EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0771

2013/771/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. december 17. ) a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség ” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

HL L 341., 2013.12.18, p. 73–76 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/03/2021; hatályon kívül helyezte: 32021D0173

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2013/771/oj

18.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 341/73


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. december 17.)

a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2013/771/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

Az 58/2003/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy jogköröket ruházzon át a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelőssége alatt egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2)

A végrehajtó ügynökségek program-végrehajtási feladatokkal való megbízásának célja lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy azon elsődleges tevékenységeire és feladataira összpontosítson, amelyek nem szervezhetők ki, anélkül, hogy elveszítené az említett végrehajtó ügynökségek által irányított tevékenységek feletti ellenőrzést és végső felelősséget.

(3)

A programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtó ügynökségre történő átruházásából eredően egyértelműen szét kell választani egyrészt a programozási szakaszokat, amelyek a politikai megfontolásokon alapuló döntések meghozatala során jelentős mérlegelést igényelnek (ez a Bizottság feladata), másrészt pedig a programvégrehajtást, amely a végrehajtó ügynökség feladata kell, hogy legyen.

(4)

A Bizottság a 2004/20/EK határozattal (2) létrehozta az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatalt (a továbbiakban: hivatal), amelyet a megújuló energiák és az energiahatékonyság területén megvalósuló közösségi programok irányításával bízott meg.

(5)

Ezt követően a Bizottság a 2007/372/EK határozattal (3) módosította a hivatal megbízatását, kiterjesztve azt új projektek és programok irányítására az innováció, vállalkozás és mobilitás terén, és nevét „Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal”-ra változtatta.

(6)

Bebizonyosodott, hogy az egyes operatív programok irányításának a 2004/20/EK határozattal létrehozott hivatalhoz történő kiszervezése a programgazda főigazgatóságok számra lehetővé tette, hogy a programok szakpolitikai vetületére összpontosítsanak. Tekintve az uniós költségvetés folyamatos megszorításait, a feladatok végrehajtó ügynökségre történő átruházása költséghatékonyabbnak bizonyul. A hivatal tevékenységéről készített két időközi értékelés rámutatott, hogy a hivatal jól teljesít, és hatékony és eredményes végrehajtási mechanizmust biztosít az operatív felelősségi körébe tartozó kezdeményezések terén.

(7)

A Bizottság 2011. június 29-i, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében (4) azt javasolta, hogy a következő időszakra szóló többéves pénzügyi keretből támogatott uniós programok végrehajtásába fokozottabban vonják be a már létező végrehajtó ügynökségeket.

(8)

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint végzett költség-haszon elemzés (5) arra a következtetésre jutott, hogy a várható költségek 295 millió EUR-t tesznek ki, szemben az abban az esetben felmerülő 399 millió EUR költséggel, ha a tevékenységeket a Bizottság belső szolgálatai végeznék. A bevételi oldalon 104 millió EUR takarítható meg az ügynökségi kiszervezések végrehajtásával ahhoz képest, mintha minden tevékenységet a Bizottság végezne el. Továbbá a koherensebb programportfóliók összehangolása az ügynökségek alaptevékenységeivel és „márkaidentitásával” jelentős minőségi előnyökkel jár. Elemzések rámutattak, hogy a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) (6) (a továbbiakban: Horizont 2020), a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) (7) (a továbbiakban: COSME) és a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (a továbbiakban: LIFE) (8) irányításának összevonása a hivatal számára méretgazdaságossági előnyöket jelentene, valamint a tevékenységek szinergiáját és egyszerűsödését eredményezné. A Horizont 2020 „kkv-támogató eszköze” valamennyi aspektusának egyesítése a potenciális kedvezményezettek számára egységes hozzáférési pontot jelent, és garantálja a következetes szolgáltatásnyújtást. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (a továbbiakban: ETHA) (9) belül különösen az integrált tengerpolitika keretében tervezett fellépéseknek összhangban kell állniuk a hivatal jelenlegi, az innováció és a versenyképesség terén betöltött szerepével. Az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségének megbízása a Marco Polo program (2007–2013) fennmaradó intézkedéseinek irányításával tovább centralizálja a közlekedési infrastrukturális programok irányítását a fent említett hivatal keretein belül, ezáltal a kedvezményezetteknek egységes hozzáférési pontot biztosít a finanszírozás tekintetében.

(9)

A végrehajtó ügynökségek egységes arculatának megteremtése érdekében a Bizottság az ügynökségek új megbízatásainak kidolgozása során lehetőség szerint szakpolitikai terület alapján szervezte meg munkájukat.

(10)

A hivatalt meg kell bízni a LIFE+ elődprogramot követő LIFE program igazgatásával, amelyet a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján a Bizottság belső szolgálatai irányítanak. A LIFE program igazgatása olyan technikai jellegű projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű műszaki és pénzügyi szakértelmet igényelnek. A LIFE program olyan projektek végrehajtását tartalmazza, amelyekkel összefüggésben nagy számban kell egységes és szabványos műveleteket végezni.

(11)

A hivatalt meg kell bízni a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó versenyképességi és innovációs keretprogram (10) (a továbbiakban: CIP) keretében a vállalkozási és innovációs program egyes részeit követő COSME program egyes részeinek igazgatásával, amelyeket jelenleg részben a hivatal, részben a Bizottság belső szolgálatai irányítanak. A COSME program azon részeinek igazgatása, amelyek vonatkozásában a hivatal megbízatást kap, olyan technikai jellegű projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű műszaki és pénzügyi szakértelmet igényelnek. A COSME program egyes részei továbbá olyan projektek végrehajtását tartalmazzák, amelyekkel összefüggésben nagy számban kell egységes és szabványos műveleteket végezni.

(12)

A hivatalt meg kell bízni az integrált tengerpolitika (IMP) és az ellenőrzési és tudományos tanácsadás területén az ETHA egyes olyan részeinek igazgatásával, amelyek a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján a Bizottság belső szolgálatai által irányított hasonló tevékenységeket követnek. Az ETHA-program igazgatása olyan technikai jellegű projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű műszaki és pénzügyi szakértelmet igényelnek.

(13)

A hivatalt meg kell bízni a „Horizont 2020” következő részeinek igazgatásával:

a)

az „Ipari vezető szerep” című II. rész egyes olyan projektek végrehajtását tartalmazó részei, amelyekkel összefüggésben nagy számban kell egységes és szabványos műveleteket végezni;

b)

a „Társadalmi kihívások” című III. rész olyan technikai jellegű projektek végrehajtását tartalmazó egyes részei, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű szakmai és pénzügyi szakértelmet igényelnek.

(14)

A hivatalt meg kell bízni a következő, a CIP részeként már a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret alapján a hivatal hatáskörébe került fennmaradó intézkedések irányításával: az „Intelligens Energia Európa program (IEE II)”, az Enterprise Europe Network, az „Európa Önökért” vállalkozási portál, az „Európai IPR Helpdesk”, az „ökoinnovációs kezdeményezés” és az „IPorta-projekt”.

(15)

A hivatalnak kell felelősséget vállalnia az adminisztratív és logisztikai támogatásért, különösen amennyiben az ilyen szolgáltatások költséghatékonyságból származó további megtakarítást és méretgazdaságossági előnyöket jelentenek.

(16)

Létre kell hozni a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséget. Az Ügynökségnek fel kell váltania a 2007/372/EK határozattal módosított 2004/20/EK határozattal létrehozott hivatalt, és annak jogutódjává kell válnia. Az Ügynökségnek az 58/2003/EK rendeletben megállapított alapszabálynak megfelelően kell működnie.

(17)

A 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni.

(18)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a Végrehajtó Ügynökségek Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

Létrejön a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), és 2014. január 1-től2024. december 31-ig felváltja a 2007/372/EK határozattal módosított 2004/20/EK határozattal létrehozott hivatalt, és annak jogutódjává válik; az Ügynökség alapszabályára az 58/2003/EK rendelet irányadó.

2. cikk

Székhely

Az ügynökség székhelye Brüsszel.

3. cikk

Célok és feladatok

(1)   Az Ügynökség a következő uniós programok egyes részeinek végrehajtásáért felelős:

a)

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) (11);

b)

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) 2014–2020 (12);

c)

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) (13), beleértve az integrált tengerpolitikát (IMP) és az ellenőrzési és tudományos tanácsadási intézkedéseket;

d)

a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) (Horizont 2020) (14)„Ipari vezető szerep” című II. része és „Társadalmi kihívások” című III. része.

Az első albekezdés az egyes programok hatálybalépésének függvényében és időpontjától alkalmazandó.

(2)   Az Ügynökség a következő programok fennmaradó intézkedéseinek végrehajtásáért felelős:

a)

az Intelligens Energia Európa (IEE II);

b)

az „ökoinnovációs kezdeményezés”;

c)

az „Enterprise Europe Network”;

d)

az „Európa Önökért” vállalkozási portál;

e)

az „Európai IPR Helpdesk”;

f)

az „IPorta-projekt”.

(3)   Az Ügynökség az (1) és (2) bekezdésben említett uniós programok egyes részeihez kapcsolódó következő feladatok elvégzéséért felelős:

a)

a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait vagy összes szakaszát és konkrét projektek egyes szakaszait vagy összes szakaszát a teljes projektciklus során, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az Ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal;

b)

elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi aktusokat, továbbá elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az Ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal;

c)

támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az Ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal.

(4)   Amennyiben a felhatalmazó jogi aktus előírja, az Ügynökség feladata lehet a programot végrehajtó szervek számára nyújtott adminisztratív és logisztikai támogatás az ott említett programokra vonatkozóan.

4. cikk1

A kinevezések időtartama

(1)   Az irányítóbizottság tagjainak kinevezése két évre szól.

(2)   Az igazgatót öt évre kell kinevezni.

5. cikk

Ellenőrzés és végrehajtási jelentés

Az Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt működik, és – a felhatalmazó jogi aktusban előírt módon és gyakorisággal – rendszeresen be kell számolnia a felelősségi körébe tartozó uniós programok vagy azok részei végrehajtásáról.

6. cikk

A működési költségvetés végrehajtása

Az Ügynökség működési költségvetését az 1653/2004/EK bizottsági rendelet (15) rendelkezései szerint hajtja végre.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   A 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat 2014. január 1-jétől hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásokként kell értelmezni.

(2)   Az Ügynökség a 2007/372/EK határozattal módosított 2004/20/EK határozattal létrehozott végrehajtó hivatal jogutódjának minősül.

(3)   E határozat – a kirendelt tisztviselők besorolására vonatkozó, felhatalmazó jogi aktus által előirányzott felülvizsgálat sérelme nélkül – nem érinti az Ügynökség alkalmazásában álló személyzet – beleértve az igazgatót – jogait és kötelezettségeit.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(2)  HL L 5., 2004.1.9., 85. o.

(3)  HL L 140., 2007.6.1., 52. o.

(4)  COM(2011) 500 végleges.

(5)  Cost Benefit Analysis for the delegation of certain tasks regarding the implementation of Union Programmes 2014-2020 to the Executive Agencies (A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós programok végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatok végrehajtó ügynökségekre történő átruházásának költség-haszon elemzése (zárójelentés), 2013. augusztus 19.

(6)  COM(2011) 809 végleges

(7)  COM(2011) 834 végleges

(8)  COM(2011) 874 végleges

(9)  COM(2011) 804 végleges

(10)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(11)  COM(2011) 834 végleges

(12)  COM(2011) 874 végleges

(13)  COM(2011) 804 végleges

(14)  COM(2011) 809 végleges

(15)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.


Top