—

semmisítse meg a 2020. április 10-i, a felperest nem vezetői álláshelyre újra beosztó határozatát, és másodlagosan semmisítse meg az ugyanezen határozatban megerősített, próbaidőt lezáró jelentést;

—

semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2020. május 12-i, a panaszos által a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján 2020. január 17-én benyújtott panaszt elutasító határozatát;

—

amennyiben szükséges, semmisítse meg a 2020. november 4-i, a felperes által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt elutasító határozatát;

—

rendelje el a felperes olyan vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését, amelyek véleménye szerint lelki zaklatás és az adminisztráció szabálytalan eljárása miatt őt érték;

—

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap a megfelelő ügyintézéshez és a meghallgatáshoz való alapvető jog megsértésén, nyilvánvaló értékelési hibán és hatáskörrel való visszaélésen alapul.

2.

A második jogalap a középvezetői személyzetről szóló C (2008) 5028/2 bizottsági határozat 11. cikkének és az EKSZ főtitkárának a kinevezésre jogosult hatóság és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság hatásköreinek átruházásáról szóló 2019. november 15-i ADMIN (2019) 31 határozatának megsértésén, valamint nyilvánvaló értékelési hibán és hatáskörrel való visszaélésen alapul

3.

A harmadik jogalap két részből áll.

4.

A negyedik jogalap a méltóság, a méltó munkakörülmények, a gondoskodási kötelezettség, valamint a lelki zaklatás bármely formája tilalmának megsértésén alapul.