(1)

Az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet megállapítja a Schengeni Információs Rendszer létrehozására, működésére és használatára vonatkozó új szabályokat. Ezek növelik a Schengeni Információs Rendszer eredményességét, javítják annak technikai és operatív hatékonyságát, valamint új figyelmeztetőjelzés-kategóriák és funkciók bevezetésével kiterjesztik a rendszer használatát. Ezen túlmenően az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új típusú figyelmeztető jelzést hozott létre a harmadik országbeli állampolgárok kiutasításra vonatkozóan.

(2)

A Szerződés harmadik része V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az (EU) 2018/1861 rendelet, míg a Szerződés harmadik része V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az (EU) 2018/1862 rendelet képezi a Schengeni Információs Rendszer jogalapját. Az a tény, hogy a Schengeni Információs Rendszer jogalapja különálló jogi aktusokból áll, nem érinti azt az elvet, hogy a Schengeni Információs Rendszer egyetlen információs rendszer, amelynek akként is kell működnie.

(3)

Az (EU) 2018/1860 rendelet, az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet hatálybalépése óta a Bizottság, a tagállamok és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: eu-LISA) megtették az új szabályok központi és nemzeti szintű végrehajtásához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, hogy az adatok kezelésére és a kiegészítő információk cseréjére már az új szabályoknak megfelelően kerülhessen sor.

(4)

Az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet értelmében az új szabályok alkalmazása egymást követő szakaszokban indul, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges jogi, operatív és technikai intézkedések és szabályozás bevezetésére. Ezért az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet különböző rendelkezései 2018. december 28-tól, 2019. december 28-tól, illetve 2020. december 28-tól alkalmazandók. Ami a Schengeni Információs Rendszer technikai végrehajtására és műveleteire átfogó hatást gyakorló legösszetettebb változtatásokat előíró rendelkezések alkalmazásának megkezdését illeti, az említett rendeletek konkrét mechanizmust írnak elő az alkalmazás halasztott megkezdésére annak biztosítása érdekében, hogy ezek az elemek csak a rendszer folyamatos és megszakítás nélküli műveleteit lehetővé tevő szükséges előkészítő intézkedések megtételét követően váljanak alkalmazandóvá.

(5)

Az említett mechanizmussal összhangban a Bizottságnak meg kell határoznia a Schengeni Információs Rendszer műveleteinek megkezdésére vonatkozó időpontot annak ellenőrzése után, hogy teljesülnek-e az (EU) 2018/1860 rendeletben, az (EU) 2018/1861 rendeletben és az (EU) 2018/1862 rendeletben meghatározott jogi, technikai és operatív feltételek.

(6)

A Bizottság ellenőrzése megerősítette a következőket: elfogadásra kerültek az (EU) 2018/1860 rendelet, az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusok; a tagállamok értesítették a Bizottságot arról, hogy megtették az ahhoz szükséges technikai és jogi intézkedéseket, hogy a Schengeni Információs Rendszer adatainak kezelése és a kiegészítő információk cseréje az említett rendeletek szerint történhessen; továbbá az eu-LISA értesítette a Bizottságot a SIS központi rendszert, valamint a SIS központi rendszer technikai támogatóegysége (CS-SIS) és a nemzeti rendszerek (N.SIS) közötti interakciót érintő valamennyi tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról. Ezért helyénvaló meghatározni azt az időpontot, amikor a Schengeni Információs Rendszer megkezdi az (EU) 2018/1860 rendelet, az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet értelmében végzett műveleteit.

(7)

Az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikkének (5) bekezdése értelmében ezeket a rendeleteket az e határozatban meghatározott időponttól kell alkalmazni. Emellett az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke értelmében az említett rendeletben foglalt, a Schengeni Információs Rendszerben a harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozó, új típusú figyelmeztető jelzést létrehozó rendelkezéseket az e határozatban meghatározott kezdő időponttól kell alkalmazni.

(8)

Mivel a Bizottságnak meg kell határoznia azt a jövőbeli időpontot, amikor a Schengeni Információs Rendszer megkezdi műveleteit, nincs szükség közbenső időszakot megállapítani e határozat kihirdetésének és hatálybalépésének időpontja között. Ezért e határozatnak a kihirdetésének napján kell hatályba lépnie,

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vett részt az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet elfogadásában, azok rá nézve nem kötelezők és nem alkalmazandók. Mivel azonban az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően 2019. április 26-án bejelentette, hogy az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet nemzeti jogában történő végrehajtásáról határozott. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(10)

Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint az (EU) 2020/1745 tanácsi végrehajtási határozattal (4) együtt értelmezett 2002/192/EK tanácsi határozat (5) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az (EU) 2018/1862 rendeletet érintő vonatkozásai tekintetében részt vesz ebben a határozatban.

(11)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (7) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (11) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (12) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat (13) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(14)

Bulgária és Románia tekintetében ez a határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU (14), illetve az (EU) 2018/934 tanácsi határozattal (15) összefüggésben kell értelmezni.

(15)

Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,