2018.11.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 281/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1627 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. október 9.)

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 99. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 394. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 430. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) pontosítja azokat a követelményeket, amelyeknek megfelelően az intézményeknek az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns adatokat kell szolgáltatniuk. Az 575/2013/EU rendelet által létrehozott szabályozási keret a nem alapvető rendelkezései vonatkozásában további szabályozástechnikai standardok elfogadása útján fokozatosan kiegészítésre és módosításra kerül. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet e változások tükrözése céljából naprakésszé kell tenni.

(2)

Az 575/2013/EU rendeletet kiegészítette a prudens értékelésre vonatkozó (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), valamint az értékpapírosításra vonatkozó (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4). A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet az említett változások figyelembevétele, valamint az intézmények felügyeleti adatszolgáltatásához használt útmutatók és fogalommeghatározások további pontosítása céljából naprakésszé kell tenni. A 680/2014/EU végrehajtási rendelet alkalmazása során feltárt félrevezető hivatkozásokat és formázási következetlenségeket szintén javítani kell.

(3)

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet a valós értéken értékelt pozíciók prudens értékelési korrekcióira vonatkozó követelményeket ír elő. A prudens értékelés követelményeinek végrehajtásához két módszert határoz meg: az alapvető módszert és az egyszerűsített módszert. Az intézmények említett követelményeknek való megfelelésének ellenőrzése és a szóban forgó rendelet értékelési korrekciókra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából a prudens értékelési követelményekhez kapcsolódó kiegészítő adatszolgáltatásra van szükség.

(4)

Az (EU) 2017/2401 rendelet módosítja az 575/2013/EU rendeletet abból a célból, hogy az értékpapírosításokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények jobban tükrözzék a kockázatokat, valamint megfelelően figyelembe vegyék az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások sajátosságait. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell a felülvizsgált értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatás figyelembevétele érdekében.

(5)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell abból a célból is, hogy az illetékes hatóságok hatékonyabban nyomon követhessék és értékeljék az intézmények kockázati profilját és fel tudják mérni a pénzügyi szektor számára jelentett kockázatokat, amihez a kitettségek földrajzi megoszlására vonatkozó adatszolgáltatási követelmények kisebb módosítására van szükség.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező, a prudens értékelésre és a teljes földrajzi bontásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét. Az említett rendelet 15. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az EBH nem folytatott további nyilvános konzultációt az e rendelet alapjául szolgáló végrehajtás-technikai standardtervezet azon részeire vonatkozóan, amelyek vagy szerkesztési jellegűek vagy csak néhány elemet vezetnek be a felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszerbe, mivel ez a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet hatókörével és hatásával összehasonlítva aránytalan lenne.

(8)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 680/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pont a következőképpen módosul:

i.

A (4) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

a kitettségek országonként megadott földrajzi megoszlására, valamint aggregált szintjére vonatkozóan az I. melléklet 9. táblacsoportjában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.4. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően. A 9.1. és a 9.2. táblában meghatározott információk tekintetében a kitettségek országonkénti földrajzi megoszlására vonatkozó adatokat akkor kell megadni, ha az összes, külföldnek tekintett országban valamennyi kitettségi osztályban felmerült, az I. melléklet 4. táblájának 850. sorában jelentett, nem hazai eredeti kitettségek értéke az I. melléklet 4. táblájának 860. sorában jelentett összes hazai és nem hazai eredeti kitettségnek legalább 10 %-a. E célból a kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő ügyfelekkel szembeni kitettségek. Alkalmazni kell a 4. cikk belépési és kilépési kritériumait;”.

ii.

Az a) pont a következő (12) alponttal egészül ki:

„(12)

a prudens értékelésre vonatkozóan az I. melléklet 32. táblájában meghatározott információk a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően, a következők szerint:

i.

valamennyi intézménynek meg kell adnia az I. melléklet 32.1. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

ii.

az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó intézményeknek az i. alpontban említett adatszolgáltatás mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.2. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

iii.

az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó, és az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt a megfelelő adatszolgáltatási szinten meghaladó intézményeknek az i. és ii. alpontban előírtak mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.3. és 32.4. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

Az a) pont (12) alpontjával összefüggésben a 4. cikk belépési és kilépési kritériumai nem alkalmazandók;”.

b)

A b) pont a következőképpen módosul:

A (3) a), b) és c) alpontban a „II. melléklet II. részének 6. pontjában” szövegrészt a „II. melléklet II. részének 7. pontjában” szövegrész váltja fel.

2.

A 9. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részében található 20. táblában meghatározott információkat, amennyiben az intézmény meghaladja az 5. cikk a) pontja (4) alpontjának második mondatában meghatározott küszöbértéket. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;”

3.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

4.

A II. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép;

5.

Az V. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép;

6.

A IX. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép;

7.

A XI. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép;

8.

A XVI. melléklet helyébe e rendelet VI. melléklete lép;

9.

A XIX. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép;

10.

A XXI. melléklet helyébe e rendelet VIII. mellékletének szövege lép;

11.

A XXII. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szövege lép;

12.

A XXIII. melléklet helyébe e rendelet X. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 54. o.)

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)


I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

COREP TÁBLÁK

Tábla száma

Tábla kódja

Tábla / táblacsoport megnevezése

Rövid név

 

 

Tőkemegfelelés

CA

1

C 01.00

SZAVATOLÓTŐKE

CA1

2

C 02.00

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CA2

3

C 03.00

TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK

CA3

4

C 04.00

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

CA4

 

 

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

CA5

5,1

C 05.01

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

CA5.1

5,2

C 05.02

SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK

CA5.2

 

 

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS

GS

6,1

C 06.01

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN

GS Összesen

6,2

C 06.02

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL

GS

 

 

HITELKOCKÁZAT

CR

7

C 07.00

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR SA

 

 

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR IRB

8,1

C 08.01

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR IRB 1

8,2

C 08.02

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (Ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint)

CR IRB 2

 

 

FÖLDRAJZI BONTÁS

CR GB

9,1

C 09.01

9.1. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (SA kitettségek)

CR GB 1

9,2

C 09.02

9.2. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (IRB kitettségek)

CR GB 2

9,4

C 09.04

9.4. tábla – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához

CCB

 

 

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR EQU IRB

10,1

C 10.01

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR EQU IRB 1

10,2

C 10.02

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN

CR EQU IRB 2

11

C 11.00

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

CR SETT

12

C 12.00

HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CR SEC SA

13

C 13.00

HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CR SEC IRB

14

C 14.00

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

CR SEC Details

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

OPR

16

C 16.00

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

OPR

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK

 

17,1

C 17.01

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT

OPR DETAILS 1

17,2

C 17.02

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK

OPR DETAILS 2

 

 

PIACI KOCKÁZAT

MKR

18

C 18.00

PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA TDI

19

C 19.00

PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA SEC

20

C 20.00

PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA TDI

21

C 21.00

PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA EQU

22

C 22.00

PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI

MKR SA FX

23

C 23.00

PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI

MKR SA COM

24

C 24.00

PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK

MKR IM

25

C 25.00

HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA

CVA

 

 

PRUDENS ÉRTÉKELÉS

MKR

32,1

C 32.01

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

PRUVAL 1

32,2

C 32.02

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER

PRUVAL 2

32,3

C 32.03

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

PRUVAL 3

32,4

C 32.04

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

PRUVAL 4

 

 

ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK

MKR

33

C 33.00

ÁLLAMHÁZTARTÁSI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT

GOV


C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

Sorok

Azonosító

Tétel

Összeg

010

1

SZAVATOLÓ TŐKE

 

015

1.1

ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE)

 

020

1.1.1

CET1 TŐKE

 

030

1.1.1.1

CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

040

1.1.1.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

045

1.1.1.1.1*

Ebből: sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

 

050

1.1.1.1.2*

Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

060

1.1.1.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

070

1.1.1.1.4

(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

 

080

1.1.1.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

090

1.1.1.1.4.2

(–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

091

1.1.1.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

092

1.1.1.1.5

(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

130

1.1.1.2

Eredménytartalék

 

140

1.1.1.2.1

Előző évek eredménytartaléka

 

150

1.1.1.2.2

Figyelembe vehető nyereség/veszteség

 

160

1.1.1.2.2.1

Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény

 

170

1.1.1.2.2.2

(–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

 

180

1.1.1.3

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

 

200

1.1.1.4

Egyéb tartalékok

 

210

1.1.1.5

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

 

220

1.1.1.6

Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

 

230

1.1.1.7

CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

 

240

1.1.1.8

Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

 

250

1.1.1.9

Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

 

260

1.1.1.9.1

(–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

 

270

1.1.1.9.2

Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

 

280

1.1.1.9.3

Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

 

285

1.1.1.9.4

Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

 

290

1.1.1.9.5

(–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

 

300

1.1.1.10

(–) Cégérték (goodwill)

 

310

1.1.1.10.1

(–) Immateriális javak között elszámolt cégérték

 

320

1.1.1.10.2

(–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

 

330

1.1.1.10.3

Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

340

1.1.1.11

(–) Egyéb immateriális javak

 

350

1.1.1.11.1

(–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

 

360

1.1.1.11.2

Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

370

1.1.1.12

(–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

 

380

1.1.1.13

(–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

 

390

1.1.1.14

(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

400

1.1.1.14.1

(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

410

1.1.1.14.2

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

420

1.1.1.14.3

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

 

430

1.1.1.15

(–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

440

1.1.1.16

(-) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

 

450

1.1.1.17

(–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

460

1.1.1.18

(–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

470

1.1.1.19

(–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

471

1.1.1.20

(–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

472

1.1.1.21

(–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

480

1.1.1.22

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

490

1.1.1.23

(–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

500

1.1.1.24

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

510

1.1.1.25

(–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

 

520

1.1.1.26

CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

524

1.1.1.27

(–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

529

1.1.1.28

CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

530

1.1.2

KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

 

540

1.1.2.1

Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

550

1.1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

560

1.1.2.1.2*

Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

570

1.1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

580

1.1.2.1.4

(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok

 

590

1.1.2.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

620

1.1.2.1.4.2

(–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

621

1.1.2.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

622

1.1.2.1.5

(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

660

1.1.2.2

Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

 

670

1.1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

680

1.1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

690

1.1.2.5

(–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

700

1.1.2.6

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

1.1.2.7

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

1.1.2.8

(–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

 

730

1.1.2.9

AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

740

1.1.2.10

AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

 

744

1.1.2.11

(–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

748

1.1.2.12

AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

750

1.2

JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

 

760

1.2.1

T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

770

1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

780

1.2.1.2*

Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

790

1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

800

1.2.1.4

(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok

 

810

1.2.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

840

1.2.1.4.2

(–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

841

1.2.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

842

1.2.1.5

(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

880

1.2.2

Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások

 

890

1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

900

1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

910

1.2.5

Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

 

920

1.2.6

Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

 

930

1.2.7

(–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

940

1.2.8

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

950

1.2.9

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

960

1.2.10

T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

970

1.2.11

T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

 

974

1.2.12

(–) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

978

1.2.13

T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 


C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

Sorok

Tétel

Azonosító

Összeg

010

1

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

020

1*

Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint

 

030

1**

Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint

 

040

1.1

HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

050

1.1.1

Sztenderd módszer (SA)

 

060

1.1.1.1

Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

070

1.1.1.1.01

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

080

1.1.1.1.02

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

090

1.1.1.1.03

Közszektorbeli intézmények

 

100

1.1.1.1.04

Multilaterális fejlesztési bankok

 

110

1.1.1.1.05

Nemzetközi szervezetek

 

120

1.1.1.1.06

Intézmények

 

130

1.1.1.1.07

Vállalkozások

 

140

1.1.1.1.08

Lakosság

 

150

1.1.1.1.09

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

160

1.1.1.1.10

Nemteljesítő kitettségek

 

170

1.1.1.1.11

Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

 

180

1.1.1.1.12

Fedezett kötvények

 

190

1.1.1.1.13

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

 

200

1.1.1.1.14

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

210

1.1.1.1.15

Részvényjellegű kitettségek

 

211

1.1.1.1.16

Egyéb tételek

 

220

1.1.1.2

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

 

230

1.1.1.2*

ebből: újra-értékpapírosítás

 

240

1.1.2

Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

 

250

1.1.2.1

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

 

260

1.1.2.1.01

Központi kormányzatok és központi bankok

 

270

1.1.2.1.02

Intézmények

 

280

1.1.2.1.03

Vállalkozások – kkv

 

290

1.1.2.1.04

Vállalkozások – speciális hitelezés

 

300

1.1.2.1.05

Vállalkozások – egyéb

 

310

1.1.2.2

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

 

320

1.1.2.2.01

Központi kormányzatok és központi bankok

 

330

1.1.2.2.02

Intézmények

 

340

1.1.2.2.03

Vállalkozások – kkv

 

350

1.1.2.2.04

Vállalkozások – speciális hitelezés

 

360

1.1.2.2.05

Vállalkozások – egyéb

 

370

1.1.2.2.06

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

 

380

1.1.2.2.07

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

 

390

1.1.2.2.08

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

 

400

1.1.2.2.09

Lakosság – egyéb kkv

 

410

1.1.2.2.10

Lakosság – egyéb nem kkv

 

420

1.1.2.3

Részvényjellegű kitettségek (IRB)

 

430

1.1.2.4

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

 

440

1.1.2.4*

Ebből: újra-értékpapírosítás

 

450

1.1.2.5

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

460

1.1.3

Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

 

490

1.2

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

500

1.2.1

Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

 

510

1.2.2

Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

 

520

1.3

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

530

1.3.1

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke

 

540

1.3.1.1

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

550

1.3.1.2

Részvényjellegű kitettségek

 

555

1.3.1.3

Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára

 

556

1.3.1.3*

Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák

 

557

1.3.1.3**

Tájékoztató adat: Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák

 

560

1.3.1.4

Deviza

 

570

1.3.1.5

Áru

 

580

1.3.2

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke

 

590

1.4

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

600

1.4.1

Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

 

610

1.4.2

Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA)

 

620

1.4.3

Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

 

630

1.5

FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

640

1.6

A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

650

1.6.1

Fejlett módszer

 

660

1.6.2

Sztenderd módszer

 

670

1.6.3

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

 

680

1.7

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

690

1.8

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

710

1.8.2

Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján

 

720

1.8.2*

Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények

 

730

1.8.2**

Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények

 

740

1.8.2***

Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények

 

750

1.8.3

Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján

 

760

1.8.4

Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

 

770

1.8.5

Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

 

780

1.8.5.1

Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

 

790

1.8.5.1.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

800

1.8.5.1.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

810

1.8.5.2

Sztenderd módszer (SEC-SA)

 

820

1.8.5.2.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

830

1.8.5.2.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

840

1.8.5.3

Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

 

850

1.8.5.3.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

860

1.8.5.3.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

870

1.8.5.4

Belső értékelési módszer (IAA)

 

880

1.8.5.4.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

890

1.8.5.4.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

900

1.8.5.5

Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

 

910

1.8.6

Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

 

920

1.8.6.1

Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

 

930

1.8.6.1.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

940

1.8.6.1.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

950

1.8.6.2

Sztenderd módszer (SEC-SA)

 

960

1.8.6.2.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

970

1.8.6.2.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

980

1.8.6.3

Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

 

990

1.8.6.3.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

1000

1.8.6.3.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

1010

1.8.6.4

Belső értékelési módszer (IAA)

 

1020

1.8.6.4.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

1030

1.8.6.4.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

1040

1.8.6.5

Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

 


C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

Sorok

Azonosító

Tétel

Összeg

010

1

CET1 tőkemegfelelési mutató

 

020

2

A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

030

3

T1 tőkemegfelelési mutató

 

040

4

A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

050

5

Teljes tőkemegfelelési mutató

 

060

6

A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

Tájékoztató adatok: teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR), teljes tőkekövetelmény (OCR), 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

130

13

Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató)

 

140

13*

TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

150

13**

TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató

 

160

14

Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató)

 

170

14*

OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

180

14**

OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató

 

190

15

OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

 

200

15*

OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

210

15**

OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató

 


C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

Sor

Azonosító

Tétel

Oszlop

Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek

010

010

1

Halasztott adókövetelések összesen

 

020

1.1

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

 

030

1.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

040

1.3

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

050

2

Halasztott adókötelezettségek összesen

 

060

2.1

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

 

070

2.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

080

2.2.1

Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

090

2.2.2

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

093

2A

Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések

 

096

2B

250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

 

097

2C

0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

 

Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség

100

3

Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

 

110

3.1

A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

 

120

3.1.1

Általános hitelkockázati kiigazítások

 

130

3.1.2

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

 

131

3.1.3

Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

 

140

3.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

145

4

Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

 

150

4.1

Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

 

155

4.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

160

5

Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához

 

170

6

A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

 

180

7

Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához

 

Az elsődleges alapvető tőkéből történő levonások küszöbértékei

190

8

Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

200

9

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

 

210

10

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

 

225

11.1

Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

226

11.2

Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

230

12

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

240

12.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

250

12.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

260

12.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

270

12.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

280

12.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

290

12.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

291

12.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

292

12.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

293

12.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

300

13

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

310

13.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

320

13.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

330

13.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

340

13.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

350

13.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

360

13.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

361

13.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

362

13.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

363

13.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

370

14

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

380

14.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

390

14.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

400

14.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

410

14.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

420

14.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

430

14.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

431

14.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

432

14.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

433

14.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

440

15

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

450

15.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

460

15.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

470

15.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

480

15.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

490

15.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

500

15.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

501

15.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

502

15.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

503

15.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

510

16

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

520

16.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

530

16.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

540

16.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

550

16.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

560

16.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

570

16.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

571

16.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

572

16.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

573

16.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

580

17

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

590

17.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

600

17.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

610

17.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

620

17.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

630

17.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

640

17.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

641

17.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

642

17.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

643

17.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke:

650

18

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

 

660

19

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

 

670

20

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

 

A szavatoló tőke levonása alóli átmeneti felmentés

680

21

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

690

22

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

700

23

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

24

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

25

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

730

26

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

Tőkepufferek

740

27

Kombinált pufferkövetelmény

 

750

 

Tőkefenntartási puffer

 

760

 

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

 

770

 

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

 

780

 

Rendszerkockázati tőkepuffer

 

800

 

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

810

 

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

II. pillér szerinti követelmények

820

28

A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

 

Kiegészítő információk befektetési vállalkozások esetében

830

29

Induló tőke

 

840

30

Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

 

Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbök számításához

850

31

Nem hazai eredeti kitettségek

 

860

32

Teljes eredeti kitettség

 

Bázel I-es alsó korlát

870

 

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

 

880

 

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

 

890

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

 

900

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

 

910

 

A teljes tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő minimális szavatolótőke-követelmények tekintetében

 


C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)

 

A CET1 tőke kiigazításai

Az AT1 tőke kiigazításai

A T2 tőke kiigazításai

A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások

Tájékoztató adatok

Alkalmazandó százalékos arány

Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül

Kód

Azonosító

Tétel

010

020

030

040

050

060

010

1

KIIGAZÍTÁSOK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

020

1.1

SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK

cella kapcsolata {CA1;r220}

cella kapcsolata {CA1;r660}

cella kapcsolata {CA1;r880}

 

 

 

030

1.1.1

Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

040

1.1.1.1

A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

050

1.1.1.2

Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok

 

 

 

 

 

 

060

1.1.2

Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

cella kapcsolata {CA5.2;r010;c060}

cella kapcsolata {CA5.2;r020;c060}

cella kapcsolata {CA5.2;r090;c060}

 

 

 

070

1.2

KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK ÉS AZOK MEGFELELŐI

cella kapcsolata {CA1;r240}

cella kapcsolata {CA1;r680}

cella kapcsolata {CA1;r900}

 

 

 

080

1.2.1

Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek

 

 

 

 

 

 

090

1.2.2

A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

091

1.2.3

Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

092

1.2.4

A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

100

1.3

EGYÉB ÁTMENETI KIIGAZÍTÁSOK

cella kapcsolata {CA1;r520}

cella kapcsolata {CA1;r730}

cella kapcsolata {CA1;r960}

 

 

 

110

1.3.1

Nem realizált nyereség és veszteség

 

 

 

 

 

 

120

1.3.1.1

Nem realizált nyereség

 

 

 

 

 

 

130

1.3.1.2

Nem realizált veszteség

 

 

 

 

 

 

133

1.3.1.3.

Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége

 

 

 

 

 

 

136

1.3.1.4.

A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége

 

 

 

 

 

 

138

1.3.1.5.

Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

 

 

 

 

 

 

140

1.3.2

Levonások

 

 

 

 

 

 

150

1.3.2.1

Folyó üzleti év veszteségei

 

 

 

 

 

 

160

1.3.2.2

Immateriális javak

 

 

 

 

 

 

170

1.3.2.3

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

 

 

 

 

 

180

1.3.2.4

Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva

 

 

 

 

 

 

190

1.3.2.5

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

 

 

 

 

 

194

1.3.2.5*

ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel

 

 

 

 

 

 

198

1.3.2.5**

ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel

 

 

 

 

 

 

200

1.3.2.6

Saját tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

210

1.3.2.6.1

Saját CET1 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

211

1.3.2.6.1**

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

212

1.3.2.6.1*

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

220

1.3.2.6.2

Saját AT1 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

221

1.3.2.6.2**

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

222

1.3.2.6.2*

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

230

1.3.2.6.3

Saját T2 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

231

1.3.2.6.3*

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

232

1.3.2.6.3**

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

240

1.3.2.7

Kölcsönös részesedések

 

 

 

 

 

 

250

1.3.2.7.1

Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

260

1.3.2.7.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

270

1.3.2.7.1.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

280

1.3.2.7.2

Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

290

1.3.2.7.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

300

1.3.2.7.2.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

310

1.3.2.7.3

Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

320

1.3.2.7.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

330

1.3.2.7.3.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

340

1.3.2.8

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

350

1.3.2.8.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

360

1.3.2.8.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

370

1.3.2.8.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

380

1.3.2.9

A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

385

1.3.2.9a

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

 

 

 

 

 

390

1.3.2.10

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

400

1.3.2.10.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

410

1.3.2.10.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

420

1.3.2.10.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

425

1.3.2.11

Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól

 

 

 

 

 

 

430

1.3.3

További szűrők és levonások

 

 

 

 

 

 

440

1.3.4

Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások

 

 

 

 

 

 


C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)

CA 5.2 – Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke

A korlátszámítás alapja

Alkalmazandó százalékos arány

Korlát

(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg

A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg

Kód

Azonosító

Tétel

010

020

030

040

050

060

010

1.

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c010)

020

2.

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c020)

030

2.1

Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen

 

 

 

 

 

 

040

2.2.

Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok

 

 

 

 

 

 

050

2.2.1

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

060

2.2.2

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

070

2.2.3

2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

080

2.3

A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

 

 

 

 

 

 

090

3

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c030)

100

3.1

Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen

 

 

 

 

 

 

110

3.2

Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek

 

 

 

 

 

 

120

3.2.1

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

130

3.2.2

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

140

3.2.3

2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

150

3.3

A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

 

 

 

 

 

 


C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)

 

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TŐKEPUFFEREK

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

 

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

 

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

 

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

EBBŐL: CET1 TŐKE

EBBŐL: AT1 TŐKE

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

470

480

010

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TŐKEPUFFEREK

NÉV

KÓD

LEI-kód

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM) (IGEN/ NEM

SZERVEZET TÍPUSA

AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP)

ORSZÁGKÓD

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

SZAVATOLÓ TŐKE

 

 

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

 

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

 

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

T1 TŐKE ÖSSZESEN

 

 

T2 TŐKE

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

 

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

EBBŐL: CET1 TŐKE

EBBŐL: AT1 TŐKE

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

 

CET1 TŐKE

 

AT1 TŐKE

 

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

010

020

025

030

035

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

470

480

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

SA kitettségi osztály

 

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN

KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

 

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓS TÉNYEZŐJE

(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

0 %

20 %

50 %

100 %

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL

EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATTAL MEGEGYEZŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

 

(-) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓ

010

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

215

220

230

240

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

015

ebből: Nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

140

0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

1 250  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 08.01 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

 

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

INGATLAN

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

KÖVETELÉSEK

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

255

260

270

280

290

300

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

 

 

015

ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA:

090

KOCKÁZATI SÚLY: 0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: az 1. kategóriában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

90 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

115 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 08.02 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

INGATLAN

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

KÖVETELÉSEK

005

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

255

260

270

280

290

300

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Leírások

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

 

Nemteljesítő kitettségek

010

020

040

050

055

060

070

075

080

090

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Közszektorbeli intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Multilaterális fejlesztési bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

075

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

085

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

095

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Egyéb kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Leírások

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

 

Ebből: nemteljesítő

 

Ebből: nemteljesítő

 

Ebből: nemteljesítő

010

030

040

050

055

060

070

080

090

100

105

110

120

125

130

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

042

Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

045

Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ingatlannal fedezett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

A rulírozó állományba beszámítható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyéb lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB)

Ország:

 

Összeg

Százalék

Kvalitatív információk

010

020

030

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

 

010

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

 

 

 

020

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

 

 

 

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

 

030

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint

 

 

 

040

Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint

 

 

 

Lényeges hitelkockázati kitettségek – értékpapírosítás

 

050

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint

 

 

 

060

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint

 

 

 

Szavatolótőke-követelmények és súlyok

 

070

Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény

 

 

 

080

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat

 

 

 

090

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat

 

 

 

100

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

 

 

 

110

Szavatolótőke-követelmények súlyai

 

 

 

Anticiklikustőkepuffer-ráták

 

120

A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

130

Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

140

Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

2 %-os küszöbérték alkalmazása

 

150

2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre

 

 

 

160

2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre

 

 

 


C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1)

 

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

KITETTSÉGÉRTÉK

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

010

IRB RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN:

070

KOCKÁZATI SÚLY: 190 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

290  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

370  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2)

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

KITETTSÉGÉRTÉK

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

005

010

020

030

040

050

060

070

080

090

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

 

KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA

A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

010

020

030

040

010

A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

 

 

 

 

030

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

 

 

 

 

040

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

 

 

 

 

050

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

 

 

 

 

060

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

 

 

 

 

070

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

080

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

 

 

 

 

090

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

 

 

 

 

100

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

 

 

 

 

110

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

 

 

 

 

120

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

 

 

 

 


C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

KITETTSÉGÉRTÉK

 

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

0 %

> 0 % és <= 20 %

> 20 % és <= 50 %

> 50 % és <= 100 %

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ

MINŐSÍTETT

(HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

1 250  %

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

CQS 1

CQS 2

CQS 3

CQS 4

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS

NEM MINŐSÍTETT

 

EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA

EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

250

CQS 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

CQS 4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

KITETTSÉGÉRTÉK

 

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

0 %

> 0 % és <= 20 %

> 20 % és <= 50 %

> 50 % és <= 100 %

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ

MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1

CQS 2

CQS 3

CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2

CQS 5

CQS 6

CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3

CQS 8

CQS 9

CQS 10

CQS 11

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

460

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

430

CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

CQS 5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

CQS 6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

490

CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

500

CQS 8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

510

CQS 9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

520

CQS 10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

530

CQS 11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

540

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details)

SOR SZÁMA

BELSŐ KÓD

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS / SZINTETIKUS)

ELSZÁMOLÁSI MÓD: Az értékpapírosított kitettségek a mérlegben maradnak, vagy kivezetésre kerülnek?

A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: Az értékpapírosítási pozíciókra tőkekövetelmény vonatkozik?

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS?

STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK

AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ / SZPONZOR / EREDETI HITELEZŐ / BEFEKTETŐ)

NEM ABCP-PROGRAMOK

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

MÓDSZER

DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV

AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA

A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%)

A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL?

KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN

ÖSSZÉRTÉK

AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%)

TÍPUS

ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES)

A KITETTSÉGEK SZÁMA

ORSZÁG

ELGD (%)

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%)

MÉRLEGTÉTELEK

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

LEJÁRAT

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

CTP/NEM CTP

NETTÓ POZÍCIÓK

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA)

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA

JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

MÉRLEGTÉTELEK

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK

IRS / CRS

ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK

EGYÉB (az el nem ismert likviditási hitelkeretekkel együtt)

ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

HOSSZÚ

RÖVID

EGYEDI KOCKÁZAT

005

010

020

030

040

050

060

070

075

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

445

446

450

460

470

480

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

BANKI TEVÉKENYSÉGEK

IRÁNYADÓ MUTATÓ

KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN)

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

Teljes működési kockázati kitettségérték

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ

3 ÉVVEL EZELŐTT

2 ÉVVEL EZELŐTT

ELŐZŐ ÉV

3 ÉVVEL EZELŐTT

2 ÉVVEL EZELŐTT

ELŐZŐ ÉV

EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT

010

020

030

040

050

060

070

O71

080

090

100

110

120

010

1.

AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 

020

2.

A SZTENDERD (TSA) / ALTERNATÍV SZTENDERD (ASA) MÓDSZER SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 

 

A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (CF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS (TS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG (RBr)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (PS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (AS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

VAGYONKEZELÉS (AM)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

3.

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 


C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)

A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE

ESEMÉNYTÍPUSOK

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK

BELSŐ CSALÁS

KÜLSŐ CSALÁS

MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG

ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT

TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK

ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA

VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS

LEGALACSONYABB

LEGMAGASABB

Sor

 

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0010

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF] [CF]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0220

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0230

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0240

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0250

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0260

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0270

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0280

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0310

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0320

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0330

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0340

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0350

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0360

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0370

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0380

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0410

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0420

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0430

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0440

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0450

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0460

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0470

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0480

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0510

FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0520

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0530

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0540

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0550

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0560

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0570

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0580

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0610

ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0620

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0630

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0640

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0650

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0660

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0670

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0680

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0710

VAGYONKEZELÉS [AM]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0720

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0730

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0740

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0750

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0760

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0770

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0780

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0810

TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK [CI]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0820

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0830

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0840

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0850

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0860

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0870

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0880

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0910

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Események száma (új események). Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0911

≥ 10 000  és < 20 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0912

≥ 20 000  és < 100 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0913

≥ 100 000  és < 1 000 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0914

≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0920

Bruttó veszteségérték (új események). Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0921

≥ 10 000  és < 20 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0922

≥ 20 000  és < 100 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0923

≥ 100 000  és < 1000000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0924

≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0930

Veszteségkorrekcióval érintett események száma Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0935

ebből: pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0936

ebből: negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0940

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0945

ebből: pozitív veszteségkorrekciók összege (+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0946

ebből: negatív veszteségkorrekciók összege (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0950

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0960

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0970

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0980

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2)

 

Eseményazonosító

Elszámolás napja

Esemény napja

Felismerés napja

Eseménytípus

Bruttó veszteség

Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával

BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT

Jogalany neve

Jogalany-azonosító

Üzleti egység

Leírás

Vállalati pénzügyek [CF]

Kereskedés és értékesítés [TS]

Lakossági közvetítői tevékenység [RBr]

Kereskedelmi banki tevékenység [CB]

Lakossági banki tevékenység [RB]

Fizetési és elszámolási szolgáltatások [PS]

Ügynökiszolgáltatások [AS]

Vagyonkezelés [AM]

Társasági szintű tételek [CI] [CI]

Sorok

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

0160

0170

0180

0190

0200

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

Deviza:

 

POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

011

Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

012

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

013

Egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

020

Lejáraton alapuló módszer

 

 

 

 

 

 

 

030

1. zóna

 

 

 

 

 

 

 

040

0 ≤ 1 hónap

 

 

 

 

 

 

 

050

> 1 ≤ 3 hónap

 

 

 

 

 

 

 

060

> 3 ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

 

070

> 6 ≤ 12 hónap

 

 

 

 

 

 

 

080

2. zóna

 

 

 

 

 

 

 

090

> 1 ≤ 2 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében 1,9) év

 

 

 

 

 

 

 

100

> 2 ≤ 3 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 1,9 ≤ 2,8) év

 

 

 

 

 

 

 

110

> 3 ≤ 4 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 2,8 ≤ 3,6) év

 

 

 

 

 

 

 

120

3. zóna

 

 

 

 

 

 

 

130

> 4 ≤ 5 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 3,6 ≤ 4,3) év

 

 

 

 

 

 

 

140

> 5 ≤ 7 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 4,3 ≤ 5,7) év

 

 

 

 

 

 

 

150

> 7 ≤ 10 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 5,7 ≤ 7,3) év

 

 

 

 

 

 

 

160

> 10 ≤ 15 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 7,3 ≤ 9,3) év

 

 

 

 

 

 

 

170

> 15 ≤ 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 9,3 ≤ 10,6) év

 

 

 

 

 

 

 

180

> 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 10,6 ≤ 12,0) év

 

 

 

 

 

 

 

190

(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 12,0 ≤ 20,0) év

 

 

 

 

 

 

 

200

(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 20) év

 

 

 

 

 

 

 

210

Az átlagos hátralévő futamidőn alapuló módszer

 

 

 

 

 

 

 

220

1. zóna

 

 

 

 

 

 

 

230

2. zóna

 

 

 

 

 

 

 

240

3. zóna

 

 

 

 

 

 

 

250

Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

251

A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

260

Az 1. táblázat első kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

270

Az 1. táblázat második kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

280

Hátralévő futamidő ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

 

290

Hátralévő futamidő > 6 hónap és ≤ 24 hónap

 

 

 

 

 

 

 

300

Hátralévő futamidő > 24 hónap

 

 

 

 

 

 

 

310

Az 1. táblázat harmadik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

320

Az 1. táblázat negyedik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

321

Minősített n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák

 

 

 

 

 

 

 

325

Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

330

A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

350

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

360

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

370

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

380

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

385

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

390

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK

NETTÓ POZÍCIÓK

A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

HOSSZÚ

RÖVID

(–) HOSSZÚ

(–) RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

150 %

200 %

225 %

250 %

300 %

350 %

425 %

500 %

650 %

750 %

850 %

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

150 %

200 %

225 %

250 %

300 %

350 %

425 %

500 %

650 %

750 %

850 %

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

460

470

480

490

500

510

520

530

540

550

560

570

580

590

600

610

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: MKR SA TDI {325:060}

020

Ebből: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA

120

1.

Lakóingatlant terhelő jelzálog

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

2.

Kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

3.

Hitelkártya-követelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

4.

Lízing

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

5.

Vállalatoknak és kkv-knak nyújtott hitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

6.

Fogyasztási hitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

7.

Vevőkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

8.

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

9.

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

10.

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK

NETTÓ POZÍCIÓK

A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

HOSSZÚ

RÖVID

(–) HOSSZÚ

(–) RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

250 %

350 %

425 %

650 %

Egyéb

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

250 %

350 %

425 %

650 %

Egyéb

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: MKR SA TDI {330:060}

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK:

020

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK:

110

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

Nemzeti piac:

 

POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

021

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

 

 

 

 

 

 

 

050

Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

090

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

100

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

110

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

120

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

125

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

130

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (A speciálisan kezelt, a beszámoló pénznemén kívüli pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával)

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

KIEGYENLÍTETT

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

025

Ebből: a beszámoló pénzneme

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Arany

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

085

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK

130

Euró

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Lek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Argentin peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Ausztrál dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Brazil real

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Bolgár leva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

Kanadai dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

Cseh korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Dán korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

Egyiptomi font

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Font sterling

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

Forint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

Jen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

Litván litas

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

Mexikói peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

Zloty

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Román lej

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

Orosz rubel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

Szerb dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

Svéd korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

Svájci frank

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

Török líra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

Hrivnya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

USA-dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390

Izlandi korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

Norvég korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

Hongkongi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

Új tajvani dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

430

Új-zélandi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

Szingapúri dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

Dél-koreai won

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

Renminbi jüan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

Horvát kuna

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Nemesfémek (az arany kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

030

Nem nemesfémek

 

 

 

 

 

 

 

040

Mezőgazdasági termékek

 

 

 

 

 

 

 

050

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

060

Ebből energiatermékek (olaj, gáz)

 

 

 

 

 

 

 

070

Futamidőtáblás módszer

 

 

 

 

 

 

 

080

Kiterjesztett lejárati táblás módszer

 

 

 

 

 

 

 

090

Egyszerűsített módszer: összes pozíció

 

 

 

 

 

 

 

100

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

120

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

130

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

135

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

140

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

 

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

Túllépések száma az előző 250 munkanap során

VaR szorzó (mc)

SVaR szorzó (ms)

CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg)

ELŐZŐ NAPI (VaRt–1)

SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

ALSÓ KORLÁT

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok: A PIACI KOCKÁZAT BONTÁSA

020

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

TDI – Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

TDI – Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Részvények – Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Részvények – Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Devizaárfolyam-kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Árukockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Általános kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyedi kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

 

KITETTSÉGÉRTÉK

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

CVA KOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FEDEZETI ÜGYLET NÉVLEGES ÉRTÉKE

 

Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg)

ELŐZŐ NAPI (VaRt-1)

SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

Partnerek száma

Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár

VISELT CVA-KOCKÁZAT

EGY ALAPTERMÉKES CDS

INDEX CDS

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

010

CVA-kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r640;c010}

 

 

 

 

 

020

Fejlett módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r650;c010}

 

 

 

 

 

030

Sztenderd módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r660;c010}

 

 

 

 

 

040

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r670;c010}

 

 

 

 

 


C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

 

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

 

A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

 

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

PONTOSAN MEGEGYEZŐ

FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK

EGYÉB

AZ „EGYÉB” TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0010

1

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

1.1

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

1.1.1

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

1.1.2

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

1.1.3

KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

1.1.4

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

1.1.5

AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

1.1.6

EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0090

1.1.7

A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0100

1.1.8

EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

1.1.9

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

1.1.10

KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

1.1.11

LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

1.1.12

(-) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

1.2

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

1.2.1

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

1.2.2

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

1.2.3

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0190

1.2.4

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0200

1.2.5

KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

1.2.6

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

 

KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN

FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

QTD BEVÉTEL

IPV KÜLÖNBÖZET

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

1. NAPI EREDMÉNY

MAGYARÁZAT

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

 

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

 

MODELLKOCKÁZAT

 

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

MODELLKOCKÁZAT

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR

BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

0160

0170

0180

0190

0200

0210

0220

0230

0240

0250

0260

0270

0010

1

ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

 

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

1.1

A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

1.1.1

KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

1.1.1*

EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

1.1.1**

EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

1.1.1***

EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

1.1.1****

EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0090

1.1.1.1

KAMATOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0100

1.1.1.2

DEVIZA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

1.1.1.3

HITEL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

1.1.1.4

RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

1.1.1.5

ÁRUK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

1.1.2

DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

1.1.2.1

(–) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

1.1.2.2

(–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

1.1.2.2*

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

1.2

A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0190

1.2.1

A NETTÓ NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0200

1.2.2

A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

1.2.3

A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

BESOROLÁS

MODELL

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

TERMÉK

MEGFIGYELHETŐSÉG

MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

1. NAPI EREDMÉNY

EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL

EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

MODELLKOCKÁZAT

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

0005

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

BESOROLÁS

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

TERMÉK

MÖGÖTTES

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE

MÉRTÉKEGYSÉG

PIACI ÉRTÉK

PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA

IPV KÜLÖNBÖZET

0005

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV)

Ország:

 

Közvetlen kitettségek

Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák

Kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték

Mérlegen belüli kitettségek

Halmozott értékvesztés

 

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

 

Származtatott ügyletek

Mérlegen kívüli kitettségek

Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen

Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával)

Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint

Rövid pozíciók

 

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel

Névérték

Céltartalékok

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók

Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

Ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből

Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

Könyv szerinti érték

Névleges összeg

Könyv szerinti érték

Névleges összeg

 

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

010

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZAT, SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLY SZERINTI BONTÁSA

020

Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Sztenderd módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Központi kormányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Közszektorbeli intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

075

Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Központi kormányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Közszektorbeli intézmények [Intézmények]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

155

Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA

170

[ 0 – 3 HÓNAP [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

[ 3 HÓNAP – 1 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

[ 1 ÉV – 2 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

[ 2 ÉV – 3 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

[ 3 ÉV – 5 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

[ 5 ÉV – 10 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

[10 ÉV – hosszabb”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 162

1.

FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK 162

1.1.

FELÉPÍTÉS 162

1.2.

SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK 162

1.3.

ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 162

1.4.

RÖVIDÍTÉSEK 162
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 162

1.

TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA) 162

1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 162

1.2.

C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1) 163

1.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 163

1.3.

C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) 177

1.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 177

1.4.

C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) 186

1.4.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 186

1.5.

C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) 188

1.5.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 188

1.6.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5) 203

1.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 203

1.6.2.

C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) 203

1.6.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 204

1.6.3.

C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) 211

1.6.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 211

2.

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 213

2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 213

2.2.

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL 213

2.3.

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 214

2.4.

C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) 214

2.5.

C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 214

3.

HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 222

3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 222

3.1.1.

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK 222

3.1.2.

A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS 222

3.2.

C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) 222

3.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 222

3.2.2.

A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 222

3.2.3.

A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL 224

3.2.4.

A CRR 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TERJEDELMÉNEK MAGYARÁZATA 227

3.2.4.1.

AZ »INTÉZMÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.4.2.

A »FEDEZETT KÖTVÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.4.3.

A »KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.5.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 227

3.3.

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB) 234

3.3.1.

A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 234

3.3.2.

A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA 235

3.3.3.

C 08.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) 236

3.3.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 236

3.3.4.

C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ [POOL] SZERINT) (CR IRB 2 TÁBLA) 243

3.4.

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS 244

3.4.1.

C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) 244

3.4.1.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 244

3.4.2.

C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2) 246

3.4.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 246

3.4.3.

C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) 249

3.4.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 249

3.4.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 249

3.5.

C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) 253

3.5.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 253

3.5.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ (MIND A CR EQU IRB 1, MIND A CR EQU IRB 2 TÁBLÁRA ALKALMAZANDÓ) 254

3.6.

C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) 256

3.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 256

3.6.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 257

3.7.

C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA) 259

3.7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 259

3.7.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 259

3.8.

C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) 265

3.8.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 265

3.8.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 266

3.9.

C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS) 272

3.9.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 272

3.9.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 273

4.

MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 283

4.1.

C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) 283

4.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 283

4.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 283

4.2.

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS) 285

4.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 285

4.2.2.

C 17.01: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) 286

4.2.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 286

4.2.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 287

4.2.3.

C 17.02: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ UTOLSÓ ÉVI NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS 2) 292

4.2.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 292

4.2.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 292

5.

PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 293

5.1.

C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) 293

5.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 293

5.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 294

5.2.

C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) 296

5.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 296

5.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 296

5.3.

C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) 298

5.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 298

5.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 299

5.4.

C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) 300

5.4.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 300

5.4.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 301

5.5.

C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) 302

5.5.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 302

5.5.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 302

5.6.

C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) 304

5.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 304

5.6.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 304

5.7.

C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) 305

5.7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 305

5.7.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 306

5.8.

C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) 308

5.8.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 308

6.

PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL) 310

6.1.

C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1) 310

6.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 310

6.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 310

6.2.

C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2) 314

6.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 314

6.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 314

6.3.

C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3) 322

6.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 322

6.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 322

6.4

C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4) 324

6.4.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 324

6.4.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 325

7.

C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV) 326

7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 326

7.2.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 326

7.3.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 327

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1.   FELÉPÍTÉS

1.

Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:

a)

tőkemegfelelés, a szavatoló tőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték;

b)

csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

c)

hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

d)

piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

e)

működési kockázat.

2.

Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat a végrehajtás-technikai standard jelen része tartalmazza.

3.

Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.2.   SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

4.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a következő táblázatban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok.

5.

Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}.

6.

Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

7.

Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla;Sor}.

8.

Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3.   ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9.

A szavatoló tőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

1.4.   RÖVIDÍTÉSEK

9a.

E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre »CRR«-ként, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre pedig »CRD«-ként történik hivatkozás.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

10.

A CA táblacsoport az I. pillér mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatoló tőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:

a)

A CA1 tábla az egyes intézmények szavatoló tőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatoló tőke számított értéke magában foglalja az egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezések összesített hatását is.

b)

A CA2 tábla a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

c)

A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét a CRR rögzíti, másrészt a mutatókhoz és a tőketípusokhoz kapcsolódó egyéb adatokat.

d)

A CA4 tábla a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

e)

A CA5 tábla a szavatoló tőkét érintő átmeneti rendelkezések hatásának kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az átmeneti rendelkezések végső lejáratát követően megszűnik.

11.

A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak.

12.

A szavatoló tőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2).

13.

A CA táblák az átmeneti rendelkezéseket az alábbiak szerint kezelik:

a)

A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait – az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével – a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

b)

Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely a CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik.)

c)

A CA5 tábla kizárólag az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

14.

A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.

a)

A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

b)

A CA3 tábla a II. pillér szolvenciamutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Az egyik csoport az összegeknek az adott mutatóra kifejtett hatásával, míg a másik csoport magával a mutatóval foglalkozik. Egyik mutatócsoport sem kapcsolódik egyéb módon a CA1, CA2 vagy CA5 táblához.

c)

A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. A cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és megfelel a CRD 104. cikke (2) bekezdésének, amely kifejezetten megemlíti a pótlólagos szavatolótőke-követelményeket mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2.   C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

1.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   Szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja, valamint 72. cikke

Egy intézmény szavatoló tőkéje alapvető tőkéjének és járulékos tőkéjének összegéből áll.

015

1.1.   Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke)

A CRR 25. cikke

Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege.

020

1.1.1.   Elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke)

A CRR 50. cikke

030

1.1.1.1.   CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

040

1.1.1.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27–31. cikke

Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (a CRR 27. és 29. cikke).

Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

045

1.1.1.1.1*   Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

A CRR 31. cikke

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok akkor vehetők figyelembe CET1 tőkeelemként, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

050

1.1.1.1.2*   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

060

1.1.1.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

070

1.1.1.1.4.   (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját CET1 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 42. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben.

080

1.1.1.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok.

A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján a CRR 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket.

090

1.1.1.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

091

1.1.1.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

092

1.1.1.1.5.   (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni »az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében«.

130

1.1.1.2.   Eredménytartalék

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 26. cikkének (2) bekezdése

Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában.

140

1.1.1.2.1.   Előző évek eredménytartaléka

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék »az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény«.

150

1.1.1.2.2.   Figyelembe vehető nyereség/veszteség

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik.

Ugyanakkor a veszteségeket a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből.

160

1.1.1.2.2.1.   Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény.

170

1.1.1.2.2.2.   (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése

Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a referencia-időszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből.

Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor a CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni.

Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az évközi osztalék összege levonandó.

180

1.1.1.3.   Halmozott egyéb átfogó jövedelem

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100.pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

200

1.1.1.4.   Egyéb tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A CRR meghatározása szerint az egyéb tartalékok »az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék«.

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

210

1.1.1.5.   Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja

A 86/635/EGK irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, »amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.«

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

220

1.1.1.6.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 484–487. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

230

1.1.1.7.   CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke

A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított összege.

240

1.1.1.8.   Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 479. és 480. cikke

A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

250

1.1.1.9.   Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

A CRR 32–35. cikke

260

1.1.1.9.1.   (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

A CRR 32. cikkének (1) bekezdése

A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése.

Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget.

270

1.1.1.9.2.   Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

280

1.1.1.9.3.   Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

285

1.1.1.9.4.   Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 33. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

290

1.1.1.9.5.   (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

A CRR 34. és 105. cikke

A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre a CRR 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor.

300

1.1.1.10.   (–) Cégérték (goodwill)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikke

310

1.1.1.10.1.   (–) Immateriális javak között elszámolt cégérték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel.

320

1.1.1.10.2.   (–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

A CRR 37. cikkének b) pontja, valamint 43. cikke

330

1.1.1.10.3.   Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne.

340

1.1.1.11.   (–) Egyéb immateriális javak

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikkének a) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

350

1.1.1.11.1.   (–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett, a cégértéken kívüli immateriális javak értékével.

360

1.1.1.11.2.   Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégértéken kívüli immateriális javak értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

370

1.1.1.12.   (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

380

1.1.1.13.   (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 40., 158. és 159. cikke

A feltüntetendő érték nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (a CRR 40. cikke).

390

1.1.1.14.   (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 41. cikke

400

1.1.1.14.1.   (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel.

410

1.1.1.14.2.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

420

1.1.1.14.3.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109 pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését.

Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni.

430

1.1.1.15.   (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 44. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket.

440

1.1.1.16.   (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete« tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni.

450

1.1.1.17.   (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja, valamint 89–91. cikke

A befolyásoló részesedés olyan »közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett«.

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

460

1.1.1.18.   (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja, 243. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 258. cikke, valamint 266. cikkének (3) bekezdése a 2018. december 31-én alkalmazandó változatban, vagy adott esetben a CRR 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 253. cikkének (1) bekezdése és 268. cikkének (4) bekezdése.

Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja), ebben a tételben kell feltüntetni.

470

1.1.1.19.   (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja, valamint 379. cikkének (3) bekezdése

A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250  %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni.

471

1.1.1.20.   (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja, valamint 153. cikkének (8) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

472

1.1.1.21.   (–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja, valamint 155. cikkének (4) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

480

1.1.1.22.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

490

1.1.1.23.   (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek a CRR 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített 10 %-os küszöb alkalmazásával le kell vonni.

500

1.1.1.24.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45. és 47. cikke, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 49. cikkének (1)–(3) bekezdése és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 10 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

510

1.1.1.25.   (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

A CRR 48. cikkének (1) bekezdése

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen és közvetett intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

520

1.1.1.26.   CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 469–472., 478, valamint 481. cikke

A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

524

1.1.1.27.   (–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

529

1.1.1.28.   CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, illetve egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

530

1.1.2.   KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

A CRR 61. cikke

540

1.1.2.1.   Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, 52–54. cikke, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

550

1.1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, valamint 52–54. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

560

1.1.2.1.2 (*)   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

570

1.1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 51. cikkének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

580

1.1.2.1.4.   (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját AT1 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 57. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben.

590

1.1.2.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott AT1 tőkeinstrumentumok.

620

1.1.2.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

621

1.1.2.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

622

1.1.2.1.5.   (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A CRR 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

660

1.1.2.2.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 484–487., 489. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

670

1.1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 85. és 86. cikke

A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

680

1.1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

690

1.1.2.5.   (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja, valamint 58. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket.

700

1.1.2.6.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, valamint 59., 60. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

710

1.1.2.7.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, valamint 59. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

720

1.1.2.8.   (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

A CRR 56. cikkének e) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete« tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében).

730

1.1.2.9.   AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 474., 475., 478. és 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

740

1.1.2.10.   AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni.

E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Így ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

744

1.1.2.11.   (–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

748

1.1.2.12.   AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, illetve egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

750

1.2.   JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

A CRR 71. cikke

760

1.2.1.   T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 62. cikkének a) pontja, 63–65. cikke, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

770

1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

780

1.2.1.2 (*)   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

790

1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 62. cikkének b) pontja, valamint 65. cikke

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

800

1.2.1.4.   (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját T2 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 67. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben.

810

1.2.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott T2 tőkeinstrumentumok.

840

1.2.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

841

1.2.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

842

1.2.1.5.   (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A CRR 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját T2 tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

880

1.2.2.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 484. 486., 488., 490. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

890

1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 87. és 88. cikke

A leányvállalatok szavatoló tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

900

1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

910

1.2.5.   Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

A CRR 62. cikkének d) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB-módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza.

920

1.2.6.   Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

A CRR 62. cikkének c) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza.

930

1.2.7.   (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja, valamint 68. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket.

940

1.2.8.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, valamint 68–70. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a T2 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

950

1.2.9.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

960

1.2.10.   T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 476–478., valamint 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

970

1.2.11.   T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

A CRR 56. cikkének e) pontja

A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni.

E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

974

1.2.12.   (–) Pótlólagos levonások az T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

978

1.2.13.   T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, illetve egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

1.3.   C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke

020

1*   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások

030

1**   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint

A CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások

040

1.1.   HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja

050

1.1.1.   Sztenderd módszer (SA)

CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén.

060

1.1.1.1.   Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé a CRR 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével.

070

1.1.1.1.01.   Központi kormányzatok vagy központi bankok

Lásd a CR SA táblát

080

1.1.1.1.02.   Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

Lásd a CR SA táblát

090

1.1.1.1.03.   Közszektorbeli intézmények

Lásd a CR SA táblát

100

1.1.1.1.04.   Multilaterális fejlesztési bankok

Lásd a CR SA táblát

110

1.1.1.1.05.   Nemzetközi szervezetek

Lásd a CR SA táblát

120

1.1.1.1.06.   Intézmények

Lásd a CR SA táblát

130

1.1.1.1.07.   Vállalkozások

Lásd a CR SA táblát

140

1.1.1.1.08.   Lakosság

Lásd a CR SA táblát

150

1.1.1.1.09.   Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

Lásd a CR SA táblát

160

1.1.1.1.10.   Nemteljesítő kitettségek

Lásd a CR SA táblát

170

1.1.1.1.11.   Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

Lásd a CR SA táblát

180

1.1.1.1.12.   Fedezett kötvények

Lásd a CR SA táblát

190

1.1.1.1.13.   Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

Lásd a CR SA táblát

200

1.1.1.1.14.   Kollektív befektetési formák (KBF)

Lásd a CR SA táblát

210

1.1.1.1.15.   Részvényjellegű kitettségek

Lásd a CR SA táblát

211

1.1.1.1.16.   Egyéb tételek

Lásd a CR SA táblát

220

1.1.1.2.   Értékpapírosítási pozíciók (SA)

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

230

1.1.1.2.*   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

240

1.1.2.   Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

250

1.1.2.1.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF mellőzésével)

260

1.1.2.1.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

270

1.1.2.1.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

280

1.1.2.1.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

290

1.1.2.1.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

300

1.1.2.1.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

310

1.1.2.2.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával)

320

1.1.2.2.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

330

1.1.2.2.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

340

1.1.2.2.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

350

1.1.2.2.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

360

1.1.2.2.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

370

1.1.2.2.06.   Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

Lásd a CR IRB táblát

380

1.1.2.2.07.   Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

Lásd a CR IRB táblát

390

1.1.2.2.08.   Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

Lásd a CR IRB táblát

400

1.1.2.2.09.   Lakosság – egyéb kkv

Lásd a CR IRB táblát

410

1.1.2.2.10.   Lakosság – egyéb nem kkv

Lásd a CR IRB táblát

420

1.1.2.3.   Részvényjellegű kitettségek (IRB)

Lásd a CR EQU IRB táblát

430

1.1.2.4.   Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

440

1.1.2.4*   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

450

1.1.2.5.   Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

A feltüntetendő érték a CRR 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték.

460

1.1.3.   Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

A CRR 307–309. cikke

490

1.2.   ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

500

1.2.1.   Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

510

1.2.2.   Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

520

1.3.   POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

530

1.3.1.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke

540

1.3.1.1.   Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén.

550

1.3.1.2.   Részvényjellegű kitettségek

MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén.

555

1.3.1.3.   Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára

A CRR 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően azonnal, vagy a CRR 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott korlátnak megfelelően történik. A CRR az ilyen pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz.

A CRR 348. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del.

A CRR 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del.

556

1.3.1.3*   Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák

Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ.

557

1.3.1.3.**   Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák

Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek.

560

1.3.1.4.   Deviza

Lásd az MKR SA FX táblát

570

1.3.1.5.   Áru

Lásd az MKR SA COM táblát

580

1.3.2.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke

Lásd az MKR IM táblát

590

1.4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a tétel értéke nulla.

600

1.4.1.   Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

Lásd az OPR táblát

610

1.4.2.   Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA)

Lásd az OPR táblát

620

1.4.3.   Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

Lásd az OPR táblát

630

1.5.   FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Kizárólag a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd még a CRR 97. cikkét.

A CRR 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük.

A CRR 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük:

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték nulla.

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték az első és a második összeg különbözete.

640

1.6.   A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát.

650

1.6.1.   Fejlett módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

660

1.6.2.   Sztenderd módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

670

1.6.3.   Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

680

1.7.   KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 395–401. cikke

690

1.8.   EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók.

Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük:

a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, a CRR 458. és 459. cikkével összhangban;

a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához.

710

1.8.2.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján

A CRR 458. cikke

720

1.8.2*   Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények

A CRR 458. cikke

730

1.8.2**   Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények

A CRR 458. cikke

740

1.8.2***   Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények

A CRR 458. cikke

750

1.8.3.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján

A CRR 459. cikke

760

1.8.4.   Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A CRR 3. cikke

A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény a CRR 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30).

770–900

1.8.5.   Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

Az intézményeknek a 770–900 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük.

A 770–900 sor a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeket jeleníti meg azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR előírásai szerint kell kiszámítani.

A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségértéknek, figyelembe véve a CRR 247. cikkének (6) bekezdésével összhangban alkalmazott teljes kockázati súlyt és a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete 3. szakaszának 4. alszakaszában említett felső határokat.

770

1.8.5.   Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint harmadik része II. címének 5. fejezete.

780

1.8.5.1.   Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke

790

1.8.5.1.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke

800

1.8.5.1.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

810

1.8.5.2.   Sztenderd módszer (SEC-SA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 262. cikke és 269. cikke

820

1.8.5.2.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke és 269. cikke

830

1.8.5.2.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 261. cikke és 262. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

840

1.8.5.3.   Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke

850

1.8.5.3.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. cikke

860

1.8.5.3.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

870

1.8.5.4.   Belső értékelési módszer (IAA)

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

880

1.8.5.4.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

890

1.8.5.4.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

900

1.8.5.5.   Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

A CRR 254. cikkének (7) bekezdése

910–1040

1.8.6.   Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

Az intézményeknek a 910–1040 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük.

A 910–1040 sor a kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában a kereskedési könyvben lévő azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek teljes kockázati kitettségértékét a CRR előírásainak megfelelően kell kiszámítani. Ugyanakkor a módosított CRR 338. cikkének megfelelően a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókat nem ezekben a sorokban, hanem a MKR SA CTP táblában kell feltüntetni.

A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a teljes kockázati kitettségértéknek, amely a CRR 337. cikkének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. A feltüntetett összegnek figyelembe kell vennie a CRR 337. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó teljes kockázati súlyt, valamint a CRR 335. cikke szerint a nettó pozícióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény korlátozását.

A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazott módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna.

910

1.8.6.   Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja és (4) bekezdése, 335. cikke és 337. cikke

920

1.8.6.1.   Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke

930

1.8.6.1.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 337. cikke

940

1.8.6.1.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

950

1.8.6.2.   Sztenderd módszer (SEC-SA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, valamint 261., 262., 269. és 337. cikke

960

1.8.6.2.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 269. cikke és 337. cikke

970

1.8.6.2.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 261., 262. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

980

1.8.6.3.   Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke

990

1.8.6.3.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 337. cikke

1000

1.8.6.3.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

1010

1.8.6.4.   Belső értékelési módszer (IAA)

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

1020

1.8.6.4.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

1030

1.8.6.4.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

1040

1.8.6.5.   Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

A CRR 254. cikkének (7) bekezdése, 337. cikke

1.4.   C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sorok

010

1.   CET1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

020

2. A   CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

030

3.   T1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja

A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

040

4.   A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

050

5.   Teljes tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja

a teljes tőkemegfelelési mutató az intézmény szavatoló tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

060

6.   A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatoló tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

130

13.   Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljes tőkemegfelelési mutató (8 %);

ii)

a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban meghatározott pótlólagos szavatolótőke-megfelelési (2. pillér szerinti követelmények – P2R) mutató.

Ebben a tételben a teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amint azt az illetékes hatóság az intézménnyel közölte. A TSCR fogalommeghatározása az EBA SREP GL 1.2. szakaszában található.

Ha az illetékes hatóság nem közölt pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

140

13*   TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató (4,5 %);

ii)

a 130 sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó.

Ha az illetékes hatóság nem közölt CET1 tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

150

13**   TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapvető tőke megfelelési mutató (6 %);

ii)

a 130 sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó.

Ha az illetékes hatóság nem közölt alapvető tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

160

14.   Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 130. sorban említett TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ebben a tételben az EBA SREP GL 1.2. szakaszában meghatározott teljestőkekövetelmény-mutatót (OCR) kell megjeleníteni.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

170

14*   OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 140. sorban említett CET1 tőkéből képzendő TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

180

14**   OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 150. sorban említett alapvető tőkéből képzendő TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

190

15.   OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 160. sorban említett OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, az EBA SREP GL-ben meghatározott 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G). A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

200

15*   OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 170. sorban említett CET1 tőkéből képzendő OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, a 190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

210

15**   OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 180. sorban említett alapvető tőkéből képzendő OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, a 190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

1.5.   C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sorok

010

1.   Halasztott adókövetelések összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

020

1.1.   Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

A CRR 39. cikkének (2) bekezdése

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni.

030

1.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók.

040

1.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor a CRR 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöböt kell alkalmazni.

050

2.   Halasztott adókötelezettségek összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

060

2.1.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése

Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális javak vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét.

070

2.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikke

080

2.2.1.   Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez.

090

2.2.2.   Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak.

093

2A.   Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések

A CRR 39. cikkének (1) bekezdése

Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet a CRR 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatoló tőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg.

096

2B.   250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

A CRR 48. cikkének (4) bekezdése

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve a CRR 470. cikkének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.

097

2C.   0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának és 470. cikkének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.

100

3.   Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

110

3.1.   A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

120

3.1.1.   Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

130

3.1.2.   Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

131

3.1.3.   Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

A CRR 34., 110. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

140

3.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

145

4.   Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

150

4.1.   Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

155

4.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

160

5.   Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához

A CRR 62. cikkének d) pontja

A CRR 62. cikkének d) pontja alapján az IRB-módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB-módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

170

6.   A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

A CRR 62. cikkének c) pontja

A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe.

A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.

180

7.   Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához

A CRR 62. cikkének c) pontja

A CRR 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

190

8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

200

9.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

A CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöböt tartalmazza.

Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

210

10.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

A CRR 48. cikkének (1) bekezdése

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöböt tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöb után kell alkalmazni.

A küszöböt úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladhatja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át.

225

11.1.   Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának a) alpontja

226

11.2.   Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának b) alpontja

230

12   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 44–46. és 49. cikke.

240

12.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 46. és 49. cikke

250

12.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 46. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

260

12.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikke megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

270

12.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

280

12.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

290

12.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

291

12.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

292

12.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

293

12.3.3.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke

300

13.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 58–60. cikke

310

13.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

320

13.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

330

13.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

340

13.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

350

13.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

360

13.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

361

13.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

362

13.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

363

13.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke

370

14.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 68–70. cikke

380

14.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

390

14.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

400

14.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

410

14.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

420

14.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

430

14.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

431

14.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

432

14.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

433

14.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke

440

15.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

450

15.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

460

15.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

470

15.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

480

15.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

490

15.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

500

15.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

501

15.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

502

15.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

503

15.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke

510

16.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 58. és 59. cikke

520

16.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke

530

16.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (56. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

540

16.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

550

16.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

560

16.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

570

16.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

571

16.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

572

16.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

573

16.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke

580

17.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 68. és 69. cikke

590

17.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke

600

17.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (66. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

610

17.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

620

17.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

630

17.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

640

17.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

641

17.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

642

17.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

643

17.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke

650

18.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése

660

19.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 60. cikkének (4) bekezdése

670

20.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 70. cikkének (4) bekezdése

680

21.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell.

690

22.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell.

700

23.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell.

710

24.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell.

720

25.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell.

730

26.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell.

740

27.   Kombinált pufferkövetelmény

A CRD 128. cikkének 6. pontja

750

Tőkefenntartási puffer

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

760

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

770

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

780

Rendszerkockázati tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

800

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

810

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

820

28   A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

A CRD 104. cikkének (2) bekezdése

Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból pótlólagos szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a pótlólagos szavatolótőke-követelményt ebben a cellában kell megadni.

830

29   Induló tőke

A CRD 12. és 28–31. cikke, valamint a CRR 93. cikke

840

30   Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

A CRR 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

850

31   Nem hazai eredeti kitettségek

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

860

32   Teljes eredeti kitettség

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

870

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

A CRR 500. cikkének (4) bekezdése

Ebben a cellában a 880-as cellában feltüntetett összeg és a CRR szerinti teljes tőkekövetelmény különbözetét kell megadni.

A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni.

880

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

A CRR 500. cikkének (4) bekezdése

A CRR szerinti teljes tőkekövetelmény a CRR 500. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően kiigazítva (vagyis teljes mértékben kiigazítva, hogy tükrözze a szavatoló tőkének a 93/6/EGK és a 2000/12/EK irányelv 2007. január 1. előtt hatályos szövege szerinti számítása, illetve a CRR szerinti szavatolótőke-számítás közötti mindazon különbségeket, amelyek abból adódnak, hogy a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete értelmében a várható és a nem várható veszteséget elkülönítetten kell kezelni).

A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni.

890

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Ebben a cellában a CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke teljes minimumösszegének 80 %-a, amelyet az intézmény a 93/6/EGK irányelv 4. cikke értelmében lenne köteles tartani, az említett irányelv, valamint a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2007. január 1. előtt hatályos rendelkezéseivel összhangban).

900

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

A CRR 500. cikkének (2) és (3) bekezdése

Ebben a cellában a CRR 500. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke 80 %-a, amelyet az intézmény a 92. cikk értelmében lenne köteles tartani, a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezete vagy harmadik része III. címe 4. fejezete helyett adott esetben a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete és harmadik része III. címe 2. vagy 3. fejezete szerint számítva).

910

A teljes szavatoló tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak (vagy sztenderd módszernek) megfelelő szavatolótőke-követelmények tekintetében

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 500. cikkének (2) bekezdése

Ezt a sort a következőképpen kell kitölteni:

a CRR 500. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén és ha a 880-as sor < a 890-es sor: a 890-es sor és a 880-as sor különbsége

vagy a CRR 500. cikke (2) bekezdésének alkalmazása esetén és ha a C 01.00. tábla 010-es sora < a C 04.00-es tábla 900-as sora: a C 04.00-es tábla 900-as sora és a C 01.00-es tábla 010-es sora közötti különbség

1.6.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.1.   Általános megjegyzések

15.

A CA5 a CRR 465–491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze.

16.

A CA5 az alábbi szerkezetet követi:

a)

Az 5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a végleges rendelkezésekkel összhangban a CA1 táblán megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E táblázat elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek »kiigazításaként« jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatoló tőke elemeire.

b)

Az 5.2. tábla a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

17.

Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop).

18.

Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében foglalt átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

19.

Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.2.   C 05.01 – Átmeneti Rendelkezések (CA5.1)

20.

Az intézményeknek az 5.1. táblában a CRR 465–491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest.

21.

Az intézmények a 020–060. sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokrüól szolgáltatnak adatot. A CA 5.1. tábla 060. sorának 010–030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA 5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le.

22.

Az intézmények a 070–092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatnak a CRR 479. és 480. cikke szerint.

23.

A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatot.

24.

Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5 tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

A CET1 tőke kiigazításai

020

Az AT1 tőke kiigazításai

030

A T2 tőke kiigazításai

040

A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások

A 040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél figyelembe kell venni a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében, vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását, a CRR 92. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik.

Míg a 010–030. oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 040. oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok.

050

Alkalmazandó százalékos arány

060

Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül

A 060. oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét tartalmazza. Az itt megadott érték alapján számíthatók a kiigazítások.


Sorok

010

1.   Kiigazítások összesen

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

020

1.1.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok

A CRR 483–491. cikke

Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül.

030

1.1.1.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikke

040

1.1.1.1.   A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése

050

1.1.1.2.   Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdése

060

1.1.2.   Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as sorából kell átvezetni.

070

1.2.   Kisebbségi részesedések és azok megfelelői

A CRR 479. és 480. cikke

Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőkeként figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemekben.

080

1.2.1.   Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek

A CRR 479. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg.

090

1.2.2.   A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 84. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

091

1.2.3.   Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 85. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

092

1.2.4.   A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 87. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

100

1.3.   Egyéb átmeneti kiigazítások

A CRR 467–478., valamint 481. cikke

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

110

1.3.1.   Nem realizált nyereség és veszteség

A CRR 467. és 468. cikke

Ez a sor a valós értéken értékelt nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

120

1.3.1.1.   Nem realizált nyereség

A CRR 468. cikkének (1) bekezdése

130

1.3.1.2.   Nem realizált veszteség

A CRR 467. cikkének (1) bekezdése

133

1.3.1.3.   Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége

A CRR 468. cikke

136

1.3.1.4.   A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége

A CRR 467. cikke

138

1.3.1.5.   Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 468. cikke

140

1.3.2.   Levonások

A CRR 36. cikkének (1) bekezdése, valamint 469–478. cikke

Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

150

1.3.2.1.   Folyó üzleti év veszteségei

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eredeti levonás.

Akkor, ha a vállalkozásoknak csak a jelentős veszteségeket kell levonniuk:

ha a teljes nettó évközi veszteség jelentős, akkor a teljes maradványösszeget a T1 tőkéből kell levonni; vagy

ha a teljes nettó évközi veszteség nem jelentős, akkor maradványösszeg levonására nem kerül sor.

160

1.3.2.2.   Immateriális javak

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

Az immateriális javak levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 37. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti eredeti levonás.

170

1.3.2.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke

A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes érték.

180

1.3.2.4.   Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (6) bekezdése, valamint 478. cikke

A céltartalékoknak a várható veszteséghez viszonyítva IRB-módszerrel számított hiányaként levonandó összeg meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 40. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredeti levonás.

190

1.3.2.5.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (7) bekezdése, valamint 473. és 478. cikke

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 41. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti eredeti levonás.

194

1.3.2.5.*   ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel

A CRR 473. cikke

198

1.3.2.5.**   ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel

A CRR 473. cikke

200

1.3.2.6.   Saját tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

210

1.3.2.6.1.   Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A saját CET1 tőkeinstrumentumok levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 42. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik, az intézményeknek a saját CET1 tőkeinstrumentumokban meglévő részesedéseiket közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

211

1.3.2.6.1**   ebből: közvetlen részesedések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének a) pontja

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni.

212

1.3.2.6.1*   ebből: közvetett részesedések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének b) pontja

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni.

220

1.3.2.6.2.   Saját AT1 tőkeinstrumentumok

A CRR 56. cikkének a) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A fenti részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 57. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 475. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját AT1 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

221

1.3.2.6.2**   ebből: közvetlen részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

222

1.3.2.6.2*   ebből: közvetett részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

230

1.3.2.6.3.   Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 66. cikkének a) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 67. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 477. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját T2 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

231

ebből: közvetlen részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

232

ebből: közvetett részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

240

1.3.2.7.   Kölcsönös részesedések

Mivel a maradványösszeg kezelése attól függően változik, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezet CET1 tőkéjében, AT1 tőkéjében vagy járulékos tőkéjében lévő részesedés jelentősnek minősül-e vagy sem (a CRR 472. cikkének (9) bekezdése, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 477. cikkének (3) bekezdése), az intézményeknek a kölcsönös részesedéseiket jelentős részesedésre és nem jelentős részesedésre kell lebontaniuk.

250

1.3.2.7.1.   Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (9) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti eredeti levonás.

260

1.3.2.7.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

270

1.3.2.7.1.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

280

1.3.2.7.2.   Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

290

1.3.2.7.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

300

1.3.2.7.2.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

310

1.3.2.7.3.   Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

320

1.3.2.7.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

330

1.3.2.7.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

340

1.3.2.8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

350

1.3.2.8.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (10) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti eredeti levonás.

360

1.3.2.8.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének c) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

370

1.3.2.8.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének c) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

380

1.3.2.9.   A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 470. cikkének (2) és (3) bekezdése

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 470. cikkének (1) bekezdése

385

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 478. cikke, valamint 472. cikkének (5) bekezdése

A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja a CRR 470. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt 10 %-os küszöböt.

390

1.3.2.10.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

400

1.3.2.10.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (11) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerinti eredeti levonás.

410

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének d) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

420

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének d) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

425

1.3.2.11.   Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól

A CRR 471. cikke

430

1.3.3.   További szűrők és levonások

A CRR 481. cikke

Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

A CRR 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, a CRR második része szerint azonban elő nem írt szűrőkről és levonásokról.

440

1.3.4.   Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások

Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

1.6.3.   C 05.02 – Szerzett Jogok Alapján Figyelembe Vett Tőkeinstrumentumok: Állami Támogatásnak Nem Minősülő Instrumentumok (CA5.2)

25.

Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (a CRR 484–491. cikke).

1.6.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke

A CRR 484. cikkének (3)–(5) bekezdése

Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt.

020

A korlátszámítás alapja

A CRR 486. cikkének (2)–(4) bekezdése

030

Alkalmazandó százalékos arány

a CRR 486. cikkének (5) bekezdése

040

Korlát

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

050

(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

060

A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg

A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel.

Sorok

010

1.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok

A CRR 484. cikkének (3) bekezdése

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

020

2.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikkének (4) bekezdése

030

2.1.   Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen

A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 4. pontja és 489. cikke

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

040

2.2.   Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok

A CRR 489. cikke

050

2.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

060

2.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

070

2.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

080

2.3.   A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikkének (1) bekezdése

A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

090

3.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikkének (5) bekezdése

100

3.1.   Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen

A CRR 490. cikke

110

3.2.   Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek

A CRR 490. cikke

120

3.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

130

3.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

140

3.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

150

3.3.   A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikkének (2) bekezdése

A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely a T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

2.   CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

26.

A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. Ez a tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:

a)

a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

b)

részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről;

c)

az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

d)

a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

27.

A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010–060-as és 250–400-as oszlopban szolgáltatnak adatot.

28.

A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük a CRR összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatási időpontban alkalmazandó volt.

2.2.   RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

29.

A tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070–210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatoló tőke mértékét.

30.

A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatoló tőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3.   AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31.

A tábla harmadik része (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250–400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatoló tőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze.

32.

A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatoló tőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is.

33.

Mivel a tábla harmadik része »hozzájárulásokat« említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól.

34.

A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatoló tőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat.

35.

Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából.

36.

Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Ha a részcsoportra adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, a részcsoport is benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla.

37.

Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavato lótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatoló tőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4.   C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)

Oszlopok

Útmutató

250–400

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót.

410-480

TŐKEPUFFEREK

Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót.


Sorok

Útmutató

010

ÖSSZESEN

Ebben a sorban a C 06.02-es tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni.

2.5.   C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

Oszlopok

Útmutató

010-060

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

E tábla célja, hogy a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat.

010

NÉV

A konszolidáció körébe bevont szervezet neve.

020

KÓD

Ez a kód egy sorazonosító, amely a tábla minden egyes sorát egyedileg azonosítja.

A konszolidáció körébe bevont szervezethez tartozó kód.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ.

025

LEI-KÓD

A LEI a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által referenciakódként javasolt, a G20 által elfogadott jogalany-azonosító, amely a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felek egyedi és globális azonosítására szolgál.

A LEI-rendszer teljeskörű bevezetéséig a tranzakciós partnerekhez előzetes LEI kódot rendel a Szabályozói Felügyeleti Bizottság (ROC) által jóváhagyott Helyi Operatív Egység (LOU) (részletes információk a következő weboldalon találhatók: www.leiroc.org).

Ha egy adott partner rendelkezik LEI-kóddal, akkor ezt a kódot kell feltüntetni a partner azonosítására.

030

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM)

Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre a CRR és a CRD szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak.

Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni.

Image 1
Kisebbségi részesedések:

A CRR 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva a CRR követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások.

035

SZERVEZET TÍPUSA

A szervezet típusát a következő kategóriák alapján kell feltüntetni:

a)

hitelintézet

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja;

b)

befektetési vállalkozás

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja;

c)

pénzügyi intézmény (egyéb)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 20., 21. és 26. pontja

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti pénzügyi intézmények, amelyek a d), f) vagy g) kategória egyikébe sem tartoznak;

d)

(vegyes) pénzügyi holdingtársaság

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 20. és 21. pontja

e)

kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja;

f)

különleges célú gazdasági egység

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontja;

g)

fedezettkötvény-társaság

Fedezett kötvények kibocsátása vagy fedezett kötvény fedezetéül szolgáló biztosíték tartása céljából létrehozott szervezet, ha a fenti a), b) vagy d)–f) kategóriák egyikébe sem tartozik;

h)

egyéb típusú szervezet

Az a)–g) pontban említettektől eltérő szervezet

Amennyiben valamely szervezet nem tartozik a CRR és a CRD hatálya alá, de a bázeli előírásokkal legalább egyenértékű előírások hatálya alá tartozik, a vonatkozó kategóriát a legnagyobb gondosság elve alapján kell meghatározni.

040

AZ ADATOK TERJEDELME: egyedi alapon teljeskörűen konszolidált (SF) vagy egyedi alapon részlegesen konszolidált (SP)

Az SF értéket teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

Az SP értéket részlegesen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

050

ORSZÁGKÓD

Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk.

060

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljeskörű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. A CRR 4. cikke 16. pontjának megfelelően egy leányvállalat leányvállalatában birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik.

070-240

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

A részletes információkat tartalmazó rész (070–240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – a CRR szerinti tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 030-as oszlop értéke IGEN).

Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni.

Az adatokat az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokkal összhangban kell megadni (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). A CRR-től eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő tagoltságú adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak.

Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix működési költségeiről:

A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutató CRR 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix működési költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket.

A teljes kockázati kitettségértéknek a fix működési költségekhez kapcsolódó részét e tábla 2. részének 100. oszlopában kell megadni.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 080–110-es oszlopok összegét kell megadni.

080

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 040. sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 490. sorában (AZ ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege.

090

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg.

100

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték.

Ebben az oszlopban kell megadni a fix működési költségeket, ezen belül a CA2-es tábla 630-as sorának értékét (FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK).

110

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2-es tábla 640-es, 680-as és 690-es sorában megadott értékek összege.

120-240

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye szerinti helyi tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

120

SZAVATOLÓ TŐKE

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1-es tábla 010-es sorában (SZAVATOLÓ TŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg.

130

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

140

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja

150

T1 TŐKE ÖSSZESEN

A CRR 25. cikke

160

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

170

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

A CRR 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja

180

CET1 TŐKE

A CRR 50. cikke

190

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 81. cikke

Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

200

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja

210

AT1 TŐKE

A CRR 61. cikke

220

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

230

T2 TŐKE

A CRR 71. cikke

240

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a CRR 87. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait, vagyis az az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

250–400

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

250-290

KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

250

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 260–290. oszlopok összegét kell megadni.

260

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó, CRR szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált szolvenciamutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül.

270

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén a CRR szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel.

280

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is.

A fix működési költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni.

290

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában.

300–400

HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓ TŐKÉHEZ

A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a tőkemegfelelési mutatót.

A 300–350. oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatoló tőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható és/vagy a szavatoló tőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetében meghatározott küszöb függvényében a 360–400. oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatoló tőkéhez.

Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatoló tőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatoló tőkéjéhez való nettó hozzájárulás, vagyis főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatoló tőke adható meg.

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

300-350

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a CRR második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

300

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A CRR 87. cikke

310

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 85. cikke

320

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 84. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének CRR szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege.

330

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 86. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege.

340

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 88. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatoló tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege.

350

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

360–400

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

A CRR 18. cikke

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

360

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

370

EBBŐL: CET1 TŐKE

380

EBBŐL: AT1 TŐKE

390

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is.

400

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni.

410-480

TŐKEPUFFEREK

A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4-es tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a CRD-t átültető nemzeti intézkedéseken és a CRR-n alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is.

410

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY

A CRD 128. cikkének 6. pontja

420

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

430

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni.

440

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

450

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke

Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell megadni.

470

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke

Ebben a cellában a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

480

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke

Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

3.   HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

38.

A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Ezenkívül az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.1.   Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák

39.

A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be.

40.

A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

41.

A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza.

42.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt.

43.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik.

44.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul.

45.

A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2.   A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás

46.

A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2.   C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.1.   Általános megjegyzések

47.

A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

a)

a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

b)

a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2.   A CR SA tábla alkalmazási köre

48.

A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához.

49.

A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni.

50.

Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:

a)

a CRR 112. cikkének m) pontja szerinti »értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

b)

a szavatoló tőkéből levont kitettségek.

51.

A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

a)

a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

b)

a kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

c)

a CRR 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő elszámolási kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

52.

A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is.

53.

Ezenkívül a CR SA a 290–320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről.

54.

Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:

a)

központi kormányzatok vagy központi bankok (a CRR 112. cikkének a) pontja);

b)

regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (a CRR 112. cikkének b) pontja);

c)

közszektorbeli intézmények (a CRR 112. cikkének c) pontja);

d)

intézmények (a CRR 112. cikkének f) pontja);

e)

vállalkozások (a CRR 112. cikkének g) pontja);

f)

lakosság (a CRR 112. cikkének h) pontja).

55.

A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontja szerinti kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontja szerinti kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti.

56.

A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla »központi kormányzatok vagy központi bankok«, »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok«, »közszektorbeli intézmények«, »intézmények«, »vállalkozások« és »lakosság« kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő« vagy »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal.

57.

Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a »nemteljesítő« kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor az információt az »intézmények« kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.3.   A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel

58.

A kitettségeknek a CRR 112. cikkében meghatározott különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:

a)

az első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget a CRR 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

b)

a második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

59.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak.

60.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek).

61.

A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok).

62.

A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Így a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem zárja ki, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek.

63.

Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba az osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez lenne a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza lenne. Ekkor az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának.

64.

Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolás az alábbi sorrendet követné:

1.

értékpapírosítási pozíciók;

2.

kiemelkedően magas kockázatú kitettségek;

3.

részvényjellegű kitettségek;

4.

nemteljesítő kitettségek;

5.

kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

6.

ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

7.

egyéb tételek;

8.

rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

9.

valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek; multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek; nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal és lakossággal szembeni kitettségek.

65.

A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)–(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni.

66.

A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az »egyéb kockázati súlyok« sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg).

67.

A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség

 

 

A 112. cikk m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 2

Értékpapírosítási pozíciók

NEM

Image 3

 

 

A 112. cikk k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 4

Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (lásd még a 128. cikket)

NEM

Image 5

 

 

A 112. cikk p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 6

Részvényjellegű kitettségek (lásd még a 133. cikket)

NEM

Image 7

 

 

A 112. cikk j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 8

Nemteljesítő kitettségek

NEM

Image 9

 

 

A 112. cikk l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 10

Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek

Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még a 129. cikket)

E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.

NEM

Image 11

 

 

A 112. cikk i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 12

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még a 124. cikket)

NEM

Image 13

 

 

A 112. cikk q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 14

Egyéb tételek

NEM

Image 15

 

 

A 112. cikk n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image 16

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek

NEM

Image 17

 

 

Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.

Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek

Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek

Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek

Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek

Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek

Intézményekkel szembeni kitettségek

Vállalkozásokkal szembeni kitettségek

Lakossággal szembeni kitettségek

3.2.4.   A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata

3.2.4.1.   Az »intézmények« kitettségi osztály

68.

A CRR 113. cikkének (6)–(7) bekezdése szerinti, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja:

69.

A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek.

70.

A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint »az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.« Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2.   A »fedezett kötvények« kitettségi osztály

71.

Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba:

72.

A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötvényeknek a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3.   A »kollektív befektetési formák« kitettségi osztály

73.

A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni.

3.2.5.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték, a CRR 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete, vagy a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek eredeti kitettségértéke a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettség.

A lízing kitettségértékét a CRR 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza.

A CRR 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosítéknak megfelelően kell feltüntetni.

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti repoügyletekre, értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adására vagy kölcsönbe vételére, illetve egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletekre kiterjedő nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási keretmegállapodás formájában megjelenő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását a 010. oszlopban kell feltüntetni. Emiatt a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, repoügyletre vonatkozó nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. és 221. cikke szerint számított E* értékét a CR SA tábla 010-es oszlopában kell feltüntetni.

030

(–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok

A CRR 24. és 111. cikke

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok.

040

Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség

A 010-es és 030-as oszlop összege.

050 – 100

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

Ha a kitettségértéket biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni:

a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték;

figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

Lásd még a 4.1.1. pontban található útmutatót.

050 – 060

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (Ga)

A CRR 235. cikke

A CRR 239. cikkének (3) bekezdése a Ga korrigált értéket határozza meg előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén.

050

Garanciák

A CRR 203. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatíváktól eltérő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

060

Hitelderivatívák

A CRR 204. cikke.

070 – 080

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Ezek az oszlopok a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontja, valamint 196., 197. és 200. cikke szerint előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak. Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

070

Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere

A CRR 222. cikkének (1)–(2) bekezdése

080

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

A CRR 232. cikke.

090 – 100

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A CRR 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

110

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után

120-140

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

A CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikke. Magában foglalja a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását a CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

120

A kitettség volatilitási korrekciós tényezője

A CRR 223. cikkének (2)–(3) bekezdése

A feltüntetendő értéket a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása adja meg: (Eva–E) = E*He.

130

(–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam)

A CRR 239. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel magában foglalja a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat.

A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza.

140

(–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció

A CRR 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1].

150

Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*)

A CRR 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése, valamint 228. cikkének (1) bekezdése.

160 – 190

A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban

A CRR 111. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (56) bekezdése A CRR 222. cikkének (3) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése

A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük.

200

Kitettségérték

A CRR harmadik része II. címe 4. fejezete 4. szakaszának 111. cikke.

Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez a CRR 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni.

210

Ebből: Partnerkockázatból származó

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 2., 3., 4. és 5. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettségérték.

215

A kkv-szorzó előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevétele nélkül.

220

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 500. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevételével.

230

Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel

A CRR 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja

240

Ebből: központi kormányzattal megegyező hitelminősítéssel

A CRR 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja


Sorok

Útmutató

010

Teljes kitettség

015

Ebből: Nemteljesítő kitettségek

A CRR 127. cikke

Ezt a sort csak a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« és a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályokban kell jelenteni.

Ha egy kitettség a CRR 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti a CRR 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha a CRR 127. cikke szerinti nemteljesítő kitettségről van szó.

020

Ebből: KKV

Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni.

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket.

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

A CRR 125. cikke.

Csak az »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályban kell jelenteni.

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 150. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 148. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

070-130

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani.

Az adatot szolgáltató intézmény kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja, valamint 299. cikkének (2) bekezdése szerinti partnerkockázati pozícióit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül a kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk.

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 090., 110. és 130. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040. és 060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

090-130

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket; ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban.

A hosszú teljesítési idejű ügyleteket a CRR 272. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 130. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Ebben a sorban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyek a CRR 272. cikkének 11. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás megléte miatt nem sorolhatók sem a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, sem az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé.

140-280

KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

140

0  %

150

2 %

A CRR 306. cikkének (1) bekezdése

160

4 %

A CRR 305. cikkének (3) bekezdése

170

10  %

180

20  %

190

35  %

200

50  %

210

70  %

A CRR 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja

220

75  %

230

100  %

240

150  %

250

250  %

A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, valamint 48. cikkének (4) bekezdése

260

370  %

A CRR 471. cikke

270

1 250  %

A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, 379. cikke

280

Egyéb kockázati súlyok

Ez a sor a »kormányzat«, »vállalkozások«, »intézmények« és »lakosság« kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki.

Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok.

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése

A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell feltüntetni.

Lásd még a CRR 124. cikkének (2) bekezdését, valamint 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját.

290-320

Tájékoztató adatok

Lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában.

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 126. cikkének megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra kereskedelmi ingatlan nyújt-e fedezetet.

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra ingatlan nyújt-e fedezetet.

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

3.3.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.1.   A CR IRB tábla alkalmazási köre

74.

A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

i.

banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii.

kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii.

az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

75.

A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki.

76.

A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:

i.

a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii.

a CR SEC SA, CR SEC IRB és/vagy CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciókra;

iii.

a CRR 147. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközökre. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénz-állományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét a CRR 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv.

a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra;

A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek.

77.

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB- módszer).

A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni.

Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.2.   A CR IRB táblacsoport felosztása

78.

A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

1.

Összesen

(Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB-módszer szerint is)

2.

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

3.

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

4.1.

Vállalkozások – kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

4.2.

Vállalkozások – speciális hitelezés

(A CRR 147. cikkének (8) bekezdése)

4.3.

Vállalkozások – egyéb

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozások)

5.1.

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

(Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 154. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával)

5.2.

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

(Ingatlannal fedezett, az 5.1. pontban nem szereplő kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával)

5.3.

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

5.4.

Lakosság – egyéb kkv

(A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.1. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

5.5.

Lakosság – egyéb nem kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.2. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

3.3.3.   C 08.00 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

Útmutató

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket.

Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni.

Egyébként a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni.

Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A nemteljesítő kitettségek az utolsó minősítési kategóriá(k)ba sorolt, 100 %-os PD-értékű kitettségek.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük.

Az eredeti kitettségértéket a CRR 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban kell megadni.

A CRR 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti.

030

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

040-080

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

040-050

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott értékek.

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

040

GARANCIÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 236. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint, a (3) bekezdés kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A garanciákat a 040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha a kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 150-es oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni.

050

HITELDERIVATÍVÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 216. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 160-as oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni.

060

EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 232. cikke alkalmazandó.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközöket kell megadni. A belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A 060-as oszlopban kell feltüntetni akkor, ha az LGD értékében nem történik kiigazítás. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni.

070-080

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfél-kategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

090

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő ügyfél-kategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

100, 120

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

110

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 166. cikke, valamint 230. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti értéket kell feltüntetni.

Az I. mellékletben meghatározott instrumentumok esetében a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket az intézmény által választott módszertől függetlenül alkalmazni kell.

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének alkalmazásakor a 040–060. sorban (értékpapír-finanszírozási ügyletek, származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő kitettségek) a kitettségérték megegyezik a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettséggel. Ezeket az értékeket ebben az oszlopban, és nem a 130-as oszlopban (»Ebből: partnerkockázatból származó«) kell feltüntetni.

130

Ebből: Partnerkockázatból származó

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

140

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kitettségérték felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

150-210

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-értékeket.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 228. cikkének (2) bekezdése, 230. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 231. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz:

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően a központi kormányzattal vagy központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetében: a CRR 161. cikkének (3) bekezdése szerint. Lakossággal szembeni kitettségek: a CRR 164. cikkének (2) bekezdése.

Az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően.

150

GARANCIÁK

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

160

HITELDERIVATÍVÁK

Lásd a 050-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

170

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték.

A CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök.

180

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakaszában szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítást készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 193. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 194. cikkének (1) bekezdése szerinti értékek. A CRR 223. cikkének (2) bekezdése szerinti korrigált értéket (Cvam) kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

190-210

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett egyéb biztosíték.

190

INGATLAN

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkét.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték.

200

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkének (3) bekezdését.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

210

KÖVETELÉSEK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (5) bekezdése, valamint 229. cikkének (2) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

220

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák a CRR 202. cikke és 217. cikkének (1) bekezdése alapján. Lásd még a 040. »Garanciák« és a 050. »Hitelderivatívák« oszlopot.

230

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, a CRR harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A kitettséggel súlyozott átlagokat a 110. oszlopban meghatározott kitettségérték alapján kell kiszámítani.

Valamennyi hatást figyelembe kell venni, így az adatszolgáltatás kiterjed a jelzálogra alkalmazandó alsó határértékre is.

Az IRB-módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok a CRR 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek.

Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 110. oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni a CRR 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését.

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

A 230. oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagy méretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi vállalatok kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 240. oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe.

240

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

250

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A feltüntetett érték a CRR 162. cikkének felel meg. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni.

Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a »lakosság« kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki.

255

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó nem vehető figyelembe.

260

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzót figyelembe kell venni.

270

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték részletezése a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontja alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

280

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A várható veszteség meghatározását a CRR 5. cikkének (3) bekezdése, kiszámítását a CRR 158. cikke tartalmazza. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.

290

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az értékelési korrekciót, valamint a CRR 159. cikke szerinti egyedi és általános céltartalékokat kell feltüntetni. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfél-kategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni.

300

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

A CRR 172. cikkének (1) és (2) bekezdése.

A lakossági kitettségi osztály, valamint a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül.

A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfél-kategóriákhoz rendelnek a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. A CRR 172. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető.

Mivel ez az oszlop a minősítési rendszerek egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül.


Sorok

Útmutató

010

TELJES KITETTSÉG

015

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket.

020-060

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy származtatott ügyletek, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletek, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

040-060

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket és ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

Azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 060-as sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

A lakossággal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 166. cikkének (6) bekezdését.

A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfél-kategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 180. sorban kell feltüntetni.

Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Nincs irányadó skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg.

080

SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése Kizárólag a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek osztályaira vonatkozik.

090-150

A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA:

120

Ebből: az 1. kategóriában

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése, 1. táblázat.

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

A CRR 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése, valamint 230. cikkének (3) bekezdése.

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, a CRR 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni.

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

A felhígulási kockázat meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázati súly kiszámításával kapcsolatban lásd a CRR 157. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 166. cikkének (6) bekezdése szerint a vásárolt követelések kitettségértéke a kintlévőség összege a felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékekkel csökkentve.

3.3.4.   C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) (CR IRB 2 tábla)

Oszlop

Útmutató

005

Ügyfél-kategória (sorazonosító)

Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010-300

Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval.


Sor

Útmutató

010–001 – 010–NNN

Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-érték szerint növekvő sorrendben kell megadni. A nem teljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatait e tábla nem tartalmazza.

3.4.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS

79.

Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag az 1. és 2. táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni.

80.

A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül.

81.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1.   C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR SA tábla 010. oszlopával azonos meghatározás.

020

Nemteljesítő kitettségek

A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége.

Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. A CRR 112. cikkének j) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségekhez« sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba tartoznának.

A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti a CRR 112. cikkének j), k), illetve p) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségek«, »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyek beszámíthatók a T2 tőkébe, a CRR 62. cikkének c) pontjában említett felső határ alkalmazása előtt.

A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

075

Kitettségérték

A CR SA tábla 200. oszlopával azonos meghatározás.

080

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 215. oszlopával azonos meghatározás.

090

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 220. oszlopával azonos meghatározás.


Sorok

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

A CRR 112. cikkének a) pontja.

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

A CRR 112. cikkének b) pontja.

030

Közszektorbeli intézmények

A CRR 112. cikkének c) pontja.

040

Multilaterális fejlesztési bankok

A CRR 112. cikkének d) pontja.

050

Nemzetközi szervezetek

A CRR 112. cikkének e) pontja.

060

Intézmények

A CRR 112. cikkének f) pontja.

070

Vállalkozások

A CRR 112. cikkének g) pontja.

075

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

080

Lakosság

A CRR 112. cikkének h) pontja.

085

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

095

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

100

Nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

A CRR 112. cikkének k) pontja.

120

Fedezett kötvények

A CRR 112. cikkének l) pontja.

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

A CRR 112. cikkének n) pontja.

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

A CRR 112. cikkének o) pontja.

150

Részvényjellegű kitettségek

A CRR 112. cikkének p) pontja.

160

Egyéb kitettségek

A CRR 112. cikkének q) pontja.

170

Teljes kitettség

3.4.2.   C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

 

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR IRB tábla 020-as oszlopával azonos meghatározás.

030

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

080

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%)

A CR IRB tábla 010-as oszlopával azonos meghatározás.

090

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A CR IRB tábla 230. és 240. oszlopával azonos meghatározás: a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) minden kitettségre utal, beleértve a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és a nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségeket. A CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

100

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke.

105

Kitettségérték

A CR IRB tábla 110. oszlopával azonos meghatározás.

110

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 255-as oszlopával azonos meghatározás.

120

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

125

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 260-as oszlopával azonos meghatározás.

130

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 280-as oszlopával azonos meghatározás.


Sorok

 

010

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

020

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

030

Vállalkozások

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozások)

042

Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés)

(A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja)

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

045

Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés

A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja, valamint 153. cikkének (5) bekezdése

050

Ebből: KKV

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

060

Lakosság

A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek

070

Lakosság – ingatlannal fedezett

Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

080

KKV

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával.

090

Nem kkv

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

100

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

110

Egyéb lakosság

A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 070–100. sorban nem szereplő, egyéb lakossággal szembeni kitettségek.

120

KKV

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdésének együttes alkalmazásával.

130

Nem kkv

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

140

Részvényjellegű kitettségek

Részvényjellegű kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával.

150

Teljes kitettség

3.4.3.   C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)

3.4.3.1.   Általános megjegyzések

82.

A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. A kért információ a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer CRD 140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik.

83.

A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített adatot a kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni.

84.

Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó.

85.

A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardokat meghatározó, 2014. június 4-i 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából.

3.4.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

 

010

Összeg

A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva.

020

Százalék

030

Kvalitatív információk

Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az »Összesen« adatot az összes országra vonatkozóan.

Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban.


Sorok

 

010–020

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettség.

010

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók sztenderd módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 050-es sorban kell jelenteni.

020

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikke szerinti kitettségérték.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók IRB módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 060-as sorban kell jelenteni.

030–040

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek.

030

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkének megfelelően a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében:

hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni, értékpapírosítástól eltérő kitettségek,

kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciókkal szembeni kitettségek,

korrelációkereskedési portfóliókkal szembeni kitettségek,

tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni kitettségek, továbbá

kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke szerint történik.

040

Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetének értelmében a következők összegét kell jelenteni:

olyan nem származtatott pozíciók CRR 104. cikkével összhangban meghatározott valós értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek,

olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek.

050-060

Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek.

050

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték.

060

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték.

070-110

Szavatolótőke-követelmények és súlyok

070

Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény

A 080-as, 090-es és 100-as sorok összege.

080

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 100-as sorban kell jelenteni.

A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.

090

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban.

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, a CRR 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket.

100

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.

110

Szavatolótőke-követelmények súlyai

Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra:

1.

Számláló: A szóban forgó országban a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r070; c010; országadatlap],

2.

Nevező: A CRD 140. cikkének (4) bekezdése szerinti anticiklikus puffer kiszámításához releváns valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r070; c010; Összesen].

A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

120-140

Anticiklikustőkepuffer-ráták

120

A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta

A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően.

Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan.

A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni.

A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

130

Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta

A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a CRD 137., 138., 139. cikke, valamint 140. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni.

Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

140

Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta

A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta.

Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyek a 140. cikk céljából alkalmazottak a CRD 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r120; c020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r130; c020; országadatlap] mezőben kell megadni.

Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r110; c020; országadatlap] mezőben kell megadni.

Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem.

150–160

2 %-os küszöbérték alkalmazása

150

2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre

Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani.

Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia.

Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia.

160

2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre

Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át.

Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia.

Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia.

3.5.   C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)

3.5.1.   Általános megjegyzések

86.

A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően.

87.

A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az IRB-módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan.

88.

A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:

a)

nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg; vagy

b)

hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

89.

A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is.

90.

A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:

egyszerű kockázati súlyozási módszer;

PD/LGD-módszer;

belső modellen alapuló módszer.

Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében).

91.

A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (akkor, ha az intézmények a CRR 94. cikke alapján nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól);

a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (a CRR. 150. cikke), ezen belül:

a CRR 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogok alapján figyelembe vett részvényjellegű kitettségek;

az olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésével azonos módon számítható ki (a CRR 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

a szavatoló tőkéből a CRR 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)

Oszlopok

005

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

Az ügyfél-kategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 010. oszlopban a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel.

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézmények a 020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. A CRR 167. cikkében foglalt rendelkezések szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték.

Az intézmények ezenkívül a 020-as oszlopban tüntetik fel a CRR I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét).

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is.

030–040

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (a CRR 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 030-as és 040-es oszlopban a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (040-es oszlop) formájában tüntetik fel.

050

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az intézmények az 050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik.

060

KITETTSÉGÉRTÉK

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 060. oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (a CRR 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke).

Emlékeztetésképpen a mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (a CRR 167. cikke).

070

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a CR EQU IRB 2 tábla 070. oszlopában az összesítésben szereplő ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel; ugyanez vonatkozik a CR EQU IRB tábla 020-as sorára is. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (060-as oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

080

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Az intézmények a 080-as oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyeket a CRR 155. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell kiszámítani.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítésnek a CRR 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése).

A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (a CRR 165. cikkének (3) bekezdése).

090

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

Az intézmények a 090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket a CRR 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani.

92.

A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modellen alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül).

Sorok

CR EQU IRB 1 – 020. sor

PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 020. sorában tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 050–090. sor

EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN:

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően az 050–090. sorban adják meg.

CR EQU IRB 1 – 100. sor

BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER

A belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (4) bekezdése) a kért információkat a 100. sorban tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 110. sor

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Például:

a pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló, a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint kezelt részvényjellegű pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékét, valamint

a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súlyú részvényjellegű pozíciókat

a 110. sorban kell feltüntetni.

CR EQU IRB 2

A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor a CR EQU IRB 2 táblán az e skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

3.6.   C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.1.   Általános megjegyzések

93.

A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint.

94.

Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan.

95.

A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázat nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

96.

A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézmények kiszámítják a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

97.

Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

98.

A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni.

99.

Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazási köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA

A CRR 378. cikkével összhangban az intézmények a 010. oszlopban a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel.

A 010-es oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak.

020

A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG

A CRR 378. cikkének megfelelően az intézmények a 020-as oszlopban feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

A 020-as oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak.

030

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

Az intézmények a 030-as oszlopban tüntetik fel a CRR 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt.

040

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények az elszámolási kockázati kitettség összegének kiszámításához a 030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg.


Sorok

010

A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 010-es sorban összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 010/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 010/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 010/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

020–060

Az intézmények a 020–060. sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

070

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 070-es sorban összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 070/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 070/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 070/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

080–120

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

Az intézmények a 080–120. sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

3.7.   C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)

3.7.1.   Általános megjegyzések

100.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény a sztenderd módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértéke a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján került meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

100a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

100b.

A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

101.

A CR SEC SA tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott, a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontjában meghatározott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.)

Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe a CR SEC SA vagy CR SEC IRB táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói a CRR 242. cikkének 12. pontjában meghatározott rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozó gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket foglalják magukban.

020-040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikkének rendelkezései alapján az értékpapírosított kitettségek hitelkockázati fedezetét úgy kell megállapítani, mintha lejárati eltérés nem állna fenn.

020

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint a hitelkockázati kiigazítások és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

070

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A CRR 246. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül.

Ez az információ a CR SA Total tábla 040-es oszlopához kapcsolódik.

080-110

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, valamint harmadik része II. címének 4. fejezete.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

080

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, szabályozása a CRR 235. cikkében található.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

090

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, szabályozása a CRR 195., 197. és 200. cikkében található.

A CRR 218–236. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

100-110

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

100

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

222. cikk (3) bekezdés, és 235. cikk (1) és (2) bekezdés

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 090. [(–) Kiáramlások összesen] oszlopához kapcsolódik.

110

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak és a CRR 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítéknak minősülnek, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 100. (Beáramlások összesen) oszlopához kapcsolódik.

120

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR SA Total tábla 110-es oszlopához kapcsolódik.

130

(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

Ez az információ a CR SA Total tábla 120-as és 130-as oszlopához kapcsolódik.

140

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 150-es oszlopához kapcsolódik.

150-180

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR eltérő rendelkezése hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %.

Lásd a CR SA Total tábla 160–190. oszlopát.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %,]0 %, 20 %],]20 %, 50 %] és]50 %, 100 %].

190

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 200. oszlopához kapcsolódik.

200

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 258. cikke szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekre 1 250  %-os kockázati súly vonatkozik, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

210

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

A szavatoló tőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték.

220-320

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

220-260

MINŐSÍTETT

A minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 8. pontja határozza meg.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

270

1 250  % (NEM MINŐSÍTETT)

A nem minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 7. pontja határozza meg.

280

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

290

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA

Az ABCP-program második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú ügyletrészsorozatába tartozó értékpapírosítási pozícióként kezelt kitettségértéket a CRR 254. cikke rögzíti.

Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír (ABCP) kibocsátás meghatározását a CRR 242. cikkének 9. pontja tartalmazza.

300

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

310

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (IAA)

A CRR 109. cikkének (1) bekezdése, valamint 259. cikkének (3) bekezdése. Az értékpapírosítási pozíciók belső értékelési módszer szerinti kitettségértéke.

320

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

330

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

340

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

350

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény a CRR 405., 406. vagy 409. cikke bizonyos követelményeinek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250  %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. E kiegészítő kockázati súly nemcsak a befektető intézményekre, hanem az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és az eredeti hitelezőkre is alkalmazható.

360

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250  %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 330-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

370-380

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 252. cikkében – az aktuálisan nemteljesítő tételek, valamint kiemelkedően magas kockázatúnak minősített kitettségek értékpapírosítása –, valamint 256. cikkének (4) bekezdésében – rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény – meghatározott határértékek alkalmazása előtt (370. oszlop)/után (380. oszlop).

390

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

102.

A CR SEC SA tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint oszlanak meg.

103.

A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040-060

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti érték.

A mérlegtételeket értékpapírosítás (050-es sor) és újra-értékpapírosítás (060-as sor) szerint kell megbontani.

070-090

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket értékpapírosítás (080. sor) és újra-értékpapírosítás (090. sor) szerint kell megbontani a CRR 251. cikkében található 1. táblázatnak megfelelően.

100

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

110

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

120-140

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

150-170

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

180

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

190-210

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

220-240

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

250-290

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 190., 210–270. és 330–340. oszlopban kell kitölteni.

3.8.   C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)

3.8.1.   Általános megjegyzések

104.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény az IRB-módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékei a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerültek meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

104a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

105.

A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

106.

A CR SEC IRB tábla alkalmazási köre megegyezik a CR SEC SA tábláéval: összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.8.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

A mérlegtételek összértékét tartalmazó sorban az ebben az oszlopban feltüntetett összeg az adatszolgáltatás időpontjában fennálló értékpapírosított kitettségek összegének felel meg.

Lásd a CR SEC SA tábla 010-es oszlopát.

020-040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikke.

Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe.

020

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

A be- és kiáramlások általános szabálya szerint a CR SEC IRB tábla 030-as oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060-090

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

Lásd a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontját, valamint a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetét.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

060

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában található.

A CRR 236. cikke teljes/részleges fedezettség esetében mutatja be a GA számítási módját (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

Ez az információ a CR IRB tábla 040-es és 050-es oszlopához kapcsolódik.

070

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában található.

Mivel a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere nem alkalmazható, ebben az oszlopban kizárólag a CRR 200. cikke szerinti előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tüntethető fel.

Ez az információ a CR IRB tábla 060-as oszlopához kapcsolódik.

080-090

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

080

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A CRR 236. cikke.

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR IRB tábla 070-as oszlopához kapcsolódik.

090

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Ez az információ a CR IRB tábla 080-as oszlopához kapcsolódik.

100

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR IRB tábla 090-as oszlopához kapcsolódik.

110

(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

A CRR 218–222. cikke. Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

120

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

130-160

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Eltérő rendelkezés hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %.

Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %].

170

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR IRB tábla 110-as oszlopához kapcsolódik.

180

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 266. cikkének (3) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250  %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

190

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

200-320

MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

A CRR 261. cikke.

A CRR 259. cikkének (2) bekezdése szerinti származtatott hitelminősítéssel rendelkező IRB értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az IRB-módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében (4. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

330

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A felügyeleti képlet módszerével kapcsolatban lásd a CRR 262. cikkét.

Egy értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7 % és a megadott képletek szerint alkalmazandó kockázati súly közül a nagyobb érték.

340

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Az értékpapírosítási pozíciókhoz tartozó hitelkockázat-mérséklés a CRR 264. cikke szerint elismerhető. Ebben az esetben az intézmény a teljes fedezettségű pozíció tényleges kockázati súlyát tünteti fel a CRR 264. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint (a tényleges kockázati súly a pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékét a pozíció kitettségértékével elosztva, majd 100-zal megszorozva számítható ki).

Részleges fedezettségű pozíció esetében az intézménynek a felügyeleti képlet módszerét korrigált T-értékkel kell alkalmaznia a CRR 264. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

350

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz legmagasabb kockázati súlya) alapján állapítják meg.

A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan kivételes kezelési módot ír elő, amelynél a Kirb nem számítható ki.

A likviditási hitelkeretek le nem hívott részét a mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek között kell feltüntetni.

Amíg egy értékpapírosítást kezdeményező a kivételes kezelést alkalmazza, amelynek során a Kirb nem számítható ki, addig a 350. oszlopban célszerű feltüntetni a likviditási hitelkeret kitettségértékének a CRR 263. cikkében rögzített kezelésnek megfelelő kockázati súlyozását.

A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd a CRR 256. cikkének (5) bekezdését és 265. cikkét.

360

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

370

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozó belső értékelési módszert (IAA) határozza meg.

380

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

390

(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CRR 266. cikkének (1) bekezdése (kizárólag értékpapírosítást kezdeményezők esetében alkalmazható, ha a kitettséget nem vonták le a szavatoló tőkéből), valamint (2) bekezdése szerint kell eljárniuk.

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

400

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Teljes kockázati kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

410

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

420

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250  %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra.

430

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250  %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 400-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

440-450

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 260. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt (440-es oszlop)/után (450-es oszlop). Figyelembe kell venni továbbá a CRR 265. cikkét is (rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény).

460

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

107.

A CR SEC IRB tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül az értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint oszlanak meg.

108.

A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040-090

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket az IRB-módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélküli könyv szerinti érték.

A mérlegtételek az 050–070. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 080–090. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

100-150

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételek a 110–130. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 140–150. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

160

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

170

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

180-230

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

240-290

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

300

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

310-360

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

370-420

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

430-540

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkében (4. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 170., 190–320. és 400–410. oszlopban kell kitölteni.

3.9.   C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.9.1.   Általános megjegyzések

109.

Ez a tábla – a CR SEC SA, CR SEC IRB, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmazt és a szavatolótőke-követelményt.

110.

A táblát az alábbi esetekben kell kitölteni:

a)

Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében akkor, ha legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban. Így attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem, az intézményeknek az általuk – akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben – tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják a CRR 405. cikke szerint megtartott pozíciókat.

b)

Az adatszolgáltató intézmény által az adatszolgáltatás évében (1) kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében akkor, ha nem rendelkezik pozícióval.

c)

Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 160. oszlopban fel kell tüntetni.

d)

Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében).

111.

Ezt a táblát kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények (2) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni.

112.

A CRR 406. cikkének (1) bekezdése alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010–040., a 070–110., 160., 190., a 290–400. és a 420–470. oszlopot kell kitölteniük.

113.

Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.9.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

005

SOR SZÁMA

A sor száma egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ KÓD

Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítás azonosítójához kell rendelni.

020

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az értékpapírosítás jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás a piacon ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni.

030

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyelő hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni.

Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni.

040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS/SZINTETIKUS)

A következő rövidítéseket kell megadni:

»T«: hagyományos;

»S«: szintetikus.

A hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontja tartalmazza.

050

ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK?

A kezdeményezők, szponzorok és eredeti hitelezők a következő rövidítések egyikét kötelesek feltüntetni:

»K«: teljes megjelenítés;

»P«: részleges kivezetés;

»R«: teljes kivezetés;

»N«: nem alkalmazható.

Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze.

A szintetikus értékpapírosítások esetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az értékpapírosított kitettségeket a mérlegből kivezetettként kell feltüntetnie.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

A »P« (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IFRS 9 3.2.16–3.2.21. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg.

060

A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK?

Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következő rövidítéseket kell megadniuk:

»N«: nincs vonatkozó szavatolótőke-követelmény;

»B«: banki könyv;

»T«: kereskedési könyv;

»A«: részben mindkét könyv.

A CRR 109., 243. és 244. cikke.

Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a fizetőképesség szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján történik (banki könyv/kereskedési könyv).

Ha a szavatolótőke-követelmény alapját az értékpapírosított kitettségek képezik (jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR IRB táblán tünteti fel.

Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SEC SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR SEC IRB táblán tünteti fel. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

070

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS?

Az értékpapírosítás és az újra-értékpapírosítás fogalmának a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62–64. pontjában foglalt meghatározása szerint az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az alapul szolgáló értékpapírok típusát:

»S«: értékpapírosítás;

»R«: újra-értékpapírosítás.

075

STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

Az (EU) 2017/2402 rendelet 18. cikke

A következő rövidítések egyikét kell megadni:

Y

igen

N

nem.

080-100

MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK

A CRR 404–410. cikke.

080

AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA

Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját a CRR 405. cikke alapján:

 

A – Függőleges szelet (értékpapírosítási pozíciók): »a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása.«

 

V – Függőleges szelet (értékpapírosított kitettségek): legalább 5 % megtartása az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatából akkor, ha az értékpapírosított kitettségek így megtartott hitelkockázatának besorolása minden esetben megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású.

 

B – Rulírozó kitettségek: »rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása«.

 

C – Mérlegen belüli: »véletlenszerűen kiválasztott – legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű – kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100«.

 

D – Első veszteségviselő: »az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő«.

 

E – Mentesül. Ezt a kódot a CRR 405. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

 

N – Nem alkalmazható. Ezt a kódot a CRR 404. cikkében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

 

U – Nem megfelelő vagy ismeretlen. Ezt a kódot akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató intézmény nem tudja biztosan, hogy a megtartás melyik módját alkalmazzák, vagy az nem felel meg a szabályoknak.

090

A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%)

Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %.

A CRR 405. cikkének (1) bekezdésétől függetlenül a kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése jellemzően úgy értelmezhető, hogy az a kitettségek első értékpapírosításának időpontjára, és nem a kitettségek keletkezésének időpontjára vonatkozik (például nem arra az időpontra, amikor az alapul szolgáló hiteleket először nyújtották). A kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése azt jelenti, hogy a megtartás mértékének értékelésekor és a követelmény teljesítésekor (például a kitettségek első értékpapírosításának időpontjában) elvárt arány 5 %; a megtartott érdekeltségi arány dinamikus újraértékelésének és kiigazításának az ügylet teljes élettartamára vonatkozó előírása nem szükséges.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

100

A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL?

A CRR 405. cikkének (1) bekezdése

A következő rövidítéseket kell megadni:

Y

igen;

N

nem.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

110

AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ)

A következő rövidítéseket kell megadni:

»O«: értékpapírosítást kezdeményező;

»S«: szponzor;

»L«: eredeti hitelező;

»I«: befektető.

Az értékpapírosítást kezdeményező fogalmát a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja, a szponzor fogalmát a 14. pontja határozza meg. Befektetőnek olyan intézmények tekinthetők, amelyekre a CRR 406. és 407. cikke alkalmazható.

120-130

NEM ABCP-PROGRAMOK

Azon speciális jellegükből adódóan, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, a CRR 242. cikkének 9. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 120-as és 130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni.

120

KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé)

Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a »hh/éééé« formában kell megadni.

Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

130

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN

Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek megfelelő) értékét összesíti.

A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

140-220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK

A 140–220. oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie.

140

ÖSSZÉRTÉK

Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

150

AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%)

Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 140-es oszlopnak felel meg).

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

160

TÍPUS

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (1–8) és kötelezettségekről (9 és 10) gyűjt információkat. Az intézménynek az alábbi számkódok valamelyikét kell feltüntetnie:

 

1 – lakóingatlant terhelő jelzálog;

 

2 – kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

 

3 – hitelkártya-követelés;

 

4 – lízing;

 

5 – vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

 

6 – fogyasztási hitel;

 

7 – vevőkövetelés;

 

8 – egyéb eszköz;

 

9 – fedezett kötvény;

 

10 – egyéb kötelezettség.

Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fenti típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A 10. típus (egyéb kötelezettség) az államkötvényeket és a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat foglalja magában.

A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat.

170

ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES)

Ez az oszlop arról a módszerről gyűjt információkat, amelyet az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre.

A következő rövidítéseket kell megadni:

»S«: sztenderd módszer;

»I«: belső minősítésen alapuló módszer;

»M«: a két módszer (SA/IRB) kombinációja.

Ha a sztenderd módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA táblán kell megadni.

Ha az IRB-módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC IRB táblán kell megadni.

Ha a sztenderd módszer és az IRB-módszer együttes alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA és a CR SEC IRB táblán is meg kell adni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ettől függetlenül az oszlop nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

180

A KITETTSÉGEK SZÁMA

A CRR 261. cikkének (1) bekezdése

Az oszlopot kizárólag azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra az IRB-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket adják meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki.

190

ORSZÁG

Az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát kell megadni, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az »egyéb országok« értéket kell feltüntetni.

200

ELGD (%)

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD (ELGD) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a felügyeleti képlet módszerét alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket tüntetik fel). Az ELGD értékét a CRR 262. cikkének (1) bekezdése alapján kell kiszámítani.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki továbbá, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

210

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%)

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólió szavatolótőke-követelményéről gyűjt információkat az értékpapírosítás nélküli állapotot feltételezve, valamint az ebben rejlő kockázatokkal kapcsolatos várható veszteségről (Kirb), amelyet az értékpapírosított kitettségeknek a kezdeményezés időpontjában érvényes összértékének százalékos arányában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. A Kirb meghatározását a CRR 242. cikkének (4) bekezdése tartalmazza.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

230-300

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA

A hat oszlopból álló csoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint lejárat szerint.

A több eladó részvételével működő értékpapírosítási programoknál az első veszteségviselő ügyletrészsorozatra vonatkozóan kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni.

230-250

MÉRLEGTÉTELEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegtételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

230

ELŐRE SOROLT

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti értékpapírosítási pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: Ebbe a kategóriába kell sorolni minden olyan ügyletrészsorozatot, amely nem minősül köztes vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változata szerint.

240

KÖZTES

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra:

a CRR 242. cikkének 18. pontja szerinti összes pozíció;

a CRR 242. cikkének 6. vagy 17. pontja alá nem tartozó összes pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: lásd a CRR 243. cikkének (3) bekezdését (hagyományos értékpapírosítás) és 244. cikkének (3) bekezdését (szintetikus értékpapírosítás), a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában.

250

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 17. pontja szerinti értékpapírosítási pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghatározását a CRR 242. cikkének 15. pontja tartalmazza, a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában.

260-280

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint.

290

A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA

A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont:

i.

az a nap, amelyen a CRR 242. cikkének 2. pontjában meghatározott maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog az alapul szolgáló kitettségek lejáratát, valamint azok előtörlesztési rátáit és esetleges újratárgyalását figyelembe véve először gyakorolható;

ii.

az a nap, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező először érvényesíthet az értékpapírosítás szerződési feltételeiben foglalt olyan egyéb lehívási opciót, amely az értékpapírosítás teljes visszaváltását eredményezi.

A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

300

JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján).

A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

310–400

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban.

310-330

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 230–250. oszlop esetében.

340-360

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 260–280. oszlop esetében.

370–400

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a 340–360. oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat.

370

KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS)

Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik.

A CRR I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek:

a hitelhelyettesítő jellegű garanciák;

a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

380

IRS/CRS

Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket a CRR II. melléklete sorolja fel.

390

ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK

A CRR 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek akkor elismerhetők, ha teljesítik kell a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt hat feltételt attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd és az IRB-módszer közül melyiket alkalmazza.

400

EGYÉB (AZ EL NEM ISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEKKEL EGYÜTT)

Ebben az oszlopban kell feltüntetni a fennmaradó mérlegen kívüli tételeket, ezen belül az el nem ismert likviditási hitelkereteket (vagyis azokat, amelyek nem teljesítik a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltételeket).

410

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS: ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ

A CRR 242. cikkének 12. pontja és 256. cikkének (5) bekezdése (SA), valamint 265. cikkének (1) bekezdése (IRB) meghatározza azokat a hitel-egyenértékesítési tényezőket, amelyeket a befektetőkre jutó rész összegére kell alkalmazni a kockázattal súlyozott kitettségérték megállapításához.

Ez az oszlop a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó értékpapírosítási programokra (rulírozó értékpapírosításokra) vonatkozik.

A CRR 256. cikkének (6) bekezdése szerint az alkalmazandó hitel-egyenértékesítési tényezőt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ez az információ CR SEC SA tábla 100-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 160-as oszlopához kapcsolódik.

420

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC SA tábla 200-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 180-as oszlopához.

Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni.

430

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása előtti értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

440

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása utáni értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

445

MÓDSZER

Ebben az oszlopban a 440. oszlopban feltüntetetteknek megfelelően a teljes kockázati kitettségérték meghatározásának módszerét kell megadni.

A módszer a következők egyike:

 

Azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatának megfelelően kerül kiszámításra

Egyéb (eredeti értékpapírosítási keret)

 

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértéke a CRR szerint kerül kiszámításra:

SEC-IRBA

SEC-SA

SEC-ERBA

IAA

1 250  % az egyik módszer alá sem tartozó pozíciók esetében (a CRR 254. cikkének (7) bekezdése)

Többféle módszer

A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozóan a módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna.

A »többféle módszer« akkor alkalmazandó, ha az intézmény többféle módon vesz részt egy értékpapírosítási ügyletben vagy van kitéve annak, és különböző módszereket alkalmaz a szavatolótőke-követelmény kiszámítására a különböző szerepeinek vagy különböző kitettségeinek megfelelően.

446

DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban, a CRR 243. és 270. cikke

A következő rövidítések egyikét kell megadni:

Y

igen

N

nem

»igen« értéket kell feltüntetni mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítások, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult (nem STS) kkv-értékpapírosításokban lévő előresorolt pozíciók esetében.

450-510

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV

450

CTP/NEM CTP

A következő rövidítéseket kell megadni:

C

korrelációkereskedési portfólió (CTP);

N

nem CTP.

460-470

NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID

Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 050. és 060. oszlopát.

480

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) – EGYEDI KOCKÁZAT

Lásd az MKR SA SEC 610-es, illetve az MKR SA CTP 450-es oszlopát.

4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.1.   C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.1.   Általános megjegyzések

114.

Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert »lakossági banki tevékenység« és »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágára.

115.

Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert és/vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik.

116.

Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik.

117.

A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását.

118.

Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben.

119.

A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-030

IRÁNYADÓ MUTATÓ

A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 010–030. oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

A továbbiakban az irányadó mutató a CRR 316. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban felsorolt elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege.

Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a táblázat megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni.

Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat.

040-060

KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN)

Ezekben az oszlopokban a CRR 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágban nyújtott kölcsönök és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (a CRR 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

A »kereskedelmi banki tevékenység« üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni.

070

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETEMÉNY

A tőkekövetelményt az alkalmazott módszerrel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 070-es oszlopban kell feltüntetni.

071

TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (4) bekezdése A 070. oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del.

080

EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ

A 312. cikk (2) bekezdésében említett kérelemben szerepeltetni kell a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közti allokálásához használt módszer leírását. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a diverzifikációs hatásokat figyelembe kívánják-e venni, és ha igen, akkor milyen módon abban a kockázatmérési rendszerben, amelyet egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kívánnak alkalmazni (lásd a CRR 18. cikkének (1) bekezdését).

090-120

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT

A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb).

100

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT

A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni a CRR 322 cikke (2) bekezdésének a) alapján.

110

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT

A 110-es oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű események előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest.

120

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT

A 120-as oszlopban a CRR 323. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti biztosítás és más kockázat-átruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni.


Sorok

010

AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (a CRR 315. és 316. cikke).

020

A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (a CRR 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni.

030-100

A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 030–100. sorban a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor a CRR 318. cikkében foglalt elveket kell követni.

110-120

AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A CRR 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 030–050. és 080–100. sorban, valamint a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágra vonatkozóan a 110-es és 120-as sorban.

A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágba és a »lakossági banki tevékenység« üzletágba tartozó tevékenységeket (a CRR 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 060. és 070. sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 110. és 120. sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik.

130

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ebben a sorban a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni.

Ezenkívül a különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

4.2.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS)

4.2.1.   Általános megjegyzések

120.

A C 17.01 (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02 (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat.

121.

A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01 sem a C 17.02 táblában nem kell figyelembe venni.

122.

Amennyiben a CRR 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatólótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01 és C 17.02 táblában, tekintet nélkül a szavatólótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre.

123.

A »bruttó veszteség« a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett működési kockázati eseményből vagy eseménytípusból eredő, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált »gyorsan megtérült veszteségesemények« sérelme nélkül.

124.

A »megtérült veszteség« az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani.

125.

A »gyorsan megtérült veszteségesemény« olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket.

126.

Az »elszámolás napja« az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az »esemény napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a »felismerés napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott).

127.

A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez (»alapesemény«) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell.

128.

Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A »korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok« kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul).

129.

Az e rendelet 5. cikke b) pontja (2) b) i. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények »az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének« meghatározásához az EBH »Supervisory Disclosure« weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni. Az 5. cikk b) pontja (2) b) iii. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ESA 2010) A. mellékletének 8.89. pontjában meghatározott, az Eurostat által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett, piaci áron számolt bruttó hazai terméket kell használni.

4.2.2.   C 17.01: Működési kockázat: Az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és eseménytípusonként (OPR DETAILS 1)

4.2.2.1.   Általános megjegyzések

130.

A C 17.01 táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletág) és (a CRR 324. cikkében meghatározott) eseménytípusok közötti felosztásával kell bemutatni, így lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra.

131.

Az oszlopok a különböző eseménytípusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték.

132.

A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül az események számára (új események), a bruttó veszteségértékre (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak.

133.

Az »üzletágak összesen« sorokban az események számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek euróban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása – ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek.

4.2.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010-0070

ESEMÉNYTÍPUSOK

Az intézmények a veszteségeket a 010–070. oszlopban a CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípusoknak megfelelően tüntetik fel.

A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt eseménytípusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg.

0080

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

A 080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények az események száma (új események) sor összesenjét, a bruttó veszteségérték (új események) sor összesenjét, a veszteségkorrekcióval érintett események száma sor összesenjét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesenjét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesenjét és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesenjét jelentik.

Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080-as oszlopban a 010–070. oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel.

Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080. oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 010–070. oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb.

Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni.

0090-0100

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK

A 090-es és 100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket a CRR 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak.

Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 090-es oszlopot kell kitölteni.

Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (100-as oszlop).


Sorok

0010-0880

ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK

A CRR 317. cikkének (4) bekezdésében található 2. táblázatban meghatározott üzletágakra, a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletágra, valamint az egyes eseménytípusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: az események száma (új események), a bruttó veszteségérték (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, a teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés.

Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között.

A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 910–980-as oszlopban vehetik figyelembe.

0010, 0110, 0210, 0310, 0410, 0510, 0610, 0710, 0810

Események száma (új események)

Az »események száma« azon működési kockázati események száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor.

Az itt megadott események »új események«, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket

i.

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

ii.

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amennyiben az eseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

Az »új események« nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon működési kockázati eseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény.

0020, 0120, 0220, 0320, 0420, 0520, 0620, 0720, 0820

Bruttó veszteségérték (új események)

A bruttó veszteségérték a működési kockázati eseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az eseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott eseményhez tartozó bruttó veszteséget.

A feltüntetett bruttó veszteségérték a fenti sorban meghatározott »új eseményekre« vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon események esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét).

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0030, 0130, 0230, 0330, 0430, 0530, 0630, 0730, 0830

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

A veszteségkorrekcióval érintett események száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek.

Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban.

0040, 0140, 0240, 0340, 0440, 0540, 0640, 0740, 0840

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

A korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni:

i.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott pozitív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-emelés, kapcsolódó veszteségesemények, kiegészítő elszámolások) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény;

ii.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott negatív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-csökkentés) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény.

Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott esemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak.

Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője).

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0050, 0150, 0250, 0350, 0450, 0550, 0650, 0750, 0850

Legnagyobb egyedi veszteség

A legnagyobb egyedi veszteség

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely eseményhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségérték és

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely eseményhez kapcsolódó legnagyobb (fent meghatározott) pozitív veszteségkorrekció közül a nagyobbik.

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0060, 0160, 0260, 0360, 0460, 0560, 0660, 0760, 0860

Az öt legnagyobb veszteség összege

Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege:

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett eseményekhez kapcsolódó bruttó veszteségértékek és

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett eseményekhez kapcsolódó (a fenti 040, 140, …, 840 sorokban meghatározott) pozitív veszteségkorrekciók. Az öt legmagasabb összeg között csak maga a veszteségkorrekció összege vehető számításba, nem pedig az adott eseményhez kapcsolódó, a korrekció előtti vagy utáni teljes veszteségérték.

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0070, 0170, 0270, 0370, 0470, 0570, 0670, 0770, 0870

Teljes közvetlen megtérült veszteség

A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség a CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó, az alábbi sorban jelentett megtérülések kivételével.

A teljes közvetlenül megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege.

0080, 0180, 0280, 0380, 0480, 0580, 0680, 0780, 0880

Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

A CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide.

A biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege.

0910-0980

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Az üzletágak összesen sorokon a CRR 322. cikke (3) bekezdése b), c) és e) pontjának megfelelően az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes eseménytípusok (010–080. oszlop) szerint.

0910-0914

Események száma

A 910-es sorban feltüntetendő a belső küszöbértéket meghaladó események száma eseménytípusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat.

A 911–914. sorban azon események száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:

A 910–914. sorokban jelentett teljes eseményszám megegyezik a megfelelő sorban szereplő eseményszámok vízszintes összegével, mivel ezen adatok között a több üzletágat érintő eseményeket már egy eseményként számították be.

A 910-es sor 080-as oszlopban feltüntetett adata nem feltétlenül egyezik meg a 080-as oszlopban szereplő eseményszámok függőleges összegével, mivel egy esemény egyszerre több üzletágat is érinthet.

0920-0924

Bruttó veszteségérték (új események)

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új események) az új események egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege.

A 921–924. sorban azon események bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik.

0930, 0935, 0936

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

A 930-as sorban a 030, 130, …, 830-as sorokban meghatározott, veszteségkorrekcióval érintett események teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat.

A veszteségkorrekcióval érintett események számát le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni).

0940, 0945, 0946

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

A 940-es sorban az üzletáganként a 040, 140, …, 840-es sorokban meghatározott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege.

A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg szerint (946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője).

0950

Legnagyobb egyedi veszteség

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes eseménytípusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy esemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:

Az itt jelentett legnagyobb egyedi veszteség az e sor 010–070-es oszlopában jelentett értékek közül a legnagyobb.

Amennyiben vannak olyan események, amelyek több üzletágra is hatnak, a {r950, c080} mezőben jelentett összeg magasabb lehet, mint a 080-as oszlop más soraiban jelentett üzletágankénti legnagyobb egyedi veszteség.

0960

Az öt legnagyobb veszteség összege

Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes eseménytípusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 960-as »Az öt legnagyobb veszteség összege« sor maximális értékével, sem a 080-as oszlopban feltüntetett »öt legnagyobb veszteségösszegek« maximális értékével.

0970

Teljes közvetlen megtérült veszteség

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege.

0980

Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege.

4.2.3.   C 17.02: Működési kockázat: Az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)

4.2.3.1.   Általános megjegyzések

134.

A C 17.02 táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy esemény).

135.

Az ebben a táblában megadott információk »új eseményekre«, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket

a)

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

b)

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amennyiben az eseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

136.

Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló eseményeket kell itt jelenteni.

1. E küszöbérték sérelme nélkül:

a)

A táblában fel kell tüntetni minden egyes eseménytípus legnagyobb veszteségeseményét, amennyiben az intézmény a veszteséget eseménytípushoz rendelte, valamint

b)

a fennmaradó veszteségesemények közül a tíz legnagyobb bruttó veszteséget okozó veszteségeseményt, függetlenül attól, hogy ezeket az intézmény eseménytípushoz rendelte-e vagy sem.

c)

Az eseményeket a hozzájuk rendelt bruttó veszteség szerinti sorrendben kell feltüntetni.

d)

Egy esemény csak egyszer vehető figyelembe.

4.2.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010

Eseményazonosító

Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.).

0020

Elszámolás napja

Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben.

0030

Esemény napja

Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette.

0040

Felismerés napja

A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott.

0050

Eseménytípus

A CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípus.

0060

Bruttó veszteség

A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség.

0070

Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával

A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával.

0080 – 0160

Bruttó veszteség üzletáganként

A 060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget a CRR 317. cikkében és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott megfelelő üzletágba kell sorolni.

0170

Jogalany neve

Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 010-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0180

Jogalany-azonosító

Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 025-ös oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0190

Üzleti egység

Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0200

Leírás

Az esemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – az esemény okaira vonatkozó információkra.

5.   PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

137.

Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is.

138.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326–333. cikke ismerteti.

5.1.   C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.1.   Általános megjegyzések

139.

Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába.

140.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan.

5.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010-350

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, a CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni.

011

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

012

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 328–331. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

013

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

020-200

LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 339. cikkének (1)–(8) bekezdése szerinti lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 339. cikkének (9) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani.

210-240

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÁTLAGOS HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐN ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 340. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 340. cikkének (7) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra kell felosztani.

250

EGYEDI KOCKÁZAT

A 251-es, 325-ös és 330-as sorban megadott értékek összege.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá esnek, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények a CRR 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá a CRR 327. cikkének (1) bekezdését.

251-321

A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye

A 260–321. sorokban megadott értékek összege.

A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának első és második bekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése) külön kell feltüntetni a 321. sorban.

A CRR 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

A CRR 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény a CRR 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában szereplő százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 280–300. sorokban feltüntetni.

Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor a 346. és 347. cikket kell alkalmazni.

325

Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA SEC tábla 610-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

330

A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA CTP tábla 450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

350-390

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (3) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.2.   C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.1.   Általános megjegyzések

141.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban a kereskedési könyvben nyilvántartott azon értékpapírosításokat, amelyeknek egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye a CRR alapján kerül meghatározásra, azaz ha a szavatolótőke-követelmény a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerül kiszámításra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a CRR szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

141a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire és a CRR 337. cikkére való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

142.

Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

143.

Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050-060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070-520

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani.

230–240 és 460–470

1 250  %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

250-260 és 480-490

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmények az alternatív felügyeleti képlet módszerét (SFA) alkalmazzák, amely a szavatolótőke-követelményt a biztosítékhalmaz jellemzőinek és az ügyletrészsorozat szerződéses tulajdonságainak függvényében határozza meg.

270 és 500

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

280–290/ 510–520

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 109. cikke (1) bekezdésének második mondata, valamint 259. cikkének (3) és (4) bekezdése.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmény a belső értékelési módszer alapján határozza meg a bankok által (ideértve a külső bankokat is) ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeretek és hitelminőség-javítási lehetőségek tőkekövetelményét. A külső hitelminősítő intézeti módszertanra épülő belső értékelési módszer (IAA) az ABCP-programmal szemben kizárólag olyan kitettségeknél alkalmazható, amelyek kezdeti belső hitelminőségi besorolása a befektetési fokozattal egyenértékű.

530-540

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 337. cikkének (3) bekezdése a CRR 407. cikkével összefüggésben. A CRR 14. cikkének (2) bekezdése

550-570

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.

580-600

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

610

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint a 2014. december 31-én záruló átmeneti időszakban az intézménynek külön kell összegeznie a súlyozott nettó hosszú pozícióit (580. oszlop) és a súlyozott nettó rövid pozícióit (590-es oszlop). A két összeg közül a nagyobb (felső korlát figyelembevételével számított) összeg képezi a szavatolótőke-követelményt. Ezzel együtt a CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint 2015-től kezdődően az intézmény a szavatolótőke-követelmény kiszámításához a 600-as oszlopban összegzi a súlyozott nettó pozícióit (tekintet nélkül arra, hogy azok hosszúak vagy rövidek).


Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy befektető és/vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

040,070 és

100

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62. pontja.

020,050,

080 és 110

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikkének (63) bekezdése

030-050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikkének (13) bekezdése

060-080

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

090-110

SZPONZOR

A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

120-210

A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA

A CRR 337. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata.

Az alapul szolgáló eszközök megoszlása a SEC Details tábla »Típus« oszlopában alkalmazott osztályozást követi:

1 – lakóingatlant terhelő jelzálog;

2 – kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

3 – hitelkártya-követelés;

4 – lízing;

5 – vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

6 – fogyasztási hitel;

7 – vevőkövetelések;

8 – egyéb eszközök;

9 – fedezett kötvények;

10 – egyéb kötelezettségek.

Az egyes értékpapírosítások esetében, ha a halmaz több eszköztípust tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie.

5.3.   C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.1.   Általános megjegyzések

144.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó CTP-pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

145.

Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza-e a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

146.

A tábla kialakítása elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat emiatt minden esetben a 030-as, 060-as vagy 090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110-es sorban kell feltüntetni. Az »egyéb CTP-pozíciók« nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdésében található meghatározást), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Besorolásuk ezért történik az »értékpapírosítás« vagy »n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva« alkategóriában.

147.

Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal összefüggésben. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050-060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070–400

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA (SA és IRB)

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

160 és 330

EGYÉB

Az előző oszlopokban kifejezetten nem említett egyéb kockázati súlyok.

Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák közül kizárólag azok, amelyek nem rendelkeznek külső minősítéssel. A külső minősítésű n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat az MKR SA TDI táblán kell feltüntetni (321. sor), vagy – ha azok a CTP részét képezik – a megfelelő kockázati súly oszlopába kell besorolni.

170-180 és 360-370

1 250  %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

190-200 és 340-350

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

210/380

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

220-230 és 390-400

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése.

410-420

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelmen kívül hagyásával.

430-440

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

450

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (430. oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (440. oszlop) közül a nagyobb érték.


Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

020-040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikkének (13) bekezdése

050-070

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

080-100

SZPONZOR

A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

030, 060 és 090

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában.

Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az »Egyéb CTP-pozíciók« sorban kell feltüntetni.

110

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK

Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat a CRR 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni.

Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható.

040, 070, 100 és 120

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

Az alábbiakban lévő pozíciókat kell megadni:

az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat;

a CRR 346. cikke szerint hitelderivatívákkal fedezett CTP-pozíciók;

a CRR 338. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéb pozíciók.

5.4.   C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.4.1.   Általános megjegyzések

148.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

149.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet).

5.4.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata).

030-040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327., 329., 332., 341. és 345. cikke.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. A CRR 344. cikke (4) bekezdésének második mondata szerinti határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010-130

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

020-040

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (a CRR 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény.

Mindkét felosztás (021/022 és 030/040) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint.

A 021-es és 022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 030-as és 040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe.

021

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 329. cikk és a 332. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

Tőzsdei forgalomban szereplő, széles körben diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a CRR 344. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint. Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok az 050-es sorban nem tüntethetők fel.

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

Egyedi kockázattal érintett egyéb részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 343. cikke és 344. cikkének (3) bekezdése szerint.

050

EGYEDI KOCKÁZAT

Egyedi kockázattal érintett részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 342. cikke és 344. cikkének (4) bekezdése szerint.

090–130

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (2) és (3) bekezdése.

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.5.   C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.1.   Általános megjegyzések

150.

Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az eurót is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani.

151.

A tábla 100–480. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra a CRR 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket milyen mértékben kell figyelembe venni a CRR 354. cikke alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 130–480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

020–030

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és a CRR 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. A 352. cikk (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak a 92. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak.

040-050

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 352. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint 353. cikke.

A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani, ennek megfelelően egyidejűleg hosszú és rövid pozíciók is előfordulhatnak.

060-080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

A CRR 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke.

060-070

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani.

Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki.

Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki.

A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak.

080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT)

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók.

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

100

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A beszámoló pénznemén kívüli összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a CRR 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint, valamint a beszámoló pénznemére történő átváltás módja a CRR 352. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint.

020

EGYMÁSSAL NAGY MÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK

A CRR 354. cikkében említett pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

025

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek: Ebből: a beszámoló pénzneme

A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény CRR 354. cikke szerinti kiszámítása során.

030

MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

A CRR 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

 

A külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formák tőkekövetelménye kétféle módszerrel számítható ki:

1.

a módosított aranymódszerrel, ha a KBF-ek befektetésének az iránya nem ismert (az ilyen KBF-eket az intézmény teljes nettó devizapozíciójához kell hozzáadni);

2.

ha a KBF-ek befektetésének az iránya ismert, akkor a KBF-eket a teljes nyitott devizapozícióhoz kell hozzáadni (hosszú vagy rövid, az egyes KBF-ek irányától függően).

 

Az érintett KBF-ekről a tőkekövetelmény számításának megfelelően kell adatot szolgáltatni.

040

ARANY

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

050–090

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 352. cikkének (5) és (6) bekezdése.

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

100-120

A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció kitettségtípus szerinti bontása

Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani.

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

A 110-es vagy 120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni.

110

Mérlegen kívüli tételek

A CRR 352. cikkének hatályába tartozó tételek, tekintet nélkül a denomináció pénznemére, amely tételek a CRR I. mellékletében szerepelnek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével.

120

Származtatott ügyletek

A CRR 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók.

130–480

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK

A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.6.   C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.1.   Általános megjegyzések

152.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még a CRR 359. cikkének (1) bekezdését).

030–040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN

Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezete szerint.

020–060

POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT

Adatszolgáltatás céljából az árukat a CRR 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy fő árucsoportba kell sorolni.

070

FUTAMIDŐTÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 359. cikkében említett futamidőtáblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

080

KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

090

EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER

A CRR 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

100–140

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 358. cikkének (4) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.7.   C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

5.7.1.   Általános megjegyzések

153.

Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat.

154.

Általában az adatszolgáltatás az intézményi modell felépítésétől függ annak megfelelően, hogy az intézmény az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy összevontan tünteti fel. Ugyanez vonatkozik a VaR/sVaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

030–040

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke.

030

Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

040

Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

050-060

Stresszhelyzeti kockáztatott érték

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni.

050

Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

060

Legfrissebb (SVaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

070-080

A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

Egy nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a CRR 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történik.

070

12 hetes átlagos mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

080

Legfrissebb mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

090-110

TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN

090

ALSÓ KORLÁT

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja

= azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely a CRR 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében.

100-110

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

110

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja.

120

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 364. cikkében említettek szerint az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban a CRR 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt.

130

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

140

A túllépések száma az előző 250 munkanap során

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

Azon túllépések számát kell feltüntetni, amelyek alapján a kiegészítő tétel meghatározásra kerül.

150-160

VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms)

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

170-180

A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelménynek a CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határának kiszámításához felhasznált összegek figyelembe veszik a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.


Sorok

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

A 030–060. oszlop VaR és sVaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és sVaR értékekkel. A bontás emiatt tájékoztató adatokat tartalmaz.

020

FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

030

TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

040

TDI – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

050

RÉSZVÉNYEK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

060

RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

070

RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

080

DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

090

ÁRUKOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

100

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

110

EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

5.8.   C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

Kitettségérték

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkével összhangban

A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD)

020

Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (1) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

030

Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (2) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

040

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg)

A CRR 383. cikke a CRR 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban

A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján.

050

ELŐZŐ NAPI (VARt-1)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

060

SZORZÓ (ms) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

070

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

080

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján.

090

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva.

 

Tájékoztató adatok

100

Partnerek száma

A CRR 382. cikke

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatoló tőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma.

A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol egyszerűen a másik szerződő felet jelentik.

110

Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár

Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg.

120

VISELT CVA-KOCKÁZAT

A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék.

130

EGY ALAPTERMÉKES CDS

A CRR 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege.

140

INDEX CDS

A CRR 386. cikke(1) bekezdésének b) pontja

A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege.


Sorok

010

CVA-kockázat összesen

A 020–040. sor értelemszerű összege.

020

Fejlett módszer szerint

Fejlett CVA-kockázati módszer a CRR 383. cikkének előírásai szerint.

030

Sztenderd módszer szerint

Sztenderd CVA-kockázati módszer a CRR 384. cikkének előírásai szerint.

040

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A CRR 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek.

6.   PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)

6.1.   C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

6.1.1.   Általános megjegyzések

154a.

Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható.

154b.

Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 290. sorában fel kell tüntetni.

6.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti levonások végrehajtása előtt.

0020

EBBŐL: kereskedési könyv

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 010. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.

0030-0070

A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0030

Pontosan megegyező

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek.

0040

Fedezeti elszámolások

Az alkalmazandó számviteli keret szerint fedezeti elszámolás alá tartozó pozíciók esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CET1 tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0050

PRUDENCIÁLIS szűrők

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CRR 467. és 468. cikkében említett átmeneti szűrők miatt kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0060

Egyéb

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a számviteli értéküknek a CET1 tőkét csak részben befolyásoló kiigazítása miatt kizárt egyéb pozíciók.

Ezt a sort azokban a ritka esetekben kell csak kitölteni, amikor a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kizárt elemek nem rendelhetők hozzá a tábla 0030., 0040. vagy 0050. oszlopához.

0070

Az »egyéb« tételre vonatkozó megjegyzések

Meg kell adni a 0060. oszlopban feltüntetett pozíciók kizárásának fő okait.

0080

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a küszöbérték számításába ténylegesen bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090

EBBŐL: kereskedési könyv

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 0080. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.


Sorok

0010 – 0210

E kategóriák definícióinak illeszkedniük kell az 1.1. és 1.2. FINREP tábla megfelelő sorainak definícióihoz.

0010

1.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

A 20–210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes összege.

0020

1.1.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

A 0030–0140. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök teljes összege.

A 0030–0130. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.01. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:

az 1606/2002/EU rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (»EU IFRS«)

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (»IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP«) vagy

a 86/635/EK (BAD) irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP »BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP«).

0030

1.1.1.   KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 9 A. függelék.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 050. sorának.

0040

1.1.2.   KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 17. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 091. sorának.

0050

1.1.3.   KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 096. sorának.

0060

1.1.4.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 100. sorának.

0070

1.1.5.   AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének h) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 141. sorának.

0080

1.1.6.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 36. cikkének (2) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 171. sorának.

0090

1.1.7.   A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 175. sorának.

0100

1.1.8.   EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 20. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 234. sorának.

0110

1.1.9.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

IFRS 9 6.2.1 bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) és (8) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 240. sorának.

0120

1.1.10.   KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja; IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (5) bekezdése és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 250. sorának.

0130

1.1.11.   LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK

IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 1. részének 21. pontja, 2. részének 4. pontja; BAD 4. cikke Eszközök 7–8. pont; a számviteli irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 260. sorának.

0140

1.1.12.   (–) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

V. melléklet 1. részének 29. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 375. sorának.

0150

1.2.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

A 0160–0210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt kötelezettségek teljes összege.

A 0150–0190. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.02. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:

az 1606/2002/EU rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (»EU IFRS«)

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (»IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP«)

vagy a 86/635/EK (BAD) irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP »BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP«).

0160

1.2.1.   KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

IFRS 7 8. bekezdésének e) ii. pontja; IFRS 9 BA.6. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 010. sorának.

0170

1.2.2.   KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (3) és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 061. sorának.

0180

1.2.3.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

IFRS 7 8. bekezdésének e) i. pontja IFRS 9 4.2.2. bekezdése; A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 070. sorának.

0190

1.2.4.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

IFRS 9 6.2.1. bekezdése; V. melléklet 1. részének 26. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) bekezdése és (8) bekezdésének a) pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 150. sorának.

0200

1.2.5.   KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

IAS 39 89A. bekezdésének b) pontja, IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikkének (5) bekezdése és (6) bekezdése; V. melléklet 2. részének 8. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 160. sorának.

0210

1.2.6.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

V. melléklet 1. részének 29. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 295. sorának.

6.2.   C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

6.2.1.   Általános megjegyzések

154c.

E tábla célja a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett.

154d.

Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely:

a)

az alapvető módszert köteles használni a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár akár egyedi, akár konszolidált alapon történő meghaladása miatt, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b)

annak ellenére, hogy nem haladja meg az értékhatárt, az alapvető módszer alkalmazása mellett döntött.

154e.

E tábla alkalmazásában a »felső bizonytalansági érték« a következő: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy »felső bizonytalansági érték« a valószerű értékek eloszlásában az ellentétes pont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

6.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010 – 0100

KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–11. cikkében, illetve 14–17. cikkében leírtak szerint kell kiszámítani a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat.

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt [mivel a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szereplő 1. módszer vagy a 2. módszer használatával számított diverzifikációs nyereséget a tábla 1.1.2., 1.1.2.1. és 1.1.2.2. tételében kell feltüntetni].

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (6) bekezdésének b) pontjában és 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint a szakértői módszerrel kiszámított összegeket elkülönítve, a 0020., 0040. és 0060. oszlopban kell feltüntetni.

0010

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0020

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0030

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0040

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0050

MODELLKOCKÁZAT

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0060

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0070

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

A CRR 105. cikkének (11) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően számított, a koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0080

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelően számított, a jövőbeli adminisztratív költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0090

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően számított, a lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0100

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően számított, a működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0110

KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN

0010. sor: a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege, amelyet megfelelően a C 01.00 tábla 290. sorában kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a 0030. és a 0180. sor összege.

0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030–0160. sor: A 0010., 0030., 0050. és a 0070–0100. sor összege.

0180–0210. sor: A tartalékmódszer (fall-back-approach) szerinti portfóliókból eredő kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege.

0120

FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése.

A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció 0110. oszlopban számított teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

0130-0140

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A valós értéken értékelt eszközöknek és kötelezettségeknek a kiegészítő értékelési korrekciók 0010–0130. és 0180. sorban feltüntetett értékeinek megfelelő abszolút értéke. Néhány sor, különösen a 0090–0130. sor esetében előfordulhat, hogy ezeket az összegeket szakértői megítélés alapján közelíteni vagy allokálni kell.

0010. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti küszöbérték-számításba bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban.

A 0010. sor a 0030. és a 0180. sor összege.

0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értékének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerinti portfólióknak megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban. A 0030. sor a 0090–0130. sor összege.

0050. sor: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0060. sor: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0070. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0080. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090–0130. sor: Az alábbiakban meghatározottak szerint (lásd a kapcsolódó sorokhoz tartozó útmutatót) allokált valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke a következő kockázati kategóriáknak megfelelően: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban.

0180. sor: A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfólióknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0130

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke.

0140

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke.

0150

QTD BEVÉTEL

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközökhöz és kötelezettségekhez rendelt, az utolsó adatszolgáltatási időpont óta keletkezett, aktuális negyedévi bevételek (QTD bevétel), adott esetben szakértői megítélés alapján allokálva vagy közelítve.

0160

IPV KÜLÖNBÖZET

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összes pozíciójának és kockázati tényezőjének összege, a releváns pozícióra vagy kockázati tényezőre vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

0170 – 0250

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

Az intézmény számviteli valós értékében potenciálisan alkalmazott, néha »tartalékok«-ként hivatkozott korrekciók, amelyekre a könyv szerinti értékek generálásához használt értékelési modellen kívül kerül sor (kivéve az első napi nyereség és veszteség elhalasztását), és amely korrekciókról megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció. Tükrözhetik az értékelési technikán belül figyelembe nem vett, kockázati prémium vagy kilépési költség formájában lévő kockázati tényezőket, és megfelelnek a valós érték definíciójának. Mindazonáltal a piaci szereplőknek az árképzéskor figyelembe kell venniük ezeket a korrekciókat. (IFRS 13 9. bekezdése és IFRS 13 88. bekezdése)

0170

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözze egyenértékű eszközök, vagy – az értékelési modellhez való piaciparaméter-input tekintetében –az input kalibrálásához felhasznált eszközök megfigyelt ártartományának meglétéből eredő kockázati prémiumot, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0180

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében azon tény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció, hogy a pozíciószintű értékelések nem tükrözik a pozícióra vagy portfólióra vonatkozó kilépési árat, különösen, ha az ilyen értékeléseket piaci középárfolyamra kalibrálják, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0190

MODELLKOCKÁZAT

Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözzön olyan piaci vagy terméktényezőket, amelyeket a napi pozícióértékek és -kockázatok kiszámításához használt modell (értékelési modell) nem vesz figyelembe, vagy hogy megfelelő szintű óvatosságot tükrözzön, tekintettel különböző alternatív érvényes modellek és modellkalibrációk meglétéből eredő bizonytalanságra, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0200

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

Az intézmény valós értékében azon tény tükrözése céljából alkalmazott korrekció, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb azon pozícióméreteknél, amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához használt megfigyelhető árjegyzések vagy ügyletek alapulnak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0210

NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR

Az intézmény valós értékében a származtatott pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek fedezése céljából alkalmazott korrekció (azaz teljes hitelértékelési korrekció (CVA) intézményi szinten).

0220

BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében a kompenzálás érdekében alkalmazott korrekció, amennyiben az értékelési modellek nem tükrözik teljes mértékben a finanszírozási költséget, amelyet a piaci szereplők egy pozíció vagy portfólió kilépési árában figyelembe vennének (azaz a finanszírozási értékelési korrekció intézményi szinten, ha az intézmény ilyen, vagy esetleg egyenértékű korrekciót számít).

0230

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében azon adminisztratív költségek tükrözése céljából alkalmazott korrekció, amelyek a portfólió vagy pozíció kapcsán felmerülnek, de amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell vagy a modell inputjainak kalibrálásához használt árak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a jövőbeli adminisztratív költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0240

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

Az intézmény valós értékében azon szerződéses vagy nem szerződéses lejárat előtti visszaváltásra vonatkozó várakozások tükrözése érdekben alkalmazott korrekció, amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0250

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Az intézmény valós értékében azon kockázati prémium tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyet a piaci szereplők felszámítanának a portfólióban lévő szerződések fedezéséből, adminisztrációjából és elszámolásából eredő működési kockázatok kompenzációja céljából, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0260

1. NAPI EREDMÉNY

Azon esetek tükrözése céljából alkalmazott korrekciók, amelyekben az értékelési modell plusz a pozícióra vagy portfólióra alkalmazandó összes többi releváns valósérték-korrekció nem vette figyelembe az első napi megjelenítéskor fizetett vagy kapott árat, azaz az első napi nyereségek és veszteségek elhalasztását (IFRS 9 B5.1.2A. bekezdés).

0270

MAGYARÁZAT

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kezelt pozíciók leírása, és annak magyarázata, hogy miért nem volt lehetséges a rendelet 9–17. cikkének az alkalmazása.


Sorok

0010

1.   ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető módszer szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan. Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget.

0020

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030

1.1.   A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerint számított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, kivéve a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában leírt kezelés alá tartozó valós értéken értékelt eszközöket és kötelezettségeket.

Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók.

Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget.

A 0030. sornak ezért a 0040. és 0140. sor különbözetének kell lennie.

0040 – 0130

1.1.1.   KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT

A 0090–0130. sor esetében az intézményeknek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru.

Az intézmények e célból belső kockázatkezelési struktúrájukra támaszkodnak, és a szakértői megítélés alapján kidolgozott hozzárendelést követve üzletágaikat vagy kereskedési egységeiket a legmegfelelőbb kockázati kategóriához rendelik. Az allokált üzletágaknak vagy kereskedési egységeknek megfelelő kiegészítő értékelési korrekciókat, valósérték-korrekciókat és egyéb előírt információkat ugyanazon releváns kockázati kategóriába kell allokálni, hogy a sorok szintjén minden egyes kockázati kategória esetében biztosított legyen mind a prudenciális célból, mind a számviteli célból végrehajtott korrekciók következetes áttekintése, valamint az érintett pozíciók nagyságának megjelölése (a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek szempontjából). Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciókat vagy egyéb korrekciókat eltérő aggregálási szinte számítják, mindenekelőtt a vállalkozás szintjén, az intézményeknek ki kell dolgozniuk egy allokációs módszert a kiegészítő értékelési korrekcióknak a releváns pozícióhalmazokhoz való rendeléséhez. Az allokációs módszernek azt kell eredményeznie, hogy a 0040. sor a 0050–0130. sorok összege legyen a 0010–0100. oszlop esetében.

Az alkalmazott módszertől függetlenül a feltüntetett információknak a lehető legnagyobb mértékben következetesnek kell lenniük a sorok szintjén, mivel a megadott információk ezen a szinten kerülnek összehasonlításra (kiegészítő értékelési korrekciók összegei, felső bizonytalansági érték, valósérték-összegek és potenciális valósérték-korrekciók).

A 0090–0130. sor bontása nem foglalja magában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók.

A diverzifikációs nyereségek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban vannak feltüntetve, ezért nem szerepelnek a 0040–0130. sorban.

0050

EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke.

A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között.

0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül.

0130. és 0140. oszlop: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0060

EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke.

A befektetési és finanszírozási költségekre vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között.

0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül.

0130. és 0140. oszlop: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0070

EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0080

EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090

1.1.1.1.

KAMATOK

0100

1.1.1.2.

DEVIZA

0110

1.1.1.3.

HITEL

0120

1.1.1.4.

RÉSZVÉNYEK

0130

1.1.1.5.

ÁRUK

0140

1.1.2.   (–) Diverzifikációs nyereség

A diverzifikációs nyereség teljes összege. A 0150. és 0160. sor összege.

0150

1.1.2.1.   (–) Az 1. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 1. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.

0160

1.1.2.2.   (–) A 2. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 2. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.

0170

1.1.2.2*   Tájékoztató adat: Diverzifikáció előtti kiegészítő értékelési korrekciók, amelyek 90 %-ot meghaladó mértékben csökkennek a 2. Módszer szerinti diverzifikációval

A 2. módszer terminológiájában a FV – PV összege minden értékelési kitettség esetében, amelyeknél APVA < 10 % (FV – PV).

0180

1.2.   A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfóliók

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekciót a 0190., 0200. és a 0210. sor összegeként kell kiszámítani.

A vonatkozó mérleg- és egyéb háttérinformációkat a 0130–0260. oszlopban kell megadni. A pozíciók leírását és annak magyarázatát, hogy miért nem volt lehetséges a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkének alkalmazása, a 0270. oszlopban kell megadni.

0190

1.2.1.   Tartalékmódszer; 100 % nem realizált nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja.

0200

1.2.2.   Tartalékmódszer; 10 % névleges érték

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja.

0210

1.2.3.   Tartalékmódszer; 25 % kezdeti érték

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja.

6.3.   C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

6.3.1.   Általános megjegyzések

154f.

Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154 g.

Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050. oszlopában megadott információknak.

154h.

Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154i.

Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154j.

Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét.

6.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0005

BESOROLÁS

A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.

0010

MODELL

A modell belső neve (alfanumerikus), amelyet az intézmény a modell azonosítására használ.

0020

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

A modellkockázattal kapcsolatos értékelési korrekcióhoz vezető terméket vagy termékcsoportot leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru).

Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük:

IR – kamat

FX – devizaárfolyam

CR – hitel

EQ – részvény

CO – áru

0030

TERMÉK

A modell használatával értékelt termék vagy termékcsoport belső neve (alfanumerikus), a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.

0040

MEGFIGYELHETŐSÉG

A termékkel vagy termékcsoporttal kapcsolatos olyan ármegfigyelések száma az elmúlt tizenkét hónapban, amelyek teljesítik a következő kritériumok valamelyikét:

Az ármegfigyelés olyan ár, amelyen az intézmény ügyletet hajtott végre

Harmadik felek közötti tényleges ügylet ellenőrizhető ára

Az ár kötelező érvényű jegyzésből származik.

Az intézményeknek a következő értékek egyikét kell feltüntetniük: »nincs«, »1–6«, »6–24«, »24–100«, »100+«.

0050

MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése.

Egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció a diverzifikációs nyereség előtt, de adott esetben a portfóliónettósítás után.

0060

EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésében meghatározott szakértői módszer szerint kiszámított, a 0050. oszlopban szereplő összegek.

0070

EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer szerint összesített, a 0050. oszlopban szereplő összegek. Ez a melléklet terminológiájában az FV – PV.

0080

A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer használatával összesített egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint számított, modellkockázattal kapcsolatos, teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekcióhoz való hozzájárulása. Ez a melléklet terminológiájában az APVA.

0090-0100

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0090

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0100

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0110

IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, a kapcsolódó termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

Csak azokat az eredményeket kell feltüntetni, amelyeket olyan eszközök árainak használatával kalibráltak, amelyeket ugyanazon termékhez rendelnének (output tesztelés). Nem szabad feltüntetni az olyan piaci adatok inputjából származó input tesztelési eredményeket, amelyeket különböző termékekből kalibrált szintek alapján tesztelnek.

0120

IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval súlyozott, a modellhez rendelt pozíciók százalékos aránya, amelyet a 0110. oszlopban megadott IPV output tesztelési eredmények fedeznek.

0130 – 0140

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

A C 32.02. tábla 0190. és 0240. oszlopában meghatározott valósérték-korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

0150

1. NAPI EREDMÉNY

A C 32.02. tábla 0260. oszlopában meghatározott korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

6.4.   C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

6.4.1.   Általános megjegyzések

154k.

Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154 l.

Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070. oszlopában megadott információknak.

154 m.

Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154n.

Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154o.

A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából.

6.4.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0005

BESOROLÁS

A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.

0010

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

A pozíciót leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru).

Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük:

IR – kamat

FX – devizaárfolyam

CR – hitel

EQ – részvény

CO – áru

0020

TERMÉK

A termék vagy termékcsoport belső neve, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.

0030

MÖGÖTTES

A mögöttes eszköz vagy eszközök belső neve származtatott ügyletek esetében, vagy az instrumentumok neve nem származtatott ügyletek esetében.

0040

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott egyedi koncentrált értékelési pozíció mérete, a 0050. oszlopban leírt egységben kifejezve.

0050

MÉRTÉKEGYSÉG

A 0040. oszlopban említett koncentrált pozícióméret kiszámítása céljából a koncentrált értékelési pozíció meghatározása részeként belsőleg használt mértékegység.

Kötvényekben vagy részvényekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »kötvények száma«, részvények száma” vagy »piaci érték«.

Származtatott ügyletekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »PV01; EUR/1 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás«.

0060

PIACI ÉRTÉK

A pozíció piaci értéke.

0070

PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint becsült napok számában megadott prudens kilépési időszak.

0080

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

Az érintett egyedi koncentrált értékelési pozíciókra vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0090

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA

Azon tény tükrözése céljából alkalmazott valósérték-korrekciók összege, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb a pozícióméreteknél, és amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához alkalmazott árjegyzések vagy ügyletek alapulnak.

A feltüntetett összegnek meg kell egyeznie az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra alkalmazott összeggel.

0100

IPV KÜLÖNBÖZET

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

7.   C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)

7.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

155.

A C 33.00 táblában az V. melléklet 42. b) pontjában meghatározott »államháztartásokkal« szembeni kitettségeket kell jelenteni.

156.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak a CRR 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint.

157.

A CRR szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok »államháztartások« ügyfélszektorhoz való hozzárendelésekor az V. melléklet 3. részében található 2. táblázatot (»Sztenderd módszer«) és a 3. táblázatot (»Belső minősítésen alapuló módszer«) kell figyelembe venni.

158.

Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország összesenjére, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján.

159.

A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat.

160.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e rendelet 5. cikke b) pontjának 3. alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni.

7.2.   AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE

161.

A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket.

162.

Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az »államháztartások« fogalommeghatározása alá tartozik.

163.

A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni.

7.3.   A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

Oszlopok

Útmutató

010-260

KÖZVETLEN KITETTSÉGEK

010-140

MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK

010

Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK irányelven (BAD) alapuló nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében.

A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét.

020

Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával)

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 27. pontja szerinti könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében.

Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában, ugyanazon pénznemben denominált rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni.

A 030–120-as oszlopok összegének a 130-as oszlop értékével csökkentett értékét kell megadni. Amennyiben az így kapott érték negatív, nulla értéket kell jelenteni.

030-120

Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök a fentiek szerint meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint.

030

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 A. függelék

040

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 16. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

050

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése

060

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése és a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése

070

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 36. cikkének (2) bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

080

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése.

090

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

100

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja; IFRS 9 4.1.2. bekezdése; V. melléklet 1. részének 15. pontja

110

Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 35. cikke; a számviteli irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja és 8. cikkének (2) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja;

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

120

Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja.

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

130

Rövid pozíciók

Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner az 1. pont szerinti államháztartás.

Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el, és közvetlen partnere államháztartás.

A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke.

A rövid pozíciókat a 170–230-as sorban meghatározott hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. A rövid pozíciókkal ezt követően a 030–120-as oszlopok kiszámításához nettósítani kell az azonos hátralévő futamidőre és közvetlen partnerrel fennálló pozíciókat.

140

Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók

Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (030-as és 040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az intézmény közvetlen partnere államháztartás.

Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban.

150

Halmozott értékvesztés

A 080–120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. [V. melléklet 2. részének 70. és 71. pontja]

160

Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

A 080–090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés.

170

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Az 050–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. [V. melléklet 2. részének 69. pontja]

180

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből

Az 050–070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.

190

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

A 080–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.

200-230

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

A közvetlen származtatott pozíciókat a 200–230-as oszlopban kell jelenteni.

Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.

200-210

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel

Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint.

A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).

200

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték

A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.

210

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg

Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív.

220-230

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel

Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint.

A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).

220

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Könyv szerinti érték

A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.

230

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Névleges összeg

Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az intézmény számára negatív.

240-260

MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK

240

Névérték

Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (az V. melléklet 2. részének 102–119. pontja).

Az V. melléklet 1. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli.

250

Céltartalékok

BAD 4. cikke, Források 6.c) pontja, Mérlegen kívüli tételek, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése, 33. cikke; IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) ii. pontja, d) ii. pontja, 5.5.20. bekezdése; IAS 37, IFRS 4, V. melléklet 2. részének 11. pontja

Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként.

260

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (V. melléklet 2. részének 110. pontja).

270-280

Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák

Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás.

Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (020–160).

Az itt jelentett kitettségek nem vehetők figyelembe a kitettségérték és a kockázattal súlyozott kitettségérték (290-es és 300-as oszlop) kiszámításakor, melyek kizárólag a közvetlen kitettségeken alapulnak.

270

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül.

Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.

280

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül.

Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.

290

Kitettségérték

A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke.

A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 111. cikkét. Az IRB-módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát.

Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.

300

Kockázattal súlyozott kitettségérték

A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségek adatszolgáltatásával kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.


Sorok

Útmutató

KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA

010

Teljes kitettség

Az 1. pontban meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség.

020-155

Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján

Az államháztartásokkal szembeni, a CRR harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségek.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.

030

Sztenderd módszer

A CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.

040

Központi kormányzatok

Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 114. cikkének megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

050

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 115. cikkének megfelelően a »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

060

Közszektorbeli intézmények

Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 116. cikkének megfelelően a »közszektorbeli intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

070

Nemzetközi szervezetek

Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 118. cikkének megfelelően a »nemzetközi szervezetek« kitettségi osztályokba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

075

Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint

A fenti 040–070 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 112. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az SA kitettségi osztályokba kell sorolni.

080

IRB-módszer

A CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.

090

Központi kormányzatok

Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

100

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

110

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények]

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

120

Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

130

Közszektorbeli intézmények [Intézmények]

Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

140

Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

155

Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint

A fenti 090–140 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 147. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az IRB kitettségi osztályokba kell sorolni.

160

Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján

A piaci kockázati kitettségek olyan pozíciókra vonatkoznak, amelyek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része IV. címének megfelelően számítják ki.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.

170-230

KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA

A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni:

[0 – 3HÓNAP [: 90 napnál kevesebb

[3 HÓNAP – 1 ÉV [: 90 nap vagy több, de 365 napnál kevesebb

[1 ÉV – 2 ÉV [: 365 nap vagy több, de 730 napnál kevesebb

[2 ÉV – 3 ÉV [: 730 nap vagy több, de 1095 napnál kevesebb

[3 ÉV – 5 ÉV [: 1095 nap vagy több, de 1825 napnál kevesebb

[5 ÉV – 10 ÉV [: 1825 nap vagy több, de 3650 napnál kevesebb

[10 ÉV – hosszabb: 3650 nap vagy több.”


(1)  Az e táblán az intézményektől kért adatokat az adatszolgáltatás szerinti naptári évre vonatkozóan összesítve kell megadni (a folyó év január 1-jétől).

(2)  Az önálló intézmények nem tartoznak csoporthoz, és nem tartoznak konszolidációs körbe abban az országban, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.


III. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 337

1.

Hivatkozások 337

2.

Jelölési szabályok 338

3.

Konszolidáció 340

4.

Pénzügyi instrumentumok számviteli portfóliói 340

4.1.

Pénzügyi eszközök 340

4.2.

Pénzügyi kötelezettségek 341

5.

Pénzügyi instrumentumok 342

5.1.

Pénzügyi eszközök 342

5.2.

Bruttó könyv szerinti érték 342

5.3.

Pénzügyi kötelezettségek 343

6.

Ügyfél szerinti részletezés 343
A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 345

1.

Mérleg 345

1.1.

Eszközök (1.1.) 345

1.2.

Kötelezettségek (1.2.) 345

1.3.

Saját tőke (1.3.) 346

2.

Eredménykimutatás (2.) 347

3.

Átfogó jövedelemkimutatás (3.) 350

4.

Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.) 351

5.

Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése (5.) 353

6.

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE-kódok szerint (6.) 354

7.

Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök (7.) 354

8.

Pénzügyi kötelezettségek részletezése (8.) 355

9.

Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek (9.) 355

10.

Származtatott ügyletek és fedezeti elszámolások (10. és 11.) 358

10.1.

Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása 358

10.2.

A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek 359

10.3.

»Gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősített származtatott ügyletek 360

10.4.

Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése 361

10.5.

Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.) 361

10.6.

A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.) 361

10.7.

Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.) 361

11.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása (12.) 362

11.1.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.) 362

11.2.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.) 362

11.3.

Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.) 364

12.

Kapott biztosítékok és garanciák (13.) 365

12.1.

Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.) 365

12.2.

Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában tartott] (13.2.) 365

12.3.

Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.) 365

13.

Valósérték-hierarchia: Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (14.) 365

14.

Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.) 366

15.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.) 366

15.1.

Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.) 366

15.2.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.) 367

15.3.

Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.) 367

15.4.

Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.) 368

15.5.

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.) 368

15.6.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.) 368

15.7.

Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.) 369

15.8.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.) 369

16.

A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése (17.) 369

17.

Nemteljesítő kitettségek (18.) 369

18.

Átstrukturált kitettségek (19.) 373

19.

Földrajzi megoszlás (20.) 376

19.1.

Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.) 376

19.2.

Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.) 376

20.

Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök (21.) 377

21.

Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (22.) 377

21.1.

Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.) 377

21.2.

A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.) 378

22.

Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben (30.) 379

23.

Kapcsolt felek (31.) 379

23.1.

Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.) 379

23.2.

Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.) 380

24.

Csoportszerkezet (40.) 380

24.1.

Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.) 380

24.2.

Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.) 381

25.

Valós érték (41.) 382

25.1.

Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.) 382

25.2.

A valós érték opció alkalmazása (41.2.) 382

26.

Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint (42.) 382

27.

Céltartalékok (43.) 382

28.

Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások (44.) 382

28.1.

A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.) 382

28.2.

A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.) 383

28.3.

Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.) 383

29.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (45.) 383

29.1.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.) 383

29.2.

Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.) 383

29.3.

Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.) 383

30.

A sajáttőke-változások kimutatása (46.) 383
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE 384

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   HIVATKOZÁSOK

1.

Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: FINREP) kapcsolatos további útmutatást tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő útmutatást.

2.

Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel kompatibilis nemzeti számviteli standardokat használnak (a továbbiakban: kompatibilis nemzeti GAAP), eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és az IFRS-útmutatásokat kell alkalmazniuk. Ez nem érinti a kompatibilis nemzeti GAAP előírásainak a BAD előírásaival való összhangját. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel nem kompatibilis GAAP-ot használnak vagy azt még nem hangolták össze az IFRS 9 előírásaival, eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és a BAD-útmutatásokat kell alkalmazniuk.

3.

A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani.

4.

Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:

a)

az intézmény által megjelenített eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és kiadások;

b)

mérlegen kívüli kitettségek és olyan tevékenységek, amelyekben az intézmény érintett;

c)

az intézmény által végrehajtott tranzakciók;

d)

értékelési előírások, beleértve a hitelkockázat után elszámolt értékvesztés becslésére az intézmény által alkalmazott módszert.

5.

A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:

a)

»CRR«: az 575/2013/EU rendelet;

b)

»IAS« vagy »IFRS«: az 1606/2002/EK rendelet (1) (IAS rendelet) 2. cikkében meghatározott, a Bizottság által elfogadott nemzetközi számviteli standardok;

c)

»EKB BSI rendelet« vagy »EKB/2013/33«: az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2);

d)

»NACE-rendelet«: az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (3);

e)

»NACE-kódok«: a NACE-rendelet szerinti kódok;

f)

»BAD«: a 86/635/EGK tanácsi irányelv (4);

g)

»Számviteli irányelv«: a 2013/34/EU irányelv (5);

h)

»nemzeti GAAP«: a BAD alapján kidolgozott, általánosan elfogadott nemzeti számviteli szabályozás;

i)

»KKV«: a C(2003)1422 bizottsági ajánlásban (6) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;

j)

»ISIN-kód«. az értékpapírokhoz rendelt 12 alfanumerikus karakterből álló nemzetközi értékpapírkód (International Securities Identification Number), amely egyedileg azonosítja a forgalomban lévő értékpapírokat;

k)

»LEI-kód«: az intézményekhez rendelt globális jogalany-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő feleket;

l)

»Értékvesztési szakaszok«: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik.

2.   JELÖLÉSI SZABÁLYOK

6.

A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik.

7.

A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra.

8.

Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az »összesen« értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

9.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt »(–)« jellel jelölik, például »(–) Saját részvények«.

10.

A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó »Adatmodellben« (a továbbiakban: DPM – Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy »bázis tétellel«, amelyhez a »tartozik/követel« jellemző kerül hozzárendelésre. Ez a hozzárendelés biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt »követel/tartozik« jellemző.

11.

Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.

1. táblázat

»Követel/tartozik« jelölés, pozitív és negatív előjelek

Elem

Követel/Tartozik

Egyenleg/Változás

Jelentett adat

Eszközök

Tartozik

Eszközök egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Eszközök csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítások

Ráfordítások egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítások csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezettségek

Követel

Kötelezettségek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezettségek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke

Saját tőke egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevétel

Bevételek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevételek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

3.   KONSZOLIDÁCIÓ

12.

E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra, közös vállalkozásaikra valamint társult vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerekkel azonos módszerek segítségével kell adatot szolgáltatniuk:

a)

az intézmények számára engedélyezhetik vagy előírhatják a tőkemódszer alkalmazását a biztosítókba vagy nem pénzügyi leányvállalatokba történt befektetések vonatkozásában a CRR 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

b)

az intézmények számára engedélyezhetik az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a pénzügyi leányvállalatokra vonatkozóan a CRR 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

c)

az intézmények számára előírhatják az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a közös vállalatokba történt befektetésekre vonatkozóan a CRR 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

4.   PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓI

13.

A III. és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »számviteli portfóliók« kifejezés az értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, a »Készpénz, számlakövetelések a központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok«, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« között megjelenített »Értékesítésre tartott«-á minősített pénzügyi instrumentumokat.

14.

A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták, hogy bizonyos értékelési előírásokat az IFRS-nek megfelelően alkalmazzanak a pénzügyi instrumentumokra, a vonatkozó IFRS számviteli portfóliókról kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben ilyen szabályokat alkalmaznak. Amennyiben a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó azon értékelési előírások, amelyek alkalmazása a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint az intézmények számára engedélyezett vagy előírt, az IAS 39 értékelési előírásaira hivatkoznak, az intézményeknek mindaddig – valamennyi pénzügyi instrumentumuk tekintetében – a BAD-on alapuló számviteli portfólióikról kell adatot szolgáltatniuk, amíg az általuk alkalmazott értékelési előírások az IFRS 9 értékelési előírásaira nem hivatkoznak.

4.1.   Pénzügyi eszközök

15.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök«;

b)

»Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök«;

c)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök«;

d)

»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök«;

e)

»Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök«.

16.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi eszközök«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

c)

»A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

d)

»Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«; valamint

e)

»Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«.

17.

A »Kereskedési célú pénzügyi eszközök« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi eszközt. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, és nincs e rész 22. bekezdésének megfelelően fedezeti elszámolásként besorolva, kereskedési célú pénzügyi eszközként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

18.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközök tekintetében a »bekerülésiérték-módszerek« közé azon értékelési előírások tartoznak, amelyekkel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik.

19.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« magukban foglalják a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokat, valamint azokat az instrumentumokat, amelyeket a »bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb« értéken (»LOCOM-módszer«) értékelnek nem folyamatos alapon (mérsékelt LOCOM), függetlenül az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban végrehajtott aktuális értékelésüktől. A mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében a LOCOM-módszert csak meghatározott körülmények között alkalmazzák. Az alkalmazandó számviteli keret előírja ezeket a körülményeket, ilyen például az értékvesztés, a bekerülési értékhez képest a valós értékben bekövetkező tartós csökkenés vagy a vezetés szándékának megváltozása.

20.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« közé azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyeket folyamatos alapon a LOCOM-módszer szerint értékelnek (szigorú LOCOM-módszer). A szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében az alkalmazandó számviteli keret LOCOM-módszer szerinti kezdeti vagy későbbi értékelést vagy bekerülési értéken történő kezdeti és LOCOM-módszer szerinti későbbi értékelést ír elő.

21.

Értékelési módszerüktől függetlenül a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések« tételben kell feltüntetni a prudenciális konszolidáció keretében nem teljeskörűen vagy arányosan konszolidált leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, kivéve, ha azok az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősülnek.

22.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyletként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

4.2.   Pénzügyi kötelezettségek

23.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek«;

c)

»Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek«.

24.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek«;

b)

»Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi kötelezettségek«.

25.

A »Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi kötelezettséget. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely nem az e rész 26. bekezdése szerinti fedezeti elszámolásként besorolt, kereskedési célú pénzügyi kötelezettségként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

26.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolásként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

5.   PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

27.

A III. melléklet és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »könyv szerinti érték« a mérlegben feltüntetendő összeg. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a származtatott ügyletek könyv szerinti értéke a nemzeti GAAP szerinti, adott esetben az időbeli elhatárolásokat, a prémiumokat és a céltartalékokat magában foglaló könyv szerinti érték, illetve nullával egyenlő, ha származtatott ügyletek nincsenek megjelenítve a mérlegben.

28.

A pénzügyi instrumentumok időbeli elhatárolásait, ideértve az elhatárolt kamatokat, prémiumokat és diszkontokat vagy tranzakciós költségeket – amennyiben megjelenítésük a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint történik – az instrumentummal együtt, és nem egyéb eszközként vagy egyéb kötelezettségként kell megadni.

29.

Adott esetben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti »Valós értéken értékelt, kereskedési célú pozíciókra vonatkozó haircutok«-at kell jelenteni. A haircutok a kereskedési célú eszközök értékét csökkentik, a kereskedési célú kötelezettségek értékét pedig növelik.

5.1.   Pénzügyi eszközök

30.

A pénzügyi eszközöket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Készpénz«, »Származtatott ügyletek«, »Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok«, »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Hitelek és előlegek«.

31.

A »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek.

32.

A »Hitelek és előlegek« az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet szerinti hiteleket, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók a hitelek közé. Az »Előlegek, kivéve hitelek« részletesebb leírását e melléklet 2. része 85. bekezdésének g) pontja tartalmazza.

33.

A FINREP-ben a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartalmazzák a hiteleket és előlegeket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

5.2.   Bruttó könyv szerinti érték

34.

A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a következő:

a)

az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az eredménnyel szemben valós értéken értékelt olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú portfólióba, a bruttó könyv szerinti érték attól függ, hogy azokat teljesítőként vagy nemteljesítőként sorolják be. A teljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a valós érték. A nemteljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke az e melléklet 2. részének 69. bekezdése szerinti, hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték. A bruttó könyv szerinti érték értékelése céljából a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell végrehajtani;

b)

az IFRS szerinti elszámolás esetén az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztés-elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti értéket jelenti.

c)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke egyenlő a hitelkockázat után elszámolt egyedi értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti értékkel. A nem értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke az általános hitelkockázati tartalékokkal és az általános banki kockázatokra képzett tartalékokkal való korrekció előtti könyv szerinti értéket jelenti, amennyiben az befolyásolja a könyv szerinti értéket;

d)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén »A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke attól függ, hogy ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e. Amennyiben ezek értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak, a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti érték az értékvesztett és nem értékvesztett eszközökre vonatkozó fenti c) pont szerinti követelményeknek megfelelően, vagy az értékvesztés miatti veszteségnek tekintett valósérték-korrekció bármely halmozott összegével való kiigazítás előtti könyv szerinti érték. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá, ezen eszközök bruttó könyv szerinti értéke a teljesítő kitettségek esetében a valós érték, a nemteljesítő kitettségek esetében pedig a hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték.

e)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a szigorú vagy mérsékelt LOCOM-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a bekerülési érték, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban az instrumentumot bekerülésiérték-módszerrel értékelik. Amennyiben ezeket a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat piaci értéken értékelik, a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázatból származó értékelési korrekcióval való kiigazítást megelőző piaci érték;

f)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« között feltüntetett, a LOCOM-módszertől eltérő értékelési módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció figyelembevétele előtti könyv szerinti érték;

g)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetőleg az IFRS szerinti elszámolás esetén a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték a valós érték. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP haircutot ír elő a kereskedési célú és a valós értéken értékelt instrumentumokra, a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értéke a szóban forgó haircutok előtti valós érték.

5.3.   Pénzügyi kötelezettségek

35.

A pénzügyi kötelezettségeket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Származtatott ügyletek«, »Rövid pozíciók«, »Betétek«, »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«.

36.

A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az EKB BSI rendelet 2. részének II. mellékletében meghatározott »betétek« fogalom alkalmazandó.

37.

A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem betétek.

38.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

39.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmazzák a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett, kezdetben megjelenített összegen [az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek [az IFRS 9 2.3. bekezdésének c) pontja, 4.2.1. bekezdésének d) pontja].

40.

Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott elkötelezettségek értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között kell feltüntetni, és nem az »Adott elkötelezettségek és garanciák«-ra képzett céltartalékként.

41.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

6.   ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS

42.

Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:

a)

központi bankok;

b)

államháztartások: központi kormányzatok, tartományi vagy regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok, ideértve a közigazgatási szerveket és a nem kereskedelmi vállalkozásokat, de ide nem értve az ezen kormányzatok tulajdonában álló, kereskedelmi tevékenységet folytató állami és magánvállalatokat (amelyeket tevékenységüktől függően a »hitelintézetek«, »egyéb pénzügyi vállalatok«, vagy »nem pénzügyi vállalatok« alatt kell feltüntetni); társadalombiztosítási alapok; és nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió intézményei, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja;

c)

hitelintézetek: a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő intézmények (»olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt«) és multilaterális fejlesztési bankok;

d)

egyéb pénzügyi vállalatok: az összes olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint a többi pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, továbbá captive finanszírozók és pénzkölcsönzők;

e)

nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalkozások és kvázivállalkozások, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban a piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt az EKB BSI rendelettel összhangban;

f)

háztartások: magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja fogyasztóként, kizárólag saját fogyasztásra előállított áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, valamint piaci javak, nem pénzügyi és pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, feltéve, hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalkozások tevékenységével. Idetartoznak még azok a nonprofit intézmények, amelyek háztartásokat szolgálnak ki, és amelyek elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások előállításával foglalkoznak háztartások meghatározott csoportjai számára.

43.

Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.

44.

Az alábbi tranzakciókban a közvetlen partnerek a következők:

a)

hitelek és előlegek vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő. A kereskedelemfinanszírozás vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő az a partner, amely a követelés megfizetésére kötelezett, kivéve a visszkereseti joggal kötött ügyletekben, amelyekben a közvetlen hitelfelvevő a követelések átadója, és amelyekben az adatszolgáltató intézmény nem szerzi meg lényegében az átadott követelések tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot;

b)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékpapírok kibocsátója;

c)

a betétek vonatkozásában a betétes;

d)

rövid pozíciók vonatkozásában az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben vagy a fordított repomegállapodásban részt vevő partner;

e)

a származtatott ügyletek vonatkozásában a származtatott ügyletben közvetlenül részt vevő partner. A központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában a közvetlen partner a központi szerződő félként eljáró elszámolóház. A hitelkockázati származtatott ügyletek esetében a partner szerinti részletezés arra a szektorra vonatkozik, amelyhez a szerződéses partner (a védelem vásárlója vagy eladója) tartozik;

f)

az adott pénzügyi garanciák vonatkozásában a partner a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere;

g)

az adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában a partner az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli;

h)

a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek vonatkozásában a garantőr vagy a partner az a fél, amely az elkötelezettséget nyújtja az adatszolgáltató intézménynek.

2. RÉSZ

A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   MÉRLEG

1.1.   Eszközök (1.1.)

1.

A »Készpénz« magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait.

2.

A »Számlakövetelések központi bankokkal szemben« közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek.

3.

Az »Egyéb látra szóló betétek« tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

4.

A »Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint társult vállalkozásokban lévő befektetések« közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek a prudenciális konszolidáció keretében nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak, kivéve, ha azok az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősülnek, függetlenül értékelésük módjától, ideértve, ha a számviteli standardok lehetővé teszik bevonásukat a pénzügyi instrumentumokhoz használt különböző számviteli portfóliókba. A tőkemódszerrel értékelt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket.

5.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb eszközök« között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök magukban foglalják többek között a következőket: arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

6.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni, ha a vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az eszközként történő bemutatás megengedett.

7.

Az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

1.2.   Kötelezettségek (1.2.)

8.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett céltartalékokat a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni, ha a veszteség a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből ered, vagy a »Fedezett tételek valós értékének változása kamatlábkockázatok portfóliófedezeti ügylete során« sorban, ha a veszteség a fedezett pozíció értékeléséből ered. Ha nem lehet különbséget tenni a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből eredő veszteség és a fedezett pozíció értékeléséből eredő veszteség között, a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett valamennyi céltartalékot a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni.

9.

A »Nyugdíjra és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre képzett céltartalék« alá tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

10.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra« képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdésének a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdésének a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdésének a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az »Egyéb kötelezettségek« között kell szerepeltetni.

11.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« tartalmazza az elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetőleg az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat e melléklet 1. részének 40. bekezdése szerint »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«-ként kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« valamennyi elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó céltartalékot tartalmazza.

12.

A »Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke« tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek.

13.

Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb kötelezettségek« között kell feltüntetni.

14.

Az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

15.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok« olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket kötelezettségként a »céltartalékok« között vagy saját tőkeként az »egyéb tartalékok« között, külön kell feltüntetni, a vonatkozó nemzeti GAAP-nak megfelelően.

1.3.   Saját tőke (1.3.)

16.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák.

17.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke« tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be. Amennyiben a még be nem fizetett tőkenövekedés a részvénytőke növekedéseként kerül feltüntetésre, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét az 1.3. táblában kell feltüntetni »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke«-ként, valamint az 1.1. táblában »Egyéb eszköz«-ként. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén, ha a tőkenövekedés csak a részvényesektől kapott kifizetéseket követően tüntethető fel, a be nem fizetett tőkét nem kell megadni az 1.3. táblában.

18.

Az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

19.

Az »Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok« közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, a »Jegyzett tőke« és az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« kivételével.

20.

Az »Egyéb tőke« magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

21.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.

22.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek fedezeti hatékonysághiánya« tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]« tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]« tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [az IFRS 9 6.5.3. bekezdése és az IFRS 9 6.5.8. bekezdése].

23.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valósérték-változásai« az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.

24.

A »Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]« tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatban lévő fedezeti ügyleteinek, valamint a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések azon fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett devizaátszámítási tartalékot, melyek már nem állnak fenn, miközben a külföldi érdekeltségek a mérlegben megjelenítettek maradnak.

25.

A »Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]« tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.

26.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.

27.

A »Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]« tartalmazza a következők valós értékében bekövetkezett halmozott változásokat:

a)

az opció időértéke, ahol a szóban forgó opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásait elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként [az IFRS 9 6.5.15. bekezdése];

b)

a forwardszerződés határidős eleme, ahol a szóban forgó forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;

c)

a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből [az IFRS 9 6.5.15. bekezdése és 6.5.16. bekezdése].

28.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Átértékelési tartalék« az IAS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

29.

Az »Egyéb tartalékok« a »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« és az »Egyéb« között oszlanak meg. A »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el. Az »Egyéb« tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

30.

A »Saját részvények« tétel minden olyan – nem értékesített vagy amortizált – pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke-instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt, kivéve, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azt az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni.

2.   EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.)

31.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a »Kamatbevétel« és »Kamatráfordítások« (»tiszta ár« [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként (»piszkos ár« [bruttó ár]). A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

32.

Az intézményeknek számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk a kapcsolt felekkel összefüggő, a prudenciális konszolidáció keretében nem teljes mértékben vagy arányosan konszolidált következő bevételeket és ráfordításokat is tartalmazó tételeket:

a)

»Kamatbevétel«;

b)

<