Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022TN0614

    T-614/22. sz. ügy: 2022. szeptember 30-án benyújtott kereset – MBDA France kontra Bizottság

    HL C 7., 2023.1.9, p. 33–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.1.9.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 7/33


    2022. szeptember 30-án benyújtott kereset – MBDA France kontra Bizottság

    (T-614/22. sz. ügy)

    (2023/C 7/42)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: MBDA France (Le Plessis-Robinson, Franciaország) (képviselők: F. de Bure és A. Delors ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 256. és 263. cikke alapján semmisítse meg a Bizottság által hozott, a felperessel 2022. július 20-án közölt (ARES(2022)5278815) határozatot, amely elutasította az EDF-2021-AIRDEF-D-EATMI-HYDIS ajánlatot (a továbbiakban: HYDIS ajánlat);

    ugyanezen az alapon semmisítsen meg minden kapcsolódó határozatot annak érdekében, hogy lehetővé váljon az EDF-2021-AIRDEF-D „Endo-atmospheric interceptor – concept phase” [Endo-atmoszférikus elfogó – tervezési szakasz] pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok újraértékelése és a finanszírozás újraelosztása, ideértve a Sener Aeroespacial által koordinált konzorcium részéről benyújtott ajánlat (a továbbiakban: HYDEF ajánlat) elfogadásáról szóló bizottsági határozatot is;

    kötelezze az alperest, hogy mutassa be a felperes által a HYDIS és a HYDEF ajánlatok Bizottság általi értékelésével kapcsolatban kért valamennyi dokumentumot;

    az alperest kötelezze a felperes részéről felmerült jogi és egyéb költségek, kiadások viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság túllépte mérlegelési jogkörének határait, amikor olyan mesterséges és önkényes osztályozási módszertant alkalmazott, amely az endo-atmoszférikus elfogórendszer (a továbbiakban: EATMI-projekt) alapvető célkitűzéseibe ütközik.

    Az EATMI-projekt célja, hogy az Európai Védelmi Alapból (a továbbiakban: EDF) 100 millió euró összeget ítéljen oda a „hiperszonikus” rakéták és vitorlázógépek elfogó-rendszerének tervezési szakaszára. Ezen új légifegyvertípusokat, amelyeket a meglévő légvédelmi rendszerek a mai napig nem tudnak elhárítani, Oroszország első alkalommal az Ukrajna elleni inváziója során használta. A megnövekedett geopolitikai bizonytalansággal összefüggésben ezek példátlan, átütő erejű, és potenciális egzisztenciális fenyegetést jelentenek az Unió tagállamainak és polgárainak integritása és biztonsága tekintetében. Ezek a légvédelem tervezésének új megközelítését igénylik. Márpedig a Bizottság osztályozási módszertana eltér ettől a célkitűzéstől:

    Először is, a Bizottság azonos súlyozási módszert alkalmazott az összes 2021. évi EDF-projektre, figyelmen kívül hagyva az EATMI-projekt kulcsfontosságú szerepét;

    Másodszor a Bizottság a felperes ajánlatait szinte kizárólag az összes 2021. évi EDF-projektre vonatkozó, közös általános megfontolások alapján értékelte, amelyek nem relevánsak, vagy akár ellentétesek is az EATMI-projekt céljaival;

    E mesterséges és önkényes módszertan révén a Bizottság túllépte mérlegelési jogkörét, ezáltal végeredményben gyengítve az Unió azon képességét, hogy önálló választ szorgalmazzon a hiperszonikus fenyegetésekre.

    2.

    A második jogalap több nyilvánvaló értékelési hibán alapul:

    A Bizottság több nyilvánvaló hibát követett el a HYDIS ajánlat értékelése során. Így különösen: (i) a Bizottság rosszul értelmezte a „tervezési szakasz” fogalmát, és olyan tényezők alapján utasította el a HYDIS ajánlatot, amelyek e szakaszban nyilvánvalóan irrelevánsak; (ii) a Bizottság félreértette a határokon átnyúló együttműködés fogalmát. Következésképpen negatívan értékelte az MBDA-csoportnak az európai védelmi ágazat integrációjához való múltbeli hozzájárulását, és figyelmen kívül hagyta az Unió fő katonai hatalmainak támogatását, amelyek az ajánlata javára szólnak; továbbá (iii) a Bizottság olyan általános megfontolásokra támaszkodott, amelyek az EATMI-projekt keretében nem relevánsak, és figyelmen kívül hagyta e projekt különös követelményeit;

    A Bizottság nyilvánvaló értékelési hibái az EDF általános céljaival nagymértékben ellentétes határozathoz vezettek: a határozat (i) figyelmen kívül hagyja a tagállamok által az Állandó Strukturált Együttműködés keretén belül tett intézkedéseket; (ii) a források optimálistól eltérő elosztását eredményezi, amely nem tükrözi az európai védelmi szereplők szakértelmét; és (iii) valószínűleg a hatáskörök megkettőzésével fog járni az Unión belül.

    3.

    A harmadik, a megfelelő ügyintézés és az átláthatóság elvének megsértésére alapított jogalap:

    A Bizottság nagyrészt azért utasította el a HYDIS ajánlatot, mivel úgy ítélte meg, hogy bizonyos szempontokat nem kellően részleteztek. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés elve értelmében a Bizottság köteles volt összegyűjteni az összes releváns tényt, adott esetben felvilágosítást kérve a felperestől, annál is inkább, mivel a tagállamok és az uniós polgárok jövőbeli biztonságáról van szó. A felperes könnyedén meg tudta volna adni e felvilágosítást. Ehelyett, a Bizottság passzív magatartása és a releváns ténybeli elemek begyűjtésének mellőzése a megfelelő ügyintézés elvének megsértéséhez vezetett;

    Ezenkívül, ezek az állítólagos hiányosságok szinte kizárólag az összes 2021. évi EDF-projektre vonatkozó, közös általános megfontolásokat érintik, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak az EATMI-specifikus műszaki és funkcionális követelményekkel. A Bizottság megsértette az átláthatóság elvét azzal, hogy a felperes előzetes tájékoztatása nélkül túl nagy jelentőséget tulajdonított e megfontolásoknak.

    4.

    A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul.

    A megtámadott határozat számos olyan állítást tartalmaz, amely nem egyértelmű vagy nehezen érthető az ügy összefüggései között, megakadályozva ezzel a felperest abban, hogy értékelni tudja annak megalapozottságát. Így különösen, a Bizottság köteles lett volna kifejteni azt, hogy hogyan értelmezte és alkalmazta az EATMI-projekt sajátos összefüggésében a fent említett általános megfontolásokat, és hogyan vonta le ebből a negatív következtetéseit. Márpedig ezt nem tette meg.


    Top