Fogyasztóvédelem: a fogyasztók képzésének és tudatosságának javítása a hitelekkel és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban

P6_TA(2008)0539

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a fogyasztók védelméről: a fogyasztók képzésének javítása és tudatosságuk növelése a hitelekkel kapcsolatban (2007/2288(INI))

(2010/C 16 E/01)

Az Európai Parlament,

1.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését a fogyasztók pénzügyi képzése terén, különösen a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoport közelmúltbeli létrehozását, valamint azt a szándékát, hogy online adatbázist tegyen közzé az EU pénzügyi képzési rendszereiről és kutatásáról; véleménye szerint a szakértői csoportnak világos feladatokkal és hatáskörökkel kell rendelkeznie; azt javasolja, hogy kérjék fel e szakértői csoportot különösen arra, hogy vizsgálja meg az EU pénzügyi képzésének és határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásainak hozzáadott értékét és legjobb gyakorlatait;

2.   hangsúlyozza, hogy a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekkel kapcsolatos képzése és tudatosságuk fokozásának célja, hogy tisztábban lássák a gazdasági és pénzügyi realitásokat, és így jobban megértsék a gazdasági kötelezettségvállalásokat, illetve elkerülhető legyen a szükségtelen kockázat, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztődés; úgy véli, hogy a képzéseknek és a tájékoztató tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára a nekik ajánlott vagy általuk fontolóra vett pénzügyi termékek független, saját belátásuk szerint történő megközelítését;

3.   megállapítja, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság nem csupán a kölcsönfelvevők nem megfelelő tájékozottságának veszélyeit példázza, hanem azt is, hogy az ilyen információk megértésének és ismeretének hiánya miatt a fogyasztók nem fogják fel kellőképpen fizetésképtelenségük és túlzott eladósodásuk kockázatát;

4.   hangsúlyozza, hogy a tudatos, képzett fogyasztóknak köszönhetően előmozdítható a verseny, a minőség és az innováció a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatban, és emlékeztet arra, hogy a képzett és magabiztos befektetők további likviditást biztosíthatnak a tőkepiacok számára a befektetések és a növekedés tekintetében;

5.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapítsák a tagállamok pénzügyi jártasságának szintjét és a hozzáadott értéket, amelyet az EU tud nyújtani, valamint meghatározzák a társadalom konkrét célcsoportjainak képzési szükségleteit, egy sor kritérium – például az életkor, a jövedelem és a végzettség szintje – alapján;

6.   elismeri a magánkezdeményezések, a pénzügyi szolgáltató ipar és a fogyasztói szervezetek szerepét mind közösségi, mind nemzeti szinten a pénzügyi képzés célcsoportjai egyedi igényeinek meghatározásában, a meglevő képzési rendszerek gyenge pontjainak és hiányosságainak jelzésében és a fogyasztók pénzügyi tájékoztatásában, köztük a pénzügyi tervezést szolgáló, internetalapú eszközökön, a médián és képzési kampányokon keresztül;

7.   véleménye szerint a pénzügyi képzési programok eredményesebbek, ha azokat a meghatározott célcsoportok igényeihez igazítják és – adott esetben – személyre szabják; ezenkívül azon a véleményen van, hogy minden pénzügyi képzési programnak javítania kell az egyének pénzügyi lehetőségeinek tudatos és reális kezelését; meg kell fontolni azon programok kifejlesztését, amelyek javítják a felnőttek pénzügyi képességeit;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki uniós szintű, képzési programokat a személyes pénzügyek területén, közös szabályok és elvek alapján, amelyeket az összes tagállam igényeihez lehet igazítani, és azok mindegyikében alkalmazhatók;

9.   hangsúlyozza, hogy a pénzügyi képzés kiegészítheti, de nem helyettesítheti a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályokban és a pénzügyi intézmények szabályozásában szereplő, koherens fogyasztóvédelmi rendelkezéseket és szigorú felügyeletet;

10.   elismeri a magánszféra, és különösen a pénzügyi intézmények fontos szerepét a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatása terén; hangsúlyozza azonban, hogy a pénzügyi képzést tisztességes, pártatlan és átlátható módon kell nyújtani annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja, és világosan meg kell különböztetni a kereskedelmi tanácsadástól vagy reklámozástól; e cél elérése érdekében ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy munkatársaik számára dolgozzanak ki magatartási kódexeket;

11.   elismeri, hogy a fogyasztók tájékozott pénzügyi döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel történő ellátása és a fogyasztók információval való túlterhelése közötti, kényes egyensúly megteremtésére van szükség; a minőséget a mennyiség elé helyező, például jó minőségű, hozzáférhető, konkrét és könnyen megérthető információkat részesíti előnyben, amelyek célja, hogy növeljék a fogyasztók tájékozott és felelős döntések meghozatalával kapcsolatos képességét;

12.   úgy véli, hogy különösen a pénzügyi termékek hirdetéseiben szükséges a hatékony, egyértelmű és érthető tájékoztatás, és hogy a pénzintézetek a szerződés megkötése előtt megfelelő tájékoztatást biztosítsanak, továbbá hogy szigorúan alkalmazzák a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírásait; felhívja a Bizottságot, hogy következetes módon tegyen egyedi jogalkotási javaslatokat egy harmonizált fogyasztói tájékoztatási és védelmi rendszerre elsősorban a jelzáloghitelek keretében (ideértve egy harmonizált, egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót is, amely az éves százalékos díjmutatóra stb. vonatkozó jelzéseket tartalmaz);

13.   azt ajánlja, hogy a pénzügyi képzési rendszerek a fontos élettervezési szempontokra, például az alapvető megtakarításra, adósságra, biztosításra és nyugdíjakra összpontosítsanak;

14.   kéri a Bizottságot, hogy folytassa az érdekelt felek közötti párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

15.   javasolja a 17 02 02. költségvetési tétel növelését, amely a pénzügyi képzés és a pénzügyi ismeretek fontosságával kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelését célzó, uniós szintű pénzügyi tevékenységek finanszírozását célozza; kéri a Bizottságot, hogy országos és regionális konferenciák, szemináriumok, média- és figyelemfelkeltő kampányok, illetve határokon átnyúló részvétellel zajló oktatási programok szervezésének támogatása révén járuljon hozzá a tudatosság uniós szintű növeléséhez, különösen a lakossági pénzügyi szolgáltatások és a háztartások hitel/adósságkezelésének területén;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és korszerűsítse a Dolceta online eszközt, és ezt a szolgáltatást valamennyi hivatalos nyelven biztosítsa; azt javasolja, hogy a Bizottság szerepeltessen a Dolceta weboldalán hivatkozást a meglevő regionális és nemzeti pénzügyi képzési rendszerekből általa létrehozni kívánt online adatbázisra; javasolja, hogy a Dolceta weboldalán szerepeljenek linkek, amelyek országonkénti lebontásban a pénzügyi képzés területén működő köz- és magánszervek weboldalaihoz irányítanak;

17.   kéri a Bizottságot, hogy a pénzügyi képzés elérhetőségének és minőségének mutatóit vegye fel a fogyasztói piacok eredménytáblájára;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre tájékoztató kampányokat annak érdekében, hogy növelje a fogyasztók tudatosságát a pénzügyi szolgáltatások nyújtása terén az uniós jogszabályok értelmében őket megillető jogokkal kapcsolatban;

19.   hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a Bizottság támogatásával rendszeres felméréseket kell végezniük a lakosság pénzügyi jártassága jelenlegi szintjének meghatározására a tagállamok különböző társadalmi és lakossági csoportjaival együttműködve annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az elsőbbséget élvező fellépési területeket, ily módon biztosítva a lakosságot segítő pénzügyi képzési programok megfelelő, pontos és hatékony végrehajtását;

20.   ösztönzi a tagállamokat, hogy a megfelelő intézmények által kifejlesztett pénzügyi képzést tegye az alapfokú és középfokú iskolák általános tananyagának részévé, amelynek célja a mindennapi életben szükséges készségek fejlesztése, és e tárgyban szervezzenek szisztematikus képzést a tanárok számára;

21.   hangsúlyozza egy folyamatos és kétirányú képzési folyamat szükségességét mindkét fél, azaz a pénzügyi tanácsadók és a fogyasztók számára annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a pénzügyi szolgáltatási ágazat legújabb fejleményeinek megfelelő pontos információk megszerzését;

22.   véleménye szerint a különböző oktatási szervezetek közötti, egymás segítő hatásokat nem használják ki elegendő mértékben; arra kéri ezért a tagállamokat, hogy hozzanak létre pénzügyi képzési hálózatot, amelyben a köz- és a magánszféra egyaránt részt vesz, és ösztönözzék az együttműködést és a párbeszédet valamennyi szereplő között;

23.   ösztönzi a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nyugdíjasok, illetve a szakmai pályájuk végén álló azon személyek képzési igényeire, akiket a pénzügyi életből való kizárás kockázata veszélyeztet, illetve a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználását érintő kihívással néznek szembe;

24.   felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a gazdasággal és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó képzési programokat a szociális munkások számára, mivel ők állnak kapcsolatban a szegénység és/vagy a túlzott eladósodás kockázatának kitett személyekkel;

25.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0011.

(2)  HL C 175. E, 2008.7.10., 392. o.

(3)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 133., 2008.5.22., 66. o.