Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62007CA0371

    C-371/07. sz. ügy: A Bíróság (negyedik tanács) 2008. december 11-i ítélete (a Vestre Landsret [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Danfoss A/S, AstraZeneca A/S kontra Skatteministeriet (Hatodik HÉA-irányelv – A 6. cikk (2) bekezdése – Az adóalany által vállalkozásidegen célból nyújtott ingyenes szolgáltatások – HÉA-levonási jog – A 17. cikk (6) bekezdésének második albekezdése – A tagállamok lehetősége arra, hogy fenntartsák a levonási jognak a hatodik irányelv hatálybalépése idején fennálló nemzeti jogszabályban szereplő kizárását)

    HL C 32., 2009.2.7, p. 7–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    7.2.2009   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 32/7


    A Bíróság (negyedik tanács) 2008. december 11-i ítélete (a Vestre Landsret [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Danfoss A/S, AstraZeneca A/S kontra Skatteministeriet

    (C-371/07. sz. ügy) (1)

    (Hatodik HÉA-irányelv - A 6. cikk (2) bekezdése - Az adóalany által vállalkozásidegen célból nyújtott ingyenes szolgáltatások - HÉA-levonási jog - A 17. cikk (6) bekezdésének második albekezdése - A tagállamok lehetősége arra, hogy fenntartsák a levonási jognak a hatodik irányelv hatálybalépése idején fennálló nemzeti jogszabályban szereplő kizárását)

    (2009/C 32/11)

    Az eljárás nyelve: dán

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Vestre Landsret

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Danfoss A/S, AstraZeneca A/S

    Alperes: Skatteministeriet

    Tárgy

    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vestre Landsret – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 6. cikke (2) bekezdésének és 17. cikke (6) bekezdése második albekezdésének értelmezése – Valamely vállalkozás étkezdéjében az e vállalkozás ügyfelei és alkalmazottai számára ingyenesen nyújtott étkeztetést érintő adólevonási jog – A tagállamok azon lehetősége, hogy az irányelv hatályba lépésének időpontjában fenntartsák a levonási jog kizárására vonatkozó jogszabályaikat

    Rendelkező rész

    1)

    A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanács irányelv 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam az említett irányelv hatálybalépését követően a vállalkozások étkezdéiben az üzleti partnereknek és az értekezletek alkalmával az alkalmazottaknak nyújtott ingyenes étkeztetéshez kapcsolódó költségek vonatkozásában előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó levonásának kizárását alkalmazza, jóllehet az irányelv hatálybalépése idején a fenti kizárás a szóban forgó kiadásokra nem volt ténylegesen alkalmazandó, mivel a közigazgatási gyakorlat a fenti étkezdék által nyújtott szolgáltatásokat az – előállítási költségek, azaz a nyersanyagok ára, valamint az élelmiszerek és italok elkészítése, eladása, valamint az étkezdék adminisztrációja során felmerült bérköltségek alapján számított – önköltségi árat alapul véve adóztatta, és cserébe lehetővé tette az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó teljes összegének levonását.

    2)

    A 77/388 hatodik tanács irányelv 6. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés egyrészről nem vonatkozik a vállalkozás helyiségeiben tartott üzleti találkozók alkalmával a vállalkozás étkezdéjében az üzleti partnereknek nyújtott ingyenes étkeztetésre, amennyiben objektív adatok alapján megállapítható, hogy az említett étkezések nyújtásának célja szigorúan szakmai jellegű, aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Másrészről az említett rendelkezés főszabály szerint vonatkozik a vállalkozás által az alkalmazottai részére saját helyiségeiben ingyenesen nyújtott étkeztetésre, hacsak a vállalkozás igényei, úgy mint a munkaértekezletek folytonosságának és zökkenőmentességének garantálása nem teszik szükségessé, hogy az étkeztetést a munkáltató biztosítsa, aminek megítélése szintén a kérdést előterjesztő bíróság feladata.


    (1)  HL C 247., 2007.10.20.


    Top