This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62015CN0095
Case C-95/15 P: Appeal brought on 24 February 2015 by H & R ChemPharm GmbH against the judgment delivered on 12 December 2014 in Case T-551/08 H & R ChemPharm GmbH v European Commission
C-95/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanács) T-551/08. sz., H & R ChemPharm GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2014. december 12-én hozott ítélete ellen a H & R ChemPharm GmbH által 2015. február 24-én benyújtott fellebbezés
C-95/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanács) T-551/08. sz., H & R ChemPharm GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2014. december 12-én hozott ítélete ellen a H & R ChemPharm GmbH által 2015. február 24-én benyújtott fellebbezés
HL C 138., 2015.4.27, p. 43–44
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
27.4.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 138/43 |
A Törvényszék (harmadik tanács) T-551/08. sz., H & R ChemPharm GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2014. december 12-én hozott ítélete ellen a H & R ChemPharm GmbH által 2015. február 24-én benyújtott fellebbezés
(C-95/15. P. sz. ügy)
(2015/C 138/57)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: H & R ChemPharm GmbH (képviselők: M. Klusmann és S. Thomas, Rechtsanwälte)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
a Törvényszék (harmadik tanács) T-551/08. sz. ügyben 2014. december 12-én hozott ítéletét a fellebbezőt érintő részében helyezze hatályon kívül; |
— |
másodlagosan, a fellebbezővel szemben a 2008. október 1-jei vitatott határozat 2. cikkében kiszabott 22 millió euró összegű bírságot megfelelően csökkentse; |
— |
harmadlagosan, az ügyet újbóli határozathozatal céljából utalja vissza az Európai Unió Törvényszéke elé; |
— |
az eljárási szabályzat 90. cikkének a) pontja alapján a Törvényszék részére 10 000 euró megfizetésére kötelező rendelkezést helyezze hatályon kívül; |
— |
az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezés a Törvényszék (harmadik tanács) T-551/08. sz., H&R ChemPharm kontra Bizottság ügyben (nyilvántartásba vételi: 651533) 2014. december 12-én hozott ítélete ellen irányul, amelyben a Törvényszék elutasította a COMP/39.181 – „gyertyaviasz”-ügyben 2008. október 1-jén hozott C(2008) 5476 végleges bizottsági határozatnak a felperest érintő részében történő megsemmisítése iránti keresetet.
A fellebbező (az elsőfokú eljárásban felperes) az alábbi jogalapokkal támasztja alá a fellebbezését:
1. |
Első jogalapjában a fellebbező többek között az EK 81. cikknek [az EUMSZ 10. cikknek] a fellebbező vállalkozási szerkezetére és felelősségére vonatkozó azon ellentmondásos és nem kielégítő indokok folytán történő megsértését kifogásolja, amelyek alapján a Törvényszék az EK 81. cikknek a fellebbező általi megsértését alátámasztotta. Az alapvető ellentét a fellebbező szerint abban áll, hogy a Törvényszék a fellebbezőt, valamint a vele kapcsolatban nem álló vállalkozást, a Tudapetrolt a jogsértés betudása szempontjából egységként kezelte, a bírság kiszabása keretében azonban két külön vállalkozásnak tekintette azokat. Mivel az ítélet indokolásából nem derül ki, hogy a fellebbező és a Tudapetrol egységes vállalkozást képeznek-e, vagy pedig két vállalkozásról van-e szó, a fellebbező ezzel együtt az indokolási kötelezettség (az EUMSZ 296. cikk) és a védelemhez való alapvető jogának megsértésére is hivatkozik. |
2. |
Második jogalapjában a fellebbező egy olyan munkavállaló magatartásának téves betudását kifogásolja, aki különböző, jogilag önálló vállalkozásoknál állt többes foglalkoztatásban. A fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék anélkül tudta be neki e munkavállaló magatartását, hogy megállapításokat tett volna arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló a jogvita tárgyát képező magatartásokat a fellebbező érdekében is tanúsította-e. A Törvényszék jogi álláspontja ezenkívül sérti az EK 81. cikket. Ezzel együtt a Törvényszék megsértette a tisztességes eljárás alapelvét, mivel a fellebbezőnek a munkavállaló tényleges feladataival kapcsolatos bizonyítási indítványát jogilag tarthatatlan indokolással utasította el (az EJEE 6. cikkének megsértése). |
3. |
Harmadik jogalapjában a fellebbező a bírságkiszabás alapjául szolgáló forgalom tekintetében az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (3) bekezdésének értelmezése során elkövetett, az érdemi döntésre kiható hibákat kifogásol. E hibák a fellebbező szerint abban állnak, hogy a Törvényszék elfogadta egy harmadik vállalkozás forgalmának a bírság számításába történő bevonását, jóllehet e vállalkozás kétségkívül nem vett részt a jogsértésben, és nem képez gazdasági egységet a fellebbezővel. Az ítélet nem tartalmaz semmilyen jogi indokolást arra sem, hogy az ítélet a bírság számítása során a hiányzó gazdasági egység ellenére milyen alapon veszi figyelembe harmadik személyek forgalmát. A Törvényszék okfejtései ezért nem csupán az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdésével ellentétesek, hanem a megfelelő indokolással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból eredő követelményekkel is (az EUMSZ 296. cikk). |
4. |
Negyedik jogalapjában a fellebbező először is azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a bírság megállapítása során a társaságoknak azt a forgalmát vette figyelembe, amelyet az állítólagos jogsértéssel érintett időszaknak csak a végén értek el, ezt a forgalmat pedig kivetítette a velük szemben kifogásolt egész részvételi időszakra. A fellebbező szerint ez ellentmondásban van a Törvényszék által az Esso-ügyben (2) ezzel párhuzamosan hozott ítélettel. Az Esso-ítéletben ugyanez a Törvényszék ugyanilyen ügyben, ugyanilyen kérdést illetően úgy ítélte meg, hogy a Bizottság ennek megfelelő eljárása a bírságkiszabás alapjául szolgáló forgalom mesterséges növelését eredményezi. Ez az egyenlőtlen bánásmód a fellebbező szerint sérti az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését. Mivel a Törvényszék a fellebbező kifogásai tárgyában nem foglalt állást, ezzel együtt a megtámadott ítéletnek az indokolása is hiányos (az EUMSZ 296. cikk). Ezenkívül a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévedett a bírság számítása során, ami a forgalomnak az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését sértő kétszeres figyelembevételéhez vezetett. |
5. |
Ötödik jogalapjában a fellebbező a bírság megállapításával kapcsolatos több jogi hibát kifogásol, köztük különösen azt, hogy a vele szemben kiszabott bírság az állítólagos jogsértésben részt vevő többi vállalkozáshoz képest aránytalan (az 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése). A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék nem volt tekintettel a fellebbező közreműködésének jogellenes tartalmát illetően a többi résztvevő vállalkozáshoz képest fennálló különbségekre, továbbá aránytalan módon vette figyelembe a vállalkozás méretét. |
6. |
Hatodik jogalapjában a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a költségekről való rendelkezés során tévesen alkalmazta a jogot egyes közelebbről meg nem határozott, állítólag elkerülhető és a fellebbező által a Törvényszéknek okozott költségek viselésére kötelezéssel összefüggésben (a Törvényszék eljárási szabályzata 90. cikke a) pontjának, valamint az EUMSZ 296. cikknek és az EJEE 6. cikkének a megsértése). Ilyen költségek a fellebbező szerint nem merültek fel, a Törvényszék pedig a költségekről való rendelkezés előtt nem is hallgatta meg őt. |
(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).
(2) T-540/08, EU:T:2014:630.