(2a)

(3)

A lisszaboni Európai Tanács 2000. márciusban azt a célt tűzte a Közösség elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

A lisszaboni Európai Tanács 2000 márciusában azt a célt tűzte a Közösség elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg. Azok az intézkedések, amelyek célja, hogy harmadik országbeli magasan képzett munkaerőt vonzzanak és tartsanak meg a tagállamok szükségleteire alapozott megközelítés keretében, a lisszaboni stratégiával és a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatásokkal létrehozott szélesebb környezetbe illeszkednek .

(5a)

(6)

A lisszaboni folyamat célkitűzéseinek elérése érdekében fontos az uniós polgársággal rendelkező, magasan képzett munkaerő unión belüli mobilitásának elősegítése is, különösen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai esetében. Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a különösen a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmány vonatkozó rendelkezéseiben megállapított közösségi preferencia elvét.

(6)

A lisszaboni folyamat célkitűzéseinek elérése érdekében fontos az uniós polgársággal rendelkező, magasan képzett munkaerő unión belüli mobilitásának elősegítése is, különösen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai esetében. Ezen irányelv végrehajtása során tiszteletben kell tartani a különösen a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmány vonatkozó rendelkezéseiben megállapított közösségi preferencia elvét.

(10)

Ezen irányelvnek olyan rugalmas, keresletorientált belépési rendszert kell előírnia, amely objektív kritériumokon – így például a tagállamok bérszínvonalával összehasonlítható alsó bérezési küszöbértékén – és szakmai képesítéseken alapul. A nemzeti bérezési küszöbértékek legkisebb közös nevezőjének meghatározása érdekében az egész EU-n belül szükség van befogadási feltételekkel kapcsolatos harmonizáció minimumszintjének biztosítására. A tagállamoknak munkaerőpiacuk helyzetének és bevándorlási politikáiknak megfelelően kell meg határozniuk a nemzeti küszöbértékeket .

(10)

Ezen irányelvnek olyan rugalmas, keresletorientált belépési rendszert kell előírnia, amely objektív kritériumokon, így például szakmai képesítéseken alapul. Az „egyenlő fizetés egyenlő értékű munkáért” elv alkalmazására szükség van annak biztosítása érdekében, hogy az EU állampolgárai és a harmadik országok állampolgárai azonos bánásmódban részesüljenek .

(11)

(15a)

(17)

Elő kell segíteni és fenn kell tartani a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalóknak a Közösség és származási országuk közötti mobilitását. Annak érdekében, hogy meghosszabbítsák a Közösség területétől való távollét azon időszakát, amelyet nem kell figyelembe venni a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállásra való jogosultsághoz szükséges jogszerű és folyamatos tartózkodás kiszámításakor, eltéréseket kell előírni a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvtől. A2003/109/EK tanácsi irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat kell engedélyezni azt követően is, hogy a harmadik országbeli munkavállalók megszerezték a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogállását. Különösen a fejlődő országokból származó, magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók körkörös mobilitásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, kívánnak-e élni a 2003/109/EK tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, valamint 9. cikk (2) bekezdésében adott lehetőséggel, azaz engedélyeznek-e az irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat. Különösen az alapul szolgáló fejlesztési célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében ezen eltérések csak akkor alkalmazhatók, amennyiben bizonyítható, hogy az érintett személy munkavállalás, tanulmányok vagy önkéntes tevékenység céljából tért vissza származási országába.

(17)

Elő kell segíteni és fenn kell tartani a magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalóknak a Közösség és származási országuk közötti mobilitását. Annak érdekében, hogy meghosszabbítsák a Közösség területétől való távollét azon időszakát, amelyet nem kell figyelembe venni a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállásra való jogosultsághoz szükséges jogszerű és folyamatos tartózkodás kiszámításakor, eltéréseket kell előírni a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvtől. A2003/109/EK tanácsi irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat kell engedélyezni azt követően is, hogy a harmadik országbeli munkavállalók megszerezték a huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogállását. Különösen a fejlődő országokból származó, magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók körkörös mobilitásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, kívánnak-e élni a 2003/109/EK tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, valamint 9. cikk (2) bekezdésében adott lehetőséggel, azaz engedélyeznek-e az irányelvben előírtnál hosszabb távolléti időszakokat. Különösen az alapul szolgáló fejlesztési célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében ezen eltérések csak akkor alkalmazhatók, amennyiben bizonyítható, hogy az érintett személy visszatért származási országába.

(20)

E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak tartózkodniuk kell a fejlődő országbeli aktív munkaerő toborzástól az emberi erőforrások hiányával küzdő ágazatokban. A fejlődő országokban az egészségügyi dolgozók kritikus hiányának megoldására vonatkozó európai cselekvési programról (2007–2013) szóló, 2007. május 14-i tanácsi és tagállami következtetésekben hangsúlyozottaknak megfelelően ki kell dolgozni – elsősorban az egészségügyi ágazatban – az állami- és magánszektor munkáltatóira alkalmazandó etikus munkaerő-felvételi politikákat és elveket. A körkörös és ideiglenes migráció elősegítésére vonatkozó mechanizmusok, iránymutatások és egyéb eszközök kidolgozásával, valamint a magasan képzett munkaerő bevándorlásának a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásait minimálisra csökkentő, míg pozitív hatásait maximálisra növelő egyéb intézkedések segítségével kell megerősíteni az előbbi politikákat és elveket . Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a migrációról és a fejlesztésről szóló, 2006. november 22-én és 23-án Tripoliban elfogadott afrikai-EU együttes nyilatkozat irányelveit, valamint a 2006. december 14–15-i Európai Tanács felhívásának megfelelően átfogó bevándorlási politika létrehozatalára kell irányulniuk.

(20)

E rendelet végrehajtása során a tagállamok nem törekedhetnek aktívan arra, hogy olyan területekről vonzzanak el magasan képzett munkavállalókat, amelyek a harmadik országban már képzett munkaerő-hiánnyal küzdenek vagy várhatóan küzdeni fognak. Ez különösen érvényes az oktatási és az egészségügyi ágazatra. A tagállamoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük a harmadik országokkal az Unió igényeinek és azon harmadik országok fejlődésének védelmére, ahonnan a magasan képzett bevándorlók származnak. Az együttműködési megállapodásoknak etikus munkaerő-felvételi politikákat és elveket is tartalmazniuk kell , és olyan körkörös és ideiglenes migráció elősegítésére vonatkozó mechanizmusok, iránymutatások és egyéb eszközök kidolgozásával kell megerősíteni őket , amelyek lehetővé teszik, hogy a magasan képzett bevándorlók visszatérhessenek származási országukba . Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a migrációról és a fejlesztésről szóló, 2006. november 22-én és 23-án Tripoliban elfogadott Afrika–EU együttes nyilatkozat irányelveit és a migrációról és fejlesztésről szóló globális fórum 2007. júliusi első ülésének következtetéseit , valamint a 2006. december 14–15-i Európai Tanács felhívásának megfelelően átfogó bevándorlási politika létrehozatalára kell irányulniuk. Ezenfelül a tagállamoknak a származási országokkal együttműködésben konkrét támogatást kell nyújtaniuk a tehetségek kivándorlása következtében meggyengült kulcsfontosságú ágazatok szakembereinek képzéséhez .

b)

„magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás”: valódi és tényleges munkavégzés másvalakinek az irányítása alatt, amiért a személy fizetést kap, valamint amelyhez felsőfokú végzettség vagy legalább hároméves, ezzel egyenértékű szakmai tapasztalat szükséges;

b)

„magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás”: valódi és tényleges munkavégzés, másvalakinek az irányítása alatt alkalmazottként , amiért a személy fizetést kap, valamint amelyhez felsőfokú végzettség vagy felsőfokú szakmai képesítés szükséges;

c)

„EU-kékkártya”: az „EU-kékkártya” elnevezést viselő engedély, amely feljogosítja a birtokosát, hogy ezen irányelv szerint az EU területén jogszerűen tartózkodjon és munkát végezzen, illetve magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából másik tagállamba költözzön;

c)

„EU-kékkártya”: az „EU-kékkártya” elnevezést viselő engedély, amely feljogosítja a birtokosát, hogy az EU területén jogszerűen tartózkodjon és munkát végezzen, illetve magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából az V. fejezettel összhangban másik tagállamba költözzön;

f)

„családtag”: a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

f)

„családtag”: a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése szerint meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

g)

„felsőfokú végzettség”: bármely olyan oklevél, diploma vagy egyéb bizonyítvány, amelyet az illetékes hatóság felsőfokú oktatási program – vagyis az oktatási létesítmény helye szerinti állam által felsőoktatási intézményként elismert intézménye által kínált kurzusok – sikeres elvégzésének tanúsítása céljából állított ki . E képesítéseket ezen irányelv céljából azzal a feltétellel lehet figyelembe venni, hogy a megszerzésükhöz szükséges tanulmányi idő legalább három év.

g)

„felsőfokú végzettség”: bármely olyan oklevél, diploma vagy egyéb bizonyítvány, amelyet harmadik ország bocsátott ki és ezt követően egy tagállam illetékes hatósága felsőfokú oktatási program – vagyis az oktatási létesítmény helye szerinti állam által felsőoktatási intézményként elismert intézmény által kínált kurzusok – sikeres elvégzésének tanúsításaként elismer . E képesítéseket ezen irányelv céljából azzal a feltétellel lehet figyelembe venni, hogy a megszerzésükhöz szükséges tanulmányi idő legalább három év. Ezen irányelv céljából annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel, az oktatás 1997-es egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED) 5a. és 6. szintjére kell hivatkozni ;

h)

„felsőfokú szakmai képesítés”: felsőfokú végzettség megszerzését tanúsító okirattal vagy azzal egyenértékű , legalább hároméves szakmai tapasztalattal igazolt képesítés .

h)

„felsőfokú szakmai képesítés”: a felsőfokú végzettséghez hasonló szintű , legalább ötéves (ebből legalább két év vezető pozícióban töltött) igazolt szakmai tapasztalat ;

i)

„szakmai tapasztalat”: az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlása

i)

„szakmai tapasztalat”: az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlása, az állami hatóságok által kiállított dokumentumokkal – például munkaviszony-igazolás, társadalombiztosítási igazolás vagy adóigazolás – igazolva .

ia)

(1)

Ezt az irányelvet azon harmadik országbeli állampolgárokra kell alkalmazni, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kérelmezik valamely tagállam területére történő befogadásuk engedélyezését.

(1)

Ezt az irányelvet azon harmadik országbeli állampolgárokra kell alkalmazni, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kérelmezik valamely tagállam területére történő befogadásuk engedélyezését, valamint azokra az adott tagállamban más rendszer keretében már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra, akik EU-kékkártyát igényelnek .

a)

akik nemzetközi védelmet kérelmezőként vagy ideiglenes védelmi rendszerek hatálya alatt tartózkodnak valamely tagállam területén;

a)

akik nemzetközi védelmet kérelmezőként vagy ideiglenes védelmi rendszerek hatálya alatt tartózkodnak valamely tagállam területén, vagy akik bármely okból tartózkodási engedélyt kérelmeztek és akik jogi státuszáról még nem született döntés ;

b)

akik menekültek vagy kérelmezték elismerésüket menekültként , és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végleges határozat;

b)

akik kérelmezték menekültként való elismerésüket, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született végleges határozat;

f)

akik a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak belépését és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások alapján utaznak be egy tagállamba;

f)

akik a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak belépését és ideiglenes tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások alapján utaznak be egy tagállamba, különösen a vállalaton belül áthelyezett munkavállalók, a szerződéses szolgáltatások nyújtói és felsőfokú végzettséggel rendelkező gyakornokok, akikre a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménynek (GATS) megfelelően európai közösségi kötelezettségvállalások vonatkoznak ;

ga)

(3)

Ezen irányelv nem járhat egyrészről a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, illetve másrészről egy vagy több harmadik állam között a jövőben létrejövő bármely olyan megállapodás sérelmével, amely – annak érdekében, hogy az adott megállapodásokat aláíró fejlődő országok emberi erőforrásainak védelme révén biztosítsák az etikus munkaerő toborzást a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban – felsorolná azon foglalkozásokat, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(3)

Ezen irányelv nem járhat egyrészről a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, illetve másrészről egy vagy több harmadik állam között a jövőben létrejövő bármely olyan megállapodás sérelmével, amely – annak érdekében, hogy az adott megállapodásokat aláíró fejlődő országok emberi erőforrásainak védelme révén biztosítsák az etikus munkaerő toborzást a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban, továbbá az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak megvalósításához alapvetően fontos ágazatokban, különösen az egészségügyben és az oktatásban, vagy azokban az ágazatokban, amelyek elengedhetetlenek az alapvető szociális ellátások nyújtásához a fejlődő országokban – felsorolná azon foglalkozásokat, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(2)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát, hogy – az első tagállamba történő belépés kivételével – kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az irányelv hatálya alá tartozó személyek belépésére és tartózkodására vonatkozóan.

(2)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát, hogy kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az irányelv hatálya alá tartozó személyek belépésére és tartózkodására vonatkozóan, az alábbi rendelkezésekhez képest :

a)

b)

a)

az érintett tagállamba szóló, legalább egyéves időtartamú, érvényes munkaszerződést vagy kötelező állásajánlatot mutat be;

a)

az érintett tagállamba szóló, legalább egyéves időtartamú, a nemzeti jog szerint érvényes, magas szintű szakmai képzettséget igénylő munkavállalásra feljogosító munkaszerződést vagy kötelező állásajánlatot mutat be;

c)

e)

igazolást mutat be, hogy – valamennyi olyan kockázattal szemben, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják – a kérelmező és családtagjai rendelkeznek betegbiztosítással arra az időszakra vonatkozóan, amikor a munkaszerződésből kifolyólag vagy azzal kapcsolatban nem nyújtanak ilyen biztosítási fedezetet vagy annak megfelelő ellátásokat;

e)

igazolást mutat be, hogy – valamennyi olyan kockázattal szemben, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják – a kérelmező és családtagjai rendelkeznek betegbiztosítással arra az időszakra vonatkozóan, amikor a munkaszerződésből kifolyólag vagy azzal kapcsolatban nem nyújtanak ilyen biztosítási fedezetet vagy annak megfelelő egészségbiztosítási ellátásokat;

f)

nem lehet olyan személy, akiről feltételezik, hogy veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget.

f)

nem lehet olyan személy, aki objektív módon bizonyítható okok miatt veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget.

(2)

Az (1) bekezdésben megadott feltételeken túl a munkaszerződésben vagy kötelező állásajánlatban meghatározott bruttó havi illetmény nem lehet alacsonyabb mint a tagállamok által e célból meghatározott és közzétett nemzeti bérezési küszöbérték , amely legalább a nemzeti jog által megállapított bruttó havi minimálbér háromszorosa .

(2)

Az (1) bekezdésben megadott feltételeken túl a munkaszerződésben vagy kötelező állásajánlatban meghatározott bruttó havi munkabér nem lehet alacsonyabb, mint a tagállamok által e célból meghatározott és közzétett nemzeti szint , amely az érintett tagállamban a havi vagy éves bruttó átlagbér legalább 1,7-szerese és nem lehet alacsonyabb, mint az a bér, amelyet a hasonló munkavállaló kap, vagy kapna a befogadó országban .

6.

a)

b)

c)

(2)

Az EU-kékkártya eredeti érvényessége két év, és legalább ugyanilyen időtartamra meghosszabbítható. Ha a munkaszerződés két évnél rövidebb időszakra szól, akkor az EU-kékkártyát a munkaszerződés időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

(2)

Az EU-kékkártya eredeti érvényessége három év, és legalább további két évre meghosszabbítható. Ha a munkaszerződés három évnél rövidebb időszakra szól, akkor az EU-kékkártyát a munkaszerződés időtartamát hat hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

(2a)

(2)

Az EU-kékkártya iránti kérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalát megelőzően a tagállamok megvizsgálhatják munkaerőpiaci helyzetüket, és alkalmazhatják nemzeti eljárásaikat a megüresedett állások betöltésére vonatkozó követelmények tekintetében.

(2)

Az EU-kékkártya iránti kérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalát megelőzően a tagállamok megvizsgálhatják munkaerőpiaci helyzetüket, és alkalmazhatják a nemzeti és közösségi eljárásokat a megüresedett állások betöltésére vonatkozó követelmények tekintetében. Saját hatáskörben hozott döntésüknek figyelembe kell vennie a munkaerő iránti nemzeti és regionális keresletet .

(1)

A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU-kékkártyát az alábbi esetekben vonják vissza vagy tagadják meg annak meghosszabbítását:

(1)

A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU-kékkártyát visszavonhatják , vagy megtagadhatják meghosszabbítását, ha azt csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták .

a)

ha azt csalárd módon szerezték, meghamisították vagy megváltoztatták, vagy

(1a)

A tagállamok az ezen irányelv alapján kiállított EU-kékkártyát az alábbi esetekben vonhatják vissza , vagy tagadhatják meg annak meghosszabbítását :

b)

amennyiben felmerül, hogy a birtokos nem felelt meg vagy a továbbiakban nem felel meg a belépés és tartózkodás 5. és 6. cikkben megállapított feltételeinek, vagy az engedélytől eltérő célból tartózkodik egy tagállamban ,

a)

ha felmerül, hogy a birtokos nem felelt meg vagy a továbbiakban nem felel meg a beutazás és tartózkodás 5. és 6. cikkben megállapított feltételeinek, vagy tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér ,

c)

ha a birtokos nem tartotta tiszteletben a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 14. cikkben megállapított korlátozásokat.

b)

ha a birtokos nem tartotta tiszteletben a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 14. cikkben megállapított korlátozásokat.

(3)

A tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi indokból az EU-kékkártyát visszavonhatják , illetve meghosszabbítását megtagadhatják .

(3)

A tagállamok a közrend fenntartása, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt csak akkor vonhatják vissza az EU-kékkártyát, illetve tagadhatják meg meghosszabbítását, ha a veszélyeztetés objektív módon bizonyítható .

(2)

Amennyiben a kérelem alátámasztására megadott információ nem megfelelő, úgy az illetékes hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információkra van szükség. Az (1) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni arra az időszakra, amíg a hatóságok nem kapják meg a kért további információkat.

(2)

Amennyiben a kérelem alátámasztására megadott információ nem megfelelő, úgy az illetékes hatóságok a lehető leghamarabb tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információkra van szükség. Az (1) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni arra az időszakra, amíg a hatóságok nem kapják meg a kért további információkat.

(3)

A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásoknak megfelelően írásban kell értesíteni az érintett harmadik országbeli állampolgárt, illetve adott esetben a munkáltatóját az EU-kékkártya iránti kérelmet elutasító, vagy az EU-kékkártya meghosszabbítását megtagadó vagy azt visszavonó valamennyi határozatról, továbbá ezeknek az érintett tagállam bíróságai előtt megtámadhatóknak kell lenniük. Az értesítésben meg kell jelölni a határozat indokait, a rendelkezésre álló, lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások megindítására vonatkozó határidőt.

(3)

A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásoknak megfelelően írásban kell értesíteni az érintett harmadik országbeli állampolgárt, illetve adott esetben a munkáltatóját az EU-kékkártya iránti kérelmet elutasító, vagy az EU-kékkártya meghosszabbítását megtagadó vagy azt visszavonó valamennyi határozatról, továbbá ezeknek az érintett tagállam nemzeti jog szerint kijelölt illetékes hatósága előtt megtámadhatóknak kell lenniük. Az értesítésben meg kell jelölni a határozat indokait, a rendelkezésre álló, lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások megindítására vonatkozó határidőt.

(1)

Az érintett személy az első két évben, amikor EU-kékkártya birtokosaként jogszerűen tartózkodik az adott tagállamban, kizárólag az 5. és 6. cikkben megállapított befogadási feltételeknek megfelelő munkaviszony keretében végzett tevékenységet gyakorolhat. A tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a nemzeti eljárásoknak megfelelő és a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belüli előzetes írásbeli engedélye szükséges a munkaszerződésnek a befogadási feltételeket érintő módosítása vagy a munkaviszony megváltoztatása esetében.

(1)

Az érintett személy az első két évben, amikor EU-kékkártya birtokosaként jogszerűen tartózkodik az adott tagállamban, kizárólag az 5. és 6. cikkben megállapított befogadási feltételeknek megfelelő munkaviszony keretében végzett tevékenységet gyakorolhat. A tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a nemzeti eljárásoknak megfelelően és a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül előzetesen írásban értesítik a munkaszerződésnek a befogadási feltételeket érintő módosítása vagy a munkaviszony megváltoztatása esetében.

(2)

Azt követően, hogy EU-kékkártya birtokosaként két évig jogszerűen tartózkodott az adott tagállamban, az érintett személy az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot élvez a magas szintű képzettséget igénylő munkavállaláshoz való jogosultság tekintetében. Az EU-kékkártya birtokosa a nemzeti eljárásoknak megfelelően értesíti a tartózkodás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a munkaviszonyában bekövetkezett változásokról .

(2)

Azt követően, hogy EU-kékkártya birtokosaként két évig jogszerűen tartózkodott az adott tagállamban, az érintett személy az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot élvez.

(1)

A munkanélküliség önmagában nem indokolhatja az EU-kékkártya visszavonására , kivéve ha a munkanélküliség időszaka meghaladja az egymást követő három hónapot.

(1)

A munkanélküliség önmagában nem indokolhatja az EU-kékkártya visszavonását vagy meg nem újítását , kivéve, ha a munkanélküliség időszaka meghaladja az egymást követő hat hónapot.

(1a)

(2)

Ezen időszak alatt az EU-kékkártya birtokosa a 13. cikk (1) vagy (2) bekezdésében megállapított feltételek szerint munkát kereshet és vállalhat.

(2)

Az (1) és (1a) bekezdésben megjelölt időszakok alatt az EU-kékkártya birtokosa a 13. cikk (1) vagy (2) bekezdésében megállapított feltételek szerint magas képzettséget igénylő munkát kereshet és vállalhat.

(2)

(3)

(2a)

(4)

A 2003/109/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok 24 egymást követő hónapos időtartamig meghosszabbítják a Közösség területétől való távollét engedélyezett időtartamát az EU-kékkártya azon birtokosai és családtagjaik esetében, akiknek megadták a „huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

(4)

A 2003/109/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok 24 egymást követő hónapból álló időtartamra meghosszabbíthatják a Közösség területétől való távollét engedélyezett időtartamát az EU-kékkártya azon birtokosai és családtagjaik esetében, akiknek megadták a „huzamos közösségi tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

(5)

A 2003/109/EK határozattól való azon eltérések, amelyeket a (3) és (4) bekezdés állapított meg, csak azokban az esetekben alkalmazandók, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár bizonyítékot tud nyújtani arra, hogy alkalmazotti vagy önálló vállalkozó minőségben folytatott gazdasági tevékenység gyakorlása, önkéntes szolgálat vagy származási országában folytatott tanulmányok céljából tartózkodott a Közösség területétől távol.

(5)

A 2003/109/EK határozattól való azon eltérések, amelyeket a (3) és (4) bekezdés állapított meg, csak azokban az esetekben alkalmazandók, ha az érintett harmadik országbeli állampolgár bizonyítékot tud nyújtani arra, hogy származási országában alkalmazotti vagy önálló vállalkozó minőségben folytatott gazdasági tevékenység gyakorlása, önkéntes szolgálat vagy tanulmányok folytatása céljából tartózkodott a Közösség területétől távol, annak érdekében, hogy ez ösztönözze e szakemberek körkörös mobilitását, illetve ugyanezen migráns munkavállalóknak származási országukban a képzésbe, kutatásba és a műszaki tevékenységekbe való későbbi bekapcsolódását .

(3)

A második tagállam a 12. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban feldolgozza az értesítést , és írásban tájékoztatja a kérelmezőt és az első tagállamot arra vonatkozó határozatáról, hogy:

(3)

A második tagállam a 12. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban feldolgozza a kérelmet és az e cikk (2) bekezdésében említett igazolásokat , és írásban tájékoztatja a kérelmezőt és az első tagállamot arra vonatkozó határozatáról, hogy:

b)

megtagadja az EU-kékkártya kiállítását, és a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal – beleértve a kiutasítási eljárást is – összhangban kötelezi a kérelmezőt és annak családtagjait, hogy amennyiben e cikk feltételei nem teljesülnek , hagyják el a tagállam területét. Az első tagállam minden alaki követelmény nélkül, haladéktalanul visszafogadja az EU-kékkártya birtokosát és annak családtagjait. A visszafogadást követően a 14. cikk rendelkezései alkalmazandók.

b)

megtagadja az EU-kékkártya kiállítását, amennyiben az ebben a cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy fennálnak a megtagadás 9. cikk szerinti indokai. Ebben az esetben a tagállam, amennyiben a kérelmező már a területén tartózkodik, a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal – beleértve a kiutasítási eljárást is – összhangban kötelezi a kérelmezőt és annak családtagjait, hogy hagyják el a tagállam területét. Az első tagállam minden alaki követelmény nélkül, haladéktalanul visszafogadja az EU-kékkártya birtokosát és annak családtagjait. A visszafogadást követően a 14. cikk rendelkezései alkalmazandók.

(2)

Azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza a 2003/109/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében előírt munkaerőpiaci korlátozásokat, előnyben részesíti „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK/EU-kékkártya-birtokos” elnevezésű tartózkodási engedély birtokosait az azonos célból tartózkodást kérelmező többi harmadik országbeli állampolgárral szemben.

(2)

Azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza a 2003/109/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében előírt munkaerőpiaci korlátozásokat, előnyben részesítheti „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK/EU-kékkártya-birtokos” elnevezésű tartózkodási engedély birtokosait az azonos célból tartózkodást kérelmező többi harmadik országbeli állampolgárral szemben, azokban az esetekben, amikor két vagy több jelentkező azonos mértékben képzett a munkavégzéshez .

(1)

A tagállamok a 2006/688/EK határozattal létrehozott hálózat útján közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal, ha jogalkotási vagy szabályozási intézkedéseket hoztak a 7. cikk, a 9. cikk (2) bekezdése, a 19. cikk (5) bekezdése, valamint a 20. cikk tekintetében.

(1)

A tagállamok a 2006/688/EK határozattal létrehozott hálózat útján közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal, ha jogalkotási vagy szabályozási intézkedéseket hoztak a 7. cikk, a 9. cikk (2) bekezdése, a 19. cikk (5) bekezdése, valamint a 20. cikk tekintetében, valamint azt, hogy az egyes esetekben milyen intézkedésekről van szó .

(3)

A tagállamok évente – és első alkalommal legkésőbb ezen irányelv átültetésének időpontját követő év április 1-jéig – a 2006/688/EK határozattal létrehozott hálózat útján közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal az arra vonatkozó statisztikát, hogy az EU-kékkártyát az előző naptári évben hány harmadik országbeli állampolgárnak adták meg, hosszabbították meg vagy vonták vissza, megjelölve egyúttal az érintettek nemzetiségét és foglalkozását. Hasonló módon közölni kell a befogadott családtagokra vonatkozó statisztikát. Ezenfelül a megadott tájékoztatásnak az EU-kékkártya birtokosai és a 19–21. cikk rendelkezéseivel összhangban befogadott családtagjaik esetében meg kell határoznia a korábbi lakóhely szerinti tagállamot is.

(3)

A tagállamok évente – és első alkalommal legkésőbb ezen irányelv átültetésének időpontját követő év április 1-jéig – a 2006/688/EK határozattal létrehozott hálózat útján közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal az arra vonatkozó statisztikát, hogy az EU-kékkártyát az előző naptári évben hány harmadik országbeli állampolgárnak adták meg, hosszabbították meg vagy vonták vissza, megjelölve egyúttal az érintettek nemzetiségét és foglalkozását, a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokkal összhangban . Hasonló módon közölni kell a befogadott családtagokra vonatkozó statisztikát, kivéve az ő foglalkoztatásukról szóló adatokat . Ezenfelül a megadott tájékoztatásnak az EU-kékkártya birtokosai és a 19–21. cikk rendelkezéseivel összhangban befogadott családtagjaik esetében meg kell határoznia a korábbi lakóhely szerinti tagállamot is.