28.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/106

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: a sport európai dimenziójának fejlesztése

(COM(2011) 12 végleges)

2012/C 24/23

Előadó: Alfredo CORREIA

2011. január 18-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A sport európai dimenziójának fejlesztése

COM(2011) 12 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2011. szeptember 28-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. október 26–27-én tartott, 475. plenáris ülésén (az október 26-i ülésnapon) 79 szavazattal 2 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy fokozottan érdeklődik a sport európai dimenziójának fejlesztése iránt és elkötelezett annak megvalósítása mellett. Kulcsfontosságú, hogy a tagállamokkal együttműködésben, a szubszidiaritás elvét megfelelően szem előtt tartva a Szerződés által biztosított, korlátozott hatáskörökön belül garantáljuk az EU-ban a sport fejlesztésére vonatkozó politikák folyamatosságát.

1.2   A sport egyértelműen javítja a fizikai és mentális egészségi állapotot, valamint hozzájárul az olyan értékek kifejlesztéséhez is, mint a fegyelem és a csapatszellem, amelyek pedig elősegítik a társadalmi beilleszkedést. A sportolásnak alapvető szerepe van számos betegség megelőzésében. Az egészségügyi problémák közvetlen kapcsolatban vannak az alacsony fokú fizikai aktivitással. A sport hozzájárul az emberek életminőségének és várható élettartamának növeléséhez, továbbá fokozza az európai gazdaság termelékenységét és versenyképességét. Az EGSZB kéri a sportban való részvétel népszerűsítését, és ennek érdekében uniós intézkedések meghozatalát.

1.3   Az EGSZB elismeri, hogy a sportban problémát jelent a dopping. Mind uniós, mind pedig tagállami szinten megbeszéléseket kell folytatni arról, hogy miként lehet szembeszállni ezzel a társadalmat fertőző jelenséggel. A dopping veszélybe sodorhatja a sportolók – különösen a fiatal amatőrök – egészségét, illetve rombolja a valódi versenyt a sportban.

1.4   Üdvözlendő az oktatás keretében történő sportolással és a sport oktatás során történő fejlesztésével kapcsolatosan az Európai Bizottság által az EGSZB korábbi javaslatának (1) megfelelően kialakított álláspont. Az EGSZB megismétli, hogy javítani kell a sportközpontok, az öltözők és más infrastruktúrák állapotát, hogy jó feltételek mellett és megfizethető áron lehessen sportot űzni.

1.5   Az EGSZB számára különös jelentőséggel bír az, hogy a sportolók megfelelő oktatásban részesüljenek. Túl gyakran fordul elő az, hogy fiatalok a sporttal kapcsolatos ambícióik miatt kimaradnak az iskolából. Meg kell adni számukra a lehetőséget arra, hogy a kettős karrier elveinek megfelelően az iskola mellett kezdhessék meg és folytathassák sportpályafutásukat. A kettős karrier elvének alkalmazása azért is fontos, hogy a sportkarrier befejeztével az érintettek megfelelő tudással léphessenek be a munka világába. Ennek érdekében az edzőket arra is képezni kell, hogy át tudják adni a megfelelő értékeket a fiatal sportolóknak.

1.6   Az erőszak elítélendő a sportban, és megszüntetése érdekében határozott fellépésre van szükség, amelyhez mind a rendfenntartás, mind pedig a megfelelő büntetőjogi jogszabályok segítségét igénybe kell venni. Az EU koordinálni tudja a tagállami kezdeményezéseket, és koordinálnia is kell ezeket, hogy javuljon a fellépések leghatékonyabb módjáról szóló információcsere.

1.7   Az EGSZB úgy véli, hogy különös figyelmet kell szentelni a sportban a leginkább hátrányos helyzetű csoportoknak, például a fogyatékkal élőknek vagy az időseknek. Az ilyen csoportok tagjainak joguk van egyenlő feltételek mellett részt venni a sportban. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az EU aláírta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, így a tagállamoknak biztosítaniuk kell annak megfelelő végrehajtását.

1.8   Az EGSZB megismétli 2008-ban megfogalmazott kérését, (2) hogy szenteljenek kiemelt figyelmet a nők sportban való képviseletének, illetve a nemek közötti egyenlőségnek.

1.9   Az EGSZB rá kíván mutatni a nonprofit sportszervezetek által a sportszövetségekben és a sport népszerűsítésében betöltött szerepre. Alapvető, hogy ezek a szervezetek – akár megfelelő finanszírozási források biztosítása, akár az önkéntes tevékenység ösztönzése révén – támogatásban részesüljenek.

1.10   A szakmai és a nonprofit szervezetek közötti aktív együttműködésre is szükség van, hiszen a sport jövője függ ettől. Az EGSZB prioritásnak tartja azt, hogy az ilyen együttműködés életképessé tétele érdekében fenntartható finanszírozási formákat találjanak.

1.11   Az EGSZB különös aggodalommal figyeli az illegális és szabályozatlan fogadás és sorsolásos játék terjedését; ebben a szektorban ugyanis egyértelműen hiányos a szabályozás, és nincsenek megfelelő szankciók. Érdemes kiemelni, hogy ennek az állami tulajdonú vagy állami engedéllyel működő ágazatnak nagy szerepe lehetne a sport finanszírozásában, ha a bevételeket a sportlétesítmények fejlesztésére fordítanák. Párbeszédet kell kialakítani a tagállamok között annak érdekében, hogy megtalálják azokat a modelleket, amelyek a legjobban tükrözik az EU elveit. A fogadás és a sorsolásos játék piacának szabályozása kulcsfontosságú a valódi verseny és az átláthatóság biztosításához a sportban.

1.12   Az EGSZB elismeri, hogy az EU nehézségekkel szembesül a fogadási piac szabályozása során. A belső piaci és a versenyszabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és megfelelő figyelmet kell fordítani a szubszidiaritás elvére is. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel ezt a témát, és ezen elvek, valamint a jelenleg folyó konzultációból (3) származó esetlegesen értékes információk alapján alakítson ki iránymutató keretet e piac szabályozására.

2.   Általános megjegyzések

2.1   Bevezetés

2.1.1   2011. január 18-án az Európai Bizottság közleményt tett közzé a sport európai dimenziójának fejlesztéséről, amelyben áttekintette a sportról szóló fehér könyv eredményeit. Az EUMSZ 165. cikkének megfelelően az Európai Unió Tanácsa munkacsoportokon alapuló cselekvési tervet hozott létre a kitűzött célok elérése érdekében.

2.1.2   A sport jelentőségét nemcsak a tagállamok, hanem minden, az ágazathoz kapcsolódó szereplő egységesen elismeri. A sport tagadhatatlanul értéktöbbletet nyújt a társadalom számára. Azok az előnyök, amelyeket az egészség, a társadalmi beilleszkedés, valamint a gazdaság terén jelent az EU-ban, azt illusztrálják, hogy szükség van együttműködésre és közös stratégiák kialakítására. Az uniós a legmegfelelőbb szint arra, hogy a tagállamokat jó eredmények elérése felé irányítsa ezen a területen.

2.1.3   A sport európai dimenziójának a jelentősége egyértelmű – mind az ágazatbeli finanszírozási programok és konkrét intézkedések meghozatala, mind pedig a párbeszédet és az információcserét lehetővé tevő konkrét fórumok kialakítása szempontjából.

2.1.4   A 2012. évi, londoni olimpiai játékok lehetőséget jelentenek arra, hogy a szervezési, nyomonkövetési és koordinációs modellek, valamint az érintett különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd eredménye szempontjából számos szinten fejlesszük a sport európai dimenzióját.

2.2   A közlemény célkitűzései és tartalma

2.2.1   Az új Szerződés hatálybalépésével az EU új hatáskört kapott a sport területén. A sport európai dimenzióját mindeddig indirekt módon fejlesztették: az EU-ra a szociális ügyek, az oktatás és az egészségügy terén ruházott hatáskörökön keresztül, illetve – még inkább áttételes módon – a belső piaci és versenyjogi elvek kapcsán.

2.2.2   Ezen korlátok ellenére mindig is elismerték, hogy a tagállamoknak érdekük az együttműködés a sport fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben. Az EU most megfelelő hatóság lett ennek a politikának a végrehajtására.

2.2.3   A közlemény megkísérli feltárni a sport európai dimenziójának követelményeit és jelentőségét. Azonosítja a legfontosabb kérdéseket és a legmegfelelőbb uniós szintű fellépéseket. Ennek érdekében nyilvános konzultációra került sor különböző érintettekkel abból a célból, hogy meghatározzák a legfontosabb vizsgálandó területeket. Három fő téma merült fel:

—	a sport társadalmi szerepe,

—	a sport gazdasági dimenziója, valamint

—	a sport szervezési kérdései.

Ezeken a területeken belül meghatározták a legfontosabb vetületeket.

2.2.4   A vizsgált közlemény építeni kíván a fehér könyvre, és igyekszik azt – a fehér könyv közzététele óta meghozott intézkedéseket tekintetbe véve – továbbfejleszteni, illetve törekszik az új Szerződés (és az EUMSZ idevágó 165. cikke) életbelépésével az EU-ra bízott hatáskörök kihasználására.

3.   Részletes megjegyzések

3.1   Egészség

3.1.1   Az EGSZB elismeri, hogy a sportolás javítja az általános fizikai és a mentális egészséget, továbbá közvetlen, pozitív hatással jár a munkahelyi termelékenységre és az életminőségre, hiszen fontos eszköz az egyre inkább mozgáshiányos életmód elleni küzdelemben.

3.1.2   A sport segít az elhízás, valamint egy sor – különösen érrendszeri – betegség megelőzésében és orvoslásában. A sport tehát az egészségügyi és a társadalombiztosítási költségek csökkentése révén további gazdasági előnyökkel jár.

3.1.3   A sportnak kulcsfontosságú szerepe van a társadalmi beilleszkedésben és az idősek jólétében is: nemcsak segíti a betegségek elleni küzdelmet, hanem a nemzedékek közötti szolidaritást is előmozdítja.

3.2   A dopping elleni küzdelem

3.2.1   A dopping elleni küzdelemnek kiemelt jelentősége van. A sportolók fizikai jólétének, valamint a valódi versenynek a védelme az összes szinten – nem csupán a 27 tagállam és nemzeti testületeik szintjén, hanem nemzetközileg is – összehangolt lépéseket követel meg. Minél nagyobb az együttműködés és az egyetértés a felek között a fellépés legjobb módját illetően, annál nagyobb lesz annak sikere.

3.2.2   Különösen fontos, hogy a dopping ellen ne csak a profi, hanem az amatőr sportban is küzdjenek.

3.2.3   Kiemelt jelentősége van a dopping során használt anyagok értékesítésének szabályozását és nyomon követését célzó, tagállamok között összehangolt határozott fellépésnek. Az EGSZB ezért támogatja, hogy az Európai Bizottság tárgyalási megbízástervezetet szándékozik javasolni az Európa Tanács doppingellenes egyezményéhez való uniós csatlakozásról.

3.3   Oktatás, képzés és képesítések a sportban

3.3.1   Az iskolai fizikai aktivitás az első lépés ahhoz, hogy már a legkisebbeket megtanítsuk a sport értékeire, amelyekre egész életükben emlékezni fognak. A helyes sportolásnak az oktatási rendszerben való meggyökereztetését és a szükséges infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedéseket az EGSZB teljes körűen támogatja.

3.3.2   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság állásfoglalását, mely szerint a sportolók oktatásában, képzésében a kettős karrier fontosságára is tekintettel kell lenni.

3.3.3   Az EGSZB azok mellett a kezdeményezések mellett is kiáll, amelyeket az egész életen át tartó tanulás programja – azaz a sporthoz kapcsolódó értékrend megtanításának alapvető stratégiája – keretében indítanak.

3.3.4   A sport értékeinek megőrzésében további alapvető tényező az edzők és a sportolók megfelelő képesítése. Az EGSZB csatlakozik az Európai Bizottságnak ahhoz a kéréséhez, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseket foglalják a nemzeti képesítési rendszerekbe, hogy azok megjelenjenek az európai képesítési keretrendszerben (EKKR) is.

3.3.5   A többnyire a helyi sportklubokban végzett, sporttal kapcsolatos önkéntes munka jelentős értékkel bír a társadalom egésze számára. A nonprofit önkéntes sportszervezetek azonban gyakran nem részesülnek megfelelő állami elismerésben, és napjainkban komoly kihívásokkal szembesülnek. Az EGSZB rá kíván mutatni arra, hogy az Európai Bizottság közleménye nem veszi megfelelően figyelembe a sport terén végzett önkéntes munka jelentőségét, és ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tovább népszerűsítse az ezen a téren végzett önkéntes munka kultúráját. Különösen az önkéntesek képesítését és képzését, valamint az ismeretek és képességek megszerzését és elismerését kellene határozottabban előmozdítani európai szinten. Az Európai Bizottságnak figyelemmel is kellene kísérnie ezt a folyamatot, és az európai jogszabályok alkotása során el kellene kerülnie, hogy azok nem kívánt, káros következményekkel legyenek a nonprofit sportszervezetekre.

3.4   Küzdelem a sporthoz kapcsolódó erőszak ellen

3.4.1   Az EGSZB üdvözli a sporthoz kapcsolódó erőszakkal kapcsolatos, mind a nézőket, mind pedig a rendőrséget célzó képzési intézkedések kidolgozására és végrehajtására vonatkozó európai bizottsági kezdeményezést.

3.4.2   A nézők nevelése is az iskoláskor legelején kezdődik. A sport értékeinek és gyakorlásának elsőbbséget kell kapnia az egészségtelen versennyel szemben.

3.4.3   A sporthoz kapcsolódó erőszak komoly, egész Európában elterjedt problémát jelent. Az erőszak gyakran kapcsolódik rasszizmushoz, idegengyűlölethez, homofóbiához és az intolerancia más, hasonló formáihoz. Minden intézkedésnek ezek ellen a sport értékrendjével teljességgel összeférhetetlen jelenségek ellen kell irányulnia.

3.4.4   Az információkat folyamatosan nyomon kell követni, és állandó együttműködésre van szükség a nézők épségéért felelős testületek között. Ennek elsődleges célja, hogy – különösen nemzetközi sporteseményeken – elkerüljük, hogy előzetesen azonosított, kockázatot jelentő csoportok bűncselekményeket kövessenek el.

3.5   Társadalmi befogadás a sportban és a sport által

3.5.1   Mindenki, még a fogyatékkal élők és az idősek számára is lehetővé kell tenni, hogy nemcsak nézőkként, hanem résztvevőkként is eljuthassanak a sporteseményekre. Az állami támogatásnak e cél elérése érdekében alapvető jelentősége van.

3.5.2   Mindeddig kevés kutatást végeztek a fogyatékkal élők sporttevékenységéről azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék számukra, hogy bármely sportban részt vegyenek. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos kezdeményezését.

3.5.3   Az, hogy az EU és a tagállamok aláírták a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, azt jelenti, hogy az egyezménynek való megfelelés érdekében meg is kell tenni a szükséges lépéseket. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze a tagállamok által ezen a téren elfogadott intézkedéseket.

3.5.4   Garantálni kell a nemek egyenlőségét a sportban, hiszen számos sportágban a nők alulképviseltek. Az EGSZB támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek célja a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség elve tiszteletben tartásának biztosítása. Ezért egyetért azzal, hogy a sportot mint kategóriát beillesszék a vezetői pozícióban lévő nők adatbázisába.

3.5.5   A sport az integráció és a különböző kultúrák közötti párbeszéd elősegítésének eszköze lehet, továbbá előmozdíthatja az európai polgárság eszméjét. Érdemes kiemelni a sportban rejlő, a hátrányos és kiszolgáltatott csoportok összefogását elősegítő lehetőségeket. Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal, hogy támogatni kell a sport révén történő társadalmi beilleszkedés előmozdítását célzó programokat. A nem kormányzati szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be ezen a téren, amit ösztönözni kell.

3.5.6   Egyre több sportoló költözik egyik országból a másikba. A fogadó országok a sportolók és családjaik integrálása révén népszerűsíthetik kulturális és társadalmi értékeiket. Az EGSZB támogatja a tagállamok és az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jogszabályi ösztönzőket alakítsanak ki az ilyen helyzetben levők fogadása, letelepítése és a velük szembeni megkülönböztetésmentes elbánás kapcsán.

3.6   A sport gazdasági dimenziója

3.6.1   Az EGSZB elismeri a sport gazdasági jelentőségének növekedését. Ez az ágazat az EU teljes GDP-jének mintegy 2 %-át adja. A sport piaca hozzájárul a foglalkoztathatósághoz és a növekedési rátákhoz. Számos sportszervezet részvénytársasággá alakult, azonban nagyon sokan továbbra is nonprofit szervezetekként működnek. A pénzügyi fenntarthatóság érdekében létre kellene hozni vagy tovább kellene fejleszteni a kétfajta szervezet között a kapcsolatokat.

3.6.2   A magánszektornak fontos társadalmi szerepe van a sport fejlesztésében – mind közvetlenül, konkrét hozzájárulásokon keresztül, mind pedig szponzorálás révén.

3.6.3   Az EGSZB elismeri és támogatja sportágazati szatellitszámlák készítését. A legmegfelelőbb szakpolitikák kialakítása érdekében megbízható adatokra van szükség a sport által generált jövedelmekről. Minél nagyobb az együttműködés és minél több információ áll rendelkezésre, annál könnyebb lesz a lehető legésszerűbb politikákat kialakítani.

3.6.4   A vizsgált közlemény nagy jelentőséget tulajdonít a szervezők sportrendezvényeikhez fűződő tulajdonjoga, valamint szellemi tulajdonjogaik kiaknázásának. Az EGSZB egyetért ezzel az állásponttal. A televíziós közvetítési jogok és az ajándéktárgyak értékesítése valóban a sportszervezetek bevételének nagy részét teszi ki. Az uniós jogszabályokban jobban figyelembe kellene venni a sportszervezetek jogait. Fontos, hogy a sportesemények szervezőinek joguk legyen méltányos árat kérni rendezvényeik mindenféle formában és a velük járó teljes gazdasági haszonnal történő felhasználásáért.

3.6.5   Az EGSZB egyetért azzal a közleményben szereplő jogi elemzéssel, amely a versenyszabályoknak a jogok kollektív értékesítéséből adódó esetleges megsértéséről szól. Üdvözlendő annak felismerése, hogy az együttes értékesítés megfelelhet az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt mentesítési kritériumoknak. Az EGSZB elismeri, hogy az együttes értékesítésnek tagadhatatlan előnyei vannak a sportszervezetek számára, és hogy az ilyen értékesítést úgy kell végrehajtani, hogy az ne essen az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

3.6.6   A sportszerek, a sportruházat és egyéb kiegészítők (gyártása és) kereskedelme Európában is milliárdos üzlet. A hirdetés és a szponzorálás révén ez az ágazat a sport egyik legjelentősebb finanszírozási forrása. Több európai szervezet is végeztetett kutatást, melyek a sporttermékek globális termelési láncában számos munkaügyi visszásságra derítettek fényt, amelyek ronthatják az egész sportmozgalom hitelét. A sportolóktól, a sportmozgalomtól és a sporteseményeket szponzoráló ágazatbeli cégektől, valamint az együttműködési partnereiktől meg kell követelni a termelési lánc és az abban jellemző munkafeltételek megbízható és átlátható felügyeletét (és az ILO által lefektetett nemzetközi munkaügyi normákon alapuló etikai iránymutatások alkalmazását).

3.6.7   Az EGSZB megjegyzi, hogy az állami tulajdonú vagy állami engedéllyel működő fogadás és sorsolásos játék piaca rendkívül fontos a sporttevékenységek pénzügyi fenntarthatóságához. Az adóbevételek jelentősek, és közvetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a sport különböző szintjei pénzügyileg fenntarthatóak legyenek. Hasonlóképpen, az online sportfogadást üzemeltetőknek szerződéses alapon lehetővé kell tenniük, hogy a sportrendezvények szervezői ellenőrizzék a javasolt fogadások típusait, valamint hogy ellentételezésben részesüljenek az online sportfogadások alapját adó rendezvények felhasználásáért.

3.6.8   Az európai szintű sportfogadás kialakítása vonzóbbá teheti ezt a piaci szegmenst, és forrásokat teremthetne a regionális sportszövetségek, valamint az edzés és a sportoktatás fejlesztésének finanszírozásához.

3.6.9   Az EGSZB felismeri az ennek a piacnak a szabályozásával járó nehézségeket, és emlékeztetni kívánja az Európai Bizottságot arra, hogy a belső piaci elvek és a versenyjog alapján jogilag lehetőség van olyan intézkedések népszerűsítésére, amelyek átláthatóvá tennék ezt az ágazatot.

3.6.10   A korrupció és a szervezett bűnözői csoportok is jelen vannak az illegális fogadási piacon. Ezek a csoportok időnként sikerrel törekszenek az eredmények befolyásolására, ami hozzájárul a sportban a valódi verseny tönkretételéhez, a tisztviselők és a játékosok korrupciójához és a sport értékeinek eltorzításához. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek a jogszabályok összehangolására az ilyen illegális gyakorlat megszüntetése érdekében.

3.6.11   Az EGSZB üdvözli azt a kezdeményezést, hogy nyomon követik az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályoknak a sport területén történő alkalmazását, biztosítandó az európai jogszabályoknak való tökéletes megfelelést.

3.6.12   Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy teljes körűen kiaknázzák az Európai Regionális Fejlesztési Alap lehetőségeit a sportinfrastruktúrák támogatása érdekében, az önkéntes szervezeteknek ugyanis szükségük van erre a támogatásra, amely fellendíti a tagállamokban a regionális és vidékfejlesztést.

3.7   A sport szervezése

3.7.1   Valódi igény van arra, hogy a sport ágazatára vonatkozó európai jogszabályok tisztázásra kerüljenek. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy eseti alapon támogatást és iránymutatást nyújt a „sport sajátos jellege” koncepció megfelelő alkalmazásához.

3.7.2   Az EGSZB teljes mértékben osztja a sportügynökök tevékenységével kapcsolatosan erősödő jogi jellegű aggályokat. A legfontosabb az, hogy megértsük és tanulmányozzuk az ilyen típusú tevékenység sport- és sportiskolai szervezetekre való hatását, és biztosítsuk a sportolók jobb védelmét.

3.7.3   Az EGSZB már támogatja olyan konferencia megszervezését, amelyen rendszeresen elemzik a sport európai dimenziójának fejlesztését és annak hatását. Az EGSZB aktív szerepet kíván vállalni egy ilyen rendezvényen.

3.7.4   Az EGSZB egyetért azzal az európai bizottsági javaslattal, amely szerint kulcsfontosságú támogatni és kialakítani a szociális partnerek és a sportszervezetek folyamatos párbeszédét az olyan, sporttal kapcsolatos kérdések feltárása és megvitatása érdekében, mint például az oktatás és képzés, a kiskorúak védelme, az egészség és a biztonság, a foglalkoztatás és a munkakörülmények, illetve a szerződések stabilitása.

---

(1)  Az EGSZB véleménye: „Fehér könyv a sportról”; HL C 151., 2008.6.17.

(2)  Lásd ugyanott.

(3)  COM(2011) 12 végleges, 10. o.

---