—

E jogalap alátámasztására a Görög Köztársaság az eljárás megindításáról szóló határozat és a támogatás nyújtásának tényét megállapító határozat között az eljárás ténybeli és jogi alapjában bekövetkezett változásra hivatkozik.

—

E jogalap alátámasztására a Görög Köztársaság a szóban forgó intézkedések tekintetében a gazdasági előny hiányára és a szelektív jelleg hiányára, valamint különösen arra hivatkozik, hogy az alperes nem helytállóan határozta meg a szóban forgó intézkedések referenciarendszerét, nem az e tárgyban megkötött koncessziós megállapodások sajátos jellemzői tükrében értékelte az állami infrastrukturális projektekben részt vevő vállalkozások alapvetően eltérő jogi és ténybeli helyzetét, továbbá nyilvánvalóan megsértette az általános adórendszernek a szóban forgó intézkedések alapjául szolgáló alapvető és vezérelveit.

—

E jogalap alátámasztására a Görög Köztársaság a következőkre vonatkozó téves, hiányos és ellentmondásos indokolásra hivatkozik: a) az állami támogatás állami forrásokon keresztüli nyújtása, b) szelektív előnyök fennállása, c) a hasonló, adóval kapcsolatos rendelkezésekkel való összehasonlítás a Bizottság által jóváhagyott állami infrastrukturális projektekre vonatkozó koncessziós megállapodások tekintetében, és d) versenytorzítás és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás.

—

E jogalap alátámasztására a Görög Köztársaság arra hivatkozik, hogy az alperes tévesen értékelte, hogy fennálltak-e összeegyeztethető regionális támogatások, valamint olyan szükséges és arányos támogatások, amelyek előmozdítják valamely közérdekű célkitűzés elérését.

—

E jogalap alátámasztására a Görög Köztársaság arra hivatkozik, hogy az alperes téves módszertant alkalmazott a támogatás mértékének megállapításakor, valamint hogy megsértette az egyenlő bánásmód elvét.