30.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 316/176

—

tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a farkassügér-állomány állapotáról, különösen a pontos korlátokról, az állományvándorlási útvonalakról és az ívóhelyekről nem áll rendelkezésre elegendő tudományos információ;

B.

mivel a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) négy farkassügér-állományt különböztet meg: Kelta-tenger/La Manche csatorna/Északi-tenger, Vizcayai-öböl, az Ibériai-tenger nyugati vizei, valamint Nyugat-Skócia/Írország;

C.

mivel több tanulmány rámutatott, hogy a farkassügér-állomány állapota a Bizottság által korábban tett sürgősségi intézkedések ellenére aggasztó;

D.

mivel amiatt, hogy a mortalitás még mindig nagyon magas, és a farkassügér későn válik ivaréretté és lassan növekszik, hosszú időszakot igényel a populáció méretének helyreállása;

E.

mivel a farkassügér nemes faj, amely iránt jelentős gazdasági értéke miatt nagy a kereslet a halászati ágazatban;

F.

mivel jelentős számú hajó vesz részt a farkassügér halászatában, és ez a hajók méretét, a halászati idényt és az alkalmazott halászeszközöket tekintve heterogén halászatot jelent;

G.

mivel a szabadidős horgászatból származó fogások jelentős méreteket öltenek, és a faj fogásainak legalább az egynegyedét teszik ki;

H.

mivel a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelet (1) úgy rendelkezik, hogy az állományokat a maximális fenntartható hozam fölötti szintre kell növelni, vagy ezen a szinten fenn kell tartani azokat;

I.

mivel a farkassügérre nem vonatkozik megengedett teljes kifogható mennyiség (TAC);

J.

mivel a Bizottság sürgősségi intézkedéseket hozott, amelyek 2015. április 30-ig tiltják a farkassügér nyílt vízi vonóhálós halászatát a Kelta-tengerben, a La Manche csatornában, az Ír-tengerben és az Északi-tenger déli részén;

K.

mivel az eddig hozott nemzeti gazdálkodási intézkedések nem elegendőek ezen faj fenntartásához, és nem oldják meg az erőforrásokhoz való hozzáféréssel és azok megosztásával kapcsolatos problémákat;

L.

mivel a farkassügér halászatát az ívási időszakban különösen korlátozni kell, mivel ez látványosan lelassítja az állomány megújulását, és megakadályozza annak helyreállását;

M.

mivel Írország a farkassügér halászatát szabadidős horgászok számára tartja fenn;

N.

mivel a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) ajánlása szerint a farkassügér halászati mortalitását mintegy 60 %-kal csökkenteni kell;

O.

mivel a farkassügérrel foglalkozó Inter-AC munkacsoport európai gazdálkodási intézkedéseket javasol;

P.

mivel a farkassügér fenntartható halászata olyan szakpolitikai döntéseket tesz szükségessé, amelyeket valamennyi érintett fél bevonásával kell meghozni;

1.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel a farkassügér-állomány állapotát, és annak határvonalait, a faj vándorlását és az ívóhelyek pontos helyét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot, amely jelentős támogatást nyújt tudományos adatgyűjtéshez;

2.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy pontosan fel kell mérni a farkassügér-halászat különböző szegmenseit, és azt, hogy milyen százalékos arányt tesznek ki a szabadidős horgászatból származó fogások;

3.

úgy véli, hogy a farkassügér halászatának kezelésére irányuló uniós szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megőrizzük ezt a fajt; úgy véli továbbá, hogy ezeknek az intézkedéseknek kellő mértékben figyelembe kell venniük a tudományos ismereteket, és a helyi irányításra, valamint a regionalizáció elvére kell támaszkodniuk;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot többéves gazdálkodási tervre a farkassügérre vonatkozóan annak érdekében, hogy a maximális fenntartható hozam fölötti szintre növeljék az állományt; hangsúlyozza, hogy a gazdálkodási terv elkészítésébe be kell vonni a professzionális és szabadidős horgászokat, valamint tanácsadó testületeket;

5.

emlékeztet arra, hogy a többéves gazdálkodási terveket az együttdöntési eljárás szerint kell elkészíteni;

6.

úgy véli, hogy a farkassügérre vonatkozó többéves gazdálkodási terv kidolgozása érdekében fontos felmérni a kereskedelmi halászatra vonatkozó, különböző gazdálkodási intézkedéseket, különösen a teljes kifogható mennyiségek meghatározását, és a haltenyésztés védelme érdekében szükség van tudományosan megalapozott döntésre a legkisebb kirakodási méretre és a térbeli és időbeli tilalmakra vonatkozóan, továbbá egyéb technikai intézkedésekre;

7.

elismeri, hogy a teljes kifogható mennyiség bevezetése gondokat okozna, különösen a fogási statisztikák kiszámítását, a kvótáknak a különböző tevékenységek közötti nemzeti szintű elosztását, valamint a szabadidős horgászat figyelembevételének nehézségeit illetően, azonban annak fényében, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy foglalkozzunk a farkassügér-állományok állapotával, hangsúlyozza, hogy fontolóra kell venni egy ilyen intézkedés meghozatalát;

8.

úgy véli, hogy uniós intézkedésekre van szükség a szabadidős horgászatra vonatkozóan, mennyiségi korlátozások formájában, amelynek megvalósítási módját a későbbiekben kell meghatározni;

9.

úgy véli, hogy a kereskedelmi halászatra és a szabadidős horgászatra vonatkozó intézkedéseknek összhangban kell lenniük egymással annak érdekében, hogy a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban az állomány tekintetében fenntartsuk a maximális fenntartható hozam fölötti szintet;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.