(1)

2015. március 23-án a Bizottság végső határozatot (1) hozott (a továbbiakban: végső határozat), amelyben megállapította, hogy Görögország jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtott végre összeegyeztethetetlen támogatási intézkedéseket a Piraeus Container Terminal S.A (a továbbiakban: PCT), továbbá annak anyavállalata és hitelezője, a Cosco Pacific Limited (a továbbiakban: Cosco) javára, és elrendelte az érintett intézkedések hatályon kívül helyezését és a támogatások visszafizettetését.

(2)

2015. június 2-án Görögország megtámadta a végső határozatot a Törvényszéken.

(3)

2009-ben a Bizottsághoz több panasz érkezett a 3755/2009. sz. törvénnyel (a továbbiakban: a törvény) a pireuszi kikötő egy részére vonatkozó koncesszió jogosultja, a Cosco és leányvállalata, a PCT javára hozott számos adóügyi intézkedés kapcsán (2). Ezek a mentességek a 2008-ban megadott eredeti koncessziót érintik. 2012. július 11-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított, amelynek során kétségeket fogalmazott meg ezen adómentességeket illetően (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (3). 2015. március 23-án a Bizottság lezárta az ügy hivatalos vizsgálatát, és az alábbi intézkedéseket jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette (4):

(4)

Ugyanebben a határozatban a Bizottság azt is megállapította, hogy Görögország nem nyújtott állami támogatást azzal, hogy a PCT-t mentesítette a kényszerkisajátításra vonatkozó szabályok alól (5).

(5)

Ami a PPA által a PCT-nek fizetett kompenzáció utáni bélyegilleték-mentességet illeti, a végső határozatban a Bizottság azt állapította meg, hogy e mentesség szelektív előnyt jelentett a PCT számára, mivel felmentette a bélyegilleték-fizetés alól a következő esetekben: a) ha a PPA-nak kötbért kellene fizetnie a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt, és b) ha a PPA a koncessziós szerződéshez kapcsolódó károkozás vagy nemzetközi szerződésszegés esetén kártérítést fizetne (7).

(6)

Különösen arra az esetre vonatkozóan, ha a PPA-nak kötbért kellene fizetnie a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt (azaz az előző preambulumbekezdés a) pontja értelmében), a Bizottság megállapította, hogy a PCT-nek juttatott előny abban áll, hogy ezekben az esetekben mentesül az állandó bélyegilleték (8) megfizetése alól. Ez a következtetés azon a megfontoláson alapult, hogy az általánosan alkalmazandó jogi keret, azaz a bélyegilletékről szóló törvénykönyv (9) 44/1987. sz. körlevél szerinti értelmezésének megfelelően a héa-köteles szerződésekkel kapcsolatos kiegészítő megállapodások hatályba léptetésére állandó bélyegilleték van érvényben (10).

(7)

Ugyanakkor, a végső határozat megsemmisítése iránt a Törvényszékhez benyújtott keresetében Görögország megjegyezte, hogy az állandó bélyegilletékeket 2001-ben általánosan megszüntették (11), azaz még mielőtt a 3755/2009. sz. törvény bevezette volna a szóban forgó mentességet a PCT javára.

(8)

A végső határozathoz vezető igazgatási eljárásban a görög hatóságok egyetlenegyszer sem hívták fel a Bizottság figyelmét arra, hogy az állandó bélyegilletékek a 2873/2000. sz. törvény 25. cikkének értelmében 2001 óta nincsenek hatályban. A görög hatóságok soha nem említették ezt, noha az eljárás megindításáról szóló határozat az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást a PCT javára a törvény 2. cikkének (10) bekezdése értelmében odaítélt, a bélyegilletékek (ideértve az állandó és az arányos bélyegilletékeket) alóli általános mentességre tekintettel indította meg (12). Ezért a végső határozat elfogadásakor rendelkezésére álló információ alapján a Bizottság jogosan állapította meg, hogy a törvény 2. cikkének (10) bekezdése összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújt a PCT-nek azáltal, hogy mentesíti azt a PPA által a PCT-nek a koncessziós szerződés alapján juttatott bármilyen kompenzáció után fizetendő állandó és arányos bélyegilletékek alól (13).

(9)

Még ha a görög hatóságok késedelmesen (14) is tájékoztatták a Bizottságot az állandó bélyegilletékek általános eltörléséről, a Bizottság a jó közigazgatás szellemében eljárva – jóllehet nem köteles a végső határozat módosítására – módosítani kívánja az említett végső határozatot, hogy az teljes mértékben tükrözze a fennálló helyzetet. Különösen, tekintettel a 2873/2000. sz. törvény 25. cikkére, a Bizottságnak a továbbiakban nincs oka feltételezni, hogy a törvény 2. cikkének (10) bekezdésében biztosított mentesség előnyhöz juttatja a PCT-t, amennyiben a PPA bármilyen kompenzációt fizet a PCT-nek a koncessziós szerződésben foglalt kötbérfizetési záradék hatályba léptetése miatt. Az ilyen típusú kompenzációra vonatkozó, általánosan alkalmazandó szabályok szerint a 3755/2009. sz. törvény elfogadásakor nem állt fenn bélyegilleték-fizetési kötelezettség. Ezért a bélyegilleték-fizetés alóli vonatkozó mentesség nem juttatta szelektív előnyhöz a PCT-t, ennélfogva nem minősül állami támogatásnak ebben a tekintetben.

(10)

Minthogy a Bizottság számára ezen információ csak a végső határozat elfogadását követően vált ismertté, a jó közigazgatás szellemében úgy döntött, hogy módosítja a 2015. március 23-i határozatát az intézkedés által juttatott e konkrét előny tekintetében. A végső határozat azonban semmi esetre sem módosul a PCT számára a PPA által juttatott más típusú kompenzációk után szokásosan fizetendő (arányos) bélyegilleték alóli mentesség vonatkozásában (azaz az e határozat (5) preambulumbekezdésének b) pontja szerinti esetben).

(11)

A Bizottság ennélfogva úgy határozott, hogy Görögország nem részesítette állami támogatásban a PCT-t olyan bélyegilleték-mentesség formájában, amely illeték a koncessziós szerződés kötbérfizetési záradékának hatályba léptetése miatt a PPA által a PCT-nek fizetett kötbér után járna. Ezért módosítja a 2015. március 23-i határozatot az intézkedés e vonatkozására tekintettel. Az említett határozat egyéb következtetései változatlanok maradnak,