei forgalomban szereplő, széles körben diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a CRR 344. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint. Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok az 050-es sorban nem tüntethetők fel. |
040 |
A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények Egyedi kockázattal érintett egyéb részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 343. cikke és 344. cikkének (3) bekezdése szerint. |
050 |
EGYEDI KOCKÁZAT Egyedi kockázattal érintett részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 342. cikke és 344. cikkének (4) bekezdése szerint. |
090–130 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 329. cikkének (2) és (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.5. C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)
5.5.1. Általános megjegyzések
150. |
Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az eurót is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani. |
151. |
A tábla 100–480. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra a CRR 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket milyen mértékben kell figyelembe venni a CRR 354. cikke alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 130–480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre. |
5.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
020–030 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és a CRR 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. A 352. cikk (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak a 92. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak. |
040-050 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 352. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint 353. cikke. A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani, ennek megfelelően egyidejűleg hosszú és rövid pozíciók is előfordulhatnak. |
060-080 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK A CRR 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke. |
060-070 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani. Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki. Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki. A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak. |
080 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT) Egymással nagy mértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók. |
090 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
100 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sorok |
|||||||||
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN A beszámoló pénznemén kívüli összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a CRR 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint, valamint a beszámoló pénznemére történő átváltás módja a CRR 352. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint. |
||||||||
020 |
EGYMÁSSAL NAGY MÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK A CRR 354. cikkében említett pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
||||||||
025 |
Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek: Ebből: a beszámoló pénzneme A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény CRR 354. cikke szerinti kiszámítása során. |
||||||||
030 |
MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. A CRR 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás:
|
||||||||
040 |
ARANY A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. |
||||||||
050–090 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 352. cikkének (5) és (6) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
||||||||
100-120 |
A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció kitettségtípus szerinti bontása Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani. |
||||||||
100 |
Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek A 110-es vagy 120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni. |
||||||||
110 |
Mérlegen kívüli tételek A CRR 352. cikkének hatályába tartozó tételek, tekintet nélkül a denomináció pénznemére, amely tételek a CRR I. mellékletében szerepelnek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével. |
||||||||
120 |
Származtatott ügyletek A CRR 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók. |
||||||||
130–480 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre. |
5.6. C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)
5.6.1. Általános megjegyzések
152. |
Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. |
5.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010–020 |
ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 357. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még a CRR 359. cikkének (1) bekezdését). |
030–040 |
NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) A CRR 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint. |
050 |
TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. |
060 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye. |
070 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
Sorok |
|
010 |
ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezete szerint. |
020–060 |
POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT Adatszolgáltatás céljából az árukat a CRR 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy fő árucsoportba kell sorolni. |
070 |
FUTAMIDŐTÁBLÁS MÓDSZER A CRR 359. cikkében említett futamidőtáblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
080 |
KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER A CRR 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
090 |
EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER A CRR 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. |
100–140 |
OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) A CRR 358. cikkének (4) bekezdése A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni. |
5.7. C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
5.7.1. Általános megjegyzések
153. |
Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat. |
154. |
Általában az adatszolgáltatás az intézményi modell felépítésétől függ annak megfelelően, hogy az intézmény az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy összevontan tünteti fel. Ugyanez vonatkozik a VaR/sVaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára. |
5.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
030–040 |
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke. |
030 |
Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg) A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
040 |
Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1) A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
050-060 |
Stresszhelyzeti kockáztatott érték Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni. |
050 |
Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg) A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
060 |
Legfrissebb (SVaRt–1) A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése. |
070-080 |
A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY Egy nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a CRR 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történik. |
070 |
12 hetes átlagos mérőszám A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben. |
080 |
Legfrissebb mérőszám A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben. |
090-110 |
TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN |
090 |
ALSÓ KORLÁT A CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja = azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely a CRR 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében. |
100-110 |
12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM A CRR 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja. |
110 |
LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM A CRR 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja. |
120 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 364. cikkében említettek szerint az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban a CRR 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt. |
130 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. |
140 |
A túllépések száma az előző 250 munkanap során A CRR 366. cikkében említettek szerint. Azon túllépések számát kell feltüntetni, amelyek alapján a kiegészítő tétel meghatározásra kerül. |
150-160 |
VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms) A CRR 366. cikkében említettek szerint. |
170-180 |
A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelménynek a CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határának kiszámításához felhasznált összegek figyelembe veszik a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. |
Sorok |
|
010 |
POZÍCIÓK ÖSSZESEN A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. A 030–060. oszlop VaR és sVaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és sVaR értékekkel. A bontás emiatt tájékoztató adatokat tartalmaz. |
020 |
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. |
030 |
TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat. |
040 |
TDI – EGYEDI KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat. |
050 |
RÉSZVÉNYEK A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. |
060 |
RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat. |
070 |
RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat. |
080 |
DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése. |
090 |
ÁRUKOCKÁZAT A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése. |
100 |
ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével). |
110 |
EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével). |
5.8. C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)
5.8.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
010 |
Kitettségérték A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkével összhangban A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD) |
020 |
Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (1) bekezdésével összhangban A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. |
030 |
Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (2) bekezdésével összhangban A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. |
040 |
SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg) A CRR 383. cikke a CRR 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján. |
050 |
ELŐZŐ NAPI (VARt-1) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
060 |
SZORZÓ (ms) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
070 |
LEGFRISSEBB (SVaRt–1) Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. |
080 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján. |
090 |
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva. |
|
Tájékoztató adatok |
100 |
Partnerek száma A CRR 382. cikke A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatoló tőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma. A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol egyszerűen a másik szerződő felet jelentik. |
110 |
Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg. |
120 |
VISELT CVA-KOCKÁZAT A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék. |
130 |
EGY ALAPTERMÉKES CDS A CRR 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege. |
140 |
INDEX CDS A CRR 386. cikke(1) bekezdésének b) pontja A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege. |
Sorok |
|
010 |
CVA-kockázat összesen A 020–040. sor értelemszerű összege. |
020 |
Fejlett módszer szerint Fejlett CVA-kockázati módszer a CRR 383. cikkének előírásai szerint. |
030 |
Sztenderd módszer szerint Sztenderd CVA-kockázati módszer a CRR 384. cikkének előírásai szerint. |
040 |
Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A CRR 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek. |
6. PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)
6.1. C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)
6.1.1. Általános megjegyzések
154a. |
Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható. |
154b. |
Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 290. sorában fel kell tüntetni. |
6.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
0010 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti levonások végrehajtása előtt. |
0020 |
EBBŐL: kereskedési könyv A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 010. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően. |
0030-0070 |
A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
0030 |
Pontosan megegyező A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek. |
0040 |
Fedezeti elszámolások Az alkalmazandó számviteli keret szerint fedezeti elszámolás alá tartozó pozíciók esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CET1 tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
0050 |
PRUDENCIÁLIS szűrők A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CRR 467. és 468. cikkében említett átmeneti szűrők miatt kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
0060 |
Egyéb A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a számviteli értéküknek a CET1 tőkét csak részben befolyásoló kiigazítása miatt kizárt egyéb pozíciók. Ezt a sort azokban a ritka esetekben kell csak kitölteni, amikor a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kizárt elemek nem rendelhetők hozzá a tábla 0030., 0040. vagy 0050. oszlopához. |
0070 |
Az »egyéb« tételre vonatkozó megjegyzések Meg kell adni a 0060. oszlopban feltüntetett pozíciók kizárásának fő okait. |
0080 |
A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a küszöbérték számításába ténylegesen bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
0090 |
EBBŐL: kereskedési könyv A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 0080. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően. |
Sorok |
|||||||
0010 – 0210 |
E kategóriák definícióinak illeszkedniük kell az 1.1. és 1.2. FINREP tábla megfelelő sorainak definícióihoz. |
||||||
0010 |
1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 20–210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes összege. |
||||||
0020 |
1.1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A 0030–0140. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök teljes összege. A 0030–0130. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.01. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:
|
||||||
0030 |
1.1.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 9 A. függelék. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 050. sorának. |
||||||
0040 |
1.1.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 17. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 091. sorának. |
||||||
0050 |
1.1.3. KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 096. sorának. |
||||||
0060 |
1.1.4. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 100. sorának. |
||||||
0070 |
1.1.5. AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 7 8. bekezdésének h) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 141. sorának. |
||||||
0080 |
1.1.6. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK BAD 36. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 171. sorának. |
||||||
0090 |
1.1.7. A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 175. sorának. |
||||||
0100 |
1.1.8. EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 20. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 234. sorának. |
||||||
0110 |
1.1.9. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK IFRS 9 6.2.1 bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) és (8) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 240. sorának. |
||||||
0120 |
1.1.10. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja; IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (5) bekezdése és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 250. sorának. |
||||||
0130 |
1.1.11. LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 1. részének 21. pontja, 2. részének 4. pontja; BAD 4. cikke Eszközök 7–8. pont; a számviteli irányelv 2. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 260. sorának. |
||||||
0140 |
1.1.12. (–) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK V. melléklet 1. részének 29. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 375. sorának. |
||||||
0150 |
1.2. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 0160–0210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt kötelezettségek teljes összege. A 0150–0190. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.02. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:
|
||||||
0160 |
1.2.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK IFRS 7 8. bekezdésének e) ii. pontja; IFRS 9 BA.6. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 010. sorának. |
||||||
0170 |
1.2.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (3) és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 061. sorának. |
||||||
0180 |
1.2.3. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK IFRS 7 8. bekezdésének e) i. pontja IFRS 9 4.2.2. bekezdése; A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 070. sorának. |
||||||
0190 |
1.2.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK IFRS 9 6.2.1. bekezdése; V. melléklet 1. részének 26. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) bekezdése és (8) bekezdésének a) pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 150. sorának. |
||||||
0200 |
1.2.5. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA IAS 39 89A. bekezdésének b) pontja, IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikkének (5) bekezdése és (6) bekezdése; V. melléklet 2. részének 8. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 160. sorának. |
||||||
0210 |
1.2.6. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK V. melléklet 1. részének 29. pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 295. sorának. |
6.2. C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)
6.2.1. Általános megjegyzések
154c. |
E tábla célja a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett. |
154d. |
Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely:
|
154e. |
E tábla alkalmazásában a »felső bizonytalansági érték« a következő: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy »felső bizonytalansági érték« a valószerű értékek eloszlásában az ellentétes pont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel. |
6.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
0010 – 0100 |
KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–11. cikkében, illetve 14–17. cikkében leírtak szerint kell kiszámítani a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt [mivel a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szereplő 1. módszer vagy a 2. módszer használatával számított diverzifikációs nyereséget a tábla 1.1.2., 1.1.2.1. és 1.1.2.2. tételében kell feltüntetni]. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (6) bekezdésének b) pontjában és 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint a szakértői módszerrel kiszámított összegeket elkülönítve, a 0020., 0040. és 0060. oszlopban kell feltüntetni. |
0010 |
PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0020 |
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0030 |
POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0040 |
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0050 |
MODELLKOCKÁZAT A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0060 |
EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0070 |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK A CRR 105. cikkének (11) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően számított, a koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0080 |
JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelően számított, a jövőbeli adminisztratív költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0090 |
LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően számított, a lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0100 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően számított, a működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. |
0110 |
KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN 0010. sor: a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege, amelyet megfelelően a C 01.00 tábla 290. sorában kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a 0030. és a 0180. sor összege. 0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030–0160. sor: A 0010., 0030., 0050. és a 0070–0100. sor összege. 0180–0210. sor: A tartalékmódszer (fall-back-approach) szerinti portfóliókból eredő kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege. |
0120 |
FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció 0110. oszlopban számított teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel. |
0130-0140 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközöknek és kötelezettségeknek a kiegészítő értékelési korrekciók 0010–0130. és 0180. sorban feltüntetett értékeinek megfelelő abszolút értéke. Néhány sor, különösen a 0090–0130. sor esetében előfordulhat, hogy ezeket az összegeket szakértői megítélés alapján közelíteni vagy allokálni kell. 0010. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti küszöbérték-számításba bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban. A 0010. sor a 0030. és a 0180. sor összege. 0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értékének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerinti portfólióknak megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban. A 0030. sor a 0090–0130. sor összege. 0050. sor: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0060. sor: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0070. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0080. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0090–0130. sor: Az alábbiakban meghatározottak szerint (lásd a kapcsolódó sorokhoz tartozó útmutatót) allokált valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke a következő kockázati kategóriáknak megfelelően: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban. 0180. sor: A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfólióknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
0130 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke. |
0140 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke. |
0150 |
QTD BEVÉTEL A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközökhöz és kötelezettségekhez rendelt, az utolsó adatszolgáltatási időpont óta keletkezett, aktuális negyedévi bevételek (QTD bevétel), adott esetben szakértői megítélés alapján allokálva vagy közelítve. |
0160 |
IPV KÜLÖNBÖZET A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összes pozíciójának és kockázati tényezőjének összege, a releváns pozícióra vagy kockázati tényezőre vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. |
0170 – 0250 |
VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK Az intézmény számviteli valós értékében potenciálisan alkalmazott, néha »tartalékok«-ként hivatkozott korrekciók, amelyekre a könyv szerinti értékek generálásához használt értékelési modellen kívül kerül sor (kivéve az első napi nyereség és veszteség elhalasztását), és amely korrekciókról megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció. Tükrözhetik az értékelési technikán belül figyelembe nem vett, kockázati prémium vagy kilépési költség formájában lévő kockázati tényezőket, és megfelelnek a valós érték definíciójának. Mindazonáltal a piaci szereplőknek az árképzéskor figyelembe kell venniük ezeket a korrekciókat. (IFRS 13 9. bekezdése és IFRS 13 88. bekezdése) |
0170 |
PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözze egyenértékű eszközök, vagy – az értékelési modellhez való piaciparaméter-input tekintetében –az input kalibrálásához felhasznált eszközök megfigyelt ártartományának meglétéből eredő kockázati prémiumot, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0180 |
POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon tény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció, hogy a pozíciószintű értékelések nem tükrözik a pozícióra vagy portfólióra vonatkozó kilépési árat, különösen, ha az ilyen értékeléseket piaci középárfolyamra kalibrálják, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0190 |
MODELLKOCKÁZAT Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözzön olyan piaci vagy terméktényezőket, amelyeket a napi pozícióértékek és -kockázatok kiszámításához használt modell (értékelési modell) nem vesz figyelembe, vagy hogy megfelelő szintű óvatosságot tükrözzön, tekintettel különböző alternatív érvényes modellek és modellkalibrációk meglétéből eredő bizonytalanságra, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0200 |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK Az intézmény valós értékében azon tény tükrözése céljából alkalmazott korrekció, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb azon pozícióméreteknél, amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához használt megfigyelhető árjegyzések vagy ügyletek alapulnak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0210 |
NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR Az intézmény valós értékében a származtatott pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek fedezése céljából alkalmazott korrekció (azaz teljes hitelértékelési korrekció (CVA) intézményi szinten). |
0220 |
BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében a kompenzálás érdekében alkalmazott korrekció, amennyiben az értékelési modellek nem tükrözik teljes mértékben a finanszírozási költséget, amelyet a piaci szereplők egy pozíció vagy portfólió kilépési árában figyelembe vennének (azaz a finanszírozási értékelési korrekció intézményi szinten, ha az intézmény ilyen, vagy esetleg egyenértékű korrekciót számít). |
0230 |
JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon adminisztratív költségek tükrözése céljából alkalmazott korrekció, amelyek a portfólió vagy pozíció kapcsán felmerülnek, de amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell vagy a modell inputjainak kalibrálásához használt árak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a jövőbeli adminisztratív költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0240 |
LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS Az intézmény valós értékében azon szerződéses vagy nem szerződéses lejárat előtti visszaváltásra vonatkozó várakozások tükrözése érdekben alkalmazott korrekció, amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0250 |
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az intézmény valós értékében azon kockázati prémium tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyet a piaci szereplők felszámítanának a portfólióban lévő szerződések fedezéséből, adminisztrációjából és elszámolásából eredő működési kockázatok kompenzációja céljából, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0260 |
1. NAPI EREDMÉNY Azon esetek tükrözése céljából alkalmazott korrekciók, amelyekben az értékelési modell plusz a pozícióra vagy portfólióra alkalmazandó összes többi releváns valósérték-korrekció nem vette figyelembe az első napi megjelenítéskor fizetett vagy kapott árat, azaz az első napi nyereségek és veszteségek elhalasztását (IFRS 9 B5.1.2A. bekezdés). |
0270 |
MAGYARÁZAT A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kezelt pozíciók leírása, és annak magyarázata, hogy miért nem volt lehetséges a rendelet 9–17. cikkének az alkalmazása. |
Sorok |
|||
0010 |
1. ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető módszer szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan. Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget. |
||
0020 |
EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). |
||
0030 |
1.1. A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerint számított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, kivéve a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában leírt kezelés alá tartozó valós értéken értékelt eszközöket és kötelezettségeket. Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget. A 0030. sornak ezért a 0040. és 0140. sor különbözetének kell lennie. |
||
0040 – 0130 |
1.1.1. KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT A 0090–0130. sor esetében az intézményeknek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Az intézmények e célból belső kockázatkezelési struktúrájukra támaszkodnak, és a szakértői megítélés alapján kidolgozott hozzárendelést követve üzletágaikat vagy kereskedési egységeiket a legmegfelelőbb kockázati kategóriához rendelik. Az allokált üzletágaknak vagy kereskedési egységeknek megfelelő kiegészítő értékelési korrekciókat, valósérték-korrekciókat és egyéb előírt információkat ugyanazon releváns kockázati kategóriába kell allokálni, hogy a sorok szintjén minden egyes kockázati kategória esetében biztosított legyen mind a prudenciális célból, mind a számviteli célból végrehajtott korrekciók következetes áttekintése, valamint az érintett pozíciók nagyságának megjelölése (a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek szempontjából). Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciókat vagy egyéb korrekciókat eltérő aggregálási szinte számítják, mindenekelőtt a vállalkozás szintjén, az intézményeknek ki kell dolgozniuk egy allokációs módszert a kiegészítő értékelési korrekcióknak a releváns pozícióhalmazokhoz való rendeléséhez. Az allokációs módszernek azt kell eredményeznie, hogy a 0040. sor a 0050–0130. sorok összege legyen a 0010–0100. oszlop esetében. Az alkalmazott módszertől függetlenül a feltüntetett információknak a lehető legnagyobb mértékben következetesnek kell lenniük a sorok szintjén, mivel a megadott információk ezen a szinten kerülnek összehasonlításra (kiegészítő értékelési korrekciók összegei, felső bizonytalansági érték, valósérték-összegek és potenciális valósérték-korrekciók). A 0090–0130. sor bontása nem foglalja magában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. A diverzifikációs nyereségek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban vannak feltüntetve, ezért nem szerepelnek a 0040–0130. sorban. |
||
0050 |
EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke. A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130. és 0140. oszlop: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. |
||
0060 |
EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke. A befektetési és finanszírozási költségekre vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130. és 0140. oszlop: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. |
||
0070 |
EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
||
0080 |
EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. |
||
0090 |
|
||
0100 |
|
||
0110 |
|
||
0120 |
|
||
0130 |
|
||
0140 |
1.1.2. (–) Diverzifikációs nyereség A diverzifikációs nyereség teljes összege. A 0150. és 0160. sor összege. |
||
0150 |
1.1.2.1. (–) Az 1. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 1. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség. |
||
0160 |
1.1.2.2. (–) A 2. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 2. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség. |
||
0170 |
1.1.2.2* Tájékoztató adat: Diverzifikáció előtti kiegészítő értékelési korrekciók, amelyek 90 %-ot meghaladó mértékben csökkennek a 2. Módszer szerinti diverzifikációval A 2. módszer terminológiájában a FV – PV összege minden értékelési kitettség esetében, amelyeknél APVA < 10 % (FV – PV). |
||
0180 |
1.2. A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfóliók A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekciót a 0190., 0200. és a 0210. sor összegeként kell kiszámítani. A vonatkozó mérleg- és egyéb háttérinformációkat a 0130–0260. oszlopban kell megadni. A pozíciók leírását és annak magyarázatát, hogy miért nem volt lehetséges a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkének alkalmazása, a 0270. oszlopban kell megadni. |
||
0190 |
1.2.1. Tartalékmódszer; 100 % nem realizált nyereség A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja. |
||
0200 |
1.2.2. Tartalékmódszer; 10 % névleges érték A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja. |
||
0210 |
1.2.3. Tartalékmódszer; 25 % kezdeti érték A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja. |
6.3. C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)
6.3.1. Általános megjegyzések
154f. |
Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt. |
154 g. |
Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050. oszlopában megadott információknak. |
154h. |
Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni. |
154i. |
Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni. |
154j. |
Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét. |
6.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|||||||
0005 |
BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább. |
||||||
0010 |
MODELL A modell belső neve (alfanumerikus), amelyet az intézmény a modell azonosítására használ. |
||||||
0020 |
KOCKÁZATI KATEGÓRIA A modellkockázattal kapcsolatos értékelési korrekcióhoz vezető terméket vagy termékcsoportot leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR – kamat FX – devizaárfolyam CR – hitel EQ – részvény CO – áru |
||||||
0030 |
TERMÉK A modell használatával értékelt termék vagy termékcsoport belső neve (alfanumerikus), a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban. |
||||||
0040 |
MEGFIGYELHETŐSÉG A termékkel vagy termékcsoporttal kapcsolatos olyan ármegfigyelések száma az elmúlt tizenkét hónapban, amelyek teljesítik a következő kritériumok valamelyikét:
Az intézményeknek a következő értékek egyikét kell feltüntetniük: »nincs«, »1–6«, »6–24«, »24–100«, »100+«. |
||||||
0050 |
MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése. Egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció a diverzifikációs nyereség előtt, de adott esetben a portfóliónettósítás után. |
||||||
0060 |
EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésében meghatározott szakértői módszer szerint kiszámított, a 0050. oszlopban szereplő összegek. |
||||||
0070 |
EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer szerint összesített, a 0050. oszlopban szereplő összegek. Ez a melléklet terminológiájában az FV – PV. |
||||||
0080 |
A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer használatával összesített egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint számított, modellkockázattal kapcsolatos, teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekcióhoz való hozzájárulása. Ez a melléklet terminológiájában az APVA. |
||||||
0090-0100 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. |
||||||
0090 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. |
||||||
0100 |
VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. |
||||||
0110 |
IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS) A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, a kapcsolódó termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. Csak azokat az eredményeket kell feltüntetni, amelyeket olyan eszközök árainak használatával kalibráltak, amelyeket ugyanazon termékhez rendelnének (output tesztelés). Nem szabad feltüntetni az olyan piaci adatok inputjából származó input tesztelési eredményeket, amelyeket különböző termékekből kalibrált szintek alapján tesztelnek. |
||||||
0120 |
IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS) A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval súlyozott, a modellhez rendelt pozíciók százalékos aránya, amelyet a 0110. oszlopban megadott IPV output tesztelési eredmények fedeznek. |
||||||
0130 – 0140 |
VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK A C 32.02. tábla 0190. és 0240. oszlopában meghatározott valósérték-korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak. |
||||||
0150 |
1. NAPI EREDMÉNY A C 32.02. tábla 0260. oszlopában meghatározott korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak. |
6.4. C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)
6.4.1. Általános megjegyzések
154k. |
Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt. |
154 l. |
Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070. oszlopában megadott információknak. |
154 m. |
Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni. |
154n. |
Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni. |
154o. |
A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából. |
6.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató
Oszlopok |
|
0005 |
BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább. |
0010 |
KOCKÁZATI KATEGÓRIA A pozíciót leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR – kamat FX – devizaárfolyam CR – hitel EQ – részvény CO – áru |
0020 |
TERMÉK A termék vagy termékcsoport belső neve, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban. |
0030 |
MÖGÖTTES A mögöttes eszköz vagy eszközök belső neve származtatott ügyletek esetében, vagy az instrumentumok neve nem származtatott ügyletek esetében. |
0040 |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott egyedi koncentrált értékelési pozíció mérete, a 0050. oszlopban leírt egységben kifejezve. |
0050 |
MÉRTÉKEGYSÉG A 0040. oszlopban említett koncentrált pozícióméret kiszámítása céljából a koncentrált értékelési pozíció meghatározása részeként belsőleg használt mértékegység. Kötvényekben vagy részvényekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »kötvények száma«, részvények száma” vagy »piaci érték«. Származtatott ügyletekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »PV01; EUR/1 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás«. |
0060 |
PIACI ÉRTÉK A pozíció piaci értéke. |
0070 |
PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint becsült napok számában megadott prudens kilépési időszak. |
0080 |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az érintett egyedi koncentrált értékelési pozíciókra vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. |
0090 |
KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA Azon tény tükrözése céljából alkalmazott valósérték-korrekciók összege, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb a pozícióméreteknél, és amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához alkalmazott árjegyzések vagy ügyletek alapulnak. A feltüntetett összegnek meg kell egyeznie az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra alkalmazott összeggel. |
0100 |
IPV KÜLÖNBÖZET A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. |
7. C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)
7.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
155. |
A C 33.00 táblában az V. melléklet 42. b) pontjában meghatározott »államháztartásokkal« szembeni kitettségeket kell jelenteni. |
156. |
Az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak a CRR 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint. |
157. |
A CRR szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok »államháztartások« ügyfélszektorhoz való hozzárendelésekor az V. melléklet 3. részében található 2. táblázatot (»Sztenderd módszer«) és a 3. táblázatot (»Belső minősítésen alapuló módszer«) kell figyelembe venni. |
158. |
Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország összesenjére, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján. |
159. |
A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat. |
160. |
Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e rendelet 5. cikke b) pontjának 3. alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni. |
7.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
161. |
A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket. |
162. |
Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az »államháztartások« fogalommeghatározása alá tartozik. |
163. |
A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni. |
7.3. A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
Oszlopok |
Útmutató |
010-260 |
KÖZVETLEN KITETTSÉGEK |
010-140 |
MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK |
010 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK irányelven (BAD) alapuló nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét. |
020 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával) Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 27. pontja szerinti könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában, ugyanazon pénznemben denominált rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni. A 030–120-as oszlopok összegének a 130-as oszlop értékével csökkentett értékét kell megadni. Amennyiben az így kapott érték negatív, nulla értéket kell jelenteni. |
030-120 |
Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök a fentiek szerint meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint. |
030 |
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 A. függelék |
040 |
Kereskedési célú pénzügyi eszközök BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 16. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
050 |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése |
060 |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése és a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése |
070 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 36. cikkének (2) bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
080 |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése. |
090 |
A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
100 |
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja; IFRS 9 4.1.2. bekezdése; V. melléklet 1. részének 15. pontja |
110 |
Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 35. cikke; a számviteli irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja és 8. cikkének (2) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja; Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
120 |
Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. |
130 |
Rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner az 1. pont szerinti államháztartás. Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el, és közvetlen partnere államháztartás. A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke. A rövid pozíciókat a 170–230-as sorban meghatározott hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. A rövid pozíciókkal ezt követően a 030–120-as oszlopok kiszámításához nettósítani kell az azonos hátralévő futamidőre és közvetlen partnerrel fennálló pozíciókat. |
140 |
Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (030-as és 040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az intézmény közvetlen partnere államháztartás. Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban. |
150 |
Halmozott értékvesztés A 080–120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. [V. melléklet 2. részének 70. és 71. pontja] |
160 |
Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 080–090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. |
170 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az 050–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. [V. melléklet 2. részének 69. pontja] |
180 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből Az 050–070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. |
190 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 080–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. |
200-230 |
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK A közvetlen származtatott pozíciókat a 200–230-as oszlopban kell jelenteni. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
200-210 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). |
200 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. |
210 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív. |
220-230 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). |
220 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. |
230 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az intézmény számára negatív. |
240-260 |
MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK |
240 |
Névérték Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (az V. melléklet 2. részének 102–119. pontja). Az V. melléklet 1. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli. |
250 |
Céltartalékok BAD 4. cikke, Források 6.c) pontja, Mérlegen kívüli tételek, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése, 33. cikke; IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) ii. pontja, d) ii. pontja, 5.5.20. bekezdése; IAS 37, IFRS 4, V. melléklet 2. részének 11. pontja Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként. |
260 |
A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (V. melléklet 2. részének 110. pontja). |
270-280 |
Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás. Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (020–160). Az itt jelentett kitettségek nem vehetők figyelembe a kitettségérték és a kockázattal súlyozott kitettségérték (290-es és 300-as oszlop) kiszámításakor, melyek kizárólag a közvetlen kitettségeken alapulnak. |
270 |
Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. |
280 |
Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. |
290 |
Kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 111. cikkét. Az IRB-módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
300 |
Kockázattal súlyozott kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségek adatszolgáltatásával kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. |
Sorok |
Útmutató |
||||||||||||||
KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA |
|||||||||||||||
010 |
Teljes kitettség Az 1. pontban meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség. |
||||||||||||||
020-155 |
Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján Az államháztartásokkal szembeni, a CRR harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségek. A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. |
||||||||||||||
030 |
Sztenderd módszer A CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. |
||||||||||||||
040 |
Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 114. cikkének megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
050 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 115. cikkének megfelelően a »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
060 |
Közszektorbeli intézmények Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 116. cikkének megfelelően a »közszektorbeli intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
070 |
Nemzetközi szervezetek Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 118. cikkének megfelelően a »nemzetközi szervezetek« kitettségi osztályokba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
075 |
Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint A fenti 040–070 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 112. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az SA kitettségi osztályokba kell sorolni. |
||||||||||||||
080 |
IRB-módszer A CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. |
||||||||||||||
090 |
Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
100 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
110 |
Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
120 |
Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
130 |
Közszektorbeli intézmények [Intézmények] Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
140 |
Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. |
||||||||||||||
155 |
Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint A fenti 090–140 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 147. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az IRB kitettségi osztályokba kell sorolni. |
||||||||||||||
160 |
Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján A piaci kockázati kitettségek olyan pozíciókra vonatkoznak, amelyek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része IV. címének megfelelően számítják ki. A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. |
||||||||||||||
170-230 |
KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma. Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni:
|
(1) Az e táblán az intézményektől kért adatokat az adatszolgáltatás szerinti naptári évre vonatkozóan összesítve kell megadni (a folyó év január 1-jétől).
(2) Az önálló intézmények nem tartoznak csoporthoz, és nem tartoznak konszolidációs körbe abban az országban, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.
III. MELLÉKLET
„V. MELLÉKLET
A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 337 |
1. |
Hivatkozások | 337 |
2. |
Jelölési szabályok | 338 |
3. |
Konszolidáció | 340 |
4. |
Pénzügyi instrumentumok számviteli portfóliói | 340 |
4.1. |
Pénzügyi eszközök | 340 |
4.2. |
Pénzügyi kötelezettségek | 341 |
5. |
Pénzügyi instrumentumok | 342 |
5.1. |
Pénzügyi eszközök | 342 |
5.2. |
Bruttó könyv szerinti érték | 342 |
5.3. |
Pénzügyi kötelezettségek | 343 |
6. |
Ügyfél szerinti részletezés | 343 |
A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 345 |
1. |
Mérleg | 345 |
1.1. |
Eszközök (1.1.) | 345 |
1.2. |
Kötelezettségek (1.2.) | 345 |
1.3. |
Saját tőke (1.3.) | 346 |
2. |
Eredménykimutatás (2.) | 347 |
3. |
Átfogó jövedelemkimutatás (3.) | 350 |
4. |
Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.) | 351 |
5. |
Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése (5.) | 353 |
6. |
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE-kódok szerint (6.) | 354 |
7. |
Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök (7.) | 354 |
8. |
Pénzügyi kötelezettségek részletezése (8.) | 355 |
9. |
Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek (9.) | 355 |
10. |
Származtatott ügyletek és fedezeti elszámolások (10. és 11.) | 358 |
10.1. |
Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása | 358 |
10.2. |
A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek | 359 |
10.3. |
»Gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősített származtatott ügyletek | 360 |
10.4. |
Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése | 361 |
10.5. |
Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.) | 361 |
10.6. |
A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.) | 361 |
10.7. |
Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.) | 361 |
11. |
Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása (12.) | 362 |
11.1. |
Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.) | 362 |
11.2. |
Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.) | 362 |
11.3. |
Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.) | 364 |
12. |
Kapott biztosítékok és garanciák (13.) | 365 |
12.1. |
Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.) | 365 |
12.2. |
Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában tartott] (13.2.) | 365 |
12.3. |
Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.) | 365 |
13. |
Valósérték-hierarchia: Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (14.) | 365 |
14. |
Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.) | 366 |
15. |
Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.) | 366 |
15.1. |
Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.) | 366 |
15.2. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.) | 367 |
15.3. |
Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.) | 367 |
15.4. |
Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.) | 368 |
15.5. |
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.) | 368 |
15.6. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.) | 368 |
15.7. |
Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.) | 369 |
15.8. |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.) | 369 |
16. |
A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése (17.) | 369 |
17. |
Nemteljesítő kitettségek (18.) | 369 |
18. |
Átstrukturált kitettségek (19.) | 373 |
19. |
Földrajzi megoszlás (20.) | 376 |
19.1. |
Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.) | 376 |
19.2. |
Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.) | 376 |
20. |
Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök (21.) | 377 |
21. |
Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (22.) | 377 |
21.1. |
Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.) | 377 |
21.2. |
A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.) | 378 |
22. |
Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben (30.) | 379 |
23. |
Kapcsolt felek (31.) | 379 |
23.1. |
Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.) | 379 |
23.2. |
Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.) | 380 |
24. |
Csoportszerkezet (40.) | 380 |
24.1. |
Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.) | 380 |
24.2. |
Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.) | 381 |
25. |
Valós érték (41.) | 382 |
25.1. |
Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.) | 382 |
25.2. |
A valós érték opció alkalmazása (41.2.) | 382 |
26. |
Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint (42.) | 382 |
27. |
Céltartalékok (43.) | 382 |
28. |
Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások (44.) | 382 |
28.1. |
A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.) | 382 |
28.2. |
A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.) | 383 |
28.3. |
Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.) | 383 |
29. |
Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (45.) | 383 |
29.1. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.) | 383 |
29.2. |
Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.) | 383 |
29.3. |
Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.) | 383 |
30. |
A sajáttőke-változások kimutatása (46.) | 383 |
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE | 384 |
1. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. HIVATKOZÁSOK
1. |
Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: FINREP) kapcsolatos további útmutatást tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő útmutatást. |
2. |
Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel kompatibilis nemzeti számviteli standardokat használnak (a továbbiakban: kompatibilis nemzeti GAAP), eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és az IFRS-útmutatásokat kell alkalmazniuk. Ez nem érinti a kompatibilis nemzeti GAAP előírásainak a BAD előírásaival való összhangját. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel nem kompatibilis GAAP-ot használnak vagy azt még nem hangolták össze az IFRS 9 előírásaival, eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és a BAD-útmutatásokat kell alkalmazniuk. |
3. |
A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani. |
4. |
Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:
|
5. |
A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:
|
2. JELÖLÉSI SZABÁLYOK
6. |
A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik. |
7. |
A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra. |
8. |
Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az »összesen« értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni. |
9. |
A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt »(–)« jellel jelölik, például »(–) Saját részvények«. |
10. |
A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó »Adatmodellben« (a továbbiakban: DPM – Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy »bázis tétellel«, amelyhez a »tartozik/követel« jellemző kerül hozzárendelésre. Ez a hozzárendelés biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt »követel/tartozik« jellemző. |
11. |
Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.
1. táblázat »Követel/tartozik« jelölés, pozitív és negatív előjelek
|
3. KONSZOLIDÁCIÓ
12. |
E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra, közös vállalkozásaikra valamint társult vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerekkel azonos módszerek segítségével kell adatot szolgáltatniuk:
|
4. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓI
13. |
A III. és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »számviteli portfóliók« kifejezés az értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, a »Készpénz, számlakövetelések a központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok«, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« között megjelenített »Értékesítésre tartott«-á minősített pénzügyi instrumentumokat. |
14. |
A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták, hogy bizonyos értékelési előírásokat az IFRS-nek megfelelően alkalmazzanak a pénzügyi instrumentumokra, a vonatkozó IFRS számviteli portfóliókról kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben ilyen szabályokat alkalmaznak. Amennyiben a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó azon értékelési előírások, amelyek alkalmazása a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint az intézmények számára engedélyezett vagy előírt, az IAS 39 értékelési előírásaira hivatkoznak, az intézményeknek mindaddig – valamennyi pénzügyi instrumentumuk tekintetében – a BAD-on alapuló számviteli portfólióikról kell adatot szolgáltatniuk, amíg az általuk alkalmazott értékelési előírások az IFRS 9 értékelési előírásaira nem hivatkoznak. |
4.1. Pénzügyi eszközök
15. |
A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:
|
16. |
A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:
|
17. |
A »Kereskedési célú pénzügyi eszközök« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi eszközt. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, és nincs e rész 22. bekezdésének megfelelően fedezeti elszámolásként besorolva, kereskedési célú pénzügyi eszközként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak. |
18. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközök tekintetében a »bekerülésiérték-módszerek« közé azon értékelési előírások tartoznak, amelyekkel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik. |
19. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« magukban foglalják a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokat, valamint azokat az instrumentumokat, amelyeket a »bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb« értéken (»LOCOM-módszer«) értékelnek nem folyamatos alapon (mérsékelt LOCOM), függetlenül az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban végrehajtott aktuális értékelésüktől. A mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében a LOCOM-módszert csak meghatározott körülmények között alkalmazzák. Az alkalmazandó számviteli keret előírja ezeket a körülményeket, ilyen például az értékvesztés, a bekerülési értékhez képest a valós értékben bekövetkező tartós csökkenés vagy a vezetés szándékának megváltozása. |
20. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« közé azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyeket folyamatos alapon a LOCOM-módszer szerint értékelnek (szigorú LOCOM-módszer). A szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében az alkalmazandó számviteli keret LOCOM-módszer szerinti kezdeti vagy későbbi értékelést vagy bekerülési értéken történő kezdeti és LOCOM-módszer szerinti későbbi értékelést ír elő. |
21. |
Értékelési módszerüktől függetlenül a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések« tételben kell feltüntetni a prudenciális konszolidáció keretében nem teljeskörűen vagy arányosan konszolidált leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, kivéve, ha azok az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősülnek. |
22. |
A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyletként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát. |
4.2. Pénzügyi kötelezettségek
23. |
A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:
|
24. |
A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:
|
25. |
A »Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi kötelezettséget. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely nem az e rész 26. bekezdése szerinti fedezeti elszámolásként besorolt, kereskedési célú pénzügyi kötelezettségként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak. |
26. |
A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolásként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát. |
5. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK
27. |
A III. melléklet és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »könyv szerinti érték« a mérlegben feltüntetendő összeg. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a származtatott ügyletek könyv szerinti értéke a nemzeti GAAP szerinti, adott esetben az időbeli elhatárolásokat, a prémiumokat és a céltartalékokat magában foglaló könyv szerinti érték, illetve nullával egyenlő, ha származtatott ügyletek nincsenek megjelenítve a mérlegben. |
28. |
A pénzügyi instrumentumok időbeli elhatárolásait, ideértve az elhatárolt kamatokat, prémiumokat és diszkontokat vagy tranzakciós költségeket – amennyiben megjelenítésük a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint történik – az instrumentummal együtt, és nem egyéb eszközként vagy egyéb kötelezettségként kell megadni. |
29. |
Adott esetben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti »Valós értéken értékelt, kereskedési célú pozíciókra vonatkozó haircutok«-at kell jelenteni. A haircutok a kereskedési célú eszközök értékét csökkentik, a kereskedési célú kötelezettségek értékét pedig növelik. |
5.1. Pénzügyi eszközök
30. |
A pénzügyi eszközöket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Készpénz«, »Származtatott ügyletek«, »Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok«, »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Hitelek és előlegek«. |
31. |
A »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek. |
32. |
A »Hitelek és előlegek« az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet szerinti hiteleket, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók a hitelek közé. Az »Előlegek, kivéve hitelek« részletesebb leírását e melléklet 2. része 85. bekezdésének g) pontja tartalmazza. |
33. |
A FINREP-ben a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartalmazzák a hiteleket és előlegeket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. |
5.2. Bruttó könyv szerinti érték
34. |
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a következő:
|
5.3. Pénzügyi kötelezettségek
35. |
A pénzügyi kötelezettségeket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Származtatott ügyletek«, »Rövid pozíciók«, »Betétek«, »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«. |
36. |
A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az EKB BSI rendelet 2. részének II. mellékletében meghatározott »betétek« fogalom alkalmazandó. |
37. |
A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem betétek. |
38. |
Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. |
39. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmazzák a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett, kezdetben megjelenített összegen [az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek [az IFRS 9 2.3. bekezdésének c) pontja, 4.2.1. bekezdésének d) pontja]. |
40. |
Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott elkötelezettségek értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között kell feltüntetni, és nem az »Adott elkötelezettségek és garanciák«-ra képzett céltartalékként. |
41. |
Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek). |
6. ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS
42. |
Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:
|
43. |
Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni. |
44. |
Az alábbi tranzakciókban a közvetlen partnerek a következők:
|
2. RÉSZ
A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1. MÉRLEG
1.1. Eszközök (1.1.)
1. |
A »Készpénz« magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait. |
2. |
A »Számlakövetelések központi bankokkal szemben« közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek. |
3. |
Az »Egyéb látra szóló betétek« tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét. |
4. |
A »Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint társult vállalkozásokban lévő befektetések« közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek a prudenciális konszolidáció keretében nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak, kivéve, ha azok az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősülnek, függetlenül értékelésük módjától, ideértve, ha a számviteli standardok lehetővé teszik bevonásukat a pénzügyi instrumentumokhoz használt különböző számviteli portfóliókba. A tőkemódszerrel értékelt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket. |
5. |
Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb eszközök« között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök magukban foglalják többek között a következőket: arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják. |
6. |
A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni, ha a vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az eszközként történő bemutatás megengedett. |
7. |
Az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján. |
1.2. Kötelezettségek (1.2.)
8. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett céltartalékokat a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni, ha a veszteség a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből ered, vagy a »Fedezett tételek valós értékének változása kamatlábkockázatok portfóliófedezeti ügylete során« sorban, ha a veszteség a fedezett pozíció értékeléséből ered. Ha nem lehet különbséget tenni a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből eredő veszteség és a fedezett pozíció értékeléséből eredő veszteség között, a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett valamennyi céltartalékot a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni. |
9. |
A »Nyugdíjra és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre képzett céltartalék« alá tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege. |
10. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra« képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdésének a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdésének a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdésének a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az »Egyéb kötelezettségek« között kell szerepeltetni. |
11. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« tartalmazza az elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetőleg az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat e melléklet 1. részének 40. bekezdése szerint »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«-ként kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« valamennyi elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó céltartalékot tartalmazza. |
12. |
A »Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke« tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. |
13. |
Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb kötelezettségek« között kell feltüntetni. |
14. |
Az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján. |
15. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok« olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket kötelezettségként a »céltartalékok« között vagy saját tőkeként az »egyéb tartalékok« között, külön kell feltüntetni, a vonatkozó nemzeti GAAP-nak megfelelően. |
1.3. Saját tőke (1.3.)
16. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák. |
17. |
A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke« tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be. Amennyiben a még be nem fizetett tőkenövekedés a részvénytőke növekedéseként kerül feltüntetésre, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét az 1.3. táblában kell feltüntetni »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke«-ként, valamint az 1.1. táblában »Egyéb eszköz«-ként. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén, ha a tőkenövekedés csak a részvényesektől kapott kifizetéseket követően tüntethető fel, a be nem fizetett tőkét nem kell megadni az 1.3. táblában. |
18. |
Az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat). |
19. |
Az »Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok« közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, a »Jegyzett tőke« és az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« kivételével. |
20. |
Az »Egyéb tőke« magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése]. |
21. |
Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. |
22. |
Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek fedezeti hatékonysághiánya« tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]« tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]« tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [az IFRS 9 6.5.3. bekezdése és az IFRS 9 6.5.8. bekezdése]. |
23. |
»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valósérték-változásai« az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor. |
24. |
A »Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]« tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatban lévő fedezeti ügyleteinek, valamint a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések azon fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett devizaátszámítási tartalékot, melyek már nem állnak fenn, miközben a külföldi érdekeltségek a mérlegben megjelenítettek maradnak. |
25. |
A »Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]« tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában. |
26. |
Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket. |
27. |
A »Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]« tartalmazza a következők valós értékében bekövetkezett halmozott változásokat:
|
28. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Átértékelési tartalék« az IAS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára. |
29. |
Az »Egyéb tartalékok« a »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« és az »Egyéb« között oszlanak meg. A »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el. Az »Egyéb« tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot. |
30. |
A »Saját részvények« tétel minden olyan – nem értékesített vagy amortizált – pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke-instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt, kivéve, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azt az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni. |
2. EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.)
31. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a »Kamatbevétel« és »Kamatráfordítások« (»tiszta ár« [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként (»piszkos ár« [bruttó ár]). A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre. |
32. |
Az intézményeknek számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk a kapcsolt felekkel összefüggő, a prudenciális konszolidáció keretében nem teljes mértékben vagy arányosan konszolidált következő bevételeket és ráfordításokat is tartalmazó tételeket:
|
33. |
Tiszta ár alkalmazása esetén a »Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« és a »Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek« a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások bemutatása érdekében tartalmazza a »kereskedési céllal tartott« kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. |
34. |
Tiszta ár alkalmazása esetén a »Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« és a »Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek« tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [az IFRS 9 6.7. bekezdése]. |
35. |
A »Kamatbevétel. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« és a »Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« tiszta ár alkalmazása esetén tartalmazza a »fedezeti elszámolások« kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell jelenteni azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevétel és kamatráfordítások bemutatásához, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó. |
36. |
A »Kamatbevétel – egyéb eszközök« azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket. |
37. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a »Kötelezettségeken képződött kamatbevétel« tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az intézménynek. |
38. |
A »Kamatráfordítások – egyéb kötelezettségek« az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat. |
39. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat az »Eszközök kamatráfordításai« tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik negatív hozamot jelentenek az intézménynek. |
40. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, »Osztalékbevétel«-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. |
41. |
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá az adatszolgáltatási időszak végén tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában. |
42. |
A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amennyiben azokat a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el. |
43. |
A »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén. |
44. |
»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége« tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [az IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén. |
45. |
»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség« nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [az IFRS 9 5.7.1. bekezdésének b) pontja]. |
46. |
Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:
|
47. |
A »Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának vagy a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletére képzett tartaléknak az átsorolását az »Eredménykimutatás« ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A »Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza továbbá a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket és veszteségeket. Ez a tétel magában foglalja a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is. |
48. |
A »Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség« tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve, ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek. |
49. |
A »Módosítás miatti nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő korrekciójából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tételben kell feltüntetni. |
50. |
A »Céltartalékképzés vagy (–) céltartalékok visszaírása. Adott elkötelezettségek és garanciák« tartalmazza az eredménykimutatásban szereplő nettó költségeket az e rész 11. bekezdésének megfelelően az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi elkötelezettségre és garanciára képzett céltartalékok, vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti céltartalékok tekintetében. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást »Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok magukban foglalják azon elkötelezettségek és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetőleg amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek. |
51. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a kereskedelemfinanszírozáson, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [az IFRS 9 5.5.15. bekezdése]. |
52. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« magában foglalja a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokban az adós vagy a kibocsátó hitelképességének változása miatt bekövetkezett valamennyi értékvesztést vagy az értékvesztések visszaírását, valamint a nemzeti GAAP előírásaitól függően a saját tőkével szemben valós értéken vagy más értékelési módszerrel, többek között a LOCOM-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumok értékvesztését. |
53. |
Az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza továbbá az e melléklet jelen része 72., 74. bekezdésében és 165. bekezdésének b) pontjában meghatározott azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban rögzített összegek megtérülését. |
54. |
A leányvállalatok, társult vállalkozások és közös vállalkozások eredményből való azon részesedését, amelyet a prudenciális konszolidáció keretében a tőkemódszerrel értékelnek, a »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (–) veszteségéből való részesedés« tételben kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a (»Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása«) tételben kell feltüntetni. Az e befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget e rész 55. és 56. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. |
55. |
A »Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (–) veszteség« a megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza. |
56. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a »Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (–) vesztesége adófizetés előtt« tételben kell megadni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén ezeket a nyereségeket és veszteségeket a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tételben kell feltüntetni. |
3. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS (3.)
57. |
»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]« tételben feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]« tételben feltüntetett változásainak különbsége. |
58. |
A »Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]« tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatos és megszüntetett fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett, halmozott devizaátszámítási tartalék változását. |
59. |
A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei és a cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az »Eredménybe átvezetett« tételben feltüntetett megfelelő összegek tartalmazzák azokat az összegeket, amelyeknek az átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható. |
60. |
A »Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]« tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:
|
61. |
Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az »Eredménybe átvezetett« tételben feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek. |
62. |
»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek a 2. táblában az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tételben feltüntetendő, értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az »Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (–) veszteség], nettó« tételben feltüntetendő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az »Eredménybe átvezetett« tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést. |
63. |
Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [az IFRS 9 5.6.4. bekezdése], az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« között kell feltüntetni. |
64. |
Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába [az IFRS 9 5.6.7. bekezdése], vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába [az IFRS 9 5.6.5. bekezdése] sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az »Eredménybe átvezetett« tételben és az »Egyéb átsorolás« tételben kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva. |
65. |
Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az »Egyéb átsorolás« tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy – cash flow-fedezeti ügylet esetében – a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket. |
66. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén a »Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó«-t és a »Nyereségbe vagy (–) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó«-t [az IAS 1 91. bekezdésének b) pontja, IG6] külön sorokban kell feltüntetni. |
4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INSTRUMENTUM ÉS ÜGYFÉLSZEKTOR SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (4.)
67. |
A pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként és instrumentumonként – valamint szükség esetén – ügyfélszektor szerinti bontásban kell megadni. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt és az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében az eszközök bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket értékvesztési szakaszok szerinti bontásban kell megadni. |
68. |
A BAD alapján kidolgozott GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközként feltüntetett származtatott eszközök valós értéken értékelt instrumentumokat, valamint bekerülésiérték-módszerrel vagy LOCOM-módszerrel értékelt instrumentumokat tartalmaznak. |
69. |
A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege« a nemteljesítő kitettségek esetében a valós érték hitelkockázat-változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege« minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő. |
70. |
A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában a »halmozott értékvesztés«:
|
71. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az IFRS 9-ben meghatározott egyes értékvesztési szakaszokba sorolható pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az egyedi és általános hitelkockázati tartalékot, valamint az általános banki kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben ez csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét. A halmozott értékvesztés tartalmazza továbbá a LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióit. |
72. |
A »Halmozott részleges leírások összege« és a »Halmozott teljes leírások összege« tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig a 74. bekezdésben leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb okok miatti teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is fel kell tüntetni, amikor végrehajtás tárgyát képezik. |
73. |
Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás következtében végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a »Halmozott részleges leírások összegéből« átsorolásra kerül a »Halmozott teljes leírások összege« oszlopba. |
74. |
A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be, ahogy a 72. bekezdés ismerteti. A leírások magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett, értékvesztési számlán lévő összegnek a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése eredményeként létrejött összegeket. |
75. |
Az »ebből: alacsony hitelkockázatú eszközök« oszlop azokat az instrumentumokat tartalmazza, amelyekről megállapításra kerül, hogy az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően. |
76. |
Az IAS 1 54. bekezdésének h) pontja szerinti kereskedelemfinanszírozást, szerződéses eszközöket és lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, a 4.4.1. táblában a hitelek és előlegek között kell feltüntetni. Az említett eszközökre elszámolt megfelelő veszteséget vagy az »Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté” (2. szakasz)« vagy az »Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)« tételben kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kereskedelemfinanszírozás, szerződéses eszközök vagy lízingkövetelések az egyszerűsített megközelítés szerint értékvesztett eszköznek minősülnek-e. |
77. |
Az olyan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek, külön kell feltüntetni a 4.3.1. és a 4.4.1. táblában. E hitelek esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza [IFRS 9 5.5.13. bekezdés]. |
78. |
A 4.5. táblában az intézmények azon »Hitelek és előlegek« és »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét tüntetik fel, amelyek az »alárendelt adósság« e rész 100. pontjában szereplő fogalmához tartoznak. |
79. |
A 4.8. táblában a feltüntetendő adat attól függ, hogy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP alkalmazásában értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozhatnak-e. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartoznak, az intézmények ebben a táblában a könyv szerinti értékre, a nem értékvesztett és az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékére, a halmozott értékvesztésre és a halmozott leírásokra vonatkozó adatokat tüntetik fel. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá, az intézmények nemteljesítő kitettségek esetében a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét tüntetik fel. |
80. |
A 4.9. táblában a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket és a kapcsolódó értékelési korrekciókat a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöktől és kapcsolódó értékvesztésüktől elkülönítve kell azonosítani. A bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöket, többek között a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket nem értékvesztett eszközként kell feltüntetni, ha nem kapcsolódik hozzájuk értékelési korrekció vagy értékvesztés, és értékvesztett eszközként kell feltüntetni, amennyiben értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. Az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekciók a partner hitelképességének romlását tükröző, hitelkockázatból eredő értékelési korrekciók. Azok a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök, amelyek esetében a piaci feltételek változásainak hatását tükröző, piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor, nem tekinthetők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni. |
81. |
A 4.10. táblában a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközöket, valamint kapcsolódó értékelési korrekcióikat kell feltüntetni, elkülönítve a más értékelési módszerek hatálya alá tartozó eszközöktől. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközöket és az egyéb értékelési módszerek alapján értékelt pénzügyi eszközöket akkor kell értékvesztett eszközként feltüntetni, ha azok esetében hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt azon pénzügyi eszközök, amelyek esetében piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, nem tekintendők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni. |
82. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megfelelő táblákban az általános banki kockázatokra képzett tartalékokból csak azt a részt kell bejelenteni, amely a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét érinti [BAD 37. cikk (2) bekezdés]. |
5. NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK TERMÉK SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (5.)
83. |
A nem kereskedési céllal tartott és nem kereskedési célú hitelek és előlegek könyv szerinti értékét terméktípusok és ügyfélszektor szerinti, a bruttó könyv szerinti értékét pedig csak terméktípus szerinti bontásban kell megadni. |
84. |
A »Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« kategóriába sorolt látra szóló egyenlegeket is jelenteni kell ebben a táblában, értékelési módjuktól függetlenül. |
85. |
A hiteleket és előlegeket a következő termékek szerinti bontásban kell szerepeltetni:
|
86. |
A kapott biztosíték alapján a hiteleket és előlegeket a következőképpen kell besorolni:
|
87. |
A hiteleket és előlegeket a biztosíték alapján kell besorolni, függetlenül a hitel céljától. Azon hitelek és előlegek könyv szerinti értékét, amelyeket egynél több típusú biztosíték fedez, ingatlanbiztosítékkal fedezettként kell besorolni és feltüntetni, amennyiben a hiteleket és előlegeket ingatlanbiztosítékkal fedezik, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezettek-e. |
88. |
A hiteleket és előlegeket céljuk alapján a következőképpen kell besorolni:
|
89. |
A hiteleket be kell sorolni megtérülésük módja alapján. A »Projektfinanszírozási hitelek« azokat a hiteleket tartalmazza, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikkének (8) bekezdésében meghatározott speciális hitelezési kitettségek jellemzőinek. |
6. NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK RÉSZLETEZÉSE NACE-KÓDOK SZERINT (6.)
90. |
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközökből álló portfólióba tartozóktól eltérő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét a gazdasági tevékenységek ágazata szerint kell besorolni a NACE-kódok alkalmazásával az ügyfél fő tevékenysége alapján. |
91. |
Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolását e melléklet 1. részének 43. bekezdésével összhangban kell elvégezni. |
92. |
A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág« szerint) kell megadni. Az intézmények a pénzügyi vagy biztosítási tevékenységet végző nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket és előlegeket a »K. Pénzügyi és biztosítási tevékenység« tételben tüntetik fel. |
93. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak i. az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak a bekerülésiérték-módszer, többek között a LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközök. Az egyes nemzeti GAAP-ok előírásaitól függően e pénzügyi eszközök közé tartozhatnak i. a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. egyéb értékelési módszerrel értékelt pénzügyi eszközök. |
7. ÉRTÉKVESZTÉS-ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÉSEDELMES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (7.)
94. |
Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókba sorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét csak akkor kell a 7.1. táblában feltüntetni, ha azok késedelmesek. A késedelmes instrumentumokat egyedi helyzetük alapján kell hozzárendelni a megfelelő késedelmességi intervallumokhoz. |
95. |
Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókat e rész 93. bekezdésének megfelelően kel meghatározni. |
96. |
A pénzügyi eszközök akkor minősülnek késedelmesnek, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre. A késedelmes kitettségek teljes könyv szerinti értékét fel kell feltüntetni. Az ilyen eszközök könyv szerinti értékét az értékvesztési szakaszok vagy az értékvesztési státusz szerint kell feltüntetni, az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban, és a referencia-időpontban ki nem fizetett, legrégebbi késedelmes összegre vonatkozó késedelmes napok száma szerint kell részletezni. |
8. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE (8.)
97. |
A »Betétek« meghatározása és a termék szerinti bontás azonos az EKB BSI rendelet szerinti meghatározással, következésképpen a szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni és partner szerint kell szerepeltetni. Mindenekelőtt azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé soroljuk. |
98. |
A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok«-at a következő terméktípusok szerint kell részletezni:
|
99. |
A kibocsátott »Alárendelt kötelezettségek« kezelése az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon történik. Az értékpapír formájában kibocsátott alárendelt kötelezettségek a »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« közé sorolandók, míg a betétek formájában fennálló alárendelt kötelezettségek a »Betétek« közé sorolandók. |
100. |
A 8.2. tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon »Betétek« és »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt adósság fogalmának. Az »alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok« a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státuszú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni [EKB BSI rendelet]. |
101. |
A »Saját hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege« tartalmazza a valós érték összes említett változását, függetlenül attól, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek-e megjelenítésre. |
9. HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK (9.)
102. |
A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A 9.1., 9.1.1. és a 9.2. táblában a CRR I. mellékletében felsorolt valamennyi mérlegen kívüli kitettséget fel kell tüntetni hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre lebontva. |
103. |
Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre vonatkozó információk a visszavonható és a visszavonhatatlan elkötelezettségeket egyaránt tartalmazzák. |
104. |
A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek lehetnek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, az IFRS 9 hatókörébe tartozó instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok. |
105. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket a 9.1.1. táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
106. |
Azokat a kötelezettségeket, amelyeket jelen melléklet e része 105. bekezdésének a) és c) pontjában említett, adott pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell megjeleníteni, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól. |
107. |
Az IFRS hatálya alá tartozó intézmények értékvesztési szakaszok szerinti bontásban feltüntetik az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó instrumentumok névértékét és céltartalékait, ideértve azokét, amelyeket a megjelenített halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelnek. |
108. |
A 9.1.1. táblában csak az elkötelezettség névértékét kell feltüntetni akkor, ha a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérleg szerinti instrumentumot és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egység nem tudja elkülönítve azonosítani a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, az elkötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens halmozott értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Amennyiben a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét a 9.1.1. táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni [az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése]. |
109. |
Amennyiben egy pénzügyi garanciát vagy egy, a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget az IFRS 9 4.2.1. bekezdése d) pontjának megfelelően értékelnek, és elszámolt veszteségének meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, azt a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni. |
110. |
Amennyiben a hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket valós értéken értékelik az IFRS 9 szerint, az intézmények a 9.1.1. táblában a megfelelő oszlopokban feltüntetik e pénzügyi garanciák és elkötelezettségek névértékét és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét. »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét« az e rész 69. bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával kell jelenteni. |
111. |
Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó egyéb elkötelezettségek vagy garanciák névértékét és céltartalékait a megfelelő oszlopokban kell feltüntetni. |
112. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatókörébe tartozó intézmények a 9.1. táblában tüntetik fel a 102. és 103. bekezdésben említett elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névértékét, valamint azon céltartalékok összegét, amelyeket a szóban forgó mérlegen kívüli kitettségekre előírás szerint tartani kell. |
113. |
A »hitelnyújtási elkötelezettségek« előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott elkötelezettségek, azon elkötelezettségek kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének »Hitelnyújtási elkötelezettségek«-ként besorolandó tételei a következők:
|
114. |
A »Pénzügyi garanciák« olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra biztosított garanciákat. Az IFRS alkalmazási körében ezek a szerződések az IFRS 9 2.1. bekezdésének e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések. A CRR I. mellékletének »Pénzügyi garanciák«-ként besorolandó tételei a következők:
|
115. |
A CRR I. mellékletének »Egyéb elkötelezettségek«-ként besorolandó tételei a következők:
|
116. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:
|
117. |
Az »ebből: nemteljesítő« tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértékét, amelyek e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítőnek tekintendők. |
118. |
Az adott pénzügyi garanciák, hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek tekintetében a »Névérték« az az összeg, amely leginkább jellemzi az intézmény maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Az adott pénzügyi garanciák tekintetében a névérték mindenekelőtt az a maximális összeg, amelyet az intézménynek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt. A névérték a hitel-egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték. |
119. |
A 9.2. táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák tekintetében a »Garancia legmagasabb figyelembe vehető összege« az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni; a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni. |
10. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK (10. És 11.)
120. |
A 10. és a 11. tábla alkalmazásában a származtatott ügyleteket – amennyiben azokat az IFRS-nek vagy a BAD alapján kidolgozott alkalmazandó nemzeti GAAP-nak megfelelően minősített fedezeti kapcsolatban használják – származtatott fedezeti ügyletként, vagy más esetekben kereskedési céllal tartottként kell figyelembe venni. |
121. |
A kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, többek között a gazdasági fedezeti ügyletek, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és névleges összegét a mögöttes kockázat típusa, a piac típusa és a terméktípus szerinti részletezéssel kell feltüntetni a 10. és a 11. táblában. Az intézményeknek a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyleteket a fedezeti ügylet típusa szerint is kell részletezniük. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozó információt külön kell feltüntetni, fedezettípus szerinti bontásban. |
122. |
A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében ezekben a táblákban valamennyi származtatott ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a releváns nemzeti GAAP-nak megfelelően megjelenítésre kerülnek-e a mérlegben. |
123. |
A kereskedési célú származtatott ügyletek és a származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értékének, valós értékének és névleges összegének számviteli portfóliók és fedezettípusok szerinti bontását az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egységre vonatkozó keretben, vagyis az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-ban alkalmazandó számviteli portfólió és fedezettípus figyelembevételével kell végrehajtani. |
124. |
Elkülönítve kell azonosítani azokat a kereskedési célú származtatott ügyleteket és származtatott fedezeti ügyleteket, amelyeket a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelően bekerülésiérték-módszer vagy LOCOM-módszer szerint értékelnek. |
125. |
A 11. tábla tartalmazza a fedezeti instrumentumokat és a fedezett tételeket függetlenül a minősített fedezeti kapcsolat megjelenítéséhez használt számviteli standardtól, ideértve azt, ha ez a minősített fedezeti kapcsolat nettó pozícióval van összefüggésben. Ha egy intézmény úgy döntött, hogy a fedezeti elszámolásokhoz továbbra is az IAS 39-et használja [az IFRS 9 7.2.21. bekezdése], a fedezeti ügyletek típusaira és a számviteli portfóliókra vonatkozó hivatkozások és megnevezések az IAS 39 9. bekezdésében levő hivatkozásoknak és megnevezéseknek felelnek meg: az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök« az »Értékesíthető« tételre, az »Amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök« pedig együttesen a »Lejáratig tartandó« és a »Kölcsönök és követelések« tételre vonatkoznak. |
126. |
A hibrid instrumentumok között szereplő, és az alapszerződésektől elkülönített származtatott ügyleteket a 10. és 11. táblában kell szerepeltetni a származtatott ügylet jellege alapján. Ezek a táblák nem tartalmazzák az alapszerződés összegét. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hibrid instrumentum esetében azonban a szerződés egészét fel kell tüntetni és a beágyazott származtatott ügyletek a 10. és 11. táblában nem tüntetendők fel. |
127. |
A származtatott ügyletnek tekintett azon elkötelezettségeket [az IFRS 9 2.3. bekezdésének b) pontja] és hitelderivatívákat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garancia e melléklet jelen része 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, a 10. és a 11. táblában kell feltüntetni az egyéb származtatott instrumentumokra vonatkozó részletezésnek megfelelően, de ezeket a 9. táblában nem kell feltüntetni. |
128. |
Azon nem származtatott pénzügyi eszközök vagy nem származtatott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét, amelyek az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP alkalmazásában fedezeti instrumentumként megjelenítettek, elkülönítve kell feltüntetni a 11.3. táblában. |
10.1. Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása
129. |
Az összes származtatott ügyletet a következő kockázati kategóriákba kell besorolni:
|
130. |
Ha egy származtatott ügyletet egynél több mögöttes kockázattípus befolyásol, az instrumentumot a legérzékenyebb kockázattípushoz kell hozzárendelni. A több kitettséggel rendelkező származtatott ügyleteknél, bizonytalanság esetén, az ügyleteket a következő sorrendnek megfelelően kell megjelölni:
|
10.2. A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek
131. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetében az összes származtatott ügylet (fedezeti vagy kereskedési célú) vonatkozásában a »könyv szerinti érték« a valós érték. A pozitív (nulla feletti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek »pénzügyi eszközök«, a negatív (nulla alatti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek pedig »pénzügyi kötelezettségek«. A könyv szerinti értéket a pozitív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi eszközök«) származtatott ügyletekre és a negatív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi kötelezettségek«) származtatott ügyletekre vonatkozóan külön kell feltüntetni. A kezdeti megjelenítés időpontjában a származtatott ügylet besorolása kezdeti valós értéke alapján vagy »pénzügyi eszköz« vagy »pénzügyi kötelezettség«. A kezdeti megjelenítést követően a származtatott ügylet valós értékének növekedésével vagy csökkenésével a csere feltételei az intézmény számára vagy kedvezőbbek (és a származtatott ügylet besorolása »pénzügyi eszköz« lesz) vagy kedvezőtlenebbek lesznek (és a származtatott ügylet besorolása »pénzügyi kötelezettség« lesz). A származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értéke azok teljes valós értéke, ideértve adott esetben a valós érték azon komponenseit, amelyek nem fedezeti instrumentumként vannak megjelölve. |
132. |
A jelen melléklet 1. részének 27. bekezdésében meghatározott könyv szerinti értékek mellett a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatálya alá tartozó adatszolgáltató intézményeknek valamennyi származtatott instrumentumra vonatkozóan fel kell tüntetniük a valós értékeket, attól függetlenül, hogy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP mérlegtételként vagy mérlegen kívüli tételként való könyvelést ír elő. |
133. |
A »Névleges összeg« az összes megkötött, de a vonatkozási időpontban még el nem számolt ügylet bruttó névértéke, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek olyan származtatott kitettségeket eredményeznek-e, amelyeket mérlegtételként könyvelnek el. A névleges összeg meghatározásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:
|
134. |
A származtatott ügyletek »Névleges összeg« oszlopa minden egyes sor vonatkozásában az összes olyan szerződés névleges összegeinek összege, amelyben az intézmény ügyleti partner, függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek a mérlegben az eszköz- vagy a forrásoldalon szerepelnek, illetőleg nem szerepelnek a mérlegben. Az összes névleges összeget fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek valós értéke pozitív, negatív vagy nulla. A névleges összegek között nem megengedett a nettósítás. |
135. |
A »Névleges összeg«-et az »összesen« és az »ebből: értékesített« tételek szerinti részletezésben kell feltüntetni a következő sorok esetében: »Tőzsdén kívüli opciók«, »Szervezett piaci opciók«, »Hitel«, »Áruk« és »Egyéb«. Az »ebből: értékesített« tétel tartalmazza azon szerződések névleges összegét (kötési árfolyamát), amelyeknél az intézmény (az opció kiírója) ügyleti partnereinek (az opció birtokosa) joguk van gyakorolni opciós jogukat, és a hitelkockázati származtatott ügyletekhez kapcsolódó tételeknél azon szerződések névleges összegeit, amelyeknél az intézmény (a védelem eladója) ügyleti partnereinek (a védelem vásárlói) védelmet adott el (adott). |
136. |
Egy ügylet »tőzsdén kívüli ügylet«-ként (OTC) vagy »szervezett piaci ügylet«-ként történő besorolása annak a piacnak a jellegén alapul, ahol az ügyletre sor kerül, nem pedig azon, hogy az adott ügylet elszámolási kötelezettség alá tartozik-e. A »Szervezett piac« a CRR 4. cikkének 92. pontja szerinti szabályozott piac. Következésképpen, ha egy adatszolgáltató intézmény olyan tőzsdén kívüli piacon köt származtatott ügyletet, ahol előírás a központi elszámolás, az adott származtatott ügyletet »tőzsdén kívüli ügylet«-ként, és nem »szervezett piaci ügylet«-ként kell besorolnia. |
10.3. »Gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősített származtatott ügyletek
137. |
A fedezet céljából tartott olyan származtatott ügyleteket, amelyek az IFRS 9, az IAS 39 (amennyiben azt a fedezeti elszámolások tekintetében használják) vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelő számviteli szabályozás szerint nem teljesítik a hatékony fedezeti instrumentum kritériumait, a 10. táblában kell feltüntetni »gazdasági fedezeti ügylet«-ként. Ez alkalmazandó továbbá valamennyi következő esetben:
|
138. |
A »Gazdasági fedezeti ügylet« nem tartalmazza a saját részre végzett kereskedési tevékenység céljából tartott származtatott ügyleteket. |
139. |
A »gazdasági fedezeti ügylet« fogalmának megfelelő származtatott ügyleteket minden egyes kockázattípusra vonatkozóan elkülönítve kell feltüntetni a 10. táblában. |
140. |
Az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, azt követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használt hitelderivatívákat a 10. táblában a »hitelkockázat« tételben a megfelelő sorban kell feltüntetni. A hitelkockázatra vonatkozó egyéb olyan gazdasági fedezeti ügyleteket, amelyekre az adatszolgáltató intézmény nem alkalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdését, külön kell feltüntetni. |
10.4. Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése
141. |
A tőzsdén kívüli piacon forgalmazott, kereskedési céllal, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és teljes névleges összegét a partner szerint kell megadni a következő kategóriák segítségével:
|
142. |
Függetlenül attól a kockázattípustól, amelyhez kapcsolódnak, az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletet e partnerek szerint kell részletezni. |
10.5. Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.)
143. |
Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP a származtatott fedezeti ügyletek fedezeti kategóriák szerinti felosztását írja elő, a származtatott fedezeti ügyleteket külön kell feltüntetni a következő alkalmazandó kategóriák szerint: »valósérték-fedezeti ügyletek«, »cash flow-fedezeti ügyletek«, »bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek«, »külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezése«, »kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió valósérték-fedezeti ügyletek« és »kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió cash flow-fedezeti ügyletek«. |
144. |
Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint alkalmazandó, a »Bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek« olyan fedezeti kategóriára vonatkozik, amelyben a származtatott fedezeti ügyletet általában bekerülésiérték-módszerrel értékelik. |
10.6. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.)
145. |
A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg az azon számviteli portfólióra alkalmazandó, IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott GAAP-ban meghatározott értékelési szabályoknak megfelelő könyv szerinti érték, amelyhez az instrumentumok tartoznak. A nem származtatott fedezeti instrumentumok névleges összegét nem kell feltüntetni. |
10.7. Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.)
146. |
A valósérték-fedezeti ügyletekhez tartozó fedezett tételek pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített könyv szerinti értékét számviteli portfólió, valamint a fedezett pénzügyi eszközök és a fedezett pénzügyi kötelezettségek fedezett kockázatának típusa szerint kell részletezni. Amennyiben egy pénzügyi instrumentumot egynél több kockázattal szemben fedeznek, azt azon kockázattípus szerint kell feltüntetni, amely szerint a fedezeti instrumentumot a 129. bekezdésnek megfelelően fel kell tüntetni. |
147. |
A »Mikro-fedezeti ügylet« az IAS 39 89A. bekezdése szerinti, a kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylettől eltérő fedezeti ügylet. A mikro-fedezeti ügyletek a nettó pozíciók fedezeti ügyleteit tartalmazzák az IFRS 9 6.6. bekezdésének megfelelően. |
148. |
A »Mikro-fedezeti ügylet fedezeti kiigazítása« tartalmazza a 147. bekezdésben meghatározott összes mikro-fedezeti ügylet valamennyi fedezeti kiigazítását. |
149. |
Az »Eszközök/kötelezettségek könyv szerinti értékének részét képező fedezeti kiigazítás« a fedezett tételeken keletkező azon nyereségek és veszteségek halmozott összege, amelyekkel a szóban forgó tételek könyv szerinti értékét kiigazították és amelyeket az eredményben megjelenítettek. Az 1.3. táblában kell feltüntetni az olyan fedezett tételek fedezeti kiigazítását, amelyek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedések. A nem megjelenített határozott elkötelezettségekre vagy azok valamely komponensére vonatkozó fedezeti kiigazításokat nem kell feltüntetni. |
150. |
A »Nettó pozíció fedezetét is magukban foglaló megszüntetett mikro-fedezeti ügyletekre vonatkozó fennmaradó kiigazítások« azokat a fedezeti kiigazításokat tartalmazzák, amelyeket a fedezeti kapcsolat megszüntetését és a fedezett tételek fedezeti nyereségek és veszteségek tekintetében történő kiigazításának végét követően az amortizált bekerülési értéken értékelt fedezett tételekre vonatkozó, újraszámított effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt fedezett eszközök korábban megjelenített halmozott fedezeti nyereségének vagy veszteségének összegével szemben amortizálni kell. |
151. |
Ha pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek egy csoportja, ideértve a nettó pozíciót képező csoportot, fedezett tételként figyelembe vehető, az e csoport részét képező pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket bruttó könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, a csoporton belüli instrumentumok nettósítása előtt, a »Nettó pozíció fedezetének részét képező eszközök vagy kötelezettségek (nettósítás előtt)« tételben. |
152. |
A »Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek« tartalmazza a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek portfóliójának kamatlábkockázati kitettségére vonatkozó valósérték-fedezeti ügyletbe foglalt pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket. Ezeket a pénzügyi instrumentumokat bruttó alapon, a portfólión belüli instrumentumok közötti nettósítás előtti könyv szerinti értékükön kell feltüntetni. |
11. HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSA (12.)
11.1. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.)
153. |
A 12.0. tábla tartalmazza a bekerülésiérték-módszerrel, valamint egyéb értékelési módszerekkel, illetőleg – ha a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP az érintett pénzügyi eszközökre értékvesztés-elszámolási kötelezettséget ír elő – a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését. A bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt eszközök értékelési korrekcióját nem kell feltüntetni a 12.0. táblában. |
154. |
»Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedés«-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. »Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekből visszart összegekből származó csökkenés«-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését. |
155. |
Az értékvesztés összegében a pénzügyi eszközök visszafizetése vagy elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat az »Egyéb korrekciók« tételben kell feltüntetni. A leírásokat a 72–74. bekezdésnek megfelelően kell megadni. |
11.2. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.)
156. |
A 12.1. tábla tartalmazza az amortizált bekerülési értéken, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését, értékvesztési szakaszonkénti, instrumentumonkénti és partnerenkénti bontásban. |
157. |
Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat értékvesztési szakaszok szerint lebontva kell feltüntetni. A hitelnyújtási elkötelezettségekre vonatkozó értékvesztést csak akkor lehet céltartalékként feltüntetni, ha azt nem veszik figyelembe a mérleg szerinti eszközök értékvesztésével együtt az IFRS 9 7.B8E. bekezdésének és e rész 108. bekezdésének megfelelően. Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok változásait nem ebben a táblában kell feltüntetni, hanem a 43. táblában. Az IFRS 9-nek megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekkel és pénzügyi garanciákkal szembeni hitelkockázatból eredő valósérték-változásokat nem kell feltüntetni ebben a táblában, hanem az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell megadni e rész 50. bekezdésének megfelelően. |
158. |
Az »ebből: csoportosan képzett értékvesztés« és »ebből: egyedileg képzett értékvesztés« tételek tartalmazzák a csoportos vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés halmozott összegében bekövetkezett változásokat. |
159. |
A »Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés« tartalmazza a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor elszámolt várható veszteségek növekedésének összegét. Az értékvesztés e növekedését az említett pénzügyi eszközök keletkeztetését vagy vásárlását követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni. Az említett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható veszteségben kezdeti megjelenítésüket követően bekövetkezett növekedést vagy csökkenést értelemszerűen más oszlopokban kell feltüntetni. A keletkeztetett és vásárolt eszközök közé a mérlegen kívüli adott elkötelezettségek lehívásából eredő eszközök tartoznak. |
160. |
A »Kivezetésből származó csökkenés« a várható veszteségben amiatt bekövetkező változások összegét tartalmazza, hogy a pénzügyi eszközöket az adatszolgáltatási időszakban a leírástól eltérő okból teljes mértékben kivezetik, ami magában foglalja a harmadik feleknek történő átadást vagy a szerződéses jogoknak az érintett pénzügyi eszközök teljes visszafizetése, elidegenítése vagy másik számviteli portfólióba történő átsorolása miatti megszűnését. Az értékvesztésben bekövetkezett változást a visszafizetést, az elidegenítést vagy az átadást követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell megjeleníteni ebben az oszlopban. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében ez a tétel tartalmazza továbbá az értékvesztésben amiatt bekövetkező csökkenést, hogy a mérlegen kívüli tétel mérleg szerinti eszközzé válik. |
161. |
A »Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)« tartalmazza a várható veszteségnek a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett növekedéséből vagy csökkenéséből eredő változásának nettó összegét az adatszolgáltatási időszak végén, függetlenül attól, hogy ez a pénzügyi eszköz másik szakaszba történő átvezetését eredményezte-e. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a pénzügyi eszköz összegében a felhalmozott és kifizetett kamatbevétel következtében bekövetkezett növekedés vagy csökkenés miatti értékvesztés hatását. Ez a tétel tartalmazza továbbá a várható veszteségekre az idő múlása által gyakorolt hatást az IFRS 9 5.4.1. bekezdésének a) és b) pontjával összhangban. Ebben az oszlopban kell jelenteni a kockázati paraméterek aktualizálása vagy felülvizsgálata miatt a becslésekben bekövetkezett változásokat, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait is. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a kitettségek részletekben történő részleges visszafizetése miatt a várható veszteségekben bekövetkezett változásokat, az utolsó részletfizetés kivételével, amelyet a »Kivezetésből származó csökkenés« oszlopban kell megadni. |
162. |
A rulírozó kitettségekhez kapcsolódó várható hitelezési veszteségek minden változását a »Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)« tételben kell feltüntetni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásokhoz és az intézmény által a hitelezési veszteségek becsléséhez használt módszertan aktualizálásához kapcsolódnak. A rulírozó kitettségek azok, amelyek esetében az ügyfelek tartozásainak egyenlegei az ügyfelek hitelfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően az intézmény által megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak. |
163. |
»Az intézmény becslési módszertanának aktualizálásából származó változás (nettó)« tartalmazza az intézmény által a várható veszteségek becsléséhez használt módszertan – a meglévő modellekben bekövetkező változások vagy az értékvesztés becsléséhez használandó új modellek létrehozása miatti – aktualizálásához kapcsolódó változásokat. A módszertan aktualizálása tartalmazza továbbá az új standardok bevezetéséből eredő hatást. Azon módszertani változásokat, amelyek az eszköz másik értékvesztési szakaszba kerülését eredményezik, teljességében modellváltozásnak kell tekinteni. A becslések kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából adódó változásait, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait nem kell feltüntetni ebben az oszlopban. |
164. |
A várható veszteségekben az eszközök módosítása [az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék] miatt bekövetkező változások feltüntetése a módosítás jellemzőitől függ, a következőknek megfelelően:
|
165. |
A leírásokat jelen melléklet e része 72–74. bekezdésének megfelelően kell megadni, a következők szerint:
|
166. |
Az »Egyéb módosítások« tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve többek között a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott módosításokat, összhangban az árfolyamhatás 2. táblában megadott összegével. |
11.3. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.)
167. |
A 12.2. táblában kell feltüntetni a pénzügyi eszközök tekintetében azon bruttó könyv szerinti értéket, valamint az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségek tekintetében azon névértéket, amely az adatszolgáltatási időszakban az értékvesztési szakaszok között átvezetésre került. |
168. |
Csak azon pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékét vagy azon mérlegen kívüli kitettségek névértékét kell megadni, amelyek az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban eltérő értékvesztési szakaszban vannak, mint amelyben az üzleti év kezdetén, vagy kezdeti megjelenítésükkor voltak. Azon mérleg szerinti kitettségek tekintetében, amelyeknél a 12.1. táblában feltüntetett értékvesztés mérlegen kívüli komponenst tartalmaz [az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése], a mérleg szerinti komponens értékvesztési szakaszának és a mérlegen kívüli komponens értékvesztési szakaszának változását kell figyelembe venni. |
169. |
Az üzleti év során végrehajtott átvezetések feltüntetésekor azon pénzügyi eszközöket vagy mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékvesztési szakasza az üzleti év kezdete vagy kezdeti megjelenítésük óta többször változott, úgy kell jelenteni, mintha azok az üzleti év kezdetén vagy kezdeti megjelenítésükkor érvényes értékvesztési szakaszból kerültek volna át abba az értékvesztési szakaszba, amelyben az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban vannak. |
170. |
A 12.2. táblában feltüntetendő bruttó könyv szerinti érték vagy névérték az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában fennálló bruttó könyv szerinti érték vagy névérték, függetlenül attól, hogy ez az összeg az átvezetés időpontjában magasabb vagy alacsonyabb volt. |
12. KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS GARANCIÁK (13.)
12.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.)
171. |
A hitelek és előlegek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat – jogi formájuktól függetlenül – a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint kapott pénzügyi garanciák szerint. A hiteleket és előlegeket partner és cél szerint kell részletezni. |
172. |
A 13.1. táblában a »biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« kell feltüntetni. A pénzügyi garanciák és/vagy biztosítékok összegeinek a 13.1. tábla kapcsolódó oszlopaiban feltüntetett összege nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét. |
173. |
A hitelek és előlegek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
|
174. |
Az olyan hitelek és előlegek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, »A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha »A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összege« meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve. |
12.2. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában tartott] (13.2.)
175. |
Ez a tábla annak a biztosítéknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelynek megszerzésére a referencia-időszak kezdete és vége között került sor, és amely az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad. |
12.3. Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.)
176. |
A »Jelzálog érvényesítése [tárgyi eszközök]« a biztosíték birtokba vételével megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve maradnak, az »Ingatlanok, gépek és berendezések« besorolású tárgyi eszközök kivételével. |
13. VALÓSÉRTÉK-HIERARCHIA: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK (14.)
177. |
Az intézményeknek a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell feltüntetniük. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközöknek a valós érték különböző szintjei közötti allokálását, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek szintén adatot kell szolgáltatniuk ebben a táblában. |
178. |
A »Valós érték változása az időszak alatt« azon instrumentumok időszak alatti, az IFRS 9, az IFRS 13 vagy a nemzeti GAAP szerinti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában továbbra is fennállnak. Ezeket a nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatásba vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni; ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni. |
179. |
»A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt« az instrumentumok kezdeti megjelenítésétől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza. |
14. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIVEZETÉS ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (15.)
180. |
A 15. tábla azon átadott pénzügyi eszközökre vonatkozóan szolgáltat adatot, amelyeknek egy része vagy egésze nem felel meg a kivezetés feltételeinek, valamint az olyan teljes mértékben kivezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek tekintetében az intézmény fenntartja a szolgáltatási jogokat. |
181. |
A kapcsolódó kötelezettségeket azon portfólió szerint kell feltüntetni, amelyben a kapcsolódó átadott pénzügyi eszközök szerepeltek az eszközoldalon, nem pedig azon portfólió szerint, amelyben az eszközök a forrásoldalra kerültek. |
182. |
»A tőke szempontjából kivezetett összegek« oszlop a számviteli szempontból megjelenített, azonban prudenciális szempontból kivezetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazza, mivel az intézmény ezeket a CRR 109., 243. és 244. cikkével összhangban tőkeszámítási célokból értékpapírosítási pozícióként kezeli. |
183. |
A »Visszavásárlási megállapodások« (repoügyletek) olyan tranzakciók, amelyek keretében az intézmény készpénzt kap adott áron és azon elkötelezettség mellett eladott pénzügyi eszközökért, hogy ezeket (vagy ezekkel azonos eszközöket) egy meghatározott jövőbeli időpontban rögzített áron visszavásárolja. Az olyan tranzakciókat, amelyek arany készpénzbiztosíték ellenében történő átmeneti átadását foglalják magukban, szintén »Visszavásárlási megállapodások«-nak (»repoügyleteknek«) kell tekinteni. Az intézmény által a harmadik félnek (»ideiglenes megszerző«) átadott pénzügyi eszközökért cserébe kapott összegeket a »visszavásárlási megállapodások« közé kell besorolni, ha az ügylet megfordítására nem pusztán opció, hanem kötelezettség áll fenn. A visszavásárlási megállapodások repojellegű ügyleteket is tartalmaznak, melyek a következők lehetnek:
|
184. |
A »Visszavásárlási megállapodások« (repoügyletek) és »Fordított visszavásárlási megállapodások« (fordított repoügyletek) az intézmény részéről készpénz fogadásával vagy kölcsönzésével járnak. |
185. |
Egy olyan értékpapírosítási tranzakcióban, amelynél az átadott pénzügyi eszközök kivezetésre kerültek, az intézményeknek az eredménykimutatásban jelenteniük kell a tétel által generált nyereséget (veszteséget) azoknak az »elszámolási portfóliók«-nak megfelelően, amelyekben a pénzügyi eszközök kivezetésük előtt szerepeltek. |
15. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (16.)
186. |
Az eredménykimutatás kiválasztott tételei tekintetében a nyereség (vagy bevételek) és veszteség (vagy ráfordítások) további részletezésére van szükség. |
15.1. Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.)
187. |
A kamatbevételeket a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:
|
188. |
A kamatráfordításokat a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:
|
189. |
A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hiteleken és előlegeken, valamint letéteken, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb, pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek. |
190. |
A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb pénzügyi kötelezettségeken, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a negatív effektív kamatlábú hiteleken és előlegeken keletkezett kamatráfordítások. |
191. |
A 16.1. tábla alkalmazásában a rövid pozíciókat az egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell figyelembe venni. A különböző portfóliókban szereplő összes instrumentumot figyelembe kell venni, kivéve azokat a nem kamatlábkockázat fedezésére használt instrumentumokat, amelyek a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« között kerültek feltüntetésre. |
192. |
A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« tartalmazza a fedezeti instrumentumokon képződött kamatbevételt és -ráfordítást, amennyiben a fedezett tételek kamatot generálnak. |
193. |
Tiszta ár használata esetén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyleteken képződött kamat tartalmazza a »gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősülő, kereskedési céllal tartott származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatbevételként, illetve kamatráfordításként jelennek meg annak érdekében, hogy korrigálják azon pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. Ilyen esetben a gazdasági fedezeti származtatott ügyleten képződött kamatbevételt külön kell feltüntetni a kereskedési célú származtatott ügyletekből eredő kamatbevételek között. Az adott célból valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentum egy része vagy egésze hitelkockázatának kezelésére használt és valós értéken értékelt hitelderivatívákkal összefüggő időarányos díjakat vagy ellentételező fizetéseket szintén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek kamatai között kell feltüntetni. |
194. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetében az »ebből: értékvesztett pénzügyi eszközök kamatjövedelme« az értékvesztett, többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött kamatbevételt jelenti. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében ez az értékvesztett eszközön képződött kamatjövedelmet tartalmazza hitelkockázatra vonatkozó egyedi vagy általános értékvesztési tartalékkal. |
15.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.)
195. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget a pénzügyi instrumentum típusa és a számviteli portfólió szerint kell részletezni. Az egyes tételek esetében a kivezetett tranzakcióból származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet. |
196. |
A 16.2. tábla az IFRS értelmében a bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében a 16.2. tábla a bekerülésiérték-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközökre, a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre és egyéb értékelési módszerrel, például a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt pénzügyi eszközökre alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok nyereségét vagy veszteségét nem kell megadni ebben a táblában, függetlenül attól, hogy milyen értékelési szabályokat kell alkalmazni a szóban forgó instrumentumokra. |
15.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.)
197. |
A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget instrumentum szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák. |
198. |
Az azonnali piacon végrehajtott devizaügyletek nyereségét vagy veszteségét, kivéve a külföldi bankjegyek és érmék cseréjét, a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. A nemesfém-kereskedelemből vagy a kivezetésből, illetőleg átértékelésből származó nyereséget vagy veszteséget nem lehet a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként feltüntetni, hanem e rész 316. bekezdésének megfelelően az »Egyéb működési bevétel« vagy az »Egyéb működési ráfordítás« tételben kell megadni. |
199. |
Az »ebből: a valósérték-opció alkalmazásával elszámolt gazdasági fedezeti ügyletek« tétel csak a valamely –az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat egésze vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívából eredő nyereségeket vagy veszteségeket tartalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdésnek megfelelően. A pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba, vagy a kereskedési céllal tartott portfólióba való átsorolásából eredő nyereségeket és veszteségeket [az IFRS 9 5.6.2. bekezdése] az »ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség« tételben kell feltüntetni. |
15.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.)
200. |
A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget kockázat szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a kitettséghez – többek között a kapcsolódó származtatott ügyletekhez – társuló mögöttes kockázat (kamatláb, részvény, árfolyam, hitel, áru és egyéb) nettó realizált és nem realizált összegei (nyereség csökkentve a veszteséggel). Az árfolyam-különbözetből származó nyereségeket és veszteségeket annál a tételnél kell feltüntetni, amely tartalmazza az átváltott instrumentumból származó többi nyereséget és veszteséget. A származtatott ügyletektől eltérő pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett nyereséget és veszteséget a következők szerint kell feltüntetni a kockázati kategóriákban:
|
15.5. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.)
201. |
A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák. |
202. |
A pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök közé való átsorolásából származó nyereséget és veszteséget [az IFRS 9 5.6.2. bekezdése] az »ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség« tételben kell feltüntetni. |
15.6. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.)
203. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. Az intézményeknek a nettó realizált és nem realizált nyereséget vagy veszteséget kell megadniuk, és meg kell adni a pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat (a hitelfelvevő vagy a kibocsátó saját hitelkockázata) változásából származó valósérték-változásának összegét az időszak alatt, amennyiben a saját hitelkockázat nem kerül feltüntetésre az egyéb átfogó jövedelemben. |
204. |
Amennyiben egy valós értéken értékelt hitelderivatívát egy – az adott célból eredménnyel szemben valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használnak fel, a pénzügyi instrumentum megjelöléskori nyereségét vagy veszteségét az »ebből: fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelöléskori nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni. Az e pénzügyi instrumentumokon a későbbiekben képződő valósérték-nyereséget vagy -veszteséget az »ebből: fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelölést követő nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni. |
15.7. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.)
205. |
A fedezeti elszámolásokból eredő valamennyi nyereséget vagy veszteséget – a kamatbevétel vagy -kamatráfordítás kivételével tiszta ár használata esetén – a fedezeti elszámolás típusa szerint kell részletezni: valósérték-fedezeti ügyletek, cash flow-fedezeti ügyletek és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei. A valósérték-fedezeti ügyletekhez kapcsolódó nyereségeket és veszteségeket a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel szerint kell részletezni. A fedezeti instrumentumokból eredő nyereség és veszteség nem tartalmazza a fedezeti instrumentumok olyan elemeihez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyek nem fedezeti instrumentumként megjelöltek az IFRS 9 6.2.4. bekezdésének megfelelően. Ezeket a nem megjelölt fedezeti instrumentumokat e rész 60. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. A fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek tartalmazzák az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetén (nettó pozíció fedezete) képződött nyereségeket és veszteségeket is. |
206. |
A »Fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai« tartalmazzák az olyan fedezett tételekből eredő nyereségeket és veszteségeket is, mely tételek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 4.1.2A. bekezdésének megfelelően [az IFRS 9 6.5.8. bekezdése]. |
207. |
A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az e táblában előírt, fedezettípusok szerinti lebontást olyan mértékben kell feltüntetni, amennyire az megfelel az alkalmazandó számviteli előírásoknak. |
15.8. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.)
208. |
»Növekedés«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó költségek megjelenítését eredményezi. »Visszaírás«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó bevételek megjelenítését eredményezi. |
16. A KONSZOLIDÁCIÓ SZÁMVITELI ÉS CRR SZERINTI KÖRÉNEK EGYEZTETÉSE (17.)
209. |
»A konszolidáció számviteli köre« tartalmazza az eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kitettségek névértékeit a konszolidáció számviteli hatókörének alkalmazásával; beleértve az olyan leányvállalatok konszolidációba történő bevonását is, amelyek biztosítók vagy nem pénzügyi vállalatok. Az intézmények a leányvállalatokat, közös vállalkozásokat, valamint társult vállalkozásokat a pénzügyi kimutatásaikban használt módszerrel számolják el. |
210. |
Ebben a táblában a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba, történt befektetések« tétel nem tartalmazza a leányvállalatokat, mivel a konszolidáció számviteli körével összhangban az összes leányvállalat teljeskörűen konszolidálásra kerül. |
211. |
Az »Eszközök biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tétel tartalmazza a viszontbiztosítás keretében cedált eszközöket, valamint – ha van ilyen – a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket. |
212. |
A »Kötelezettségek biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tartalmazza a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket. |
17. NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK (18.)
213. |
A 18. tábla alkalmazásában nemteljesítő kitettségek azok, amelyek az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:
|
214. |
Ezen, nemteljesítő kitettségként való besorolás független valamely kitettségnek a CRR 178. cikkével összhangban szabályozási célból nemteljesítőként (defaulted), illetve az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettként történő besorolásától. |
215. |
Azon kitettségek, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) vagy az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek minősülnek, minden esetben nemteljesítő kitettségnek tekintendők. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a 18. tábla alkalmazásában az értékvesztett kitettségek azok, amelyekről megállapításra került, hogy értékvesztettek (3. szakasz), ideértve a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket. A 3. szakasztól eltérő értékvesztési szakaszokhoz tartozó kitettségek akkor tekintendők nemteljesítő kitettségnek, ha teljesítik a nemteljesítő kitettséggé minősítés feltételeit. |
216. |
A kitettségeket teljes összegükön, a biztosítékok figyelembevétele nélkül kell besorolni. A lényegességet a CRR 178. cikkével összhangban kell értékelni. |
217. |
A 18. tábla alkalmazásában »kitettség« az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint hitelek és előlegek, amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is) és valamennyi mérlegen kívüli kitettség, a kereskedési céllal tartott kitettségeket kivéve. |
218. |
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat a következő számviteli portfóliókban kell szerepeltetni: a) bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, b) egyéb átfogó jövedelemmel vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, és c) szigorú LOCOM-módszer szerint, vagy az eredménnyel, illetőleg a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, e rész 233. bekezdésének megfelelően. Minden egyes kategóriát instrumentum és partner szerinti bontásban kell megadni. |
219. |
Az IFRS és a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében a mérlegen kívüli kitettségek az alábbi visszavonható és visszavonhatatlan tételeket foglalják magukban:
|
220. |
Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat külön kell feltüntetni. |
221. |
A 18. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározott névértéket kell megadni. |
222. |
A 18. tábla alkalmazásában valamely kitettség »késedelmes«, ha teljesíti az e rész 96. bekezdésében meghatározott feltételeket. |
223. |
A 18. tábla alkalmazásában »adós« a CRR 178. cikke értelmében vett ügyfél. |
224. |
Valamely elkötelezettség névértékéig nemteljesítő kitettségnek tekintendő, ha lehívásakor vagy egyéb felhasználásakor olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak kockázata, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre. |
225. |
Az adott pénzügyi garanciavállalások névértékükig nemteljesítő kitettségnek tekintendők, ha fennáll annak a kockázata, hogy a garantált fél lehívja a pénzügyi garanciát, ideértve különösen azokat az eseteket, amikor az alapul szolgáló garantált kitettség megfelel a nemteljesítővé minősítés 213. bekezdésben említett feltételeinek. Amennyiben a garantált fél késedelmes a pénzügyi garanciaszerződés esedékes összegével, az adatszolgáltató intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy az így keletkező követelés teljesíti-e a nemteljesítővé minősítés feltételeit. |
226. |
A 213. bekezdéssel összhangban a nemteljesítőként besorolt kitettségeket vagy egyedi alapon (ügyletalapon) vagy egy adott adós teljes kitettsége tekintetében (ügyfélalapon) kell nemteljesítőként besorolni. Az egyedi alapon vagy egy adott adós tekintetében nemteljesítő kitettségként történő besoroláshoz a nemteljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:
|
227. |
Amennyiben valamely intézmény valamely adóssal szembeni, mérleg szerinti kitettségei 90 napon túl késedelmesek és a késedelmes kitettségek bruttó könyv szerinti értéke meghaladja az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti kitettség bruttó könyv szerinti értékének 20 %-át, az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettség nemteljesítőnek tekintendő. Amennyiben az adós egy adóscsoporthoz tartozik, meg kell vizsgálni, hogy a csoportba tartozó más gazdálkodó egységekkel szembeni kitettségeket is nemteljesítőnek kell-e tekinteni, amennyiben azokat még nem minősítették értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted), az olyan kitettségek kivételével, amelyek tekintetében a követelés elismerését érintő vita egyedinek tekinthető és nem kapcsolódik az ügyfél fizetőképességéhez. |
228. |
Valamely kitettség nemteljesítő besorolása megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
229. |
Ha a jelen melléklet e része 228. bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is nemteljesítőnek kell tekinteni, akkor is, ha a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetőleg a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott feltételeket. |
230. |
A nemteljesítő kitettségnek az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg a kitettség nemteljesítő kitettségként való besorolását. |
231. |
A nemteljesítő kitettségre alkalmazott átstrukturálási intézkedés nem szünteti meg e kitettség nemteljesítő státuszát. Amennyiben átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek a 262. bekezdésben említetteknek megfelelően nemteljesítők, ezeket a kitettségeket úgy kell tekinteni, hogy nemteljesítő státuszuk megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
Az a), b) és c) pontban említett speciális kivezetési feltételeket az adatszolgáltató intézmény által az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott értékvesztési és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére vonatkozó feltételeken felül kell alkalmazni. |
232. |
Amennyiben az e melléklet jelen részének 231. bekezdésében említett feltételek a szóban forgó bekezdés b) pontjában meghatározott egy éves időszak végén nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is átstrukturált nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni. |
233. |
Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat a 18. táblában az alábbiaknak megfelelően kell jelenteni:
|
234. |
Amennyiben az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP az elkötelezettségek eredménnyel szemben valós értéken történő megjelölését írja elő, a valós értéken történő megjelölésből és értékelésből eredő eszköz könyv szerinti értékét az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök« (IFRS), vagy az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP) tételben kell feltüntetni. Az említett megjelölésből eredő kötelezettségek könyv szerinti értékét nem kell feltüntetni az F18. táblában. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt valamennyi elkötelezettség névleges összegét a 9. táblában kell feltüntetni. |
235. |
A késedelmes kitettségek teljes összegét elkülönítve kell feltüntetni a kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriáin belül az e rész 96. bekezdésében meghatározottak szerint. A 90 napot meghaladó késedelemben lévő, de a CRR 178. cikkének megfelelően nem lényeges kitettségeket a teljesítő kitettségek között, a »Késedelem > 30 nap <= 90 nap« tételben kell megadni. |
236. |
A nemteljesítő kitettségeket a késedelem hossza alapján meghatározott idősávok szerint részletezve kell feltüntetni. A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőként azonosított kitettségeket külön oszlopban kell feltüntetni. Azokat a kitettségeket, amelyek esetében vannak késedelmes összegek és a nem teljes visszafizetés is valószínű, a késedelmes napok számának megfelelő idősávokba kell sorolni. |
237. |
Az alábbi kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:
|
238. |
A »Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok«-ra vonatkozó adatokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. |
239. |
A nemteljesítő kitettségek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott garanciákra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét vagy névértékét. |
18. ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEK (19.)
240. |
A 19. tábla alkalmazásában átstrukturált kitettségek az olyan kölcsönszerződések, amelyek tekintetében átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. Az átstrukturálási intézkedések olyan adósnak nyújtott engedmények, akinek nehézségei vannak vagy várhatóan nehézségei lesznek pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével (pénzügyi nehézségek). |
241. |
A 19. tábla alkalmazásában az engedmény veszteséget eredményezhet a hitelező számára és a következő esetek valamelyikére utal:
|
242. |
Engedménynek tekintendő legalább a következők egyike:
|
243. |
Azon záradékok alkalmazása, amelyek segítségével az adós – azokat saját mérlegelési jogkörében alkalmazva – módosíthatja a szerződés feltételeit (beépített átstrukturálási záradékok), engedményként kezelendő, amennyiben az intézmény jóváhagyja e záradékok alkalmazását és megállapítja, hogy az adós pénzügyi nehézségekkel küzd. |
244. |
A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az »újrafinanszírozás« olyan kölcsönszerződések alkalmazását jelenti, amelyeknek célja olyan más kölcsönszerződések teljes vagy részleges visszafizetésének biztosítása, amelyeknek az adós a jelenlegi feltételek mellett nem tud megfelelni. |
245. |
A 19. tábla alkalmazásában az »adós« magában foglalja az adós csoportjába tartozó mindazon jogi személyeket, amelyek a számviteli konszolidáció körébe tartoznak, továbbá azokat a természetes személyeket, akik a csoportot ellenőrzik. |
246. |
A 19. tábla alkalmazásában a »követelés« magában foglalja a hiteleket és előlegeket (amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a visszavonható és visszavonhatatlan, adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, ideértve azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hitelnyújtási elkötelezettségeket, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában eszközök. A »követelés« nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott kitettségeket. |
247. |
A »követelés« magában foglalja az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt hiteleket és előlegeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. |
248. |
A 19. tábla alkalmazásában a »kitettség« jelentése megegyezik a »követelés« e rész 247. bekezdésében adott meghatározásával. |
249. |
Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti számviteli portfóliókat, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat e rész 233. bekezdésének megfelelően a 19. táblában kell jelenteni. |
250. |
A 19. tábla alkalmazásában »intézmény« az átstrukturálási intézkedéseket alkalmazó intézmény. |
251. |
A 19. táblában a »követelés« vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. Az olyan adott hitelnyújtási elkötelezettségek vonatkozásában, amelyek mérlegen kívüli kitettségek, az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározottak szerinti névértéket kell feltüntetni. |
252. |
A kitettségek átstrukturáltnak tekintendők, amennyiben engedmény került nyújtásra, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve hogy a kitettségeket az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban értékvesztettként vagy nemteljesítőként (defaulted) sorolták-e be. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a módosított pénzügyi eszközöket [az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék] átstrukturáltként kell kezelni, feltéve, hogy az e melléklet jelen részének 240. és 241. bekezdése szerinti engedmény biztosítására került sor, függetlenül attól, hogy volt-e módosítás a pénzügyi eszköz hitelkockázatában a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változás miatt. A következők bármelyike átstrukturálási intézkedésnek tekintendő:
|
253. |
A biztosíték érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló módosítás átstrukturálási intézkedésként kezelendő, ha a módosítás engedményt is magában foglal. |
254. |
Az alábbi esetek bármelyikében megcáfolható módon vélelmezhető, hogy átstrukturálásra került sor:
|
255. |
A pénzügyi nehézségek a 245. bekezdésben meghatározottak szerinti adós szintjén vizsgálandók. Csak azok a kitettségek tekintendők átstrukturált kitettségnek, amelyekre átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. |
256. |
Az átstrukturált kitettségeket a nemteljesítő kitettségek kategóriában vagy a teljesítő kitettségek kategóriában kell szerepeltetni e rész 213–224. és 260. bekezdésének megfelelően. Az átstrukturált kitettségként való besorolás megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
257. |
Amennyiben a próbaidőszak végén nem teljesülnek a 256. bekezdésben említett feltételek, a kitettséget mindaddig próbaidőszakban lévő átstrukturált teljesítő kitettségként kell kezelni, amíg a feltételek mindegyike nem teljesül. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni. |
258. |
Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt átstrukturált kitettségeket továbbra is átstrukturált kitettségként kell besorolni. |
259. |
Egy átstrukturált kitettséget az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítőnek lehet tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
260. |
Ha a próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség esetében újabb átstrukturálásra kerül sor vagy a kitettség 30 napot meghaladóan késedelmessé válik, a kitettséget nemteljesítőnek kell tekinteni. |
261. |
Az »Átstrukturálási intézkedéssel érintett teljesítő kitettségek« (teljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek nem teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és a teljesítő kitettségek kategóriába kerültek. A teljesítő átstrukturált kitettségek a 256. bekezdésnek megfelelően próbaidőszakban vannak, akkor is, ha a 259. bekezdés alkalmazandó. Azokat a próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyeket a nemteljesítő kitettségek kategóriájából soroltak át, a teljesítő átstrukturált kitettségeken belül külön, az »ebből: Próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség« oszlopban kell feltüntetni. |
262. |
Az »Átstrukturálási intézkedéssel érintett nemteljesítő kitettségek« (nemteljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriába. Ezen nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban:
|
263. |
Amennyiben az átstrukturálási intézkedéseket kiterjesztik olyan kitettségekre, amelyek az átstrukturálási intézkedések kiterjesztését megelőzően nemteljesítők voltak, ezen átstrukturált kitettségek összegét külön kell feltüntetni az »ebből: átstrukturálás előtt nemteljesítő kitettségek átstrukturálása« oszlopban. |
264. |
Az átstrukturálási intézkedéssel érintett következő nemteljesítő kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:
|
265. |
Az »Újrafinanszírozás« oszlop az átstrukturálásnak minősülő újrafinanszírozási ügylet részeként nyújtott új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza. |
266. |
A módosításokat és újrafinanszírozást egyaránt tartalmazó átstrukturált kitettségeket a cash-flowra nagyobb hatással lévő intézkedéstől függően a »Módosított szerződéses feltételű instrumentumok« vagy az »Újrafinanszírozás« oszlopban kell feltüntetni. A több bank által közösen biztosított újrafinanszírozást az adatszolgáltató intézmény által nyújtott újrafinanszírozó kölcsönrész teljes összegéig, illetve az újrafinanszírozott követelésnek az adatszolgáltató intézménynél még fennálló teljes összegéig kell feltüntetni az »Újrafinanszírozás« oszlopban. Több követelés egy új követeléssé történő átcsomagolását módosításként kell feltüntetni, hacsak nem jár együtt olyan újrafinanszírozási ügylettel, amely nagyobb hatást gyakorol a cash-flowra. Amennyiben valamely problémás kitettség (feltételeinek módosítása révén történő) átstrukturálása az adott kitettség kivezetését és egy új kitettség megjelenítését eredményezi, ezen új kitettséget átstrukturált követelésként kell kezelni. |
267. |
A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. |
268. |
Az átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek fedezeteként kapott biztosítékot és garanciákat valamennyi átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségre vonatkozóan fel kell tüntetni, függetlenül azok teljesítő vagy nemteljesítő státuszára. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét. |
19. FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (20.)
269. |
A 20. táblát akkor kell kitölteni, ha az intézmény átlépi az e rendelet 5. cikke a) pontjának (4) alpontjában meghatározott küszöbértéket. |
19.1. Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.)
270. |
A 20.1–20.3. táblákban szereplő tevékenységek helye szerinti földrajzi megoszlás különbséget tesz a »hazai tevékenységek« és »nem hazai tevékenységek« között. E rész alkalmazásában a tevékenység »helye« a megfelelő eszközt vagy kötelezettséget megjelenítő jogi személy cégbejegyzése szerinti joghatóságot, fióktelepek esetében pedig a fióktelep székhelye szerinti joghatóságot jelenti. Ennek alkalmazásában a »hazai« az abban a tagállamban megjelenített tevékenységeket tartalmazza, ahol az adatszolgáltató intézmény található. |
19.2. Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.)
271. |
A 20.4–20.7. táblák a közvetlen ügyfél székhelyén alapuló »országonkénti« adatokat tartalmaznak e melléklet 1. része 43. bekezdésének megfelelően. A megadott részletezés tartalmazza minden egyes olyan külföldi ország rezidenseivel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket, amelyekkel szemben az intézmény kitettséggel rendelkezik. A nemzetközi szervezetekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell rendelni, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez. |
272. |
A »Származtatott ügyletek« tartalmazza az IFRS vagy a GAAP szerinti, a 10. és a 11. táblában feltüntetett kereskedési célú származtatott ügyleteket, többek között a gazdasági fedezeti ügyleteket, valamint a származtatott fedezeti ügyleteket. |
273. |
Az IFRS szerinti, kereskedési céllal tartott eszközöket és a GAAP szerinti kereskedési célú eszközöket elkülönítve kell azonosítani. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket e rész 93. bekezdésének megfelelően kell meghatározni. A LOCOM-módszer szerint értékelt azon eszközöket, amelyekhez hitelkockázatból eredő értékelési korrekció kapcsolódik, értékvesztettnek kell tekinteni. |
274. |
A 20.4. és 20.7. táblában a »Halmozott értékvesztés« és a »Hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében« tételre vonatkozó adatokat az e rész 69–71. bekezdésében meghatározottak szerint kell feltüntetni. |
275. |
A 20,4. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. A származtatott ügyletek és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a feltüntetendő érték a könyv szerinti érték. Az »ebből: nemteljesítő« oszlopban hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat kell feltüntetni e rész 213–232. bekezdésének megfelelően. A 19. tábla alkalmazásában a követelésátstrukturálás tartalmaz minden olyan kölcsönszerződést, melyekre kiterjesztik az e rész 240–255. bekezdésében meghatározott átstrukturálási intézkedéseket. |
276. |
A 20.5. táblában az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, az IFRS 4-nek megfelelően biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit, és az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelnyújtási elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalékokat, továbbá az elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalékokat a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint, e rész 11. bekezdésének megfelelően. |
277. |
A 20.7. táblában a nem kereskedési céllal tartott hiteleket és előlegeket a NACE kódok szerinti besorolással, »országonként« kell megadni. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág« szerint) kell megadni. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek ugyanazokra a portfóliókra utalnak, mint e rész 93. bekezdésének meghatározása. |
20. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: OPERATÍV LÍZINGBE ADOTT ESZKÖZÖK (21.)
278. |
Az e rendelet 9. cikkének e) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket az intézmény (lízingbe adó) az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében operatív lízingnek minősülő megállapodás keretében harmadik félnek lízingbe adott, el kell osztani a tárgyi eszközök teljes összegével. |
279. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetén az intézmény (lízingbe adó) által operatív lízing keretében harmadik félnek lízingbe adott eszközöket az értékelési módszer szerinti részletezéssel kell megadni. |
21. VAGYONKEZELÉS, LETÉTKEZELÉS ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK (22.)
280. |
Az e rendelet 9. cikkének f) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából a »nettó díj- és jutalékbevétel« a »díj- és jutalékbevételek« valamint a »díj- és jutalékráfordítások« közötti különbség abszolút értéke. Ugyanebből a célból a »nettó kamat« összege a »kamatbevételek« és »kamatráfordítások« közötti különbség abszolút értéke. |
21.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.)
281. |
A díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a tevékenység típusa szerint kell megadni. Az IFRS szerinti elszámolás esetén ez a tábla tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:
|
282. |
A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket nem kell feltüntetni; azok ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének részét képezik, és hátralévő futamidejük során az effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben amortizálódnak [lásd az IFRS 9 5.1.1. bekezdését]. |
283. |
Az IFRS szerinti elszámolás esetében a közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó«, a »Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó« és az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó« kategóriákban kell szerepeltetni, azon számviteli portfóliótól függően, amelybe besoroltak. Azok nem képezik részét ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének, és az eredménnyel szemben azonnal megjelenítésre kerülnek. |
284. |
Az intézményeknek a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a következő kritériumok szerint kell feltüntetniük:
|
21.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.)
285. |
A vagyonkezeléshez, letétkezelési feladatokhoz és az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeket a következő fogalmak szerint kell részletezni:
|
22. ÉRDEKELTSÉGEK NEM KONSZOLIDÁLT STRUKTURÁLT GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN (30.)
286. |
A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a »lehívott likviditási támogatás« a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységeknek nyújtott hitelek és előlegek könyv szerinti értékének, valamint a tartott, nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értékének összegét jelenti. |
287. |
»Az adatszolgáltató intézménynél a tárgyidőszakban felmerült veszteségek« tartalmazza az értékvesztés miatti veszteségeket, valamint az adatszolgáltató intézménynél az adatszolgáltatási időszakban a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségekhez kapcsolódóan felmerült egyéb veszteségeket. |
23. KAPCSOLT FELEK (31.)
288. |
Az intézményeknek meg kell adniuk a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó összegeket és/vagy tranzakciókat, ha az ügyfél az IAS 24 szerinti kapcsolt fél. |
289. |
A prudenciális csoport csoporton belüli tranzakcióit és csoporton belüli nyitott egyenlegeit ki kell szűrni. A »Leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek« kategóriánál az intézményeknek fel kell tüntetniük azokat a leányvállalatokkal szembeni egyenlegeket és tranzakciókat, amelyek kiszűrése nem történt meg, vagy azért, mert a leányvállalatok nem kerültek teljes mértékben konszolidálásra, vagy azért, mert a CRR 19. cikkével összhangban a leányvállalatok elhanyagolható jelentőségük miatt nem tartoznak a prudenciális konszolidáció körébe, vagy mert – egy szélesebb csoportba tartozó intézmények esetén – a végső anyavállalat leányvállalatai, nem pedig az intézmény leányvállalatai. A »Társult és közös vállalkozások« között az intézményeknek a csoportjukhoz tartozó közös vállalkozásokkal és társult vállalkozásokkal szembeni egyenlegek és tranzakciók azon részét kell szerepeltetniük, amelyek az arányos konszolidáció alkalmazása során nem kerültek kiszűrésre. |
23.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.)
290. |
A »Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek« esetében azt az összeget kell megadni, amely a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek nominális értékének és a kapott pénzügyi garanciák »garancia/biztosíték legmagasabb figyelembe vehető összegének« az összege az e rész 119. bekezdésében meghatározottak szerint. |
291. |
Az »Értékvesztés és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében« tételt csak a nemteljesítő kitettségek vonatkozásában kell feltüntetni e rész 69–71. bekezdésének megfelelően. A »Nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalék« tartalmazza a céltartalékokat az e rész 11., 106. és 111. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően azon kitettségekre, amelyek e rész 213–239. bekezdése szerint nemteljesítők. |
23.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.)
292. |
A »Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség« tétel tartalmazza a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó összes nyereséget vagy veszteséget. Ennek a tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget, amely az »Eredménykimutatás« bármely következő sorának részét képezi:
|
293. |
A »Nemteljesítő kitettségek értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő kitettségek e rész 51–53. bekezdésében meghatározott értékvesztés miatti veszteségét. A »Nemteljesítő kitettségekre képzett céltartalékok vagy (–) céltartalékok visszaírása« tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségek e rész 50. bekezdésében meghatározott céltartalékát. |
24. CSOPORTSZERKEZET (40.)
294. |
Az intézményeknek részletes adatokat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában meglévő, a konszolidáció számviteli körében (teljesen vagy arányosan konszolidált) leányvállalatokra, közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra, valamint azon gazdálkodó egységekre vonatkozóan, amelyeket e rész 4. bekezdésének megfelelően a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések« tételben tüntetnek fel, ideértve azokat a gazdálkodó egységeket is, amelyek esetében a befektetés értékesítésre tartott az IFRS 5 szerint. Az összes gazdálkodó egységet fel kell tüntetni, az általuk folytatott tevékenységtől függetlenül. |
295. |
Azon tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem teljesítik a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésként való besorolás kritériumait, valamint az adatszolgáltató intézmény saját tulajdonában levő saját részvényeket (»Saját részvények«) ki kell zárni e tábla hatóköréből. |
24.1. Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.)
296. |
A következő adatokat intézményenként kell megadni, és a III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
24.2. Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.)
297. |
A következő adatokat instrumentumonként kell megadni:
|
25. VALÓS ÉRTÉK (41.)
25.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.)
298. |
Ebben a táblában az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékére vonatkozó adatokat kell megadni az IFRS 13 72., 76., 81. és 86. bekezdése szerinti hierarchia alkalmazásával. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát. |
25.2. A valós érték opció alkalmazása (41.2.)
299. |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek tekintetében a valós érték opció alkalmazására vonatkozó információt ebben a táblában kell megadni. |
300. |
A »Hibrid szerződések« tartalmazza a kötelezettségek vonatkozásában az ezekbe a számviteli portfóliókba besorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét; vagyis ez teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat. |
301. |
A »Hitelkockázat szempontjából kezelt« tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt instrumentumok könyv szerinti értékét azzal összefüggésben, hogy azokat az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívával fedezik a hitelkockázattal szemben. |
26. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER SZERINT (42.)
302. |
Az »Ingatlanok, gépek és berendezések«, a »Befektetési célú ingatlan« és »Egyéb immateriális javak« tételeket az értékelésükre használt kritériumoknak megfelelően kell feltüntetni. |
303. |
Az »Egyéb immateriális javak« az egyéb immateriális javakat tartalmazza, kivéve a cégértéket. |
27. CÉLTARTALÉKOK (43.)
304. |
Ez a tábla tartalmazza a »Céltartalékok« időszak eleji és végi könyv szerinti értékének egyeztetését a változások jellege szerint, kivéve az IFRS 9 szerint értékelt céltartalékokat, amelyeket a 12. táblában kell feltüntetni. |
305. |
Az »IAS 37 szerint értékelt egyéb elkötelezettségek és adott garanciák és az IFRS 4 szerint értékelt adott garanciák« tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit. |
28. MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK ÉS MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK (44.)
306. |
Ezek a táblák az intézmény összes meghatározott juttatási programjára vonatkozó halmozott adatokat tartalmazzák. Ha az intézménynek egynél több meghatározott juttatási programja van, az összes program összesített értékét kell feltüntetni. |
28.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.)
307. |
A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevőire vonatkozó tábla a meghatározott juttatási programok összes nettó kötelezettségei (eszközei) halmozott jelenértékének egyeztetését, valamint a visszatérítési jogokat [IAS 19140. bekezdésének a), b) pontja] mutatja be. |
308. |
»A meghatározott juttatási program nettó eszközei« többlet esetén tartalmazza a többlet azon összegeit, amelyeket a mérlegben meg kell jeleníteni, mivel azokra nem vonatkoznak az IAS 19 63. bekezdésében meghatározott limitek. Ennek a tételnek az összegét és az »Eszközként megjelenített visszatérítési jogok valós értéke« tájékoztató adatban megjelenített összeget a mérleg »Egyéb eszközök« tétele tartalmazza. |
28.2. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.)
309. |
A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásaira vonatkozó tábla az intézmény összes meghatározott juttatási kötelme halmozott jelenértékének nyitó és záró egyenlegére vonatkozó egyeztetést mutatja. Az IAS 19141. bekezdésében felsorolt különböző elemek időszak alatti hatásait külön kell megjeleníteni. |
310. |
A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változására vonatkozó táblában feltüntetett »Záró egyenleg [jelenérték]« összegének egyenlőnek kell lennie a »Meghatározott juttatási kötelmek jelenértéke« összegével. |
28.3. Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.)
311. |
A személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó tájékoztató adatok feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
|
29. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (45.)
29.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.)
312. |
»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek« csak akkor tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek kibocsátóinak saját hitelkockázatában bekövetkezett változásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket, ha az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az eredményben jeleníti meg, mivel az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítés számviteli meg nem felelést eredményezne vagy növelné azt. |
29.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.)
313. |
A »Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség« tételt eszköztípus szerint kell részletezni; minden egyes sorban meg kell adni a kivezetett eszközből származó nyereséget vagy veszteséget. Az »Egyéb eszközök« tartalmazza a máshol fel nem tüntetett egyéb tárgyi eszközöket, immateriális javakat és befektetéseket. |
29.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.)
314. |
Az egyéb működési bevételeket és ráfordításokat a következő tételek szerint kell részletezni: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói; befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek; az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás. |
315. |
Az »Operatív lízing, kivéve befektetési célú ingatlan« a »bevétel« oszlopban tartalmazza az intézmény, mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott hozamokat, a »Ráfordítások« oszlopban pedig a nála felmerült költségeket. Az intézmény, mint lízingbe vevő költségeit az »Egyéb adminisztrációs ráfordítások« tételnél kell feltüntetni. |
316. |
Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az »Egyéb működési bevételek. Egyéb« vagy az »Egyéb működési költségek. Egyéb« tételben kell megadni. |
30. A SAJÁTTŐKE-VÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSA (46.)
317. |
A saját tőke változásainak kimutatása a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza az időszak eleji (nyitó egyenleg) és az időszak végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek egyeztetését. |
318. |
Az »Átvezetés a saját tőke összetevői között« tartalmazza a saját tőkén belül átvezetett valamennyi összeget, ideértve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatából eredő nyereségeket és veszteségeket, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok halmozott valósérték-változásait, amelyeket a kivezetéskor a saját tőke egyéb összetevői közé vezetnek át. |
3. RÉSZ
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE
1. |
A 2. és a 3. táblázat a tőkekövetelmények CRR szerinti kiszámításához használt kitettségi osztályokat felelteti meg a FINREP-táblákban használt ügyfélszektoroknak. |
2. táblázat
Sztenderd módszer
SA kitettségi osztályok (CRR 112. cikke) |
FINREP ügyfélszektorok |
Megjegyzések |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítás mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik. |
||||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. |
||||||||||||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
A KBF-be történő befektetéseket tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumként kell a FINREP-ben feltüntetni, függetlenül attól, hogy a CRR lehetővé teszi-e a vizsgálati módszert (»look-through«). |
||||||||||||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként el kell különíteni a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban. |
||||||||||||||
|
A mérleg különböző tételei |
A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek. |
3. táblázat
Belső minősítésen alapuló módszer
IRBA Kitettségi osztályok (CRR 147. cikke) |
FINREP ügyfélszektorok |
Megjegyzések |
||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz |
||||||||||||
|
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként el kell különíteni a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban. |
||||||||||||
|
|
Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítási pozíció mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik. |
||||||||||||
|
A mérleg különböző tételei |
A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek.” |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).
(2) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(4) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(6) A Bizottság C(2003)1422 ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
IV. MELLÉKLET
„IX. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA ÉS A KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 387 |
1. |
Felépítés és szabályok | 387 |
2. |
Rövidítések | 388 |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 388 |
1. |
A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje | 388 |
2. |
A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése | 389 |
3. |
A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások | 389 |
4. |
C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla | 390 |
4.1. |
A tábla egyes soraira vonatkozó előírások | 390 |
5. |
C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla) | 391 |
5.1. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások | 391 |
6. |
C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla) | 392 |
6.1. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások | 392 |
7. |
C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla) | 397 |
7.1. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások | 397 |
8. |
C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla) | 398 |
8.1. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások | 398 |
9. |
C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla) | 399 |
9.1. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások | 399 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. Felépítés és szabályok
1. |
A nagykockázat-vállalásra (»LE«) vonatkozó adatszolgáltatási rendszer hat táblából áll, amelyek a következő információkat tartalmazzák:
|
2. |
Az útmutató jogszabályi hivatkozásokat, valamint az egyes táblákban feltüntetendő adatokra vonatkozó részletes információkat tartalmaz. |
3. |
A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató és az ellenőrzési szabályok a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követik. |
4. |
Az útmutatóban és az ellenőrzési szabályokban a következő szabály használatos: {Tábla;Sor;Oszlop}. Egy csillag jelöli, hogy az ellenőrzés minden adatszolgáltatási sorra megtörtént. |
5. |
Egy olyan táblán belüli ellenőrzés esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}. |
6. |
Az ABS(Érték): előjel nélküli abszolút érték. A kitettségeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a kitettségeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételnél nem tüntethető fel pozitív adat. |
2. Rövidítések
7. |
E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre »CRR«-ként történik hivatkozás. |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
Ebben a mellékletben a nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó előírásokat kell alkalmazni a 9. és a 11. cikk által a jelentős kitettségekre vonatkozóan előírt adatszolgáltatásra is, az említett cikkekben meghatározott hatálynak megfelelően.
1. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje
1. |
Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: CRR) 394. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk. |
2. |
Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk. |
3. |
A CRR 392. cikkével összhangban meghatározott nagykockázat-vállalásokat kivétel nélkül be kell jelenteni, ideértve azokat a nagykockázat-vállalásokat is, amelyeket nem kell figyelembe venni a CRR 395. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek betartásához. |
4. |
Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni 20 legnagyobb kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használni. Az említett húsz legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 320. oszlopában (»Mentesített kitettségek összege«) feltüntetett összeg és az ugyanezen tábla 210. oszlopában feltüntetett (»Összesen«) összeg különbségeként adódó kitettségérték. |
5. |
A tíz legnagyobb, intézményekkel szemben fennálló kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyavállalatoknak az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett kitettségek lejárati szerkezetére vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatáshoz a tagállami anyaintézményeknek az »LE4« és az »LE5« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett 20 legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopában (»Összesen«) kiszámított kitettségérték. |
6. |
Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni, valamint egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához nem tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni nagykockázat-vállalásra, illetve legnagyobb kitettségekre vonatkozó adatokat az »LE2« jelzésű táblában kell megadni (amelyen az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját egyetlen kitettségként kell feltüntetniük). |
7. |
Az intézményeknek az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó – az »LE2« jelzésű táblában megadott – adatokat az »LE3« jelzésű táblában kell feltüntetniük. Az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségről az »LE2« jelzésű táblában teljesített adatszolgáltatást nem kell megismételni az »LE3« jelzésű táblában. |
2. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése
8. |
Az »LE1« jelzésű tábla oszlopaiban az intézmény nagykockázat-vállalásában érintett egyedi ügyfél nevét vagy az érintett, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nevét kell feltüntetni. |
9. |
Az »LE2« és »LE3« jelzésű tábla oszlopaiban az alábbi információcsoportokat kell feltüntetni:
|
10. |
Az »LE4« és »LE5« jelzésű tábla oszlopaiban azokra a lejárati csoportokra vonatkozó információkat kell feltüntetni, amelyekhez a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettséget, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettséget kell rendelni. |
3. A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások
11. |
A »kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)« meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában található. |
12. |
A »nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet« meghatározása a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában található. |
13. |
Az »intézmény« meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. |
14. |
A »polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel« szembeni kitettségekről adatot kell szolgáltatni. Az intézményeknek továbbá mindegyik partner eladósodottságánál fel kell tüntetniük a polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek hitelösszegét. A kvótákkal rendelkező, polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel szembeni kitettségeket a kvótáik függvényében kell a partnerek között elosztani, illetve azok függvényében kell a partnerekhez rendelni. A polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek által alkalmazott bizonyos konstrukciókról (pl. közös számlák, örököstársak közösségei, »stróman«-hitelek) hasonlóképpen kell adatot szolgáltatni. |
15. |
A CRR 389. cikke értelmében az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre. |
16. |
A »kitettségek« meghatározása a CRR 389. cikkében található.
|
17. |
Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségeket a 390. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani. |
18. |
A »nettósítási megállapodások« figyelembevételét lehetővé kell tenni a nagykockázat-vállalások – CRR 390. cikke (1), (2) és(3) bekezdésében meghatározott – kitettségértékének hatásainál. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban kell meghatározni, figyelembe véve a megújítás és más nettósítási megállapodások hatásait e módszerek alkalmazása céljából, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban. A repoügyletek, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, a hosszú teljesítési idejű ügyletek és az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetével összhangban vagy a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban lehet meghatározni. A CRR 296. cikkének megfelelően az adatot szolgáltató intézmény partnerével létrejött, eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásból származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét a nagykockázat-vállalásra vonatkozó táblákban »egyéb kötelezettségvállalásként« kell feltüntetni. |
19. |
A »kitettség értékét« a CRR 390. cikke szerint kell kiszámítani. |
20. |
A mentességek és a figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák (CRM) teljeskörű vagy részleges alkalmazásának a CRR 395. cikkének (1) bekezdésében foglalt kitettségek kiszámítására kifejtett hatását a CRR 399–403. cikke ismerteti. |
21. |
A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás hatálya alá tartozó fordított repomegállapodásokról a CRR 402. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni. A CRR 402. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülése esetén az intézménynek az egyes harmadik felekkel szemben fennálló nagykockázat-vállalások tekintetében annak a követelésnek az összegét kell feltüntetnie, amellyel az ügyleti partner az adott harmadik féllel szemben rendelkezik, nem pedig a partnerrel szembeni megfelelő kitettség értékét. |
4. C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla
4.1. A tábla egyes soraira vonatkozó előírások
Sorok |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
||||
010 |
Nem intézményi partnerek A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 458. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja. Az intézményektől eltérő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. Ez az összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-a, amelyet az I. melléklet 4. táblájának 226. sorában kell megadni, kivéve, ha a CRR 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések vagy a CRR 459. cikkének b) pontjával összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti alkalmazása miatt ennél kisebb százalékos arány alkalmazandó. |
||||
020 |
Intézmények A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 458. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja. Az intézménynek minősülő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. A CRR 395. cikkének (1) bekezdése szerint ez az összeg a következő:
Ezek a limitek szigorúbbak lehetnek abban az esetben, ha a CRR 395. cikkének (6) bekezdése vagy 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések alkalmazására, illetve a CRR 459. cikkének b) pontjában foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására kerül sor. |
||||
030 |
Intézmények: a limit a szavatoló tőke %-ában A CRR 395. cikkének (1) bekezdése és 459. cikkének a) pontja. A feltüntetendő összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke százalékos arányaként kifejezett (a 020. sorban szereplő) abszolút értékű limit. |
5. C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla)
5.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
||||||||||||||
010-070 |
A partner azonosítása: Az intézményeknek minden olyan partnert azonosítaniuk kell, amelyre vonatkozóan információt szolgáltatnak a C 28.00–C 31.00. táblák bármelyikében. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának azonosítóját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához. A CRR 394. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásuk áll fenn. A CRR 394. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a legnagyobb kitettségük áll fenn (azokban az esetekben, ha a partner intézmény vagy nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet). |
||||||||||||||
010 |
Kód A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. A kódot kell használni az egyedi partner azonosításához. Mindazonáltal ennek az oszlopnak a célja a partner C 27.00. táblában található részletes adatainak összekapcsolása a C 28.00–C 31.00. táblában feltüntetett kitettségekkel. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához. A kódokat mindig következetesen kell használni. A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban. |
||||||||||||||
020 |
Név A név a csoport neve minden olyan esetben, amikor az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját feltüntetik. Bármely egyéb esetben a név az egyedi partner neve. Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében a feltüntetendő név az anyavállalat neve, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a név a csoport kereskedelmi neve. |
||||||||||||||
030 |
LEI-kód Ez a kód a partner jogalany azonosító kódja. |
||||||||||||||
040 |
A partner székhelye A partner bejegyzés szerinti országának ISO 3166-1-alfa-2 kódját kell használni (ideértve a nemzetközi szervezetekre vonatkozó pszeudo-ISO-kódokat is, amelyek az Eurostat fizetési mérleggel foglalkozó vademecumában [Balance of Payments Vademecum] találhatók meg). Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell székhelyet feltüntetni. |
||||||||||||||
050 |
A partner ágazata Minden partnerhez egy szektort kell rendelni a FINREP gazdasági ágazati kategóriák alapján:
Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni. |
||||||||||||||
060 |
NACE-kód A gazdasági ágazat esetében a NACE-kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques dans la Communauté européenne = az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kell használni. Ezt az oszlopot csak a »Nem pénzügyi vállalatok« és az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében kell kitölteni. A NACE-kódokat a »Nem pénzügyi vállalatok« esetében egy szintre vonatkozó részletességgel (pl. »F – Építőipar«), az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében pedig két szintre vonatkozó részletességgel (pl. »K65 – Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, kivéve: kötelező társadalombiztosítás«) kell kitölteni.” Az »Egyéb pénzügyi vállalatok« és a »Nem pénzügyi vállalatok« gazdasági ágazatát a FINREP partnerek szerinti bontása alapján kell besorolni. Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell NACE-kódot feltüntetni. |
||||||||||||||
070 |
Partner típusa A CRR 394. cikkének (2) bekezdése. A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség esetében a partner típusát »I« jelöléssel kell pontosítani az intézményeknél, illetve »U« jelöléssel kell pontosítani a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezeteknél. |
6. C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla)
6.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
010 |
Kód Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetén – amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre – ezt a kódot kell feltüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódjaként. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód az anyavállalat C 27.00. táblában található kódja. Abban az esetben, ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a feltüntetendő kód annak az egyedi jogalanynak a kódja, amelyet az intézmény az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül a legjelentősebbnek tart. Bármely egyéb esetben a kód az egyedi partner kódja. A kódokat mindig következetesen kell használni. A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban. |
020 |
Csoport vagy egyedi ügyfél Az intézménynek az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál az »1« számot, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál pedig a »2« számot kell feltüntetnie. |
030 |
Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben A CRR 390. cikkének (7) bekezdése. Az illetékes nemzeti hatóságok további technikai előírásai értelmében, amennyiben az intézménynek az adatszolgáltatásban feltüntetett partnerrel szemben olyan ügyletből adódóan van kitettsége, amely esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel, az »Igen« szót kell feltüntetni, egyéb esetekben a »Nem« szót. |
040-180 |
Eredeti kitettségek A CRR 24., 389., 390. és 392. cikke. Az intézménynek ezen oszlopcsoportban kell adatot szolgáltatnia a közvetlen kitettségek eredeti kitettségéről, a közvetett kitettségekről, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségekről, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben. A CRR 389. cikke szerint az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre. Ezen oszlopokban kell feltüntetni az eredeti kitettséget, azaz az értékelési kiigazítások és a céltartalékok figyelembevétele nélküli kitettségértéket, amelyet a 210. oszlopban le kell vonni. A kitettségérték fogalmát és kiszámítását a CRR 389. és 390. cikke határozza meg. A CRR 24. cikke szerint az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az intézményre alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban kell elvégezni. A 390. cikk (6) bekezdésének e) pontja szerint kitettségnek nem minősülő, a szavatoló tőkéből levont kitettségeket ezekben az oszlopokban kell feltüntetni. Ezeket a kitettségeket a 200. oszlopban kell levonni. A CRR 390. cikke (6) bekezdésének a)–d) pontjában említett kitettségeket nem kell feltüntetni ezekben az oszlopokban. Az eredeti kitettségek a CRR 400. cikke szerinti minden eszközt és mérlegen kívüli tételt magukban foglalnak. A CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához a mentességeket a 320. oszlopban kell levonni. A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségeket egyaránt fel kell tüntetni. A pénzügyi instrumentumokban fennálló kitettségek lebontása esetében, amennyiben a nettósítási megállapodásokból fakadó különböző kitettségek egyetlen kitettséget képeznek, ez utóbbit a nettósítási megállapodásban foglalt elsődleges eszköznek megfelelő pénzügyi instrumentumhoz kell rendelni (további információkért lásd a bevezető szakaszt). |
040 |
Teljes eredeti kitettség Az intézménynek be kell jelentenie a közvetlen kitettségek és a közvetett kitettségek összegét, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben. |
050 |
Ebből: nemteljesítő kitettségek A CRR 178. cikke. Az intézménynek adatot kell szolgáltatnia a teljes eredeti kitettség nemteljesítő kitettségeknek megfelelő részéről. |
060-110 |
Közvetlen kitettségek A közvetlen kitettségek a »közvetlen hitelfelvevővel« szembeni kitettségeket jelentik. |
060 |
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 2. és 3. kategória. Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak minősülnek többek között a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek és előlegek. Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2013/33 rendeletben »Legfeljebb egyéves/egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves/öt évnél hosszabb eredeti futamidejű hitelek« vagy »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« néven szereplő instrumentumok. A repoügyleteket, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét (az értékpapír-finanszírozási ügyleteket), illetve az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyleteket ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
070 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok Az EKB/2013/33 rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 4. és 5. kategória. Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2013/33 rendeletben »Részesedések« vagy »Befektetési jegyek/egységek« néven szereplő instrumentumok. |
080 |
Származtatott ügyletek A CRR 272. cikkének (2) bekezdése és II. melléklete. Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok a CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, valamint a CRR 272. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hosszú teljesítési idejű ügyletek. A partnerkockázatnak kitett hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
090-110 |
Mérlegen kívüli tételek A CRR I. melléklete. Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése előtti és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélküli névérték. |
090 |
Hitelnyújtási kötelezettségvállalások A CRR I. mellékletének 1. c) és h) pontja, 2. b) pontjának ii. alpontja, 3. b) pontjának i. alpontja és 4. a) pontja. A hitelnyújtási kötelezettségvállalások előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. |
100 |
Pénzügyi garanciák A CRR I. mellékletének 1. a), b) és f) pontja. A pénzügyi garancia olyan szerződés, amely a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írja elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeivel összhangban. A »származtatott ügyletek« oszlopban nem szereplő hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
110 |
Egyéb kötelezettségvállalások Egyéb kötelezettségvállalások a CRR I. mellékletének azon tételei, amelyek nem szerepelnek az előző kategóriákban. Az intézmény partnerének az eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásából származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
120-180 |
Közvetett kitettségek A CRR 403. cikke. A CRR 403. cikke szerint amennyiben egy ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garantál, vagy harmadik fél által kibocsátott biztosíték fedez, a hitelintézet helyettesítési módszert alkalmazhat. Az intézménynek ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetnie azoknak a közvetlen kitettségeknek az összegét, amelyeket újra a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához rendelt, azzal a feltétellel, hogy az utóbbihoz legalább akkora kockázati súlyt rendel, mint amekkorát a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint a harmadik félre alkalmazna. A fedezett eredeti referencia-kitettséget (közvetlen kitettséget) a »Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák« oszlopokban kell levonni az eredeti hitelfelvevő kitettségéből. A közvetett kitettség helyettesítési hatás révén növeli a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szembeni kitettséget. Ez az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül nyújtott garanciákra is vonatkozik. Az intézménynek a közvetett kitettségek eredeti összegét a garantált vagy a biztosítékkal fedezett közvetlen kitettség típusához kapcsolódó oszlopban kell feltüntetnie, például ha a garantált közvetlen kitettség hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, a garantőrhöz rendelt »Közvetett kitettség« összegét a »Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« oszlopban kell feltüntetni. A hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokból adódó kitettségeket szintén ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetni, a CRR 399. cikkével összhangban. |
120 |
Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok Lásd a 060. oszlopot. |
130 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok Lásd a 070. oszlopot. |
140 |
Származtatott ügyletek Lásd a 080. oszlopot. |
150-170 |
Mérlegen kívüli tételek Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása előtti névérték. |
150 |
Hitelnyújtási kötelezettségvállalások Lásd a 090. oszlopot. |
160 |
Pénzügyi garanciák Lásd a 100. oszlopot. |
170 |
Egyéb kötelezettségvállalások Lásd a 110. oszlopot. |
180 |
Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn A CRR 390. cikkének (7) bekezdése. Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn. |
190 |
(-) Értékelési kiigazítások és céltartalékok A CRR 34., 24., 110. és 111. cikke. A kapcsolódó számviteli szabályozásban (a 86/635/EGK irányelvben vagy az 1606/2002/EK rendeletben) foglalt értékelési kiigazítások és céltartalékok, amelyek érintik a kitettségeknek a CRR 24. és 110. cikke szerinti értékelését. A 040. oszlopban megadott bruttó kitettségre vonatkozó értékelési kiigazításokat és céltartalékokat ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
200 |
(-) A szavatoló tőkéből levont kitettségek A CRR 390. cikke (6) bekezdésének e) pontja. A szavatoló tőkéből levont azon kitettségeket kell feltüntetni, amelyek a különböző oszlopokban teljes eredeti értékén kimutatott kitettségekhez kapcsolódnak. |
210-230 |
A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték A CRR 394. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az intézményeknek a kitettségértéket a hitelkockázat-mérséklés figyelembevételével kell feltüntetniük, amennyiben ez alkalmazandó. |
210 |
Összesen Az ezen oszlopban feltüntetendő kitettségérték annak eldöntéséhez használt összeg, hogy egy adott kitettség a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásnak minősül-e. Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni értékét, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettségek összegét foglalja magában. |
220 |
Ebből: Nem kereskedési könyv A mentességek és a hitelkockázat-mérséklés előtti teljes kitettség kereskedési könyvben nem szereplő értéke. |
230 |
A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontja és 395. cikke. A feltüntetendő összeg az intézmény – a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték százalékos aránya. |
240-310 |
(-) Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák A CRR 399. cikke és 401–403. cikke. A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák. Ezen adatszolgáltatáshoz a CRR harmadik része, II. címe 3. és 4. fejezetében elismert hitelkockázat-mérséklési technikákat kell alkalmazni a CRR 401–403. cikkével összhangban. A hitelkockázat-mérséklési technikák három különböző hatást fejthetnek ki a nagykockázat-vállalási rendszerben: helyettesítési hatást; a helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet; valamint ingatlanként kezelést. |
240-290 |
(-) A figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák helyettesítési hatása A CRR 403. cikke. Az előre rendelkezésre bocsátott, illetve az előre rendelkezésre nem bocsátott hitelkockázati fedezet ezen oszlopokban feltüntetendő összege a harmadik fél által garantált kitettségek, illetve a harmadik fél által kibocsátott biztosítékkal fedezett kitettségek értékének felel meg, amennyiben az intézmény úgy dönt, hogy a kitettséget a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szemben felmerültként kezeli. |
240 |
(-) Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok Lásd a 060. oszlopot. |
250 |
(-) Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok Lásd a 070. oszlopot. |
260 |
(-) Származtatott ügyletek Lásd a 080. oszlopot. |
270-290 |
(-) Mérlegen kívüli tételek Az ezen oszlopokban feltüntetendő összegek a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül értendők. |
270 |
(-) Hitelnyújtási kötelezettségvállalások Lásd a 090. oszlopot. |
280 |
(-) Pénzügyi garanciák Lásd a 100. oszlopot. |
290 |
(-) Egyéb kötelezettségvállalások Lásd a 110. oszlopot. |
300 |
(-) A helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet A CRR 401. cikke. Az intézménynek azokat a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott – előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeti összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 401. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből. |
310 |
(-) Ingatlan A CRR 402. cikke. Az intézménynek azokat az összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 402. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből. |
320 |
(-) Mentesített kitettségek összege A CRR 400. cikke. Az intézménynek a nagykockázat-vállalási rendszer alól mentesített összegeket kell feltüntetnie. |
330-350 |
A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték A CRR 394. cikke (1) bekezdésének d) pontja. Az intézménynek a CRR 395. cikke (1) bekezdése alkalmazásában kiszámított, a mentességek és a hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni kitettségértéket kell feltüntetnie. |
330 |
Összesen Ebben az oszlopban a CRR 395. cikkében megállapított nagykockázat-vállalásra vonatkozó limitek betartása érdekében figyelembe veendő összegnek kell szerepelnie. |
340 |
Ebből: Nem kereskedési könyv Az intézménynek a mentességek alkalmazása utáni és a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni teljes kitettséget kell feltüntetnie. |
350 |
A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában Az intézménynek a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték százalékos arányát kell feltüntetnie. |
7. C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla)
7.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
010-360 |
Az intézményeknek az »LE3« jelzésű táblában kell megadniuk az »LE2« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó adatokat. |
010 |
Kód A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják. Fel kell tüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek kódját. |
020 |
Csoportkód A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják. Amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjára vonatkozóan, ezt a kódot kell feltüntetni. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód a C 28.00. (LE2) táblában az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozó kitettségek feltüntetésénél használt kód. Amennyiben az ügyfél több, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozik, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek valamennyi csoportjának tagjaként kell feltüntetni. |
030 |
Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben Lásd az »LE2« jelzésű tábla 030. oszlopát. |
040 |
A kapcsolat jellege Az egyedi szervezet és az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja közötti kapcsolat jellegét az alábbiak szerint kell pontosítani: a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. a) pontja értelmében (ellenőrzés); vagy a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. b) pontja értelmében (kereszt–kapcsolatok fennállása). |
050-360 |
Ha az »LE2« táblában a pénzügyi instrumentumokat az egymással kapcsolatban álló ügyfelek teljes csoportjára vonatkozóan adják meg, azokat az »LE3« jelzésű táblában az egyedi partnerekhez kell rendelni az intézmény üzleti feltételeivel összhangban. A többi előírás megegyezik az »LE2« jelzésű tábláéval. |
8. C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla)
8.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
||||
010 |
Kód A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Lásd az »LE1« jelzésű tábla 010. oszlopát. |
||||
020-250 |
A kitettség lejárati csoportjai A CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja. Az intézménynek ezeket az információkat kell megadnia a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettségre vonatkozóan. A lejárati csoportokat legfeljebb egy év lejáratú kitettségek esetében egy hónapos időszakokban, a legfeljebb három év lejáratú kitettségek esetében negyedéves időszakokban, a három évnél hosszabb lejáratú kitettségek esetében pedig hosszabb időszakokban határozzák meg. A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték (az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopa) mindegyike esetében a teljes fennálló összeget kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. Egy ügyféllel szemben kitettséget képező több különböző kapcsolat esetén a kitettség minden egyes szóban forgó részét a teljes fennálló összeggel kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. A nem fix lejáratú instrumentumok – például a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok – a »meg nem határozott lejárat« oszlopban tüntetendők fel. A kitettség várható lejáratát a közvetlen és a közvetett kitettségek esetében egyaránt fel kell tüntetni. A közvetlen kitettségek esetében a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és a származtatott ügyletek várható összegének a tábla különböző lejárati csoportjaihoz való rendelésekor a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérőszámokat tartalmazó lejárati tábla előírásait kell követni (lásd e rendelet XXIII. mellékletét). A mérlegen kívüli tételek esetében a mögöttes kockázat lejáratát kell figyelembe venni a várható összegek lejárati csoportokhoz rendelésekor. Pontosabban, a határidős betétügyletek esetében a betétek lejárati szerkezetét; a pénzügyi garanciák esetében az alapul szolgáló pénzügyi eszköz lejárati szerkezetét; a hitelnyújtási kötelezettségvállalások le nem hívott tételei esetében a hitel szerkezetét; az egyéb kötelezettségvállalások esetében pedig a kötelezettségvállalás lejárati szerkezetét kell figyelembe venni. Közvetett kitettségek esetében a lejárati csoportokhoz rendelés a közvetlen kitettséget keletkeztető garanciaműveletek lejáratán alapul. Abban az esetben, ha egy kitettség vagy egy kitettségrész nemteljesítőnek minősül, és a C 28.00 táblában (»LE2« jelzésű tábla, 050. oszlop) és a C 29.00 táblában (»LE3« jelzésű tábla, 060. oszlop) ekként van feltüntetve, a nemteljesítő kitettség várható alakulását a következőképpen kell a vonatkozó lejárati csoportokhoz rendelni:
|
9. C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla)
9.1. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások
Oszlop |
Jogszabályi hivatkozások és előírások |
010-260 |
Az intézményeknek az »LE5« jelzésű táblában kell feltüntetniük az »LE4« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek adatait. |
010 |
Kód A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják. Lásd az »LE3« jelzésű tábla 010. oszlopát. |
020 |
Csoportkód A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják. Lásd az »LE3« jelzésű tábla 020. oszlopát. |
030-260 |
A kitettségek lejárati csoportjai Lásd az »LE4« jelzésű tábla 020–250. oszlopát.” |
V. MELLÉKLET
„XI. MELLÉKLET
A TŐKEÁTTÉTELRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 400 |
1. |
Táblák jelölése és egyéb szabályok | 400 |
1.1. |
Táblák jelölése | 400 |
1.2. |
Számozási szabályok | 401 |
1.3. |
Rövidítések | 401 |
1.4. |
Előjelre vonatkozó szabályok | 401 |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ | 401 |
1. |
Szerkezet és gyakoriság | 401 |
2. |
A tőkeáttételi mutató számításának képletei | 401 |
3. |
Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében | 402 |
4. |
C 47.00 – A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc) | 402 |
5. |
C 40.00 – A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1) | 410 |
6. |
C 41.00 – Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása (LR2) | 419 |
7. |
C 42.00 – A tőke alternatív definíciója (LR3) | 421 |
8. |
C 43.00 – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4) | 423 |
9. |
C 44.00 – Általános információk (LR5) | 440 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. Táblák jelölése és egyéb szabályok
1.1. Táblák jelölése
1. |
Ez a melléklet az e rendelet X. mellékletében szereplő táblákkal (a továbbiakban »LR«) kapcsolatos további útmutatót tartalmaz. |
2. |
Az adatszolgáltatási keret a következő hat táblából áll:
|
3. |
Minden táblához rendelkezésre állnak a jogszabályi hivatkozások, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk. |
1.2. Számozási szabályok
4. |
A táblák oszlopaira, soraira és mezőire való hivatkozáskor a dokumentum a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok. |
5. |
Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. A teljes sorokat vagy oszlopokat csillag jelöli. |
6. |
Táblán belüli – csak az adott tábla adatpontjaira támaszkodó – ellenőrzések esetében a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}. |
7. |
A tőkeáttételre vonatkozó adatszolgáltatási táblákban az »ebből« kifejezés egy magasabb szintű kitettségi kategória részhalmazára utal, a »tájékoztató adat« pedig olyan külön tételre, amely nem részhalmaza valamely kitettségi osztálynak. Eltérő utasítás hiányában mindkét mezőtípust ki kell tölteni. |
1.3. Rövidítések
8. |
E melléklet és a vonatkozó táblák alkalmazásában a következő rövidítések használatosak:
|
1.4. Előjelre vonatkozó szabályok
9. |
Minden összeget pozitív számként kell feltüntetni. Ez alól kivételt képeznek az {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010}, {LR3;040;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} mezőben feltüntetett összegek. Itt ügyelni kell arra, hogy a {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} csak negatív értékű lehet. Ügyelni kell arra is, hogy – a szélsőséges eseteket leszámítva – {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010} és {LR3;040;010} csak pozitív értékű lehet. |
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1. Szerkezet és gyakoriság
1. |
A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó tábla két részből áll. Az »A« rész tartalmazza a tőkeáttételi mutató kiszámításához szükséges összes olyan adatot, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, míg a »B« rész az összes olyan adatot tartalmazza, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján kell benyújtaniuk (vagyis a CRR 511. cikkében említett jelentés céljából). |
2. |
A jelen adatszolgáltatáshoz szükséges adatok összeállításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközöknek a CRR 429. cikkének (13) bekezdése szerinti kezelését. |
2. A tőkeáttételi mutató számításának képletei
3. |
A tőkeáttételi mutató a tőkeértéken és a teljes kitettségértékén alapul, amelyet az »A« részben szereplő mezőkkel lehet kiszámítani. |
4. |
Tőkeáttételi mutató – teljes mértékben bevezetett fogalom = {LRCalc;310;010}/{LRCalc;290;010}. |
5. |
Tőkeáttételi mutató – átmeneti fogalom = {LRCalc;320;010}/{LRCalc;300;010}. |
3. Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében
6. |
Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a származtatott ügyletekből korlátozott mértékű kitettséggel rendelkező intézmények esetében a következő mérőszámok alkalmazandók a származtatott kitettségek teljes kitettségértékhez viszonyított relatív fontosságának mérésére a tőkeáttételi mutatóban. Az intézményeknek ezeket a mérőszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítaniuk: |
7. |
. |
8. |
Ahol a teljes kitettségérték egyenlő: {LRCalc;290;010}. |
9. |
A származtatott ügyletek névértéke = {LR1; 010;070}. Ezt a mezőt mindig ki kell tölteniük az intézményeknek. |
10. |
Hitelderivatívák értéke = {LR1;020;070} + {LR1;050;070}. Ezeket a mezőket mindig ki kell tölteniük az intézményeknek. |
11. |
Az intézmények a következő adatszolgáltatási időszakban csak akkor kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
12. |
Azon intézmények, amelyek esetében a származtatott ügyleteknek a 9. pontban meghatározott névértéke meghaladja a 10 milliárd EUR-t, akkor is kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a származtatott ügyletek kitettségértéken belüli részesedése nem felel meg a 11. pontban leírt feltételeknek. |
13. |
Az intézmények csak akkor kötelesek kitölteni a 15. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
14. |
Az intézmények által a 11. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;010;010}, {LR1;010;020}, {LR1;010;050}, {LR1;020;010}, {LR1;020;020}, {LR1;020;050}, {LR1;030;050}, {LR1;030;070}, {LR1;040;050}, {LR1;040;070}, {LR1;050;010}, {LR1;050;020}, {LR1;050;050}, {LR1;060;010}, {LR1;060;020}, {LR1;060;050} és {LR1;060;070}. |
15. |
Az intézmények által a 13. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;020;075}, {LR1;050;075} és {LR1;050;085}. |
4. C 47.00 – A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)
16. |
Az adatszolgáltatási tábla e részében kell megadni azokat az adatokat, amelyekre a tőkeáttételi mutatónak a CRR 429., 429a. és 429b. cikke szerinti kiszámításához van szükség. |
17. |
Az intézményeknek negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a tőkeáttételi mutatóról. Az »adatszolgáltatási vonatkozási időpont« szerinti érték mindig az adott negyedév harmadik hónapjának utolsó naptári napján fennálló érték. |
18. |
Az intézményeknek a {010;010} – {030;010}, a {060;010}, a {090;010}, a {110;010} és a {150;010} – {190;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {050;010}, a {080;010}, a {100;010}, a {120;010} és a {220;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók. |
19. |
Az intézményeknek a {010;010} – {240;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {250;010} és a {260;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók. |
20. |
A szavatoló tőkét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket növelő összegek előjele pozitív. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket csökkentő összegek előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.
|
5. C 40.00 – A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1)
21. |
Az adatszolgáltatás ezen része a származtatott ügyletek, az SFT-k és a mérlegen kívüli tételek alternatív meghatározásához gyűjt adatokat. |
22. |
Az intézményeknek az LR1 tábla »mérleg szerinti értékeit« a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerinti alkalmazandó számviteli szabályozás alapján kell meghatározniuk. A »Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték« az a mérleg szerinti érték, amely nem veszi figyelembe a nettósítás vagy más kockázatmérséklés hatásait. |
23. |
Az intézményeknek a {250;120} és a {260;120} mező kivételével az LR1 táblát úgy kell kitölteniük, mintha az LRCalc tábla {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220;010}, {250;010} és {260;010} mezője szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.
|
6. C 41.00 – Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása (LR2)
24. |
Az LR2 tábla a kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (1), valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek további bontásáról szolgáltat információt. A bontás a CRR hitelkockázati szakaszában alkalmazott kockázati súlyok szerint történik. A sztenderd (SA) módszer, illetve a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alá tartozó kitettségekre vonatkozó információkat eltérő módon származtatják. |
25. |
A partner kockázati súlyát a garancia kockázati súlyával helyettesítő CRM-technikákkal támogatott kitettségek esetében az intézményeknek a helyettesítési hatás utáni kockázati súlyt kell figyelembe venniük. Az IRB módszer keretében az intézményeknek el kell végezniük a következő számítást: a speciális szabályozói kockázati súlyt kapó kitettségek kivételével meg kell határozniuk az egyes ügyfélkategóriákba tartozó kitettségek kockázati súlyát: a hitelkockázat esetében a kockázati súlyra vonatkozó képlet szerinti, az értékpapírosítási kitettségek esetében pedig a felügyeleti képlet szerinti, kockázattal súlyozott kitettségértéket el kell osztaniuk a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlásokat figyelembe vevő kitettségértékkel. Az IRB módszer keretében a nemteljesítőnek minősített kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;010} – {090;010} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;010} mezőben. A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;020} – {090;020} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;020} mezőben. |
26. |
A szavatoló tőkéből levont kitettségeket az intézményeknek mindkét módszer keretében 1 250 %-os kockázati súly alkalmazásával kell figyelembe venniük.
|
7. C 42.00 – A tőke alternatív definíciója (LR3)
27. |
Az LR3 tábla a CRR 511. cikkében előírt felülvizsgálathoz szükséges tőkeértékekről szolgáltat információkat.
|
8. C 43.00 – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4)
28. |
Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértékeket az LRCalc tábla alábbi mezőiben szereplő kivételek értelemszerű alkalmazása után tüntetik fel az LR4 táblában: {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220; 010}, {250;010} és {260;010}. |
29. |
A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézményeknek gondoskodniuk kell a következő pontban szereplő egyenlőség teljesüléséről. |
30. |
Az intézményeknek a 29. pont értelmében a következő egyenlőség teljesüléséről kell gondoskodniuk: [{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010}] = [{LR4;010;010} + {LR4;040;010} + {LR4;050;010} + {LR4;060;010} + {LR4;065;010} + {LR4;070;010} + {LR4;080;010} + {LR4;080;020} + {LR4;090;010} + {LR4;090;020} + {LR4;140;010} + {LR4;140;020} + {LR4;180;010} + {LR4;180;020} + {LR4;190;010} + {LR4;190;020} + {LR4;210;010} + {LR4;210;020} + {LR4;230;010} + {LR4;230;020} + {LR4;280;010} + {LR4;280;020} + {LR4;290;010} + {LR4;290;020}].
|
9. C 44.00 – Általános információk (LR5)
31. |
Itt az intézmény tevékenységeinek kategorizálása és az intézmény által választott szabályozói lehetőségek feltüntetése céljából további információkat kell megadni.
|
(1) Ide tartoznak a hitelkockázatnak kitett értékpapírosítások és részvényjellegű kitettségek.
VI. MELLÉKLET
„XVI. MELLÉKLET
MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
MEGTERHELT ESZKÖZÖK – TÁBLÁK |
|||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla megnevezése/táblacsoport |
Rövid elnevezés |
|
|
A RÉSZ – MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE |
|
32,1 |
F 32.01 |
AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI |
AE-ASS |
32,2 |
F 32.02 |
KAPOTT BIZTOSÍTÉK |
AE-COL |
32,3 |
F 32.03 |
MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ, FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK |
AE-NPL |
32,4 |
F 32.04 |
MEGTERHELÉS FORRÁSAI |
AE-SOU |
|
|
B. RÉSZ – LEJÁRATI ADATOK |
|
33 |
F 33.00 |
LEJÁRATI ADATOK |
AE-MAT |
|
|
C. RÉSZ – FÜGGŐ MEGTERHELÉS |
|
34 |
F 34.00 |
FÜGGŐ MEGTERHELÉS |
AE-CONT |
|
|
D. RÉSZ – FEDEZETT KÖTVÉNYEK |
|
35 |
F 35.00 |
FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS |
AE-CB |
|
|
E. RÉSZ – RÉSZLETES ADATOK |
|
36,1 |
F 36.01 |
RÉSZLETES ADATOK I. RÉSZ |
AE-ADV1 |
36,2 |
F 36.02 |
RÉSZLETES ADATOK II. RÉSZ |
AE-ADV2 |
F 32.01 – AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI (AE-ASS)
|
A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke |
A megterhelt eszközök valós értéke |
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke |
Meg nem terhelt eszközök valós értéke |
|||||||
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
ebből: központi bank által elismert |
|
ebből: központi bank által elismert |
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
ebből: központi bank által elismert |
|
ebből: központi bank által elismert |
||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
||
010 |
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ebből: központi kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
ebből: jelzáloghitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F 32.02 – KAPOTT BIZTOSÍTÉK (AE-COL)
|
Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke |
Meg nem terhelt |
||||||
Megterhelhető, kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke |
Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke |
|||||||
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
ebből: központi bank által elismert |
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
ebből: központi bank által elismert |
|||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
||
130 |
Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Tőkeinstrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
170 |
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
180 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
190 |
ebből: központi kormányzatok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
200 |
ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
210 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
220 |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Egyéb kapott biztosítékok |
|
|
|
|
|
|
|
240 |
Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
250 |
ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
F 32.03 – MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT, SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK (AE-NPL)
|
Meg nem terhelt |
||||
A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke |
Megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke |
Meg nem terhelhető, kibocsátott, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke |
|||
|
ebből: központi bank által elismert |
||||
010 |
020 |
030 |
040 |
||
010 |
Még nem elzálogosított, saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
020 |
Kibocsátott, megtartott, fedezett kötvények |
|
|
|
|
030 |
Kibocsátott, megtartott, eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
040 |
Előre sorolt ügyletrészsorozat |
|
|
|
|
050 |
Köztes ügyletrészsorozat |
|
|
|
|
060 |
Első veszteségviselő ügyletrészsorozat |
|
|
|
|
F 32.04 – MEGTERHELÉS FORRÁSAI (AE-SOU)
|
Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok |
Eszközök, kapott biztosítékok és a megterhelt saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok |
||||
|
ebből: a csoport más vállalkozásaitól |
|
ebből: kapott és újrafelhasznált biztosíték |
ebből: megterhelt, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
||
010 |
Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
020 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
030 |
ebből: tőzsdén kívüli |
|
|
|
|
|
040 |
Betétek |
|
|
|
|
|
050 |
Visszavásárlási (repo-) megállapodások |
|
|
|
|
|
060 |
ebből: központi bankok |
|
|
|
|
|
070 |
Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek |
|
|
|
|
|
080 |
ebből: központi bankok |
|
|
|
|
|
090 |
Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
100 |
ebből: kibocsátott fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
110 |
ebből: kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
120 |
Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai |
|
|
|
|
|
130 |
Kapott hitelnyújtási kötelezettségvállalások névértéke |
|
|
|
|
|
140 |
Kapott pénzügyi garanciák névértéke |
|
|
|
|
|
150 |
Nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok valós értéke |
|
|
|
|
|
160 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
170 |
MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
konszolidált alapú táblában nem kell kitölteni |
||||
|
nem kell kitölteni |
F 33.00 – LEJÁRATI ADATOK (AE-MAT)
|
Lejárat nélküli |
Egynapos |
>1 nap <=1 hét |
>1 hét <=2 hét |
>2 hét <=1 hónap |
>1 hónap <=3 hónap |
>3 hónap <=6 hónap |
>6 hónap <=1 év |
>1 év <=2 év |
>2 év <=3 év |
3 év <=5 év |
5 év <=10 év |
>10 év |
|
|
Kötelezettségek hátralévő lejárati ideje |
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
010 |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Kapott, újrafelhasznált biztosíték (átvevői oldal) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Kapott, újrafelhasznált biztosíték (újrafelhasználói oldal) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F 34.00 – FÜGGŐ MEGTERHELÉS (AE-CONT)
|
Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok |
Függő megterhelés |
|||||
A. A megterhelt eszközök 30 %-kal csökkentett valós értéke |
B. Jelentős pénznemek 10 %-os leértékelődésének nettó hatása |
||||||
Megterhelt eszközök pótlólagos összege |
|||||||
Megterhelt eszközök pótlólagos összege |
1. jelentős pénznem |
2. jelentős pénznem |
… |
n. jelentős pénznem |
|||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
|
||
010 |
Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke |
|
|
|
|
|
|
020 |
Származtatott ügyletek |
|
|
|
|
|
|
030 |
ebből: tőzsdén kívüli |
|
|
|
|
|
|
040 |
Betétek |
|
|
|
|
|
|
050 |
Visszavásárlási (repo-) megállapodások |
|
|
|
|
|
|
060 |
ebből: központi banki |
|
|
|
|
|
|
070 |
Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek |
|
|
|
|
|
|
080 |
ebből: központi banki |
|
|
|
|
|
|
090 |
Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
100 |
ebből: kibocsátott fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
110 |
ebből: kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
120 |
Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai |
|
|
|
|
|
|
170 |
MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
F 35.00 – FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS (AE-CB)
z-tengely
Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)
|
Megfelel a CRR 129. cikkének? |
Fedezettkötvény-kötelezettségek |
Fedezeti halmaz (pool) |
||||||||||||||||||||||||
Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában |
+ 6 hónap |
+12 hónap |
+ 2 év |
+5 év |
+ 10 év |
A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók |
Fedezett kötvények külső hitelminősítése |
Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában |
+ 6 hónap |
+12 hónap |
+ 2 év |
+5 év |
+ 10 év |
A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók |
A fedezeti minimumkövetelményeket meghaladó fedezeti halmaz (pool) összege |
||||||||||||
[IGEN/NEM] |
Amennyiben IGEN, jelölje a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát |
a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint |
a hitelminősítők által a fedezett kötvény aktuális külső hitelminősítésének fenntartására alkalmazott módszertan szerint |
||||||||||||||||||||||||
Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában |
1. hitelminősítő intézet |
1. hitelminősítés |
2. hitelminősítő intézet |
2. hitelminősítés |
3. hitelminősítő intézet |
3. hitelminősítés |
Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában |
1. hitelminősítő intézet |
2. hitelminősítő intézet |
3. hitelminősítő intézet |
|||||||||||||||||
010 |
012 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
230 |
240 |
250 |
||
010 |
Névérték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Jelenérték (swap) / piaci érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Eszközspecifikus érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Könyv szerinti érték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F 36.01 – RÉSZLETES ADATOK. I. RÉSZ (AE-ADV-1)
|
Megterhelés forrásai |
Eszközök/ kötelezettségek |
Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás |
Összesen |
||||||||||||||||
Látra szóló követelések |
Tőkeinstrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
Egyéb eszközök |
||||||||||||||||
Összesen |
ebből: fedezett kötvények |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
ebből: központi kormányzatok által kibocsátott |
ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
Központi bankok és központi kormányzat |
Pénzügyi vállalkozások |
Nem pénzügyi vállalkozások |
Háztartások |
|||||||||||
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
ebből: jelzáloghitelek |
|||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
|||
010 |
Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot) |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tőzsdén forgalmazott derivatívák |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Tőzsdén kívüli derivatívák |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Visszavásárlási (repo-) megállapodások |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Eszközfedezetű kibocsátott értékpapírok |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai |
Megterhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
Megterhelt eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
ebből: központi bank által elismert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Meg nem terhelt eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
ebből: központi bank által elismert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Megterhelt + meg nem terhelt eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
F 36.02 – RÉSZLETES ADATOK. II. RÉSZ (AE-ADV-2)
|
Megterhelés forrásai |
Eszközök/ kötelezettségek |
Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás |
Összesen |
|||||||||||||||||
Látra szóló követelések |
Tőkeinstrumentumok |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
Egyéb kapott biztosíték |
Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok |
||||||||||||||||
Összesen |
ebből: fedezett kötvények |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
ebből: központi kormányzatok által kibocsátott |
ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott |
Központi bankok és központi kormányzat |
Pénzügyi vállalkozások |
Nem pénzügyi vállalkozások |
Háztartások |
||||||||||||
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
|
ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott |
|
ebből: jelzáloghitelek |
|
ebből: jelzáloghitelek |
||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
|||
010 |
Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot) |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tőzsdén forgalmazott derivatívák |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
Tőzsdén kívüli derivatívák |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
Visszavásárlási (repo-) megállapodások |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
Eszközfedezetű kibocsátott értékpapírok |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
Megfeleltetett kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai |
Kapott, megterhelt biztosíték |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
Kapott, megterhelt biztosíték összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
ebből: központi bank által elismert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
Kapott, meg nem terhelt biztosíték összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
ebből: központi bank által elismert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
Megterhelt + meg nem terhelt kapott biztosíték” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VII. MELLÉKLET
„XIX. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A XVIII. MELLÉKLET TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ
1. További monitorozási eszközök
1.1. Általános információk
1. |
Az intézmény likviditásfedezettel és stabil forrásellátottsággal kapcsolatos adatszolgáltatás körén kívül eső likviditási kockázatának monitorozása céljából az intézményeknek az e mellékletben található útmutatóval összhangban ki kell tölteniük a XVIII. mellékletben levő táblát. |
2. |
A teljes finanszírozás a származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő összes pénzügyi kötelezettséget jelenti. |
3. |
A lejárat nélküli forrásokat, beleértve a látra szóló betéteket, egynapos lejáratúnak kell tekinteni. |
4. |
Az eredeti futamidő a kezdeményezés (keletkezés) időpontja és a finanszírozás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy opcionalitás esetén, például a XXIII. melléklet 12. pontjánál, a finanszírozás eredeti lejárata rövidebb lehet, mint a kezdeményezése (keletkezése) óta eltelt idő. |
5. |
A hátralévő futamidő az adatszolgáltatási időszak vége és a forrás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. |
6. |
A súlyozott átlagos eredeti vagy hátralévő futamidő kiszámítása céljából az egy napon belül lejáró betéteket egynapos lejáratúnak kell tekinteni. |
7. |
Az olyan forrás súlyozott átlagos eredeti és hátralévő futamidejének kiszámítása céljából, amely esetében az intézmény partnerére felmondási idő, illetőleg felmondásra vagy lejárat előtti felvételre vonatkozó záradék érvényes, az első lehetséges időpontban történő felvételt kell feltételezni. |
8. |
A lejárat nélküli kötelezettségek esetében – kivéve a XXIII. melléklet 12. pontjában említett opcionalitás hatálya alá tartozókat – rögzített húszéves eredeti és hátralévő futamidőt kell feltételezni. |
9. |
A C 67.00. és a C 68.00. adatszolgáltatási táblákhoz használt küszöbérték jelentős pénznemenkénti kiszámításához az intézményeknek valamennyi pénznemben az összes kötelezettség 1 %-ának megfelelő küszöbértéket kell használniuk. |
1.2. A finanszírozás koncentrációja partnerenként (C 67.00)
1. |
Az adatszolgáltató intézmények partnerenkénti finanszírozási koncentrációjára vonatkozó adatokat az intézményeknek a C 67.00-es táblában kell megadniuk az e szakaszban található útmutatónak megfelelően. |
2. |
Az intézményeknek a tábla 1. szakaszának alkategóriáiban kell feltüntetniük azon tíz legnagyobb partnerüket vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti kapcsolatban álló ügyfelek olyan csoportját, amely esetében az egyes partnerektől vagy a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjától származó források értéke meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át. Az 1.01. pontban kell feltüntetni azt a partnert vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportját, amelytől az adatszolgáltatás időpontjában az 1 %-os küszöböt meghaladó legnagyobb összegű forrás származik, az 1.02. pontban az 1 %-os küszöböt meghaladó második legnagyobb összegű forrást biztosító partnert, és így tovább. |
3. |
Amennyiben a partner kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell feltüntetni abban a csoportban, amelynél a források összege a legnagyobb. |
4. |
Az intézményeknek az összes többi fennmaradó forrás teljes összegét a 2. szakaszban kell megadniuk. |
5. |
Az 1. és 2. szakasz összege megegyezik az adott intézmény által a FINREP pénzügyi adatszolgáltatási keret szerinti mérlegben szerepeltetett összes forrás összegével. |
6. |
Az intézményeknek minden egyes partner esetében ki kell tölteniük a 010–080-as oszlopok mindegyikét. |
7. |
Ha a forráshoz több terméktípusban jutnak hozzá, akkor azt a terméktípust kell feltüntetni, amelyben az intézmény a legnagyobb arányban jutott forráshoz. Az értékpapírok tényleges tulajdonosainak azonosítása a legnagyobb gondosság (best effort) elve alapján történhet. Ha egy intézmény – letétkezelői szerepéből eredően – információval rendelkezik az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a partnerkoncentrációval kapcsolatos adatszolgáltatás céljából az adott összeget figyelembe kell vennie. Ha nem áll rendelkezésre információ az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a megfelelő összeget nem kell feltüntetni. |
8. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:
|
1.3. A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként (C 68.00)
1. |
Ebben a táblában kell megadni az adatot szolgáltató intézmény forrásainak terméktípusonkénti koncentrációjával kapcsolatos adatokat a sorokra vonatkozó alábbi útmutatóban meghatározott finanszírozási típusok szerinti bontásban:
|
2. |
E tábla kitöltésekor az intézményeknek fel kell tüntetniük valamennyi olyan terméktípusból származó forrás teljes összegét, amelynél a kapott forrás meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át. |
3. |
Az intézményeknek minden egyes terméktípusra vonatkozóan ki kell tölteniük a 010–050-es oszlopok mindegyikét. |
4. |
Az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbértéket a következőknek megfelelően kell alkalmazni azon terméktípusok meghatározására, amelyekből forrás származik:
|
5. |
Az 1. sorban (‘Lakossági finanszírozás’), a 2.1. sorban (‘Fedezetlen nem lakossági finanszírozás’) és a 2.2. sorban (‘Fedezett nem lakossági finanszírozás’) megadott adatok terméktípusok szélesebb körét tartalmazhatják, mint az ‘ebből’ tételek. |
6. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:
|
1.4. Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén (C 69.00)
1. |
Az intézményeknek a C 69.00-es táblában kell megadniuk az ügyleti volument és az intézmények által az adatszolgáltatási időszakban kapott és az adatszolgáltatási időszakban még fennálló finanszírozásért fizetett árakat az alábbi eredeti futamidők szerint:
|
2. |
A kapott forrás lejáratának megállapításakor az intézményeknek figyelmen kívül kell hagyniuk az üzletkötési nap és az elszámolási nap közötti időszakot, pl. egy két hét múlva teljesített három hónapos kötelezettséget három hónapos lejárattal (070-es és 080-as oszlop) kell szerepeltetni. |
3. |
Az egyes lejárati sávok bal oldali oszlopában az alábbiak szerinti felárat kell megadni:
Kizárólag az a) és b) pont szerinti felár kiszámítása céljából az intézmények az eredeti futamidőt meghatározhatják korábbi tapasztalatok alapján, adott esetben opcionalitás figyelembevételével vagy anélkül. |
4. |
A felárat bázispontban kell megadni, negatív előjellel abban az esetben, ha az új finanszírozás olcsóbb, mint a releváns referenciaindexszel számított. A felárakat súlyozott átlag alapján kell kiszámítani. |
5. |
A több kibocsátásra/betétre/kölcsönre vonatkozó, fizetendő átlagos felár meghatározásához az intézményeknek a teljes költséget a kibocsátás pénznemében kell kiszámítaniuk, amelynek során figyelmen kívül kell hagyniuk valamennyi határidős devizacsere-ügyletet, viszont figyelembe kell venniük a fizetett, illetve kapott felárakat, engedményeket és díjakat, azt alapul véve, hogy az elméleti vagy tényleges kamatcsereügyletek futamidejének meg kell egyeznie a kötelezettség futamidejével. A felár a kötelezettség kamatlábának a határidős csereügylet kamatlábával csökkentett értéke. |
6. |
A ‘Tétel’ oszlopban felsorolt finanszírozási kategóriákban kapott források összegét a megfelelő lejárati sáv ‘Volumen’ oszlopában kell megadni. |
7. |
A ‘Volumen’ oszlopban az intézménynek a kapott új finanszírozás könyv szerinti értékét kell megadnia az eredeti futamidő szerint alkalmazandó lejárati sávban. |
8. |
Mint minden tétel, így a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások esetében is az intézménynek csak a mérlegben megjelenített kapcsolódó összegeket kell megadnia. Az intézménynek biztosított mérlegen kívüli kötelezettségvállalást csak lehívás után kell megadni a C 69.00-es táblában. Lehívás esetén a jelentendő volumen és felár a lehívott összeg és az alkalmazandó felár az adatszolgáltatási időszak végén. Amennyiben a lehívás nem újítható meg az intézmény mérlegelési jogkörén belül, a lehívás tényleges lejáratát kell megadni. Amennyiben az intézmény már az előző adatszolgáltatási időszak végén lehívta a keretet, és amennyiben ezt követően megemeli a keret igénybevételét, csak a további lehívott összegeket kell jelenteni. |
9. |
A lakossági ügyfelek által elhelyezett betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott betéteket tartalmazzák. |
10. |
Az adatszolgáltatási időszakban megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozás esetében az ebben az időpontban (vagyis az adatszolgáltatási időszak végén) alkalmazandó felárak átlagát kell feltüntetni. A C 69.00-es tábla céljából a megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozást új finanszírozásnak kell tekinteni. |
11. |
Az 1.4. szakasz további részétől eltérve a látra szóló betétek volumenét és felárát csak akkor kell megadni, ha a betétesnek a megelőző adatszolgáltatási időszakban nem volt látra szóló betéte, vagy ha az előző vonatkozási időponthoz képest a betét összege növekedett, amely esetben a növekményt kell új finanszírozásként kezelni. A felár az időszak végén érvényes felár. |
12. |
Ha nincs szerepeltethető adat, a felárra vonatkozó cellákat üresen kell hagyni. |
13. |
A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató:
|
1.5. Megújított finanszírozás (C 70.00)
1. |
Ebben a táblában az adatszolgáltatási időpontot megelőző hónapra vonatkozó napi információkat kell megadni a lejáró források és a kapott új források volumenéről, vagyis a finanszírozás megújításáról. |
2. |
Az intézményeknek az összes alábbi lejárati sávban meg kell adniuk a lejáró finanszírozást naptári napokban, az eredeti futamidő szerint:
|
3. |
A fenti 2. pontban megadott egyes lejárati sávokban a lejáró összeget a bal oldali oszlopban, a megújított finanszírozás összegét a ‘Megújított’ oszlopban, a kapott új finanszírozást az ‘Új finanszírozás’ oszlopban, továbbá az egyrészt az új finanszírozás összege, másrészt a megújított finanszírozás lejáró finanszírozással csökkentett összege közötti nettó különbözetet pedig a jobb oldali oszlopban kell megadni. |
4. |
Az összes ‘Nettó’ oszlop összegeként (040-es + 080-as + 120-as + 160-as + 200-as + 240-es + 280-as oszlop) kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 290-es oszlopban kell megadni. |
5. |
A 300-as oszlopban a lejáró finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
6. |
A 310-es oszlopban a megújított finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
7. |
A 320-as oszlopban az új finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. |
8. |
A ‘Lejáró’ összeg az összes olyan kötelezettséget tartalmazza, amelyet a forrás nyújtója az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján szerződés alapján visszavonhat, vagy amely az említett napon esedékes. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. |
9. |
A ‘Megújított’ összeg a 2. és a 3. pont szerinti olyan lejáró összeget tartalmazza, amely az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján az intézménynél marad. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. Amennyiben a finanszírozás futamideje a megújítás miatt változott, a megújítás összegét az új lejáratnak megfelelő lejárati sávban kell megadni. |
10. |
Az ‘Új finanszírozás’ összeg a tényleges forrásbeáramlás az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. |
11. |
A ‘Nettó’ összeg a forrásokban bekövetkezett változás az eredeti futamidő egy meghatározott idősávjában az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján; ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy összegezni kell az új finanszírozást a lejáró finanszírozás összegével csökkentett megújított finanszírozással. |
12. |
A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:
|
VIII. MELLÉKLET
„XXI. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A XX. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ, A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ TÁBLA (C 71.00) KITÖLTÉSÉHEZ
A kiegyensúlyozó kapacitás kibocsátónkénti/partnerenkénti koncentrációja (CCC) (C 71.00)
1. |
Az adatot szolgáltató intézmény kiegyensúlyozó kapacitásának koncentrációjára vonatkozó, a tíz legnagyobb eszközállomány vagy az intézmény rendelkezésére bocsátott likviditási hitelkeret alapján bontott adatoknak a C 71.00-es táblában történő megadásához az intézményeknek az e mellékletben található útmutatót kell alkalmazniuk. |
2. |
Amennyiben egy kibocsátóhoz vagy partnerhez egynél több terméktípus, pénznem vagy hitelminőségi besorolás tartozik, a teljes összeget kell megadni. Itt a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjának legnagyobb részét kitevő terméktípust, pénznemet vagy hitelminőségi besorolást kell feltüntetni. |
3. |
A C 71.00-es táblában megadott kiegyensúlyozó kapacitásnak meg kell egyeznie a C 66.01-es táblában feltüntetett adattal, azzal a fenntartással, hogy a C 71.00-es táblában kiegyensúlyozó kapacitásként jelentett eszközöknek meg nem terhelt eszközöknek kell lenniük, amelyek az intézmény rendelkezésére állnak, hogy azokat az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban készpénzre válthassa. |
4. |
A C 71.00-es adatszolgáltatási táblában feltüntetendő, jelentős pénznemek szerinti koncentrációk kiszámításához az intézményeknek az összes pénznemben megállapított koncentrációt kell használniuk. |
5. |
Amennyiben egy kibocsátó vagy partner egymással kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell jelenteni abban a csoportban, amelyik esetében nagyobb a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja. |
6. |
Amennyiben a kibocsátó vagy partner központi bank, a kiegyensúlyozó kapacitás hozzá tartozó koncentrációját nem kell jelenteni ebben a táblában, csak a 120-as sorban. Abban az esetben, ha egy intézmény valamely központi banknál standard likviditási műveletek céljából előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközökkel rendelkezik, és amennyiben ezek az eszközök a meg nem terhelt kiegyensúlyozó kapacitás tíz legfőbb kibocsátója vagy partnere alá tartoznak, az intézmény az eredeti kibocsátót és az eredeti terméktípust tünteti fel.
|
IX MELLÉKLET
„XXII. MELLÉKLET
AMM LEJÁRATI TÁBLÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS
AMM-TÁBLÁK |
||
Tábla száma |
Tábla kódja |
Tábla / táblacsoport megnevezése |
|
|
A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA |
66 |
C 66.01 |
A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA |
C 66.01 – LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLA
Összesen és jelentős pénznemek
Kód |
Azonosító |
Tétel |
Szerződéses pénzáramlás lejárata |
|||||||||||||||||||||
010 |
020 |
030 |
040 |
050 |
060 |
070 |
080 |
090 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
150 |
160 |
170 |
180 |
190 |
200 |
210 |
220 |
|||
010-380 |
1 |
KIÁRAMLÁSOK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
010 |
1.1 |
Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
1.1.1 |
lejáró fedezetlen kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
1.1.2 |
szabályozott fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
1.1.3 |
lejáró értékpapírosítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
1.1.4 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
1.2 |
Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
1.2.1 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
1.2.1.1 |
1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
1.2.1.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
100 |
1.2.1.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
110 |
1.2.1.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
1.2.1.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
130 |
1.2.1.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
140 |
1.2.2 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
150 |
1.2.2.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
160 |
1.2.2.2 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
170 |
1.2.2.3 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
180 |
1.2.3 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
190 |
1.2.3.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
200 |
1.2.3.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
210 |
1.2.3.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
220 |
1.2.3.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
230 |
1.2.3.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
240 |
1.2.4 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 |
1.2.5 |
egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
260 |
1.3 |
A kapott betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
270 |
1.3.1 |
stabil lakossági betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
280 |
1.3.2 |
egyéb lakossági betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
290 |
1.3.3 |
operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300 |
1.3.4 |
hitelintézetektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310 |
1.3.5 |
egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320 |
1.3.6 |
központi bankoktól származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330 |
1.3.7 |
nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340 |
1.3.8 |
egyéb partnerektől származó nem operatív betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350 |
1.4 |
Lejáró devizacsere-ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360 |
1.5 |
Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370 |
1.6 |
Egyéb kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380 |
1.7 |
Kiáramlások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
390-720 |
2 |
BEÁRAMLÁSOK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
390 |
2.1 |
Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
400 |
2.1.1 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
410 |
2.1.1.1 |
1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
420 |
2.1.1.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
430 |
2.1.1.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
440 |
2.1.1.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450 |
2.1.1.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460 |
2.1.1.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470 |
2.1.2 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
480 |
2.1.2.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
490 |
2.1.2.2 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
500 |
2.1.2.3 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
510 |
2.1.3 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
520 |
2.1.3.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530 |
2.1.3.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
540 |
2.1.3.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
550 |
2.1.3.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
560 |
2.1.3.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
570 |
2.1.4 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
580 |
2.1.5 |
egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
590 |
2.2 |
Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
600 |
2.2.1 |
lakossági ügyfelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
610 |
2.2.2 |
nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
620 |
2.2.3 |
hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
630 |
2.2.4 |
egyéb pénzügyi ügyfelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
640 |
2.2.5 |
központi bankok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
650 |
2.2.6 |
egyéb partnerek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
660 |
2.3 |
Lejáró devizacsere-ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
670 |
2.4 |
A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
680 |
2.5 |
Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
690 |
2.6 |
Egyéb beáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
700 |
2.7 |
Beáramlások összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
710 |
2.8 |
Nettó finanszírozási eltérés (gap) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
720 |
2.9 |
Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
730-1080 |
3 |
KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS |
Nyitó állomány |
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
730 |
3.1 |
Pénzérmék és bankjegyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
740 |
3.2 |
Lehívható központi banki tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
750 |
3.3 |
1. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
760 |
3.3.1 |
1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
770 |
3.3.1.1 |
1. szintű központi banki eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
780 |
3.3.1.2 |
1. szintű eszközök (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
790 |
3.3.1.3 |
1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
800 |
3.3.1.4 |
1. szintű eszközök (CQS4+) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
810 |
3.3.2 |
1. szintű fedezett kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
820 |
3.4 |
2A. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
830 |
3.4.1 |
2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
840 |
3.4.3 |
2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
850 |
3.4.4 |
2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
860 |
3.5 |
2B. szintű forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
870 |
3.5.1 |
2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
880 |
3.5.2 |
2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
890 |
3.5.3 |
2B. szintű vállalati kötvények (CQS1-3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
900 |
3.5.4 |
2B. szintű részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
910 |
3.5.5 |
2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
920 |
3.6 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
930 |
3.6.1 |
központi kormányzat (CQS1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
940 |
3.6.2 |
központi kormányzat (CQS 2 & 3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
950 |
3.6.3 |
részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
960 |
3.6.4 |
fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
970 |
3.6.5 |
eszközfedezetű értékpapírok (ABS) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
980 |
3.6.6 |
egyéb forgalomképes eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
990 |
3.7 |
Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1000 |
3.8 |
Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1010 |
3.8.1 |
1. szintű keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1020 |
3.8.2 |
2B. szintű korlátozott felhasználású keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1030 |
3.8.3 |
2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1040 |
3.8.4 |
egyéb keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1050 |
3.8.4.1 |
csoporton belüli partnerektől |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1060 |
3.8.4.2 |
egyéb partnerektől |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1070 |
3.9 |
A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1080 |
3.10 |
Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1090-1130 |
4 |
FÜGGŐ TÉTELEK |
|
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
1090 |
4.1 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1100 |
4.1.1 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1110 |
4.1.1.1 |
a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1120 |
4.1.1.2 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1130 |
4.1.2 |
Likviditási keretek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1140 |
4.2 |
Leminősítés miatti kiáramlások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1150-1290 |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
Nyitó állomány |
Egynapos |
> 1 nap =< 2 nap |
> 2 nap =< 3 nap |
> 3 nap =< 4 nap |
> 4 nap =< 5 nap |
> 5 nap =< 6 nap |
> 6 nap =< 7 nap |
> 7 nap =< 2 hét |
> 2 hét =< 3 hét |
> 3 hét =< 30 nap |
> 30 nap =< 5 hét |
> 5 hét=< 2 hónap |
> 2 hónap =< 3 hónap |
> 3 hónap =< 4 hónap |
> 4 hónap =< 5 hónap |
> 5 hónap =< 6 hónap |
> 6 hónap =< 9 hónap |
> 9 hónap =< 12 hónap |
> 12 hónap =< 2 év |
> 2 év =< 5 év |
> 5 év |
|
1200 |
10 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1210 |
11 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1220 |
12 |
Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1230 |
13 |
Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1240 |
14 |
Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1270 |
17 |
Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1280 |
18 |
Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1290 |
19 |
Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X. MELLÉKLET
„XXIII. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A XXII. MELLÉKLET LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ | 509 |
II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ | 510 |
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1. |
Az intézmények tevékenységében mutatkozó lejárati eltérések (»lejárati tábla«) XXII. mellékletben történő bemutatása érdekében az intézmények az e mellékletben meghatározott útmutatót alkalmazzák. |
2. |
A lejárati tábla monitorozási eszköz, amely a szerződéses áramlásokat és a függő kiáramlásokat tartalmazza. A jogilag kötelező erejű megállapodásokból eredő szerződéses áramlásokról és az adatszolgáltatás időpontjától számított hátralévő futamidőről az adott megállapodások rendelkezéseinek megfelelően kell adatot szolgáltatni. |
3. |
Az intézmények a beáramlásokat nem vehetik többszörösen figyelembe. |
4. |
A »Nyitó állomány« oszlopban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő állományt kell feltüntetni. |
5. |
A XXII. mellékletben található táblában kizárólag az üres fehér mezőket kell kitölteni. |
6. |
A lejárati tábla »Kiáramlások« és »Beáramlások« szakasza tartalmazza valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételből származó jövőbeli szerződéses pénzáramlásokat. Csak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. |
7. |
A lejárati tábla »Kiegyensúlyozó kapacitás« című szakaszában azon meg nem terhelt eszközállományt vagy egyéb finanszírozási forrást kell megjeleníteni, amely az adatszolgáltatás időpontjában jogilag és gyakorlatilag az intézmény rendelkezésére áll a potenciális finanszírozási hiányok fedezésére. Csak az adatszolgáltatás időpontjában létező szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. |
8. |
A pénzeszköz-kiáramlásokat és -beáramlásokat a megfelelő »Kiáramlások«, illetve »Beáramlások« szakaszban bruttó értéken, pozitív előjellel kell szerepeltetni. A kifizetendő és jóváírandó összegeket a »Kiáramlások«, illetve »Beáramlások« szakaszban kell feltüntetni. |
9. |
A lejárati tábla »Kiegyensúlyozó kapacitás« című szakaszában a kiáramlásokat negatív, a beáramlásokat pozitív előjellel, mindkét esetben nettó értéken kell szerepeltetni. A pénzáramlások esetében az esedékes összeget kell feltüntetni. Az értékpapír-áramlásokat aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A hitel- és likviditási keretekben történő áramlásokat a szerződés szerint rendelkezésre álló összeggel kell szerepeltetni. |
10. |
A szerződéses áramlásokat hátralévő futamidejük szerint kell megosztani a huszonkét lejárati sáv között; a napok naptári napokat jelentenek. |
11. |
Adatot kell szolgáltatni valamennyi szerződéses áramlásról, ezen belül valamennyi nem pénzügyi tevékenységből származó, lényeges pénzáramlásról (adóról, bónuszról, osztalékról és járadékról). |
12. |
Az áramlások szerződéses lejáratainak meghatározása során érvényesítendő konzervatív megközelítés érdekében, az intézmények biztosítják a következőket:
|
13. |
A kamatok minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli instrumentumból származó ki- és -beáramlását szerepeltetni kell a »kiáramlások« és a »beáramlások« szakasz valamennyi megfelelő tételében. |
14. |
A lejáró devizacsere-ügyleteknél a keresztdevizás csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a ki nem egyenlített azonnali devizamegállapodások lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni. |
15. |
A ki nem egyenlített ügyletekből származó pénzáramlásokat a kiegyenlítésüket megelőző rövid időszakban a megfelelő sorokban és lejárati sávokban kell szerepeltetni. |
16. |
Üresen kell hagyni azokat a tételeket, amelyeknél az intézmény nem végez alapul szolgáló üzleti tevékenységet, például egy adott kategóriában nem rendelkezik betéttel. |
17. |
Nem kell jelenteni a késedelmes tételeket és azokat a tételeket, amelyek esetében az intézménynek oka van nemteljesítést feltételezni. |
18. |
Amennyiben a kapott biztosítékot olyan ügyletben zálogosítják újra el, amelynek lejárata későbbi, mint azé az ügyleté, amelyben az intézmény megkapta a biztosítékot, a kapott biztosíték valós értékének összegével megegyező értékpapír-kiáramlást kell feltüntetni a biztosíték fogadásához vezető ügylet lejáratának megfelelő lejárati sáv kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó szakaszában. |
19. |
A csoporton belüli tételek nem érintik a konszolidált alapon történő adatszolgáltatást. |
II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
Sor |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
||||||||||||
010–380 |
1. KIÁRAMLÁSOK A pénzeszköz-kiáramlások teljes összegét az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni: |
||||||||||||
010 |
1.1 Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek Az adatot szolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból (saját kibocsátásból) származó pénzeszköz-kiáramlások. |
||||||||||||
020 |
1.1.1 lejáró fedezetlen kötvények Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az adatot szolgáltató intézmény által harmadik fél részére kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok. |
||||||||||||
030 |
1.1.2 szabályozott fedezett kötvények Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerint kezelhető kötvények. |
||||||||||||
040 |
1.1.3 lejáró értékpapírosítások Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok harmadik féllel végrehajtott, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítások. |
||||||||||||
050 |
1.1.4 egyéb Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok nem sorolhatók a fenti alkategóriák egyikébe sem. |
||||||||||||
060 |
1.2 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve: Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a »kiegyensúlyozó kapacitás« szakaszban kell szerepeltetni. |
||||||||||||
070 |
1.2.1 1. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
080 |
1.2.1.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
090 |
1.2.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
100 |
1.2.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
110 |
1.2.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
120 |
1.2.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
130 |
1.2.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
140 |
1.2.2 2A. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
150 |
1.2.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez. |
||||||||||||
160 |
1.2.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
170 |
1.2.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
180 |
1.2.3 2B. szintű forgalomképes eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
190 |
1.2.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek. |
||||||||||||
200 |
1.2.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
210 |
1.2.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez. |
||||||||||||
220 |
1.2.3.4 2B. szintű részvények Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet részvény fedez. |
||||||||||||
230 |
1.2.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.3.1–1.2.3.4. pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez. |
||||||||||||
240 |
1.2.4 egyéb forgalomképes eszköz Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2. vagy 1.2.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek. |
||||||||||||
250 |
1.2.5 egyéb eszközök Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2., 1.2.3. vagy 1.2.4. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek. |
||||||||||||
260 |
1.3 Az elhelyezett betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével) Az elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások az 1.2. pontban feltüntetett kiáramlások és a biztosítékként elhelyezett betétek kivételével. A származtatott ügyletekből származó pénzeszköz-kiáramlásokat az 1.4. vagy 1.5. pontban kell feltüntetni. A betéteket a szerződés szerinti legkorábbi lejárati nappal kell szerepeltetni. Az előzetes figyelmeztetés nélkül, azonnal felvehető betéteket (»látra szóló betétek«) és a lejárat nélküli betéteket az »egynapos« lejárati sávban kell feltüntetni. |
||||||||||||
270 |
1.3.1 stabil lakossági betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja és 24. cikke szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
280 |
1.3.2 egyéb lakossági betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.1. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
290 |
1.3.3 operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 27. cikke szerinti operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
300 |
1.3.4 hitelintézetektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, hitelintézeti betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
310 |
1.3.5 egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelek által elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. és 1.3.4. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével. |
||||||||||||
320 |
1.3.6 központi bankoktól származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, központi bankok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
330 |
1.3.7 nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
340 |
1.3.8 egyéb partnerektől származó nem operatív betétek Az 1.3. pontban feltüntetett, az 1.3.1–1.3.7. pontban jelentett betétektől eltérő betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege. |
||||||||||||
350 |
1.4 Lejáró devizacsere-ügylet A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege. |
||||||||||||
360 |
1.5 Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján fizetendő, származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó kiáramlásokat, amelyeket az 1.4. pontban kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:
|
||||||||||||
370 |
1.6 Egyéb kiáramlások Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. A függő kiáramlások itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
380 |
1.7 Kiáramlások összesen Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett kiáramlások összege. |
||||||||||||
390–700 |
|
||||||||||||
390 |
2.1 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve: Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó pénzeszköz-beáramlás. Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a »kiegyensúlyozó kapacitás« szakaszban kell szerepeltetni. |
||||||||||||
400 |
2.1.1 1. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
410 |
2.1.1.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
420 |
2.1.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök A 2.1.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
430 |
2.1.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
440 |
2.1.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
450 |
2.1.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. |
||||||||||||
460 |
2.1.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
470 |
2.1.2 2A. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
480 |
2.1.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez. |
||||||||||||
490 |
2.1.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
500 |
2.1.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
510 |
2.1.3 2B. szintű forgalomképes eszközök A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
520 |
2.1.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. |
||||||||||||
530 |
2.1.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. |
||||||||||||
540 |
2.1.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez. |
||||||||||||
550 |
2.1.3.4 2B. szintű részvények A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet részvény fedez. |
||||||||||||
560 |
2.1.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.3.1–2.1.3.4. pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez. |
||||||||||||
570 |
2.1.4 egyéb forgalomképes eszköz A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1, 2.1.2. vagy 2.1.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek. |
||||||||||||
580 |
2.1.5 egyéb eszközök A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1., 2.1.2., 2.1.3. vagy 2.1.4. pontban feltüntetett eszközök fedeznek. |
||||||||||||
590 |
2.2 Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől: Hitelekből és előlegekből származó beáramlások. A pénzeszköz-beáramlásokat a szerződés szerinti legkésőbbi törlesztési nappal kell feltüntetni. Rulírozó hitelkeretek esetében feltételezni kell, hogy a meglévő hitelt megújítják, a fennmaradó egyenleg pedig folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretként kezelendő. |
||||||||||||
600 |
2.2.1 lakossági ügyfelek A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti, természetes személytől vagy kkv-tól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
610 |
2.2.2 nem pénzügyi vállalatok A 2.2. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
620 |
2.2.3 hitelintézetek A 2.2. pontban feltüntetett, hitelintézetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
630 |
2.2.4 egyéb pénzügyi ügyfelek A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelektől származó pénzeszköz-beáramlások összege, a 2.2.3. pontban feltüntetett beáramlások kivételével. |
||||||||||||
640 |
2.2.5 központi bankok A 2.2. pontban feltüntetett, központi bankoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
650 |
2.2.6 egyéb partnerek A 2.2. pontban feltüntetett, a 2.2.1–2.2.5. pontban nem említett egyéb szervezetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege. |
||||||||||||
660 |
2.3 Lejáró devizacsere-ügylet A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó szerződéses pénzeszköz-beáramlások teljes összege. A tábla megfelelő lejárati sávjaiban szereplő keresztdevizás csereügyletek és határidős devizaügyletek lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni. |
||||||||||||
670 |
2.4. A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján követelést képező származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-beáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó beáramlásokat, amelyeket a 2.3. pontban kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:
|
||||||||||||
680 |
2.5 Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír A kötvényekben végrehajtott saját befektetésekből eredő, a szerződés szerinti hátralévő futamidővel szerepeltetett, esedékes tőketörlesztésből származó beáramlások összege. A tétel magában foglalja a kiegyensúlyozó kapacitásban szerepeltetett lejáró értékpapírokból származó pénzeszköz-beáramlást. Azaz amennyiben egy értékpapír lejár, értékpapír-kiáramlásként kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás táblában, és pénzeszköz-beáramlásként itt. |
||||||||||||
690 |
2.6 Egyéb beáramlások A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-beáramlás teljes összege. A függő beáramlások itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
700 |
2.7 Beáramlások összesen A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5. és 2.6. pontban feltüntetett beáramlások összege. |
||||||||||||
710 |
2.8 Nettó finanszírozási eltérés (gap) A 2.7. pontban szereplő beáramlások összértéke csökkentve az 1.7. pontban szereplő kiáramlások összértékével. |
||||||||||||
720 |
2.9 Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap) Halmozott nettó szerződéses hiány az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig. |
||||||||||||
730-1080 |
3. KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS A lejárati tábla »kiegyensúlyozó kapacitás« táblája az intézmény különböző likviditású eszközállományainak alakulásáról nyújt tájékoztatást, köztük a forgalomképes eszközökről, a központi bank által elfogadható eszközökről, valamint az intézmény által kapott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekről. Konszolidált szintű adatszolgáltatás esetén a központi bank általi elfogadhatóságnak az egyes konszolidált intézményekre a saját joghatóságukban alkalmazandó szabályait kell figyelembe venni. A kiegyensúlyozó kapacitásban azokat a forgalomképes eszközöket kell szerepeltetni, amelyeket kiterjedt, mély és aktív, alacsony koncentrációs szintű repo- vagy készpénzpiacokon forgalmaznak. A kiegyensúlyozó kapacitás tábla oszlopaiban csak olyan meg nem terhelt eszközök szerepelhetnek, amelyeket az intézmény bármikor készpénzre válthat, hogy megszüntethesse az adott időtávon történő pénzeszköz-beáramlások és -kiáramlások közötti szerződéses hiányt. A megterhelt eszközök fogalommeghatározása tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandó. Az eszközök nem használhatók hitelminőség-javításra strukturált ügyletekben, nem használhatók fel működési költségek (például járadékok, bérek) finanszírozására, és azokat egyértelműen és kizárólagosan függő finanszírozási forrásként kell kezelni. A fordított repoügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) keretében az intézmény által biztosítékként kapott eszközök figyelembe vehetők a kiegyensúlyozó kapacitásban akkor, ha azokat az intézmény tartja, azokat újból nem zálogosították el, és azok jogszabály és szerződés alapján az intézmény rendelkezésére állnak. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében, ha az intézmény a 3.1–3.7. pontban elkülönített eszközöket szerepeltet, az e keretekhez kapcsolódó kapacitást nem szerepelteti a 3.8. pontban. Az eszközöket a nyitó állományban, a 010-es oszlopban kell feltüntetni, ha megfelelnek a sor leírásának és az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak. A 020–220-as oszlopok a kiegyensúlyozó kapacitáson belüli szerződéses áramlásokat tartalmazzák. Ha egy intézmény repoügyletet kötött, a kirepózott eszközt értékpapír-beáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást az 1.2. pont megfelelő pénzeszköz-kiáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. Ha egy intézmény fordított repoügyletet kötött, a berepózott eszközt értékpapír-kiáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást a 2.1. pont megfelelő pénzeszköz-beáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. A biztosítéki csereügyleteket szerződéses értékpapír-beáramlásokként és értékpapír-kiáramlásokként, a csereügyletek lejárata szerinti lejárati sávban kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban. A 3.8. pontban szereplő hitel- és likviditási keretek szerződés szerint rendelkezésre álló összegének változását a megfelelő lejárati sávban áramlásként kell feltüntetni. Ha egy intézmény egynapos betétet helyez el központi banknál, akkor a betét összegét a 3.2. pontban nyitó állományként, továbbá a tételre vonatkozó »egynapos« lejárati kategóriában pénzeszköz-kiáramlásként kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a keletkező pénzeszköz-beáramlást a 2.2.5. pontban kell feltüntetni. A kiegyensúlyozó kapacitáson belül a lejáró értékpapírokat szerződés szerinti lejáratuk alapján kell szerepeltetni. Egy értékpapír lejáratakor azt el kell távolítani abból az eszközkategóriából, amelyben eredetileg szerepelt, azaz értékpapír-kiáramlásként kell kezelni, a keletkező pénzeszköz-beáramlást pedig a 2.5. pontban kell feltüntetni. A megfelelő sávban valamennyi értékpapírt aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A 3.8. pontban kizárólag a szerződés szerint rendelkezésre álló összegek szerepeltethetők. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében a pénzeszköz-beáramlások nem számolhatók el a kiegyensúlyozó kapacitás 3.1. vagy 3.2. pontjában. A kiegyensúlyozó kapacitás tételeit az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni: |
||||||||||||
730 |
3.1 Pénzérmék és bankjegyek A pénzérmék és bankjegyek alkotta készpénz teljes összege. |
||||||||||||
740 |
3.2 Lehívható központi banki tartalékok A legkésőbb egy napon belül lehívható, az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti központi banknál elhelyezett tartalékok teljes összege. A központi bankokkal szembeni vagy általuk biztosított követeléseket képviselő értékpapírok itt nem szerepeltethetők. |
||||||||||||
750 |
3.3 1. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
760 |
3.3.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével A 3.3. pontban feltüntetett összeg, a fedezett kötvények kivételével. |
||||||||||||
770 |
3.3.1.1 1. szintű központi banki eszközök A 3.3.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
780 |
3.3.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
790 |
3.3.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
800 |
3.3.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz. |
||||||||||||
810 |
3.3.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) A 3.3. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek. |
||||||||||||
820 |
3.4 2A. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
830 |
3.4.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény. |
||||||||||||
840 |
3.4.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény. |
||||||||||||
850 |
3.4.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek. |
||||||||||||
860 |
3.5 2B. szintű forgalomképes eszközök Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni. |
||||||||||||
870 |
3.5.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír, ideértve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek. |
||||||||||||
880 |
3.5.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. |
||||||||||||
890 |
3.5.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3) A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír. |
||||||||||||
900 |
3.5.4 2B. szintű részvények A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény. |
||||||||||||
910 |
3.5.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) A 3.5. pontban feltüntetett összeg, amely a 3.5.1–3.5.4. pontban nem szereplő 2B. szintű eszköz. |
||||||||||||
920 |
3.6 Egyéb forgalomképes eszköz A 3.3., 3.4. és 3.5. pontban feltüntetett forgalomképes eszközökön kívüli forgalomképes eszközök piaci értéke. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni. |
||||||||||||
930 |
3.6.1 központi kormányzat (CQS1) A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
940 |
3.6.2 központi kormányzat (CQS2-3) A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel. |
||||||||||||
950 |
3.6.3 részvények A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény. |
||||||||||||
960 |
3.6.4 fedezett kötvények A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. |
||||||||||||
970 |
3.6.5 ABS A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír. |
||||||||||||
980 |
3.6.6 egyéb forgalomképes eszköz A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.6.1–3.6.5. pontban nem szereplő egyéb forgalomképes eszköz. |
||||||||||||
990 |
3.7 Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök Az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető azon nem forgalomképes eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elfogadható fedezetet képeznek a központi bank szokásos likviditási műveleteihez. Az (EU) 2015/233 bizottsági végrehajtási rendelet (1) mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelyek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni. |
||||||||||||
1000 |
3.8 Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek Az adatot szolgáltató intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek teljes összege. Magában foglalja a szerződés alapján visszavonhatatlan kereteket. Az intézményeknek csökkentett összeget kell feltüntetniük akkor, ha a lehívás esetleges biztosítékigénye meghaladja a rendelkezésre álló biztosítékokat. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében akkor, ha az adatszolgáltató intézmény eszközöket különített el valamely le nem hívott keret biztosítékaként, és ezeket az eszközöket a 3.1–3.7. pontban már feltüntette, ezek a keretek a 3.8. pontban nem tüntethetők fel. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adatszolgáltató intézménynek esetlegesen biztosítékként eszközöket kell elkülönítenie az ebben a mezőben szerepeltetett lehívások érdekében. |
||||||||||||
1010 |
3.8.1 1. szintű keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti központi banki keret. |
||||||||||||
1020 |
3.8.2 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 14. cikke szerinti keret. |
||||||||||||
1030 |
3.8.3 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrás. |
||||||||||||
1040 |
3.8.4 egyéb keretek A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.1–3.8.3. pontban nem szerepel. |
||||||||||||
1050 |
3.8.4.1 csoporton belüli partnerektől A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amelynek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1060 |
3.8.4.2 egyéb partnerektől A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.4.1. pontban nem szerepel. |
||||||||||||
1070 |
3.9 A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása Ezen a soron a 3.2., 3.3., 3.4. pontban és a 3.5., 3.6. 3.7. pontban, valamint a 3.8. pontban foglalt tételekkel, azaz az adott lejárati sávban a központi bankkal, értékpapír-áramlásokkal és folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretekkel szembeni kitettségek nettó változását kell feltüntetni. |
||||||||||||
1080 |
3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig. |
||||||||||||
1090–1140 |
4. FÜGGŐ TÉTELEK A lejárati tábla »Függő tételek« szakasza a függő kiáramlásokra vonatkozó információkat tartalmazza. |
||||||||||||
1090 |
4.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó pénzeszköz-kiáramlások. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként. Rulírozó hitelkeretek esetében csak a meglévő hitelen felüli összeget kell feltüntetni. |
||||||||||||
1010 |
4.1.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretből származik. |
||||||||||||
1110 |
4.1.1.1 a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrásnak tekintenek. |
||||||||||||
1120 |
4.1.1.2 egyéb A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet a 4.1.1.1. pontban nem tüntettek fel. |
||||||||||||
1130 |
4.1.2 Likviditási keretek A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti likviditási keretből származik. |
||||||||||||
1140 |
4.2 Leminősítés miatti kiáramlások Ezen a soron az intézmények az intézmény hitelminőségének jelentős, külső hitelminősítésének legalább három fokozattal történő csökkentésének megfelelő romlásából származó hatást tüntetik fel. A pozitív értékek függő kiáramlásokat jelentenek, a negatív értékek pedig az eredeti kötelezettség csökkenését jelentik. Ha a leminősítés hatása a meglévő kötelezettségek lejárat előtti visszaváltása, az érintett kötelezettségeket negatív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyben az 1. pontban jelentik azokat, valamint egyidejűleg pozitív előjellel abban az idősávban, amelyben a kötelezettség esedékes lesz, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása letéti felhívás, az elhelyezendő fedezet piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben a fedezetet el kell helyezni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása a partnerektől biztosítékként kapott értékpapírok újra-elzálogosítási jogának változása, az érintett értékpapírok piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben az értékpapírok megszűnnek az adatszolgáltató intézmény számára rendelkezésre állni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. |
||||||||||||
1150–1290 |
5. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK |
||||||||||||
1200 |
10 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével) Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett azon kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1210 |
11 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével) A 2.1., 2.2., 2.4. és 2.6. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1220 |
12 Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból A 2.5. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja. |
||||||||||||
1230 |
13 Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök A 3.3., 3.4. és 3.5. sorban feltüntetett azon összeg, amely elfogadható fedezetet képez azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető. Az (EU) 2015/233 rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. |
||||||||||||
1240 |
14 Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök Az alábbiak összege:
Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. |
||||||||||||
1270 |
17 Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint Az 1.3. sorban feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Az elosztásnak a betétek »ragadósságát« kell tükröznie. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem tartalmazhat új üzleti tevékenységekkel kapcsolatos információkat. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni. |
||||||||||||
1280 |
18 Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint A 2.2. sorban feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni. |
||||||||||||
1290 |
19 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint A 4.1. sorban feltüntetett, a lehívások magatartási szintje és az adódó likviditási igények szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.” |
(1) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32015R0233