20.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 44/11

(1)

A belső piac megvalósítása, a globalizáció, a dereguláció és a technológiai változások együttesen rendkívüli mértékben megváltoztatták a szolgáltatások kereskedelmének volumenét és szerkezetét. Egyre több szolgáltatás biztosítható távszolgáltatásként is. Erre válaszul az évek során apránként születtek intézkedések, és számos meghatározott szolgáltatást jelenleg valóban a rendeltetési hely elve szerint adóztatnak meg.

(2)

A belső piac megfelelő működése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvnek (3) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosítását követeli meg, a Bizottságnak a közös HÉA-rendszer korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló stratégiájának megfelelően.

(3)

Valamennyi szolgáltatásnyújtás esetében az adózás helye elvben az a hely, ahol a tényleges igénybevétel történik. Amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó általános szabályt ennek megfelelően megváltoztatnák, mind igazgatási, mind politikai szempontból továbbra is szükséges lenne megállapítani az ezen általános szabály alóli kivételeket.

(4)

Az adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési helyre vonatkozó általános szabályt a szolgáltatást igénybevevő, nem pedig a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye alapján kell megalkotni. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét meghatározó szabályok alkalmazásában, és az üzleti élet terheinek csökkentése érdekében azokat az adóalanyokat, akik nem adóztatandó tevékenységeket is folytatnak, adóztatandóként kell kezelni valamennyi nekik nyújtott szolgáltatás tekintetében. Hasonlóképpen azon nem adóalany jogi személyeket, akik HÉA-azonosítószámmal rendelkeznek, adóalanynak kell tekinteni. A rendes szabályoknak megfelelően ezek a rendelkezések nem terjedhetnek ki azon szolgáltatások nyújtására, amelyeket az adóalany a saját vagy a személyzete céljaira történő felhasználásra kapott.

(5)

Amennyiben a szolgáltatást nem adóalanyok részére nyújtják, az általános szabály továbbra is az, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye van.

(6)

Bizonyos körülmények között a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó általános szabály nem alkalmazható sem az adóalanyok, sem a nem adóalanyok esetében, és meghatározott kivételeket kell alkalmazni. Ezeknek a kivételeknek nagyrészt már létező követelményeken kell alapulniuk, és tükrözniük kell a fogyasztás helye szerinti adózás elvét, miközben nem helyezhetnek aránytalan adminisztratív terheket egyes kereskedőkre.

(7)

Amennyiben az adóalany olyan személytől kap szolgáltatást, aki nem ugyanabban a tagállamban telepedett le, bizonyos esetekben a fordított adózási mechanizmus kötelező, azaz az adóalanynak magának kell megállapítania az igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó HÉA megfelelő összegét.

(8)

Az olyan tagállamokban, ahol nem letelepedettek üzleti tevékenységet folytató vállalatok kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében egy olyan rendszert kell felállítani, amely a HÉA-azonosítás és -bevallás tekintetében egyetlen elektronikus kapcsolattartó helyet biztosít számukra. Egy ilyen rendszer felállításáig azt a rendszert kell használni, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalanyok adózási kötelezettségeinek könnyítése érdekében vezettek be.

(9)

Ezen irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében HÉA-azonosítószámmal rendelkező valamennyi adóalanynak összesítő nyilatkozatot kell benyújtania a HÉA-azonosítószámmal rendelkező azon adóalanyokról és nem adóalany jogi személyekről, akik részére a fordított adózási mechanizmus hatálya alá tartozó adóztatandó szolgáltatást nyújtott.

(10)

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó változások némelyike megfontolandó hatást gyakorolhat a tagállamok költségvetésére. A sima átmenet érdekében ezek a változások idővel kerülnek bevezetésre.

(11)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (4) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(12)

A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 56. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdés j) és k) pontjának rendelkezéseit, valamint a (2) bekezdést 2009. december 31-ig kell alkalmazni.”;

2.

Az 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdést 2009. december 31-ig kell alkalmazni.”

3.

Az 59. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok 2009. december 31-ig alkalmazzák az 58. cikk b) pontját azon az 56. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett rádió- és televízióműsor-szolgáltatásokra, amelyeket olyan adóalany nyújt, amely a Közösség területén kívül rendelkezik gazdasági tevékenységének székhelyével, illetve a szolgáltatás nyújtására szolgáló állandó telephellyel, illetve ezek hiányában az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Közösség területén kívül van, olyan, nem adóalany személyek számára, amelyek letelepedés szerinti országa, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye egy tagállam területén van.”

4.

A 357. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„357. cikk

Az ebben a fejezetben foglalt rendelkezéseket 2014. december 31-ig kell alkalmazni.”

1.

Az V. cím 3. fejezete helyébe a következő szöveg lép:

„3.   FEJEZET

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye

1.   szakasz

Fogalommeghatározások

43. cikk

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alkalmazásában:

2.   szakasz

Általános szabályok

44. cikk

Az adóalany – aki ilyen minőségében jár el – részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van. Mindazonáltal, amennyiben ezen szolgáltatásokat az adóalany olyan állandó telephelye részére nyújtották, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen van, ezen szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol az állandó telephely található. Ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

45. cikk

Nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye van. Mindazonáltal, amennyiben ezen szolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó olyan állandó telephelyéről nyújtották, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen van, ezen szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol az állandó telephely található. Ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

3.   szakasz

Különös rendelkezések

1.   alszakasz

Közvetítő által nyújtott szolgáltatások

46. cikk

A nem adóalanyok részére, más személy nevében és javára eljáró közvetítő által nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a közvetített ügyletet ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban teljesítik.

2.   alszakasz

Ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás

47. cikk

Az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás – ideértve az ingatlanügynökök és szakértők szolgáltatásait, a szálláshelyadási szolgáltatást a szállodaiparban és a hasonló kereskedelmi ágazatokban, mint például a nyári táborhelyek vagy a kempingek, az ingatlan használati jogának biztosítását, valamint az építési munkák előkészítésére vagy összehangolására irányuló szolgáltatásokat, mint például az építészek és építéskivitelező cégek munkái – teljesítési helye az a hely, ahol az ingatlan fekszik.

3.   alszakasz

Árufuvarozás és személyszállítás

48. cikk

A személyszállítás teljesítési helye az a hely, ahol – a megtett útszakasszal arányosan – a személyszállítást ténylegesen teljesítik.

49. cikk

A nem adóalanyok részére nyújtott, a Közösségen belüli árufuvarozástól eltérő árufuvarozás teljesítési helye az a hely, ahol – a megtett útszakasszal arányosan – a fuvarozást ténylegesen teljesítik.

50. cikk

A nem adóalanyok részére nyújtott, Közösségen belüli árufuvarozás teljesítési helye a fuvarozás indulási helye.

51. cikk

»Közösségen belüli árufuvarozás«: minden olyan árufuvarozás, amely során az indulás és az érkezés helye két különböző tagállam területén található.

»Az indulás helye«: az a hely, ahol az áru fuvarozása ténylegesen megkezdődik, függetlenül a ténylegesen megtett útszakasztól addig a helyig, ahol az áruk vannak, és az »érkezés helye«: az a hely, ahol az áru fuvarozása ténylegesen befejeződik.

52. cikk

A tagállamoknak lehetőségük van eltekinteni a HÉA szerinti adóztatástól a nem adóalanyok részére nyújtott, Közösségen belüli árufuvarozás azon része vonatkozásában, amely a Közösség területének részét nem képező vizeken valósul meg.

4.   alszakasz

A kulturális, a művészeti, a sport-, a tudományos, az oktatási, a szórakoztatási, valamint hasonló szolgáltatások, az árufuvarozáshoz és személyszállításhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, az ingóságok értékbecslése és az ezeken végzett munkák

53. cikk

A kulturális, a művészeti, a sport-, a tudományos, az oktatási, a szórakoztatási vagy hasonló tevékenységekkel – mint például vásárok vagy kiállítások – kapcsolatos szolgáltatások, valamint az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának – beleértve az ezen tevékenységek szervezőinek szolgáltatásnyújtását is – teljesítési helye az a hely, ahol ezeket a tevékenységeket ténylegesen végzik.

54. cikk

A nem adóalanyok részére nyújtott alábbi szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatásokat ténylegesen nyújtják:

5.   alszakasz

Éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások

55. cikk

Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol ezeket a szolgáltatásokat ténylegesen nyújtják, a hajók, repülőgépek és vonatok fedélzetén történő személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakasza során ténylegesen végzett szolgáltatások kivételével.

6.   alszakasz

Közlekedési eszközök bérbeadása

56. cikk

(1)   A közlekedési eszközök rövid távú bérbeadásának helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátják.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a „rövid távú” kifejezés a közlekedési eszköz folyamatos, harminc – illetve hajók esetében nem több mint kilencven – napos időszakot meg nem haladó birtoklását vagy használatát jelenti.

7.   alszakasz

Hajók és repülőgépek fedélzetén, valamint vonatokon történő fogyasztásra szánt éttermi és vendéglátó-ipari fogyasztási szolgáltatások

57. cikk

(1)   Azon éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helye, amelyeket ténylegesen hajók, repülőgépek és vonatok fedélzetén nyújtanak a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakasza során, a személyszállítás indulási helye.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában »a személyszállítás Közösségen belül lebonyolított szakasza«: a személyszállításnak azon, a Közösségen kívül meg nem szakított szakasza, amely a személyszállítás indulási és érkezési helye között történik.

»A személyszállítás indulási helye«: az a Közösségen belüli első felszállóhely, amelyet az utasok számára a Közösségben biztosítanak, adott esetben a Közösségen kívüli megszakítást követően.

»A személyszállítás érkezési helye«: az a Közösségen belüli utolsó leszállóhely, amelyet a Közösségen belül felszállt utasok számára biztosítanak, adott esetben a Közösségen kívüli megszakítást megelőzően.

Oda-vissza út esetén a visszautat külön útnak kell tekinteni.

8.   alszakasz

Nem adóalanyok részére elektronikus úton nyújtott szolgáltatások

58. cikk

Abban az esetben, ha a különösen a II. mellékletben említett elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat egy olyan adóalany nyújtja, aki a Közösség területén kívül rendelkezik a gazdasági tevékenységének székhelyével, illetve a szolgáltatás nyújtására szolgáló állandó telephellyel, illetve ezek hiányában az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Közösség területén kívül van, olyan, nem adóalany személyek számára, amelyek letelepedés szerinti országa, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye egy tagállam területén van, az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a nem adóalany személy letelepedett, illetve ahol az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Amennyiben a szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybe vevője elektronikus levélben kommunikál egymással, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a nyújtott szolgáltatás elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

9.   alszakasz

Közösségen kívüli, nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások

59. cikk

A Közösségen kívül letelepedett, vagy a Közösségen kívül állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalanyok részére nyújtott alábbi szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol az adott személy letelepedett, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

Amennyiben a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatás igénybe vevője elektronikus levélben kommunikál egymással, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a teljesített szolgáltatás elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

10.   alszakasz

A kettős adóztatás vagy a nem adóztatás elkerülése

59a. cikk

A kettős adóztatás, a nem adóztatás, illetve a verseny torzulásának elkerülése érdekében a tagállamok – azon szolgáltatások nyújtása esetén, amelyek teljesítési helyét a 44., 45., 56. és 59. cikk szabályozza – a következőképpen rendelkezhetnek:

E rendelkezés azonban nem alkalmazandó az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra, ha azokat a szolgáltatásokat a Közösségben nem letelepedett nem adóalany személyek számára nyújtják.

59b. cikk

Azon távközlési szolgáltatásokra, valamint az 59. cikk első bekezdésének j) pontjában említett azon rádió- és televízióműsor-szolgáltatásokra, amelyeket egy olyan adóalany nyújt, aki a Közösség területén kívül rendelkezik a gazdasági tevékenységének székhelyével, illetve a szolgáltatás nyújtására szolgáló állandó telephellyel, illetve ezek hiányában az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Közösség területén kívül van, olyan, nem adóalany személyek számára, amelyek letelepedés szerinti országa, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye egy tagállam területén van, a tagállamok az 59a. cikk b) pontját alkalmazzák.”.

2.

Az 98. cikk (2) bekezdésének második albekezdését az alábbi szöveg váltja fel:

„A kedvezményes adómérték nem alkalmazható az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra.”

3.

A 170. cikk bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Minden olyan adóalanynak, aki a 86/560/EGK irányelv (5) 1. cikke, a 2008/9/EK irányelv (6) 2. cikk 1. pontja és 3. cikke, valamint ezen irányelv 171. cikke értelmében nem letelepedett abban a tagállamban, amelyben HÉA hatálya alá tartozó terméket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe vagy termékimportot teljesít, joga van ezen adó visszatérítéséhez, amennyiben a termékeket és a szolgáltatásokat a következőkre használják:

4.

A 171. cikk a következőképpen módosul:

5.

Az irányelv a következő 171a. cikkel egészül ki:

„171a. cikk

A tagállamok ahelyett, hogy a 86/560/EGK vagy a 2008/9/EK irányelv alapján visszatérítenék a HÉA-t egy adóalanynak azon termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyekhez kapcsolódóan ez az adóalany a 194–197. cikk vagy a 199. cikk alapján adófizetésre kötelezett, engedélyezhetik ennek az adónak a 168. cikk szerinti eljárásnak megfelelő levonását. A 86/560/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése, valamint 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, meglévő korlátozásokat meg lehet tartani.

E célból a tagállamok az adófizetésre kötelezett adóalanyt kizárhatják a 86/560/EGK vagy a 2008/9/EK irányelv szerinti visszatérítési eljárásból.”;

6.

A XI. cím 1. fejezetének 1. szakasza a következő 192a. cikkel egészül ki:

„192a. cikk

E szakasz alkalmazásában azt az adóalanyt, aki az adó megfizetésének helye szerinti tagállam területén állandó telephellyel rendelkezik, az adott tagállam területén nem letelepedett adóalanynak kell tekinteni, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

7.

A 196. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„196. cikk

A HÉA megfizetésére a HÉA-azonosítószámmal rendelkező azon adóalany, vagy nem adóalany jogi személy kötelezett, aki a 44. cikk szerinti szolgáltatást igénybe veszi, amennyiben a szolgáltatást nem az érintett tagállamban letelepedett adóalany nyújtja.”

8.

A 214. cikk a következő pontokkal egészül ki:

9.

A 262. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„262. cikk

Minden, HÉA-azonosítószámmal rendelkező adóalanynak összesítő nyilatkozatot kell benyújtania, amely tartalmazza a következőket:

10.

A 264. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

11.

A 358. cikk a következőképpen módosul:

12.

A II. mellékletben a fejléc helyébe a következő szöveg lép:

„AZ 58. CIKKBEN ÉS AZ 59. CIKK ELSŐ BEKEZDÉS K) PONTJÁBAN EMLÍTETT ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK INDIKATÍV JEGYZÉKE”

1.

Az V. cím 3. fejezete 3. szakasza 8. alszakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„8.   alszakasz

Nem adóalanyok részére nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások

58. cikk

A nem adóalanyok részére nyújtott alábbi szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol az adott személy letelepedett, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

Ha a szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybevevője elektronikus levélben kommunikál egymással, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a nyújtott szolgáltatás elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.”

2.

Az 59. cikk első bekezdésének i), j) és k) pontját, valamint második bekezdését el kell hagyni.

3.

Az 59a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„59a. cikk

A kettős adóztatás, a nem adóztatás, illetve a verseny torzulásának elkerülése érdekében a tagállamok – azon szolgáltatások nyújtása esetén, amelyek teljesítési helyét a 44., 45., 56., 58. és 59. cikk szabályozza – rendelkezhetnek a következőképpen:

4.

Az 59b. cikket el kell hagyni;

5.

A 204. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését az alábbi szöveg váltja fel:

„A tagállamok azonban nem alkalmazhatják a második albekezdésben említett lehetőséget a 358a. cikk 1. pontjában meghatározott, a Közösségben nem letelepedett olyan adóalanyokra, akik a távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások esetében a különös szabályozást választották.”;

6.

A XII. cím 6. fejezete címének helyébe a következő szöveg lép:

„Nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások”;

7.

A 357. cikket törölni kell;

8.

A 358. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„358. cikk

E fejezet alkalmazásában, és a közösségi jogszabályokban foglalt más rendelkezések sérelme nélkül, a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

9.

A XII. cím 6. fejezete 2. szakasza címének helyébe a következő szöveg lép:

„A Közösségben nem letelepedett adóalanyok által nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás”;

10.

A XII. cím 6. fejezetének 2. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„358a. cikk

E szakasz alkalmazásában és a közösségi jogszabályokban foglalt más rendelkezések sérelme nélkül a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

11.

A 359. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„359. cikk

A tagállamok engedélyezik e különös szabályozás alkalmazását azoknak a Közösségben nem letelepedett adóalanyoknak, akik távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak olyan nem adóalanyok részére, akik valamelyik tagállamban telepedtek le, vagy ott állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van. Ez a különös szabályozás a Közösség területén nyújtott minden ilyen szolgáltatásra vonatkozik.”

„360. cikk

A Közösségben nem letelepedett adóalany köteles bejelenteni az azonosítót kiadó tagállamnak tevékenységének adóalanyként történő megkezdését, megszüntetését vagy olyan módon történő megváltoztatását, mely által a továbbiakban nem teljesíti e különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeket. Ezt a bejelentést elektronikus úton kell megtenni.”

„361. cikk

(1)   A tájékoztatásnak, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalany az azonosítót kiadó tagállamnak az adóztatandó tevékenysége megkezdésekor benyújt, a következő adatokat kell tartalmaznia:

(2)   A Közösségben nem letelepedett adóalany a benyújtott adatokban bekövetkező bármilyen változást bejelent az azonosítót kiadó tagállamnak.”

„362. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam a Közösségben nem letelepedett adóalanyt egyedi HÉA-azonosítószámmal látja el, és a kiadott HÉA-azonosítószámról elektronikus úton tájékoztatja az adóalanyt. Az azonosítószám kiadásához korábban felhasznált adatok alapján a fogyasztás szerinti tagállam megtarthatja saját azonosító rendszerét.”

„363. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam törli a Közösségben nem letelepedett adóalanyt az azonosítási nyilvántartásból az alábbi esetekben:

„364. cikk

A Közösségben nem letelepedett adóalany az azonosítót kiadó tagállam számára minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be, függetlenül attól, hogy nyújtott-e távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat. A HÉA-bevallást azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül kell benyújtani, amelyre a bevallás vonatkozik.”

„365. cikk

A HÉA-bevallás tartalmazza az azonosítószámot, az adómegállapítási időszakban nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan fogyasztás szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő, valamint a vonatkozó HÉA – adómértékek szerint lebontott – teljes összegét. A bevallásban szerepelnie kell az alkalmazandó HÉA-mértékeknek és a fizetendő HÉA teljes összegének is.”;

12.

A 366. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni.

Azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, előírhatják, hogy a HÉA-bevallás a saját nemzeti pénznemükben készüljön. Ha a szolgáltatásnyújtást más pénznemben számolták el, akkor a Közösségben nem letelepedett adóalany a HÉA-bevallás kitöltéséhez az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes átváltási árfolyamot alkalmazza.”;

13.

A 367. és a 368. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„367. cikk

A Közösségben nem letelepedett adóalanynak a hozzáadottérték-adót a HÉA-bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb azonban a bevallás benyújtására előírt határidő lejártátig kell befizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra.

Az adóbefizetés az azonosítót kiadó tagállam által meghatározott, euróban vezetett bankszámlára történik. Azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, előírhatják, hogy az adóalanyok az adóbefizetéseket az érintett tagállam nemzeti pénznemében vezetett bankszámlára teljesítsék.

368. cikk

Az e különös szabályozást alkalmazó, a Közösségben nem letelepedett adóalany nem gyakorolhatja az ezen irányelv 168. cikke szerinti adólevonási jogot. A 86/560/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérően az adóalany az említett irányelvnek megfelelően HÉA-visszatérítést kap. A 86/560/EGK irányelv 2. cikkének (2) és (3) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos visszatérítésekre nem alkalmazandó.”

14.

A 369. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Közösségben nem letelepedett adóalany nyilvántartást vezet az e különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyleteiről. A nyilvántartásnak megfelelően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a fogyasztás szerinti tagállam adóhatósága ellenőrizni tudja a HÉA-bevallás helyességét.”;

15.

A XII. cím 6. fejezete a következő 3. szakasszal egészül ki:

„3.   szakasz

A Közösségben letelepedett, de a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok által nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás

369a. cikk

E szakasz alkalmazásában és a közösségi jogszabályokban foglalt más rendelkezések sérelme nélkül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye nem a Közösségben található, de a Közösségen belül egynél több állandó telephellyel rendelkezik, akkor az azonosítót kiadó tagállam az azon állandó telephely szerinti tagállam, amelyben az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazását bejelenti. Az adóalanyt ez a döntés az érintett naptári évre és az azt követő két naptári évre köti.

369b. cikk

A tagállamok engedélyezik e különös szabályozás alkalmazását azoknak a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyoknak, akik távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak olyan nem adóalanyok részére, akik a fogyasztás szerinti tagállamban telepedtek le, vagy ott állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van. Ez a különös szabályozás a Közösség területén nyújtott minden ilyen szolgáltatásra vonatkozik.

369c. cikk

A fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany köteles bejelenteni az azonosítót kiadó tagállamnak az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adóztatandó tevékenységének adóalanyként történő megkezdését és megszüntetését, valamint olyan módon történő megváltoztatását, mely által a továbbiakban nem teljesíti e különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeket. Ezt a bejelentést elektronikus úton kell megtenni.

369d. cikk

A különös szabályozást alkalmazó adóalanyt csak az azonosítót kiadó tagállamban azonosítják az ezen különös szabályozás keretében lebonyolított adóztatandó ügyletek tekintetében. Erre a célra a tagállam az adóalany számára a belföldi rendszer keretében fennálló kötelezettségei tekintetében korábban kiadott egyedi HÉA-azonosítószámot használja.

Az azonosítószám kiadásához korábban felhasznált adatok alapján a fogyasztás szerinti tagállam megtarthatja saját azonosító rendszerét.

369e. cikk

Az azonosítót kiadó tagállam az alábbi esetekben zárja ki a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyt ebből a különös szabályozásból:

369f. cikk

A fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany az azonosítót kiadó tagállam számára minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be, függetlenül attól, hogy nyújtott-e távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat. A bevallást azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül kell benyújtani, amelyre a bevallás vonatkozik.

369g. cikk

A HÉA-bevallás tartalmazza a 369d. cikkben említett azonosítószámot, az adómegállapítási időszakban nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan fogyasztás szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő, valamint a vonatkozó HÉA – mértékek szerint lebontott – teljes összegét. A bevallásban szerepelnie kell az alkalmazandó HÉA – mértékeknek és a fizetendő HÉA teljes összegének is.

Amennyiben az adóalany az azonosítót kiadó tagállamtól eltérő tagállamban egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan szolgáltatást nyújt, a HÉA-bevallásnak az első bekezdésben említett információkon túlmenően, fogyasztás szerinti tagállamonkénti bontásban tartalmaznia kell az e különös szabályozás hatálya alá tartozó távközlési, rádió- és televízióműsor-, valamint elektronikus szolgáltatások teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adóalany telephellyel rendelkezik, és tartalmaznia kell az egyéni HÉA-azonosítószámot vagy e telephely adó-nyilvántartási számát.

369h. cikk

(1)   A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni.

Azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, előírhatják, hogy a HÉA-bevallás a saját nemzeti pénznemükben készüljön. Ha a szolgáltatásnyújtást más pénznemben számolták el, akkor a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany a HÉA-bevallás kitöltéséhez az adó-megállapítási időszak utolsó napján érvényes átváltási árfolyamot alkalmazza.

(2)   Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.

369i. cikk

A fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanynak a hozzáadottérték-adót a HÉA-bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb azonban a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig kell befizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra.

Az adóbefizetés az azonosítót kiadó tagállam által meghatározott, euróban vezetett bankszámlára történik. Azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, előírhatják, hogy az adóalanyok az adóbefizetéseket az érintett tagállam nemzeti pénznemében vezetett bankszámlára teljesítsék.

369j. cikk

Az e különös szabályozást alkalmazó, a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adóztatandó tevékenységei tekintetében nem gyakorolhatja az ezen irányelv 168. cikke szerinti adólevonási jogot. A 2008/9/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjától és 3. cikkétől eltérően az érintett adóalany az említett irányelvnek megfelelően HÉA-visszatérítést kap.

Amennyiben az e különös szabályozást alkalmazó, a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany a fogyasztás szerinti tagállamban az e különös szabályozás hatálya alá nem tartozó olyan tevékenységeket is végez, amelyek tekintetében köteles magát HÉA szempontjából nyilvántartásba vetetni, az adóalany az e különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben előzetesen felszámított adót az első bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a 250. cikk értelmében benyújtandó HÉA-bevallás keretében levonja.

369k. cikk

(1)   A fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany nyilvántartást vezet az e különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyleteiről. A nyilvántartásnak megfelelően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a fogyasztás szerinti tagállam adóhatósága ellenőrizni tudja a HÉA-bevallás helyességét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást kérésre a fogyasztás szerinti tagállam és az azonosítót kiadó tagállam rendelkezésére kell bocsátani elektronikus úton.

A nyilvántartást az ügylet teljesítését magában foglaló év december 31-étől számított 10 évig meg kell őrizni.”;

16.

A II. melléklet címének helyébe a következő szöveg lép:

„AZ 58. CIKK ELSŐ BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJÁBAN EMLÍTETT, ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK INDIKATÍV JEGYZÉKE”