10.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 63/1

(1)

A 2000 májusában megkezdett felülvizsgálatot (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1676/2001/EK rendelet (2) értelmében 2001 augusztusában végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fóliák behozatalára. Az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fóliák behozatalára vonatkozó vámok 0 %-tól és 62,6 %-ig terjedtek.

(2)

A Jindal Poly Films Limitedtől – korábban Jindal Polyester Limited (a névváltozásról szóló értesítést 2004. december 2-án tették közzé (3)) – származó behozatalra kivetett érvényes dömpingellenes vám 0 %. A vállalattól származó PET-fólia behozatalára 7 %-os kiegyenlítő vám is érvényben van, amelyet a 2597/1999/EK tanácsi rendelet (4) vetett ki 1999-ben.

(3)

A Jindal Polyester Limited tekintetében a dömpingre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet a következő közösségi gyártók nyújtották be: a Du Pont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH és a Nuroll SpA (a továbbiakban: a kérelmezők). A kérelmezők a Közösség PET-fólia gyártás jelentős hányadát teszik ki. Habár nem tartozott a hivatalos kérelmezők közé, a Toray Plastics Europe jelezte, hogy támogatja a kérelmet.

(4)

A kérelmezők azt állították, hogy a gyártó dömpingkülönbözete megváltozott, és ezzel magasabb lett a fennálló intézkedések kivetéséhez vezető eredeti vizsgálatban megadottnál.

(5)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a kérelem első látásra elegendő indítékot tartalmaz, ezért a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2004. február 19-én közzétett kezdeményezésről szóló értesítés (5) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a részleges időközi felülvizsgálat megkezdését.

(6)

A felülvizsgálat a Jindal Polyester Limited tekintetében a dömping vizsgálatára korlátozódott. A vizsgálati időszak a 2003. január 1-től 2003. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozott.

(7)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a Jindal Polyester Limitedet, az exportáló ország képviselőit és a közösségi gyártókat a felülvizsgálat elindításáról. Az érintett felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a Jindal Poly Films Limitednek, az érintett exportáló gyártónak, aki a kérdőív kitöltésével együttműködést tanúsított. A benyújtott információk helytállóságának biztosítása érdekében ellenőrző látogatást tettek Új Delhiben a vállalat telephelyén.

(9)

Az érintett termék az eredeti vizsgálatban meghatározottak szerint általában az ex 3920 62 19 és ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó, Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia.

(10)

Mint ahogy azt eredeti vizsgálat megállapította, az indiai hazai piacon gyártott és értékesített PET-fólia és az Indiából a Közösségbe exportált PET-fólia, valamint a közösségi ipar által gyártott és a közösségi piacon értékesített PET-fólia fizikai és műszaki jellemzői és használata megegyezik. Ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(11)

A rendes érték meghatározásához elsőként ellenőrizték, hogy az exportáló gyártó teljes hazai értékesítése reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagyis, hogy a kérdéses terméktípus a Közösségbe exportált teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette-e ki.

(12)

Ezt követően ellenőrizték, hogy minden egyes terméktípus teljes hazai értékesítése a Közösségbe exportált ugyanazon típus értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette-e ki.

(13)

Azon terméktípusok esetében, ahol a hazai értékesítés a Közösségbe exportált ugyanazon terméktípus értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette ki az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében ellenőrizték, hogy a kereskedelemi forgalomban elegendő mennyiségben adták-e el azokat. Amennyiben egy terméktípus esetében a termelési költségnél magasabb áron adták el a hazai értékesítési mennyiséget és ez az értékesítések legalább 80 %-át teszi ki, az esetben a rendes értéket az összes hazai értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg. Amennyiben egy terméktípus esetében, ahol a nyereséges ügyletek aránya 80 % vagy annál alacsonyabb, azonban legalább 10 % volt, a rendes értéket kizárólag a nyereséges hazai értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján határozták meg.

(14)

Azon terméktípusok esetében, ahol az exportáló gyártó hazai árai nem voltak használhatóak a rendes érték megállapításához – azért, mert az értékesítések reprezentativitása vagy azok rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult aránya nem volt elegendő –, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében az érintett exportáló gyártó előállítási költségei, illetve az ahhoz hozzáadott ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: az SGA-költségek) és nyereség alapján határozták meg.

(15)

Az SGA-költségeket – tekintettel a kérdéses termék reprezentatívnak ítélt hazai értékesítésére – az exportáló gyártó ilyen jellegű költségei alapján határozták meg. A haszonkulcsot a vállalat által a hazai piac kereskedelmi forgalmában elegendő mennyiségben eladott kérdéses terméktípusok utáni súlyozott átlagos haszonkulcs alapján számították ki.

(16)

Az exportáló gyártó (egyetlen szállítmány) jelezte azon értékesítéseit, amelyeket egy kapcsolódó közösségi vállalattal bonyolított le. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó mennyiség elhanyagolható volt, ezeket az értékesítéseket nem vették figyelembe.

(17)

A szóban forgó áru egyéb Közösségbe irányuló exportforgalmát a vizsgált időszakban független vásárlókkal bonyolították le. Ennélfogva az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportár alapján határozták meg.

(18)

A rendes értéket és az exportárat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő ráhagyással számoltak azon eltéréseknél, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően – ahol szükséges és ellenőrzött bizonyítékokkal igazolt – különbözeti kiigazításokat biztosítottak a kedvezmények, engedmények, fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, csomagolás, hitel és jutalékok tekintetében.

(19)

A Jindal Poly Films Limited a rendes érték kiigazítását igényelte azon importvám esetében, melyet nem szedtek be az előzetes engedélyezési rendszer (Advance Licence Scheme – ALS) keretében az exportra szánt áruk előállításában használt nyersanyagok importja után. Az előzetes engedélyezési rendszer lehetővé teszi a nyersanyagok vámmentes behozatalát, amennyiben a vállalat a hivatalosan rögzített input-output normák alapján megfelelő mennyiségű és értékű készterméket exportál. Az előzetes engedélyezési rendszer keretében végrehajtott behozatalok vagy exportra szánt áruk előállítására vagy az ezen áruk gyártásához felhasznált hazai anyagok utánpótlására szolgálnak. A vállalat közölte, hogy a terméket azért exportálta a Közösségbe, hogy a behozott nyersanyagokat illetően megfeleljen az előzetes engedélyezési rendszer keretében megszabott követelményeknek.

(20)

Tekintettel arra, hogy felülvizsgálat végeredményére mindez nem lesz kihatással, a kiigazítási kérelem jogosságára nézve nem vontak le következtetéseket.

(21)

Az exportáló gyártó bizonyos számú export esetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében az exportár kiigazítását kérte, ami megfelel a vámjogosultsági betétkönyvi rendszer (a továbbiakban: a DEPB) által az exportot követően biztosított export utáni kedvezmények összegének. E keret alapján a kérdéses termék kivitele utáni jóváírt összegek felhasználhatóak bármilyen áru behozatala után járó vámok kiegyenlítésére vagy szabadon eladhatóak más vállalatoknak. Emellett nincsen kikötve, hogy a behozott árukat feltétlenül az exportálandó termék gyártásához kell felhasználni. A gyártó nem bizonyította be, hogy a DEPB alapján az exportot követően biztosított kedvezmény befolyásolta az árak összehasonlíthatóságát, és különösen azt, hogy a vásárlók a hazai piacon a DEBP miatt folyamatosan eltérő árakat fizettek. Ezért ez a kérelem elutasításra került.

(22)

A dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése értelmében úgy számították ki, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(23)

Az összehasonlítás 0 %-os dömpingkülönbözetet mutatott ki.

(24)

A fent említett tények és szempontok alapján, valamint a rendelkezésre álló információ fényében az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi felülvizsgálatot le kell zárni, továbbá a Jindal Poly Films Limited által előállított és az Európai Közösségbe exportált PET-fólia behozatalára (az 1676/2001/EK rendelet által) kivetett 0 %-os dömpingellenes vámot továbbra is fenn kell tartani.

(25)

Az érintett feleket tájékoztatták a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az a határozat született, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámot a továbbiakban is fenntartják, és lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(26)

A kérelmezők azt állították, hogy a dömpingszámítást az egyedi exportügyletekhez viszonyított súlyozott rendes átlagérték alapján kellett volna elvégezni, mivel állításuk szerint a „vásárlók egy különleges kategóriáját” célzó, irányított dömping állt fenn. Véleményük szerint, amennyiben egy bizonyos fóliatípus értékesítése csak egy különleges végfelhasználói szegmens fogyasztói irányába valósul meg, akkor ez fogyasztót célzó dömpingnek számít. Továbbá úgy vélték, hogy ez a megközelítés az indiai termelési kapacitás növekedése szempontjából is igazolást nyert, amely kapacitásról azt tartják, hogy főleg e fóliatípushoz kapcsolódik. Ebben a tekintetben azt kell elsősorban megjegyezni, hogy az érintett fóliatípust nem csupán olyan ügyfeleknek értékesítették, akik csak ezt a fóliatípust vásárolják, hanem olyan ügyfeleknek is, akik egyéb fóliatípusokat is vásárolnak. A különböző ügyfeleknek értékesített ugyanazon fóliatípusok árának összehasonlítása nem mutatott ügyfelenkénti árdifferenciálási rendszert. Az ilyen rendszer hiányában egy modell szerinti dömping állítólagos rendszerének fennállása nem bír jelentőséggel a dömpingszámítás módszerének kiválasztása tekintetében, ahogyan az az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében áll. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy a termelési kapacitásban beállt változások nem képezik jelentős tényezőjét a dömpingkülönbözet meghatározása érdekében követendő módszer meghatározásának. Mivel nem azonosították valamely fogyasztó, régió vagy időszak célzottságát, a kérelmezők kérelmét elutasítják, és a súlyozott átlag alapján számított, a rendes érték exportárhoz való összehasonlítását tekintik megfelelő módszernek,