EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.4.5.

COM(2022) 150 final

2022/0099(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 156 final} - {SWD(2022) 95 final} - {SWD(2022) 96 final} - {SWD(2022) 97 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiát indított el az EU számára, amely az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. A közlemény újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy növelje éghajlat-politikai célkitűzéseit, és hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Célja továbbá a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Az éghajlat-politikai fellépés sürgősségére reagálva az EU a 2021-ben elfogadott (EU) 2021/1119 rendelet (az európai klímarendelet) 1  révén fokozta éghajlatvédelmi törekvéseit. A klímarendelet 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os kötelező érvényű nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célt határoz meg, és legkésőbb 2050-ig az EU klímasemlegességét irányozza elő. Az EU az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott kezdeti hozzájárulását is növelte: 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40 %-os csökkentését, illetve a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 %-os csökkentését határozta meg. E célkitűzések eléréséhez, valamint esélyt teremtve arra, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C alatt maradjon, az uniós gazdaság dekarbonizációja szempontjából releváns valamennyi eszközt meg kell erősíteni; a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelet kulcsfontosságú eszköz a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) kibocsátása tekintetében.

Az F-gázok ember által előállított vegyi anyagok nagyon erős üvegházhatású gázok (ÜHG), gyakran több ezerszer erősebbek, mint a szén-dioxid (CO2). A szén-dioxiddal, a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás hatálya alá tartozó ÜHG-kibocsátások csoportjába tartoznak. Ma az F-gázok kibocsátása az EU teljes ÜHG-kibocsátásának 2,5 %-át teszi ki, de ez a kibocsátás 1990 és 2014 között megduplázódott, szemben az egyéb, csökkenő tendenciát mutató ÜHG-kibocsátásokkal. Ennek oka, hogy a múltban az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. évi montreali jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) előírásainak megfelelően az F-gázok jellemzően olyan területeken helyettesítették az ózonréteget lebontó anyagokat, ahol ezek uniós használatát a sztratoszférikus ózonréteg védelme érdekében megtiltották.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 517/2014/EU rendeletet 2 (a továbbiakban: az F-gázokról szóló rendelet) azért fogadták el, hogy visszafordítsák az F-gázok kibocsátásának növekedését. A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) az éghajlat szempontjából releváns kibocsátások tekintetében az F-gázok legfontosabb csoportját képezik, és az F-gázokról szóló rendelet fő újdonsága az volt, hogy létrehozták az „uniós HFC-visszaszorítást”, nevezetesen egy olyan kvótarendszert, amely fokozatosan csökkenti az importőrök és gyártók által évente forgalomba hozható HFC-k mennyiségét.

Az EU F-gázokra vonatkozó politikáját az IPCC legutóbbi különjelentésével összefüggésben kell szemlélni 3 . A globális felmelegedés 1,5 °C-on történő korlátozása érdekében az F-gázok kibocsátását 2050-re globálisan 90 %-kal kell csökkenteni a 2015-ös évhez képest.

A növekvő HFC-kibocsátás és éghajlati hatásának visszafordítása érdekében, és annak ellenére, hogy a HFC-k nem bontják le az ózonréteget, a jegyzőkönyv részes felei 2016-ban a kigali módosítással úgy határoztak, hogy globális szinten fokozatosan visszaszorítják a HFC-k gyártását és felhasználását, ami a következő 30 évben világszerte több mint 80 %-kal fogja csökkenteni a HFC-gyártást és -felhasználást. Ez azt jelenti, hogy mindegyik félnek be kell tartania a HFC-felhasználás és -gyártás csökkentésére vonatkozó ütemtervet, valamint engedélyeznie kell a HFC-k behozatalát/kivitelét és a HFC-kről készítendő jelentéseket. A tudományos munkatársak becslései szerint a kigali módosítás önmagában akár 0,4 °C-os további felmelegedést is megtakarít az évszázad végére.

Amint azt a Bizottság által készített értékelés megállapította 4 , az F-gázokról szóló rendelet 2015-től az F-gázok kibocsátásának megforduló tendenciáját és évenkénti csökkenését eredményezte. Emellett a HFC-k uniós piaci kínálata 2015 és 2019 között metrikus tonnában kifejezve 37 %-kal, tonna CO2-egyenértékben megadva pedig 47 %-kal csökkent. A hagyományosan F-gázokat használó berendezések számos típusa esetében egyértelmű elmozdulás történt az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal (a továbbiakban: GWP) rendelkező alternatívák használata felé, beleértve a természetes alternatívákat (pl. CO2, ammónia, szénhidrogének, víz). A 2030-ra előirányzott kibocsátás-megtakarítások azonban nem valósulnak meg teljes mértékben, és van még kihasználatlan lehetőség további kibocsátás megtakarítására. Továbbá – noha az F-gázokról szóló rendeletet a kigali módosítás előtt fogadták el, és alapvető szerepet játszott e globális megállapodás elérésében – a rendelet nem tudja teljes mértékben biztosítani az összes kötelezettségnek való megfelelést (különösen 2030 után).

Végezetül a rendelet végrehajtása során szerzett többéves tapasztalat, valamint az érdekelt felektől kapott visszajelzések megerősítik, hogy a kvótarendszert érintő számos kihívásra megoldást kell találni. Ezek az illegális tevékenységektől – többek között a kizárólag spekulatív indítékon alapuló csempészettől és tisztességtelen kereskedőktől – a képzett technikusok hiányáig terjednek. A nyomon követés bizonyos hiányosságait is orvosolni kell, javítani kell a jelentéstételi és ellenőrzési tevékenységek hatékonyságát, és számos meglévő szabályt tovább kell pontosítani, mivel az ágazat, a nem kormányzati szervezetek és a hatóságok legtöbb érdekelt fele ezt a felülvizsgálat fontos célkitűzéseként emelte ki. Egyértelmű volt tehát, hogy a rendelet fő elemeit meg kell tartani, de több rendelkezés finomítására és hozzáadására is szükség volt.

Az EU F-gázokra vonatkozó politikájának általános célkitűzései a következők:

1.az F-gázok további kibocsátásának megelőzése, ezáltal hozzájárulva az EU éghajlat-politikai célkitűzéseihez;

2.a jegyzőkönyvben foglaltak betartásának biztosítása a fluorozott szénhidrogénekkel (a továbbiakban: HFC-k) kapcsolatos kötelezettségek tekintetében.

A kibocsátások megelőzése kétféleképpen valósítható meg: az F-gázok első helyen való felhasználásának elkerülésével (azaz az F-gázok iránti kereslet csökkentésével) és annak biztosításával, hogy a gázok előállítása, felhasználása és ártalmatlanítása során a kibocsátást vagy szivárgást megelőző intézkedésekre kerüljön sor („visszaszorítás”). Ezért az F-gázokra vonatkozó politika konkrét célkitűzései a következők:

·a magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező F-gázok használatának visszaszorítása és az alternatív anyagok vagy technológiák használatának ösztönzése, amennyiben alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek anélkül, hogy veszélyeztetnék a biztonságot, a funkcionalitást és az energiahatékonyságot;

·a berendezésekből származó szivárgás megelőzése és az F-gázok megfelelő, életciklus végi kezelése az alkalmazásokban;

·a fenntartható növekedés fokozása, az innováció ösztönzése és zöld technológiák kifejlesztése alternatív technológiák és az alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázok piaci lehetőségeinek javítása révén.

A rendelet értékelésének következtetései alapján a Bizottság a felülvizsgálat során a következő célokat tűzi ki:

1.Az F-gázok kibocsátásának további csökkentése annak érdekében, hogy 2030-ra el lehessen érni az 55 %-os kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig a nettó karbonsemlegességet.

2.Teljes mértékű igazodás a jegyzőkönyvhöz.

3.Az illegális kereskedelemmel, a kvótarendszer működésével és az F-gázok alternatíváira vonatkozó képzési igényekkel kapcsolatos fokozott végrehajtás és érvényesítés elősegítése.

4.A nyomon követés és a jelentéstétel javítása a meglévő hiányosságok megszüntetése, valamint megfelelés céljából a folyamat- és adatminőség javítása érdekében.

5.Az egyértelműség és a belső koherencia javítása a szabályok jobb végrehajtásának és megértésének támogatása érdekében.

A kezdeményezés hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendhez és annak fenntartható fejlődési céljaihoz, elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az európai klímarendelet jogilag kötelező erejű éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében a Bizottság az úgynevezett közös kötelezettségvállalási rendelet módosításával javaslatot tett a tagállamok 2021–2030-as kibocsátáscsökkentési céljainak megerősítésére. A közös kötelezettségvállalási rendelet a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) 5 hatálya alá nem tartozó ágazatokból származó kibocsátásokra terjed ki, míg az F-gázok kibocsátása az említett rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások közel 5 %-át teszi ki. A tagállamok egyéni célkitűzései az ÜHG-k ezen átfogó kosarához kapcsolódnak. Következésképpen az EU vagy a tagállamok nem rendelkeznek az F-gázok kibocsátására vonatkozó kötelező célokkal. Alapvető fontosságú azonban, hogy az F-gázok kibocsátását elsősorban az F-gázokról szóló rendelet csökkentse, mivel az ilyen intézkedések európai szinten eredményesnek és költséghatékonynak bizonyultak. Az ilyen fellépés kiegészíti az F-gázok csökkentésére irányuló, a szubszidiaritás elvével összhangban nemzeti szinten hatékonyabban meghozott további intézkedéseket, például a hulladékgazdálkodással kapcsolatos további szakpolitikai intézkedéseket, az ágazatok szigorúbb felügyeletét vagy az alternatívákra vonatkozó pénzügyi ösztönzőket. A kibocsátások valamennyi típusára vonatkozóan uniós és nemzeti szinten meghozott intézkedéseknek együttesen biztosítaniuk kell, hogy valamennyi tagállam hatékonyan el tudja érni a közös kötelezettségvállalási rendeletben meghatározott nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékeit.

Az F-gázokról szóló rendelet minden olyan ágazatra kiterjed, amelyből az F-gázok kibocsátása releváns, ugyanakkor kiegészíti a mobil légkondicionáló rendszerekről szóló 2006/40/EK irányelv (MAC) 6 , amely 2017 óta kifejezetten tiltja a 150-nél nagyobb GWP-vel rendelkező hűtőközegek használatát az új személygépkocsikban. E tilalmat megelőzően a felhasznált hűtőközeg egy 1 430-as GWP-jű HFC volt.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt rendelet (valamint az F-gázokról szóló jelenlegi rendelet) számos hasonlóságot mutat az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelettel 7 (ODS-rendelet), amelyet párhuzamosan felülvizsgálnak. E két rendeletnek együttesen biztosítania kell, hogy az Unió teljesítse a HFC-kre és ODS-ekre vonatkozó, jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit. Noha a két felülvizsgálat közvetlenül nem befolyásolja egymást, hasonló érdekelt feleket és ágazatokat, valamint hasonló tevékenységeket (kereskedelem, berendezéshasználat stb.) érintenek, és hasonló ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, ideértve a jegyzőkönyv által előírt kereskedelmi engedélyezési rendszert is. Ezért mind az ágazat, mind a hatóságok a vonatkozó szabályaik szoros összehangolását kérték (pl. a vámellenőrzések, a szivárgási szabályok, a fogalommeghatározások stb. tekintetében).

Az F-gázokról szóló felülvizsgált rendeletnek a tagállami szintű ÜHG-célok elérése érdekében tett hozzájárulását az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED: 2010/75/EU irányelv) felülvizsgálata egészíti ki, amely a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ÜHG-kibocsátások mintegy 15 %-áért felelős tevékenységekre terjed ki. Az IED irányelv elsősorban a szennyezőanyag-kibocsátásra és az olyan ipari forrásokból származó ÜHG-kibocsátásokra összpontosít, amelyek nem tartoznak az EU ETS hatálya alá 8 . Ezzel szemben az ODS- és az F-gázokról szóló rendelet elsősorban, de nem kizárólag az ózonkárosító anyagok és fluortartalmú gázok forgalomba hozatalára és felhasználására összpontosít annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyon erős ÜHG-nek minősülő vegyi anyagok kibocsátását. Az IED lehetőséget kínál arra, hogy szisztematikusan figyelembe vegyék az F-gázok kibocsátását mint kulcsfontosságú környezeti paramétert az ipari ágazatok számára elérhető legjobb technológia referenciadokumentumainak kidolgozása során. Ez utóbbi az ipari létesítmények F-gáz- és ODS-kibocsátását korlátozó kibocsátási határértékek megállapításának alapját képezi. Ezen túlmenően az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról szóló rendeletet (166/2006/EK rendelet, E-PRTR rendelet) korszerűsítik annak érdekében, hogy javítsák mind a szennyező anyagok, mind az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételt és az információk nyilvános hozzáférhetőségét, továbbá hogy a jövőben lehetővé tegyék az ilyen létesítményekből származó F-gázok és ODS-ek kibocsátási adatainak részletesebb meghatározását.

Szoros szinergiák vannak továbbá az energiapolitikákkal, különösen a környezettudatos tervezésről szóló 2009/125/EK irányelvvel 9 , tekintettel az F-gázt használó berendezések energiafelhasználásából származó közvetett kibocsátások jelentőségére. A javaslat az „első az energiahatékonyság” elvet követi, és csak olyan alternatívákat vesz figyelembe, amelyek legalább olyan energiahatékonyak, mint a hagyományos F-gázt használó berendezések. Különös figyelmet fordítottak arra a tényre is, hogy az energiarendszer dekarbonizációja az Unióban jelenleg F-gázokkal forgalmazott hőszivattyúk magas elterjedési ütemét teszi szükségessé. Ez különösen azoknak a közelmúltbeli geopolitikai fejleményeknek tudható be, amelyek a kőolajtól és földgáztól való függés csökkentése érdekében a hőszivattyúk nagyobb mértékű elterjedését teszik szükségessé, amint azt a RePowerEU közlemény is körvonalazza 10 . A klímasemlegesség elérése érdekében olyan szakpolitikákra van szükség, amelyek a lehető legnagyobb mértékben növelik az energiahatékonyságot, és korlátozzák az F-gázokból származó közvetlen kibocsátásokat. Ez különösen fontos, mivel a napjainkban üzembe helyezett, F-gázokat tartalmazó hőszivattyú-berendezések a jövőben hosszú évekig közvetlen ÜHG-kibocsátást fognak eredményezni a szivárgás, a több F-gázzal megvalósítandó szükséges szervizelés és a berendezések hulladékáramba kerülésekor lehetséges kibocsátások miatt. Ezt lehetőség szerint el kell kerülni, ezért külön terméktilalmak bevezetésére van szükség. A becslések szerint a kvótarendszer javasolt felülvizsgálata – a hatásvizsgálat előnyben részesített opcióját követve – összességében elegendő puffert biztosít ahhoz, hogy lehetővé tegye a hőszivattyúk telepítésének ilyen mértékű növekedését.

Ami a behozatalra és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket illeti, szinergiák figyelhetők meg a REACH-jogszabályokkal 11 , mivel mindkettő érinti a fluortartalmú gázok importőreit. A vegyipar rámutatott, hogy az összegyűjtött részletesebb adatok és az F-gázokról szóló rendeletben szereplő kvótarendszerhez kapcsolódó szigorú behozatali követelmények felhasználhatók a REACH szerinti regisztrálási kötelezettségek áttekintésének és betartásának javítására.

A felülvizsgált javaslat határozottan megerősíti a vámügyekkel, a piacfelügyelettel, a környezeti bűnözéssel és a visszaélések bejelentésével összefüggő kapcsolatokat azáltal, hogy meghatározza a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok azon konkrét kötelezettségeit, hogy csökkentsék a jogellenes tevékenységeket, többek között a csempészetet, és megóvják a rendelet környezeti integritását.

Emellett közvetlen kapcsolat áll fenn a hulladékgazdálkodási politikával, mivel az életciklus vége döntő fontosságú, amikor a meglévő kötelezettségek be nem tartása esetén megnő a kibocsátások száma. Az F-gázokról szóló rendeletben szereplő hasznosítási kötelezettségeket a hulladékokra vonatkozó releváns jogszabályokban (pl. az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben 12 és a hulladékszállításról szóló irányelvben 13 ) szereplő hivatkozások egészítik ki. Az F-gázokról szóló rendelet által támogatott megerősített gyártói felelősségvállalási rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak a jelenlegi gyakorlatok javításához és az életciklus végi kibocsátások csökkentéséhez. Ez egy lehetőség a hulladékokról szóló keretirányelv folyamatban lévő felülvizsgálata fényében.

Végül, de nem utolsó sorban a biztonsági normák, valamint a szabályzatok és jogszabályok folyamatos és időben történő aktualizálása minden – európai, nemzeti, regionális és helyi – szinten elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a technológiák gyors fejlődésével, és biztosítani lehessen, hogy az éghajlatbarát hűtőközegek használata a biztonság veszélyeztetése nélkül maximalizálható legyen.

2.JOGALAP, A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVE

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdésén alapul, összhangban a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására irányuló célkitűzéssel; az emberi egészség védelmének igényével; valamint az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi szintű intézkedések előmozdításával.    

•A szubszidiaritás elve

A javaslat kiegészíti a 2006 óta uniós szinten létező uniós jogszabályokat, és egyértelműen megfelel a szubszidiaritás elvének a következő okok miatt:

Először is, az éghajlati rendszer védelme határokon átnyúló kérdés, és a probléma mértéke globális fellépést tesz szükségessé. Másodszor, a leghatékonyabb intézkedés az F-gázok, illetve F-gáztermékek és F-gázzal működő berendezések használatának vagy forgalomba hozatalának tilalma vagy korlátozása. Az uniós belső piac működése és az áruk szabad mozgása szempontjából nagyon előnyös, ha az ilyen intézkedéseket uniós szinten hozzák meg. Harmadszor, a jegyzőkönyv az EU-t regionális gazdasági integrációs szervezetnek (REIO) tekinti, ezért az EU-nak teljesítenie kell a jegyzőkönyv uniós szintű kötelezettségeit (pl. jelentéstétel, engedélyezési rendszer, a fogyasztás fokozatos visszaszorítása). Ez a vonatkozó jogszabályok azonos szintjét követeli meg; 27 különböző nemzeti rendszeren keresztül nagyon nehéz lenne – bár nem lehetetlen – megfelelni az előírásoknak. A REIO-záradék alól az egyetlen kivételt a jegyzőkönyvben szereplő HFC-gyártás fokozatos visszaszorítási ütemterve jelenti, amely tagállami szintű megfelelést ír elő 14 . Néhány tagállam mégis azt kérte, hogy a gyártást uniós szinten is szabályozzák, mivel ez növelné az érintett vállalatok rugalmasságát.

•Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének. A javaslat biztosítja, hogy az F-gázok kibocsátása tovább csökkenjen, és hogy az EU továbbra is teljesítse a jegyzőkönyv szerinti, a HFC-k gyártásának és felhasználásának fokozatos visszaszorítására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit. A javasolt intézkedések költséghatékonyságuk alapos értékelésén alapulnak, amely szerint bármely ágazat esetében a kibocsátáscsökkentési határköltségek azon tartományon belül vannak, amellyel a gazdaság más ágazatai várhatóan szembesülnek a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez szükséges átállás biztosítása érdekében. Emellett hosszú távon a mérséklési intézkedések összességében költségmegtakarítást eredményeznek. Egyes intézkedések némileg növelni fogják az ipar adminisztratív terheit, de némelyikük elengedhetetlen a jegyzőkönyvnek való megfeleléshez, míg mások a szabályok megfelelő végrehajtásának megkönnyítéséhez, valamint a jövőbeli fenyegetések nyomon követéséhez szükségesek. Az utóbbi intézkedések egyike sem jár magas költségekkel. A javaslat nem tartalmaz részletes rendelkezéseket azokra a területekre vonatkozóan, ahol a célkitűzéseket hatékonyabban el lehetne érni más szakpolitikai területeken, például a hulladékokra vonatkozó jogszabályok révén. Az említett intézkedések révén elért előnyök szintjét nem lehetett volna költséghatékonyan biztosítani az ipar és a tagállamok számára azáltal, hogy 27 további F-gázra vonatkozó politikát vezetnek be a tagállamokban.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A választott jogi eszköz rendelet, mivel a javaslat célja az F-gázokról szóló rendelet felváltása és javítása az ellenőrzési intézkedések általános szerkezetének fenntartása mellett. Az F-gázokról szóló rendelet hatékonynak bizonyult. Mivel a javaslat számos módosítást és kiigazítást tartalmaz az F-gázokról szóló rendelet szerkezetére vonatkozóan, a jogi egyértelműség biztosítása érdekében az F-gázokról szóló rendeletet hatályon kívül kell helyezni és új rendelettel kell felváltani. Minden nagymértékű változtatás (azaz hatályon kívül helyezés vagy irányelvvé alakítás) indokolatlanul terhelné a tagállamokat, és további bizonytalanságot teremtene az ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Utólagos értékelés

A Bizottság a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban elvégezte az F-gázokról szóló rendelet értékelését, és reagált az F-gázokról szóló rendelet 21. cikkének (2) bekezdésére, amely előírja, hogy a Bizottságnak legkésőbb 2022. december 31-ig átfogó jelentést kell közzétennie annak hatásairól.

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az F-gázokról szóló rendelet többnyire eredményesen teljesítette eredeti célkitűzéseit, nevezetesen az F-gázok kibocsátásának csökkentését, és hozzájárult a HFC-k csökkentésére irányuló nemzetközi megállapodás megkötéséhez. Megállapítást nyert továbbá, hogy az egyes intézkedések remekül alkalmazhatók együtt e célkitűzések elérése érdekében. A jogszabály közvetlen következményeként az F-gázok kibocsátása 2015-től kezdődően, egy évtizedes emelkedő tendencia után évről évre csökkent. Ezeket a kibocsátásmegtakarításokat a technológiai változásokhoz kapcsolódó nagyon alacsony kibocsátáscsökkentési költségek (azaz átlagosan 6 EUR/tonna CO2-egyenérték) mellett, az érintett berendezések energiahatékonyságának csökkentése nélkül sikerült elérni. Az F-gázokról szóló rendelet megőrizte a magas szintű környezetvédelmi törekvéseket azáltal, hogy Unió szerte ugyanazokat a kötelezettségeket tartotta fenn, egyszersmind egyenlő versenyfeltételeket biztosított a belső piacon az érintett iparágakban és vállalkozásokban.

Az értékelés ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet elfogadása óta számos fontos fejlemény (nevezetesen az európai zöld megállapodás, valamint a párizsi klímamegállapodás és a kigali módosítás révén megváltozott nemzetközi szakpolitikai környezet) megváltoztatta a vonatkozó szakpolitikai keretet, ami azt jelenti, hogy az F-gázokról szóló uniós rendelet nem felel meg teljes mértékben a célnak, sem a további kibocsátáscsökkentés terén kihasználatlan lehetőségek kiaknázása, sem a jegyzőkönyvnek való jövőbeli megfelelés biztosítása tekintetében. A modellezés szerint az F-gázok kibocsátásának csökkentése 2030-ban alacsonyabb lesz a 2012-es hatásvizsgálatban 15 vártnál, amelynek célja az volt, hogy hozzájáruljon a 2030-ra vonatkozó korábbi éghajlat-politikai cél eléréséhez (az 1990-es szinthez képest legalább –40 %). Emellett egyes ágazatok továbbra is erős felmelegedési potenciállal bíró F-gázokat használnak és bocsátanak ki, ahol ez elkerülhető lenne (pl. a technológiai fejlődés fényében), és vannak olyan ágazatokból vagy anyagokból származó kibocsátások, amelyek jelenleg nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Az értékelés egyéb kihívásokat is azonosított, többek között a HFC-k kvótarendszert megkerülő illegális behozatalát, valamint a tisztességtelen kereskedőket (olyan importőrök tömeges megjelenése, akik gyakran nem kapcsolódnak az ágazathoz, és/vagy spekulatív okokból lépnek be a piacra, és/vagy aránytalanul profitálnak a kvótarendszerből). Emellett az éghajlatbarát alternatívák elterjedését akadályozza az olyan személyzet hiánya, amely rendelkezik az éghajlatbarát alternatívákkal rendelkező berendezések telepítéséhez és karbantartásához szükséges készségekkel, valamint a technológiai fejlődésnek megfelelően nem teljes mértékben aktualizált biztonsági normákkal. A kibocsátások hatékonyabb szabályozása a HFC és a hidro(klór)fluor-olefinek (H(C)FO-k) légköri bomlástermékeinek lehetséges ökotoxikológiai hatásaival kapcsolatos aggodalmakat is eloszlathatná. Ezen túlmenően el lehetne kerülni a nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedések hatálya alá tartozó anyagok és tevékenységek bizonyos hiányosságait. Emellett a jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségekhez kapcsolódó egyes kötelezettségeket hatékonyabbá lehetne tenni. Végezetül úgy vélték, hogy a kvótarendszer nemkívánatos hatásai, például a HFC-ellátás jelentős hiánya esetén jelenleg nincs lehetőség a gyors reagálásra.

Általánosságban elmondható, hogy az F-gázokról szóló rendelet külsőleg következetesnek és koherensnek bizonyult más, hasonló célokat szolgáló beavatkozásokkal, bár vannak olyan területek, amelyek következetlenségeket szültek: ezeket kezelni kell. Fontos területet képeznek a vámjogszabályok, amelyek esetében ki kell használni az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való szinergiákat, és meg kell könnyíteni a hatékony határellenőrzést a jogellenes tevékenységek megszüntetése érdekében. Egy másik fontos szinergia a REACH-rendelet, amelynek keretében a tagállamok erőfeszítéseket tesznek a H(C)FO-kból származó tartós bomlástermékek relevanciájának vizsgálatára. A rendelet belső konzisztenciája jó, azonban helyenként pontosításra és kiigazításra van szükség.

E megállapítások alapján az 1. szakaszban említett öt felülvizsgálati célkitűzést azonosították.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. A 2020. június 29. és 2020. szeptember 7. közötti felülvizsgálati ütemtervről folytatott konzultáció, valamint a 2021. szeptember 15. és 2021. december 29. közötti online nyilvános konzultáció valamennyi érdekelt fél számára lehetőséget biztosított arra, hogy véleményt nyilvánítson az F-gázokról szóló rendelettel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy a válaszadók mennyire ismerik a rendeletet. Ezekre a tevékenységekre 76, illetve 241 válasz érkezett. Az egyes válaszok és az összefoglaló nyilvánosan elérhetők a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalán 16 . Az F-gázok illetékes hatóságai, a vámhatóságok, a nem kormányzati szervezetek, az uniós vállalkozói szövetségek és szervezetek, valamint több egyedi vállalat számára készített, 34 félig strukturált interjút magában foglaló célzott konzultációra került sor. Az érdekelt felek bevonásával 2021. május 6-án 355 résztvevővel nyílt munkaértekezletre került sor, amelyen bemutatták az értékelés és a hatásvizsgálat előzetes eredményeit. A napirend, a háttér-tájékoztató anyagok és a munkaértekezleten tartott prezentáció elérhető az Éghajlat-politikai Főigazgatóság honlapján 17 .

Ezek a konzultációk a rendelet relevanciájára, eredményességére, hatékonyságára, uniós hozzáadott értékére, valamint belső és külső koherenciájára vonatkozóan gyűjtöttek véleményeket a rendelet eddigi eredményeiről. Emellett visszajelzéseket gyűjtöttek a lehetséges intézkedésekről és azok várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól, figyelembe véve az európai zöld megállapodást és annak ambiciózusabb céljait, valamint a jegyzőkönyv értelmében a fluorozott szénhidrogénekre vonatkozó kötelezettségeket.

Az érdekelt felek általánosságban egyetértettek abban, hogy az F-gázokról szóló rendelet nagyon sikeres, de javítható, és javításra is szorul. Emellett egyértelműen megjegyezték, hogy a rendelet célkitűzései nem érhetők el jobban tagállami (és nem uniós) szintű fellépéssel.

A legtöbb érdekelt fél és különösen az illetékes hatóságok kijelentették, hogy a jövőbeli koherencia és megfelelés biztosítása érdekében a rendeletet 2030 után össze kell hangolni a jegyzőkönyvvel. Míg a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-ágazatban az F-gázokkal általában foglalkozó iparági és üzleti érdekelt felek nem akarták tovább növelni az F-gázokról szóló jelenlegi rendelet ambíciószintjét, az alternatív hűtőközegeket használó berendezések gyártói és a nem kormányzati szervezetek határozottan támogatták az ambiciózusabb törekvéseket. Az ágazati érdekelt felek valamennyi konzultációs tevékenység során határozottan támogatták az illegális kereskedelem és a kvótarendszer előtt álló kihívások kezelését célzó különféle intézkedéseket, jelezve, hogy véleményük szerint ez kulcsfontosságú kérdés a rendelet javítása szempontjából (miközben a különböző intézkedések eltérő szintű támogatásban részesültek). Ezek az érdekelt felek arról is tanúbizonyságot tettek, hogy nagymértékben támogatják a technikusoknak az F-gázok alternatíváival kapcsolatos kiegészítő képzését és minősítését, kiemelve, hogy ez az alternatívák elterjedésének egyik fő akadálya.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság számos szakértői tanulmányból – többek között a légkondicionáló berendezésekről, a kapcsolóberendezésekről, a HFC-k rendelkezésre állásáról, a kereskedelmi hűtésről, a kvótakiosztásról, a biztonsági normákról és a kiszolgáló személyzet képzéséről szóló bizottsági jelentésekből 18 – széles körű műszaki szakvéleményeket gyűjtött össze. Ezenkívül átfogó előkészítő tanulmány készült a rendelet külső tanácsadók általi felülvizsgálata céljából, amely magában foglalta az F-gázokat felhasználó ágazatok részletes, alulról felfelé építkező készletmodelljét (AnaFgas modell) annak érdekében, hogy az EU-27 és az Egyesült Királyság esetében a 2000 és 2050 közötti időszakra kiszámítsák az F-gázok keresleti és kibocsátási forgatókönyveit, az alapforgatókönyvet és a szakpolitikai alternatívákat, valamint az érintett berendezések energiafelhasználását. A csatolt költségmodul lehetővé teszi a kapcsolódó költségek számszerűsítését az F-gázokra vagy azok alternatíváira támaszkodó berendezések üzemeltetői számára. A makrogazdasági hatások modellezése a Közös Kutatóközpont GEM-E3 modelljének felhasználásával történt 19 . Ezt az előkészítő tanulmányt és mellékleteit (Öko-Recherche et al., 2021) az alapul szolgáló adatokkal, feltevésekkel és részletes eredményekkel együtt közzéteszik az Éghajlat-politikai Főigazgatóság honlapján. Az ipari ágazat, a tagállami hatóságok és a civil társadalom széles körű hozzájárulást és technikai támogatást nyújtottak a tanulmányhoz. 

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett, amelyben három szakpolitikai alternatívát vizsgált meg a kitűzött célok elérésének eredményessége, valamint környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai szempontjából. Minden egyes felülvizsgálati célkitűzéshez intézkedéssorozatot határoztak meg. A kiegészítő és egymást nem kizáró intézkedéseket a várható (kibocsátáscsökkentési) költségeik alapján három szakpolitikai alternatívába sorolták:

Mindhárom alternatíva magában foglalja a szabályok pontosítását vagy egységesebbé tételét célzó javításokat. A három alternatíva a következő:

·1. alternatíva: Összehangolás a jegyzőkönyvvel – alacsony költségekkel járó intézkedések. Magában foglal minden olyan intézkedést, amely biztosítja a jegyzőkönyvnek való hosszú távú megfelelést. Ez az alternatíva minden olyan, az összes célkitűzésre vonatkozó kedvező intézkedést magában foglal, amely adott esetben várhatóan nagyon alacsony költséggel és erőfeszítéssel jár.

·2. alternatíva: Arányos kibocsátáscsökkentés és a végrehajtás javítása. Az 1. alternatíván kívül olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyekkel mérsékelt költségek és erőfeszítések mellett is elérhető a kibocsátáscsökkentés és a végrehajtás javítása azon a ponton, amikor az alágazatnak már nem kellene többet fizetnie a karbonsemlegesség 2050-re történő eléréséhez várható ágazati csökkentési határköltségeknél. A HFC-kvótaszintek ezért szigorúbbak, mint az 1. alternatíva esetében, és az F-gázokra vonatkozó további tilalmak – konkrét GWP-határértékek és dátumok megadása mellett – egészítik ki a fokozatos csökkentést. Az alternatíva több, a végrehajtás és a nyomon követés javítására irányuló intézkedést is tartalmaz, feltéve, hogy nem járnak magas költségekkel.

·3. alternatíva: A maximális megvalósíthatóság és a végrehajtás javítása. A 3. alternatíva költségvonzata magas. A 3. alternatíva – az 1. és 2. alternatíva valamennyi korábbi intézkedésén kívül – azokat is magában foglalja, amelyek a jelenlegi műszaki megvalósíthatóság alapján kívánják elérni az ÜHG-kibocsátás maximális csökkentését, figyelembe véve az energiahatékonysági és biztonsági szempontokat, de függetlenül attól, hogy ez milyen költségekkel járna. Ez az alternatíva rendelkezik a legszigorúbb kvótarendszerrel. A végrehajtás és a nyomon követés javítását célzó, megvalósíthatónak ítélt valamennyi intézkedést magában foglalja.

Noha valamennyi alternatíva biztosítaná a jegyzőkönyvnek való teljes megfelelést, a részletes hatásvizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy a 2. alternatíva eredményezi a legmegfelelőbb költség-haszon egyensúlyt, a hatályos rendelethez (azaz az alapforgatókönyvhöz) képest igen jelentős többletkibocsátást ér el kis költségek mellett, és kiküszöböli az érintett ágazatok indokolatlan nehézségeit. A 2030-as év összefüggésében a javasolt rendelet a becslések szerint összesen 40 millió tonna CO2-egyenérték megtakarítást eredményez. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a megtakarítások a becslések szerint felül fogják múlni a hatályos rendeletből eredő 430 millió tonna CO2-egyenértéket. 2050-re a 2. alternatíva többletmegtakarítása mintegy 310 millió tonna CO2-egyenérték lesz. Ez azt jelenti, hogy az F-gázok maradék éves kibocsátása 2050-ben a becslések szerint mindössze 14 millió tonna CO2-egyenérték lesz. A 2. alternatíva ezért összeegyeztethetőnek tekinthető a nettó klímasemlegesség 2050-ig történő elérésével, ami csökkenti a szén-dioxid-eltávolítási politikák szükségességét a nettó klímasemlegesség elérése érdekében 2050-ig elkerülhetetlen kibocsátások kompenzálása céljából.

A szükséges technológiai kiigazítás összességében és számos alágazatban költségmegtakarítást eredményez a felhasználók alacsonyabb energiaköltségei miatt. A megerősített kvótarendszer alá tartozó HFC-k magasabb árai miatt azonban költségek merülnek fel azon végfelhasználók számára, akik nem térnek át alternatívákra. Hosszabb távon azonban a gazdaság egyes ágazatai profitálni fognak a technológiai átalakulásból, ami növeli a teljesítményt, az innovációt és a foglalkoztatást. Ennélfogva leginkább a 2. alternatíva áll összhangban az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel. Amint azt az érdekelt felek is megerősítették, a 2. alternatíva szerinti intézkedéstípusok uniós hozzáadott értéket képviselnek. Következésképpen, az elért előnyök szintjét nem lehetett volna költséghatékonyan biztosítani az ipar és a tagállamok számára azáltal, hogy 27 további F-gázra vonatkozó politikát vezetnek be a tagállamokban. Kiderült, hogy az 1. alternatíva nem eredményez további halmozott kibocsátásmegtakarítást a hatályos rendelethez képest, és figyelembe véve a 2. és 3. alternatívában rejlő megtakarítási potenciált, az 1. alternatíva egyszerűen kevésbé lenne megfelelő az EU ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzései fényében. Ezzel szemben a 3. alternatíva a 2. alternatívához képest valamivel magasabb kibocsátásmegtakarítást eredményezne, de ezek a további megtakarítások egyes ágazatokban igen magas költségekkel járnának (a 3. alternatíva esetében 2050-ig akár 2 111 EUR/t CO2-egyenérték, míg a 2. alternatíva esetében legfeljebb 336 EUR/t CO2-egyenérték minimális ágazati kibocsátáscsökkentési költség); az összes ágazat technológiai kiigazításának költsége a 3. alternatíva esetében évi 113 millió EUR, szemben a 2. alternatívánál releváns évi 12 millió EUR-val, így célszerűbb más módokat keresni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzeti célok eléréséhez való hozzájárulásra.

A 2. alternatíva az iparra és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek mérsékelt növekedése esetén is hatékonyabb ellenőrzést biztosít (a teljes nettó költséget a 3 millió EUR egyszeri költségen felül évi 7,6 millió EUR-ra becsülték rendszeres éves költségként). E változásoknak lehetővé kell tenniük a hatékony végrehajtást az azonosított – különösen az illegális kereskedelemmel kapcsolatos – kihívások kezelésével. Emellett a nyomonkövetési szabályok egyszerűbbé és átfogóbbá válnak majd azáltal, hogy a relevánssá vált új szempontokra is kiterjednek. A környezeti, gazdasági és társadalmi hatások részletes eredményeit a hatásvizsgálat ismerteti.

A nyomon követés területén számos egyszerűsítést sikerült elérni. Ide tartoznak a kvótanyilatkozat folyamatának változásaiból eredő megtakarítások (évi 1,2 millió EUR költségmegtakarítás), a berendezésimportőrök jelentéstételi és engedélyezési küszöbértékeinek összehangolása (évi 0,09 millió EUR), a berendezésimportőrökre vonatkozó ellenőrzési küszöbérték enyhítése (évi 1,7 millió EUR) és az ellenőrzési folyamat digitalizálása (évi 1,5 millió EUR).

A Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásokkal ugyan, de kedvező véleményt adott a 2022. február 25-i hatásvizsgálatról. A hatásvizsgálat felülvizsgált szövege foglalkozott azokkal a végleges ajánlásokkal, amelyek a közös kötelezettségvállalási rendelettel való kapcsolatok jobb kifejtésére, az ambíciónövelés szükségességére, a módszerek részletesebb leírására és a sikerparaméterek pontosítására irányulnak. A Testület minden részletes észrevétele és kezelésük módja szerepel a hatásvizsgálatban. A teljes hatásvizsgálat és az összefoglaló változat elérhető az Éghajlat-politikai Főigazgatóság honlapján.

•Alapvető jogok

A kezdeményezés javasolt szabályai biztosítják az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartását.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat rögzített kvótaárat tartalmaz az importőrök és gyártók között évente kiosztott HFC-kvóta nagy részére vonatkozóan. A maximális éves bevételt az alábbi táblázat szemlélteti.

millió EUR/év

2025–2026    125

2027–2029    53

2030–2032    27

2033–2035    25

2036–2038    20

A Montreali Jegyzőkönyvben előírt HFC-kvótarendszer, valamint az F-gáz- és ODS-engedélyezési rendszer továbbfejlesztése, üzemeltetése, karbantartása és informatikai biztonsága, valamint az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való szükséges kapcsolatok és a hatékonyabb végrehajtás elősegítése azonban további forrásokat igényel. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a kvótaértékesítés bevételét az e tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére fordítsák, és hogy a kvótaértékesítésből származó fennmaradó bevétel általános bevételként folyjon be az uniós költségvetésbe.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A rendelet jövőbeli nyomon követése és értékelése a rendelet éves vállalati jelentéstételi adataira támaszkodhat, amelyeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben összegyűjt és összesít 20 . Az ügynökség jelentést készít az F-gázokkal kapcsolatos tevékenységekről a tagállamok képviselői és a Bizottság (Éghajlat-politikai Főigazgatóság) számára. Ez a jelentés többek között az ömlesztett F-gázokkal és az ilyen gázokat tartalmazó berendezésekkel kapcsolatos behozatalra, kivitelre, gyártásra, megsemmisítésre és regenerálásra vonatkozó adatokat tartalmaz. Ezen túlmenően a Bizottság a jegyzőkönyvnek való megfelelés érdekében arra használja fel az adatokat, hogy az EU nevében évente jelentést tegyen a jegyzőkönyv ózonügyi titkárságának a fluorozott szénhidrogének gyártásáról, alapanyagairól, megsemmisítéséről, behozataláról és kiviteléről. Emellett a jelentés nyilvános változata is elérhető egy webalapú F-gáz-mutató formájában, amelyet az EEA tesz közzé, és rendszeresen frissít. A jelentéstételre és a nyomon követésre vonatkozóan javasolt intézkedések a jövőben tovább javítanák ezt az adatbázist.

A jelentéstétel hatókörének változásai (új anyagok; a mentesített kvóta címzettjei; regeneráló létesítmények) teljes képet adnak az érintett gázokról és felhasználásokról. A kibocsátási jelentések adatbázisai bővíteni fogják a kibocsátásokkal és ezáltal az F-gázok ágazatának hatásaival kapcsolatos ismereteket, valamint javítani fogják az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) bejelentett adatok minőségét. A jelentéstételi és ellenőrzési szabályok egyszerűsítése ugyancsak elősegíti a jobb adatminőség hatékonyabb elérését.

Ezen túlmenően a Bizottság külső szakértőkkel kötött szerződések alapján továbbra is szorosan nyomon követi az árakat, a kvótarendszer működését és az ágazat egyéb piaci fejleményeit. A tagállamok rendszeresen frissítik az olyan releváns tevékenységeket mint i. a kibocsátások meghatározásához szükséges adatok gyűjtése és felhasználása, ii. a gyártói felelősségvállalási rendszerek, iii. a jogellenes tevékenységekkel kapcsolatban hozott végrehajtási és egyéb intézkedések, beleértve a rendelettel létrehozott Végrehajtási Bizottság elleni szankciókat is. 

Végezetül a Bizottság nyomon fogja követni a javasolt intézkedések végrehajtását. Ezzel összefüggésben a Bizottság szorosan együtt fog működni a nemzeti hatóságokkal, például az ózonkárosító anyagokkal foglalkozó nemzeti szakértőkkel, a vámhatóságokkal és a piacfelügyeleti hatóságokkal. A javaslatban említett bizottság segíteni fogja a Bizottságot a munkájában, és adott esetben megvitatja a javasolt szabályok harmonizált végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának alakulását, valamint a Montreali Jegyzőkönyv végrehajtó bizottságának az EU és tagállamai megfelelésére vonatkozó határozatait is figyelemmel kísérik majd.

A rendelet jó teljesítménye azt jelentené, hogy:

·az F-gázok kibocsátásának a kísérő hatásvizsgálat keretében végzett modellezés alapján előre jelzett módon kell csökkennie, azaz 2030-ban az éves kibocsátásnak 37 millió tonna CO2-egyenértéknek kell lennie;

·a HFC-kre vonatkozó kötelezettségek tekintetében nem merülhetnek fel a Montreali Jegyzőkönyvnek való megfeleléssel kapcsolatos problémák;

·a kvótarendszer zökkenőmentes végrehajtása és az illegális kereskedelem csökkentése a környezeti, gazdasági vagy hírnévvel kapcsolatos károk elkerülését célozza;

·a nyomon követés és a jelentéstétel hatékonyabb, és egyben eredményesebb szakpolitikai értékelést és megfelelőség-ellenőrzést is támogat.

A rendelet hatásait rendszeresen értékelni kell; az ezen adatokon alapuló első értékelést 2033-ig kell közzétenni. Ebben az összefüggésben szakértői tanulmányra lenne szükség a habbankok terén elért haladás becsléséhez. Az értékelésnek az adminisztratív költségek alakulását is meg kell vizsgálnia.

•A javaslat konkrét rendelkezéseinek részletes magyarázata.

Az F-gázokról szóló rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket az aktuális javaslat nem kérdőjelezi meg. A javaslat elsősorban azt biztosítja, hogy a javasolt rendeletet össze lehessen hangolni az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel, és garantálható legyen a nemzetközi kötelezettségeknek való hosszú távú megfelelés. A meglévő szabályok pontosítása és szigorítása a hatékonyabb végrehajtást célozza.

I. fejezet

A javaslat meghatározza a rendelet tárgyát és hatályát, és magában foglalja a szükséges fogalommeghatározásokat.

II. fejezet

A javaslat szabályokat tartalmaz a visszaszorításra vonatkozóan (a kibocsátások megelőzése, szivárgásvizsgálat, szivárgásészlelő rendszer és a visszanyerésre vonatkozó szabályok). A kibocsátások megelőzése az I. és II. mellékletben felsorolt F-gázokat foglalja magában, és az F-gázok és az azokat tartalmazó berendezések előállítása, tárolása, szállítása, gyártása és üzemeltetése során minden érintett szereplőre vonatkozik. A szivárgások ellenőrzése és nyilvántartása a II. melléklet I. szakaszában felsorolt gázokra is kiterjed. A fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésére vonatkozó kötelezettségek a szendvicspanelekben és az épületekből eltávolított rétegelt lemezekben lévő habokra is ki lesznek terjesztve. A javaslat képzési és képesítési kötelezettségeket is megállapít, amelyek a fluortartalmú üvegházhatású gázok (alternatív gázok) helyettesítésére használt gázokat tartalmazó berendezésekkel kapcsolatos feladatokat is magukban foglalják a biztonságos használat és kezelés előmozdítása jegyében. A képzési és képesítési programoknak energiahatékonysági szempontokra is ki kell terjedniük.

III. fejezet

A javaslat korlátozásokat és tilalmakat tartalmaz az F-gázok, valamint az érintett termékek és berendezések forgalomba hozatalára vonatkozóan. Egyértelművé teszi, hogy a jogellenesen forgalomba hozott termékek és berendezések nem használhatók fel és nem szállíthatók tovább. A jogszerűen forgalomba hozott termékek és berendezések esetében a tilalmi határidőt követő két év elteltével történő további szállítás csak akkor megengedett, ha bizonyíték áll rendelkezésre a (kezdeti) jogszerű forgalomba hozatalukról. A nem újratölthető tartályok nem hozhatók be a vámterületre, és további használatukra vagy szállításukra sincs lehetőség.

A javaslat címkézési követelményeket is tartalmaz a tartályokban és bizonyos berendezésekben tárolt F-gázok forgalomba hozatalára vonatkozóan. Ezek a követelmények magukban foglalják a kvótakövetelmények alól mentesülő fluorozott szénhidrogéneket, lehetővé téve e mentességek érvényesítését. A javaslat egyes F-gázok különleges felhasználásait is tiltja.

IV. fejezet

A javaslat a Montreali Jegyzőkönyv kötelező erejű szabályainak megfelelően meghatározza a HFC-k gyártáscsökkentési ütemtervét. A gyártás fenntartását célzó gyártási tevékenységek a 2011–2013-as történelmi alapforgatókönyvön alapuló jogokat kapnak, míg a Bizottság valamely tagállam kérésére és az adott tagállamnak a jegyzőkönyvben meghatározott gyártási korlátain belül további jogokat biztosíthat az új belépők számára. Ez utóbbi nem ad mentességet a termékekben és berendezésekben exportált HFC-kre.

A javaslat a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó csökkentési ütemtervet is meghatároz azáltal, hogy egyedi mennyiségi korlátokat (kvótákat) állapít meg a gyártók és az importőrök számára. Az importőröknek és a gyártóknak a forgalomba hozatal időpontjában (azaz az importőrök esetében a szabad forgalomba bocsátás időpontjában) elegendő kvótával kell rendelkezniük a forgalomba hozott HFC-mennyiségek fedezésére. A meghatározott felhasználásokra szánt HFC-k mentesülnek a kvótakövetelmények alól. A gyógyszerészeti felhasználásra szánt adagolószelepes inhalátorok (MDI-k) használatának fokozatos csökkentése alóli mentességet azonban a Montreali Jegyzőkönyv fogyasztás-visszaszorítási ütemtervéhez igazodva megszüntetik, amennyiben ez utóbbi termékek nem élveznek mentességet. A HFC-k MDI-k hajtóanyagaként való felhasználása teljes mértékben kibocsátó hatású, vagyis az ezekbe a termékekbe töltött teljes HFC-mennyiség végül a légkörbe kerül, és 2015 és 2019 között 45 %-os növekedést indukál. Annak ellenére, hogy két megfelelő éghajlatbarát alternatíva is rendelkezésre áll, amelyek nem igényelnek adaptációt az MDI-k betegek általi alkalmazásához, és az egészségügyi hatóság (EMA) jóváhagyási eljárása folyamatban van, politikai jelzés hiányában az ágazat lassú piaci elterjedésre számít. Az MDI-k kvótarendszerbe való felvételével 2050-ig jelentős mennyiségű kibocsátást lehet megtakarítani, ami nagyon alacsony költséget jelent a gyártók és a betegek számára 21 .

A kvótákat minden évben kizárólag nyilatkozat alapján osztják ki az új belépők számára, míg a korábbi importőrök és gyártók (meglévő vállalatok) referenciaértékeik alapján (és adott esetben nyilatkozat alapján) juthatnak hozzá ezekhez a kvótákhoz. Bizonyos feltételek vonatkoznak a kvóták valamennyi importőr és gyártó számára történő kiosztására, beleértve a kiosztási összeg kifizetését is. Azokat az importőröket és gyártókat, amelyek ugyanazon tényleges tulajdonossal/tulajdonosokkal rendelkeznek, egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni a referenciaértékek meghatározása és a kvóták kiosztása szempontjából. Az egyes berendezésekben felszámított HFC-ket ugyancsak bele kell számítani a kvótarendszerbe.

A referenciaértékkel rendelkező importőrök és gyártók a kiosztott kvótájuk egy részét vagy egészét átruházhatják egy másik vállalkozásra a HFC-k ömlesztve történő forgalomba hozatala céljából, és engedélyezhetik kvótájuk egészének vagy egy részének egy másik vállalkozás általi felhasználását HFC-kkel töltött berendezések forgalomba hozatala céljából.

A javaslat továbbá előirányozza az F-gázok portáljának működését a kvótakiosztási rendszer és az engedélyezési és jelentéstételi kötelezettségek végrehajtása, valamint az uniós egyablakos vámügyintézési rendszerrel való összekapcsolás érdekében. A regisztrált importőrök és gyártók hozzáférnek az egyéni kvótakiosztásaikhoz, a szankciókhoz, a bejelentett forgalomba hozott mennyiségekhez, valamint az adott vállalkozások által rögzített kvótaátadásokhoz és -felhasználási engedélyekhez. A vállalkozások által rögzített információk és a bejelentett adatok állítólagos elírását bizonyítékokkal kell alátámasztani, és azokat időben a Bizottság elé kell tárni.

V. fejezet

A javaslat a kereskedelem feltételeként előírja, hogy behozatal és kivitel esetén érvényes engedélyt kell bemutatni a vámhatóságoknak.

A javaslat egyértelművé teszi továbbá a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok szerepét az előirányzott kereskedelmi ellenőrzések végrehajtásában. Felsorolandók azok az információk, amelyeket a behozatal és a kivitel esetén meg kell adni, valamint fel kell tüntetni, hogy a vámhatóságoknak mit kell ellenőrizniük különösen a kockázati alapon végzett vámellenőrzések során. A nem újratölthető tartályokat el kell kobozni, le kell foglalni vagy ki kell vonni a piacról. Az egyéb áruk esetében a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek – beleértve szükség esetén az elkobzást vagy lefoglalást is – annak érdekében, hogy a tiltott áruk ne kerüljenek újra piacra egy másik uniós vámhivataltól. A rendelet hatálya alá tartozó jogellenes gázok vagy termékek újrakivitelére tilalom vonatkozik. Az F-gázok behozatali és kiviteli eseteit csak kijelölt vagy jóváhagyott helyek és vámhivatalok kezelhetik; csak ezek a kijelölt hivatalok és helyek nyithatják meg vagy zárhatják le az árutovábbítási eljárást.

Végezetül a javaslat 2028-tól – a jegyzőkönyvben meghatározott kötelezettségekkel összhangban – megtiltja a HFC-k kereskedelmét a jegyzőkönyvben nem részes felekkel.

VI. fejezet

A javaslat beszámolási kötelezettségeket állapít meg különösen a gyártók, az ömlesztett gázok importőrei, valamint a termékekbe és berendezésekbe feltöltött gázok importőrei, az exportőrök, az alapanyag-felhasználók, a megsemmisítő és regeneráló létesítmények, valamint a kvótaszabályok alóli mentesség hatálya alá tartozó fluorozott szénhidrogéneket átvevő vállalkozások számára. A jelentéstétel elektronikus úton, az F-gázok portálján keresztül történik. A bejelentett adatok ellenőrzését – mennyiségi korlátok mellett – az F-gázok portálján keresztül is el kell végezni.

A javaslat előírja a tagállamok számára, hogy lehetőség szerint elektronikus úton gyűjtsenek kibocsátási adatokat.

VII. fejezet

A javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor egy tagállam illetékes hatóságaival, valamint a tagállamok között és harmadik országok illetékes hatóságaival információcserére és együttműködésre van szükség.

A javaslat arra is kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy kockázati alapon és konkrét bizonyítékok rendelkezésre állása esetén ellenőrizzék, hogy a vállalkozások megfelelnek-e a rendeletnek.

A javaslat biztosítja továbbá, hogy a visszaélést bejelentő személyek által a rendelet megsértésével kapcsolatban tett bejelentések az (EU) 2019/1937 irányelvben előirányzott szintű védelemben részesüljenek.

VIII. fejezet

Végezetül a javaslat megállapítja, hogy a rendelet megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív szankciók szintjének és típusának hatékonynak, visszatartó erejűnek és arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a vonatkozó kritériumokat (például a jogsértés jellegét és súlyosságát). Különösen az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális gyártása, felhasználása vagy kereskedelme esetén alkalmazandó közigazgatási bírság kiszabását javasolja. A javasolt rendelkezések összhangban vannak, és kiegészítik a környezet büntetőjogi szankciókkal történő védelméről szóló, 2021. december 15-én elfogadott európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatot 22 .

A javaslat továbbá konzultációs fórumot hoz létre, amelyen a tagállamok és a civil társadalom képviseltetik magukat, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket, valamint a gyártók, a gazdasági szereplők és a tanúsított személyek képviselőit, akik tanácsot adnak és szakértelmet biztosítanak a Bizottságnak e rendelet végrehajtása során.

2022/0099 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 23 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 24 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai zöld megállapodás, amely új növekedési stratégiát indított el az Unió számára, az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. A stratégia egyrészről újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy fokozza éghajlat-politikai célkitűzéseit, és 2050-re Európát az első klímasemleges kontinenssé tegye; másrészről célja, hogy megvédje a polgárok egészségét és jólétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ezen túlmenően az EU elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak fenntartható fejlődési céljai mellett.

(2)Az ember által előállított vegyi anyagnak minősülő fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyon erős üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG), gyakran több ezerszer erősebbek, mint a szén-dioxid (a továbbiakban: CO2). A CO2-vel, a metánnal és a dinitrogén-oxiddal együtt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) hatálya alá tartozó ÜHG-kibocsátások csoportjába tartoznak 25 . A fluortartalmú üvegházhatású gázok uniós kibocsátása napjainkban a teljes ÜHG-kibocsátás 2,5 %-át teszi ki, de 1990 és 2014 között a kibocsátási érték megduplázódott, szemben a többi ÜHG-vel, amelyek kibocsátása csökkent.

(3)Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 26 azért fogadták el, hogy vissza lehessen fordítani a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Amint azt a Bizottság által készített értékelés megállapította, az 517/2014/EU rendelet évről évre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezte. A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) kínálata 2015 és 2019 között metrikus tonnában kifejezve 37 %-kal, míg tonna CO2-egyenértékben megadva 47 %-kal csökkent. A hagyományosan fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó berendezések számos típusa esetében is egyértelmű elmozdulás történt az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal („GWP”) rendelkező alternatívák használata felé, beleértve a természetes alternatívákat (pl. CO2, ammónia, szénhidrogének, víz).

(4)Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) különjelentése 27 arra a következtetésre jutott, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig a 2015-ös évhez képest globális szinten akár 90 %-kal is csökkenteni kell. Az éghajlat-politikai fellépés sürgősségére reagálva az Unió az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az európai klímarendelet) révén fokozta éghajlat-politikai törekvéseit 28 . Az említett rendelet 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os kötelező érvényű nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célt határoz meg, míg 2050-ig a klímasemlegesség elérését irányozza elő. Emellett az Unió a Párizsi Megállapodás keretében nemzetileg meghatározott hozzájárulásában vállalta, hogy 2030-ig a tervezettnél nagyobb mértékben – legalább 40 % helyett legalább 55 %-kal – csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az 517/2014/EU rendelet értékelése azonban azt mutatja, hogy az elavult uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel összefüggésben 2030-ra előirányzott kibocsátásmegtakarítás nem érhető el teljes mértékben.

(5)A HFC-kibocsátás globális növekedése miatt az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. évi montreali jegyzőkönyv („jegyzőkönyv”) részes felei 2016-ban a kigali módosítás 29 keretében úgy határoztak, hogy a fluorozott szénhidrogének gyártását és felhasználását a következő 30 évben több mint 80 %-kal csökkentik. Ez azt jelenti, hogy mindegyik félnek be kell tartania a HFC-felhasználás és - gyártás csökkentésére vonatkozó ütemtervet, valamint elő kell írnia az import- és exportengedélyezési rendszert és a HFC-kre vonatkozó jelentéstételt. Becslések szerint a kigali módosítás önmagában akár 0,4 °C-os további felmelegedést is megtakarít az évszázad végére.

(6)Ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy az Unió hosszú távon teljesítse a jegyzőkönyv kigali módosítása szerinti nemzetközi kötelezettségeit, különös tekintettel a HFC-k felhasználásának és gyártásának csökkentésére, valamint a jelentéstételi és engedélyezési követelményekre, különösen azáltal, hogy a gyártást fokozatosan visszaszorítja, és a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozóan a 2030 utáni időszakra csökkentési lépéseket vezet be.

(7)A jegyzőkönyv szerinti jelentéstételi követelményekkel való összhang biztosítása érdekében a HFC-k globális felmelegedési potenciálját az IPCC által elfogadott negyedik értékelő jelentés alapján egy kilogramm gáznak egy kilogramm CO2-hez viszonyított 100 éves globális felmelegedési potenciálja viszonylatában kell kiszámítani. Más anyagok esetében az IPCC legutóbbi értékelő jelentését kell használni. Amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni a 20 éves globális felmelegedési potenciált, hogy hatékonyabb tájékoztatást lehessen nyújtani az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok éghajlati hatásairól.

(8)A fluortartalmú anyagok szándékos kibocsátása, amennyiben jogellenes, e rendelet súlyos megsértésének minősül, és kifejezetten be kell tiltani; a berendezések üzemeltetőit és gyártóit kötelezni kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az ilyen anyagok szivárgását, többek között a legrelevánsabb berendezések szivárgásvizsgálata révén.

(9)Tekintettel arra, hogy egyes fluorozott vegyületek gyártási folyamata további fluortartalmú üvegházhatású gázok melléktermékként történő jelentős kibocsátását eredményezheti, a melléktermékekből származó kibocsátásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalának feltételeként meg kell semmisíteni vagy későbbi felhasználás céljából vissza kell nyerni. A gyártók és importőrök számára elő kell írni, hogy dokumentálják a trifluor-metán gyártási folyamat során történő kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott intézkedéseket.

(10)A fluorozott anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében rendelkezéseket kell megállapítani az anyagoknak a termékekből és berendezésekből történő visszanyerésére és az ilyen anyagok szivárgásának megelőzésére vonatkozóan. A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habokat a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően kell kezelni. 30 A kibocsátáscsökkentés maximalizálása érdekében a visszanyerési kötelezettségeket ki kell terjeszteni az épülettulajdonosokra és az építési vállalkozókra is, amikor bizonyos habokat eltávolítanak az épületekből.

(11)Az éghajlatra hatást nem gyakorló vagy csak kisebb hatást gyakorló, mérgező, tűzveszélyes vagy nagynyomású anyagok használatával járó technológiák alkalmazásának ösztönzése érdekében a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző természetes személyek képzésének ki kell terjednie a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát helyettesítő vagy csökkentő technológiákra, ezen belül az energiahatékonysági szempontokkal, valamint az alkalmazandó szabályozással és műszaki szabványokkal kapcsolatos információkra. Felül kell vizsgálni vagy ki kell igazítani az 517/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a nemzeti szakképzési rendszerekbe integrálható képesítési és képzési programokat, lehetővé téve a technikusok számára az alternatív technológiák biztonságos kezelését.

(12)A kén-hexafluorid – a legismertebb éghajlatkárosító anyag – konkrét felhasználására vonatkozó jelenlegi tilalmakat fenn kell tartani, és az energiaelosztás kritikus ágazatában történő felhasználásra vonatkozó további korlátozásokkal kell kiegészíteni.

(13)Amennyiben bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre, meg kell tiltani az olyan új hűtő-, légkondicionáló és tűzvédelmi berendezések forgalomba hozatalát, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyek ilyen gázokkal működnek. Amennyiben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók, vagy ha ezen alternatívák használata aránytalan költségekkel járna, a Bizottság korlátozott időre mentességet engedélyezhet az ilyen termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében.

(14)A hűtő- és légkondicionáló berendezések működése által az éghajlatra gyakorolt közvetett hatások csökkentése érdekében a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 alapján elfogadott vonatkozó végrehajtási intézkedésekben az ilyen berendezések maximális energiafogyasztását továbbra is olyan indoknak kell tekinteni, amely alapján bizonyos típusú berendezéseket mentesülhetnek a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatának tilalma alól.

(15)Az ózonkárosító anyagok nem újratölthető tartályait be kell tiltani, tekintettel arra, hogy a hűtőközegből egy bizonyos mennyiség kiürítéskor elkerülhetetlenül ezekben a tartályokban marad, majd a légkörbe kerül. E tekintetben e rendeletnek meg kell tiltania behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi szállításukat vagy forgalmazásukat, felhasználásukat, kivéve laboratóriumi és analitikai felhasználásukat, valamint kivitelüket.

(16)A forgalombahozatali tilalmak és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékekre és berendezésekre vonatkozó korlátozások érvényesítésének megkönnyítése érdekében – ideértve a tartályokban történő forgalomba hozatalt is – fontos meghatározni az említett árukra vonatkozó szükséges címkézési követelményeket.

(17)A jegyzőkönyv végrehajtása érdekében, beleértve a HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentését is, a Bizottságnak továbbra is ki kell osztania a kvótákat az egyes gyártók és importőrök között a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozóan, biztosítva, hogy ne lépjék túl az engedélyezett és a jegyzőkönyv szerinti általános mennyiségi korlátot. Annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentése ne szenvedjen csorbát, a berendezésekbe töltött HFC-ket továbbra is be kell számítani a kvótarendszerbe.

(18)A referenciaértékek számítása és az egyes gyártóknak és importőröknek szánt kvóták kiosztása kezdetben az általuk bejelentett, a 2009 és 2012 közötti referencia-időszakban forgalomba hozott HFC-k mennyiségén alapult. Annak érdekében azonban, hogy a vállalkozásokat ne zárják ki a piacra lépésből vagy tevékenységük kiterjesztéséből, a teljes maximális mennyiség egy kisebb részét fenn kell tartani azon importőrök és gyártók számára, amelyek korábban nem hoztak forgalomba HFC-ket, valamint azon importőrök és gyártók számára, amelyek referenciaértékkel rendelkeznek, és növelni kívánják a kiosztott kvótájukat.

(19)A Bizottságnak a referenciaértékek és a kvóták háromévenkénti újraszámításával biztosítania kell, hogy a vállalkozások az elmúlt években az általuk forgalomba hozott átlagos mennyiségek alapján folytathassák tevékenységüket, beleértve azokat a vállalkozásokat is, amelyek korábban nem rendelkeztek referenciaértékkel.

(20)Figyelembe véve a kiosztott kvóta piaci értékét, helyénvaló a kiosztásra vonatkozó árat megszabni. Ezzel elkerülhető a piac további széttagoltsága azon vállalkozások kárára, amelyeknek szükségük van a HFC-ellátásra, és amelyek a hanyatló piacon már most is függnek a HFC-kereskedelemtől. Feltételezhetően azok a vállalkozások, amelyek úgy döntenek, hogy nem igényelnek és nem fizetnek olyan kvótát, amelyre a referenciaértékek kiszámítását megelőző év(ek)ben jogosultak lennének, úgy döntöttek, hogy elhagyják a piacot, és így nem kapnak új referenciaértéket.  A bevételt az igazgatási költségek fedezésére kell felhasználni.

(21)Annak érdekében, hogy az ömlesztett fluorozott szénhidrogének piaca rugalmas maradjon, lehetővé kell tenni, hogy a referenciaértékben részesülő vállalkozások kvótáit át lehessen ruházni más uniós gyártókra vagy importőrökre, illetve az Unióban egyedüli képviselő által képviselt más gyártókra vagy importőrökre.

(22)A Bizottságnak létre kell hoznia és működtetnie kell egy központi, úgynevezett F-gáz-portált, amely kezeli a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó kvótákat, az érintett vállalkozások nyilvántartásba vételét, valamint az összes forgalomba hozott anyagra és berendezésre vonatkozó jelentéstételt, különösen akkor, ha a berendezést előzőleg olyan HFC-kkel töltötték fel, amelyeket a töltést megelőzően nem hoztak forgalomba. Annak biztosítására, hogy csak valódi gazdasági szereplők regisztráljanak az F-gázok portálján, egyedi feltételeket kell megállapítani. Az F-gázok portálján való érvényes regisztrációnak engedélyt kell képeznie, amely a jegyzőkönyv értelmében alapvető követelmény a kereskedelem nyomon követése és az e téren folytatott illegális tevékenységek megelőzése tekintetében.

(23)A szállítás szintjén végzett automatikus, valós idejű vámellenőrzések, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok valamennyi szállítmányára, valamint a vámhatóságoknak bemutatott érintett termékekre és berendezésekre vonatkozó információk elektronikus cseréjének és tárolásának biztosítása érdekében az F-gázok portálját össze kell kapcsolni az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai uniós egyablakos vámügyi környezettel [a teljes hivatkozást az említett rendelet elfogadását követően kell beilleszteni] 32 .

(24)E rendelet hatékonyságának nyomon követése érdekében a beszámolási kötelezettségek hatályát más olyan fluortartalmú anyagokra is ki kell terjeszteni, amelyek jelentős globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, vagy amelyek valószínűleg felváltják a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát. Ugyanezen okból be kell jelenteni a fluortartalmú üvegházhatású gázok megsemmisítését és a termékekben és berendezésekben található ilyen gázok Unióba történő behozatalát is. De minimis küszöbértékeket kell megállapítani az adminisztratív terhek aránytalanságának elkerülése érdekében, különösen a kis- és közép-, valamint a mikrovállalkozások esetében, amennyiben ez nem eredményezi a jegyzőkönyvben foglaltak be nem tartását.

(25)Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős mennyiségű anyagra vonatkozó jelentések pontosak legyenek, és hogy az előtöltött berendezésekben található HFC-mennyiségeket az uniós kvótarendszer keretében lehessen elszámolni, harmadik fél általi ellenőrzést kell előírni.

(26)A kibocsátásokkal kapcsolatos jelentések minőségének biztosítása szempontjából lényeges, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentésére következetes, magas színvonalú adatok felhasználásával kerüljön sor az Éghajlatváltozási Keretegyezmény keretében. A fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételi rendszerek tagállamok általi létrehozása biztosítaná a koherenciát az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 33 . A fluortartalmú üvegházhatású gázok berendezésekből származó szivárgására vonatkozóan a vállalatok által az e rendelet szerint gyűjtött adatok jelentősen javíthatnák az említett kibocsátásjelentési rendszereket. Ily módon a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében várhatóan jobb becslések állnának rendelkezésre az üvegházhatást okozó gázok országos jegyzékében.

(27)A vámellenőrzések megkönnyítése érdekében fontos meghatározni az e rendelet hatálya alá tartozó gázok és termékek behozatala és kivitele esetén a vámhatóságoknak benyújtandó információkat, továbbá az ezen anyagok, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések behozatalára és kivitelére vonatkozó tilalmak és korlátozások végrehajtása során a vámhatóságokra háruló feladatokat.

(28)A tagállamok illetékes hatóságainak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük – beleértve az elkobzást és a lefoglalást is – annak érdekében, hogy megakadályozzák az e rendelet hatálya alá tartozó gázok és termékek Unióba való jogellenes bejutását vagy az Unióból való jogellenes kijutását. Az e rendelet hatálya alá tartozó, illegálisan behozott termékek újrakivitelét minden esetben meg kell tiltani.

(29)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzéseket végző vámhatóságok – például a rendelkezésükre bocsátott képzések révén – megfelelő erőforrásokkal és ismeretekkel rendelkezzenek, és megfelelő eszközök birtokában legyenek az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális kereskedelme eseteinek kezeléséhez. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a vámhivatalokat, amelyek teljesítik az említett feltételeket, és amelyek ezért felhatalmazást kapnak arra, hogy vámellenőrzéseket végezzenek a behozatal, a kivitel és az árutovábbítás esetében.

(30)Az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi illetékes hatóság, nevezetesen a vámhatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok, a környezetvédelmi hatóságok és az ellenőrzési feladatokat ellátó más illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere rendkívül fontos e rendelet megsértése, különösen az illegális kereskedelem kezelése szempontjából. A vámügyi kockázatokkal kapcsolatos információk cseréjének bizalmas jellege miatt erre a célra a vámügyi kockázatkezelési rendszert kell használni.

(31)Az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtása során, valamint az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés és megfelelő információcsere előmozdítása érdekében a megfelelőségi ellenőrzések és a fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelme esetén a Bizottságot az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) kell segítenie. Az OLAF-nak minden olyan információhoz hozzá kell férnie, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(32)2028-tól meg kell tiltani a HFC-k, valamint a HFC-ket tartalmazó vagy e gázokkal működő termékek és berendezések olyan államból való behozatalát, illetve olyan államból való kivitelét, amely nem részese a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyvben 2033-tól előirányzott párhuzamos tilalmat így továbbfejlesztették annak biztosítására, hogy a kigali módosításban foglalt globális HFC-csökkentési intézkedések a lehető leghamarabb biztosítsák az éghajlatra gyakorolni kívánt előnyöket.

(33)A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell ezek végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(34)Olyan szintű és típusú adminisztratív szankciókról is rendelkezni kell, amelyek valóban visszatartják e rendeletek megsértését.

(35)E rendelet súlyos megsértése esetén a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban büntetőjogi eljárást is kell indítani. 34

(36)A tagállamok illetékes hatóságainak – beleértve a környezetvédelmi, piacfelügyeleti és vámhatóságokat is – kockázatalapú megközelítést alkalmazva ellenőrzéseket kell végezniük az e rendelet valamennyi rendelkezésének való megfelelés biztosítása érdekében. Erre a megközelítésre azért van szükség, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelme vagy jogellenes kibocsátása tekintetében a legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységekre lehessen összpontosítani. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak ellenőrzéseket kell végezniük, ha bizonyíték vagy egyéb releváns információ birtokába jutnak a meg nem felelés lehetséges eseteire vonatkozóan. Adott esetben és a lehetőségekhez mérten ezeket az információkat közölni kell a vámhatóságokkal annak érdekében, hogy a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkével összhangban az ellenőrzéseket megelőzően kockázatelemzést lehessen végezni 35 . Fontos biztosítani, hogy a szankciók kiszabásának nyomon követéséért felelős illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak arról, ha más illetékes hatóságok e rendelet megsértésének eseteit állapítják meg.

(37)A visszaélést bejelentő személyek új információkat hozhatnak az illetékes hatóságok tudomására, amelyek segíthetik az illetékes hatóságokat e rendelet megsértésének felderítésében, és lehetővé tehetik számukra szankciók kiszabását. Biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a visszaélést bejelentő személyek számára, hogy felhívják az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésére, valamint hogy megvédjék a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól. E célból e rendeletben elő kell írni, hogy e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 alkalmazandó.

(38)A jogbiztonság fokozása érdekében az (EU) 2019/1937 irányelvnek az e rendelet megsértésének bejelentéseire és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére való, e rendelet szerinti alkalmazhatóságát az (EU) 2019/1937 irányelvnek tükröznie kell. Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy ez a módosítás tükröződjön az irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedésekben, bár sem a tagállami átültető intézkedések módosítása, sem kiigazítása nem feltétele annak, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazható legyen e rendelet megsértésének bejelentésére és a bejelentő személyek védelmére.

(39)E rendelet végrehajtása során a Bizottságnak létre kell hoznia egy úgynevezett konzultációs fórumot, amely biztosítja a tagállamok és a civil társadalom, köztük a környezetvédelmi szervezetek, a gyártók, a gazdasági szereplők és a tanúsított személyek képviselőinek kiegyensúlyozott részvételét.

(40)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a trifluor-metán más fluortartalmú anyagok gyártása során történő megsemmisítésére vagy visszanyerésére vonatkozó bizonyítékok tekintetében; a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmények tekintetében; a nyilvántartások formátuma, létrehozása és karbantartása tekintetében; a képesítési programokra és képzési tanúsítványokra vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében; a képesítési és képzési programok bejelentésének formátuma tekintetében; a forgalombahozatali tilalom hatálya alá tartozó termékekre és berendezésekre vonatkozó mentességek tekintetében; a címkék formátuma tekintetében; a HFC-gyártók gyártási jogainak meghatározása tekintetében; a HFC-k meghatározott alkalmazásokban, illetve bizonyos termékkategóriákban vagy berendezésekben való felhasználása esetében alkalmazandó, a kvótára vonatkozó követelmény alóli mentességek tekintetében; a gyártók és importőrök számára a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek meghatározása tekintetében; az esedékes összeg kifizetésének módozatai és részletes szabályai tekintetében; az előtöltött berendezések megfelelőségi nyilatkozatának és hitelesítésének, valamint a hitelesítők akkreditálásának részletes szabályai tekintetében; a nyilvántartás zökkenőmentes működése tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanyokkal folytatott kereskedelem engedélyezése tekintetében; a jelentések hitelesítésének és a hitelesítők akkreditációjának részletei, valamint a jelentések benyújtási formátuma tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. 37

(41)E rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon termékek és berendezések listájának összeállítása és az alkalmazandó technológiák meghatározása tekintetében, amelyek esetében a gázok visszanyerése vagy megsemmisítése műszakilag és gazdaságilag megvalósítható; a címkézési követelmények tekintetében; a HFC-k kvótakövetelmények alóli, a jegyzőkönyvben részes felek határozataival összhangban történő kizárása tekintetében; a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztásának mechanizmusa tekintetében; az átmeneti megőrzés és vámeljárás alá vont az anyagok, valamint termékek és berendezések nyomon követésére vonatkozó kiegészítő intézkedések tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanytól importált, illetve jogalanyhoz exportált termékek és berendezések szabad forgalomba bocsátására vonatkozó szabályok tekintetében; a listában szereplő anyagok globális felmelegedési potenciáljának aktualizálása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor 38 . A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(42)Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése tekintetében való védelmét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 , az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi kezelése tekintetében való védelmét pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 szabályozza, különös tekintettel a titoktartásra és az adatkezelés biztonságára vonatkozó követelményekre, a személyes adatok Bizottság általi, a tagállamok részére történő továbbítására, az adatkezelés jogszerűségére, valamint az érintettek tájékoztatásra, a személyes adatokhoz való hozzáférésre és azok helyesbítésére vonatkozó jogaira.

(43)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki [véleménynyilvánítás időpontja]-án/-én véleményt nyilvánított.

(44)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a megoldani kívánt környezeti probléma határokon átnyúló jellege és e rendelet Unión belüli és a külkereskedelemre gyakorolt hatásai miatt e célok hatékonyabban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)Az 517/2014/EU rendelet számos tekintetben módosításra szorul. Az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani.

(46)Tekintettel az e rendeletben meghatározott éves kvótakiosztási és jelentéstételi folyamatra, helyénvaló, hogy ez a rendelet [Kiadóhivatal: kérjük az e rendelet hatálybalépésének évét követő év beillesztését] január 1-jétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet:

a)szabályokat állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszaszorítására, felhasználására, visszanyerésére és megsemmisítésére, valamint a kapcsolódó kísérő intézkedésekre vonatkozóan, és elősegíti az alternatív anyagok biztonságos használatát;

b)feltételeket ír elő a fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő meghatározott termékek és berendezések behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, továbbszállítására és felhasználására vonatkozóan;

c)feltételeket állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok különleges felhasználásait illetően;

d)mennyiségi korlátokat határoz meg a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára;

e)jelentéstételre vonatkozó szabályokat állapít meg.

2. cikk

Hatály

(1)Ezt a rendeletet az I., II. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy önmagukban vagy keverékekben vannak-e jelen.

(2)Ez a rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire is alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.„globális felmelegedési potenciál” vagy „GWP”: az üvegházhatású gázok éghajlat-felmelegedést okozó, szén-dioxidhoz („CO2”) viszonyított potenciálja, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy egy üvegházhatású gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját – eltérő rendelkezés hiányában – viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához, az I., II., III. és VI. mellékletben foglaltaknak megfelelően, keverékek esetében pedig a VI. melléklettel összhangban kiszámítva;

2.„keverék”: két vagy több olyan anyagból álló folyadék, amelyek közül legalább az egyik az I., II. vagy a III. mellékletben felsorolt anyag;

3.„tonna CO2-egyenérték”: az üvegházhatású gázok mennyisége, az üvegházhatású gázok metrikus tonnában megadott tömegének és globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;

4.„fluorozott szénhidrogének vagy HFC-k”: az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

5.„üzemeltető”: az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések műszaki működése felett tényleges hatáskört gyakorló vállalkozás vagy a tulajdonos, amennyiben valamely tagállam meghatározott esetekben az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként jelöli ki;

6.„forgalomba hozatal”: egy másik személy számára első alkalommal, ellenérték fejében vagy ingyenesen az Unióban történő szabad forgalomba bocsátás, valamint az előállított anyagok felhasználása vagy a saját használatra gyártott termékek vagy berendezések felhasználása;

7.„behozatal”: az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok, termékek és berendezések beléptetése az Unió vámterületére, amennyiben a terület az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1987. évi montreali jegyzőkönyv megerősítésének hatálya alá tartozik, beleértve az átmeneti megőrzést és a 952/2013/EU rendelet 201. és 210. cikkében említett vámeljárásokat;

8.„kivitel”: anyagoknak, termékeknek és berendezéseknek az Unió vámterületéről való kiléptetése, amennyiben a terület az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. évi montreali jegyzőkönyv megerősítésének hatálya alá tartozik;

9.„hermetikusan zárt berendezés”: olyan berendezés, amelyben a gyártó telephelyén a gyártási folyamat során az összes fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkatrészt hegesztéssel, keményforrasztással vagy hasonló tartós csatlakozással gáztömörré teszik; ez utóbbi csatlakozás magában foglalhatja a megfelelő javítást vagy ártalmatlanítást lehetővé tevő zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat;

10.„tartály”: olyan termék, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek;

11.„visszanyerés” termékekből – ideértve a tartályokat is – és berendezésekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok összegyűjtése és tárolása a termékek vagy berendezések karbantartása vagy szervizelése során, illetve azok ártalmatlanítását megelőzően;

12.„újrahasznosítás”: visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az alapvető tisztítást – ezen belül szűrést és szárítást – követő újrafelhasználása;

13.„regenerálás”: visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gáz oly módon való újrafeldolgozása, hogy a tervezett felhasználásra tekintettel a gáz ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezzen a teljesítményszintet illetően, mint egy gyári új anyag;

14.„ártalmatlanítás”: az a folyamat, amelynek során a fluortartalmú üvegházhatású gázokat teljesen vagy a lehetséges mértékben állandó jelleggel átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely nem fluortartalmú üvegházhatású gáz;

15.„leszerelés”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termék vagy berendezés üzemből vagy használatból való kivonása, beleértve a létesítmény végleges leállítását is;

16.„javítás”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett, károsodott vagy szivárgó olyan termékek vagy berendezések helyreállítása, amelyek egy része tartalmaz ilyen gázokat, vagy e célra tervezték;

17.„telepítés”: fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, vagy e célra tervezett berendezések két vagy több alkatrészének vagy hűtőkörének összeszerelése az adott rendszer leendő használati helyén történő felállítása céljából, amely azzal jár, hogy a rendszer gázszállító vezetékeinek összeszereléséből egy teljes hűtőkört alakítanak ki;

18.„karbantartás vagy szervizelés”: az e rendelet 8. cikke szerinti visszanyerés és a 4. cikk, valamint a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti szivárgásvizsgálat kivételével minden olyan tevékenység, amely fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó vagy e célra tervezett hűtőkör kinyitásával jár, tekintettel a rendszer fluortartalmú üvegházhatású gázzal való feltöltésére, a hűtőkör vagy a berendezés egy vagy több alkatrészének eltávolítására, illetve ezek újbóli összeszerelésére, valamint a szivárgás megszüntetésére;

19.„gyári új anyagok”: korábban nem használt anyagok;

20.„helyhez kötött”: működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban, ideértve a hordozható beltéri légkondicionáló berendezéseket is;

21.„mobil”: működés közben szokásos körülmények között mozgásban van;

22.„egykomponensű hab”: egyterű aeroszoladagolóban, szabad vagy részben kötött, folyékony halmazállapotban tárolt habvegyület, amely az adagolóból való távozásakor kitágul és megszilárdul;

23.„hűtőkamion”: elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjármű;

24.„hűtőpótkocsi”: kamion vagy vontató általi vontatásra, elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt jármű;

25.„szivárgásészlelő rendszer”: fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását jelző, mechanikus, elektromos vagy elektronikus kalibrált készülék, amely szivárgás észlelésekor riasztja az üzemeltetőt;

26.„vállalkozás”: az e rendeletben említett tevékenységet végző természetes vagy jogi személy;

27.„alapanyag”: olyan, az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

28.„kereskedelmi célú felhasználás”: termékeknek a kiskereskedelemben és az élelmiszer-ellátó helyeken a végfelhasználó számára való értékesítés céljából történő tárolása, bemutatása vagy kiadása;

29.„tűzvédelmi berendezés”: tűzmegelőzési és tűzelfojtási alkalmazásokban használt berendezések és rendszerek, ideértve a tűzoltó készülékeket is;

30.„szerves Rankine-ciklus”: anyagokat kondenzált formában tartalmazó körfolyamat, amely a hőforrásból származó hőt villamos energiává vagy mozgási energiává alakítja;

31.„katonai felszerelés”: kifejezetten katonai célokra szánt, a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges fegyverek, lőszerek és hadianyagok;

32.„elektromos kapcsolóberendezés”: minden olyan kapcsolókészülék, illetve annak vezérlő-, mérő-, védő- és szabályozóberendezéssel ellátott szerelvénye, a hozzá tartozó csatlakozókkal, tartozékokkal, készülékházzal és tartószerkezetekkel együtt, amely villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és átalakítására szolgál;

33.„csoportaggregátos központi hűtőrendszerek”: kettő, vagy annál több párhuzamosan üzemeltetett kompresszorból álló rendszer, amelyek egy vagy több közös kondenzátorhoz és több hűtőberendezéshez, például bemutatóvitrinekhez, hűtőszekrényekhez, mélyhűtőkhöz vagy hűtött raktárhelyiségekhez csatlakoznak;

34.„kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőköre”: olyan közvetett, közepes hőmérsékletű rendszerek felső fokozatú hűtőköre, amelyben kettő, vagy annál több különálló hűtőkör kombinációjának sorba kapcsolása révén a felső fokozatú hűtőkör elnyeli az alsó fokozatú közepes hőmérsékletű hűtőkörből származó kondenzátorhőt;

35.„felhasználás”: a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása termékek vagy berendezések gyártása, karbantartása vagy szervizelése során, beleértve az újratöltést is, vagy más, e rendeletben említett tevékenységek során;

36.„az Unión belüli letelepedés”: természetes személy esetében az Unión belüli szokásos tartózkodási hely, jogi személy esetében a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 32. pontjában említett állandó üzleti telephely az Unióban.

II. FEJEZET

VISSZASZORÍTÁS

4. cikk

A kibocsátások megelőzése

(1)Tilos fluortartalmú üvegházhatású gázokat szándékosan a légkörbe kibocsátani, amennyiben a kibocsátás a rendeltetésszerű használat szempontjából műszakilag nem indokolt.

(2)Az I. vagy II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések és létesítmények üzemeltetői és gyártói, valamint a szállítás vagy tárolás során ilyen berendezést birtokló vállalkozások minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen gázok nem szándékos kibocsátását. Az üzemeltetőknek minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést meg kell tenniük a gázok szivárgásának minimálisra csökkentése érdekében.

(3)Az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok előállítása, tárolása, szállítása, valamint egyik tartályból vagy rendszerből egy másikba, illetve berendezésbe vagy létesítménybe történő átszállítása során a vállalkozásnak minden szükséges óvintézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető legnagyobb mértékben korlátozza. Ez a bekezdés akkor is alkalmazandó, ha az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat melléktermékként állítják elő.

(4)Az I. vagy II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának észlelése esetén az üzemeltetők, a berendezések és létesítmények gyártói, valamint a berendezést birtokló vállalkozások a szállítás vagy tárolás során biztosítják a berendezés vagy létesítmény indokolatlan késedelem nélküli javítását.

Amennyiben a berendezést az 5. cikk (1) bekezdése szerinti szivárgásvizsgálatnak vetik alá, és a berendezés szivárgását kijavították, az üzemeltetők biztosítják, hogy a berendezést a javítást követő egy hónapon belül egy, a 10. cikknek megfelelően tanúsított természetes személy ellenőrizze a javítás hatékonysága tekintetében.

(5)A 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül tilos a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatala, kivéve, ha a gyártók vagy importőrök a forgalomba hozatal időpontjában bizonyítékot szolgáltatnak az illetékes hatóságnak arról, hogy a gyártási folyamat során – beleértve az előállításhoz szükséges alapanyagok gyártását is – melléktermékként előállított trifluor-metánt az elérhető legjobb technológia alkalmazásával megsemmisítették vagy későbbi felhasználás céljából visszanyerték.

E bizonyíték szolgáltatása céljából az importőrök és a gyártók megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki, és csatolják a gyártóüzemre, valamint a trifluor-metán kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó alátámasztó dokumentációt. A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az igazoló dokumentumot a forgalomba hozatalt követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és igazoló dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.

(6)A 10. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett feladatokat ellátó természetes személyeknek rendelkezniük kell a 10. cikk szerinti tanúsítvánnyal, és óvintézkedéseket kell tenniük az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

Az 5. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy leszerelését végző vállalkozásoknak rendelkezniük kell a 10. cikk szerinti tanúsítvánnyal, és óvintézkedéseket kell tenniük az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

5. cikk

Szivárgásvizsgálat

(1)Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 1 kg-ot nem hab formában tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról.

Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértékben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt 2 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hermetikusan zárt berendezéseken nem kell szivárgásvizsgálatot végezni, feltéve, hogy a berendezés hermetikusan lezártként van felcímkézve, és a csatlakoztatott alkatrészek igazolt szivárgási mértéke a legnagyobb megengedett nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomáson kevesebb, mint évi 3 gramm.

Az elektromos kapcsolóberendezéseket nem kell alávetni szivárgásvizsgálatnak, amennyiben megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:

a)az igazolt szivárgás mértéke a gyártó műszaki specifikációjában foglaltak szerint kevesebb, mint évi 0,1 %, és ennek megfelelő a címkézés is;

b)nyomást és sűrűséget ellenőrző eszközzel vannak felszerelve;

c)6 kg-nál kevesebb, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.

(2)Az (1) bekezdés az I. mellékletben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)helyhez kötött hűtőberendezések;

b)helyhez kötött légkondicionáló berendezések;

c)helyhez kötött hőszivattyúk;

d)helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e)hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységei;

f)szerves Rankine-ciklusok;

g)elektromos kapcsolóberendezések.

Az első albekezdés a)–f) pontjában említett berendezések esetében az ellenőrzéseket a 10. cikkben előírt szabályokkal összhangban képesítéssel rendelkező természetes személy végzi.

(3)Az (1) bekezdésben említett szivárgásvizsgálatokat az alábbiakban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

a)az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 50 tonna CO2-egyenértéknél kisebb mennyiségben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 10 kg-nál kisebb mennyiségben tartalmazó berendezések esetében: legalább 12 havonta; vagy ha szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 24 havonta;

b)az olyan berendezések esetében, amelyek az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 50 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 10–100 kg mennyiségben tartalmazzák: legalább hathavonta, illetve ha szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 12 havonta;

c)az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat 100 kg-ot meghaladó mennyiségben tartalmazó berendezések esetében: legalább háromhavonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább hathavonta.

(4)Az (1) bekezdésben meghatározott, a (2) bekezdés d) pontjában említett tűzvédelmi berendezésekre vonatkozó kötelezettségek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi két feltétel teljesül:

a)az ISO 14520 vagy az EN 15004 szabvány szerinti ellenőrzési rend működik; és

b)a tűzvédelmi berendezést a (3) bekezdésben előírt gyakorisággal ellenőrzik.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (2) bekezdésben említett minden berendezéstípus esetében az (1) bekezdéssel összhangban elvégzendő szivárgásvizsgálatokra vonatkozó követelményeket, és azonosíthatja a berendezések legnagyobb valószínűséggel szivárgó alkatrészeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Szivárgásészlelő rendszerek

(1)Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(2)Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában felsorolt, 2017. január 1-jétől telepített berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(3)Az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó, az 5. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább tizenkét havonta ellenőrizzék.

(4)A (2) bekezdés hatálya alá tartozó, az 5. cikk (2) bekezdésének g) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőnek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább hatévente ellenőrizzék.

7. cikk

Nyilvántartások vezetése

(1)Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a szivárgás szempontjából megvizsgálandó berendezések üzemeltetőinek mindegyik ilyen berendezésre vonatkozóan nyilvántartást kell létrehozniuk és vezetniük, amely tartalmazza a következő adatokat:

a)a telepített gázok mennyisége és típusa;

b)a telepítés, karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott gázok mennyisége;

c)a gázok mennyiségeit újrahasznosították vagy regenerálták-e, feltüntetve az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény nevét és uniós címét és adott esetben a képesítési igazolás számát is;

d)a visszanyert gázok mennyisége;

e)a berendezés üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását és adott esetben javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozás azonosító adatai, adott esetben a képesítési igazolás számát is beleértve;

f)az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint elvégzett ellenőrzések időpontjai és eredményei, valamint a szivárgás elhárításának időpontjai és eredményei;

g)a berendezés használaton kívül helyezése esetén a gázok visszanyerésére és ártalmatlanítására tett intézkedések.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nem szerepel az illetékes tagállami hatóságok által létrehozott adatbázisban, a következő szabályok alkalmazandók:

a)az (1) bekezdésben említett üzemeltetőknek legalább öt évig meg kell őrizniük az említett bekezdésben említett nyilvántartást;

b)az üzemeltetők számára az (1) bekezdés e) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük a nyilvántartás egy példányát.

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3)A 11. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak nyilvántartást kell létrehozniuk az említett fluortartalmú üvegházhatású gázok vásárlóival kapcsolatos lényeges adatokról, amely tartalmazza a következő információkat:

a)a vásárlók képesítési igazolásának azonosító száma;

b)az általuk vásárolt gázok mennyisége.

A gázokat szolgáltató vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az ilyen nyilvántartást.

Az említett gázokat szolgáltató vállalkozásoknak a nyilvántartást kérésre az érintett tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) és (3) bekezdésben említett nyilvántartás formátumát, valamint létrehozásának és vezetésének módját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Visszanyerés és megsemmisítés

(1)Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött berendezések és hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységei üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából gondoskodniuk kell arról, hogy e gázok visszanyerését olyan természetes személyek végezzék, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.

Ez a kötelezettség az alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a)a helyhez kötött hűtő-, a helyhez kötött légkondicionáló és a helyhez kötött hőszivattyú-berendezések hűtőköre;

b)a hűtőkamionok vagy -pótkocsik hűtőegységeinek hűtőköre;

c)fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések;

d)helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e)helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések.

(2)Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázok csak akkor használhatók fel töltő- vagy utántöltő berendezésekben, ha a gázt visszanyerték vagy regenerálták.

(3)Az a vállalkozás, amely az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó tartályt használ, közvetlenül a tartály ártalmatlanítása előtt intézkedik a maradékgázok visszanyeréséről azok újrahasznosításának, regenerálásának vagy megsemmisítésének biztosítása érdekében.

(4)2024. január 1-jétől az épülettulajdonosoknak és az építési vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat hab formában tartalmazó fémfalú panelek eltávolításával járó renoválási, felújítási vagy bontási tevékenységek során a kibocsátásokat a lehető legnagyobb mértékben el lehessen kerülni a habok és a bennük lévő gázok újrafelhasználás vagy megsemmisítés céljából történő visszanyerésével. A visszanyerést megfelelően képesített természetes személyeknek kell végezniük.

(5)2024. január 1-jétől az épülettulajdonosoknak és az építési vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az üregekbe vagy beépített szerkezetekbe szerelt rétegelt lemezekben lévő, az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok eltávolításával járó renoválási, felújítási vagy bontási tevékenységek során a kibocsátásokat a lehető legnagyobb mértékben el lehessen kerülni a habok és a bennük lévő gázok újrafelhasználás vagy megsemmisítés céljából történő visszanyerésével. A visszanyerést megfelelően képesített természetes személyeknek kell végezniük.

Amennyiben az első albekezdésben említett habok visszanyerése műszakilag nem valósítható meg, az épület tulajdonosának vagy az építési vállalkozónak olyan dokumentációt kell készítenie, amely bizonyítja, hogy a konkrét esetben a visszanyerés nem kivitelezhető. Az ilyen dokumentációt öt évig meg kell őrizni, és kérésre a tagállam illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. 

(6)Az (1), (6) és (7) bekezdésben szereplő, de az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések üzemeltetői gondoskodnak a gázok visszanyeréséről, kivéve, ha megállapítható, hogy az műszakilag nem kivitelezhető vagy aránytalan költségekkel jár. Az üzemeltetők biztosítják, hogy a visszanyerést megfelelően képzett természetes személyek végezzék annak érdekében, hogy a gázokat újrafeldolgozzák, regenerálják vagy megsemmisítsék, vagy gondoskodnak a gázok előzetes visszanyerés nélküli megsemmisítéséről.

Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 hatályán kívül eső közúti járművek légkondicionáló berendezéseiből történő visszanyerését megfelelően képzett természetes személyeknek kell végezniük.

Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből való visszanyerése tekintetében csak a 10. cikk (2) bekezdése szerinti képzési tanúsítvánnyal rendelkező természetes személyek minősülnek megfelelő képesítésűnek.

(7)Az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó termékek csak az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. évi montreali jegyzőkönyv („jegyzőkönyv”) részes felei által jóváhagyott technológiákkal vagy olyan, még nem jóváhagyott, de környezetvédelmi szempontból egyenértékű technológiákkal ártalmatlaníthatók, amelyek megfelelnek a hulladékokról szóló uniós és nemzeti jogszabályoknak, valamint az ilyen jogszabályok szerinti további követelményeknek.

Más fluortartalmú üvegházhatású gázokat, amelyekre vonatkozóan nem hagytak jóvá megsemmisítési technológiákat, csak a környezetvédelmi szempontból legelfogadhatóbb, túlzott költségekkel nem járó megsemmisítési technológiával szabad megsemmisíteni, amely megfelel a hulladékra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak és az ilyen jogszabályok szerinti további követelményeknek.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését szolgáló termékek és berendezések jegyzékének összeállításával; az ilyen gázokat tartalmazó termékeknek és berendezéseknek a gázok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítését műszaki és gazdasági szempontból megvalósíthatónak kell tekinteni, meghatározva adott esetben az alkalmazandó technológiákat.

(9)A tagállamok előmozdítják az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, újrafeldolgozását, regenerálását és megsemmisítését.

9. cikk

Gyártói felelősségvállalási rendszerek

A hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok ösztönzik az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, valamint újrahasznosításával, regenerálásával és megsemmisítésével kapcsolatos gyártói felelősségvállalási rendszerek létrehozását.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a meghozott intézkedésekről.

10. cikk

Képesítés és képzés

(1)A tagállamok az (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki, beleértve az értékelési eljárásokat is, és biztosítják, hogy a gyakorlati készségekre és az elméleti ismeretekre vonatkozó képzés rendelkezésre álljon az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváival kapcsolatos alábbi feladatokat ellátó természetes személyek számára:

a)az 5. cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt berendezések üzembe helyezése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy leszerelése;

b)az 5. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában említett berendezések szivárgásvizsgálata az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

c)a 8. cikk (1) bekezdése szerinti visszanyerés.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően képzési programok álljanak rendelkezésre az I. mellékletben és a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből történő visszanyerését végző természetes személyek számára.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben előírt képesítési programoknak és képzésnek az alábbiakra kell kiterjednie:

a)alkalmazandó szabályok és műszaki előírások;

b)kibocsátásmegelőzés;

c)az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése;

d)a képesítési igazolásban foglalt típusú és méretű berendezések biztonságos kezelése; és

e)energiahatékonysági szempontok.

(4)Az (1) bekezdésben említett képesítési programok keretében kibocsátott képesítési igazolások feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen egy az (1), (3) és (5) bekezdés szerint létrehozott értékelés során.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a képesítési programokra és a képzési tanúsítványokra vonatkozó minimumkövetelményeket. E minimumkövetelményekben az (1) és a (2) bekezdésben említett minden egyes berendezéstípusra vonatkozóan meg kell határozni a szükséges gyakorlati készségeket és elméleti ismereteket – adott esetben a különféle tevékenységek szerint megkülönböztetve –, a képesítés, illetve képzés igazolására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a képesítési és a képzési igazolások kölcsönös elismerésének feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)A tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában szereplő, az I. mellékletben és a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy leszerelését végző vállalkozások számára az (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki, valamint más felek számára a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváira vonatkozóan szolgálnak információval.

(7)Az 517/2014/EU rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képesítési igazolások és képzési igazolások továbbra is érvényben maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően.

(8)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó] január 1-jéig értesítik a Bizottságot a képesítési és képzési programokról.

A tagállamok elismerik a más tagállamok által e cikkel összhangban kibocsátott képesítési igazolásokat és képzési igazolásokat. A tagállamok nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot amiatt, hogy a képesítési igazolást másik tagállamban állították ki.

(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (8) bekezdésben említett értesítés formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)Minden olyan vállalkozásnak, amely egy másik vállalkozást bíz meg az (1) bekezdésben említett valamely feladat elvégzésével, a szükséges észszerű lépések megtétele révén meg kell bizonyosodnia arról, hogy az általa megbízott vállalkozás rendelkezik az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges képesítési igazolásokkal.

(11)Amennyiben – lakosságának kis száma, és ebből eredően a fenti képzés és képesítés iránti alacsony igény miatt – a képesítés és képzés biztosítása tekintetében e cikkben foglalt kötelezettségek aránytalan terhet rónának valamely tagállamra, ennek az előírásnak a más tagállamokban kiállított képesítési igazolások elismerése révén is meg lehet felelni.

Az e bekezdést alkalmazó tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot.

(12)E cikk semmilyen tekintetben nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy további képesítési és képzési programokat hozzanak létre az (1) bekezdésben említett berendezésektől eltérő berendezések tekintetében.

III. FEJEZET

A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

11. cikk

A forgalomba hozatalra és az értékesítésre vonatkozó korlátozások

(1)Bizonyos, a IV. mellékletben felsorolt termékeket és berendezéseket és azok alkatrészeit – a katonai felszerelések kivételével – a mellékletben meghatározott időponttól kezdve tilos forgalomba hozni, adott esetben az e termékekben vagy berendezésekben található gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést alkalmazva.

Az első albekezdésben említett időpontot követően jogellenesen forgalomba hozott termékeket és berendezéseket utólag nem lehet felhasználni vagy szállítani, illetve nem lehet az Unión belül más személyek rendelkezésére bocsátani sem fizetés ellenében, sem ingyenesen, és exportálásukra is tilalom vonatkozik. Az ilyen termékek és berendezések csak a 8. cikk szerinti ártalmatlanítást megelőzően tárolhatók vagy szállíthatók későbbi ártalmatlanítás és gázvisszanyerés céljából.

A IV. mellékletben felsorolt egyes időpontoktól számított két év elteltével az első albekezdésben említett időpontot megelőzően jogszerűen forgalomba hozott termékeknek vagy berendezéseknek az Unióban egy másik fél részére fizetés ellenében vagy ingyenesen történő későbbi szállítása vagy hozzáférhetővé tétele csak akkor engedélyezhető, ha bizonyítást nyer, hogy a terméket vagy berendezést az adott időpontot megelőzően jogszerűen hozták forgalomba.

(2)Az (1) bekezdés első albekezdésében előírt tilalom nem vonatkozik az olyan berendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv értelmében elfogadott környezettudatos tervezési követelmények megállapítják, hogy – mivel üzemelésük során nagyobb energiahatékonyság érhető el – teljes életciklusukra számított, CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezéseké, amelyek megfelelnek a vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek.

(3)A IV. melléklet 1. pontjában meghatározott forgalombahozatali tilalom mellett tilos az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok nem újratölthető tartályainak üres, illetve teljesen vagy részben feltöltött állapotban való behozatala, forgalomba hozatala, későbbi szállítása, illetve az Unión belüli más személyek számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, felhasználása vagy kivitele. Az ilyen tartályokat csak későbbi ártalmatlanítás céljából szabad tárolni vagy szállítani. Ez a tilalom nem vonatkozik a laboratóriumi vagy analitikai felhasználásra szánt tartályokra.

A bekezdés a következőkre vonatkozik:

a)olyan tartályok, amelyeket nem lehet újratölteni anélkül, hogy erre a célra átalakítanák őket (nem újratölthetők); és

b) olyan tartályok, amelyek újratölthetők, de amelyeket úgy hoznak be vagy hoznak forgalomba, hogy nem rendelkeztek az újratöltés céljából történő visszajuttatásukról.

(4)Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet a IV. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések – beleértve azok részeit is – forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve ilyen gázokkal működnek, amennyiben bizonyított, hogy:

a)egy adott termék vagy berendezésdarab, vagy termékek vagy berendezések bizonyos kategóriái esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; vagy

b)a műszakilag életképes és biztonságos alternatívák alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)Csak azok a vállalkozások vásárolhatnak az I. mellékletben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat, amelyek rendelkeznek a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt képesítési igazolással vagy a 10. cikk (2) bekezdésében előírt képzési igazolással, vagy amelyek ilyen képesítési igazolással vagy képzési igazolással rendelkező személyeket alkalmaznak az ilyen gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő berendezések telepítése, szervizelése, karbantartása vagy javítása céljából az 5. cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjában és a 10. cikk (2) bekezdésében említettek szerint.

Ez a bekezdés nem akadályozza meg, hogy a képesítéssel nem rendelkező olyan vállalkozások, amelyek nem folytatnak ilyen tevékenységeket, összegyűjtsék vagy szállítsák az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat.

(6)Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött, nem hermetikusan zárt berendezések csak abban az esetben értékesíthetők a végfelhasználó számára, ha az igazolja, hogy a berendezések telepítését a 10. cikknek megfelelően képesített vállalkozás fogja elvégezni.

12. cikk

Címkézés, valamint a termék és a berendezés ismertetője

(1)Az alábbi, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy az I. és II. mellékletben felsorolt gázokkal működő termékek és berendezések csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelő címkézéssel vannak ellátva:

a)hűtőberendezések;

b)légkondicionáló berendezések;

c)hőszivattyúk;

d)tűzvédelmi berendezések;

e)elektromos kapcsolóberendezések;

f)fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó aeroszoladagolók, beleértve az adagolószelepes inhalátorokat is;

g)minden, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály;

h)fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek;

i)szerves Rankine-ciklusok.

(2)A 11. cikk (4) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket ennek megfelelően kell címkézni, annak feltüntetésével, hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.

(3)Az (1) bekezdésben előírt címkén a következőket kell feltüntetni:

a)annak jelzése, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz, illetve ilyen gázokkal működik;

b)az adott fluortartalmú üvegházhatású gázok elfogadott ipari megnevezése, vagy – ilyen megnevezés hiányában – kémiai neve;

c)2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegegységben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, illetve a fluortartalmú üvegházhatású gáz azon mennyisége, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja.

A címkén adott esetben fel kell tüntetni a következő információkat:

a)tájékoztatás arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat hermetikusan zárt berendezés tartalmazza;

b)tájékoztatás arról, hogy a gyártó műszaki specifikációja szerint egy adott elektromos kapcsolóberendezés igazolt szivárgási mértéke kevesebb, mint évi 0,1 %.

(4)Az (1) bekezdésben előírt címkének jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, és azt a következő helyek valamelyikén kell elhelyezni:

a)a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített csatlakozók mellett; vagy

b)a termék, illetve berendezés azon részén, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza.

A címkét azon tagállam hivatalos nyelvein kell feltüntetni, amelyben az árut forgalomba hozzák.

(5)Az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok és előre kevert poliolok csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok neve fel van tüntetve egy az elfogadott ipari megnevezést vagy – ilyen megnevezés hiányában – a kémiai nevet tartalmazó címkén. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a hab vagy az előre kevert poliol fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz. Keményhab lapok esetében ezt az információt jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni a lapokon.

(6)A regenerált vagy újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy az anyagot regenerálták, illetve újrahasznosították, és a címkén fel kell tüntetni a tételszámra, valamint az uniós regeneráló-, illetve újrahasznosító létesítmény nevére és címére vonatkozó információkat.

(7)Az I. mellékletben felsorolt és ártalmatlanítás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalmát kizárólag ártalmatlanítani lehet.

(8)Az I. mellékletben felsorolt és közvetlen kivitelre szánt fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag közvetlen kivitelre használható.

(9)Az I. mellékletben felsorolt és katonai felszerelésekben való felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(10)Az I. és II. mellékletben felsorolt és a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(11)Az I. mellékletben felsorolt és alapanyagként történő felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag alapanyagként használható.

(12)Az I. mellékletben felsorolt és gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(13)Fluorozott szénhidrogének esetében a (7)–(11) bekezdésben említett címkén fel kell tüntetni a következő szöveget: „az (EU) …/… rendelet értelmében mentesült a kvóta alól [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet hivatkozását]”.

Az első albekezdésben és a (7)–(11) bekezdésben említett címkézési követelmények hiányában a fluorozott szénhidrogénekre a 16. cikk (1) bekezdése szerinti kvótakövetelmények vonatkoznak.

(14)A IV. melléklet 3. pontjában, 8. pontjában, 18. pontjának b) és c) alpontjában, valamint 19. és 20. pontjában említett esetekben a termék címkéjén fel kell tüntetni, hogy csak akkor használható, ha azt a meghatározandó biztonsági előírás megköveteli. A IV. melléklet 20. és 22. pontjában említett esetben a termék címkéjén fel kell tüntetni, hogy a termék csak akkor használható, ha azt a meghatározandó orvosi alkalmazás megköveteli.

(15)A (3) és az (5) bekezdésben említett információknak az érintett termékek és berendezések használati útmutatójában is szerepelniük kell.

Az I. és II. mellékletben felsorolt, legalább 150-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében ezeket az információkat a reklámozáshoz használt leírásokban is fel kell tüntetni.

(16)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) bekezdésben és a (4)–(14) bekezdésben említett címkék formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(17)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a kereskedelmi vagy a technológiai fejlődésre tekintettel a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4)–(14) bekezdésben előírt címkézési követelmények módosítása tekintetében.

13. cikk

A felhasználás ellenőrzése

(1)A kén-hexafluorid magnézium-fröccsöntésben és magnéziumfröccsöntési ötvözetek újrahasznosításában való használata tilos.

(2)A kén-hexafluoridot tilos járművek gumiabroncsainak feltöltésére használni.

(3)2024. január 1-jétől tilos az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok hűtőberendezések szervizeléséhez vagy karbantartásához történő felhasználása.

Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai felszerelésekre vagy a termékek −50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre.

2030. január 1-jéig az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a)az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el;

b)az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.

Az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az olyan hűtőberendezésekre, amelyek tekintetében a 11. cikk (4) bekezdése értelmében mentességet engedélyeztek.

(4)A deszflurán inhalációs érzéstelenítőként való alkalmazása 2026. január 1-jétől tilos, kivéve, ha ez az alkalmazás szigorúan szükséges, és orvosi okokból más érzéstelenítő nem alkalmazható. A felhasználónak kérésre igazolnia kell az orvosi indokot a tagállam illetékes hatósága és a Bizottság felé.

IV. FEJEZET

A GYÁRTÁS ÜTEMEZÉSE ÉS A FORGALOMBA HOZOTT FLUOROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

14. cikk

Fluorozott szénhidrogének előállítása

(1)A fluorozott szénhidrogének előállítása olyan mértékben engedélyezett, amennyire a gyártók számára a Bizottság az e cikkben meghatározottak szerint gyártási jogokat biztosított.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján gyártási jogokat oszt ki az V. melléklet alapján azon gyártók számára, amelyek 2022-ben fluorozott szénhidrogéneket állítottak elő az 517/2014/EU rendelet 19. cikke szerint jelentett adatok alapján. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.

(3)A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságának kérésére végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat annak érdekében, hogy további gyártási jogokat biztosítson a (2) bekezdésben említett gyártóknak vagy az Unióban letelepedett más vállalkozásoknak, tiszteletben tartva ugyanakkor a jegyzőkönyv szerinti tagállam gyártási korlátait. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.

(4)A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követő három év elteltével, majd azt követően háromévente a Bizottság felülvizsgálja és szükség esetén módosítja ezeket a végrehajtási jogi aktusokat, figyelembe véve a gyártási jogokban a megelőző három év során a 15. cikk szerint bekövetkezett változásokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.

15. cikk

A gyártási jogok átruházása és engedélyezése ipari racionalizáció céljából

(1)Egy tagállamon belüli ipari racionalizáció céljából a gyártók gyártási jogaikat részben vagy egészben átruházhatják az adott tagállam bármely más vállalkozására, feltéve, hogy tiszteletben tartják a jegyzőkönyv részes feleinek gyártási korlátait. Az átruházásokat a Bizottság és az érintett illetékes hatóságok hagyják jóvá, és az F-gázok portálján keresztül hajtják végre.

(2)A tagállamok közötti ipari racionalizáció céljából a Bizottság – mind annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a gyártó releváns gyártási tevékenysége található, mind pedig annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a többletgyártási jogok rendelkezésre állnak – az F-gázok portálján keresztül engedélyezheti, hogy a gyártó a 14. cikk (2) bekezdésében említett gyártási kapacitását a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek figyelembevételével meghatározott mértékben meghaladja.

(3)A Bizottság – mind annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a gyártó releváns gyártási tevékenysége található, mind pedig az érintett harmadik ország illetékes hatóságával egyetértésben – engedélyezheti a gyártó számára, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett számított gyártási szinteket összevonja a harmadik országbeli gyártó számára a jegyzőkönyv alapján engedélyezett számított gyártási szintekkel, valamint az adott gyártó nemzeti jogszabályaival a harmadik országbeli féllel való ipari racionalizáció céljából, feltéve, hogy a két gyártó által kiszámított együttes gyártási szintek nem vezetnek a Montreali Jegyzőkönyv szerinti gyártási jogok túllépéséhez, és minden vonatkozó nemzeti jogszabályt sikerül betartani.

16. cikk

A forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése

(1)A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala csak olyan mértékben engedélyezett, amennyiben a Bizottság a 17. cikknek megfelelően kvótákat osztott ki a gyártók és importőrök számára.

A gyártók és importőrök gondoskodnak arról, hogy az általuk forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyisége ne haladja meg a számukra a forgalomba hozatal időpontjában rendelkezésre álló kvótát.

(2)Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a fluorozott szénhidrogénekre, amelyeket:

a)megsemmisítés céljából importáltak az Unióba;

b)a gyártó alapanyagként használt fel, illetve egy gyártó vagy importőr vállalkozásoknak alapanyagként történő felhasználás céljából közvetlenül adott át;

c)a gyártó vagy importőr vállalkozásoknak az Unióból történő kivitel céljából közvetlenül adott át, amennyiben azok nem termékekben vagy berendezésekben találhatók és azokat ezt követően – a kivitelt megelőzően – az Unióban nem bocsátják semmilyen más fél rendelkezésére;

d)a gyártó vagy importőr katonai felszerelésekben való felhasználás céljából közvetlenül adott át;

e)a gyártó vagy importőr a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül adott át.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a (2) bekezdést, és a jegyzőkönyv részes feleinek határozataival összhangban kizárja a fluorozott szénhidrogéneket az (1) bekezdésben meghatározott kvótakövetelmény alól.

(4)Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérésére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, illetve a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmező kérelmében igazolta, hogy:

a)e konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; és

b)nem biztosítható oly módon a fluorozott szénhidrogénekkel való megfelelő ellátás, hogy az ne járjon aránytalan költségekkel.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)A fluorozott szénhidrogének gyártás közbeni kibocsátását abban az évben kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amikor megjelennek.

(6)Ez a cikk, valamint a 17., 20–29. és 31. cikk az előre kevert poliolokban található fluorozott szénhidrogénekre is alkalmazandó.

17. cikk

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek meghatározása és kvóták kiosztása

(1)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] október 31-ig és azt követően háromévente a Bizottság a VII. melléklettel összhangban referenciaértékeket határoz meg a gyártók és importőrök számára a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan.

A Bizottság az összes importőrre és gyártóra vonatkozó referenciaértékeket meghatározó végrehajtási jogi aktus útján megállapítja ezeket a referenciaértékeket az előző három évben fluorozott szénhidrogéneket importáló vagy gyártó valamennyi importőr és gyártó számára. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Az importőr vagy a gyártó értesítheti a Bizottságot üzleti tevékenysége e cikk szempontjából releváns részének olyan végleges jogutódlásáról vagy megszerzéséről, aminek nyomán változnak az őhozzá és jogutódjához rendelt referenciaértékek.

A Bizottság e célból megfelelő dokumentációt kérhet. A kiigazított referenciaértékeket hozzáférhetővé kell tenni az F-gázok portálján.

(3)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 1-jéig és azt követően háromévente a gyártók és importőrök az F-gázok portálján keresztül nyilatkozatot tehetnek annak érdekében, hogy a VIII. mellékletben említett tartalékból kvótát kapjanak.

(4)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] december 31-ig és azt követően minden évben a Bizottság a VIII. mellékletnek megfelelően minden egyes importőr és gyártó számára kvótákat oszt ki a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kvótákról az F-gázok portálján keresztül kell értesíteni az importőröket és a gyártókat.

(5)A kvóták kiosztása az esedékes összeg kifizetésétől függ, amely a kiosztandó kvóta minden tonna CO2-egyenértéke után 3 EUR-nak felel meg. Az F-gázok portálján keresztül az importőröket és a gyártókat értesíteni kell a következő naptári évre vonatkozóan kiszámított maximális kvótakiosztásukért esedékes teljes összegről, valamint a kifizetés teljesítésének határidejéről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az esedékes összeg kifizetésének módozatait és részletes szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az importőröknek és a gyártóknak lehetőségük van arra, hogy a számukra felkínált számított maximális kvótakiosztásnak csak egy részéért fizessenek. Ilyen esetben ezeknek az importőröknek és gyártóknak a megállapított határidőig teljesített kifizetésnek megfelelő kvótát kell kiosztani.

A Bizottság csak azon importőrök és gyártók között osztja ki újra ingyenesen azt a kvótát, amelyre vonatkozóan a meghatározott határidőig nem történt kifizetés, amelyek befizették az első albekezdésben említett, a maximális kvótakiosztásuk után járó teljes összeget, és a (3) bekezdésben említett nyilatkozatot tettek. Ezt a kiosztást annak alapján kell elvégezni, hogy az egyes importőrök vagy gyártók milyen mértékben részesednek az ezen importőröknek és gyártóknak felajánlott és általuk teljes egészében kifizetett számított maximális kvóta összegéből.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a VII. mellékletben említett maximális mennyiséget ne ossza ki teljes mértékben, vagy további kvótákat osszon ki, tartalékul a kiosztási időszak alatti végrehajtási problémák esetére.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az (5) bekezdést a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztására szolgáló mechanizmus tekintetében, amennyiben ez a fluorozott szénhidrogének piacán bekövetkező jelentős zavarok megelőzése érdekében szükséges, vagy ha a mechanizmus nem éri el célját, és nemkívánatos vagy nem szándékosan előidézett hatásokkal jár.

(7)A kvótakiosztás összegéből származó bevétel a 2018/1046 rendelet (EU, Euratom) 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül. Ezt a bevételt a LIFE programhoz és a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez (Európai közigazgatás) kell rendelni az e rendelet végrehajtásához és a jegyzőkönyvben foglaltak betartásának biztosításához szükséges kvótakiosztás, informatikai szolgáltatások és engedélyezési rendszerek kezelésével foglalkozó külső személyzet költségeinek fedezésére. Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.

18. cikk

Regisztrálási feltételek és a kvótakiosztás fogadása

(1)Kvóta csak azoknak a gyártóknak vagy importőröknek osztható ki, amelyek az Unión belül telephellyel rendelkeznek, vagy amelyek uniós telephellyel rendelkező olyan egyedüli képviselőt bíztak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő ugyanaz a személy is lehet, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke értelmében megbízott egyedüli képviselő 43 . 

(2)Csak azok az importőrök és gyártók nyújthatnak be a 17. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot, vagy részesülhetnek a 17. cikk (4) bekezdése alapján ilyen kvótakiosztásban, amelyek a kvótakiosztási időszakot megelőző három egymást követő évben vegyi anyagok kereskedelmi tevékenységében tapasztalatot gyűjtöttek. Az importőrök és gyártók kérésre erre vonatkozó bizonyítékokat nyújtanak be a Bizottságnak.

(3)Az F-gázok portálján való regisztrálás céljából az importőröknek és a gyártóknak meg kell adniuk azt a fizikai címet, ahol a vállalat található, és ahonnan üzleti tevékenységet folytat. Ugyanazon fizikai cím alatt csak egy vállalkozás regisztrálható.

A 17. cikk (3) bekezdése szerinti kvótanyilatkozat benyújtása és a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótakiosztás fogadása, valamint a 17. cikk (1) bekezdése szerinti referenciaértékek meghatározása céljából az ugyanazon tényleges tulajdonossal rendelkező valamennyi vállalkozást egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni. Csak a regisztrálás során elsőként nyilvántartásba vett egyetlen vállalkozás jogosult a 17. cikk (1) bekezdése szerinti referenciaértékre és a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótakiosztásra, kivéve, ha a tényleges tulajdonos másként rendelkezik.

19. cikk

Berendezések előtöltése fluorozott szénhidrogénekkel

(1)A fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az e berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogének a jelen fejezetben említett kvótarendszerben beszámításra kerültek.

(2)Az (1) bekezdésben említett előtöltött berendezések forgalomba hozatalakor a berendezések gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

A megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a berendezések gyártói és importőrei felelősséget vállalnak az e bekezdésnek és az (1) bekezdésnek való megfelelésért.

A berendezések gyártói és importőrei ezt a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot a berendezés forgalomba hozatalát követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(3)Amennyiben az (1) bekezdésben említett berendezésekben található fluorozott szénhidrogéneket a berendezés feltöltése előtt nem hozták forgalomba, a berendezés importőrei biztosítják, hogy [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig és azt követően minden évben az F-gázok portálján regisztrált független ellenőr az előző naptári évre vonatkozóan észszerű megbízhatósági szinten megerősíti a dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat és a 26. cikk szerinti jelentés helytállóságát.

A független ellenőrnek a következő feltételek egyikének kell megfelelnie:

a)a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint akkreditált 44 ; vagy,

b)az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a (2) bekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozattal, a független ellenőr általi hitelesítéssel és a hitelesítők akkreditációjával kapcsolatos részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)Az (1) bekezdésben említett berendezések azon importőrei, amelyek nem rendelkeznek uniós telephellyel, az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt bíznak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő megegyezhet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján megbízott képviselővel.

(6)Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek az (1) bekezdésben említett berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből évente kevesebb mint 100 tonna CO2-egyenértéknyit hoznak forgalomba.

20. cikk

Az F-gázok portálja

(1)A Bizottság létrehozza és biztosítja a kvótarendszer kezeléséhez, a behozatali és kiviteli engedélyezéshez és a jelentéstételhez szükséges elektronikus rendszert („F-gázok portálja”).

(2)A Bizottság az (EU) …/… rendelettel [a teljes hivatkozást az említett rendelet elfogadását követően kell beilleszteni] létrehozott európai uniós egyablakos vámügyintézési rendszeren és tanúsítási csererendszeren keresztül biztosítja az F-gázok portálja és az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet összekapcsolását.

(3)A tagállamok az F-gázok portáljával való információcsere céljából biztosítják a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek összekapcsolását az Európai Unió egyablakos vámügyintézési rendszerével és tanúsítási csererendszerével.

(4)A vállalkozásoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatalát vagy kivitelét megelőzően, illetve az ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala vagy kivitele előtt érvényes regisztrációval kell rendelkezniük az F-gázok portálján, kivéve az átmeneti tárolást és a következő tevékenységeket:

a)a 17. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozat benyújtása;

b)a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóta átvétele a 17. cikk (4) bekezdése szerint vagy kvótaátruházás végrehajtása vagy fogadása a 21. cikk (1) bekezdése szerint vagy kvótahasználati engedély kiadása vagy átvétele a 21. cikk (2) bekezdése szerint vagy kvótahasználati engedély átruházása a 21. cikk (3) bekezdése szerint;

c)fluorozott szénhidrogének szállítása vagy fogadása a 16. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt célokra;

d)a 26. cikk szerinti jelentéstételt igénylő tevékenységek végzése;

e)a 14. cikk szerinti gyártási jogok megszerzése, valamint a 15. cikkben említett gyártási jogok átruházása vagy megszerzése és engedélyezése;

f)a 19. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (8) bekezdésében említett jelentések ellenőrzése.

A regisztrálás csak akkor érvényes, ha a Bizottság érvényesíti, és mindaddig marad érvényben, amíg a Bizottság fel nem függeszti vagy vissza nem vonja, illetve a vállalkozás vissza nem vonja.

(5)Az F-gázok portálján a behozatal vagy kivitel időpontjában történő érvényes regisztráció a 22. cikk értelmében előírt engedélynek minősül.

(6)A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusok útján biztosítja az F-gázok portáljának zavartalan működését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)A tagállamok illetékes hatóságai – beleértve a vámhatóságokat is – hozzáféréssel rendelkeznek az F-gázok portáljához, lehetővé téve a megfelelő követelmények és ellenőrzések végrehajtását. Az F-gázok portáljának vámhatóságok általi hozzáférését az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet biztosítja. 

A Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai biztosítják az F-gázok portálján szereplő adatok bizalmas kezelését.

(8)Az importőröknek és a gyártóknak a 21. cikk (1) bekezdésében említett kvótaátadásokra, a 21. cikk (2) bekezdésében említett kvótafelhasználási engedélyekre vagy a 21. cikk (3) bekezdésében említett engedélyek átruházására vonatkozóan az F-gázok portálján rögzített információk helyesbítésére irányuló kérelmeit indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kvótaátadás vagy a kvótafelhasználási engedély rögzítésének évét követő év március 31-ig az ügyletben részt vevő valamennyi vállalkozás beleegyezésével közölni kell a Bizottsággal, és azokat olyan bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy elírásról van szó.

Az első albekezdésben meghatározott feltételek ellenére az alapul szolgáló ügyletben részt nem vevő egyéb importőrök és gyártók jogosultságait hátrányosan érintő adatok helyesbítésére irányuló kérelmeket el kell utasítani.

21. cikk

Kvóták átruházása és a kvótáknak az importált berendezésekben lévő fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala céljából történő felhasználásának engedélyezése

(1)Minden olyan gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdése alapján referenciaértéket állapítottak meg, az F-gázok portálján átruházhatja a 17. cikk (4) bekezdése szerinti kvótáját a teljes mennyiség vagy annak bármely része vonatkozásában egy másik uniós gyártóra vagy importőrre, illetve egy olyan gyártóra vagy importőrre, amelyet az Unióban a 18. cikk (1) bekezdésében említett egyedüli képviselő képvisel.

Az első albekezdésben említett átruházott kvóta másodszor már nem ruházható át.

(2)Minden olyan gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdése alapján referenciaértéket állapítottak meg, az F-gázok portálján engedélyezheti egy uniós vállalkozás vagy az Unióban a 19. cikk (5) bekezdésében említett egyedüli képviselő által képviselt vállalkozás számára, hogy kvótájának egészét vagy egy részét a 19. cikkben említett előtöltött berendezések behozatalára használja fel.

Abból kell kiindulni, hogy az engedélyező gyártó vagy importőr az adott mennyiségű fluorozott szénhidrogént az engedély megadásakor hozza forgalomba.

(3)Bármely engedéllyel rendelkező vállalkozás átruházhatja az F-gázok portálján a (2) bekezdéssel összhangban kapott kvóta felhasználására vonatkozó engedélyt egy vállalkozásra a 19. cikkben említett előtöltött berendezések behozatala céljából. A felhatalmazás másodszor már nem ruházható át.

(4)Az F-gázok portálján keresztül végrehajtott kvótaátruházások, kvótafelhasználási engedélyek és engedélyátruházások csak akkor érvényesek, ha ezeket az átvevő vállalkozás az F-gázok portálján keresztül elfogadja.

V. FEJEZET

KERESKEDELEM

22. cikk

Behozatal és kivitel

A fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatala és kivitele – az átmeneti megőrzés esetét kivéve – a 20. cikk (4) bekezdésének megfelelően érvényes engedély bemutatásához kötött.

Az Unióba behozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat új gáznak kell tekinteni.

23. cikk

A kereskedelem szabályozása

(1)A vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok a behozatal és a kivitel tekintetében érvényesítik az e rendeletben meghatározott tilalmakat és egyéb korlátozásokat.

(2)A szabad forgalomba bocsátás céljából az e rendeletben előírt kvótával vagy kvótafelhasználási engedéllyel rendelkező és a 20. cikknek megfelelően az F-gázok portálján regisztrált vállalkozás a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett importőr.

A szabad forgalomba bocsátástól eltérő behozatal esetében a 20. cikk szerint az F-gázok portálján regisztrált vállalkozás a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett nyilatkozattevő.

Kivitel esetében a 20. cikk alapján az F-gázok portálján regisztrált vállalkozás a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr.

(3)Fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala esetén a vám-árunyilatkozatban vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban feltüntetett importőr vagy annak hiányában a nyilatkozattevő, illetve kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban megjelölt exportőr a nyilatkozatban adott esetben a következőket nyújtja be a vámhatóságoknak:

a)az F-gázok portálján szereplő regisztrációs azonosító szám;

b)a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám);

c)az ömlesztett gázok, valamint a termékekben és berendezésekben feltöltött gázok nettó tömege;

d)vámtarifaszám, amely alá az árut besorolják;

e)az ömlesztett gázok, a termékekben vagy berendezésekben található gázok és azok alkatrészei tonna CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége.

(4)A vámhatóságoknak különösen azt kell ellenőrizniük, hogy szabad forgalomba bocsátás esetén a vámáru-nyilatkozatban megjelölt importőr rendelkezik-e az e rendeletben előírt kvótával vagy kvótahasználati engedéllyel, mielőtt az árukat szabad forgalomba bocsátaná. A vámhatóságok azt is biztosítják, hogy behozatal esetén a vámáru-nyilatkozatban megjelölt importőr vagy ennek hiányában a nyilatkozattevő, valamint kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr a 20. cikknek megfelelően regisztrálva legyen az F-gázok portálján.

(5)Adott esetben a vámhatóságok az áruk vámkezelésével kapcsolatos információkat az Európai Unió egyablakos vámügyintézési környezetén keresztül továbbítják az F-gázok portáljára.

(6)Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, újratölthető tartályban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok importőrei a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak egy megfelelőségi nyilatkozatot, amely tartalmazza a tartály újratöltés céljából történő visszajuttatására vonatkozó intézkedéseket megerősítő bizonyítékokat. 

(7)A fluortartalmú üvegházhatású gázok importőrei az Unióban történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátják a 4. cikk (5) bekezdésében említett bizonyítékokat.

(8)A megfelelőségi nyilatkozatot és a 19. cikk (2) bekezdésében említett dokumentációt az Unióban történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(9)A vámhatóságok a vámügyi kockázatkezelési keretrendszerrel összefüggésben végzett kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések során és a 952/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban ellenőrzik az e rendeletben meghatározott behozatali és kiviteli szabályok betartását. A kockázatelemzés során különösen a fluortartalmú üvegházhatású gázok illegális kereskedelmének valószínűségével kapcsolatban rendelkezésre álló információkat, valamint az érintett vállalkozás megfelelési előzményeit kell figyelembe venni.

(10)Az e rendelet hatálya alá tartozó gázok és termékek fizikai vámellenőrzése során a vámhatóság kockázatelemzés alapján különösen a következőket ellenőrzi a behozatal és a kivitel tekintetében:

a)a bemutatott áruk megfelelnek-e az engedélyben és a vámáru-nyilatkozatban leírt áruknak;

b)a bemutatott termék vagy berendezés nem tartozik-e a 11. cikk (1) és (3) bekezdésében említett korlátozások hatálya alá;

c)az árukat a 12. cikk értelmében megfelelően címkézték-e fel az áruk szabad forgalomba bocsátása előtt.

Az importőr vagy ennek hiányában a nyilatkozattevő vagy exportőr a 952/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti ellenőrzések során a vámhatóságok rendelkezésére bocsátja az engedélyét.     

(11)A vámhatóságok vagy a piacfelügyeleti hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az e rendelet hatálya alá tartozó azon anyagok és termékek behozatalára vagy kivitelére irányuló kísérleteket, amelyeket már nem léptethettek be a területre vagy nem léptethettek ki onnan.

(12)A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják az e rendeletben tiltott, nem újratölthető tartályokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 16. cikkével összhangban ki kell vonniuk vagy vissza kell hívniuk a piacról az ilyen tartályokat.

Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb anyagok, termékek és berendezések esetében alternatív intézkedéseket lehet hozni a jogellenes behozatal, a további szállítás vagy a kivitel megakadályozása érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor a fluorozott szénhidrogéneket ömlesztve vagy a termékekbe és berendezésekbe töltve hozzák forgalomba az e rendeletben meghatározott kvóta- és engedélyezési követelmények megsértésével.

Tilos az e rendeletnek meg nem felelő gázok, termékek és berendezések újrakivitele.

(13)A tagállami vámhatóságok vámhivatalokat vagy egyéb helyeket jelölnek ki vagy hagynak jóvá, és a 952/2013/EU rendelet 135. és 267. cikkével összhangban meghatározzák az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak, valamint a 19. cikkben említett termékeknek és berendezéseknek az Unió vámterületére való beléptetésekor vagy onnan való kiléptetésekor történő vám elé állításának útvonalát. Ezeknek a vámhivataloknak vagy helyeknek kellően felszerelteknek kell lenniük a kockázatelemzésen alapuló megfelelő fizikai ellenőrzések elvégzéséhez, és ismerniük kell az e rendelet szerinti jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos problémákat.

Kizárólag az első albekezdésben említett kijelölt vagy jóváhagyott helyek és vámhivatalok jogosultak az e rendelet hatálya alá tartozó gázok és termékek vagy berendezések árutovábbítási eljárásának megnyitására vagy befejezésére.

24. cikk

Az illegális kereskedelem nyomon követésére irányuló intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy az e rendeletben meghatározottakon túlmenően további intézkedéseket állapítson meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó, illetve azon termékek és berendezések nyomon követésére, amelyek működése az említett átmeneti megőrzés vagy vámeljárás – többek között vámraktározási vagy vámszabadterületi eljárás – vagy az Unió vámterületén keresztül történő tranziteljárás alá vont gázokon alapul, az ilyen szállításokhoz kapcsolódó illegális kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján, beleértve a forgalomba hozott gázok nyomon követésére szolgáló módszereket is az ilyen intézkedések környezeti előnyeinek és társadalmi-gazdasági hatásainak figyelembevételével.

25. cikk

A jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó államokkal vagy regionális gazdasági integrációs szervezetekkel és területekkel folytatott kereskedelem

(1)2028. január 1-jétől tilos a fluorozott szénhidrogének, valamint az ilyen gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala bármely olyan államba vagy regionális gazdasági integrációs szervezetbe, illetve kivitele bármely olyan államból vagy regionális gazdasági integrációs szervezetből, amely nem vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a jegyzőkönyv e gázokra vonatkozó rendelkezéseit. 

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azáltal, hogy megállapítja az (1) bekezdés hatálya alá tartozó bármely államból vagy regionális gazdasági integrációs szervezetből importált és oda exportált olyan termékek és berendezések Unión belüli szabad forgalomba bocsátására és kivitelére alkalmazandó szabályokat, amelyeket fluorozott szénhidrogén felhasználásával állítottak elő, de nem tartalmaznak egyértelműen fluorozott szénhidrogénként azonosítható gázokat, valamint az ilyen termékek és berendezések azonosítására vonatkozó szabályokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a jegyzőkönyv részes felei által meghozott megfelelő határozatokat, valamint – az ilyen termékek és berendezések azonosítására vonatkozó szabályok tekintetében – a jegyzőkönyv részes feleinek rendszeresen biztosított műszaki tanácsadást.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti az (1) bekezdés hatálya alá tartozó bármely állammal vagy regionális gazdasági integrációs szervezettel folytatott, a fluorozott szénhidrogénekkel és fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó vagy ilyen gázokkal, illetve egy vagy több ilyen gáz segítségével előállított gázokkal működő berendezésekkel való kereskedelmet, amennyiben az állam vagy a regionális gazdasági integrációs szervezet a jegyzőkönyv 4. cikkének (8) bekezdése értelmében a jegyzőkönyvben részes felek találkozóján úgy határoz, hogy teljes mértékben megfelel a jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és e célból a jegyzőkönyv 7. cikkében meghatározott adatokat nyújtott be. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 

(4)A (2) bekezdés alapján hozott határozatokra is figyelemmel az (1) bekezdést ugyanúgy kell alkalmazni a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó bármely területre, mint az (1) bekezdés hatálya alá tartozó bármely államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre.

(5)Ha a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó terület hatóságai teljes mértékben betartják a jegyzőkönyvben foglaltakat, és ilyen értelmű adatokat szolgáltattak a jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat úgy, hogy a szóban forgó terület tekintetében e cikk (1) bekezdésének rendelkezései részben vagy egészben nem alkalmazandók. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

A KIBOCSÁTÁSI ADATOK JELENTÉSE ÉS GYŰJTÉSE

26. cikk

Vállalkozások általi jelentéstétel

(1)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázok egy metrikus tonnáját vagy 100 tonna CO2-egyenértékét meghaladó mennyiséget gyártott, importált vagy exportált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról. E bekezdés az összes olyan vállalkozásra is alkalmazandó, amely a 21. cikk (1) bekezdése szerint részesül kvótában.

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan importőr vagy gyártó, amely a 17. cikk (4) bekezdése alapján kvótát kapott, vagy a 21. cikk (1) bekezdése alapján részesült kvótában, de az előző naptári évben nem hozott forgalomba fluorozott szénhidrogéneket, nullás jelentést nyújt be a Bizottságnak.

(2)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázok egy metrikus tonnáját vagy 100 tonna CO2-egyenértékét meghaladó mennyiséget semmisített meg, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(3)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget használt fel alapanyagként, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(4)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben vagy berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből legalább 100 tonna CO2-egyenértéket vagy egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 500 tonna CO2-egyenértéket hozott forgalomba, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(5)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely a 16. cikk (2) bekezdésében említett fluorozott szénhidrogénekből bármilyen mennyiséget kapott, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó vagy importőr, amely gyógyszeripari összetevők szállítására szolgáló adagolószelepes inhalátor gyártása céljából fluorozott szénhidrogéneket hozott forgalomba, jelentést tesz a Bizottságnak a IX. mellékletben meghatározott adatokról. Az ilyen adagolószelepes inhalátorok gyártói jelentést tesznek a Bizottságnak a IX. mellékletben meghatározott, a kapott fluorozott szénhidrogénekre vonatkozó adatokról.

(6)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, majd azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 metrikus tonnát vagy 100 tonna CO2-egyenértéket meghaladó mennyiséget regenerált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.

(7)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig a 19. cikkben említett, legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént tartalmazó előtöltött berendezés minden importőrének – amennyiben ezeket a fluorozott szénhidrogéneket a berendezés megtöltése előtt nem hozták forgalomba – a 19. cikk (3) bekezdése szerint kibocsátott ellenőrzési jelentést kell benyújtania a Bizottságnak.

(8)[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozásnak, amely az (1) bekezdés alapján az előző naptári évben legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogén forgalomba hozatalát jelentette be, biztosítania kell továbbá, hogy jelentésének valódiságát egy független ellenőr észszerű megbízhatósági szinten megerősítse. Az ellenőrnek regisztrálnia kell az F-gázok portálján, és a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)a 2003/87/EK irányelv szerint akkreditált; vagy

b)az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

A 16. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ügyleteket az érintett mennyiségektől függetlenül ellenőrizni kell.

A Bizottság felkérheti a vállalkozást annak biztosítására, hogy jelentésének valódiságát – az érintett mennyiségektől függetlenül – egy független könyvvizsgáló észszerű megbízhatósági szinten megerősítse, amennyiben az szükséges annak igazolásához, hogy a vállalkozás megfelel az e rendelet szerinti szabályoknak. 

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a jelentések hitelesítésének és a hitelesítők akkreditációjának részleteit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)Az e cikkben említett valamennyi jelentést és ellenőrzést az F-gázok portálján keresztül kell elvégezni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikkben említett jelentések benyújtásának formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

A kibocsátási adatok összegyűjtése

A tagállamok a kibocsátási adatok beszerzése céljából jelentéstételi rendszereket hoznak létre az e rendeletben említett érintett ágazatok számára.

A tagállamok adott esetben lehetővé teszik a 7. cikkel összhangban gyűjtött információk központosított elektronikus rendszeren keresztül történő rögzítését.

VII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

28. cikk

Együttműködés és információcsere

(1)Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságai, beleértve a vámhatóságokat, a piacfelügyeleti hatóságokat, a környezetvédelmi hatóságokat és más, ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságokat, együttműködnek egymással, a többi tagállam illetékes hatóságaival, a Bizottsággal, valamint szükség esetén harmadik országok közigazgatási hatóságaival.

Amennyiben a vámügyi kockázatkezelési keret megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében együttműködésre van szükség a vámhatóságokkal, az illetékes hatóságok a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden szükséges információt a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak.

(2)Amennyiben egy tagállam vámhatósága, piacfelügyeleti hatósága vagy bármely más illetékes hatósága e rendelet megsértését észleli, értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot vagy ha az nem releváns, akkor a 31. cikk szerinti szankciók végrehajtásáért felelős bármely más hatóságot.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik hatékonyan hozzáférhessenek az e rendelet végrehajtásához szükséges információkhoz, és megoszthassák azokat. Ezek az információk magukban foglalják a vámügyi adatokat, a tulajdonjogra és a pénzügyi helyzetre vonatkozó információkat, a környezetvédelmi jogszabályok megsértését, valamint az F-gázok portálján rögzített adatokat. 

Ezt az információt a többi tagállam illetékes hatóságainak és a Bizottságnak is rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben e rendelet végrehajtásának biztosításához szükséges. Az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a 16. cikk (1) bekezdésének megsértéséről.

(4)Az illetékes hatóságok figyelmeztetik a többi tagállam illetékes hatóságait, ha e rendelet olyan megsértését észlelik, amely több tagállamot is érinthet. Az illetékes hatóságok különösen akkor tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait, ha olyan érintett terméket észlelnek a piacon, amely nem felel meg ennek a rendeletnek, hogy ártalmatlanítás céljából lehetővé tegyék az ilyen termék lefoglalását, elkobzását, forgalomból való kivonását vagy visszahívását.

A vámügyi kockázatokkal kapcsolatos információk cseréjéhez a vámügyi kockázatkezelési rendszert kell használni.

A vámhatóságok továbbá az 515/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 46 összhangban megosztják egymással az e rendelet rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos releváns információkat, és adott esetben segítséget kérnek a többi tagállamtól és a Bizottságtól.

29. cikk

Az ellenőrzések elvégzésének kötelezettsége

(1)A tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.

(2)Az ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján kell elvégezni, amely figyelembe veszi különösen a vállalkozások korábbi megfelelését, az adott termék e rendeletnek való meg nem felelésének kockázatát, valamint a Bizottságtól, a nemzeti vámhatóságoktól, a piacfelügyeleti hatóságoktól és a környezetvédelmi hatóságoktól vagy harmadik országok illetékes hatóságaitól kapott bármely más releváns információkat.

Az illetékes hatóságoknak abban az esetben is ellenőrzéseket kell végezniük, ha – többek között harmadik felek megalapozott aggályai alapján – bizonyíték vagy egyéb releváns információ birtokába jutnak az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatban.

A tagállamok illetékes hatóságai azokat az ellenőrzéseket is elvégzik, amelyeket a Bizottság szükségesnek tart az e rendeletnek való megfelelés biztosítására.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések magukban foglalják a létesítmények megfelelő gyakorisággal történő helyszíni látogatását, valamint a vonatkozó dokumentációk és berendezések ellenőrzését.

Az ellenőrzéseket a vállalkozás előzetes figyelmeztetése nélkül kell elvégezni, kivéve, ha az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében előzetes értesítésre van szükség. A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások minden szükséges segítséget megadjanak az illetékes hatóságoknak ahhoz, hogy azok elvégezhessék az e cikkben előírt ellenőrzéseket.

(4)Az illetékes hatóságok nyilvántartást vezetnek az ellenőrzésekről, feltüntetve többek között azok jellegét és eredményeit, valamint a meg nem felelés esetén hozott intézkedéseket. Valamennyi ellenőrzésről készült nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.

(5)Egy másik tagállam kérésére egy tagállam ellenőrzéseket végezhet az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések jogellenes szállításával gyanúsított és az adott tagállam területén működő vállalkozásoknál. A kérelmező tagállamot tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről.

(6)Az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése során a Bizottság minden szükséges információt megkérhet az illetékes hatóságoktól és a vállalkozásoktól. Amikor a Bizottság információt kér egy vállalkozástól, ezzel egy időben a kérelem másolatát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén a vállalkozás székhelye található. 

(7)A Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket a tagállamok illetékes hatóságai közötti, valamint a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság közötti megfelelő információcsere és együttműködés előmozdítása érdekében. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk alapján beszerzett információk bizalmas jellegének védelme érdekében. 

30. cikk

A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

Az e rendelettel kapcsolatos jogsértések bejelentésére és a jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó.

VIII. FEJEZET

SZANKCIÓK, KONZULTÁCIÓS FÓRUM, BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS ÉS A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA

31. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az évet = e rendelet hatálybalépését követő 1 év] január 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul értesítik az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A tagállamok 2008/99/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságoknak arra, hogy megfelelő közigazgatási szankciókat szabjanak ki, és egyéb közigazgatási intézkedéseket hozzanak e jogsértésekkel kapcsolatban.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók szintje és típusa megfelelő és arányos legyen, és legalább a következő kritériumok figyelembevételével nyerjenek alkalmazást:

a)a jogsértés jellege és súlyossága;

b)a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)e rendeletnek a felelősnek tartott vállalkozás általi korábbi megsértése;

d)a felelősnek tartott vállalkozás pénzügyi helyzete;

e)a jogsértésből származó vagy várt gazdasági hasznok.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik e rendelet megsértése esetén legalább a következő szankciókat ki tudják szabni:

a)pénzbírságok;

b)jogellenesen szerzett áruk vagy a vállalkozás által a jogsértésből szerzett bevételek elkobzása vagy lefoglalása;

c)az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek végzésére vonatkozó engedély felfüggesztése vagy visszavonása.

(5)Fluortartalmú üvegházhatású gázok, illetve ilyen gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékek és berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetén a tagállamok az érintett gázok, termékek és berendezések piaci értékének legalább ötszörösét kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő. Öt éven belüli ismételt jogsértés esetén a tagállamok az érintett gázok vagy termékek és berendezések értékének legalább nyolcszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő.

A 4. cikk (1) bekezdésének megsértése esetén a közigazgatási bírság meghatározásakor figyelembe kell venni a szén-dioxid-árat, hogy a bírság tükrözze az éghajlatra gyakorolt potenciális hatást.

(6)Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően azok a vállalkozások, amelyek túllépték a 17. cikk (4) bekezdése szerint számukra kiosztott vagy a 21. cikk (1) bekezdése szerint rájuk átruházott, a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótát, a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra csak csökkentett kvótát kaphatnak.

A csökkentés mértékének a kvótatúllépés mértéke 200 %-ának kell lennie. Amennyiben a csökkentés mértéke meghaladja a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra a 17. cikk (4) bekezdése értelmében kiosztandó kvótát, a vállalkozás erre a kiosztási időszakra nem kaphat kvótát, az azt követő kiosztási időszakokra kiosztandó kvótát pedig hasonlóképpen csökkenteni kell mindaddig, amíg a csökkentés teljes mértéke levonásra nem kerül. A csökkentés(eke)t rögzíteni kell az F-gázok portálján.

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 8. cikk (8) bekezdésében, a 12. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a rendelet alkalmazásának napjától kezdődő hatállyal].

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (8) bekezdése, a 12. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 24. cikke, a 25. cikk (2) bekezdése és a 35. cikke szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 8. cikk (8) bekezdése, a 12. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk, a 25. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

Konzultációs fórum

A Bizottság konzultációs fórumot hoz létre az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás és szakértelem biztosítása céljából. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság alakítja ki, és azt közzé kell tenni.

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., II. III. és VI. mellékletnek a felsorolt gázok globális felmelegedési potenciálja tekintetében történő módosítása céljából, amennyiben erre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott új értékelő jelentések vagy a Montreali Jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének (SAP) új jelentései fényében szükség van.  

A Bizottság 2033. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról.

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 517/2014/EU rendelet hatályát veszti.

Az 517/2014/EU rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

37. cikk

 Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv melléklete I. része E. szakaszának 2. pontja a következő ponttal egészül ki:

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be e rendelet számát] rendelete a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be e rendelet HL-hivatkozását]”.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet január 1-jétől kell alkalmazni [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépésének évét követő évet].

A 20. cikk (2), (3) és a 23. cikk (5) bekezdésének első alkalmazási napja:

a)[{2023. március 1.} dátum = az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó rész mellékletében meghatározott alkalmazási időpont] a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében említett szabad forgalomba bocsátás tekintetében;

b)[{2025. március 1.} dátum = az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó rész mellékletében meghatározott alkalmazási időpont] az a) pontban említettől eltérő behozatali eljárásokra és kivitelre.

A 17. cikk (5) bekezdésének első alkalmazási napja: [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be az e rendelet alkalmazásának évét követő évet].

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI47

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe47

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)47

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:47

1.4.Célkitűzés(ek)47

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)47

1.4.2.Konkrét (felülvizsgálati) célkitűzés(ek)47

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)48

1.4.4.Teljesítménymutatók49

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása49

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével49

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.51

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága51

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák52

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is52

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása53

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)53

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK54

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések54

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)54

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása54

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk54

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)55

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések55

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA56

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai56

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása57

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása57

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet59

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása61

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek63

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség64

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban64

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás65

TOC

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 47  

✓ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét (felülvizsgálati) célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

✓ határozatlan időtartam

✓ Beindítási időszak: 2023-tól 2025-ig,

✓ azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 50

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás

–✓ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek meghatározása.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési tételek: n.a.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–✓    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–✓    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–✓    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–✓    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve x    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    HL L 243., 2021.7.9., 1. o.

(2)    HL L 150., 2014.5.20., 195. o.

(3)    Az IPCC különjelentése. 1,5 °C-os globális felmelegedés (2021. augusztus), https://www.ipcc.ch/sr15/

(4)    Lásd a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 5. mellékletét.

(5)    COM(2021) 555 final.

(6)    HL L 161., 2006.6.14., 12. o.

(7)    HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(8)    2003/87/EK irányelv, HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(10)    COM(2022) 108 final.

(11)    https://echa.europa.eu/regulations/reach/legislation

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

(14)    A jegyzőkönyv 2. cikke (8) bekezdésének a) pontja értelmében lehetőség van a gyártásra vonatkozó uniós szintű megfelelésre a REIO keretében, de ez jelenleg a tagállamok megállapodásának hiányában nem teljesül.

(15)    SWD(2012) 364 final.

(16)    https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12479-Review-of-EU-rules-on-fluorinated-greenhouse-gases/public-consultation_hu

(17)    https://ec.europa.eu/clima/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases/eu-legislation-control-f-gases_en#ecl-inpage-1474

(18)    C(2020) 6637 final, C(2020) 6635 final, C(2020) 8842 final, C(2017) 5230 final, COM(2017) 377 final, COM(2016) 749 final, COM(2016) 748 final.

(19)    https://joint-research-centre.ec.europa.eu/gem-e3/gem-e3-model_en

(20)     https://www.eea.europa.eu/publications/fluorinated-greenhouse-gases-2020

(21)    További információk az MDI-kről a kísérő hatásvizsgálatban találhatók.

(22)    COM(2021) 851 final.

(23)    HL C , , . o.

(24)    HL C , , . o.

(25)     HL L 282., 2016.10.19., 4.  o.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(27)    Az IPCC különjelentése. 1,5 °C-os globális felmelegedés (2021. augusztus).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(29)    A Tanács (EU) 2017/1541 határozata (2017. július 17.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 236., 2017.9.14., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL C , , . o.) [a teljes hivatkozást be kell illeszteni az említett rendelet elfogadását követően].

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.). 

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról ( HL L 269., 2013.10.10., 1. o. ).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(38)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.). 

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(47)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(48)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe a jövőnk érdekében, COM(2020) 562 final.

(49)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet módosításáról, COM(2021) 555 final.

(50)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(51)    2026-tól kezdődően 0,200 millió EUR éves karbantartási költséggel kell számolni az EU CSW-CERTEX/európai uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való kapcsolat fenntartásához.

(52)    Technikai és/vagy adminisztratív támogatás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(53)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(54)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(55)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2022.4.5.

COM(2022) 150 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2022) 156 final} - {SWD(2022) 95 final} - {SWD(2022) 96 final} - {SWD(2022) 97 final}

I. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésében hivatkozott fluortartalmú üvegházhatású gázok 1

II. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésében hivatkozott egyéb fluortartalmú üvegházhatású anyagok( 6 )

III. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésében hivatkozott egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázok 11