Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62014TN0680

T-680/14. sz. ügy: 2014. szeptember 19-én benyújtott kereset – Lupin kontra Bizottság

HL C 439., 2014.12.8, p. 33–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 439/33


2014. szeptember 19-én benyújtott kereset – Lupin kontra Bizottság

(T-680/14. sz. ügy)

(2014/C 439/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Lupin Ltd (Maharashtra, India) (képviselők: M. Pullen, R. Fawcett-Feuillette, M. Boles solicitorok, V. Wakefield barrister és M. Hoskins QC)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a határozatot annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a Lupin megsértette az EUMSZ 101. cikket; és/vagy

törölje vagy csökkentse a Lupinnal szemben kiszabott bírságot; és

kötelezze a Bizottságot a Lupin ezen eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével a felperes az AT.39612 – „Perindopril (Servier)”-ügyben 2014. július 9-én hozott C(2014) 4955 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a felperes az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, cél általi jogsértést követett el. A felperes előadja, hogy:

a Bizottság megállapítása jogellenes, mert egy teljesen újszerű és pontatlan jogi vizsgálaton alapul. Különösen egy „jelentős ösztönzés” megfizetésétől függ, amely a felperes szerint nem tükrözi a fennálló joggyakorlatot, és jogilag is téves;

a Bizottság megközelítése nemcsak a versenyjog céljait, de a szabadalmi jog és a modern polgári eljárásjog céljait sem ismeri fel, és nem tulajdonít nekik hatást. A felperes szerint a Bizottságnak a járulékos korlátozások elméletére és/vagy a Wouters-ítéletben elismert elvekre való hivatkozással kellett volna értékelnie a cél általi korlátozás kérdését. Ennek elmulasztása téves jogalkalmazásnak minősül.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a felperes az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, hatás általi jogsértést követett el. A felperes álláspontja szerint a Bizottság megközelítése a tekintetben, hogy a szabadalmi megállapodás hatás általi jogsértés-e, ugyanazokban a hiányosságokban szenved, mint a cél általi jogsértésre vonatkozó megközelítése.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévedett, amikor egyáltalán bírságot szabott ki a felperessel szemben, másodlagosan pedig, hogy a kiszabott bírság túl magas, és azt csökkenteni kell. A felperes azt állítja, hogy:

az állítólagos jogsértő magatartás újszerű volt, és nem érdemel bírságot, illetve csak szimbolikus összegben;

a bírság nem tükrözi a felperes állítólagos jogsértésének viszonylagos súlyát és időtartamát, valamint méltánytalan;

a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a felperes által Servier-re ruházott szellemi tulajdon törvényes értékét;

a Bizottság a Krkával szemben kiszabott bírsággal összehasonlításban megsértette az egyenlő bánásmód elvét.


Top