6.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/130

(1)

A Dán Királyság európai uniós állandó képviseletének 2006. június 2-i levelével a dán kormány a 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 9. cikke (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva értesítette a Bizottságot az egyes üvegházhatású ipari gázok szabályozására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiről, amelyek fenntartását a rendelet elfogadását követően is szükségesnek ítéli, valamint ezek fenntartásának indokairól.

(2)

Ebben a levélben a dán kormány jelezte, hogy a Dán Királyság a 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően fenn kívánja tartani az említett rendeletnél szigorúbb nemzeti rendelkezéseit.

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy „Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.”

(4)

A 95. cikk (6) bekezdése szerint a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(5)

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (F-gázok) szóló 842/2006/EK rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó egyes F-gázok (HFC-k, PFC-k és SF6) kibocsátásának megelőzése és visszaszorítása.

(6)

A rendelet korlátozott számú felhasználási tilalmat, illetve forgalomba hozatali tilalmat is tartalmaz olyan esetekben, amikor az alternatívákat közösségi szinten elérhetőnek és költséghatékonynak találták, és ahol a tározás és a visszanyerés javítását nem tekintették kivitelezhetőnek.

(7)

A rendeletnek kettős jogalapja van: egyrészt az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése valamennyi rendelkezés tekintetében, azonban a 7., 8. és 9. cikk az EK-Szerződés 95. cikkén alapul, tekintettel az áruknak az EK egységes piacán való szabad forgalmát érintő kihatásaikra.

(8)

A rendelet 9. cikke a forgalomba hozatalt szabályozza, pontosabban megtiltja számos olyan termék és berendezés forgalomba hozatalát, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó F-gázokat tartalmazzák, illetve amelyek működése ezeken a gázokon alapul. A (3) bekezdés a) pontja kiköti, hogy azok a tagállamok, amelyek 2005. december 31-ig a cikkben foglaltaknál szigorúbb, a rendelet hatálya alá tartozó nemzeti intézkedéseket fogadtak el, 2012. december 31-ig fenntarthatják az említett nemzeti intézkedéseket. A (3) bekezdés b) pontjának megfelelően ezekről az intézkedésekről és indoklásukról értesíteni kell a Bizottságot, és összeegyeztethetőeknek kell lenniük a Szerződéssel.

(9)

A rendeletet 2007. július 4-én kezdődő hatállyal kell alkalmazni, kivéve 9. cikkét és II. mellékletét, amelyeket 2006. július 4-ével kezdődően kell alkalmazni.

(10)

A Dánia által bejelentett nemzeti rendelkezéseket a 2002. július 2-i 552. számú rendelettel vezették be.

(11)

A dán rendelet három, a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá sorolt üvegházhatású gázra vonatkozik, amelyek többsége magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezik: ezek a részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6).

(12)

A dán rendelet 2006. január 1-jétől általános tilalmat tartalmaz a fent említett üvegházhatású gázokat tartalmazó új termékek behozatalára, értékesítésére és felhasználására, valamint 2006. január 1-je után megtiltja ezen – új vagy visszanyert – üvegházhatású gázok behozatalát, értékesítését és felhasználását.

(13)

A hatálya alá tartozó F-gázokat tartalmazó új termékekre vonatkozó általános tilalmat a dán rendelet I. mellékletében részletezett eltérési lehetőségek egészítik ki.

(14)

A dán rendelet lehetőséget ad arra, hogy a Dán Környezetvédelmi Hivatal „nagyon különleges esetekben” mentességet adjon. Az értesítés leírja, hogy a gyakorlatban mikor mérlegelhető egy ilyen mentesítési eljárás, rámutatva például a tilalom előre nem látható, aránytalan hatásaira olyan helyzetekben, amikor kiderül, hogy az alternatívák nem elérhetőek vagy nem alkalmasak, illetve olyan helyzetekben, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátásainak összesített szintje szén-dioxid-egyenértékre átszámítva az F-gázokat tartalmazó rendszer esetében alacsonyabbnak bizonyul. Az értesítés ugyancsak tartalmaz egy, a Dán Környezetvédelmi Hivatal által kiadott útmutató dokumentumot is a mentességet kérelmezni szándékozó üzemeltetők részére. Ez a dokumentum felsorolja a Dán Környezetvédelmi Hivatal által a mentesség megadásához vagy elutasításához használt kritériumokat, továbbá röviden áttekinti az eddig benyújtott összes kérelmet és a Dán Környezetvédelmi Hivatal rájuk vonatkozóan meghozott határozatait.

(15)

A Bizottság 2006. október 26-i levelében tájékoztatta a dán kormányt az értesítés kézhezvételéről, valamint arról, hogy a 95. cikk (6) bekezdése szerint az értesítés vizsgálatára rendelkezésre álló hat hónapos időszak 2006. június 9-én, az értesítés kézhezvételének napját követő napon megkezdődött.

(16)

A Bizottság 2006. szeptember 19-i levelében tájékoztatta a többi tagállamot az értesítésről, egy 30 napos időszakot biztosítva részükre a megjegyzéseik benyújtására. A Bizottság ezenkívül az értesítéssel kapcsolatban egy hirdetményt is közzétett az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2), hogy tájékoztassa a többi érdekelt felet Dánia nemzeti rendelkezéseiről, valamint az e célból idézett indoklásról.

(17)

A 95. cikk (4) bekezdése olyan esetekre vonatkozik, amikor egy harmonizációs intézkedés elfogadását követően egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását.

(18)

A dán értesítés a 842/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében előírtaktól eltérő nemzeti rendelkezésekre vonatkozik. E nemzeti rendelkezések elfogadása és hatálybalépése 2002-ben történt, azaz az említett rendelet elfogadását megelőzően.

(19)

Az egyes F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatalát az EK szintjén a 842/2006/EK rendelet, és különösen annak 9. cikke és II. melléklete harmonizálja.

(20)

A dán rendelet a 842/2006/EK rendeletnél szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, mivel 2006. január 1-jétől általános tilalmat ír elő a fent említett üvegházhatású gázokat tartalmazó új termékek behozatalára, értékesítésére és felhasználására, valamint 2006. január 1-je után megtiltja ezen – új vagy visszanyert – üvegházhatású gázok behozatalát, értékesítését és felhasználását, míg a 842/2006/EK rendelet a forgalomba hozatalra csak korlátozott tilalmat rendel el, mivel csak a II. mellékletében felsorolt termékekre alkalmazandó.

(21)

A fentiek, köztük a 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdése b) pontjának eredményeképpen a tagállamok értesítik a Bizottságot az intézkedéseikről, az azokat alátámasztó indoklással együtt. Ezen intézkedéseknek összeegyeztethetőeknek kell lenniük a Szerződéssel.

(22)

Az összeegyeztethetőséget a 95. cikk (4) bekezdésében és a 95. cikk (6) bekezdésében előírt eljárás keretében vizsgálják, figyelembe véve a 842/2006/EK rendeletet. A 95. cikk (4) bekezdése előírja, hogy az értesítéshez csatolni kell a 30. cikkben említett lényeges követelményekhez vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelméhez kapcsolódó indoklás leírását.

(23)

A fentiek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyes üvegházhatású ipari gázokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseinek fenntartása érdekében elnyerni kívánt engedély iránt Dánia által benyújtott kérelem az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadható.

(24)

Az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésének és (6) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy az említett cikkben előírt valamennyi olyan feltétel teljesül, amelyek lehetővé teszik egy tagállam számára egy harmonizált közösségi intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezéseinek fenntartását. A nemzeti rendelkezéseket különösen a 30. cikkben említett lényeges követelményeknek vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmének kell indokolnia, nem képezhetik a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint nem jelenthetnek olyan akadályt a belső piac működésében, amely aránytalan vagy szükségtelen lenne.

(25)

Amikor azt vizsgálja, hogy a 95. cikk (4) bekezdése szerint bejelentett nemzeti intézkedések indokoltak-e, a Bizottságnak az értesítést benyújtó tagállam által előterjesztett „indoklást” kell alapul vennie. Ezt azt jelenti, hogy az EK-Szerződés rendelkezéseivel összhangban a nemzeti intézkedések indokolt voltának bizonyításáért az a kérelmező tagállam a felelős, amelyik ezeket fenn kívánja tartani.

(26)

Az értesítést benyújtó tagállam feladata, hogy elegendő indokokkal, tényekkel és tudományos bizonyítékokkal szolgáljon, hogy ezáltal engedélyt kaphasson a szigorúbb nemzeti jogszabályok fenntartására. Éppen ezért a tagállamnak érdekében áll, hogy az értesítéshez csatoljon minden olyan lényegi vagy jogi elemet, amellyel alátámaszthatja a kérelmet (3). Ha az értesítésben elmulasztják közölni ezeket az elemeket, a Bizottság megalapozatlannak minősíti az értesítést.

(27)

A nemzeti rendelkezések fenntartásának indoklására a dán hatóságok magyarázó nyilatkozatot nyújtottak be, amely a következő indoklásokkal szolgált.

(28)

A 2002. július 2-i 552. számú rendelet egyes üvegházhatású ipari gázok (HFC-k, PFC-k és SF6) szabályozására vonatkozik, amelyek mind erőteljes üvegházhatást kiváltó gázok. Például a Dániában legáltalánosabban használt két HFC gázból (HFC-134a és HFC-404A) 1 kg 1 300, illetve 3 780 kg szén-dioxiddal egyenértékű, míg 1 kg SF6 több mint 22 000 kg szén-dioxiddal egyenértékű.

(29)

A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében az EK kötelezettséget vállalt arra, hogy a tagállamaiból származó üvegházhatású gázok összesített kibocsátásait a 2008 és 2012 közötti időszakban legalább 8 %-kal csökkenti az 1990-es szinthez képest. Az EK keretében ezt követően folytatott tárgyalások során (a Tanács 2002. április 25-i 2002/358/EK határozata (4) az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről) Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy ebben az időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátásának teljes szintjét 21 %-kal csökkenti.

(30)

Az értesítésben a dán hatóságok a környezet védelmének célkitűzésére hivatkoznak, és különösen arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére nézve a 2002/358/EK határozatban megállapított célt minden lehetséges eszközzel el kell érni.

(31)

A dán rendelet célkitűzése, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése révén hozzájáruljon az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentéséhez.

(32)

A dán hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy az üvegházhatású ipari gázokról szóló dán rendelet célja az üvegházhatású ipari gázok felhasználásának és ezáltal kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű korlátozása, amivel hozzájárulnak kibocsátásaik csökkentéséhez és ezáltal a nemzetközi keretek között vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A dán hatóságok úgy vélik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében kitűzött nagyra törő cél, amelynek elérésére Dánia a 2002/358/EK határozat szerint kötelezettséget vállalt, összehangolt erőfeszítést tesz szükségessé az üvegházhatású gázok kibocsátásának valamennyi forrása kezelésében.

(33)

A HFC-ket Dániában elsősorban hűtőegységek hűtőfolyadékaként használják. A PFC-ket Dániában már nem használják. Az SF6-ot korábban hangszigetelő üveg egységekben, illetve az elektromos iparágban bizonyos kapcsolókban használták. Manapság csak ez utóbbi alkalmazásban használatos, ami évi néhány tonnát érint.

(34)

A dán hatóságok az értesítésben olyan számításokra hivatkoznak, amelyek szerint – további szabályozás nélkül – a kibocsátások szintje 2010-re megkétszereződne, ami a bejelentett jogszabályi intézkedésekhez képest 0,5–0,7 millió tonnával többet jelentene szén-dioxid egyenértékben.

(35)

A dán hatóságok jelezték, hogy a közösségi szinten a 842/2006/EK rendelettel bevezetett elveket a kibocsátásoknak a tározás révén történő csökkentésére a dán jogszabályokban már több mint 50 évvel ezelőtt bevezették, és azóta is alkalmazzák az F-gázokat felhasználó alkalmazásokra, ezért nem valószínű, hogy ezek az elvek további csökkenésekhez vezetnének.

(36)

Az értesítésben Dánia röviden leír néhány olyan alkalmazási területet, ahol alternatív megoldásokat fejlesztettek ki, és amelyek ezáltal a dán szabályozás hatálya alá tartoznak. Dánia szempontjából abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a 2006. január 1-jétől tiltott, illetve 2007. január 1-jétől tiltandó alkalmazásokban használt üvegházhatású ipari gázoknak van elérhető alternatívájuk.

(37)

A szabályozás alá eső F-gázokat tartalmazó új termékek behozatalára, értékesítésére és felhasználására vonatkozó általános tilalom mellett a dán rendelet I. melléklete részletezi az eltéréseket. Ezek az eltérések számos, kifejezetten specifikus alkalmazásra vonatkoznak, és egy sor általánosabb alkalmazás esetében az adott rendszerben felhasznált üvegházhatású gázok mennyiségén alapulnak, ezáltal mentességet biztosítanak például az olyan hűtőegységek, hőszivattyúk vagy légkondicionáló egységek részére, amelyek töltete 0,15 kg és 10 kg között van, továbbá a hő visszanyerésére szolgáló, legfeljebb 50 kg töltettel működő hűtőrendszerek részére. Mentességet élveznek a hajókban használt és katonai felhasználásra szolgáló termékek, valamint az SF6 használata a nagyfeszültségű egységekben.

(38)

A fent említett eltéréseken kívül a dán rendelet „nagyon különleges esetekben” lehetőséget ad az általános tilalom alóli mentességre. A mentességre adott lehetőség célja annak megelőzése, hogy a tilalom egyedi esetekben aránytalanul súlyos következményekkel járjon (a dán rendelet kiadásakor még nem látható esetekben, olyan egyedi helyzetekben, amikor a HFC-k alternatíváin alapuló hűtőberendezés beszerelése az üzemeltető/tulajdonos számára kivételesen nagy és indokolatlan többletköltséget jelentene, illetve olyan helyzetekben, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátásainak összesített szintje szén-dioxid-egyenértékre átszámítva az F-gázokat tartalmazó rendszer esetében alacsonyabbnak bizonyul.).

(39)

A mentességre biztosított lehetőséget úgy kívánják felhasználni, hogy a tilalom révén várható környezetvédelmi fejlesztést átfogó környezetvédelmi szempontból, ezen belül az energia szempontjából is a legjobb és leghatékonyabb módon érjék el.

(40)

A vegyi anyagokról és termékekről szóló, 1996. január 16-i 21. számú törvény 8. cikkének megfelelően a tilalom nem vonatkozik a kizárólag kivitelre szánt termékek behozatalára, termelésére és értékesítésére.

(41)

Emellett az egy adott, kivitelre szánt termék előállításában felhasználandó üvegházhatású ipari gázok behozatalára szintén nem vonatkozik tilalom.

(42)

A dán kormány azon az állásponton van, hogy a dán rendelet célja a környezet védelme, és a rendelet a fluortartalmú gázok kibocsátásainak megelőzése és csökkentése érdekében szükséges és arányos. Véleménye szerint ezért összeegyeztethető a Szerződéssel.

(43)

Miután megvizsgálta a Dánia által benyújtott információkat, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 842/2006/EK rendeletben foglaltaknál szigorúbb intézkedések fenntartására irányuló kérés a Szerződéssel összeegyeztethetőnek tekinthető, a következő okokból.

(44)

A dán rendelet egy átfogóbb stratégia része, amelyet Dánia a Kiotói Jegyzőkönyv és az ezt követően a terhek megosztásáról közösségi szinten elfogadott megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési céljainak elérése érdekében alkalmaz. E közösségi megállapodás értelmében Dánia az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásait a 2008-2012 közötti időszak során 21 %-kal csökkenti az 1990-es bázisévhez képest.

(45)

A fentieket figyelembe véve Dánia a kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében olyan éghajlati stratégiát vezet be, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának valamennyi forrására kiterjed. Az F-gázokra vonatkozó intézkedések ezért a kötelezettségeinek teljesítésére irányuló átfogó erőfeszítései részét képezik. Meg kell jegyezni, hogy ezen F-gázok kibocsátása további szabályozás hiányában 2010-re megkétszereződne a hűtőrendszerek fokozódó használata miatt, továbbá annak következtében, hogy az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében a HFC-ket hamarosan kivonják a hűtőrendszerekből.

(46)

A 842/2006/EK rendelet várhatóan jelentős mértékben csökkenteni fogja az F-gázok kibocsátásait a Közösség területén, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol még nincsenek érvényben az F-gázok kibocsátásait csökkentő megfelelő intézkedések, és főként az egyes alkalmazásokban használt F-gázok tározásának és visszanyerésének javítását célzó intézkedések révén. A dán jogszabályok azonban már több mint 50 évvel ezelőtt bevezettek hasonló rendelkezéseket (a kötelező képzési programokon és a szivárgások rendszeres ellenőrzésén alapuló tározási politika), és az F-gázokat tartalmazó alkalmazásokra azóta is alkalmazzák ezeket, ezért nem valószínű, hogy ez olyan mértékű további csökkenést eredményezne, amely az F-gázok kibocsátásainak várható növekedését jelentős mértékben ellensúlyozná Dániában.

(47)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Dánia által közölt környezetvédelmi indoklás – nevezetesen a fluortartalmú gázok kibocsátásainak megelőzése és csökkentése – érvényes.

(48)

Ebben az összefüggésben, valamint annak érdekében, hogy tovább csökkentse és megelőzze az F-gázok kibocsátásait, Dánia már 2002-ben az új berendezések szelektív forgalomba hozatali tilalma mellett döntött. A kiválasztás alapjául különösen az F-gázoktól mentes alternatívák meglétének és elérhetőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szolgáltak.

(49)

A vizsgálat alapján a dán rendelet 2006. január 1-jétől általános tilalmat irányoz elő az F-gázokat tartalmazó új termékek behozatalára, értékesítésére és felhasználására, ugyanakkor jelentős számú eltérést és mentességet biztosít, amelyek révén egyes termékek és berendezések automatikusan mentesülnek vagy bizonyos feltételek mellett felmenthetők, illetve amelyekkel időben előbbre hozza vagy kitolja a tilalom érvényességének kezdetét. A rendelet I. melléklete egyedi eltérést biztosít számos, kifejezetten specifikus alkalmazásra (pl. orvosi aeroszolok, laboratóriumi felszerelések), és egy sor általánosabb alkalmazás esetében az adott rendszerben felhasznált üvegházhatású gázok mennyiségén alapuló mentességet nyújt, ezáltal mentességet ad például az olyan hűtőegységek, hőszivattyúk vagy légkondicionáló egységek részére, amelyeknél a töltet 0,15 kg és 10 kg között van, illetve a hő visszanyerésére szolgáló, legfeljebb 50 kg töltettel működő hűtőrendszerek részére. Ugyancsak mentességet élveznek a hajókban használt és katonai felhasználásra szolgáló termékek, valamint az SF6 használata a nagyfeszültségű egységekben.

(50)

A rendelet emellett lehetőséget ad arra, hogy a Dán Környezetvédelmi Hivatal „nagyon különleges esetekben” mentességet adjon, konkrétan a dán rendelet kiadásakor előre nem látható esetekben, olyan helyzetekben, amikor kiderül, hogy az alternatívák nem elérhetőek vagy nem alkalmasak, illetve olyan helyzetekben, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátásainak összesített szintje (az energiafogyasztásból eredő „közvetett” kibocsátást is beleértve) szén-dioxid-egyenértékre átszámítva az F-gázokat tartalmazó rendszer esetében alacsonyabbnak bizonyul.

(51)

Világosan bemutatják a Környezetvédelmi Hivatal által alkalmazott eljárást, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján döntést hoznak a mentesség megadásáról vagy elutasításáról. Ezek a kritériumok figyelembe veszik az arányosság elvét.

(52)

Ugyanezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a dán rendelet megengedi az F-gázok használatát a meglévő berendezések javításában és karbantartásában, hogy ne vezessen a berendezések szükségtelen leselejtezéséhez.

(53)

Meg kell ugyan jegyezni, hogy a dán rendelet érinti az áruk szabad forgalmát a Közösség területén, a Bizottság mindazonáltal a fenti elemzés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet környezetvédelmi szempontból indokolt, és figyelembe veszi az előirányzott tilalom kihatásait a belső piacra, amit megerősít az egyedi mentességek megadására biztosított lehetőség is.

(54)

Arra is emlékeztetni kell, hogy a 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontja csak 2012. december 31-ig engedi meg a nemzeti intézkedések fenntartását, ezért – tekintve, hogy a Dán Királyság értesítése a rendeletnek erre a cikkére hivatkozott – ebből következően a dán rendelet csak egy korlátozott időszakra vonatkozna.

(55)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint a Bizottság a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását.

(56)

Emlékeztetni kell arra, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerinti kérelmek értékelésében figyelembe kell venni mind az említett bekezdésben, mind az említett cikk (6) bekezdésében megállapított feltételeket. Ha az említett feltételek valamelyike nem teljesül, a kérelmet el kell utasítani, anélkül hogy a többi feltétel vizsgálatára szükség lenne.

(57)

A bejelentett nemzeti rendelkezések általánosak, és a nemzeti és importált termékekre egyaránt vonatkoznak. Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezéseket a Közösség gazdasági szereplői közötti önkényes megkülönböztetés eszközeként lehetne használni.

(58)

A dán rendelet hátterében álló célkitűzés a környezet védelme; nincs arra utaló jel, hogy a rendelet – szándékát vagy végrehajtását tekintve – önkényes megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához vezetne.

(59)

Figyelemmel az egyes F-gázokból eredően a környezetet fenyegető veszélyekre, a Bizottság úgy ítéli, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy a dán hatóságok által bejelentett nemzeti rendelkezések aránytalanul akadályozzák a belső piac működését a kitűzött célok vonatkozásában.

(60)

A fentiekben mérlegelt szempontok fényében, valamint a dán hatóságok által benyújtott értesítéssel kapcsolatban a tagállamok és más harmadik felek által közölt megjegyzések figyelembevételével a Bizottság azon a véleményen van, hogy a Dánia által 2006. június 2-án benyújtott, az F-gázokat tartalmazó, illetve működésükben ezeken alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala tekintetében a 842/2006/EK rendeletnél szigorúbb nemzeti jogszabályainak 2012. december 31-ig történő fenntartása iránti kérelem elfogadható.

A Bizottság emellett azt állapítja meg, hogy a nemzeti rendelkezések:

A Bizottság ezért ezeket jóváhagyhatónak tekinti,