11.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/17

(1)

A Tanács az 1355/2008/EK rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az intézkedések olyan egyedi vámok kivetését jelentették, melyek értéke vállalatonként 361,4 EUR/tonna és 531,2 EUR/tonna nettó terméktömeg közötti sávba esett.

(2)

Ezen intézkedéseket az Európai Unió Bírósága 2012. március 22-én megsemmisítette (3), de a szóban forgó vámokat a Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendeletével (4) újból kivetették.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz 2013. augusztus 12-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a Federación Nacional de Asociaciones de Transformados Vegetales y Alimentos Procesados (a továbbiakban: FENAVAL) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék teljes uniós gyártásának több mint 75 %-át teszi ki.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések lejárta valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(5)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. október 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(6)

A dömping folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A károkozás valószínű folytatódásának értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2009. október 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításában érintett következő feleket: a kérelmező, az uniós gyártók és azok érintett szövetségei, a Kínában és a potenciális analóg országokban tevékenykedő ismert exportáló gyártók, a független uniós importőrök és azok érintett szövetségei, az uniós gyártók beszállítói és azok érintett szövetségei, egy, a Bizottság tudomása szerint érintett uniós fogyasztói szövetség és az exportáló ország képviselői. Az említett felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók és a független uniós importőrök nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság megfelelőnek ítélte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban megvizsgálja a mintavétel lehetőségét. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

Mivel a kínai exportáló gyártóknak mindössze egy csoportja nyújtotta be a kért információkat, nem tekintették szükségesnek, hogy mintát válasszanak ki az exportáló gyártók közül.

(10)

Ami az importőröket illeti, 32 független importőrt azonosítottak és kértek fel arra, hogy szolgáltassanak információkat a mintavételhez. Közülük hét jelentkezett, és bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához szükséges információkat. A jelentkezők közük hármat választottak ki a mintában való részvételre, de a megadott határidőn belül közülük csak kettő erősítette meg hajlandóságát arra, hogy részt vegyen a mintavételi eljárásban.

(11)

Fentiek alapján a Bizottság kérdőívet küldött az érintett feleknek, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Válasz érkezett öt uniós gyártótól, az együttműködő kínai exportáló gyártótól, két független importőrtől, az uniós gyártók nyolc beszállítójától, az uniós gyártók egyik beszállítói szövetségétől, valamint egy analóg országbeli gyártótól.

(12)

Két importőrszövetség érdekelt félként jelentkezett. Ezenfelül öt független importőr észrevételeket is benyújtott.

(13)

Ami az analóg országbeli gyártókat illeti, négy társaságot azonosítottak és kértek fel a szükséges információk benyújtására. E vállalkozások egyike benyújtotta a kért információkat, és beleegyezett az ellenőrző látogatásba.

(14)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának, valamint a károkozás megismétlődésének a valószínűségét és az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(15)

2014. október 13-án a Bizottság nyilvánosságra hozta azon alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapján dömpingellenes vámokat kíván kivetni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél írásban benyújtotta a végleges megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Három importőr kért közös meghallgatást, amelyet biztosítottak is számukra a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő jelenlétében. Egy európai kereskedelmi szövetség kért meghallgatást a Bizottság szolgálataival, amelyet meg is kapott.

(16)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, a 2008. számú KN-vámtarifaszám meghatározása szerinti, jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá besorolt, hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek (a továbbiakban: az érintett termék).

(17)

Az érintett terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet azután cukorszirupban, gyümölcslében vagy vízben tartósítva csomagolnak, a különböző piacok egyedi igényeinek megfelelő méretben.

(18)

A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen „mandarin” gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége friss terményként való fogyasztásra vagy feldolgozásra egyaránt alkalmas. Mivel hasonlóak, feldolgozott vagy tartósított formáik egyetlen terméknek tekinthetők.

(19)

Az uniós gyártók érvelése szerint az importált termék és az uniós termék a következők alapján tekinthető hasonlónak:

(20)

Másfelől egyes importőrök azt állították, hogy az importált termék jobb minőségű, mivel kevesebb (legfeljebb 5 %) törött szeletet tartalmaz, ízletesebb, tetszetősebb és jobb állagú, mint az uniós termék. Ugyanakkor azt állították, hogy az importált termék az illatát tekintve is eltér az uniós terméktől.

(21)

A Bizottság megvizsgálta ezen állításokat, és a rendelkezésre álló adatok fényében azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat (19) preambulumbekezdésben említett állításai helytállóak.

(22)

Ami az importőrök állításait illeti, azokat az alább felsorolt okokból el kellett utasítania:

(23)

Ezért az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az importált termék és az uniós gazdasági ágazat által előállított termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

(24)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vezetne-e.

(25)

A (9) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően csak egy vállalatcsoport működött együtt, így nem volt szükség kínai exportáló gyártók mintájának kiválasztására. Ez a vállalat a felülvizsgálati időszakban az érintett termék Kínából az Unióba irányuló importjának megközelítőleg 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) fedte le.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(27)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához Törökországot jelöli megfelelő analóg országnak, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(28)

Törökország mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. Egyik érdekelt fél sem javasolta, hogy a hasonló terméket más analóg országban előállító gyártókat válasszanak.

(29)

Az egyik megkeresett török exportáló gyártó, a Frigo-Pak a megadott határidőre hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be, és hozzájárult a telephelyén folytatott helyszíni ellenőrzéshez.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket a törökországi gyártótól származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg. Ez a vállalat a hasonló terméket a belföldi piacon nem értékesítette, ezért a rendes ár meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti előállítási költséget vették figyelembe, amelyhez hozzáadták a 2. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a 2. cikk (6) bekezdésének c) pontjában szereplő ésszerű haszonkulcsot. Az SGA-költségek számításnál alkalmazott aránya az érintett termelő által egyéb konzervtermékek belföldi értékesítése során viselt SGA-költségek arányának felelt meg, és mintegy 10–20 %-ot tett ki (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel). A számításnál alkalmazott haszonkulcs megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplő haszonkulccsal – azaz 6,8 % –, ami az uniós gazdasági ágazat által azt megelőzően elért haszonnak felel meg, hogy a Kínából érkező dömpingelt import kárt okozott volna számára.

(31)

Az együttműködő exportáló gyártó által az Unióba irányuló exportértékesítéseket közvetlenül független uniós fogyasztók részére eszközölték. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárat a Kínából az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ára alapján határozták meg.

(32)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(33)

Az együttműködő exportáló gyártó rendes értéke és exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással, adókkal és hitelköltségekkel kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(35)

Az együttműködő exportáló gyártó tekintetében az összehasonlítás kimutatta a dömping fennállását. A dömpingkülönbözet több mint 60 %-ot tett ki.

(36)

Kína egészét tekintve, az érintett termék kínai importja tekintetében az Eurostat szerinti exportár súlyozott átlaga és az analóg ország tekintetében megállapított rendes érték súlyozott átlaga (amelyet megfelelően kiigazítottak annak érdekében, hogy tükrözze a hasonló termék kínai importjának összetételét az együttműködő exportáló gyártó összehasonlítható terméktípusokra vonatkozó uniós értékesítéseinek termékösszetétele szempontjából) közötti összehasonlítás ugyancsak jelentős, sőt még nagyobb mértékű dömpinget állapított meg.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy – szemben a kínai exportáló gyártókkal és a spanyol gyártókkal – semmilyen lehetőséget nem biztosítottak számára a pontos számítások (dömping és kár) ellenőrzésére, ezért arra kérte a Bizottságot, hogy bocsássa a rendelkezésére a dömpingszámítás részleteit. A meghallgató tisztviselő jelenlétében lezajlott meghallgatás során három importőr jelezte továbbá, hogy szerette volna megkapni a dömpingszámítás részleteit.

(38)

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság számításainak alapjául szolgáló adatok üzleti titkokat és bizalmas információkat tartalmaznak. Az ilyen adatokat benyújtó együttműködő exportáló gyártó megfelelő időben megkapta a dömpingre és a kárra vonatkozó részletes számításokról szóló egyedi tájékoztatót, és nem nyújtott be észrevételeket vagy pontosítás iránti kérelmet. A Bizottságnak nem áll módjában ezen adatokat más érdekelt felek általi felülvizsgálat céljából rendelkezésre bocsátani anélkül, hogy ne sérülne azok bizalmas jellege. Mindazonáltal a fenti (30)–(36) preambulumbekezdésekben ismertetett bizottsági módszertant valamennyi érdekelt fél számára nyilvánosságra hozták. A meghallgató tisztviselő az említett meghallgatás folyamán tájékoztatta az importőröket arról a lehetőségről, miszerint módjukban áll felkérni őt a Bizottság számításainak ellenőrzésére, amennyiben kételyeik lennének azok pontossága felől. A három importőr azonban nem kérte a meghallgató tisztviselő közbenjárását ebben a kérdésben.

(39)

Az európai kereskedelmi szövetség mindenesetre elvégezte saját számításait a dömpingkülönbözetre vonatkozóan, amelyet a Kínából származó import Eurostat szerinti átlagárainak és a Törökországból származó import Eurostat szerinti átlagárainak összehasonlításával kapott meg. Ezen kereskedelmi szövetség szerint az összehasonlítás alapján alacsonyabb szintű, megközelítőleg 30 %-os dömpingre lehetne következtetni. E tekintetben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy egy hatályvesztési felülvizsgálatban a dömping pontos szintje kevésbé fontos, mint egy olyan vizsgálat keretében, amely során a dömping szintjét megállapítják. Másodsorban – a fenti (30)–(33) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint – a Bizottság számításai az együttműködő és ellenőrzött török gyártótól származó „valós” rendes értékre vonatkozó adatokon alapulnak, és a kínai exportárakkal való összevetés a részletek szintjén történt. Ezért a Bizottság számításainak alapját képező adatok sokkal megbízhatóbbnak és pontosabbnak tekinthetők, mint a szövetségnek a nyilvánosságra hozatal kapcsán tett észrevételeiben szereplő becslés.

(40)

A meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során három importőr továbbra is azt állította, hogy nem fordult elő dömping. Állításukat arra a tényre alapozták, miszerint a Bizottság úgy találta, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó által több fontos nem uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési árak alacsonyabbak voltak az uniós piacra történő értékesítések esetében alkalmazott átlagáraknál. Ezt az állítást vissza kell utasítani, mivel a dömping azt jelenti, hogy egy adott piacra a rendes értéken aluli árakon, és nem pedig más harmadik piacokon alkalmazott áraknál alacsonyabb árakon értékesítenek.

(41)

A dömping felülvizsgálati időszak során történő fennállásának elemzése mellett azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása, és az alábbiakat elemezték: a kínai gyártási kapacitás és szabad kapacitás, a Kínából származó dömpingelt behozatal volumene és árai, az uniós piac vonzereje a Kínából származó behozatal tekintetében.

(42)

A felülvizsgálati időszak jelentős részében nem álltak rendelkezésre hatályos intézkedések az EU-ban, mivel azokat megsemmisítették (lásd fenti (2) preambulumbekezdés). Az intézkedések nélküli időszak során 2011–2012-ben az import csúcspontot ért el, majd a felülvizsgálati időszak további részében visszaesés következett be. Ez inkább a készletfelhalmozás hatását tükrözi, nem pedig a fogyasztás valós növekedését/csökkenését, és a 2012. március–július közötti – vagyis a hatályos intézkedések nélküli időszakban lezajlott – kínai import magas szintjének tudható be.

(43)

A teljes kínai gyártási és szabad kapacitásra vonatkozóan a Bizottságnak nem sikerült információt szereznie egyik kínai gyártótól vagy más érdekelt féltől sem. Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre alapozta megállapításait.

(44)

Az USA mezőgazdasági minisztériumának külföldi mezőgazdasági szolgálata (FSA/USDA) által közzétett és nyilvánosan is hozzáférhető jelentés szerint – amelyet belefoglaltak a felülvizsgálat iránti kérelembe (7) – a feldolgozásra szánt friss mandarin mennyisége, azaz a konzervmandarin termelése 2009/2010 (520 000 tonna) és a felülvizsgálati időszak között (660 000 tonna) 27 %-kal növekedett Kínában. A kínai konzervmandarin termelése hasonló tendenciát követett. E jelentés szerint Kína a 2009/2010. évi 347 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 440 000 tonnára emelte a konzervmandarin-termelést. Továbbá a jelentésben szereplő becslés szerint 2013/2014-ben Kínában a belföldi konzervmandarin-fogyasztás megközelítőleg 100 000–150 000 tonnát tett ki. Egy másik nyilvánosan hozzáférhető forrás úgy becsülte, hogy 50 000–100 000 tonna belföldi fogyasztás (8) mellett a 100 000 tonnára becsült belföldi fogyasztás ésszerűnek tűnik. A fenti információk figyelembevételével az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége a felülvizsgálati időszakban mintegy 340 000 tonnára becsülhető.

(45)

Más hozzáférhető források kissé eltérő becsléseket tartalmaznak a 2009 és 2014 között export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyiségéről (9). Mindazonáltal az említett eltérések ellenére abban valamennyi forrás megegyezik, hogy 2009 és 2013 között az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége bejelentett éves idényenként legalább 300 000 tonnát tett ki. Egyik forrás sem utal arra, hogy az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin mennyisége a jövőben jelentősen csökkenhet.

(46)

Jóllehet a Kínából érkező import mennyisége a felülvizsgálati időszakban 19 253 tonnát tett ki, az eredeti vizsgálatból származó, a 2002–2007 közötti időszakra kiterjedő importra vonatkozó adatok az mutatják, hogy a kínai gyártók idényenként több mint 60 000 tonnát képesek importálni az uniós piacra, amit az Eurostat 2011/2012-i idényre vonatkozó importadatai is megerősítettek. Ezenfelül a 2011/2012. évi import nagy mennyisége – mely időszak nagy részében (nevezetesen 2012. március 22-től kezdődően) nem álltak rendelkezésre hatályos intézkedések – arra enged következtetni, hogy az Unió az árak szempontjából vonzó piac a kínai gyártók számára, és a jelenlegi dömpingellenes intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésével jelentős volumenű kínai dömpingelt import áramlana be az uniós piacra.

(47)

Az a tény, hogy Kína a 2002–2007 közötti (hatályos dömpingellenes intézkedések nélküli) időszakban idényenkénti átlagban számottevően (36 %-kal) több konzervmandarint exportált az Unióba, mint a 2009–2013 közötti időszakban (amikor a 2012. március 22. és 2013. február 23. közötti időszak kivételével intézkedések voltak hatályban) annak ellenére, hogy az export céljára rendelkezésre álló kínai konzervmandarin összmennyisége az előbbi időszakban nagyobb volt, mint az utóbbiban, még inkább alátámasztja annak valószínűségét, hogy a kínai gyártók az intézkedés esetleges hatályon kívül helyezésével felemelik az Unióba irányuló exportvolumenüket az eredeti vizsgálat során tapasztalt szintre.

(48)

Ami a harmadik országokba irányuló exportot illeti, a vizsgálat rámutatott, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő vállalat által számos jelentős piacra (köztük Japánba, Malajziába, a Fülöp-szigetekre, Thaiföldre) bonyolított export során alkalmazott értékesítési átlagárak alacsonyabbak voltak az Unióba irányuló export során alkalmazott értékesítési átlagáraknál. Következésképpen számítani lehet arra, hogy intézkedések hiányában az együttműködő exportáló gyártó az említett exportmennyiségek legalább egy részét átirányítja az Unióba.

(49)

Továbbá a feldolgozott és/vagy légmentes csomagolásban tartósított citrusfélék kínai exportjára vonatkozó statisztikák arra utalnak, hogy fennáll a valószínűsége a kínai export Unióba történő átirányításának. Az említett statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a felülvizsgálati időszakban megközelítőleg 20 000 tonna érintett terméket értékesítettek az Unión belüli átlagáraknál alacsonyabb átlagárakkal rendelkező célállomások felé történő export céljára, jóllehet azokon a piacokon nem voltak érvényben dömpingellenes vámok a Kínából származó importra. A felülvizsgálati időszakban ez a volumen egyenlő lenne az uniós gazdasági ágazat belföldi eladásával és az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 71 %-ával. Más szóval a jelenlegi európai konzervmandarin-piac mérete alapján (teljes uniós fogyasztás: 44 523 tonna) és a kínai exportra vonatkozó statisztikáknak megfelelően megállapítható, hogy Kína EU-ba irányuló jelenlegi exportvolumene plusz az a potenciális volumen, amelynek az Unióba történő átirányítása gazdaságilag ésszerű, szinte kielégítené az EU teljes konzervmandarin-keresletét.

(50)

A vizsgálatok megerősítették, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra. Tekintettel a folyamatos dömpingre, azok a tények, melyek szerint az uniós piac olyan jelentős piac, amely a múltban érdekesnek számított a kínai exportőrök számára, a Kínában rendelkezésre álló gyártási kapacitás meghaladja a teljes uniós fogyasztást, valamint a kínai gyártók bizonyított hajlandósága és képessége arra, hogy megfelelő ösztönzők esetén gyorsan növeljék az Unióba irányuló export mennyiségét, arra engednek következtetni, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésével fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(51)

A mandarint ősszel és télen szüretelik, és a szüretelési és feldolgozási idény október elejétől a rákövetkező évben kb. január végéig (egyes fajták esetében februárig vagy márciusig) tart. A (például a független importőrök általi) vásárlásokat és az értékesítési szerződések megkötését többnyire az idény első hónapjaiban bonyolítják le. A mandarintartósító iparágban alkalmazott gyakorlat szerint az idény (az egy adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszak) szolgál az összehasonlítások alapjául. Ahogyan az eredeti vizsgálat során is, a Bizottság ezt a gyakorlatot fogadta el az elemzésénél.

(52)

A felülvizsgálati időszak alatt az Unióban öt uniós gyártó állított elő hasonló terméket. A hasonló termék tekintetében a felülvizsgálati időszakban elért teljes uniós termelést a négy független gyártó kérdőívre adott válaszai alapján határozták meg, mely gyártókat helyszíni vizsgálat keretében ellenőriztek. Annak a fennmaradó gyártónak a termelését, aki nem működött együtt megfelelően és az esetében nem került sor helyszíni ellenőrző látogatásra, a gyártó által a kérdőívre adott válaszok alapján határozták meg, melyeket összevetettek a panaszban szereplő adatokkal. Ezek alapján a felülvizsgálati időszakban elért teljes uniós termelést kb. 28 500 tonnára becsülték.

(53)

Megállapítható, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében a teljes uniós termelést képviselő fenti uniós gyártók alkotják a teljes uniós gazdasági ágazatot.

(54)

Az uniós fogyasztás meghatározása egyrészt az Eurostat TARIC-kód (integrált vámtarifa) szintű importadatai – így azok pontosan megegyeznek az érintett termék fogalommeghatározásával –, másrészt pedig az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene alapján történt.

(55)

Megjegyzendő, hogy jóllehet az elemzés alapját idények, és nem pedig naptári évek képezik, a fenti módszer nem feltétlenül tükrözi az ipari felhasználói/fogyasztói szinten elért fogyasztást. Tekintettel a fő alapanyag (friss gyümölcs) idényjellegére, az ágazaton belül bevett gyakorlat az importőrök és az uniós gyártók tekintetében egyaránt, hogy a friss gyümölcs konzerválásakor raktárkészletet képeznek, és a feldolgozott terméket az év során értékesítik a forgalmazók vagy ipari felhasználók számára. A fogyasztást ezért némileg befolyásolhatják a készletfelhalmozás hatásai.

(56)

Ennek alapján a figyelembe vett időszak folyamán az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

1. táblázat

(57)

A figyelembe vett időszakban a citrusfélék tekintetében az uniós fogyasztás átlagosan kevéssel a 70 000 tonna alatt maradt. Mindazonáltal az import 2011/2012-ben elérte csúcspontját, majd ezt követően visszaesés következett be a felülvizsgálati időszak folyamán. Ez a fejlemény inkább a készletfelhalmozás hatását tükrözi, nem pedig a fogyasztás valós növekedését/csökkenését, és a 2012. március–július közötti – vagyis az átmenetileg hatályos intézkedések nélküli időszakban lezajlott – kínai import magas szintjének tudható be (lásd (2) preambulumbekezdés). Az import 2011/2012-es csúcspontját kiegyenlítette a felülvizsgálati időszakban elért alacsonyabb szintű import, ami alacsonyabb uniós fogyasztással járt együtt.

(58)

Néhány importőr azt állította, hogy nem folyamodott készletfelhalmozáshoz. Azt is jelezték, hogy már 2011. október 6. óta – amikor a Főtanácsnok véleményt nyilvánított a C-338/10. sz. ügyben – meg voltak győződve arról, hogy a Bíróság megsemmisíti az intézkedéseket. Ezért elhalasztották az érintett termék vámkezelését mindaddig, amíg a Bíróság végleges ítéletét elfogadták.

(59)

Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a készletfelhalmozás fogalma meghatározható úgy is, mint a tartalék felhalmozása és tárolása. A Bizottság rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy az intézkedések 2012. március 22-i megsemmisítésétől kezdve 2012 júliusáig az érintett termék importvolumene tömeges méreteket öltött: havonta átlagosan csaknem 9 000 tonnát tett ki. Ezt követően egészen a felülvizsgálati időszak végéig az import átlagos szintje kb. havi 1 650 tonnára esett vissza, ami havonta megközelítőleg 2 000 tonna csökkenést jelent az intézkedések megsemmisítését megelőző időszakban elért import átlagos szintjéhez viszonyítva. A Bizottság következtetései szerint ahhoz, hogy a havi importmennyiség viszonylag rövid idő alatt ilyen magas szintre emelkedjék, az importőröknek korábban jelentős volument kellett felhalmozniuk az érintett termékből. Ezt egyébiránt néhány importőr is megerősítette, akik elismerték, hogy késleltették a vámkezelést, amikor arra a meggyőződésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül fogják helyezni. Ezért a Bizottság elutasította az importőrök azon állítását, miszerint nem alkalmaztak készletfelhalmozást.

(60)

Tekintettel arra, hogy mindössze egy kínai exportőrcsoport működött együtt a vizsgálat során, mely csoport a felülvizsgálati időszakban Kínából exportált teljes mennyiség 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) képviselte, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Eurostat – szükség esetén TARIC-kód (integrált vámtarifa) szintű – importadatai tekinthetők a legpontosabb és leghitelesebb forrásnak az importvolumen és -árak meghatározásához. Mindazonáltal megvizsgálták az együttműködő kínai exportőr egyedi árait is.

(61)

A kínai importvolumen és az annak megfelelő piaci részesedés a vizsgált időszakban a következőképpen alakult:

2. táblázat

(62)

A 2008-as dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a kínai import volumene általában csökkenő tendenciát mutatott. Emlékeztetőül: az eredeti vizsgálati időszakban (2006/2007) az import volumene 56 108 tonnát tett ki.

(63)

Amint a fentiekben kifejtettük, 2011/2012-ben az import mindazonáltal kimagasló eredményt ért el. Ez a csúcs egyértelműen a dömpingellenes intézkedések 2012. márciusi megsemmisítésének volt betudható. A kínai import – Eurostat-adatokon alapuló – havi alakulását megfigyelve megállapítható, hogy miközben a havi kínai import általában 2 000 és 6 000 tonna között ingadozott, a 2012. március és 2012. július közötti időszakban 6 000 és 12 000 tonna közötti szintet ért el (amely átlagosan csaknem havi 9 000 tonnával egyenlő). Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az intézkedéseket 2012 márciusában semmisítették meg, majd 2013 februárjában vezették be újra, 2012. június 29-én azonban nyilvántartás (10) került bevezetésre, ami visszatartó hatású volt az importra nézve.

(64)

Az importvolumenhez hasonlóan a kínai piaci részesedés ugyancsak csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált időszakban: 71 %-ról 43 %-ra esett vissza. Dacára a kínai import 2011/2012-ben és a felülvizsgálati időszakban elért szokásostól eltérő szintjéből fakadó hatásoknak, a piaci részesedés a 2009/2010-es 70 %-ról a következő években átlagosan 55 %-ra csökkent.

(65)

Amint a fenti táblázat is mutatja, a figyelembe vett időszakban a kínai import árai 37 %-kal emelkedtek. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az árak a 2011/2012-es időszakban jelentősen emelkedtek, majd a felülvizsgálati időszakban csökkentek.

(66)

Mivel az egyetlen együttműködő exportőr importvolumene a kínai import mindössze kb. 12–20 %-át (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) tette ki, az importstatisztikák alapján megvizsgálták a teljes kínai exportra vonatkozóan az áralákínálás fennállását is.

(67)

Ennek céljából az együttműködő uniós gyártók által független fogyasztók számára az uniós piacon történő értékesítések során alkalmazott eladási árak súlyozott átlagát összehasonlították a Kínából származó import tekintetében alkalmazott – Eurostat-adatok szerinti – CIF-árak (költség, biztosítás és fuvardíj) megfelelő súlyozott átlagával. A CIF-árakat (költség, biztosítás és fuvardíj) kiigazították annak érdekében, hogy lefedjék a vámkezeléssel kapcsolatos költségeket, nevezetesen a vámtarifát és a behozatal utáni költségeket.

(68)

Ennek alapján az összehasonlításból kitűnt, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék importárai 4,8 %-kal alatta maradtak az uniós piac árainak, amikor a számítások figyelembe veszik a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatását. Az áralákínálási különbözet azonban eléri a 28 %-ot akkor, ha az importárakat a dömpingellenes intézkedések figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk.

(69)

Az együttműködő kínai exportőr által bejelentett és megfelelően kiigazított importárakból kiindulva az áralákínálási különbözet 14 %-ban állapítható meg a felülvizsgálati időszakban, a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések figyelembevételével. Amennyiben leszámítjuk a dömpingellenes intézkedések hatásait, az áralákínálási különbözet 20 %-os szintet ért el. Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban lezajlott érintett kivitelek többségére akkor került sor, amikor az intézkedések nem voltak hatályban.

(70)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó import soha nem ért el 11,2 %-nál nagyobb piaci részesedést. Ezen importok többsége (a figyelembe vett időszakban legalább 89 %) Törökországból származott.

4. táblázat

(71)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(72)

Jóllehet az öt uniós gyártó mindegyike válaszolt a kérdőívre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyik gyártó által benyújtott válaszok nem használhatók fel teljes egészében, mivel azokat nem vetették alá helyszíni ellenőrzésnek. Az elemzés így az alábbi módszer szerint történt.

(73)

A makrogazdasági mutatók (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a dömpingkülönbözetek nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól) értékelését a teljes uniós ágazat szintjén végezték el. Az értékelés a négy, teljes mértékben együttműködő uniós gyártó által benyújtott információkon alapult. Ami azt a gyártót illeti, akinek a kérdőívre adott válaszait nem vetették alá helyszíni ellenőrzésnek, az általa szolgáltatott adatokat a lehető legteljesebb mértékben összevetették a panaszban és annak auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatokkal.

(74)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, befektetések, befektetések megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzését a teljes mértékben együttműködő négy uniós gyártó szintjén végezték el. Az értékelés az e gyártók által benyújtott információkon alapult, amelyeket helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőriztek.

(75)

A figyelembe vett időszakban a termelés számottevően növekedett: megközelítőleg 12 000 tonnáról a vizsgálati időszakban majdnem elérte a 29 000 tonnát. A 2009/2010-es idényben a termelés alacsony szinten maradt, egyrészt azért, mert az uniós gazdasági ágazat még nem heverte ki az előző idényben behozott kínai konzervmandarin dömpingelt importját, másrészt pedig azért, mert még rendelkezésre állt az előző idényben – amikor nem voltak hatályban dömpingellenes intézkedések – felhalmozott készlet. A 2010/2011-es idényben emelkedett a termelés, mivel a kínai importot visszaszorították a hatályba léptetett dömpingellenes intézkedések.

(76)

Mivel az uniós termelési kapacitás nem változott ebben az időszakban, a kapacitáskihasználás ennek megfelelően nőtt. Ez azonban következetesen 50 % alatt maradt.

(77)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy egy uniós gyártó 2012/2013 óta felhagyott a gyártással, és ez a gyártó, két másik gyártóval együtt nehéz pénzügyi helyzetben található. Ezen okokból azt állította, hogy a termelésre és a termelési kapacitásra/kapacitáskihasználásra vonatkozó számadatokat mesterségesen felduzzasztották.

(78)

E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött információk tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat részét képező összes uniós gyártó végzett gyártási tevékenységet a figyelembe vett időszak valamennyi idényében. Következésképpen az első panaszt, miszerint egy gyártó felhagyott a gyártási tevékenységgel a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság elutasította.

(79)

Ami az uniós gyártók állítólagos nehéz pénzügyi helyzetét illeti, egy uniós gyártó csakugyan fizetésképtelenségi eljárás alá került a figyelembe vett időszakban. Mindazonáltal a vizsgálat rámutatott, hogy ezen gyártó termelési szintje a figyelembe vett időszak folyamán számottevően emelkedett, miközben a kapacitása változatlan maradt. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fizetésképtelenségi eljárás nem fejtett ki kedvezőtlen hatást a gyártó termelési teljesítményére. A másik két uniós gyártó tekintetében ugyancsak sor került fizetésképtelenségi eljárásra, de csak a figyelembe vett időszak után. Ez alátámasztja azt a következtetést (lásd a (96)–(98) preambulumbekezdést), miszerint a kár ténylegesen folytatódott, és az uniós gazdasági ágazat továbbra is törékeny pénzügyi helyzetben található.

(80)

Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat független vevők számára történt értékesítései a figyelembe vett időszakban 35 %-kal növekedtek.

(81)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyancsak növekvő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban. A készletfelhalmozás által az uniós fogyasztás szintjére 2011/2012-ben és a felülvizsgálati időszakban gyakorolt hatás figyelembevétele mellett is jelentősen növekedett a piaci részesedés – míg az időszak kezdetén 23 %-ot tett ki, az utolsó két vizsgált évben átlagosan 35 %-ot ért el.

(82)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység egyaránt javult, és a termelési és értékesítési volumen összességében vett növekedését tükrözi. A termelékenység 2010/2011-es idényben tapasztalt növekedése a magasabb termelési volumenekkel függ össze, amelyek a dömpingellenes intézkedések ebben az időszakban végbement teljes körű hatálybalépésére vezethetők vissza.

(83)

A fent említett foglalkoztatási adatok teljes munkaidős egyenértékben vannak kifejezve, így nem tartalmazzák az érintett idényjellegű munkahelyekre vonatkozó abszolút számadatokat. Annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk az érintett munkahelyek nagyságrendjéről, meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszakra vonatkozó számadat kb. 2 400 idényjellegű munkahely teljes munkaidős egyenértéke.

(84)

Az uniós gazdasági ágazatnak 2011-ig sikerült kihasználnia az uniós piac növekedésével járó előnyöket. Amint azonban a Kínával szembeni intézkedéseket visszavonták (lásd a (2) preambulumbekezdést), a kínai import elárasztotta az uniós piacot, és az uniós gazdasági ágazat jelentős részt veszített a piaci részesedéséből. Az intézkedések újbóli bevezetését követően az uniós gazdasági ágazatnak sikerült visszanyernie elveszített piaci részesedését, jóllehet a pénzügyi helyzetének romlása árán.

(85)

A felülvizsgálati időszakban – a 3.2.5. pontban kifejtettek szerint – továbbra is számottevő volt a dömping szintje (lásd a fenti (34) és (35) preambulumbekezdést).

(86)

Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, tekintettel a Kínából származó dömpingelt import volumenére, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak. Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem épült fel teljesen a korábbi dömping hatása alól, különösen a kapacitáskihasználást és a nyereségességet illetően (az eredeti vizsgálattal összehasonlítva).

(87)

Az uniós gyártók az elmúlt két idényben jelentősen növelték készleteiket. Ez azt tükrözi, hogy a figyelembe vett időszakban a termelési szint nagyobb mértékben növekedett az értékesítési szintnél.

(88)

A felülvizsgálati időszak folyamán az uniós gazdasági ágazatnak sikerült 11 %-kal emelnie az Unión belüli értékesítési árait. Az emelkedés különösen erőteljes volt 2011/2012-ig, ezt követően azonban visszaestek az árak a felülvizsgálati időszakban. Ennek oka egyrészt a 2012. március–június között – amikor a dömpingellenes intézkedések nem voltak hatályban – lezajlott kínai import magas szintje, másrészt pedig az, hogy a Kínából származó érintett termék árait alákínálták az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest.

(89)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat nyereségessége először – azaz a 2010/2011–2011/2012-es időszakban – jelentősen javult. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat ismét veszteségessé vált.

(90)

A nyereségesség javulása egyértelműen összefüggött azzal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint eladási árait a dömpingellenes intézkedések bevezetését követő években. A felülvizsgálati időszakban kialakult ismételt veszteségesség az alacsonyabb eladási árak következménye, amelyeket a vám Európai Unió Bírósága általi megsemmisítését követően az uniós piacra hirtelen beáramló kínai import eredményezett.

(91)

Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a 2012. március–július közötti időszakban jelentős volumenű kínai áru érkezett az EU-ba, amely mentesült a dömpingellenes vám alól. Továbbá a kínai import esetében jelentős mértékű áralákínálást alkalmaztak a felülvizsgálati időszakban az uniós árakhoz képest, különösen csökkentve a dömpingellenes vám hatását. Ez általános áreróziót okozott, ami pedig az uniós gazdasági ágazat veszteséges helyzetét eredményezte.

11. táblázat

(92)

A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom alakulása főként az uniós gazdasági ágazat általános nyereségessége alakulásának felelt meg, a készletnövekedés hatásával együttesen, különösen az utolsó két vizsgált év során.

(93)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat egy része beruházásokat tett a meglévő gyártóberendezések karbantartása és optimalizálása érdekében. A beruházási szint különösen a 2011/2012-es időszakban emelkedett, amit nagy valószínűséggel az adott év során és közvetlenül az előtt elért nyereségszint segített elő. E beruházását főként egy uniós gyártó hajtotta végre azzal a céllal, hogy biztosítsa a nyersanyagok beszerzési forrását, amely kiegészíti majd a már meglévőket, és javítja a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban szorosan követte a nyereségesség tendenciáját.

(94)

Az uniós gazdasági ágazat egy része számára nehézségeket okozott a figyelembe vett időszakban a tőkebevonás, de végső soron sikerült átütemeznie adósságait.

(95)

Az átlagos bérszint a figyelembe vett időszakban jobbára stabil maradt, miközben az egy egységre jutó előállítási költség visszaesett.

(96)

A károkozás elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszakban javult. A dömpingellenes intézkedések 2008. év végi bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy lassan, de biztosan kilábaljon a dömping okozta káros hatásokból, még hatékonyabban kihasználva lehetőségeit az uniós piacon. Azt, hogy az intézkedések előnyösek voltak az uniós gazdasági ágazat számára, leginkább a termelési és értékesítési szint emelkedése és különösen a nyereségesség szintje támasztja alá.

(97)

A felülvizsgálati időszak folyamán azonban változott a helyzet. 2012 márciusában az intézkedéseket hatályon kívül helyezték, és 2012 júniusáig – amikor nyilvántartásba vételi kötelezettséget írtak elő a behozott termékekre vonatkozóan – erőteljesen növekedett a Kínából származó import. Az importőrök a dömpingellenes intézkedések visszavonását kihasználták arra, hogy 2011/2012-ben készleteket halmozzanak fel, és ezeket a termékeket a felülvizsgálati időszakban olcsó áron az uniós piacra juttassák. Ez összességében jelentős árnyomást okozott az uniós piacon, minek következtében az ágazat pénzügyi helyzete ismét romlott. Az ágazatnak így nem maradt más választása, mint az árai csökkentése, hogy ezáltal fenntarthassa az értékesítési szintjét. Ez azonban komoly következményekkel járt a pénzügyi helyzetére nézve.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat továbbra is hátrányos helyzetét leginkább egy sor negatív pénzügyi mutató érzékelteti – nevezetesen a nyereségességre és a pénzforgalomra vonatkozóan – a magas készletszinttel és az alacsony kapacitáskihasználással együtt. Ez a háttér hátráltatja az új beruházásokat és a növekedést.

(99)

Egy európai kereskedelmi szövetség azon az alapon megkérdőjelezte a kárra vonatkozó megállapításokat, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, a foglalkoztatási szintje és eladási árai, valamint egy uniós gyártó beruházási szintje kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban.

(100)

Ezt az észrevételt azonban el kell utasítani. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint a vizsgálandó vonatkozó gazdasági mutatók listája ugyanis nem kimerítő jellegű, az azon szereplő tényezők közül egy vagy több nem ad szükségszerűen döntő útmutatást annak vizsgálatához, hogy a dömpingelt import mennyiben hatott az uniós gazdasági ágazatra. A (98) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a panaszos által említett mutatók nem számítottak döntő jelentőségűnek ahhoz, hogy a Bizottság levonhassa következtetéseit az uniós gazdasági ágazatot ért hátrányos helyzetre vonatkozóan. A kár folytatódását megállapító következtetés alapját sokkal inkább a nyereségességet és a pénzforgalmat érintő negatív pénzügyi mutatók, valamint a magas készletszint és az alacsony kapacitáskihasználás együttesen képezték.

(101)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az importvolumen várhatóan növekedik, és az uniós gazdasági ágazatot további károk érik. E megállapítás a következő elemeken alapul:

(102)

A fenti elemzésből (lásd (44) preambulumbekezdés) kitűnik, hogy jóllehet az Unióba irányuló kínai export volumene az intézkedések 2008. év végén történt bevezetését követően jelentősen visszaesett, a kínai gyártók továbbra is jelentős mennyiséget állítanak elő az érintett termékből, amelynek nagy részét exportra szánják.

(103)

A feltételezett volumenek és árak tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy az uniós piac még mindig igen vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Először is a volument illetően az uniós piac a kínai konzervmandarin harmadik legnagyobb piacának számít a világon. Továbbá az intézkedések hatályon kívül helyezését követően bekövetkezett fejlemények arra utalnak, hogy a kínai exportőrök anélkül is képesek rövid idő alatt jelentős mennyiséget exportálni az uniós piacra az érintett termékből, hogy az értékesítéseiket más piacokról irányítanák át. Végül azt is meg kell jegyezni, hogy Kínának – az eredeti vizsgálatból származó importadatok tanúsága szerint – nem okoz gondot, hogy idényenként akár 60 000 tonna mennyiséget meghaladó érintett terméket exportáljon az uniós piacra, ami a figyelembe vett időszakban az átlagos uniós fogyasztás közel 90 %-ának felel meg.

(104)

Amennyiben Kína az intézkedéseknek köszönhetően csakugyan növelné az Unióba irányuló exportját, az nagy valószínűséggel középtávon általános árcsökkenést okozna az uniós piacon. Ezáltal az uniós gyártók még nehezebb helyzetbe kerülnének, ahogyan az alábbiakban kifejtjük.

(105)

Másodsorban az árakat illetően a kínai adatbázis (11) azt mutatja, hogy Kína a korábbiakban jelentős mennyiségű érintett terméket exportált Unión kívüli országokba az EU tekintetében alkalmazott exportáraknál olcsóbban. A felülvizsgálati időszakban az ezen harmadik országokba exportált mennyiség megközelítőleg 20 000 tonnát tett ki, ami az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 71 %-át jelenti. Tekintettel az uniós piac vonzerejére az árképzést illetően, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az intézkedések esetleges megszűnésével a kínai exportőrök valószínűleg visszairányítanák a szóban forgó mennyiségeket a jövedelmezőbb uniós piacra.

(106)

Ezenfelül a fenti elemzés (lásd a (68) és (69) preambulumbekezdést) rávilágított, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós piacra érkező kínai import esetében jelentős áralákínálást alkalmaztak az uniós gyártók áraihoz képest, különösen a dömpingellenes intézkedések hatásainak leszámításával. Jóllehet 2011/2012-ben – amikor az intézkedések nem voltak hatályban – emelkedtek a kínai importárak, a szintjük az Eurostat adatai alapján még mindig jóval elmaradt az uniós árszinttől. Ennek alapján a 2011/2012-es árkülönbözet nagyságrendje ténylegesen a felülvizsgálati időszakhoz hasonlítható.

(107)

A feldolgozott vagy tartósított citrusfélék piacát kiélezett árverseny jellemzi, mivel a verseny alapját elsősorban az ár jelenti. E helyzetet tovább fokozza az a tény, hogy az értékesítések általában viszonylag nagy mennyiségre vonatkoznak. Amennyiben jelentős mennyiségű olcsó és dömpingelt import áll az uniós piac rendelkezésére, ez közvetlenül kihat az uniós piac általános árszintjére, és végső soron általános áreróziót idéz elő.

(108)

A dömpingellenes intézkedéseknek a figyelembe vett időszak végén történő hatályon kívül helyezése tökéletesen tükrözi, hogy mi történne akkor, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(109)

Attól kezdve, hogy a Bíróság az intézkedéseket megsemmisítette, mindaddig, amíg nyilvántartásba vételi kötelezettséget írtak elő a behozott termékekre, gyorsan és számottevően növekedett a kínai import mennyisége. Tekintettel az olcsó kínai import tömeges jelenlétére az uniós piacon, az uniós gyártók kénytelenek voltak csökkenteni áraikat annak érdekében, hogy megtarthassák versenyképességüket az értékesítési és termelési volument illetően, ami veszteséges helyzethez vezetett.

(110)

Ez annak a mindössze öt hónapos időszaknak a következménye volt, amely alatt az importált termékek mentesültek a dömpingellenes vám alól. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatás az intézkedések esetleges hatályvesztésével nyilvánvalóan még súlyosabb lenne. Amennyiben ismét tömegesen elárasztanák az uniós piacot az olcsó importtermékek, az uniós gazdasági ágazat minden valószínűség szerint még súlyosabb károkat szenvedne el. Az uniós gyártók termelési és értékesítési volumene, valamint árai visszaesnének, ami további veszteségeket idézne elő. Az áralákínálás 4.4.2. pontban ismertetett adatok alapján (lásd a (68) és (69) preambulumbekezdést), de a dömpingellenes vám elhagyásával történő kiszámítása 20 %-ot meghaladó áralákínálási szintet eredményez.

(111)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érné kár, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, mivel a jövőben várhatóan csökken az érintett termék importvolumene. Ezt az állítást a következő elemekre alapozták: Elsősorban, a jövőben növekedni fog Kínában a belföldi frissgyümölcs-fogyasztás, valamint a friss gyümölcs Oroszországba irányuló kínai exportja. Másodsorban, várhatóan a konzervmandarin belföldi fogyasztása is növekedni fog Kínában. Harmadsorban, az Eurostat statisztikái ugyancsak alátámasztják a fentieket, mivel a 2012/2013-as idény óta az érintett termék alacsonyabb importját tükrözik.

(112)

Ezen állításokat mindazonáltal a Bizottság az alábbiak alapján elutasította:

(113)

Ugyanez az európai kereskedelmi szövetség azt állította továbbá, hogy az uniós piacon – feltehetőleg az orosz embargó miatt – rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű friss gyümölcs következtében csökkenni fog a szóban forgó gyümölcsfajta ára, aminek köszönhetően tovább javulhat az uniós gazdasági ágazat versenyképessége.

(114)

Mindazonáltal ezen állítás tisztán spekulatív jellegű, és nem támasztják alá bizonyítékok. Még a nyersanyag árának jövőbeni esetleges csökkenése sem szolgálhat elegendő indokul arra, hogy a Bizottság ne számolja fel azt a negatív hatást, amelyet a dömpingelt import az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorol. Ténylegesen úgy tekinthető, hogy az intézkedések fenntartása hiányában a dömpingelt import jelentős volumeneket érne el, és további károkat okozna az uniós gazdasági ágazat számára. Ez adott esetben megfosztaná az uniós gazdasági ágazatot attól a lehetőségtől, hogy maradéktalanul kiaknázza a nyersanyagáraik esetleges jövőbeni csökkenéséből fakadó pozitív hatásokat. Emiatt az érvelést a Bizottság elutasította.

(115)

Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kínából származó importra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

(116)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és más felek érdekeinek – felmérésén alapult.

(117)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleg indokolatlanul hátrányos hatását is.

(118)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére le lehetett-e vonni azt a következtetést, hogy az Uniónak nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat – amelyet a Spanyolország vidéki területein tevékenykedő öt gyártó alkot – növelte piaci részesedését, és képes volt olyan szintre emelni az érintett termék árát, amely lehetővé tette számára, hogy újra egyensúlyba hozza az üzletmenetet vagy nyereséget érjen el a figyelembe vett időszak azon szakaszaiban, amikor az intézkedések hatályban voltak. A termelési volumen és a foglalkoztatási számadatok hasonlóképpen javultak. Az intézkedések hatályon kívül helyezésével az uniós gazdasági ágazat a fent leírtaknál sokkal nehezebb helyzetbe kerülne (a kár ismételt bekövetkeztének nagy valószínűségével) az alacsonyabb értékesítési árak és a további növekvő veszteségek miatt (lásd a (110) preambulumbekezdést). A vállalkozások konszolidálását és az érintett termék piacán való versenyképességük javítását célzó új beruházások ugyancsak hátrányt szenvednének. Az intézkedések folytatódása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná, és elősegítené az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, ahol újra a verseny uralkodik.

(120)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a független importőrök nyilvánvalóan nagy számára tekintettel mintavételt alkalmaztak. Az importőrök nagyrészt Németországban helyezkednek el, de megtalálhatók más országokban – például többek között az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy a Cseh Köztársaságban – is.

(121)

A vizsgálatban két olyan vállalkozás működött együtt, amely a figyelembe vett időszakban importálta az érintett terméket. Ezen felek feldolgozott citrusfélékkel kapcsolatos összesített üzleti tevékenysége az összesített forgalmuk 3,8 %-át tette ki. Még ha a tartósított citrusfélékkel kapcsolatos összesített üzleti tevékenység nem is számít a legjövedelmezőbbnek ezen importőrök esetében, ez az üzleti stratégiájuk részét képezi, amelynek lényege, hogy rendkívül széles körű termékskálát kínálnak egy bizonyos vevőkör (pl. üzletláncok) részére, hogy ezáltal olyan nagy szerződéseket biztosítsanak, amelyekben a kevésbé nyereséges termékeket kiegyenlítik az egyéb termékek és a méretgazdaságosság.

(122)

Semmi jel nem utal arra, hogy az intézkedések folytatódása jelentős negatív hatást fejtene ki a két importőr tevékenységére. Utóbbiak tevékenysége nem függ az érintett terméktől, az ellátási lánc pedig alkalmazkodott a dömpingellenes vámmal kapcsolatos költségekhez. Ezenfelül a vizsgálatból kitűnik, hogy az intézkedések nem zárták el az uniós piacot a kínai exportőrök elől, mivel az érintett terméket a figyelembe vett időszak folyamán jelentős mennyiségben importálták a hatályban lévő intézkedések ellenére.

(123)

Egy másik importőr állítása szerint a dömpingellenes intézkedések negatívan befolyásolták üzleti tevékenységét a tartósított citrusfélék kereskedelme terén. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó importőr nem támasztotta alá tényleges adatokkal a fenti állítását, úgy ítélhetjük meg, hogy az a negatív hatás, amelyet a dömpingellenes intézkedések gyakorolhatnak ezekre a felekre, nem haladja meg az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatást.

(124)

Néhány fél rámutatott az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának hiányára. Meg kell jegyezni, hogy a vám alkalmazásának felfüggesztése olyan helyzetet idézhet elő, amely az alternatív beszerzési forrást a tevékenysége megszüntetésére késztetheti, így az importőröknek mindössze egyetlen beszerzési forrásuk maradna (a Kínából származó import). Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az üzletláncok és kiskereskedők nagyra értékelik a tevékenységük szempontjából a termékellátási biztonság fenntartását. Az egyikük támogatta az intézkedések további alkalmazását, hogy ezáltal versenyhelyzet alakuljon ki és legalább két beszerzési forrás álljon rendelkezésre. Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazatnak – amely még távolról sem érte el a kielégítő kapacitáskihasználási szintet – lehetősége nyílik arra, hogy továbbra is kiszolgálja az uniós piacot a visszaállított verseny keretei között. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg nem fedi le az uniós kereslet 100 %-át, nem igazolhatja a kínai exportőrök tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát vagy jelen esetben az intézkedések hatályon kívül helyezését.

(125)

Egy európai kereskedelmi szövetség azt állította, hogy az intézkedések fenntartása indokolatlanul korlátozná a tagjai szokásos üzletmenetét, mivel annak jelentős részét az érintett termékkel kapcsolatos kereskedelem teszi ki. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vámok célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például a dömping – orvosolása, nem pedig az üzleti tevékenység korlátozása. Megjegyzendő, hogy a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben továbbra is szükséges a korrekciós intézkedés fenntartása.

(126)

Az elemzés céljából a felhasználókat két kategóriába sorolták: egyfelől a háztartások; másfelől az ital-, lekvár- vagy joghurtkészítés, a sütőipar vagy a vendéglátás területén tevékenykedő szakmai/ipari felhasználók.

(127)

A fenti kategóriákba tartozó vagy az érdekeiket képviselő egyetlen fél sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(128)

Egy importőr úgy érvelt, hogy az érintett termékre kivetett dömpingellenes vám versenyellenes, és ezért nem szolgálja az uniós fogyasztók érdekeit. Nem nyújtottak be bizonyítékot ezen állítás alátámasztására.

(129)

Tekintettel arra, hogy az érintett termék igen kis hányadot képvisel az átlagos uniós háztartások költségvetésében, nem bizonyított, hogy az intézkedések fenntartása miatt adott esetben bekövetkező fogyasztóiár-emelés meghaladja az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatását.

(130)

Jóllehet az intézkedések fenntartása absztrakt értelemben vitathatatlanul negatívan érintene egyes szakmai/ipari felhasználókat – tekintettel az alacsonyabb haszonkulcsra –, nem bizonyított, hogy csakugyan jelentősek az érintett termékből fakadó költségek (azok teljes költségéhez viszonyítva). Következésképpen az intézkedések fenntartásából fakadóan a felhasználók e kategóriájára gyakorolt negatív hatás nem tekinthető aránytalannak.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat számára friss gyümölcsöt értékesítő egyéni beszállítók és az ilyen beszállítókat tömörítő egyik beszállítói szövetség egyaránt azt állították, hogy az intézkedések az érdekeiket szolgálják, és azok az új beruházások és a foglalkoztatás szempontjából is előnyösek lennének. Az uniós gyártóknak értékesített gyümölcs fontos kiegészítő jövedelemforrást jelent a beszállítók számára, amely nélkül komoly fennakadások jelentkezhetnek az érintett spanyol régiók mezőgazdasági ágazatában. Becslések szerint az érintett szövetkezeti tagok száma csak Valencia régióban meghaladná a 2 000-et. A többek között a gyümölcs szedését, szállítását és tárolását végző idénymunkások száma Valencia és Murcia régióban együttesen legalább 2 500-ra becsülhető.

(132)

A spanyol beszállítói szövetség által szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy amennyiben a kínai import meghaladja a 60 000 tonnát – ami az eredeti vizsgálat során már kétszer előfordult – a beszállítók nagy valószínűséggel olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják értékesíteni az uniós konzervipar számára szánt teljes satsumamennyiséget.

(133)

Egy európai kereskedelmi szövetség állítása szerint a beszállítók támogatásra számítanak ahhoz, hogy feldolgozhassák azt a gyümölcsmennyiséget, amelyet az Oroszországgal szembeni embargó miatt nem tudtak exportálni. A panaszos azonban nem nyújtott be bizonyítékot a támogatási kérelem alátámasztására. Továbbá az esetleges támogatás kizárólag az oroszországi exportra szánt eladatlan gyümölcsre lett volna igényelhető, arra a gyümölcsre nem, amelyet az érintett termék által okozott kár miatt nem tudtak értékesíteni az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések hatályvesztése után. Emiatt az érvelést a Bizottság elutasította.

(134)

A vizsgálat rámutatott, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések nem zárták el az uniós piacot a kínai import elől, és hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat talpra állásához. Mivel a károk felszámolásának folyamata még tart, az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálja. Amennyiben lehetővé tennék az intézkedések hatályvesztését, ez a helyreállítási folyamat megtorpanna, a nyereséges árszintek elérhetetlenek lennének, és az uniós gazdasági ágazat komoly veszteségeket könyvelne el. Továbbá veszélybe kerülne számos szövetkezet tagjainak és az idénymunkásoknak a kiegészítő jövedelemforrása több olyan vidéki területen, ahol kevés alternatív munkalehetőség létezik.

(135)

A rendelkezésre álló adatok alapján a meglévő intézkedések látszólag nem fejtettek ki számottevő negatív hatást az Unióba szállító azon importőrök gazdasági helyzetére, akik a vizsgálatban együttműködtek. A rendelkezésre álló adatok fényében az intézkedések egyéb felekre, illetve importőrökre, kereskedőkre, felhasználókra és kiskereskedőkre gyakorolt hatása ugyancsak nem tekinthető jelentősnek. A dömpingellenes intézkedések fenntartásából eredő esetleges áremelkedés – amennyiben van ilyen – nem tűnik aránytalannak ahhoz képest, hogy az uniós gazdasági ágazat számára milyen előnyöket jelentene a dömpingelt import által okozott kereskedelemtorzulás felszámolása.

(136)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

(137)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság helyénvalónak tartja az intézkedések fenntartását. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(138)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó egyes tartósított gyümölcsfajták importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani.

(139)

Néhány fél úgy érvelt, hogy a mennyiségi elemet tartalmazó intézkedéseket (kvótarendszer) kell előnyben részesíteni a dömpingellenes intézkedésekkel szemben. Ez az érvelés nem fogadható el, mivel az alaprendelet értelmében az intézkedések formája nem változtatható meg egy hatályvesztési felülvizsgálat során. A fenti érvelés nem kérdőjelezheti meg a jelen vizsgálat keretében levont következtetést sem, miszerint teljesülnek a dömpingellenes intézkedések fenntartásának feltételei.

(140)

Amennyiben a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (13). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(141)

Az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

a)

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszakban (2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig) és az eredeti vizsgálati időszakban (2006. október 1-jétől2007. szeptember 30-ig);

b)

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportáló gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedések alkalmazandók; valamint

c)

a felülvizsgálati időszakot követően ténylegesen exportálta az Unióba az érintett termékeket vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiség Unióba történő exportálására.