(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján úgy határozott, hogy hivatalból kivizsgálja a Kínai Népköztársaságból származó egyes asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszását, és elrendeli e behozatalok nyilvántartásba vételét.

(2)

Az esetleges kijátszással érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 6911 10 00, ex 6912 00 21, ex 6912 00 23, ex 6912 00 25 és ex 6912 00 29 KN-kódok (TARIC-kódok: 6911100090, 6912002111, 6912002191, 6912002310, 6912002510 és 6912002910) alá tartozó asztali és konyhai kerámiaáruk, kivéve a kerámia fűszerdarálókat és a kerámiadaráló részeit, a kerámia kávédarálókat, a kerámia késélezőket, a kerámia élezőket, a kerámiából készült, vágáshoz, őrléshez, reszeléshez, szeleteléshez, kaparáshoz és hámozáshoz használt konyhai eszközöket, valamint a pizza vagy kenyér sütéséhez használt kordierit kerámia pizzaköveket (a továbbiakban: érintett termék).

(3)

A vizsgált termék az előző preambulumbekezdésben meghatározottal megegyező, jelenleg az érintett termékkel azonos kódok alá tartozó, a mellékletben felsorolt TARIC-kiegészítő kódok alatt behozott termék (a továbbiakban: vizsgált termék).

(4)

A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedéseket az (EU) 2017/1932 tanácsi végrehajtási rendelettel (2) módosított 412/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) elrendelt dömpingellenes intézkedések alkotják (a továbbiakban: meglévő intézkedések).

(5)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére az érintett termék értékesítési szerkezetének és értékesítési csatornáinak átszervezéséről.

(6)

Az értékesítés feltehető átszervezését azt jelzi, hogy a számértékeket és a tendenciákat tekintve 2014 és 2018 viszonylatában ugrásszerű növekedések és csökkenések figyelhetők meg egyes vállalatok exportstatisztikáiban. Emellett egyes esetekben bizonyos vállalatok tényleges exportja meghaladja a bejelentett termelést. Végezetül a Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy a vállalatspecifikus TARIC-kódokkal történő visszaélésekkel kapcsolatban vámhatósági vizsgálatok vannak folyamatban.

(7)

A jelek arra utalnak, hogy egyes, jelenleg a 36,1 %-os maradékvám (TARIC-kiegészítő kód: B999) vagy egyedi vámtétel hatálya alá tartozó vállalatok más, alacsonyabb vámtétel alá tartozó vállalatokon keresztül értékesítik termékeiket. A vélhetően ilyen gyakorlatot folytató vállalatok listáját a melléklet tartalmazza.

(8)

Az értékesítés ily módon történő átszervezése azt eredményezte, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínai Népköztársaságból származó kivitel kereskedelmi szerkezete megváltozott, aminek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és indoka nincs.

(9)

A bizonyítékok továbbá azt is jelzik, hogy az érintett termékre bevezetett dömpingellenes intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. A vizsgált termék behozatalának mennyisége jelentősen nőtt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre emellett arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(10)

Végezetül a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék ára az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingár.

(11)

Amennyiben a Bizottság a vizsgálat során az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó, a fentiekben említettektől eltérő kijátszási gyakorlatot is feltár, a vizsgálatot arra is kiterjesztheti.

(12)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték indokolja az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindítását, továbbá a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(13)

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küld a mellékletben felsorolt kínai exportáló gyártóknak.

(14)

Mindazonáltal valamennyi érdekelt félnek haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontig fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(15)

A Kínai Népköztársaság hatóságai értesítést fognak kapni a vizsgálat megindításáról.

(16)

A Bizottság felkéri az összes érdekelt felet, köztük az uniós gazdasági ágazatot, az importőröket és az érintett szervezeteket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal, azzal, hogy ezeket a beadványokat a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(17)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat kijátszást állapít meg, már a behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

(18)

Az esetleges jövőbeli kötelezettségeket a vizsgálat eredményei fogják meghatározni. Az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló információkat figyelembe véve, különös tekintettel azokra a jelekre, amelyek szerint egyes, a 36,1 %-os maradékvám (TARIC-kiegészítő kód: B999) vagy egyedi vámtétel hatálya alá tartozó vállalatok más, alacsonyabb vámtétel alá tartozó vállalatokon keresztül értékesítik termékeiket, a lehetséges jövőbeli kötelezettség értéke értékalapon meghatározva a maradékvám mértékével, azaz az e rendelet mellékletében felsorolt TARIC-kiegészítő kódok alatt behozott vizsgált termék CIF-alapon meghatározott importértékének 36,1 %-ával egyezik meg.

(19)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell állapítani azokat a határidőket, amelyeken belül:

(20)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében megjelölt határidőn belül jelentkeznek-e.

(21)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(22)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(23)

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(24)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül zárul le.

(25)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeli.

(26)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

(27)

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(28)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

(29)

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan a 3. cikkben meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(30)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/,