Pasirinkite eksperimentines funkcijas, kurias norite išbandyti

Šis dokumentas gautas iš interneto svetainės „EUR-Lex“

Dokumentas 62011TN0039

    T-39/11. sz. ügy: 2011. január 24-én benyújtott kereset — Cargolux Airlines kontra Bizottság

    HL C 80., 2011.3.12, p. 26—27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    12.3.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 80/26


    2011. január 24-én benyújtott kereset — Cargolux Airlines kontra Bizottság

    (T-39/11. sz. ügy)

    2011/C 80/51

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: Cargolux Airlines International SA (Sandweiler, Luxemburg) (képviselők: J. Joshua barrister és G. Goeteyn solicitor)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kereseti kérelmek

    A Törvényszék az 1–4. cikket teljes egészében, illetve a felperest érintő részében semmisítse meg;

    a Törvényszék törölje a felperessel szemben az 5. cikkben kiszabott bírságot;

    másodlagosan a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva lényegesen csökkentse a bírságot;

    a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A felperes a COMP/39.258 — „légi árufuvarozás”-ügyben 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben e határozat szerint a felperes megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy a légi fuvarozási szolgáltatások árainak megállapítása területén i. az üzemanyagpótdíjak, ii. a biztonsági pótdíjak és iii. a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadása tekintetében összehangolta magatartását más fuvarozókkal.

    Keresetének alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik:

    1.

    Első jogalapjával a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, mivel tévesen minősítette a magatartást cél általi korlátozásnak, és nem bizonyított semmilyen versenyellenes hatást. E tekintetben a felperes előadja, hogy:

    a cél általi korlátozás fogalmának léte nem mentesíti a Bizottságot bizonyos értékelés elvégzésének kötelezettsége alól, amit elmulasztott megtenni;

    a határozat nem tartalmaz semmilyen, sérelemre vonatkozó érvelést, különös tekintettel arra, hogy az alapul szolgáló díjak megállapítására vonatkozó állításoktól elálltak.

    2.

    Második jogalapjával a felperes lényeges eljárási szabály megsértésére, az indokolási kötelezettség megsértésére, a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik, mivel a Bizottság nem határozta meg elég pontosan az állítólag egységes és folyamatos jogsértéseket megvalósító magatartás terjedelmét és jellemzőit.

    3.

    Harmadik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, mivel következtetéseinek megalapozásához nem mutatott be hiteles bizonyítékokat, illetve nem bizonyította jogilag megkövetelt módon a megállapításai alapjául szolgáló tényállást. E tekintetben a felperes előadja, hogy:

    a Bizottság a kifogásközlésben foglalt egyetlen hibát sem javította ki a határozatban, noha arra akkoriban felhívták a figyelmét;

    a Bizottság visszaélt az egységes és folyamatos jogsértés fogalmával, amikor fenntartotta, hogy egy teljesen vétlen magatartás is a jogsértő vállalkozás részét képezheti, és az „átfogó kartell” minősítést alkalmazta mentségként arra, hogy teljesen részrehajló és irreleváns bizonyítékokat vegyen figyelembe.

    4.

    A negyedik jogalap szerint a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen megállapította hatáskörét a harmadik országok repülőtereiről az EGT-ben található repülőterekre irányuló légi járatokra („bejövő légi járatokra”) vonatkozó állítólagos versenyellenes összehangolás tekintetében. A felperes szerint az ilyen tevékenységek kívül esnek az EUMSZ 101. cikknek és az EGT-Megállapodás 53. cikkének a területi hatályán.

    5.

    A bírságnak a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében való felülvizsgálatával kapcsolatban előterjesztett ötödik jogalappal a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibára és az arányosság elvének megsértésére hivatkozik. E tekintetben a felperes előadja, hogy:

    a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás nem egyeztethető össze az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdésének arra vonatkozó követelményével, hogy a bírságot a jogsértés súlyára és időtartamára kell alapozni;

    a Bizottság jelentősen túlértékelte az állítólagos jogsértés általános súlyát. A jelen ügyben sem a százalékos szintet (az eladások értékének 16 %-a), sem pedig a kiegészítő összeget nem igazolták;

    a felperest illetően a Bizottság tévesen értékelte a jogsértések időtartamát, tévesen elutasította az enyhítő körülményeket, és nem vette figyelembe az összes releváns körülményt, ideértve a szankciók általánosan méltányos jellegét és a felperes gazdasági helyzetét.


    (1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).


    Į viršų