(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) célja, hogy hatékony és jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a fenntartható reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásának felgyorsításához a tagállamokban. Az eszköz az Unióban a Covid19-válság kedvezőtlen társadalmi és gazdasági hatásainak és következményeinek kezelésére szolgáló célzott eszköz.

(2)

Az eszköz támogatja a gazdasági és társadalmi helyreállítást, és hozzájárul többek között a szegénység és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez, valamint a munkanélküliség kezeléséhez, magas színvonalú és stabil munkahelyek teremtéséhez, az egészségügyi ellátás kapacitásának javításához, valamint a következő generációt célzó jobb szakpolitikákhoz, többek között az oktatás és a képzés területén.

(3)

Az eszköz támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket hozzanak a szociális jogok európai pillérével és a foglalkoztatást, az oktatást, az egészségügyet és a szociális területet érintő uniós kezdeményezésekkel összhangban, különös tekintettel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervre (2) és a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlásra (EASE) (3), az ifjúsági foglalkoztatási támogatásról szóló közleményre (4) és az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítéséről” című ajánlásra (5), a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló ajánlásra (6), az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló ajánlásra (7), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-ra szóló stratégiára (8), a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programra (9), az európai oktatási térségre (10) és a digitális oktatási cselekvési tervre (11), a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervre (12), a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerre (13), a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiára (14), a 2020–2025 közötti időszakra szóló, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiára (15), az európai egészségügyi unió kiépítéséről szóló közleményre (16), az európai gyógyszerstratégiára (17), valamint az európai rákellenes tervre (18).

(4)

Ebben az összefüggésben fontos, hogy jelentést lehessen tenni az eszköz által finanszírozott, szociális dimenzióval rendelkező reformokról és beruházásokról. Az (EU) 2021/241 rendelet 29. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottságnak módszertant kell meghatároznia az eszköz keretében szociális célokra, többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadásokról szóló jelentéstétel céljából.

(5)

Az (EU) 2021/241 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az eszközből a 3. cikkben említett hat pillér keretében finanszírozott kiadásokról, amelyek magukban foglalják a szociális – többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított – kiadásokat.

(6)

A módszertannak két lépésből kell állnia: először a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe foglalt valamennyi, elsődleges szociális dimenzióval rendelkező reformhoz és beruházáshoz a Bizottságnak – szükség esetén az adott tagállammal konzultálva – hozzá kell rendelnie a mellékletben meghatározott négy tágabb szociális kategóriába tartozó kilenc szociálpolitikai terület egyikét; másodszor meg kell jelölni minden olyan szociális jellegű intézkedést, amely a gyermekekre és a fiatalokra, valamint – mivel az (EU) 2021/241 rendelet hangsúlyt helyez rá – a nemek közötti egyenlőségre összpontosít, lehetővé téve a gyermekekre és a fiatalokra, illetve a nemek közötti egyenlőségre összpontosító kiadásokra vonatkozó külön jelentéstételt.

(7)

E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, ezzel lehetővé téve a szociális kiadásokra vonatkozó módszertan 2021. december 31-ig megvalósítandó működőképességét és a rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazását,