Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CA0354

C-354/15. sz. ügy: A Bíróság (tizedik tanács) 2017. március 2-i ítélete (a Tribunal da Relação de Évora [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Andrew Marcus Henderson kontra Novo Banco SA (Előzetes döntéshozatal — Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott bírósági együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése — 1393/2007/EK rendelet — 8., 14. és 19. cikk — Az eljárást megindító irat postai úton történő kézbesítése — Az irat fordításának hiánya — II. melléklet — Formanyomtatvány — Hiány — Következmények — Tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítés — A tértivevény visszaküldésének hiánya — Az irat harmadik személy általi átvétele — Az eljárás érvényességének feltételei)

HL C 121., 2017.4.18, p. 3–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

18.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 121/3


A Bíróság (tizedik tanács) 2017. március 2-i ítélete (a Tribunal da Relação de Évora [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Andrew Marcus Henderson kontra Novo Banco SA

(C-354/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott bírósági együttműködés - Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése - 1393/2007/EK rendelet - 8., 14. és 19. cikk - Az eljárást megindító irat postai úton történő kézbesítése - Az irat fordításának hiánya - II. melléklet - Formanyomtatvány - Hiány - Következmények - Tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítés - A tértivevény visszaküldésének hiánya - Az irat harmadik személy általi átvétele - Az eljárás érvényességének feltételei))

(2017/C 121/04)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal da Relação de Évora

Az alapeljárás felei

Felperes: Andrew Marcus Henderson

Alperes: Novo Banco SA

Rendelkező rész

1)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügy tárgyát képező szabályozás, amely szerint olyan esetben, amikor a másik tagállam területén lakó alperesnek kézbesített bírósági irat nem olyan nyelven íródott vagy ahhoz nem mellékeltek olyan nyelven készült fordítást, amelyet az alperes ért, illetve amely az átvevő tagállam hivatalos nyelve, vagy amennyiben e tagállamnak több hivatalos nyelve van, azon hely hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelvei közül az egyik, ahol a kézbesítésre sor kerül, az e rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatvány mellékelésének elmulasztása az említett kézbesítés érvénytelenségét vonja maga után, még akkor is, ha ezen érvénytelenségre ugyanezen alperesnek egy meghatározott határidőn belül, vagy az eljárás kezdetén, még az érdemi védekezést megelőzően kell hivatkoznia.

Ugyanezen rendelet azonban megköveteli, hogy az efféle mulasztást a rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően orvosolják, az említett rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatványnak az érintettel való közlése útján.

2)

Az 1393/2007 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az eljárást megindító irat postai szolgáltatások útján való kézbesítése akkor is érvényes, ha:

a címzettnek kézbesítendő iratot tartalmazó ajánlott levél tértivevényét egy másik irattal helyettesítették, feltéve hogy ez utóbbi egyenértékű garanciákat nyújt a benne foglalt adatok és a bizonyíthatóság terén. Az áttevő tagállam bíróságának feladata meggyőződni arról, hogy a címzett olyan feltételek mellett kapta meg a szóban forgó iratot, amelyek biztosították a védelemhez való jogának tiszteletben tartását;

a kézbesítendő iratot nem a címzettnek adták át személyesen, ugyanakkor azt az ezen címzett állandó lakóhelyén tartózkodó felnőtt korú személy részére, akár a címzett családtagjaként, akár annak alkalmazottjaként, átadták. Adott esetben az említett címzettre hárul, hogy az áttevő tagállam bírósága előtt minden elfogadható eszközzel bizonyítsa, hogy ő valójában nem szerzett tudomást arról a tényről, hogy ellene valamely másik tagállamban bírósági eljárás indult, és nem tudta beazonosítani sem a kereseti kérelem tárgyát, sem annak okát, illetve hogy nem rendelkezett kellő idővel védekezésének előkészítésére.


(1)  HL C 302., 2015.9.14.


Top