32003R1139

A Bizottság 1139/2003/EK rendelete

(2003. június 27.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ellenőrző programok és különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1053/2003/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet meghatározza a juh- és kecskefélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, beleértve a mintavétel céljából, nem emberi fogyasztásra levágott állatok ellenőrzését. A helytelen mintavétel elkerülése érdekében tisztázni kell ezen állatcsoport meghatározását.

(2) A 999/2001/EK rendelet intézkedéseket ír elő a TSE juh- illetve kecskefélékben való megállapítását követően a betegség felszámolására vonatkozóan. Járványügyi adatok gyűjtése érdekében célirányos vizsgálatokat kell végezni az ezen intézkedések alapján megsemmisített állatokon.

(3) Elméletileg lehetséges a BSE juh- és kecskefélékben való előfordulása. Ezen állatok esetében nem alkalmazható rutinmódszer a BSE és a surlókór megkülönböztetésére. Mindkét betegség esetén már a fertőzés korai szakaszában jelentős mértékű a csípőbél fertőzöttsége. Megelőző intézkedésként valamennyi korcsoportba tartozó juh és kecske csípőbelét fel kell venni a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok jegyzékébe.

(4) A TSE-fertőzöttség kérődzők szöveteiben való megoszlásáról szóló, 2002. november 7-i és 8-i véleményében a Tudományos Operatív Bizottság (TOB) javasolta, hogy a szarvasmarhafélék manduláját valamennyi életkorban a szarvasmarhafélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) tekintetében fertőzés veszélyét jelentő anyagként kell tekinteni.

(5) A TOB kijelentette, hogy a BSE-fertőzés veszélyének elkerülése érdekében kerülni kell a központi idegrendszer szöveteivel és a mandula anyagával való szennyeződést az emberi fogyasztásra szánt hús és nyelv szarvasmarhafejről történő leválasztása során.

(6) Mivel a fej állapota elsősorban attól függ, milyen óvatosan bánnak vele, és milyen biztonságosan zárják le a kábítóeszköz okozta homloki nyílást, valamint az öreglyukat, megfelelő ellenőrző rendszereket kell alkalmazni a vágóhidakon és a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemekben.

(7) A gerincoszlopon kívül különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest és negyedtest más tagállamba, annak előzetes beleegyezése nélkül történő szállítására vonatkozó szabályokat a tagállamok közötti tényleges kereskedelemnek megfelelően ki kell terjeszteni a nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt hasított féltestre is.

(8) A 808/2003/EK bizottsági rendelettel [3] módosított 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [4] megállapítja a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek gyűjtésére, szállítására, tárolására, kezelésére, feldolgozására és felhasználására vagy ártalmatlanítására vonatkozó egészségügyi előírásokat, beleértve forgalomba hozatalukat, valamint – egyes különleges esetekben – kivitelüket és átmenő kereskedelmüket. Ezért a 999/2001/EK rendelet XI. mellékletében az ilyen termékek elszállítására és ártalmatlanítására előírt különleges szabályokat el kell hagyni.

(9) Ezért a 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet III. és XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2003. október 1-jétől kell alkalmazni.

A 999/2001/EK rendelet XI. melléklete A. része 1. a) pontja ii. alpontjának új rendelkezését az e rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint a 2003. október 1-jétől levágott állatokra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. június 27-én.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 152., 2003.6.20., 8. o.

[2] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[3] HL L 117., 2003.5.13., 1. o.

[4] HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A III. és a XI. melléklet a következőképpen módosul:

1. A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

ELLENŐRZŐ RENDSZER

A. FEJEZET

I. SZARVASMARHAFÉLÉK ELLENŐRZÉSE

1. Általános rendelkezések

A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztásra levágott állatok ellenőrzése

2.1. Minden olyan 24 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amelyet:

- a 64/433/EGK tanácsi irányelv [1] 2. cikkének n) pontjában meghatározott "különleges kényszervágással" vágnak le, vagy

- a 64/433/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének VI. fejezete 28. c) pontjának megfelelően vágtak le, a fertőző vagy járványos betegség megszüntetésére irányuló program keretében levágott és a betegség klinikai tüneteit nem mutató állatok kivételével,

BSE-vizsgálatot kell végezni.

2.2. Minden olyan 30 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amelyet:

- emberi fogyasztás céljából rendes vágással vágnak le, vagy

- fertőző vagy járványos betegség megszüntetésére irányuló program keretében vágtak le a 64/433/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének VI. fejezete 28. c) pontjának megfelelően, de nem mutatja a betegség klinikai tüneteit,

BSE-vizsgálatot kell végezni.

2.3. A 2.2 ponttól eltérve Svédország határozhat úgy, hogy csak egy véletlenszerűen kiválasztott mintát vizsgál meg a területén született, nevelt és levágott szarvasmarhák tekintetében. A mintának legalább 10000 állatot kell évente magában foglalnia.

3. A nem emberi fogyasztásra levágott állatok ellenőrzése

3.1. Minden olyan 24 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amely elhullott vagy amelyet leöltek, de nem

- a 716/96/EK bizottsági rendelet [2] értelmében történő megsemmisítés céljából ölték le,

- járvány, például ragadós száj- és körömfájás keretében öltek le,

- emberi fogyasztásra vágtak le,

BSE-vizsgálatot kell végezni.

3.2. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy eltérnek a 3.1 pont rendelkezéseitől olyan félreeső területek tekintetében, amelyeken alacsony az állatsűrűség és nem szervezett az elhullott állatok begyűjtése. Az ezen eltéréssel élő tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, és benyújtják az eltérés hatálya alá eső területek jegyzékét. Az eltérés mértéke nem haladhatja meg a tagállam szarvasmarha-állományának 10 %-át.

4. A 716/96/EK rendelet értelmében történő megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése

4.1. Minden baleset miatt vágásra ítélt vagy az ante mortem vizsgálat során betegnek talált állaton el kell végezni a BSE-tesztet.

4.2. Valamennyi 1996. augusztus 1-je után született, 42 hónaposnál idősebb állat esetében el kell végezni a BSE-tesztet.

4.3. A 4.1. és a 4.2. pont hatálya alá nem tartozó, évente legalább 10000 állatból álló, véletlenszerűen kiválasztott mintán el kell végezni a BSE-tesztet.

5. Egyéb állatok ellenőrzése

A 2–4. pontban említett vizsgálaton kívül a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is ellenőrzés alá vetnek, különösen olyan állatokat, amelyek endemikusan előforduló BSE-vel fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak vagy BSE-vel fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.

6. A vizsgálatot követő intézkedések

6.1. Ha valamely emberi fogyasztásra levágott állatot kiválasztanak BSE-vizsgálatra, a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést addig nem lehet a vágott állati testen elvégezni, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.

6.2. A tagállamok eltérhetnek a 6.1. pontban szereplő rendelkezéstől, ha a vágóhídon alkalmazott hatósági rendszer biztosítja, hogy az említett állat-egészségügyi jelöléssel ellátott, megvizsgált állat egyetlen része sem hagyja el a vágóhidat, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.

6.3. Amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul, a BSE-tesztnek alávetett állat testének valamennyi része – a bőrt is beleértve – hatósági ellenőrzés alatt marad, hacsak az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban meg nem semmisítik.

6.4. A gyorsteszt során pozitív eredményt mutató állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve – meg kell semmisíteni az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban, a B. fejezet III. szakaszában előírt nyilvántartással összefüggésben megőrzött anyagok kivételével.

6.5. Ha egy emberi fogyasztásra levágott állaton végzett gyorsteszt pozitív eredményt ad, akkor a pozitívnak bizonyult vágott testen kívül legalább a pozitívnak bizonyult vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vágott testet közvetlenül követő két vágott testet a 6.4. ponttal összhangban meg kell semmisíteni.

6.6. A tagállamok eltérhetnek a 6.5. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhíd megfelelő rendszert alkalmaz a vágott állati testek egymás közötti szennyeződésének megakadályozása érdekében.

II. JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK ELLENŐRZÉSE

1. Általános rendelkezések

A juh- és kecskefélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3.2. b) pontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztásra levágott állatok ellenőrzése

A 18 hónaposnál idősebb állatokat vagy azokat, amelyeknek több mint két állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, és amelyet emberi fogyasztásra vágnak le, a táblázatban megadott mintanagyságnak megfelelően kell megvizsgálni. A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. A minták kiválasztását úgy kell megtervezni, hogy a származást, fajt, kort, fajtát, termelési típust vagy bármely más jellemzőt tekintve felállított csoport egyike se legyen túlreprezentált. Az állatok korát a fogazat, az érettség nyilvánvaló jelei vagy más megbízható információ alapján kell meghatározni. Lehetőség szerint kerülni kell a többszörös mintavételt ugyanazon állományban.

Tagállam | Minimális éves mintanagyság Levágott állatok |

Belgium | 3750 |

Dánia | 3000 |

Németország | 60000 |

Görögország | 60000 |

Spanyolország | 60000 |

Franciaország | 60000 |

Írország | 60000 |

Olaszország | 60000 |

Luxemburg | 250 |

Hollandia | 39000 |

Ausztria | 8200 |

Portugália | 22500 |

Finnország | 1900 |

Svédország | 5250 |

Egyesült Királyság | 60000 |

Tagállam | Minimális éves mintanagyság Elhullott állatok |

Belgium | 450 |

Dánia | 400 |

Németország | 6000 |

Görögország | 6000 |

Spanyolország | 6000 |

Franciaország | 6000 |

Írország | 6000 |

Olaszország | 6000 |

Luxemburg | 30 |

Hollandia | 5000 |

Ausztria | 1100 |

Portugália | 6000 |

Finnország | 250 |

Svédország | 800 |

Egyesült Királyság | 6000 |

A 12 hónaposnál idősebb selejtezett állatállomány létszáma | Minimális éves mintanagyság |

70 vagy kevesebb | A feltételnek megfelelő valamennyi állat |

80 | 68 |

90 | 73 |

100 | 78 |

120 | 86 |

140 | 92 |

160 | 97 |

180 | 101 |

200 | 105 |

250 | 112 |

300 | 117 |

350 | 121 |

400 | 124 |

450 | 127 |

500 vagy több | 150 |

[1] HL 121., 1964.7.29., 2012/64. o.

[2] HL L 99., 1996.4.20., 14. o.

--------------------------------------------------