29.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/105

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja és üdvözli az Európai Bizottság álláspontját, és egyetért az európai digitális menetrendbe illeszkedő közlemény tartalmával. A gazdasági kapcsolatokat szabályozó eszközök korszerűsítése és a technológiai innováció nemcsak rendkívül nagy megtakarítást jelent, de hozzájárul az innováció terjesztéséhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is.

1.2

Az európai digitális menetrend megvalósítása a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés egyik tényezőjeként alapvető lendületet ad a belső piac újjáélesztésének.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kiemelten figyelembe kell venni azokat az előnyöket, amelyek az e-számlázás széles körű elterjedéséből származhatnak. Ezeknek az előnyöknek minden vállalkozási kategóriánál jelentkezniük kell, de különösen a kkv-knál. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a digitális műveltségre és a költségmegtakarításra irányuló sajátos követelményekre a digitális platformokhoz és az üzleti szoftverekhez való hozzáférés érdekében.

1.4

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban elkészüljön az elektronikus aláírásra vonatkozó új jogszabály; megfontolandónak tartja továbbá, hogy irányelv helyett inkább más jogalkotási eszközt fogadjanak el annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a vonatkozó jogszabályok sokféleségének fennmaradását eredményező, eltérő és problematikus átültetések.

A közvetett héa adózási rendszer reformja már tekintetbe veszi a papíralapú és az elektronikus számlák azonos mértékű használatát a számviteli dokumentumok és számlák megőrzése céljából. A tagállamok adóhatóságainak a lehető legrövidebb időn belül egységesíteniük kell az erre vonatkozó jogszabályaikat.

1.5

Az EGSZB azt ajánlja, hogy különösen meg kell védeni a kkv-k héa-fizetéssel kapcsolatos érdekeit. A héa megfizetésének az elektronikus számla kifizetésekor kellene megtörténnie, nem pedig a számlakibocsátástól számított bizonyos időszak után. Az új rendszernek kellő figyelmet kell fordítania a kkv-k likviditáskezeléssel összefüggésben felmerülő esetleges problémáira.

1.6

Az EGSZB támogatja az elektronikus számlázás széles körű és gyors elterjesztését, ugyanakkor véleménye szerint azt nem szabad kötelezővé tenni, mivel – noha értékeli a rendszer célkitűzéseit – úgy véli, hogy nem adottak a feltételek annak kötelező bevezetéséhez.

1.7

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy a javasolt célkitűzés megvalósításához szükséges intézkedéseket körültekintően és odafigyeléssel hajtsa végre, hogy ne rójon felesleges terheket és költségeket a vállalkozásokra és a fogyasztókra.

1.8

Az azonos jogi kötőerejű elektronikus és papíralapú számlázási rendszer egyidejű fennállása során lehetővé kell tenni, hogy mindenki a sajátos igényeinek legmegfelelőbb rendszert választhassa.

1.9

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy globális szabványokat fogadjon el az elektronikus számlázással kapcsolatban. A rendszerek egységesítése és egymás közötti átjárhatósága az elektronikus számlázás elterjesztésének és sikerének alapvető tényezői, amelyek lehetővé teszik a belső piac fejlődését és a piaci szereplők számának növekedését.

Jelenleg azonban széttagolt a piac, és nem működik a belső kommunikáció, ami a gyakorlatban nem engedi továbbfejlődni ennek a hasznos eszköznek a határokon átívelő használatát.

1.10

A PEPPOL elnevezésű kísérleti projektet az elektronikus számlázást már használó területek folyamatos összeköttetése révén általánossá kell tenni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kkv-k szükségleteire.

1.11

A közlemény az elektronikus számlázás címzettjei között nem veszi figyelembe a fogyasztókat, azok igényeit és érdekeit. Csak azoknak van lehetőségük az elektronikus számlafogadás előnyeinek kihasználására, akik megfelelő informatikai tapasztalatokkal rendelkeznek.

1.12

A szóban forgó eszköz tervek szerinti elterjedése a következő kedvező öngerjesztő ciklus kialakulását eredményezheti: elektronikus katalógus megtekintése, áruválasztás és megrendelés, áruküldés, számlakibocsátás, valamint az áru és a vállalkozás típusa szerinti, automatikus héa-fizetési kalkuláció alapján meghatározott összeg azonnali átutalása az adóhatóságnak.

1.13

Ezen eljárások felgyorsítása jelentős időmegtakarítást, pontosabb fizetést és a fiktív számlázás visszaszorulását fogja eredményezni.

1.14

Az Európai Unió által támogatott „e-business” projektek kötelező feltételévé kell tenni azt, hogy a kísérleti projektek bizonyos százalékába kis- és középvállalkozásokat vonjanak be. Ez az intézkedés már a kezdeményezések kezdeti fázisában a kkv-k igényeire irányítaná a figyelmet, és mindenekelőtt kedvezően befolyásolná a kkv-k innovatív technológiai fejlődését (például a PEPPOL projekt révén).

1.15

Az Európai Bizottságnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a nemzeti közigazgatási rendszerek az „egyenlő bánásmód” elvét alkalmazzák a papíralapú és az elektronikus számlázás tekintetében azáltal, hogy megszüntetik a határokon átnyúló kereskedelmet gátló akadályokat. Főként a papíralapú számlázás esetében szükségtelen sajátos technológiai megoldások (többek között az elektronikus aláírás) kötelező használatát kell eltörölni, továbbá amennyiben minden hatályos követelmény teljesül, ki kell zárni az azzal a – néhány tagállamban még fennálló – kötelezettséggel összefüggő költségeket, amely értelmében az elektronikus számlákat ki kell nyomtatni az adóellenőrzésekhez.

1.16

A helyi önkormányzatokkal együttműködve, egyedi programok révén a kkv-k fejlődését szolgáló ösztönzőket lehetne kidolgozni. Meg kell fontolni a DG REGIO (Regionális Politikai Főigazgatóság) bevonását is.

1.17

Az EGSZB támogatja az európai e-számlázási fórum létrehozását, és hajlandó részt venni annak munkájában.

2.1

A számla a kereskedelmi szereplők között, valamint a kereskedelmi szereplők és a végső fogyasztók között cserélt alapvető dokumentum. A számla – elsődleges funkciója szerint – az eladó által a vevőhöz intézett fizetési felszólítás az eladott termék vagy az igénybevett szolgáltatás ellenében; emellett azonban fontos számviteli dokumentum is, amelynek – mivel voltaképpen a vállalkozások és a fogyasztók között létrejövő szerződéses dokumentumról van szó – esetlegesen jogi vonzatai lehetnek mindkét kereskedelmi partner számára. Néhány országban a számla az adóbevallás, az adó-visszaigénylés, valamint az export- és importelszámolás meghatározó dokumentuma.

2.2

Az érintett felek az eladó és a vevő. Néhány esetben a szállító és az átvevő harmadik felek (például szállítmányozó vagy logisztikai szolgáltató) is lehetnek.

2.3

Az elektronikus számlázás a számlaadatok elektronikus úton történő automatikus kibocsátásának, elküldésének, átvételének és feldolgozásának folyamata. Az elektronikus számlázás a vállalati folyamatok és eljárások azon összefüggő hálózatának része, amelyet általában a szállító szempontjából megrendelési-behajtási, a vevő szempontjából pedig beszerzési-fizetési ciklusnak neveznek.

2.4

Az Európai Unió által az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében támogatott hét kiemelt kezdeményezés egyike, az európai digitális menetrend célja a – többek között a belső piac megteremtésével összefüggő kötelezettségek egyszerűsítését és csökkentését célzó – információs technológiák fejlesztésének a szabályozás korszerűsítésén keresztüli támogatása. A következő tíz évben több mint száz kezdeményezést és harminc jogi intézkedést fognak elfogadni az alapvető szolgáltatások létrehozására irányuló tizenhárom célkitűzés megvalósítása érdekében.

2.5

Az Európai Bizottság öt év előkészítés és mélyreható konzultáció után közzétett közleménye a menetrend egy nagyon fontos részével, az elektronikus számlázással foglalkozik: célja annak elérése, hogy 2020-ig az e-számlázás váljon az elsődleges számlázási móddá. Számítások szerint jelenleg a vállalkozások teljes számlázási tevékenységének csupán 5 %-a történik elektronikus úton.

2.6

Az Európai Bizottság becslése szerint az így elérhető megtakarítások mértéke hat év alatt elérheti a 240 milliárd eurót. (1) A Vállalati Pénzügyi Vezetők Európai Szövetsége (EACT) hasonló eredményre jutott: számításai szerint a papírfogyasztás és a munkateher érezhető csökkenése révén a vállalatok a változó költségeik 80 %-át takaríthatnák meg az automatikus számlaadat-feldolgozással. Az egységes eurófizetési térség (SEPA) fejlesztése a rendszerek integrációja és az interoperábilis európai elektronikus számlázási rendszerek létrehozása révén lehetővé fogja tenni a számlázások és fizetések társítását.

2.7

Az alábbi prioritásokat határozták meg:

3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elhivatott támogatója az Európai Bizottság európai digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezésének, és üdvözli a bizottsági kezdeményezést. Korábbi véleményeiben (2) az EGSZB támogatását fejezte ki az információs és kommunikációs technológiák (ikt) használatának ösztönzését célzó különféle programok és jogalkotási kezdeményezések elfogadását illetően.

3.2

A számlák mennyisége Európában meghaladja a 30 milliárd darabot. 2011-ben 3 milliárd számlát fognak elektronikus levél útján elküldeni, de ennek csupán egy része elektronikus számla. Már több mint 4,5 millió vállalat és több mint 75 millió fogyasztó használja ezt a rendszert. Az ágazat elektronikus számlázási szolgáltatásokat nyújtó szereplői közül a legjelentősebbek néhány hónap alatt megduplázták a forgalmukat.

3.3

Az Európai Bizottság által megbízott szakértői csoport kutatásai szerint a megtakarítás számlánként akár több euró is lehet a számviteli dokumentum kiállítója számára. Az elektronikus és automatikus számlaküldéssel 60–80 % takarítható meg a hagyományos papíralapú eljáráshoz képest. Ez általánosságban az adminisztrációs költségek 1–2 %-os csökkenését jelenti. Az ágazat legnagyobb szakértőinek becslése szerint az elektronikus számlázásra való átállás csak hat hónap múlva térül meg. (3)

3.4

Közleményében az Európai Bizottság hangot ad annak az óhajának, hogy szeretné, ha az elektronikus számlázás válna az elsődleges számlázási rendszerré, arra azonban nem tér ki, hogy ehhez miért szükséges ennyi idő. Az EGSZB mindamellett úgy véli, hogy minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni e célkitűzés mielőbbi elérése érdekében.

3.5

Az EGSZB hangsúlyozza és kedvezőnek tartja, hogy az elektronikus számlázás fejlődése a közlekedéshez szükséges energiafelhasználás és a papírfogyasztás csökkenésének köszönhetően jelentős mértékben hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

3.6

Az EGSZB helyesli és nagyon fontosnak tartja a kkv-k és észrevételeik előtérbe helyezését az Európai Bizottság által megbízott szakértői csoport vizsgálatai során.

3.7

Az EGSZB azt ajánlja, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a szóban forgó tevékenységre szakosodott gazdasági szereplők körének bővítése érdekében, hogy el lehessen kerülni az egyeduralmi helyzetüket óhatatlanul kihasználó kis de facto monopóliumok kialakulását.

3.8

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az UN/CEFACT (4), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) kereskedelmi bizottságának alárendelt kormányközi szervezet által létrehozott szabványos modell gyakorlati átültetéséhez és elfogadásához egy, az elektronikus szabványok és a vállalatok közötti tranzakciók egyszerűsítése terén folytatandó koordináció és együttműködés kialakítását célzó globális szintű munkaprogram kidolgozása érdekében.

3.9

A Tanácsnak – az egyre szélesebb körben való elterjesztés megfelelő módszereként – támogatnia kell az e-számlázás közbeszerzések esetén való kötelezővé tételének elterjesztéséhez néhány tagállamban már bevált gyakorlatot. Az Európai Bizottság által támogatott versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) nagyszabású PEPPOL (Pan-European Public Procurement Online – Páneurópai Közbeszerzés Online) kísérleti projektjét a kidolgozott szabványok elfogadásával és támogatásával általánossá kell tenni, és össze kell kapcsolni azokat az európai térségeket, ahol az elektronikus közbeszerzés már bevált gyakorlat.

3.10

Az EGSZB tetszéssel fogadja ezt a kezdeményezést, de kéri, hogy tegyék lehetővé az elektronikus számlázás területén más gazdasági szereplők működését, utat nyitva a piacon más szereplők számára is. Jelenleg mintegy 400 gazdasági szereplő tevékenykedik az elektronikus számlázás területén: ezek főként helyi szinten működnek és széles termékskálát kínálnak. A rendszerek átjárhatósága mindamellett sajnos még várat magára. Az Európai Bizottság által elfogadásra javasolt közös globális szabványok alapvető fontosságúak az egységes európai piac megteremtésének felgyorsításához és az ebből származó előnyök széles körű elterjesztéséhez, különösen a kkv-k körében, amelyeknek ezáltal javulna a versenyképessége.

3.11

Az egységes elektronikus számlázási modellek előnyei nyilvánvalóak. Jelenleg széttagolt a piac, és nem működik a belső kommunikáció. Az EGSZB támogatja az egyre integráltabb, egyre magasabb szintű átjárhatóságot célzó kezdeményezéseket, és örömmel nyugtázza, hogy az UN/CEFACT CII v.2 (Cross-Industry Invoice) elnevezésű modell szolgált alapul az ISO 20022 pénzügyi üzenetközvetítő szabvány kifejlesztéséhez.

3.12

A globális szabványoknak mindig ki kell terjedniük a vonatkozó közbeszerzési eljárásokra is, például annak elkerülése érdekében, hogy a vállalatoknak a számlázási folyamat automatizálását a szokványos eljárástól elszigetelten kelljen elvégezniük, ami aláásná a hatékonyságot. Támogatni kell és szorosan nyomon kell követni a CEN/BII profiloknak a teljes ellátási lánc számára történő kifejlesztését, mivel ezek képezik a PEPPOL projekt elektronikus dokumentumainak alapját. Különös figyelmet kell fordítani az UBL szabvány uniós tagállamokban történő fokozatos elfogadtatására, különösen az állami szféra részéről. Ösztönözni kell hasonló globális szabványok elfogadását is.

3.13

A jövőben, amikor az elektronikus számlázás általános lesz, az adóhatóságok kétségtelenül előnyöket könyvelhetnek majd el az elektronikus számlázás és a számla kifizetésével egyidejűleg történő héa-fizetés eredményeképpen. Az egységes eurófizetési térséggel való integráció szintén kedvezően hathat a beszedési rendszer hatékonyságára. Annak érdekében, hogy a kkv-kat ne érje hátrány – különösen a likviditáskezelést illetően –, az EGSZB javasolja e probléma figyelembevételét.

3.14

Megtakarítások főként az adóbevallások kezelése és az automatikus fizetések költségei terén várhatók. Általánosságban az adóhatóság beszedési és ellenőrzési, illetve működtetési költségeinek csökkentése kívánatos célkitűzést képvisel a gazdasági rendszer korszerűsítése és javítása terén. A számlázási folyamat automatizálásának eredményeképpen feltehetőleg csökken az adóelkerülés: az így felszabaduló forrásokat újra be lehet fektetni a gazdasági és termelő tevékenységek támogatásába.

3.15

Az EGSZB egyetért azzal, hogy szükség van az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló 1999/93/EK irányelv gyors felülvizsgálatára a biztonságos és garantált elektronikus aláírások európai szintű átjárhatósága és elismerése jogi keretének bevezetéséhez, és kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgesse a Tanácsnál és a Parlamentnél az intézkedés mielőbbi jóváhagyását. A különböző tagállamokban az irányelv átültetésében és a rendszer alkalmazásának kötelezővé tételében mutatkozó különbségek súlyos problémákat okoztak, főként a kkv-k számára, amelyek az elektronikus aláírást tartják az elektronikus számlázás elterjedését gátló legnagyobb, ráadásul szükségtelen akadálynak. Ami a jogszabályt illeti, az EGSZB felveti, nem érett-e meg az idő arra, hogy rendeletet fogadjanak el e téren az egységes piaci intézkedéscsomag elvárásainak megfelelő, egységes szabályozás kialakítása érdekében.

3.16

Az európai polgárok a korlátok, a bürokratikus akadályok és az adminisztrációs kötelezettségek miatt nem veszik észre az egységes piac lehetőségeit. A fogyasztók még mindig várnak arra, hogy megtapasztalják a fennhangon hirdetett előnyöket, például a pénzügyi és az energetikai ágazatban, ahol kizárólag az európai jogszabályok (harmadik energiacsomag, SEPA, MIFID stb.) írnak elő a fogyasztók számára kedvező szabályokat.

3.17

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság közleményében foglalt javaslat helyes irányt képvisel, és azt szeretné, ha a döntéshozói folyamatok felgyorsulnának és a projektek megvalósítási időtartama lerövidülne annak érdekében, hogy egy összehangolt, sőt egységesen szabályozott jogszabályi keret álljon a munkavállalók, a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére.