Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32017D2370

A Tanács (KKBP) 2017/2370 határozata (2017. december 18.) a hágai magatartási kódexnek és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról

HL L 337., 2017.12.19, p. 28–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 21/01/2023: This act has been changed. Current consolidated version: 25/11/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2017/2370/oj

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/28

A TANÁCS (KKBP) 2017/2370 HATÁROZATA

(2017. december 18.)

a hágai magatartási kódexnek és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amelynek III. fejezete tartalmazza az elterjedés elleni küzdelem érdekében mind az Európai Unióban (EU), mind a harmadik országokban meghozandó intézkedések listáját.

(2)

Az Unió aktívan dolgozik a stratégia, valamint az annak III. fejezetében felsorolt intézkedések végrehajtásán, többek között úgy, hogy pénzügyi forrásokat szabadít fel a többoldalú nonproliferációs rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítését célzó egyedi projektek támogatására. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex) az említett többoldalú nonproliferációs rendszer szerves része.

(3)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). Az említett közös álláspont többek között felszólítja az Uniót a kódexnek a lehető legtöbb ország – különösen a ballisztikus rakétákkal rendelkezők – általi aláírásának előmozdítására, valamint a kódex további fejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a bizalomépítő intézkedésekre, valamint a kódex és az Európai Nemzetek Szervezete (ENSZ) többoldalú nonproliferációs rendszere közötti szorosabb kapcsolat előmozdítására.

(4)

A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el, valamint elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot. A dokumentum kitér többek között arra, hogy a tömegpusztító fegyverek, illetve hordozóeszközeik elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika lényeges részét képezi.

(5)

A Tanács 2008. december 18-án elfogadta a kódexnek a stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2008/974/KKBP határozatot (2).

(6)

A Tanács 2012. július 23-án elfogadta a 2012/423/KKBP határozatot (3). E határozat hozzájárult a kódex egyetemessé tételének és az abban foglalt elvek betartásának sikeres előmozdításához.

(7)

A Tanács 2014. december 15-én elfogadta a 2014/913/KKBP határozatot (4). E határozat hozzájárult a kódex ismertségének növeléséhez, ezáltal új államokat ösztönzött a csatlakozásra. A kódex egyetemességének, továbbá megfelelőbb végrehajtásának és továbbfejlesztésének előmozdítása érdekében az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd folytatása az Unió egyik prioritása. Ez a határozat ehhez a folyamathoz hivatott hozzájárulni.

(8)

Általánosságban egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták nem szűnő elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában jelenleg zajló rakétaprogramokra.

(9)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) az 1540 (2004) sz. határozatában (ENSZ BT-határozat) hangsúlyozta, az 1977 (2011) sz. és a 2325 (2016) sz. ENSZ BT-határozatában pedig emlékeztetett arra, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért – egyebek mellett – arra kötelezte az államokat, hogy tartózkodjanak a nem állami szereplőknek a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik kifejlesztését, megszerzését, előállítását, birtoklását, szállítását, átadását vagy felhasználását illető bármilyen jellegű támogatásától. A nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereknek, valamint hordozóeszközeiknek a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetését a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló 1887 (2009) sz. ENSZ BT-határozat újólag megerősítette,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Összhangban a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiával (a továbbiakban: a stratégia), melynek célja a leszerelési és nonproliferációs nemzetközi szerződések és megállapodások támogatása, végrehajtása és megerősítése, az Unió tovább támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex) egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását, valamint kiterjesztését.

(2)   A kódex támogatását célzó tevékenységek – az EU-stratégiában foglalt intézkedéseknek megfelelően – a következők: regionális és szubregionális szakmai találkozók, konferenciák, szakértői látogatások, kutatás, tájékoztató és kommunikációs tevékenységek, valamint a nemzetközi konferenciák alkalmával sorra kerülőkísérő rendezvények.

(3)   A tevékenységek céljai a következők:

a)

minél több állam ösztönzése a kódex aláírására, illetve végső soron a kódex egyetemessé tételének elősegítése;

b)

a kódex maradéktalan végrehajtásának támogatása;

c)

az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd elősegítése egyrészt a bizalomépítés, az átláthatóság fokozása és az önmérséklet ösztönzése érdekében, másrészt azért, hogy mindannyian stabilabb és biztonságosabb környezetben élhessünk;

d)

a kódex láthatóságának növelése, valamint nyilvánosság figyelmének felhívása a ballisztikus rakéták elterjedése által jelentett kockázatokra és veszélyekre;

e)

annak kifejtése – elsősorban tudományos elemzések segítségével –, hogy miként lehet kiterjeszteni a kódexet, illetve hogyan lehet elősegíteni a kódex és más vonatkozó többoldalú eszközök – így a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer, az 1540(2004) sz. ENSZ BT-határozat és a világűrbe kijuttatott objektumok Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilvántartása – egymást kisegészítő működését.

(4)   A projektek részletes leírását a melléklet tartalmazza.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért a főképviselő felel.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtásáról a Fondation pour la recherche stratégique (Stratégiai Kutatási Alapítvány, a továbbiakban: az Alapítvány) gondoskodik. Az Alapítvány ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A főképviselő ennek érdekében megköti a szükséges megállapodásokat az alapítvánnyal.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 878 120,05 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   A (2) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. Ebből a célból a Bizottság e határozat elfogadását követően a referenciaösszegnek megfelelő összegű támogatási megállapodást köt az Alapítvánnyal. E támogatási megállapodásra a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) foglalt szabályokat kell alkalmazni. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az Alapítványnak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4)   A Bizottság e határozat hatálybalépését követően törekszik a (3) bekezdésben említett támogatás megállapodás mihamarabbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő esetleges nehézségekről és a támogatási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1)   A főképviselő az Alapítvány által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2)   A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat 40 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésben említett támogatási megállapodás megkötésének időpontját követően hatályát veszti. Abban az esetben azonban, ha ezen időpontig nem kerül sor támogatási megállapodás megkötésére, ez a határozat a hatálybalépését követő 6 hónappal veszíti hatályát.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. SIMSON

(1)  A Tanács 2003/805/KKBP közös álláspontja (2003. november 17.) a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről (HL L 302., 2003.11.20., 34. o.).

(2)  A Tanács 2008/974/KKBP határozata (2008. december 18.) a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 345., 2008.12.23., 91. o.).

(3)  A Tanács 2012/423/KKBP határozata (2012. július 23.) a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, valamint a 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 196., 2012.7.24., 74. o.).

(4)  A Tanács 2014. december 15-i 2014/913/KKBP határozata a hágai magatartási kódexnek és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 360., 2014.12.17., 44. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

1.   CÉLKITŰZÉS

E határozat elsődleges célja az, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiával összhangban konkrét intézkedések révén elősegítse a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex) egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását és kiterjesztését.

E határozat kiegészíti a kódexet aláíró, illetve nem aláíró államokkal folytatott uniós diplomáciai tevékenységet. Ezzel összefüggésben az Unió:

a)

egyrészt fel kívánja hívni az aláíró államok figyelmét:

i.

a kódex maradéktalan, többek között a benne előírt éves nyilatkozatok és felbocsátás előtti értesítések révén történő végrehajtásának jelentőségére;

ii.

továbbá ösztönözni kívánja ezen államokat arra, hogy teljes mértékben használják ki a kódex nyújtotta lehetőségeket az átláthatóság növelésére, a – regionális és nemzetközi szintű – bizalomépítésre, valamint a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedésének megelőzésére és visszaszorítására;

b)

másrészt arra ösztönzi a nem aláíró államokat:

i.

hogy írják alá a kódexet, hogy ezzel támogassák a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megelőzését szolgáló szélesebb körű többoldalú erőfeszítéseket;

ii.

továbbá használják fel a kódex rendelkezéseit a regionális feszültségek csökkentésére és a bizalomépítésre, ezáltal teremtve biztonságosabb környezetet mindannyiunk számára.

Ezenfelül e határozat keretében olyan, korlátozott számú tudományos elemzések finanszírozására is sor kerül, melyek célja a kódex és más vonatkozó többoldalú eszközök – így a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MCTR), az 1540(2004) sz. ENSZ BT-határozat és a világűrbe kijuttatott objektumok Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilvántartása – közötti szinergiák feltérképezése.

Végül a határozat célja az is, hogy támogassa a nemzetközi közösségben az űrtevékenységek biztonságáról és fenntarthatóságáról folytatott politikai párbeszédet többek között az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) által évente megrendezett genfi űrpolitikai konferenciákhoz nyújtott korlátozott mértékű pénzügyi támogatás révén.

2.   INTÉZKEDÉSEK

2.1.   Az intézkedések célja

a)

minél több állam ösztönzése a kódex aláírására, illetve végső soron a kódex egyetemessé tételének elősegítése;

b)

a kódex maradéktalan végrehajtásának támogatása;

c)

az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd elősegítése egyrészt a bizalomépítés, az átláthatóság fokozása és az önmérséklet ösztönzése érdekében, másrészt azért, hogy mindannyian stabilabb és biztonságosabb környezetben élhessünk;

d)

a kódex láthatóságának növelése, valamint nyilvánosság figyelmének felhívása a ballisztikus rakéták elterjedése által jelentett kockázatokra és veszélyekre;

e)

annak kifejtése – elsősorban tudományos elemzések segítségével –, hogy miként lehet kiterjeszteni a kódexet, illetve hogyan lehet elősegíteni a kódex és más vonatkozó többoldalú eszközök – így az MCTR és az 1540(2004) sz. ENSZ BT-határozat – egymást kiegészítő működését.

2.2.   Az intézkedések leírása

a)

Az Alapítvány tájékoztatási céllal regionális és/vagy szubregionális szemináriumokat, illetve szakértői missziókat szervez annak érdekében, hogy

i.

felhívja a figyelmet a ballisztikus rakéták elterjedése jelentette kockázatokra és kihívásokra;

ii.

platformot biztosítson az érintett szakértőknek ahhoz, hogy informálisan (a „Chatham House-szabály” szerint) eszmét cseréljenek stratégiai kérdésekről, hozzájárulva az államok közötti bizalom építéséhez; valamint

iii.

előmozdítsa az Uniónak a kódex egyetemessé tételére, maradéktalan végrehajtására és kiterjesztésére vonatkozó célkitűzéseit.

Az Alapítvány egyrészt megszervez legfeljebb kilenc regionális, illetve szubregionális rendezvényt – többek között Latin-Amerikában és a karibi térségben, a Közel-Keleten, illetve Afrikában, valamint Délkelet-Ázsiában –, másrészt elindít legfeljebb hat, nem aláíró államokba irányuló, országspecifikus szakértői missziót. Minden ilyen rendezvényt a fogadó ország kormányával, és adott esetben az érintett tudományos intézményekkel szoros együttműködésben kell megszervezni.

b)

Az Alapítvány legfeljebb hat, a kódexszel foglalkozó kísérő rendezvényt szervez egyes nemzetközi konferenciák, így többek között a kódex aláíró államainak Bécsben tartandó éves ülése, illetve az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának New York-i ülése alkalmával. E kísérő rendezvények célja a kódex és az ENSZ kapcsolatainak elmélyítése, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 2016. december 5-én elfogadott, 71/33. sz. határozatával.

c)

Az Alapítvány a kódex 4. cikke a) pontja ii. pontjának harmadik francia bekezdésével összhangban az érintett hatóságokkal szoros együttműködésben nemzetközi szakértői csoport számára látogatást szervez valamely űrhajókilövő helyre.

d)

Az Alapítvány az uniós támogatásból háromszor 29 240,00 EUR összeget továbbít az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének az intézet éves űrbiztonsági konferenciáinak pénzügyi támogatása végett, így segítve a kódex támogatásának általános célját. Az Alapítvány és az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete az uniós hozzájárulás nagyságának megfelelő mértékben biztosítják az Unió láthatóságát ezeken a konferenciákon.

e)

Az Alapítvány megbízást ad legalább négy, a kódexhez köthető kérdésekkel foglalkozó tanulmány elkészítésére; ezek közül legalább egy tanulmánynak a kódex és más vonatkozó többoldalú eszközök – így az MCTR, illetve az 1540(2004) sz. ENSZ BT-határozat – közötti kapcsolatokkal kell foglalkoznia. E célból az Alapítvány az EU Nonproliferációs Konzorciumához tartozó, illetve ahhoz társult összes kutatóintézet hozzájárulását kéri. A tanulmányok témája az Alapítvány és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) közötti megállapodás tárgyát képezi.

f)

Az Alapítvány kommunikációs és tájékoztatási tevékenységet végez azzal a kettős céllal, hogy növelje mind a kódex, mind pedig a kódexnek nyújtott uniós hozzájárulás láthatóságát. Az Alapítvány részletes kommunikációs és tájékoztatási tervet készít, melyet az EKSZ-nek és a Bizottságnak kell jóváhagynia.

2.3.   Az intézkedések eredményei

a)

a kódexet aláíró államok számának növekedése;

b)

a kódex teljesebb végrehajtása az aláíró államokban;

c)

a politikai döntéshozók, a szabályozó szervek, a szakértők és a nagyközönség tájékozottságának növekedése annak jelentőségét illetően, hogy minél több állam aláírja és végrehajtsa a kódexet;

d)

a kódex egyetemessé tételére, teljes végrehajtására és kiterjesztésére irányuló uniós erőfeszítések láthatóságának növekedése.

3.   AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK

Az Alapítvány – szoros együttműködésben az EKSZ-szel – folytatja hatékony partnerségek kialakítását az érdekelt regionális és szubregionális szervezetekkel, állami hatóságokkal, kutatóintézetekkel és egyéb illetékes szervekkel.

A 2.2. e) pontban meghatározott intézkedés végrehajtása során az Alapítvány szorosan együttműködik a ENSZ Leszerelési Kutatóintézetével.

4.   KAPCSOLAT AZ UNIÓS ERŐFESZÍTÉSEKKEL

Az Alapítványtól a tevékenységekről kapott rendszeres visszajelzések alapján az Unió úgy dönthet, hogy ezen erőfeszítéseket olyan célzott diplomáciai fellépéssel egészíti ki, melyek célja felhívni a figyelmet annak jelentőségére, hogy minél több állam aláírja és végrehajtsa a kódexet.

5.   AZ INTÉZKEDÉSEK KEDVEZMÉNYEZETTJEI

a)

a kódexet aláíró államok és a nem aláíró államok egyaránt;

b)

kormányzati tisztviselők, politikai döntéshozók, szabályozó szervek, szakértők;

c)

nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetek;

d)

tudományos intézmények és a civil társadalom;

e)

a kódex elnöke.

6.   HELYSZÍNEK

Az Alapítvány az EKSZ illetékes szolgálataival folytatott konzultációt követően kiválasztja az ülések, szakmai találkozók és egyéb rendezvények lehetséges helyszíneit. A helyszínek kiválasztásának szempontjai közé tartozik, hogy az adott régióban valamely érintett állam vagy kormányközi szervezet mennyire hajlandó arra, illetve elkötelezett aziránt, hogy otthont adjon a rendezvénynek. Az országlátogatások és az országspecifikus tevékenységek pontos helyszíne az érdekelt államok, illetve kormányközi szervezetek általi felkéréstől függ.

7.   IDŐTARTAM

A fellépés becsült teljes időtartama 36 hónap.

Top