52018AE0464

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018AE0464 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018AE0464

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók BizottságánakA körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszere (COM(2018) 29 final)

EESC 2018/00464

HL C 367., 2018.10.10, p. 97–102 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

10.10.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 367/97

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók BizottságánakA körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszere

(COM(2018) 29 final)

(2018/C 367/19)

Előadó:	Cillian LOHAN
Társelőadó:	Tellervo KYLÄ-HARAKKA-RUONALA

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.2.12.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Közgyűlési határozat:	2017.9.19.
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.6.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.7.11.
Plenáris ülés száma:	536.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	172/0/1

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli a körforgásos gazdaság megvalósításának nyomon követéséről szóló közleményt, mely fontos elem a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv utókövetésében, és a NAT/676. sz. vélemény is javaslatot tett rá.

1.2.

A közlemény jó kiindulópont, azonban számos jelentős és lényeges mutató hiányzik belőle:

—	a környezettudatos tervezés,

—	az (új) üzleti modellek kialakítása,

—	a megosztásalapú gazdaság,

—	a szociális mutatók,

—	a kibocsátási adatok.

1.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy bár az uniós intézmények tanácsadó szerve, a fenti mutatók kidolgozását szolgáló konzultációs folyamat során nem kérték ki a véleményét.

1.4.

A körforgásos gazdaság kapcsolódik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz és a fenntartható fejlesztési célokhoz, ezért a nyomonkövetési mutatóknak tükrözniük kell ezt.

1.5.

A nyomon követésnek el kell mozdulnia attól a gyakorlattól, hogy túlságosan a hulladékra összpontosítson.

1.6.

A „körforgásos gazdaság ágazatai” meghatározás túlságosan behatárolt és tovább kell pontosítani azt, mivel több mutatóra is hatással van.

1.7.

A valamely konkrét területre vonatkozó adatok hiánya nem lehet ok a mellőzésre. Az adatok terén meglévő hiányosságokra konkrétan rá kell mutatni, és stratégiákat kell megjelölni e hiányosságok orvoslására. Ha továbbra is kizárólag a hagyományos régi adatokra hagyatkozunk, akkor nem fogjuk tudni pontosan mérni az új gazdasági modellre való áttérést.

1.8.

Következetlenségek vannak a szakpolitikákban és az előírásokban, ami akadályozza az üzleti ágazatot a körforgásos gazdasági modellre való áttérésben. Ezeket a következetlenségeket a nyomonkövetési keretrendszer részeként fel kell térképezni.

1.9.

A közpénzek felhasználását az arra vonatkozó saját mutató segítségével kell nyomon követni. A kifejezetten a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezésekbe irányuló beruházásoknak beépített adatokkal kell rendelkezniük, amelyeket e mutató kidolgozásához fel lehet használni. Fontos továbbá nyomon követni az „elköltött pénzt”, valamint a „befektetett pénzt”.

1.10.

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját az e terület tevékeny érdekelt feleinek bevonását biztosító eszközként kell használni, és ennek elérése érdekében konkrét célokat tartalmazó kommunikációs stratégiát kell meghatározni és megvalósítani.

1.11.

A fogyasztó körforgásos gazdaságban és az anyagáramlásban betöltött szerepének jobb megértetése érdekében értékelni kell a fogyasztói és felhasználói szinten zajló tájékoztatást és az oktatást. A fogyasztói magatartás erőforrás-hatékonyabbá tételét lehetővé tevő infrastrukturális támogatást és a „fogyasztóból”„felhasználóvá” válást elősegítő tevékenységeket ösztönözni és mérni kell.

2. Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv szándékainak és céljainak megvalósítása felé tett előrehaladás nyomon követése a folyamat lényegi része.

2.2.

A nyomonkövetési keretrendszer kidolgozását szolgáló konzultáció az érdekelt felekre összpontosított. A konzultációba az EGSZB-t is be kellett volna vonni, mivel tanácsadó szervként játszott szerepét a Szerződések tartalmazzák, és tagjai között jelen van az e tárgykörben érdekelt csoportok számos képviselője.

2.3.

A hatékony nyomonkövetési rendszerekben alkalmazott mérőszámoknak mindenképpen olyan megbízható adatokon kell alapulniuk, amelyek a különböző tagállamok között összehasonlíthatók.

2.4.

A körforgásos gazdaság felé tett előrehaladás nyomon követése kétségtelenül nem könnyű feladat. Döntő fontosságú lesz a körforgásos gazdaságra történő áttérés valamennyi elemének mérése és az adatok terén mutatkozó hiányosságok egyértelmű meghatározásának biztosítása.

2.5.

Erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani az adathiány orvoslásának biztosítására a kritériumok sürgős meghatározásával és a referenciaértékek kialakítását célzó adatok begyűjtésével. Ajánlott a kritériumok, a mérések és a mutatók folyamatos kutatása és nyomon követése.

2.6.

A „körforgásos gazdaság ágazatai” meghatározás meglehetősen behatárolt, és további pontosítása az előnyére válna. Ez a meghatározás korlátozó hatást gyakorol a gazdasági tevékenység, a munkahelyteremtés, az innováció és más mutatók értékeléséhez használt mérőszámokra.

1. ábra: A gazdaságon belüli anyagáramlások (EU-28, 2014)

Az 1. ábra forrása: http://ec.europa.eu/eurostat/web/circular-economy/material-flow-diagram

2.7.

Az anyagáramlásra vonatkozó általános adat azt mutatja, hogy az EU-ban évente 8 milliárd tonna anyagból állítanak elő energiát vagy termékeket. Miközben mindebből 0,6 milliárd tonnát később exportálnak, a termékek jelentős többsége az Unión belüli szereplők ellenőrzése alatt marad. Ez az elemzés azonban a vizsgált anyagok tekintetében szelektív, és nem tér ki olyan jelentős összetevők áramlására, mint például az élelmiszer és a textil. Figyelembe kell venni egymással szembeállítva a termelés hatását és a fogyasztás hatását, megvizsgálva, hogy hogyan és mit termelünk, exportálunk és importálunk.

2.8.

A közleménynek figyelembe kellene vennie, hogy a kutatás szerzői utalnak arra, hogy az újrahasznosítással kapcsolatos számadatok optimisták és valószínűleg felülértékelik azt, ami a valóságban történik.

2.9.

A körforgásos gazdaság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság összekapcsolása alapvető fontosságú. Egy nyomonkövetési keretrendszernek a fellépések fokozása és a párhuzamos erőfeszítések megelőzése érdekében magában kell foglalnia ezt a kapcsolatot, javítva ezáltal az átmenet hatékonyságát.

2.10.

A közlemény túlzottan a hulladékra összpontosít. Ezt részben az magyarázza, hogy a hulladékra vonatkozó adatok megbízhatók, konzisztensek és összehasonlíthatók. A jövőbeni nyomon követések során azonban meg kell haladni a hulladékot és az újrahasznosítást középpontba helyező szemléletet, és a tervezésre, a termelésre és a fogyasztásra kell összpontosítani.

2.11.

A fogyasztó körforgásos gazdaságban és az anyagáramlásban betöltött szerepének jobb megértetése érdekében értékelni kell a fogyasztói és felhasználói szinten zajló tájékoztatást és az oktatást. Tényeken alapuló és gyakorlati megoldásokat kell bevezetni – a civil társadalom bevonása rendkívül fontos, és nagy jelentősége van a körforgásos gazdaság kultúrájának, amelynek alapja az értékek újragondolása és a meglévő fogyasztási minták megváltoztatása.

2.12.

Létre kell hozni egy az Unió által jóváhagyott szótárt, amely a körforgásos gazdasággal kapcsolatos meghatározásokat tartalmazza. A körforgásos gazdaság ágazatainak jelenlegi nyomon követése magától értetődően túlzottan korlátozott ahhoz, hogy ténylegesen megragadja a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben előirányzott és a társadalom által óhajtott rendszerszintű változást. Újra meg kell határozni továbbá, hogy mit értünk hulladék alatt.

3. A tíz mutató

3.1.

A tíz mutató a termelésről és fogyasztásról, a hulladékgazdálkodásról, a másodlagos nyersanyagokról, valamint a versenyképességről és innovációról szóló fejezetekben kerül felsorolásra.

3.2.

A légköri kibocsátás, ezen belül az üvegházhatású gázok kibocsátásának vizsgálatára szolgáló, a meglévő lineáris modellhez kapcsolódó mutatók nincsenek. Ez döntő fontosságú a körforgásos gazdaságnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal, valamint az EU éghajlatra és energiára vonatkozó célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással való összekapcsolása szempontjából.

3.3.

A tíz mutató hangsúlyosan a hulladékra összpontosít. Szélesebb körű elemzésre van szükség, amely magában foglalja a termékek és anyagok teljes értékláncát, többek között a környezettudatos tervezést, az új üzleti modelleket, az üzleti rendszerek megváltoztatását és az ipari szimbiózist, valamint újfajta fogyasztási modelleket.

3.4.

A mutatóknak egészében véve egyfelől mérniük kell a körforgásos gazdaság teljesítményét és hasznát, másfelől vizsgálniuk kell az erőforrások körforgásos jellegét.

3.5.

Noha a rövidebb, kisebb ciklusok kívánatosak a körforgásos gazdaságban, az önellátás középpontba helyezése – más mutatóktól elszigetelve – nem tekinthető a körforgásos jelleg mutatójának. A nyersanyagok visszanyerésének nagyobb aránya és a másodlagos nyersanyagok felhasználása növelheti az önellátás körét. Az önellátás mint mutató középpontba helyezése azzal a kockázattal jár, hogy az céllá válik, noha nincs ilyen szándék. Ez akaratlanul azt eredményezheti, hogy nem a nyersanyagok és termékek leghatékonyabb felhasználására kerül a hangsúly. Rendszerszerű gondolkodásra van szükség.

3.6.

Érthető, hogy a tíz mutató kiválasztásakor figyelembe vették az adatok hozzáférhetőségét. Az adatok terén mutatkozó hiányosságokat azonban egyértelműen és világosan meg kell határozni. A nyomonkövetési keretrendszer részeként sürgősen ki kell dolgozni egy tervet ezeknek a hiányosságoknak a kezelésére.

3.7.

A tudásbázis javítását célzó jelenlegi terv még nagyon nagy mértékben a hulladékra összpontosít, ezért ki kell bővíteni, hogy a körforgásos gazdaság más aspektusaira is kiterjedjen.

3.8.

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját – amely az Európai Bizottság és az EGSZB közös kezdeményezése – az adatok terén meglévő hiányosságok azonosítására, a trendek érdekelt felek általi megértésére és az átállás előtt álló akadályok meghatározásának elősegítésére kell használni.

4. Első megállapítások

4.1. Termelés és fogyasztás:

4.1.1.

A termelésre és fogyasztásra vonatkozó mutatók túlzottan a hulladékra összpontosítanak.

4.1.2.

Releváns adatok híján a nyersanyag-önellátást mérik. Az önellátás önmagában nem tekinthető a körforgásos gazdaság mutatójának (lásd a 3.4. pontot). Tisztázni kell a primer nyersanyagok és a másodlagos vagy harmadlagos nyersanyagok közötti felosztást. Hasznos lenne ezenkívül a fejlemények differenciáltabb nyomon követése, például olyan tényezők mérése útján, mint a megújuló kontra nem-megújuló erőforrások felhasználása, a kritikus erőforrások, például a ritkaföldfémek visszanyerése, valamint a termelés, az import és az export hatása (lásd a 2.8. pontot).

4.1.3.

A zöld közbeszerzés a közpénzek felhasználásának jó mutatója, és a körforgásos jelleg előmozdítója lehet. A zöld közbeszerzésre vonatkozó tervek végrehajtása a tagállamokban elősegíthető egyértelmű kommunikációval és olyan képzésekre elkülönített forrásokkal, amelyek témája a zöld közbeszerzés, a körforgásos gazdaság, a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó céljai közötti kapcsolat.

4.1.4.

Mivel a zöld közbeszerzésre vonatkozó nemzeti és regionális terveket értékelik, a beszerzőknek szóló oktatási programokat nyomon kell követni és az információkat meg kell osztani. A körforgásos gazdaságot érintő vagy zöld közbeszerzések, illetve az egységes piac szabályai közötti nyilvánvaló ellentmondások megértésének hiányát kezelni kell.

4.1.5.

Alapvető fontosságúak az élelmiszer-pazarlást mérő azon eszközök, amelyek annak az összetett kérdésnek a vizsgálatát szolgálják, hogy az ellátási lánc mely pontján következik be az élelmiszer-pazarlás. Az élelmiszer-pazarlást nem elegendő a fogyasztók szintjén vizsgálni, mivel e hatalmas probléma kezeléséhez rendszerszintű változtatás szükséges.

4.1.6.

Az élelmiszer-pazarlás kérdése mindazonáltal csupán az egyik aspektusa a körforgásos jelleg agrár-élelmiszeripari ágazatban való meghonosításának. A körforgásos jellegű mezőgazdasági gyakorlatok azonosításához egyértelmű meghatározásokra van szükség. Ezeket az érdekelt felekkel egyeztetve sürgősen ki kell dolgozni (lásd a 2.13. pontot). Az élelmiszer-pazarlást egyetlen rendszer részeként kell nyomon követni, figyelembe véve a kölcsönös függőségeket az élelmiszer-termelés, az élelmiszer-pazarlás, valamint más ágazatok, mint az energiaágazat, a mobilitás és a vízgazdálkodás között.

4.1.7.

Vannak a körforgásos gazdaságra való áttérésnek olyan, itt nem tárgyalt kulcsfontosságú elemei, amelyek a nyomonkövetési keretrendszeren belül a termelés és fogyasztás részét kellene hogy képezzék. Ezek között szerepel a környezettudatos tervezés, az új tulajdonlási modellek, az önkéntes megállapodások, a fogyasztók tájékoztatása, a fogyasztói magatartás, a támogató infrastruktúra, a körforgásos gazdasággal ellentétes tevékenységek előmozdítására alkalmas támogatások feltérképezése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal és a fenntartható fejlődési célokkal való kapcsolatok.

4.2. Hulladékgazdálkodás

4.2.1.

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz alapvető a hulladékgazdálkodás újradefiniálása, a hulladék újradefiniálása, a kutatás és innováció előmozdítása az újrahasznosítás területén, az új üzleti modellek és új értékláncok, valamint az újrahasznosításra összpontosító szemlélet meghaladása. Mindennek magában kell foglalnia a hulladékgazdálkodásról az erőforrás-gazdálkodásra való áttérést.

4.2.2.

A települési hulladék nyomon követése és újrahasznosítási aránya kapcsán felmerülő legfontosabb kérdés az, hogy a mérés a lánc mely pontján történjen – a válogatás előtt vagy után. A szolgálati munkadokumentum utal erre, a közleményben azonban csak közvetve jelenik meg. Az EGSZB következetesen azt az álláspontot hangoztatja, hogy a legpontosabb mérést a válogatás után lehet végezni.

4.2.3.

A települési hulladék nyomon követésének a szennyvízre is ki kell terjednie. Az emberi ürülék anaerob lebontás esetén használható energiaforrás. Ez hozzájárulhat az egyéb energiaforrásokból származó kibocsátás csökkentéséhez is.

4.3. Másodlagos nyersanyagok

4.3.1.

A körforgásos gazdaság részét képező élénk, jól működő másodlagosnyersanyag-piac létfontosságú.

4.3.2.

A körforgásos gazdaságban az anyagáramlással kapcsolatos koncepcióknak túl kell lépniük az újrahasznosításon, és a javítás és az újrafelhasználás területén lévő anyagáramlás nyomon követését is magukban kell foglalniuk, amibe az újragyártási tevékenységek is beletartoznak. A meghatározások itt is lényegesek, hiszen az egyik ágazat hulladékát egy másik ágazat potenciális erőforrásának kellene tekinteni.

4.3.3.

Fel kell ismerni a termék élettartamának vége (ami alatt a termék működésének végét értjük) és az alkatrészek és a felhasznált anyagok élettartamának vége közötti különbséget.

4.3.4.

A körforgásos gazdaságon belüli anyagáramlásnak a szolgáltatásalapú üzleti modellben a tulajdonosváltást is követnie kell.

4.3.5.

Ez a szakasz a jelenleg termelt hulladék kezelésére összpontosít, és rámutat, hogy ebből másodlagos nyersanyagokat lehet előállítani. Ez a kezdeményezés üdvözlendő, ugyanakkor korlátozott is, mivel egyes jelentős anyagáramlásokat, többek között az élelmiszerét és a textilét nem vonja be az értékelésbe.

4.3.6.

Elengedhetetlen a társadalmi készletek tervezésének nyomon követése, biztosítva ezáltal, hogy az e területen felhasznált nyersanyagok visszanyerhetők legyenek, miután az adott készlet elvesztette funkcionalitását, illetve már nincs rá igény. Ez több mint megkétszerezné az anyagáramlás kezelésében rejlő potenciált. A digitalizáció hasznosan segítheti ezt a nyomon követést.

4.3.7.

A közlemény fokozhatná az átláthatóságot és egyértelműséget azon a téren, hogy mely anyagok tartoznak a társadalmi készletbe, és hogyan történik ennek mérése és nyomon követése.

4.4. Versenyképesség és innováció

4.4.1.

Az innováció, a beruházás és a kereskedelem azok a fő tevékenységek, amelyek révén a vállalkozások hozzájárulnak a körforgásos gazdaság felé való haladáshoz. Mivel a körforgásos gazdaság valamennyi üzleti ágazatot érinti, és – ami alapvető fontosságú – az ágazatok közötti együttműködést igényel, átfogóbb megközelítésre van szükség a körforgásos gazdaság ágazataira vonatkozóan.

4.4.2.

A környezettudatos tervezés területén bekövetkező egyedi fejleményeket nyomon kell követni, akárcsak az új szolgáltatásalapú üzleti modellek és a rugalmas tulajdonlási lehetőségek fejlődését. Például nyomon kell követni a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos, a körforgásos gazdaság szempontjából jelentőséggel bíró előírások kidolgozását és elfogadását.

4.4.3.

Bizonyos vállalatok az újragyártás ágazatába vándorolnak át, és jelentős részeket hasítanak ki maguknak a piacból. A nyomonkövetési keretrendszernek ki kell terjednie e vállalatokra.

4.4.4.

A közpénzek felhasználását szintén nyomon kell követni az arra vonatkozó saját mutatók segítségével. A kifejezetten a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezésekbe irányuló beruházásoknak beépített adatokkal kell rendelkezniük, amelyeket e mutató kidolgozásához fel lehet használni, hogy ily módon ne csak az elköltött pénz, hanem az elért hatás mérése is megvalósuljon.

4.4.5.

A magánberuházások szintén döntő szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben. A befektetési, a biztosítási és a bankszektor már kidolgozott eszközöket és értékelési modelleket. Ilyeténképpen mind a magánberuházásokat, mind a közfinanszírozást számszerűsíteni kell a nyomonkövetési rendszerben.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 11-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

Top

Choose the experimental features you want to try