14.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 419/32

1)

Akként kell-e értelmezni a következő európai uniós jogi normákat, nevezetesen az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 129a. cikkelye (1) és (2) bekezdését a (3) bekezdésre is tekintettel, az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02) 38. cikkét, a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) (1) 7. cikke (1) és (2) bekezdéseit a 8. cikkére is figyelemmel, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) (2) (47) preambulumbekezdését, mint amely uniós normák kizárják az olyan nemzeti jogi szabályozást és annak alkalmazását, amely többletkövetelményt támaszt az olyan fogyasztó hiteladós peres fél (felperes vagy alperes) adósok hátrányára, akik 2004. május 1-je és 2014. július 26. napja között kötöttek egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő tisztességtelen szerződéses kikötéssel illetve árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési előírással érintett fogyasztói hitelszerződést, azzal, hogy e többletkövetelmények szerint ezen előbbi fogyasztói szerződések érvénytelenségével kapcsolatos bírósági jogérvényesítés eredményességéhez, mindenekelőtt a kereset érdemi bírósági tárgyalásához kötelezően előírt tartalmú polgári peres beadvány, elsősorban kereset, keresetmódosítás vagy alperesi érvénytelenségi kifogás (a fogyasztó marasztalásával szemben), annak módosítása, alperesi viszontkereset, annak módosítása benyújtása kötelező, miközben más nem fogyasztó hiteladós peres félnek és más azonos időszakban nem előbbi típusú hitelszerződéseket megkötő fogyasztó hiteladós peres félnek nem kell ilyen meghatározott tartalmú beadványt benyújtani?

2)

Akként kell-e értelmezni az 1. pontban felsorolt európai uniós jogi normákat, mint amelyek – akkor is, ha az 1. pontbeli, e 2. pontbelinél általánosabb kérdésre igenlő, illetve akkor is, ha nemleges a Bíróság válasza – kizárják az 1. pont szerinti fogyasztó hiteladós peres félnél a következő kötelező többletkövetelmények alkalmazását (a.)–c.)):

3)

Akként kell-e értelmezni az 1. pontban felsorolt európai uniós jogi normákat, mint amelyek olyan tartalommal rendelkeznek, hogy azok megsértése a fenti (1. illetve 2. pontbeli) többletkövetelmények előírásával egyben az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02) 20., 21. és 47. cikkét is sértik, figyelemmel arra is (részben 1., 2. pontnál is), hogy a fogyasztóvédelmi európai uniós jog még nem cross-border, azaz nem tisztán nemzeti tényállás mellett is alkalmazandó a tagállami bíróságok által a Guimont ítélet, C-448/98, EU:C:2000:663, 23. pontjára, Duomo Gpa és társai ítélet, C-357/10–C-359/10, EU:C:2012:283, 28. pontjára, Tudoran végzés, C-92/14, EU:C:2014:2051, 39. pontjára tekintettel, ill. amennyiben az 1. pont szerinti hitelszerződések ún. deviza alapú hitelszerződések, akkor pusztán e körülmény miatt cross-border tényállásként kell tekinteni azokat?