(1)

2020. március 15-én az Európai Bizottság az (EU) 2015/479 rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette az egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről szóló (EU) 2020/402 végrehajtási rendeletet (2). Ezt a rendeletet a 2020. március 19-i (EU) 2020/426 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította.

(2)

Az (EU) 2020/402 rendelet és annak módosítása korlátozott, hathetes időtartamra alkalmazandó.

(3)

A COVID19 betegség által okozott járványügyi válsághelyzet folytatódásával a – szájmaszkból (és sebészi orr-szájmaszkból), védőkesztyűből, védőszemüvegből, arcvédő pajzsból és védőruházatból álló – személyi védőeszközök iránti uniós kereslet továbbra is nagyon magas, sőt folyamatosan növekszik. Az egyéni védőeszközök bizonyos típusai iránti kereslet különösen a belső piacon vezetett hiányhoz. Az ilyen típusú eszközök jellegüknél fogva és a jelenleg fennálló körülmények miatt alapvető fontosságú termékeknek minősülnek, mivel szükségesek a betegség továbbterjedésének megelőzéséhez és a fertőzött betegeket kezelő egészségügyi személyzet egészségének védelméhez.

(4)

Folyamatos erőfeszítések történnek annak biztosítása érdekében, hogy az egész EU-ban biztosítsák a megfelelő védőeszközök sürgős rendelkezésre állását. A személyi védőeszközök gyártási kapacitását megnövelték. A Bizottság egy 25 tagállam részvételével zajló, egyéni védőeszközökre vonatkozó közös közbeszerzést hajtott végre. Ezek a kezdeményezések sikeresnek bizonyulnak, és a védőeszközöket várhatóan két héttel azután rendelkezésre bocsátják, hogy a tagállamok aláírják a szerződést az ajánlattevőkkel.

(5)

Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az Európai Bizottság lélegeztetőgépekből, védőmaszkokból és egyéb orvostechnikai felszerelésből álló stratégiai rescEU-készlet kialakításáról döntött, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az uniós országoknak a COVID19-világjárvány kapcsán. Ezt a készletet teljes egészében a Bizottság finanszírozza közvetlen támogatások révén, és azt egy vagy több tagállam területén helyezi el.

(6)

A Bizottság emellett – többek között az egyéni védőeszközök tekintetében – egy logisztikai koordinációs központot hozott létre azzal a céllal, hogy koordinálja az uniós kereslet és kínálat összehangolására irányuló erőfeszítéseket, és megkönnyítse a belső piac működését.

(7)

Ezen intézkedések ellenére és tekintettel az egyéni védőeszközök iránti megnövekedett uniós igényekre, a kereslet és a kínálat közötti szakadék még mindig fennáll, különösen egyes egyéni védőeszközök bizonyos típusai tekintetében, amelyek létfontosságúak a betegség terjedésének megelőzéséhez és a betegek kezeléséhez.

(8)

Az egyéni védőeszközök bizonyos típusainak Unióban fennálló hiányából adódó kritikus helyzet megoldására tett ezen erőfeszítések fényében további intézkedésekre van szükség, amelyek hozzájárulnak az egyéni védőeszközök hiányának orvoslásához és megelőzéséhez.

(9)

Ezeknek az egészségvédelmet célzó és a kereskedelemre ható intézkedéseknek célzottnak, arányosnak, átláthatónak és ideiglenesnek kell lenniük.

(10)

Az Európai Tanács tagjai március 26-i együttes nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy az egyéni védőeszközök kivitelének engedélyezéséről szóló határozat elfogadásával a belső tilalmak, illetve korlátozások minden formája várhatóan maradéktalanul és ténylegesen megszűnik.

(11)

Az Unió nem szándékozik a feltétlenül szükségesnél jobban korlátozni a kivitelt, és a globális világjárvány idején is fontosnak tartja a nemzetközi szolidaritás elvének fenntartását. Az uniós intézkedéseknek ezért arányosnak kell lenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a kivitel – előzetes engedélyezés mellett – továbbra is lehetséges legyen. Ennek érdekében fontos, hogy a tagállamok csak olyan speciális körülmények között adjanak ki exportengedélyt, amikor a szóban forgó szállítás nem veszélyezteti az egyéni védőeszközök iránti Unión belüli tényleges igényt, ugyanakkor egy harmadik országban a hatósági vagy szakmai orvosi felhasználás iránti jogos szükséglet kielégítését szolgálja. Ezzel szemben a tagállamoknak nem szabad engedélyezniük azokat a kiviteleket, amelyek spekulatív torzulást idéznének elő, és az alapvető fontosságú felszerelések csekély vagy semmilyen objektív szükséglettel nem indokolható készletfelhalmozását szolgálnák.

(12)

Az exportengedélyezési rendszernek orvosolnia kell vagy meg kell előznie, hogy az alapvető termékekből hiány alakuljon ki az Unió határain belül. Egy ilyen rendszer fő célja a közegészség védelme az Unión belül.

(13)

Célszerű, hogy az ezen engedélyekre vonatkozó igazgatási szabályok az átmeneti rendszer időtartama alatt a tagállamok mérlegelési jogkörében maradjanak.

(14)

A nemzetközi szolidaritás elve alapján a tagállamoknak engedélyezniük kell a kivitelt a humanitárius segítségnyújtás keretében a sürgősségi műveletekhez szükséges ellátás lehetővé tétele érdekében.

(15)

Indokolt lenne, hogy a tagállamok megadják azokat az engedélyeket, amelyek olyan állami szervekhez és egyéb közjogi szervekhez irányuló kivitelre vonatkoznak, amelyek illetékességi körébe tartozik a rendelkezésre álló egyéni védőeszközök elosztása a COVID19-járvány által érintett vagy veszélyeztetett személyek vagy a COVID19-járvány elleni küzdelemben részt vevő személyek számára.

(16)

Az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a szóban forgó kivitel mennyisége nem veszélyezteti az egyéni védőeszközök elérhetőségét az érintett tagállam piacán vagy az Unió más részein a rendeletben meghatározott cél megvalósításának szempontjából. Ennek érdekében egy ilyen engedély kiadása előtt a tagállamoknak fel kell venniük a kapcsolatot a Bizottság által létrehozott logisztikai koordinációs központtal. A tagállamoknak azonban nem kell felvenniük a kapcsolatot a logisztikai koordinációs központtal a humanitárius segítségnyújtás keretében a sürgősségi műveletekhez szükséges ellátás engedélyezése esetében.

(17)

Az exportengedély megadásának eldöntésekor a tagállamok többek között vegyék figyelembe a következőket: az ellátási kötelezettségek teljesítése az Unió és a tagállamok közös közbeszerzési eljárása vagy a rescEU keretében, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében folytatott tevékenységek támogatása, az uniós szintű összehangolt válsághelyzeti válaszintézkedések támogatása, illetve a harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott segítségkérések.

(18)

Emellett figyelembe kell venni az érintett termékek vonatkozásában az Unió vámterületének részei, valamint más országok és területek közötti piaci integráció fokát is, függetlenül attól, hogy az szabadkereskedelmi területet létrehozó megállapodás keretében vagy más okokból, például földrajzi közelség vagy történelmi kötelékek nyomán alakult ki. Hasonlóképpen az ilyen megállapodások vagy megegyezések alapján már létrehozott, szorosan integrált értékláncok és forgalmazási hálózatok megzavarása – különösen a szomszédos országok és gazdaságok esetében – a kívánttal ellentétes hatást váltana ki.

(19)

E rendelet az egyéni védőeszközök bizonyos típusaira vonatkozik. A koherencia biztosítása érdekében az ebben a rendeletben leírt engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó egyéni védőeszközök típusainak leírását össze kell hangolni az Unión belüli sajátos igények kielégítését célzó közös közbeszerzés hatálya alá tartozó eszközök megfelelő leírásával. A KN-kódokat csak tájékoztató jelleggel kell megadni.

(20)

A logisztikai koordinációs központ célja annak biztosítása, hogy a személyi védőeszközök valamennyi típusa iránti kereslet megfelelően kielégíthető legyen az uniós piacon. Ennek alapján a későbbiekben szükségessé válhat az I. melléklet hatályának és az e rendelet által lefedett termékek körének a felülvizsgálata. A hatály felülvizsgálatának a COVID19 elleni küzdelemhez szükséges kritikus eszközök iránti szükségletnek és ezen eszközök hiányának a folyamatos értékelésén kell alapulnia. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közös közbeszerzés által lefedett termékekre, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében kért termékekre, mint például az egyéb típusú egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és laboratóriumi termékek (tesztkészletek).

(21)

Az orvosi védőfelszerelések és az egyéni védőeszközök egységes piaca az Unió határain túl is szorosan integrált, mint ahogyan e termékek termelési értékláncai és elosztóhálózatai is. Ez különösen igaz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaira és a Nyugat-Balkánra, amelyek szoros integrációban állnak az Unióval. Bizonyos egyéni védőeszközök ezen országokba irányuló kivitelének exportengedélyhez kötése a kívánttal ellentétes hatást váltana ki, tekintettel a termelési értékláncok és az elosztó hálózatok szoros integráltságára, hiszen az ilyen eszközök elengedhetetlenek a betegség továbbterjedésének megakadályozásához és a fertőzött betegeket kezelő egészségügyi személyzet egészségének megóvásához. Ezért helyénvaló kizárni az említett országokat e rendelet alkalmazási köréből.

(22)

Hasonlóképpen helyénvaló kizárni az exportengedélyezési követelmény alkalmazási köréből a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokat és területeket, továbbá a Feröer szigeteket, Andorrát, San Marinót, a Vatikánvárost és Gibraltárt is, mivel ezek az entitások különösen függenek azon tagállamok európai kontinensen kialakult ellátási láncaitól, amelyekhez tartoznak, vagy a velük szomszédos tagállamok ellátási láncaitól.

(23)

Ez a rendelet alkalmazandó az uniós áruknak az Unió vámterületéről történő kivitelére. Ezért az említett vámterülethez tartozó országokat nem kell mentesíteni annak érdekében, hogy korlátozás nélküli szállítmányokat kapjanak az Unión belüli területekről. Ez vonatkozik nevezetesen a Monacói Hercegségre (4). Ez fordítva is igaz: az Unió vámterületéről kifejezetten kizárt tagállami területek nem tartozhatnak az exportengedélyezés hatálya alá, ezért azokat is mentesíteni kell. Ez Büsingen, Heligoland, Livigno, Ceuta és Melilla területét érinti. Hasonlóképpen, a valamely tagállam kontinentális talapzatára vagy a valamely tagállam által az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján kizárólagos gazdasági övezetként bejelentett övezetbe irányuló kivitelt mentesíteni kell e rendelet alkalmazása alól.

(24)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések nem alkalmazandók az uniós tagállamok közötti kereskedelemre. Az átmeneti időszak alatt Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a kilépésről rendelkező megállapodás 127. cikkének (3) bekezdése értelmében tagállamnak, és nem harmadik országnak tekintendő.

(25)

A fent említett országok némelyike jelenleg exportkorlátozásokat tart fenn az egyéni védőeszközökre vonatkozóan.

(26)

Az exportengedélyezési rendszerből kizárt országok és területek hatóságainak megfelelő garanciákat kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy ellenőrizni fogják a saját kivitelüket a szóban forgó termékekből annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az (EU) 2020/402 végrehajtási rendelet által kitűzött cél veszélyeztetése. A Bizottságnak ezt szoros figyelemmel kell kísérnie.

(27)

Annak érdekében, hogy az e rendelet által elérni kívánt célkitűzés ne kerülhessen veszélybe, a kizárt országok és területek hatóságainak elérhetővé kell tenniük az Unióba irányuló ilyen kiviteleket.

(28)

A helyzet rendszeres értékelése, valamint az átláthatóság és a következetesség biztosítása érdekében a tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottságnak az exportengedély iránti kérelmek megadására vagy elutasítására vonatkozó döntéseiket. A Bizottság ezen információkat rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, kellően figyelembe véve a benyújtott adatok bizalmas jellegét.

(29)

mivel az előzetes engedélyezési követelmények kivételes jellegűek, azoknak célirányosnak és korlátozott időtartamúnak kell lenniük. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések ne maradjanak hatályban a szükségesnél hosszabb ideig, indokolt azok 30 napos időtartamra történő alkalmazása. A COVID19 betegség alakulása és terjedése függvényében, valamint a kereslet és kínálat közötti megfelelés tekintetében bekövetkezett fejlemények alapján a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a helyzetet, és mérlegeli, hogy szükséges-e az intézkedések időtartamának lerövidítése vagy meghosszabbítása.

(30)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/479 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

„kivitel”: a 952/2013/EU rendelet 269. cikke értelmében vett kiviteli eljárás,

2.

„az Európai Unió vámterülete”: a 952/2013/EU rendelet 4. cikke értelmében vett terület;