32006R0198

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 198/2006 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32006R0198

A Bizottság 198/2006/EK rendelete ( 2006. február 3. ) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (EGT vonatkozású szöveg)

HL L 32., 2006.2.4, p. 15–33 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

(BG, RO, HR)
⏵A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (BG, RO, HR)
bolgár különkiadás: fejezet 05 kötet 008 o. 164 - 182
román különkiadás: fejezet 05 kötet 008 o. 164 - 182
horvát különkiadás: fejezet 05 kötet 003 o. 216 - 234

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 19/11/2014

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/198/oj

HTML

PDF

Official Journal

4.2.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/15

A BIZOTTSÁG 198/2006/EK RENDELETE

(2006. február 3.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló, 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésére, 9. cikke (4) bekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésére, valamint 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1552/2005/EK rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó közösségi statisztikák készítésének közös keretét állapítja meg.

(2)	Az 1552/2005/EK rendelet végrehajtása érdekében el kell fogadni a következőkre vonatkozó intézkedéseket: mintavételi és pontossági követelmények, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyság, azoknak a NACE- és méretkategóriáknak a részletei, amelyekbe az eredmények lebonthatók.

(3)	A Bizottságnak meg kell határoznia a képző és nem képző vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó, begyűjtendő konkrét adatokat.

(4)

Végrehajtási intézkedéseket kell elfogadni a következőkre vonatkozóan: a vállalati szakképzésről gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményei, a minőségről szóló beszámolók szerkezete, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedés.

(5)	Meg kell határozni az első tárgyévet, amelyre adatokat kell begyűjteni.

(6)	Rendelkezéseket kell továbbá elfogadni az elektronikus formában továbbított adatok megfelelő technikai formátumát és adatcsereszabványát illetően.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK rendelet végrehajtása céljából állapít meg intézkedéseket.

2. cikk

A 2005-ös naptári év az első tárgyév, amelyre adatokat kell gyűjteni.

3. cikk

A Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó konkrét változókat az I. melléklet határozza meg.

4. cikk

A II. mellékletben kerülnek feltüntetésre a mintavételi és pontossági követelmények, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyság, valamint azoknak a NACE- és méretkategóriáknak a részletei, amelyekbe az eredmények lebonthatók.

5. cikk

A tagállamok felelősek az adatok ellenőrzéséért, a hibák helyesbítéséért, az imputálásért és a súlyozásért.

A változók imputálása és súlyozása a III. mellékletben meghatározott elvek alapján történik. Ezen elvektől csak kellően indokolt esetben lehet eltérni, és az eltérést jelenteni kell a minőségről szóló beszámolóban.

6. cikk

Az adatok a Bizottság (Eurostat) részére kerülnek továbbításra a IV. mellékletben meghatározott módon és formátumban.

7. cikk

Valamennyi tagállam minőségről szóló beszámoló formájában értékeli adatai minőségét. A minőségről szóló beszámolót az V. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kell elkészíteni és továbbítani a Bizottság (Eurostat) részére.

8. cikk

A felmérés eredményeinek tagországok közötti nagyfokú harmonizálása érdekében a Bizottság (Eurostat) – a tagállamokkal szoros együttműködésben – módszertani és gyakorlati ajánlásokat tesz, illetve iránymutatásokat javasol a felmérés végrehajtására vonatkozóan, az „Európai uniós kézikönyv” formájában.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 3-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) HL L 255., 2005.9.30., 1. o.

I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK

Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban:

A III. mellékletben található a magyarázat a „változó csoportja” oszlopban szereplő „lényegi” („core”) és a „fő” („key”) elnevezésekre.

Az „ID” azt jelzi, hogy „azonosító változóról” van szó.

A „változó típusa” oszlopban a „QL” érték „minőségi változót” jelent, a „QT” pedig „mennyiségi változót”.

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó hossza	A változó formátuma	A változó leírása	A változóhoz fűzött megjegyzés
COUNTRY	ID		2	betű	Országkód	hiányzó érték megengedhetetlen – országonként egyedi
ENTERPR	ID		6	szám	Vállalat azonosítója	hiányzó érték megengedhetetlen – esetenként egyedi
WEIGHT	ID		10	szám	Két tizedesjegy – „.” jel (pont) használatos tizedesjegy-elválasztóként	hiányzó érték megengedhetetlen
NACE_SP	ID		4	szám	Mintavételi terv – a gazdasági tevékenység NACE-kategóriája	hiányzó érték megengedhetetlen
SIZE_SP	ID		1	szám	Mintavételi terv – méretcsoport	hiányzó érték megengedhetetlen
NSTRA_SP	ID		5	szám	Mintavételi terv – vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban	hiányzó érték megengedhetetlen
N_SP	ID		5	szám	Mintavételi terv – a mintavételnek alávetett vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott mintavételi rétegben	hiányzó érték megengedhetetlen
SUB_SP	ID		1	szám	Részmintamutató, amely jelzi, hogy a vállalat részmintába tartozik-e	hiányzó érték megengedhetetlen
N_RESPST	ID		5	szám	Válaszadó vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban	hiányzó érték megengedhetetlen
N_EMPREG	ID		6	szám	Foglalkoztatottak száma a regiszter szerint
RESPONSE	ID		1	szám	Válaszmutató	hiányzó érték megengedhetetlen
PROC	ID		2	szám	Nyilvántartási adatgyűjtési módszer	hiányzó érték megengedhetetlen
IDLANGUA	ID		2	betű	Nyelv azonosítása
IDREGION	ID		3	betű	NUTS-régió azonosítása – 1. szint	hiányzó érték megengedhetetlen
EXTRA1	ID		10	szám	1. számú segédváltozó
EXTRA2	ID		10	szám	2. számú segédváltozó
EXTRA3	ID		10	szám	3. számú segédváltozó
A1	Core	QL	4	szám	Tényleges NACE-kód	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
A2tot04	Key	QT	6	szám	Foglalkoztatottak száma összesen 2004.12.31-én	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen
A2tot05	Core	QT	6	szám	Foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
A2m05		QT	6	szám	Férfi foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én
A2f05		QT	6	szám	Női foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én
A3a		QT	6	szám	25 év alatti foglalkoztatottak
A3b		QT	6	szám	25–54 év közötti foglalkoztatottak
A3c		QT	6	szám	Foglalkoztatottak 55 éves kortól
A4	Key	QT	12	szám	Foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban
A4m		QT	12	szám	Férfi foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben	órákban
A4f		QT	12	szám	Női foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben	órákban
A5	Key	QT	12	szám	A 2005-ös tárgyévben az összes foglalkoztatottra jutó teljes munkaerőköltség (közvetlen és közvetett)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban
A6		QL	1	szám	JELENTŐS technológiai újítások termékek, szolgáltatások vagy termékgyártási, illetve szolgáltatásnyújtási módszerek esetében a tárgyévben
B1a	Core	QL	1	szám	Belső szakmai továbbképző tanfolyamok	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – imputálás megengedhetetlen
B1b	Core	QL	1	szám	Külső szakmai továbbképző tanfolyamok	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2aflag	Core	QL	1	szám	Megjelölés – munkahelyi képzés	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2a		QT	6	szám	Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – munkahelyi képzés
B2bflag	Core	QL	1	szám	Megjelölés – munkahelyi rotáció	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2b		QT	6	szám	Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – munkahelyi rotáció, csere, kirendelés vagy tanulmányutak
B2cflag	Core	QL	1	szám	Megjelölés – tanuló- és minőségjavító körök	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2c		QT	6	szám	Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – tanuló- és minőségjavító körök
B2dflag	Core	QL	1	szám	Megjelölés – önképzés	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2d		QT	6	szám	Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – önképzés
B2eflag	Core	QL	1	szám	Megjelölés – konferenciákon való részvétel stb.	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
B2e		QT	6	szám	Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – konferenciákon való részvétel stb.
B3a		QL	1	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok az elmúlt évben (2004-ben) foglalkoztatottak részére
B3b		QL	1	szám	Várható szakmai továbbképző tanfolyamok a jövő évben (2006-ban) foglalkoztatottak részére
B4a		QL	1	szám	Egyéb szakmai továbbképzési formák az elmúlt évben (2004-ben) foglalkoztatottak részére
B4b		QL	1	szám	Várható egyéb szakmai továbbképzési formák a jövő évben (2006-ban) foglalkoztatottak részére
C1tot	Key	QT	6	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői összesen	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen
C1m		QT	6	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői – férfiak
C1f		QT	6	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői – nők
C2a		QT	6	szám	Szakmai továbbképzések résztvevői – 25 év alattiak
C2b		QT	6	szám	Szakmai továbbképzések résztvevői – 25–54 év közöttiek
C2c		QT	6	szám	Szakmai továbbképzések résztvevői – 55 éves kortól
C3tot	Key	QT	10	szám	Az összes szakmai továbbképző tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban
C3i		QT	10	szám	A belső szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)	órákban
C3e		QT	10	szám	A külső szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)	órákban
C4tot	Key	QT	10	szám	Az összes szakmai továbbképző tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban
C4m		QT	10	szám	A szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban) – férfiak	órákban
C4f		QT	10	szám	A szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban) – nők	órákban
C5a		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – nyelvi képzés: idegen nyelvi (222) és anyanyelvi (223)	órákban
C5b		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – értékesítés (341) és marketing (342)	órákban
C5c		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – számvitel (344), pénzügyek (343), irányítás és ügyvitel (345), irodai munka (346)	órákban
C5d		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – személyes képességek és fejlődés (090), munkahelyi integráció (347)	órákban
C5e		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – számítástechnika (481) és számítógép-felhasználói ismeretek (482)	órákban
C5f		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – műszaki tervezés, gyártás és kivitelezés (5)	órákban
C5g		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – környezetvédelem (850), valamint munkahelyi egészségvédelem és biztonság (862)	órákban
C5h		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – személyes szolgáltatások (81), közlekedési szolgáltatások (84), vagyon- és személyi védelem (861), katonai (861)	órákban
C5i		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – egyéb képzési témák	órákban
C6a		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – iskolák, főiskolák, egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények	órákban
C6b		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – közoktatási intézmények (a kormány által finanszírozott vagy irányított; pl. felnőttoktatási központok)	órákban
C6c		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – képzéssel foglalkozó magánvállalkozások	órákban
C6d		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – azok a magánvállalkozások, amelyek fő tevékenysége nem a képzés (berendezések szállítói, anya-/társult vállalatok)	órákban
C6e		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – munkaadói társulások, kereskedelmi kamarák, ágazati szervek	órákban
C6f		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – szakszervezetek	órákban
C6g		QT	10	szám	Fizetett munkaidő (órákban) – képzést nyújtó egyéb szervek	órákban
C7aflag		QL	1	szám	Megjelölés – díjak
C7a		QT	10	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – az alkalmazottak tanfolyamainak díjai és a kifizetések	euróban
C7bflag		QL	1	szám	Megjelölés – útiköltségek
C7b		QT	10	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – úti- és tartózkodási költségek	euróban
C7cflag		QL	1	szám	Megjelölés – oktatók munkaerőköltségei
C7c		QT	10	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – belső oktatók munkaerőköltségei	euróban
C7dflag		QL	1	szám	Megjelölés – oktatóközpont és oktatási segédanyagok stb.
C7d		QT	10	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – oktatóközpont vagy -termék és oktatási segédanyagok a szakmai továbbképző tanfolyamokhoz	euróban
C7sflag		QL	1	szám	„Csak részösszeg” megjelölés
C7sub	Key	QT	10	szám	Szakmai továbbképzések költségeinek részösszege	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban
PAC	Key	QT	10	szám	Személyes távolléti költség – kiszámítandó (PAC=C3tot×A5/A4)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban
C8aflag		QL	1	szám	Megjelölés – hozzájárulás a szakmai továbbképzéshez
C8a		QT	10	szám	Hozzájárulás a szakmai továbbképzéshez	euróban
C8bflag		QL	1	szám	Megjelölés – bevétel a szakmai továbbképzésből
C8b		QT	10	szám	Bevétel a szakmai továbbképzésből	euróban
C7tot	Key	QT	10	szám	Szakmai továbbképzések összköltsége – kiszámítandó (C7sub + C8a – C8b)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban
C9a1		QL	1	szám	Migránsok és etnikai kisebbségek – foglalkoztatottak
C9a2		QL	1	szám	Migránsok és etnikai kisebbségek – speciális tanfolyamok
C9b1		QL	1	szám	Fogyatékkal élő személyek – foglalkoztatottak
C9b2		QL	1	szám	Fogyatékkal élő személyek – speciális tanfolyamok
C9c1		QL	1	szám	Képesítés nélküli személyek – foglalkoztatottak
C9c2		QL	1	szám	Képesítés nélküli személyek – speciális tanfolyamok
C9d1		QL	1	szám	Munkahelyük elvesztésével/elbocsátással fenyegett személyek – foglalkoztatottak
C9d2		QL	1	szám	Munkahelyük elvesztésével/elbocsátással fenyegett személyek – speciális tanfolyamok
C10a1		QL	1	szám	Részmunkaidős szerződéssel rendelkező személyek – foglalkoztatottak
C10a2		QL	1	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok részmunkaidős szerződéssel rendelkezők számára
C10b1		QL	1	szám	Határozott időre szóló szerződéssel rendelkező személyek – foglalkoztatottak
C10b2		QL	1	szám	Szakmai továbbképző tanfolyamok határozott időre szóló szerződéssel rendelkezők számára
D1		QL	1	szám	Saját vagy közösen használt oktatóközpont
D2		QL	1	szám	Az Ön vállalatán belül a szakmai továbbképzés szervezéséért felelős személy vagy részleg
D3		QL	1	szám	A vállalat külső tanácsadói szolgálatot vesz igénybe
D4		QL	1	szám	A vállalat szabályozott eljárások keretében rendszeresen felméri a jövőbeli képzési igényeket
D5		QL	1	szám	Strukturált beszélgetésekre kerül sor az alkalmazottakkal a foglalkoztatottak egyedi képzési igényeinek meghatározása céljából
D6		QL	1	szám	A vállalaton belüli szakmai továbbképzés tervezése írásba foglalt képzési tervhez vagy programhoz vezet
D7		QL	1	szám	Éves képzési költségvetés, amely magában foglalja a szakmai továbbképzésre vonatkozó intézkedéseket
D8		QL	1	szám	A képzésben részt vevő személyek elégedettségi fokának mérése a képzést követően
D9		QL	1	szám	A képzést követően a képzésben részt vevő személyek vizsgálata annak megállapítására, hogy birtokába jutottak-e a célzott képességnek
D10		QL	1	szám	A képzést követően a vállalat megvizsgálja a képzésben részt vevők munkahelyi viselkedését és teljesítményének alakulását
D11		QL	1	szám	A képzés vállalati teljesítményre gyakorolt hatásának mérése mutatók felhasználásával
D12		QL	1	szám	Olyan nemzeti, ágazati vagy egyéb megállapodások a szociális partnerek között, amelyek befolyásolták a szakmai továbbképzési terveket, politikákat és gyakorlatokat.
D13		QL	1	szám	Formális struktúra megléte
D13a		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzési tevékenységek célkitűzései és prioritásainak meghatározása
D13b		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzésben részt vevő célcsoport kiválasztási kritériumainak meghatározása
D13c		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzési tevékenységek tárgya
D13d		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzéshez kapcsolódó költségvetési eljárás
D13e		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzést nyújtó külső vállalkozások kiválasztásának folyamata
D13f		QL	1	szám	A formális struktúra szerepe – a képzés eredményeinek értékelése
D14a		QL	1	szám	Államilag finanszírozott tanácsadói szolgálat, amelynek célja a képzési igények felmérése és/vagy képzési tervek készítése
D14b		QL	1	szám	Pénzügyi támogatás a foglalkoztatottak képzésének költségeihez
D14c		QL	1	szám	Adókedvezmény a foglalkoztatottak képzésével kapcsolatos kiadásokra
D14d		QL	1	szám	Az oktatók minőségi munkáját biztosító eljárások (pl. nemzeti regiszterek, értékelés stb.)
D14e		QL	1	szám	A képesítésekre és hitelesítésre vonatkozó elismert szabványok és keretek
D15a		QL	1	szám	A szakmai továbbképző tanfolyamok magas költségei	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15b		QL	1	szám	Megfelelő szakmai továbbképző tanfolyamok hiánya a piacon	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15c		QL	1	szám	Nehézségek a vállalat szakmai továbbképzési igényeinek felmérésében	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15d		QL	1	szám	Az előző évben jelentős erőfeszítések történtek a képzés terén	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15e		QL	1	szám	A foglalkoztatottak nagy munkaterhe és korlátozottan rendelkezésre álló ideje	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15f		QL	1	szám	A képzés jelenlegi szintje megfelel a vállalat igényeinek	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15g		QL	1	szám	A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
D15h		QL	1	szám	Egyéb okok	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1a		QL	1	szám	A meglévő képzettségek és képességek megfelelnek a vállalat jelenlegi igényeinek	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1b		QL	1	szám	A vállalat által előnyben részesített stratégia a megfelelő jártassággal és képességekkel rendelkező személyek felvétele volt	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1c		QL	1	szám	A vállalat nehézségekbe ütközött szakmai továbbképzési igényeinek felmérését illetően	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1d		QL	1	szám	Megfelelő szakmai továbbképző tanfolyamok hiánya a piacon	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1e		QL	1	szám	A szakmai továbbképző tanfolyamok költségei túl magasak voltak a vállalat számára	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1f		QL	1	szám	A vállalat több figyelmet fordított a szakmai alapképzésre, mint a szakmai továbbképzésre	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1g		QL	1	szám	A szakmai továbbképzésbe már történt beruházás az elmúlt évben, így arra 2005-ben nem volt szükség	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1h		QL	1	szám	A foglalkoztatottaknak nem volt elég idejük a szakmai továbbképzésben való részvételre	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
E1i		QL	1	szám	Egyéb okok	legfeljebb 3 – rangsor nélkül
F1tot05	Core	QT	6	szám	A szakmai alapképzésben részt vevők összlétszáma a vállalatnál 2005-ben	„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen
F1m05		QT	6	szám	A szakmai alapképzésben részt vevő férfiak összlétszáma a vállalatnál 2005-ben
F1f05		QT	6	szám	A szakmai alapképzésben részt vevő nők összlétszáma a vállalatnál 2005-ben
F2aflag		QL	1	szám	Megjelölés – a szakmai alapképzés egyéni munkaerőköltségei
F2a		QT	10	szám	A szakmai alapképzés költségei – a szakmai alapképzésben részt vevők munkaerőköltségei	euróban
F2bflag		QL	1	szám	Megjelölés – a szakmai alapképzés egyéb költségei
F2b		QT	10	szám	A szakmai alapképzés költségei – egyéb költségek – képzési illetékek, útiköltségek, oktatási segédanyagok, oktatóközpontok költségei stb.	euróban
F2cflag		QL	1	szám	Megjelölés – a szakmai alapképzés oktatójának vagy mentorának munkaerőköltségei	tetszőleges változó
F2c		QT	10	szám	A szakmai alapképzés költségei – a szakmai alapképzés oktatóinak vagy mentorainak munkaerőköltségei	tetszőleges változó – euróban
F3aflag		QL	1	szám	Megjelölés – hozzájárulás a szakmai alapképzéshez
F3a		QT	10	szám	Hozzájárulás a szakmai alapképzéshez	euróban
F3bflag		QL	1	szám	Megjelölés – bevétel a szakmai alapképzésből
F3b		QT	10	szám	Bevétel a szakmai alapképzésből	euróban
F2tot	Key	QT	10	szám	A szakmai alapképzés összköltsége (F2b + F3a – F3b)	„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban

II. MELLÉKLET

MINTA

1.	A mintavételi keret fő forrása a 2186/93/EGK tanácsi rendeletben (1) szereplő vállalkozások statisztikai nyilvántartása (SBR). Egy vállalatokra vonatkozó, nemzeti szinten reprezentatív, rétegzett valószínűségi mintavételre kerül sor e keretből.

A mintarétegezés NACE- és méretkategória szerint történik, a következő minimum-előírásoknak megfelelően:

—	20 NACE Rev 1.1. kategória (C, D (15–16, 17–19, 21–22, 23–26, 27–28, 29–33, 34–35, 20 + 36–37), E, F, G (50, 51, 52), H, I (60–63, 64), J (65–66, 67), K + O),

—	három vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: (10–49), (50–249), (250 és ennél több).

A minta nagyságát úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa: a 95 %-os konfidencia-intervallum félhosszának maximuma 0,2 legyen azokra a becsült paraméterekre vonatkozóan, amelyek – a mintavételben szereplők nemválaszolási arányának figyelembevételével – a „képző vállalatok” arányát mutatják az előzőekben meghatározott 60 rétegzett elem mindegyikére nézve.

A mintanagyság meghatározásához a következő formula használható:

nh = 1/[c2 . teh + 1/Nh] / rh

ahol:

nh	=	a h. rétegcellában található mintaegységek száma,
rh	=	a várható válaszadási arány a h. rétegcellában,
c	=	a konfidencia-intervallum felének maximális hossza,
teh	=	a képző vállalatok várható aránya a h. rétegcellában,
Nh	=	a h. rétegcellában található (képző és nem képző) vállalatok teljes száma.

(1) HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

III. MELLÉKLET

Az imputálás szabályai és a rekordok súlyozása

Az országoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tétel szintű és az egység szintű nemválaszolási arány csökkentése érdekében. Az imputálást megelőzően az országok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek egyéb adatforrások felhasználása érdekében.

Lényegi változók, amelyek esetében a hiányzó érték kerülendő, az imputálás pedig ajánlott:

—	A1, A2tot05, B1a, B1b, B2aflag, B2bflag B2cflag, B2dflag B2eflag, F1tot05.

Fő változók, amelyek esetében minden erőfeszítést meg kell tenni a hiányzó értékek elkerülésére, és amelyeknél ajánlott az imputálás:

—	A2tot04, A4, A5, C1tot, C3tot, C4tot, C7sub, C7tot, PAC, F2tot.

Tétel szintű nemválaszolás esetén az imputálás az alábbi általános keretek között ajánlott (a tagállami szakértőknek minden esetben szakmai megítélésük szerint kell eljárniuk e szabályok alkalmazásakor):

1.	Ha egy rekord 50 %-ánál kevesebb változót tartalmaz, akkor ez a rekord egységenkénti hiányzó válasznak tekintendő.

2.	Egyetlen NACE-/méretcella esetében az imputálás nem megengedett, ha a válaszadó vállalatok több mint 50 %-ánál a mennyiségi változók 25 %-át meghaladó mértékben hiányoznak az adatok.

3.	Egyetlen NACE-/méretcella esetében mennyiségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 50 %-nál kevesebb.

4.	Egyetlen NACE-/méretcella esetében minőségi változót illetően nem lehet beszámítást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 80 %-nál kevesebb.

A mennyiségi és minőségi változók az I. mellékletben találhatók.

Az ezen elvektől való eltéréseket teljes mértékben dokumentálni és indokolni kell a minőségről szóló nemzeti beszámolóban.

A tagállamok kiszámítják és továbbítják minden rekord esetében az alkalmazandó súlyt és a súly kiszámításához használt segédváltozót. Ezeket a segédváltozókat EXTRA1, EXTRA2, EXTRA3 változóként kell nyilvántartani. A minőségről szóló beszámolóban részletesen ismertetni kell a súlyok megállapításához alkalmazott módszert.

IV. MELLÉKLET

Adatállomány-formátum és adattovábbítási szabályok

Az adatokat a Bizottság (Eurostat) részére elektronikus formában kell továbbítani a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott biztonságos adattovábbítási szoftver (STADIUM/EDAMIS) segítségével.

Az országok két ellenőrzött adatsort továbbítanak az ESTAT-hoz:

a)	az előzetes ellenőrzések utáni, de még az imputálás előtti adatsort;

b)	az imputálás utáni, teljes mértékben ellenőrzött adatsort.

Mindkét adatsor tartalmazza az I. mellékletben szereplő változókat.

Mindkét adatállományt „comma separated variable” (.csv) formátumban kell továbbítani. Mindkét adatállományban az első rekord a címadat, amely a „változók nevét” tartalmazza az I. melléklet szerint. A további rekordok részletesen ismertetik e változók értékeit minden válaszadó vállalat esetében.

V. MELLÉKLET

A MINŐSÉGRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ FORMÁTUMA

1. HASZNOSSÁG

A felmérés olyan mértékű végrehajtása, amelynek esetében a statisztika megfelel a jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek.

—	A felhasználók leírása és osztályozása.

—	Az egyes felhasználói csoportok egyedi igényei.

—	Annak értékelése, hogy ezek az igények teljesültek-e, és ha igen, milyen mértékben.

2. PONTOSSÁG

2.1. Mintavételi hibák

—	A mintavételi terv és a végrehajtott mintavétel leírása.

—	A végleges súlyok kiszámításának leírása, beleértve a nemválaszolási modellt és a felhasznált segédváltozókat.

—	A felhasznált becslőfüggvény: pl. a Horvitz-Thompson-becslőfüggvény.

—	A becslések szórásnégyzete, figyelembe véve a minta rétegzését.

—	Varianciabecslő szoftver.

—	Különösen a felhasznált segédváltozókat vagy információkat kell bejelenteni annak érdekében, hogy az Eurostat újraszámíthassa a végleges súlyokat a varianciabecsléshez.

—	Nemválaszolási elemzés esetében a mintában és az eredményekben szereplő torzulások leírása.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztályok szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően):

—	A mintavételi keretben szereplő vállalatok száma.

—	A mintában szereplő vállalatok száma.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—

Relatív szórási együttható (1) az alábbi fő statisztikák esetében:

—	A foglalkoztatottak teljes száma.

—	A szakmai továbbképzést kínáló vállalatok teljes száma.

—	A szakmai továbbképzést kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok teljes száma.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

—	A szakmai továbbképzést kínáló vállalatoknál foglalkoztatottak teljes száma.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevőinek teljes száma.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői teljes számának a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyított aránya.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői teljes számának a szakmai továbbképzést kínáló vállalatoknál összesen foglalkoztatottak számához viszonyított aránya.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamok összköltsége.

—	A szakmai alapképzést kínáló vállalatok teljes száma.

—	A szakmai alapképzés résztvevőinek teljes száma.

—	A szakmai alapképzés összköltsége.

—	A szakmai alapképzést kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

2.2. Nem mintavételi hibák

2.2.1. Lefedettségi hibák

—	Leírás a mintavételre használt regiszterről és annak általános minőségéről.

—	A regiszterben szereplő információk és frissítésük gyakorisága.

—	A mintavételi keret, valamint a célsokaság és a részsokaság közötti ellentmondásokból eredő hibák (túlzott lefedettség, hiányos lefedettség, téves besorolások).

—	Az ezen információk megszerzéséhez használt módszerek.

—	A téves besorolások feldolgozására vonatkozó megjegyzések.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—	Vállalatok száma.

—	Azon vállalatok számának aránya, amelyek esetében a megfigyelt rétegek azonosak a mintavételi rétegekkel: a mintavételi rétegekben szereplő vállalatok száma. Fel kell tüntetni, hogy a tevékenységben bekövetkezett változásokat figyelembe vették-e.

2.2.2. Mérési hibák

Szükség esetén az adatgyűjtés során – például a következők miatt – felmerült hibák vizsgálata:

—	A kérdőív felépítése (előzetes tesztelés vagy laboratóriumi módszerek eredményei; kérdezési stratégiák) – kérdőív mellékelendő.

—

Jelentést végző egység/válaszadó (a válaszadók reakciói):

—	Téves emlékezésből származó hibák.

—	Figyelem hiánya a válaszadók részéről.

—	Az életkor, képzettség stb. hatásai.

—	A formanyomtatvány hibás kitöltése.

—	A válaszadó információs rendszere és az adminisztratív rekordok felhasználása (az adminisztráció és a felmérés koncepciója közötti megfelelés, pl. tárgyidőszak, egyedi adatok megléte).

—	Adatgyűjtési módszerek (különböző adatgyűjtési módszerek összehasonlítása).

—

A kérdező jellemzői és magatartása:

—	Társadalmi-gazdasági jellemzők.

—	A kérdőív kezelésének eltérő módjai.

—	A válaszadónak nyújtott támogatás eltérő módjai.

—	E hibák felmérésére irányuló tanulmányok vagy technikák.

—	Az ilyen típusú hibák csökkentésére használt módszerek.

—	A kérdőív egészével vagy egyes kérdéseivel kapcsolatos problémákra vonatkozó részletes észrevételek (a változókra vonatkozó észrevételek).

—	A „résztvevők” jó minőségének, valamint annak biztosítását célzó intézkedések leírása és vizsgálata, hogy a „rendezvényekről” ne történjen adatgyűjtés.

2.2.3. Feldolgozási hibák

Az adatszerkesztés folyamatának leírása.

—	A feldolgozáshoz használt rendszerek és eszközök.

—	A kódolás, szerkesztés, súlyozás és táblázatba foglalás stb. során fellépő hibák.

—	Makro-/mikroszintű minőség-ellenőrzés.

—	A kiigazítások és hibás szerkesztések hiányzó értékekre, hibákra és rendellenességekre történő lebontása.

2.2.4. A válaszok hiányából eredő hibák

—	Az „újbóli kapcsolatfelvételre” vonatkozóan hozott intézkedések leírása.

—	Egység és tétel szintű válaszadási arányok.

—	Az egység szintű nemválaszolási arány vizsgálata.

—	A tétel szintű nemválaszolási arány vizsgálata.

—	Teljes körű jelentés az imputálási eljárásokról, beleértve az imputáláshoz és/vagy újrasúlyozáshoz használt módszereket.

—	Módszertani megjegyzések, a nemválaszolási elemzés eredményei vagy egyéb módszerek a nemválaszolás hatásainak vizsgálatához.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—	Egység szintű válaszadási arányok (2).

—

A tétel szintű válaszadási arányok (3) a következők esetében, tekintettel az összes válaszadóra:

—	A munkaórák teljes száma, az összes válaszadó vonatkozásában.

—	Teljes munkaerőköltség, az összes válaszadó vonatkozásában.

—

A tétel szintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatokra:

—	Meghatározott korcsoportok szerinti szakmai továbbképző tanfolyamok, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—	A tanfolyamok résztvevőinek teljes száma (férfiak, nők), a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—	A szakmai továbbképző tanfolyami órák teljes száma (férfiak, nők), a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—	A belső és külső szakmai továbbképző tanfolyami órák száma, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—	A szakmai továbbképző tanfolyamok összköltsége, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A tétel szintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a szakmai alapképzést kínáló vállalatokra.

—	A szakmai alapképzés összköltsége, a szakmai alapképzést kínáló vállalatok vonatkozásában.

3. NAPRAKÉSZSÉG ÉS PONTOSSÁG

—

Adattáblázat azokról az időpontokról, amikor a projekt alábbi fázisai elkezdődtek, illetve befejeződtek:

—	Adatgyűjtés.

—	Kérdőívek kiküldése.

—	Emlékeztetők és nyomon követés.

—	Személyes beszélgetések.

—	Adatellenőrzés és -szerkesztés.

—	További hitelesítés és imputálás.

—	A nemválaszolás felmérése (szükség szerint).

—	Becslések.

—	Adattovábbítás az Eurostat részére.

—	A nemzeti eredmények terjesztése.

4. HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÁTTEKINTHETŐSÉG

—	Annak feltüntetése, mely adatok kerültek – illetve kerülnek majd – továbbításra a vállalatok részére.

—	Az eredmények terjesztésére vonatkozó terv.

—	Az elkészített statisztikára vonatkozó módszertani dokumentumok másolatai.

5. ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

—

Amennyiben helyénvaló és szükséges, az országok az alábbiakhoz fűzhetnek megjegyzéseket:

—	Az európai kérdőívtől való eltérések.

—	A felmérés esetleges kapcsolódása más nemzeti felméréshez.

—	Milyen mértékben használta fel a felmérés a regiszterekben meglévő adatokat.

—	Meghatározások és ajánlások.

6. KOHERENCIA

—	Egyéb felmérésekből vagy forrásokból származó, de ugyanarra a jelenségre vagy egységre vonatkozó statisztikák összehasonlítása.

—	A vállalkozások szerkezeti statisztikájával való koherencia vizsgálata a foglalkoztatottak számát illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában.

—	Az egyéb nemzeti adatforrásokkal való koherencia vizsgálata a foglalkoztatottak korcsoportmegoszlását (A3a, A3b, A3c) illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában (amennyiben rendelkezésre állnak).

—	Az egyéb nemzeti adatforrásokkal való koherencia vizsgálata a szakmai továbbképzésben részt vevők korcsoportmegoszlását (C2a, C2b, C2c) illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában (amennyiben rendelkezésre állnak).

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—	Foglalkoztatottak száma a vállalkozások szerkezeti statisztikája (SBS) szerint (2700/98/EK bizottsági rendelet (4) – kód: 16 11 0).

—	Foglalkoztatottak száma a CVTS3 szerint.

—	Különbségek százalékos aránya (SBS – CVTS3)/SBS.

—	Az A3a, A3b, A3c korcsoport mindegyike esetében a foglalkoztatottak száma.

—	Egyéb forrás szerint az egyes korcsoportokban foglalkoztatottak száma.

—	Különbségek százalékos aránya (A3x – egyéb nemzeti forrás A3x)/A3x (ahol x = a, b, c).

—	A C2a, C2b, C2c korcsoport mindegyike esetében a szakmai továbbképzésben részt vevők száma.

—	Egyéb forrás szerint a szakmai továbbképzésben részt vevők száma az egyes korcsoportok esetében.

—	A szakmai továbbképzésben részt vevők százalékos aránya (C2x – egyéb nemzeti forrás C2x)/C2x (ahol x = a, b, c).

7. TEHER ÉS HASZON

—

A teher és haszon nemzeti szintű elemzése például a következők figyelembevételével:

—	Az egyes kérdőívek megválaszolására fordított átlagos időtartam.

—	Problémás kérdések és változók.

—	Azon változók feltüntetése, amelyek a leginkább/legkevésbé voltak használhatók nemzeti szinten a szakmai továbbképzés bemutatásához.

—	Nemzeti szinten az adatfelhasználók becsült vagy tényleges elégedettségi szintje.

—	Eltérő mértékű teher a kis- és nagyvállalkozások esetében.

—	A terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések.

(1) A relatív szórási együttható a becslés variancia négyzetgyökének a várt értékhez viszonyított aránya. A mintavételi varianciára vonatkozó becslési érték négyzetgyökének a becsült értékhez viszonyított arányával lehet megállapítani. A mintavételi varianciára vonatkozó becslésnek figyelembe kell vennie a minta összetételét és a rétegek változásait.

(2) Az egység szintű válaszadási arány a célsokasághoz tartozó válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak kiküldött kérdőívek számához viszonyított aránya.

(3) A tétel szintű válaszadási arány a rendelkezésre álló adatok számának a rendelkezésre álló és a hiányzó adatok számához viszonyított aránya (azonos a célcsoporthoz tartozó válaszadók számával).

(4) HL L 344., 1998.12.18., 49. o. A legutóbb az 1670/2003/EK rendelettel (HL L 244., 2003.9.29., 74. o.) módosított rendelet.

Top

Choose the experimental features you want to try