—

semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i C(2019) 2526 Final alperesi határozatot;

—

az alperest kötelezze a felperesek költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és/vagy nyilvánvaló értékelési hibát követett el az adórendszer elemzéséhez szükséges referenciakeret kiválasztása során. A Bizottságnak a referenciakeretet az Egyesült Királyság társasági adórendszereként kellett volna kezelnie, nem pedig csupán az ellenőrzött külföldi társaságokra (EKT) vonatkozó szabályokat kellett volna alapul vennie.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és/vagy nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor hibás megközelítést alkalmazott az EKT-szabályok elemzésére. A Bizottság a megtámadott határozat (124)–(126) preambulumbekezdésében tévesen kezelte a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 9A. részének 9. fejezetében foglalt rendelkezéseket akként, mint amelyek az ugyanezen törvény 5. fejezetében szabályozott általános adóterhektől való eltérés egy formáját képezik.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor a megtámadott határozat (127)–(151) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a szelektív jelleggel kapcsolatos kritérium teljesült azáltal, hogy ténybeli és jogi szempontból hasonló helyzetben lévő vállalkozásokat eltérően kezeltek.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 371IB. cikke szerinti „teljes” mentesség az adórendszer természetével és általános felépítésével igazolható.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 371ID. cikke szerinti 75 %-os mentesség az adórendszer természetével és általános felépítésével igazolható.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy az EUMSZ 49. cikkel ellentétes módon sértené a felperesek letelepedési szabadságát, ha az említett 9. fejezetben meghatározott mentességeket teljesítő EKT-kkel szemben csoportos jelleggel adókötelezettséget írnának elő.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a 75 %-os mentességgel és a rögzített arány kérdésével összefüggésben nyilvánvaló értékelési hibára került sor.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság határozata nem felel meg a hátrányos megkülönböztetés tilalmával vagy az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos uniós jogi alapelvnek.

9.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévedett a jogban, amikor analógia útján alkalmazta a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (1) szerinti fogalmakat, illetve indokolatlanul támaszkodott azokra, amely irányelv ratione temporis nem volt alkalmazható.

10.

A tizedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor a megtámadott határozat (176) preambulumbekezdésében megállapította, hogy létezik a kedvezményezettek csoportja (amely magában foglalja a felpereseket), továbbá hogy e csoport tagjai (a felperesek) bármi olyan támogatásban részesültek, amelyet a megtámadott határozat 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vissza kell téríttetni.