This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32014O0043
Guideline (EU) 2015/571 of the European Central Bank of 6 November 2014 amending Guideline ECB/2014/15 on monetary and financial statistics (ECB/2014/43)
Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása ( 2014. november 6. ) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43)
Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása ( 2014. november 6. ) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43)
HL L 93., 2015.4.9, p. 82–102
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
No longer in force, Date of end of validity: 31/01/2022; hatályon kívül helyezte: 32021O0835
9.4.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 93/82 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/571 IRÁNYMUTATÁSA
(2014. november 6.)
a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre (2),
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2010. november 11-i EKB/2010/20 iránymutatásra (3),
mivel:
(1) |
Az értékpapírok kibocsátására vonatkozó statisztikák összeállítását aktualizálni kell a számlák 2010. évi európai rendszere módosításainak figyelembevétele érdekében, és e keretben meg kell kezdeni az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) általi értékpapír-kibocsátásra vonatkozó adatgyűjtést. |
(2) |
Módosítani kell továbbá az EKB/2014/15 iránymutatásban (4) rögzített, a nem monetáris pénzügyi intézményeket érintő fizetési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket, biztosítva ezzel a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) kifejezetten nem említett, illetve annak hatálya alá nem tartozó egyes nemzeti fizetési eszközök és pénzforgalmi szolgáltatások megfelelő nyilvántartását, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az EKB/2014/15 iránymutatás II. mellékletének módosításai
Az EKB/2014/15 iránymutatás II. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A 12. rész helyébe az ezen iránymutatás I. mellékletében szereplő szöveg lép; |
2. |
A 16. részben a 3. táblázat helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
a 16. rész a következő fogalommeghatározással egészül ki: „Egyéb (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben nem szereplő) szolgáltatások – a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározottaktól eltérő, a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások.” |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba.
(2) Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjai meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek ezen iránymutatás mellékletének való megfelelés érdekében szükségesek, és azt az elfogadásának napjától alkalmazzák.
(3) Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjai meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás 1. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében szükségesek, és azt 2015. január 1-jétől alkalmazzák.
3. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 6-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.
(3) HL L 35., 2011.2.9., 31. o.
(4) EKB/2014/15 iránymutatás (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).
MELLÉKLET
„12. RÉSZ
Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák
1. szakasz: Bevezetés
Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:
— |
az euroövezet rezidensei általi, bármely devizanemben történő összes kibocsátás, és |
— |
a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás. |
Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státusán alapul; az euroövezet NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását (1). A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a »külföld« kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik (beleértve az euroövezeten kívül rezidens nemzetközi szervezeteket is).
Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket.
|
Értékpapír-kibocsátások |
||
Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai (minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről) |
A külföld rezidenseinek kibocsátásai (BIS/NKB) |
||
Nem euroövezeti tagállamok |
Egyéb országok |
||
Euróban/nemzeti pénznemben |
A csoport |
B csoport |
|
Egyéb devizanemekben (2) |
C csoport |
D csoport nem kell jelenteni |
2. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények
1. táblázat
A csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások (4) |
|
|
A1 |
A2 |
A3 |
A4 |
1. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (3) |
||||
Összesen |
S1 |
S68 |
S135 |
S202 |
EKB/NKB |
S2 |
S69 |
S136 |
S203 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S3 |
S70 |
S137 |
S204 |
EPK-k |
S4 |
S71 |
S138 |
S205 |
ebből PKV |
S5 |
S72 |
S139 |
S206 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S6 |
S73 |
S140 |
S207 |
Captive finanszírozók |
S7 |
S74 |
S141 |
S208 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S8 |
S75 |
S142 |
S209 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S9 |
S76 |
S143 |
S210 |
Központi kormányzat |
S10 |
S77 |
S144 |
S211 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S11 |
S78 |
S145 |
S212 |
Társadalombiztosítási alapok |
S12 |
S79 |
S146 |
S213 |
|
|
|
|
|
2. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (3) |
||||
Összesen |
S13 |
S80 |
S147 |
S214 |
EKB/NKB |
S14 |
S81 |
S148 |
S215 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S15 |
S82 |
S149 |
S216 |
EPK-k |
S16 |
S83 |
S150 |
S217 |
ebből PKV |
S17 |
S84 |
S151 |
S218 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S18 |
S85 |
S152 |
S219 |
Captive finanszírozók |
S19 |
S86 |
S153 |
S220 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S20 |
S87 |
S154 |
S221 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S21 |
S88 |
S155 |
S222 |
Központi kormányzat |
S22 |
S89 |
S156 |
S223 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S23 |
S90 |
S157 |
S224 |
Társadalombiztosítási alapok |
S24 |
S91 |
S158 |
S225 |
|
|
|
|
|
2.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S25 |
S92 |
S159 |
S226 |
EKB/NKB |
S26 |
S93 |
S160 |
S227 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S27 |
S94 |
S161 |
S228 |
EPK-k |
S28 |
S95 |
S162 |
S229 |
ebből PKV |
S29 |
S96 |
S163 |
S230 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S30 |
S97 |
S164 |
S231 |
Captive finanszírozók |
S31 |
S98 |
S165 |
S232 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S32 |
S99 |
S166 |
S233 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S33 |
S100 |
S167 |
S234 |
Központi kormányzat |
S34 |
S101 |
S168 |
S235 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S35 |
S102 |
S169 |
S236 |
Társadalombiztosítási alapok |
S36 |
S103 |
S170 |
S237 |
|
|
|
|
|
2.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S37 |
S104 |
S171 |
S238 |
EKB/NKB |
S38 |
S105 |
S172 |
S239 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S39 |
S106 |
S173 |
S240 |
EPK-k |
S40 |
S107 |
S174 |
S241 |
ebből PKV |
S41 |
S108 |
S175 |
S242 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S42 |
S109 |
S176 |
S243 |
Captive finanszírozók |
S43 |
S110 |
S177 |
S244 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S44 |
S111 |
S178 |
S245 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S45 |
S112 |
S179 |
S246 |
Központi kormányzat |
S46 |
S113 |
S180 |
S247 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S47 |
S114 |
S181 |
S248 |
Társadalombiztosítási alapok |
S48 |
S115 |
S182 |
S249 |
|
|
|
|
|
2.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
||||
Összesen |
S49 |
S116 |
S183 |
S250 |
EKB/NKB |
S50 |
S117 |
S184 |
S251 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S51 |
S118 |
S185 |
S252 |
EPK-k |
S52 |
S119 |
S186 |
S253 |
ebből PKV |
S53 |
S120 |
S187 |
S254 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S54 |
S121 |
S188 |
S255 |
Captive finanszírozók |
S55 |
S122 |
S189 |
S256 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S56 |
S123 |
S190 |
S257 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S57 |
S124 |
S191 |
S258 |
Központi kormányzat |
S58 |
S125 |
S192 |
S259 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S59 |
S126 |
S193 |
S260 |
Társadalombiztosítási alapok |
S60 |
S127 |
S194 |
S261 |
|
|
|
|
|
3. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK (5) |
||||
Összesen |
S61 |
S128 |
S195 |
S262 |
EKB/NKB-k |
S62 |
S129 |
S196 |
S263 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S63 |
S130 |
S197 |
S264 |
EPK-k |
S64 |
S131 |
S198 |
S265 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S65 |
S132 |
S199 |
S266 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S66 |
S133 |
S200 |
S267 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S67 |
S134 |
S201 |
S268 |
|
|
|
|
|
2. táblázat
C csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások |
|
|
C1 |
C2 |
C3 |
C4 |
4. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
||||
Összesen |
S269 |
S335 |
S401 |
S467 |
EKB/NKB |
S270 |
S336 |
S402 |
S468 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S271 |
S337 |
S403 |
S469 |
EPK-k |
S272 |
S338 |
S404 |
S470 |
ebből PKV |
S273 |
S339 |
S405 |
S471 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S274 |
S340 |
S406 |
S472 |
Captive finanszírozók |
S275 |
S341 |
S407 |
S473 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S276 |
S342 |
S408 |
S474 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S277 |
S343 |
S409 |
S475 |
Központi kormányzat |
S278 |
S344 |
S410 |
S476 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S279 |
S345 |
S411 |
S477 |
Társadalombiztosítási alapok |
S280 |
S346 |
S412 |
S478 |
|
|
|
|
|
5. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
||||
Összesen |
S281 |
S347 |
S413 |
S479 |
EKB/NKB |
S282 |
S348 |
S414 |
S480 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S283 |
S349 |
S415 |
S481 |
EPK-k |
S284 |
S350 |
S416 |
S482 |
ebből PKV |
S285 |
S351 |
S417 |
S483 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S286 |
S352 |
S418 |
S484 |
Captive finanszírozók |
S287 |
S353 |
S419 |
S485 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S288 |
S354 |
S420 |
S486 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S289 |
S355 |
S421 |
S487 |
Központi kormányzat |
S290 |
S356 |
S422 |
S488 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S291 |
S357 |
S423 |
S489 |
Társadalombiztosítási alapok |
S292 |
S358 |
S424 |
S490 |
|
|
|
|
|
5.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S293 |
S359 |
S425 |
S491 |
EKB/NKB |
S294 |
S360 |
S426 |
S492 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S295 |
S361 |
S427 |
S493 |
EPK-k |
S296 |
S362 |
S428 |
S494 |
ebből PKV |
S297 |
S363 |
S429 |
S495 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S298 |
S364 |
S430 |
S496 |
Captive finanszírozók |
S299 |
S365 |
S431 |
S497 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S300 |
S366 |
S432 |
S498 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S301 |
S367 |
S433 |
S499 |
Központi kormányzat |
S302 |
S368 |
S434 |
S500 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S303 |
S369 |
S435 |
S501 |
Társadalombiztosítási alapok |
S304 |
S370 |
S436 |
S502 |
|
|
|
|
|
5.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
||||
Összesen |
S305 |
S371 |
S437 |
S503 |
EKB/NKB |
S306 |
S372 |
S438 |
S504 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S307 |
S373 |
S439 |
S505 |
EPK-k |
S308 |
S374 |
S440 |
S506 |
ebből PKV |
S309 |
S375 |
S441 |
S507 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S310 |
S376 |
S442 |
S508 |
Captive finanszírozók |
S311 |
S377 |
S443 |
S509 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S312 |
S378 |
S444 |
S510 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S313 |
S379 |
S445 |
S511 |
Központi kormányzat |
S314 |
S380 |
S446 |
S512 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S315 |
S381 |
S447 |
S513 |
Társadalombiztosítási alapok |
S316 |
S382 |
S448 |
S514 |
|
|
|
|
|
5.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
||||
Összesen |
S317 |
S383 |
S449 |
S515 |
EKB/NKB |
S318 |
S384 |
S450 |
S516 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S319 |
S385 |
S451 |
S517 |
EPK-k |
S320 |
S386 |
S452 |
S518 |
ebből PKV |
S321 |
S387 |
S453 |
S519 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S322 |
S388 |
S454 |
S520 |
Captive finanszírozók |
S323 |
S389 |
S455 |
S521 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S324 |
S390 |
S456 |
S522 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S325 |
S391 |
S457 |
S523 |
Központi kormányzat |
S326 |
S392 |
S458 |
S524 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S327 |
S393 |
S459 |
S525 |
Társadalombiztosítási alapok |
S328 |
S394 |
S460 |
S526 |
|
|
|
|
|
6. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Összesen |
S329 |
S395 |
S461 |
S527 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S330 |
S396 |
S462 |
S528 |
EPK-k |
S331 |
S397 |
S463 |
S529 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S332 |
S398 |
S464 |
S530 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S333 |
S399 |
S465 |
S531 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S334 |
S400 |
S466 |
S532 |
3. táblázat
A csoport tájékoztató tételek jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára
|
BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
|||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
Nettó kibocsátások |
|
|
A1 |
A2 |
A3 |
A4 |
6. TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Captive finanszírozók |
S533 |
S544 |
S555 |
S566 |
|
|
|
|
|
7. NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK |
||||
Összesen |
S534 |
S545 |
S556 |
S567 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S535 |
S546 |
S557 |
S568 |
EPK-k |
S536 |
S547 |
S558 |
S569 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S537 |
S548 |
S559 |
S570 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S538 |
S549 |
S560 |
S571 |
|
|
|
|
|
8. EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉS |
||||
Összesen |
S539 |
S550 |
S561 |
S572 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S540 |
S551 |
S562 |
S573 |
EPK-k |
S541 |
S552 |
S563 |
S574 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S542 |
S553 |
S564 |
S575 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S543 |
S554 |
S565 |
S576 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A kibocsátó rezidens státusa
Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni.
Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő vállalatközpontok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő vállalatközpontok vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. Ha egy vállalat nem rendelkezik semmilyen fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték vagy nyilvántartásba vették (6).
A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a különleges célú gazdasági egységek által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, az érintett adatszolgáltatók részéről történik. Az olyan különleges célú gazdasági egységek kibocsátásait, amelyek megfelelnek az ESA 2010-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.
2. A kibocsátók szektorok szerinti részletezése
A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. A szektor szerinti besorolás a következő 12 kibocsátótípust foglalja magában:
— |
EKB/NKB-k, |
— |
egyéb MPI-k, |
— |
EPK-k, |
— |
ebből értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok, |
— |
kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, |
— |
captive finanszírozók, |
— |
biztosítók és nyugdíjpénztárak (7), |
— |
nem pénzügyi vállalatok, |
— |
központi kormányzat, |
— |
tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok, |
— |
társadalombiztosítási alapok, |
— |
nemzetközi intézmények. |
Ha az értékpapírokat különleges célú gazdasági egységek közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó végső kötelezettség nem a különleges célú gazdasági egységet, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, a kibocsátást nem a különleges célú gazdasági egységnek, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például az euroövezeti »A országban« található nem pénzügyi vállalat, az »AJAX Electronics« egy különleges célú gazdasági egysége általi kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorához kell sorolni, és azokat az A országnak kell jelentenie. A különleges célú gazdasági egységnek és anyavállalatának ugyanakkor azonos országban kell rezidensnek lennie. Ezért, ha az anyavállalat nem az adatszolgáltató országban rezidens, a különleges célú gazdasági egységet az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektornak a különleges célú gazdasági egység gazdasági funkciójával kell összhangban állnia. Például ha az »ACME Motors« egy Japánban rezidens, gépjárműveket gyártó nem pénzügyi vállalat, és az »ACME Motor Finance« egy az euroövezeti »B országban« rezidens leányvállalat, az ACME Motor Finance általi kibocsátásokat B ország captive finanszírozóinak kell tulajdonítani, mivel az ACME Motors anyavállalat nem ugyanabban az országban rezidens. Ez alól az egyetlen kivétel a kormányzat tulajdonában álló különleges célú gazdasági egységek esete, mivel ebben az esetben az értékpapírt az anyavállalat országának kormányzata által kibocsátottként kell nyilvántartani. (8)
A tőzsdei részvények kibocsátása útján privatizálásra kerülő állami vállalatokat a nem pénzügyi vállalati szektorhoz kell sorolni. Hasonlóképpen, a privatizálásra kerülő állami hitelintézeteket az »MPI-k a központi bankok kivételével« szektorhoz kell sorolni. Amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, azt e célból a »nem pénzügyi vállalatok« általi kibocsátások közé kell besorolni.
3. A kibocsátások lejárata
A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.
A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.
Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.
4. Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb szerinti osztályozása
A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a következő csoportokba sorolhatók:
|
Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz névértéken kibocsátott és visszavásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a névértékhez képest diszkonton vagy felárral kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. |
|
Változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatszelvényét és/vagy tőkealapját termékek és szolgáltatások valamely általános árindexéhez (például fogyasztói árindexhez), egy kamatlábhoz vagy egy eszközárhoz kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljára a vegyes kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változó kamatozásúnak tekintendők (9). |
|
Kamatszelvény nélküli kötvények, azaz kamatfizetés nélküli, a névértékhez képest jelentős diszkonttal kibocsátott instrumentumok. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű. |
5. A kibocsátások besorolása
A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (10); és b) tőzsdei részvények (11). A zártkörűen kibocsátott részvényekről a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok megkülönböztetés nélkül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem tőzsdei részvények (12) és egyéb tulajdoni részesedések (13) önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők. A pénzpiaci alapok és egyéb befektetési alapok által kibocsátott részvények/egységek nem tartoznak ide.
Az alábbiak az instrumentumok nem teljes körű listáját képezik az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:
a) |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
|
b) |
Tőzsdei részvények A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak.
A tőzsdei részvények nem tartalmazzák az alábbiakat:
|
6. A kibocsátás devizaneme
A kétdevizás kötvényeket a kiállítás pénzneme szerint kell besorolni. A kétdevizás kötvények azon kötvények, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő pénznemben fogják visszaváltani, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában kifizetni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, lehetőség szerint minden összetevőjét a devizanem denominációja szerint, külön-külön kell jelenteni. Az adott példában tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti pénznemben történő kibocsátásként (14), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.
7. A kibocsátás időpontjának nyilvántartása
Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.
8. Az állományok és a folyamatok egyeztetése
Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állományáról, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdei részvényekről.
Az alábbi táblázat bemutatja az állományok (azaz forgalomban lévő állományok) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében.
i. |
Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén |
≈ |
Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén |
+ |
Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban |
– |
Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban |
+ |
Átsorolások és egyéb változások |
ii. |
Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén |
≈ |
Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén |
+ |
Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban |
|
|
+ |
Átsorolások és egyéb változások |
a) Bruttó kibocsátások
A referencia-időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tőzsdei részvény, amely esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.
A tőzsdei részvények esetében ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket is. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben a vállalat részvényeit tőzsdén jegyzik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe (15). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.
Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása (16) esetén az értékesített vagy átruházott létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens jogalany bocsátott ki készpénz ellenében.
A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők (17).
b) Visszaváltások
A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az a vállalat által saját részvényeibe történő befektetést jelent (18).
A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.
c) Nettó kibocsátások
A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes bruttó kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.
A tőzsdei részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi tőzsdei részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, tőzsdei részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.
9. Értékelés
Az értékpapír-kibocsátás értéke egy ár-összetevőből, és – amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás – egy árfolyam-összetevőből áll.
Az NKB-knak a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken (19), a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatláb típusától függően az értékeléshez eltérő módszerek alkalmazhatók, ami a teljes állomány vegyes értékelését eredményezi. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig nominálértéken. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a »meghatározatlan« (Z) értéket kell alkalmazni. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nek az attribútum szintjén kell szolgáltatnia a III. mellékletben foglaltakkal összhangban.
a) |
Árfolyamértékelés A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken kell jelenteni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a forgalomban lévő állományt és a bruttó kibocsátást nominálértéken kell nyilvántartani, vagyis a diszkontárat a kibocsátás időpontjában plusz a felhalmozódott kamatokat, és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állományának nominálértéke az alábbiak szerint számítható ki. ahol
Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak. Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 2010 szerinti árfolyamértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani. A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani, amennyiben az az adatszolgáltató NKB részéről megvalósítható. |
b) |
Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve kell jelenteniük az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) (20) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 2010-en alapuló árfolyam-értékelési elveket (21), az alábbiak szerint.
|
10. Fogalmi következetesség
Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák között az értékelési elvekben vannak különbségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően, az előbbiek esetében ugyanis névértéket, az utóbbiak esetében pedig piaci értéket kell kimutatni). Az értékelési eltérésektől és az egyes országok MPI mérlegében a saját értékpapír-állományok nettósításától eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya megfelel az MPI mérleg forrásoldala 11. (»hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok«) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfelelnek a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.
Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák közötti fogalmi eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.
11. Az adatokkal kapcsolatos követelmények
Minden országnak minden értelmezhető idősorra vonatkozóan statisztikai jelentést kell küldenie. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB erről haladéktalanul, indokolással ellátva írásban kell értesítenie az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és a III. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.
3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések
Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.
1. Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.
2. Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások.
3. A kibocsátó hol rezidens: jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 2010 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz.
4. A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2.pontjában meghatározott szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges »szürke« területekre.
5. A kibocsátás devizaneme: ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti pénznemben és az egyéb pénznemben végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét.
6. A kibocsátások besorolása: az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Az NKB-knak különösen az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk.
— Zártkörű kibocsátások: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e.
— Bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, az adatszolgáltató NKB-nak ismertetni kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait.
— Tőzsdén jegyzett részvények: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok nem jegyzett részvényeket vagy részesedéseket is magukban foglalnak; a torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni. Az NKB-knak jelezniük kell a nemzeti magyarázó megjegyzésekben bármely ismert hiányosságot a jegyzett részvények lefedettsége tekintetében.
7. A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése: ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.
8. A kibocsátások lejárata: amennyiben a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el.
9. Visszaváltások: az NKB-knak be kell mutatniuk, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le, illetve jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították.
10. Árfolyamértékelés: a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen be kell mutatniuk a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; b) hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében.
11. Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza: az NKB-knak meg kell jelölniük, hogy az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználói követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit.
12. Revíziók: ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát.
13. A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKB-knak nemzeti becslést kell nyújtaniuk a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti pénznemben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A »lefedettség %-ban« alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kellene. A »megjegyzések« oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelenteniük kell.
|
Lefedettség %-ban: |
Megjegyzések: |
|||||||||||
Kibocsátások euróban/nemzeti pénznemben |
Hazai pénznem |
STS |
|
|
|||||||||
LTS |
|
|
|||||||||||
QUS |
|
|
|||||||||||
Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t |
STS |
|
|
||||||||||
LTS |
|
|
|||||||||||
Egyéb devizanemekben |
STS |
|
|
||||||||||
LTS |
|
|
|||||||||||
|
4. szakasz: A Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó követelmények
A Nemzetközi Fizetések Bankja részére szóló adatszolgáltatási követelmények azonos elveket követnek, mint az NKB-kra vonatkozó, az 1–3. szakaszban vázolt adatszolgáltatási követelmények, az alábbiak kivételével:
4. táblázat
B csoport jelentési formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára
|
KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK |
||
Fennálló összegek |
Bruttó kibocsátások |
Visszaváltások |
|
|
B1 |
B2 |
B3 |
9. RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|||
Összesen |
S577 |
S642 |
S707 |
NKB |
S578 |
S643 |
S708 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S579 |
S644 |
S709 |
EPK-k |
S580 |
S645 |
S710 |
ebből PKV |
S581 |
S646 |
S711 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S582 |
S647 |
S712 |
Captive finanszírozók |
S583 |
S648 |
S713 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S584 |
S649 |
S714 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S585 |
S650 |
S715 |
Központi kormányzat |
S586 |
S651 |
S716 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S587 |
S652 |
S717 |
Társadalombiztosítási alapok |
S588 |
S653 |
S718 |
Nemzetközi szervezetek |
S589 |
S654 |
S719 |
|
|
|
|
10. HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK |
|||
Összesen |
S590 |
S655 |
S720 |
NKB |
S591 |
S656 |
S721 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S592 |
S657 |
S722 |
EPK-k |
S593 |
S658 |
S723 |
ebből PKV |
S594 |
S659 |
S724 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S595 |
S660 |
S725 |
Captive finanszírozók |
S596 |
S661 |
S726 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S597 |
S662 |
S727 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S598 |
S663 |
S728 |
Központi kormányzat |
S599 |
S664 |
S729 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S600 |
S665 |
S730 |
Társadalombiztosítási alapok |
S601 |
S666 |
S731 |
Nemzetközi szervezetek |
S602 |
S667 |
S732 |
|
|
|
|
10.1. ebből fix kamatozású kibocsátások: |
|||
Összesen |
S603 |
S668 |
S733 |
NKB |
S604 |
S669 |
S734 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S605 |
S670 |
S735 |
EPK-k |
S606 |
S671 |
S736 |
ebből PKV |
S607 |
S672 |
S737 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S608 |
S673 |
S738 |
Captive finanszírozók |
S609 |
S674 |
S739 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S610 |
S675 |
S740 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S611 |
S676 |
S741 |
Központi kormányzat |
S612 |
S677 |
S742 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S613 |
S678 |
S743 |
Társadalombiztosítási alapok |
S614 |
S679 |
S744 |
Nemzetközi szervezetek |
S615 |
S680 |
S745 |
|
|
|
|
10.2. ebből változó kamatozású kibocsátások: |
|||
Összesen |
S616 |
S681 |
S746 |
NKB |
S617 |
S682 |
S747 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S618 |
S683 |
S748 |
EPK-k |
S619 |
S684 |
S749 |
ebből PKV |
S620 |
S685 |
S750 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S621 |
S686 |
S751 |
Captive finanszírozók |
S622 |
S687 |
S752 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S623 |
S688 |
S753 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S624 |
S689 |
S754 |
Központi kormányzat |
S625 |
S690 |
S755 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S626 |
S691 |
S756 |
Társadalombiztosítási alapok |
S627 |
S692 |
S757 |
Nemzetközi szervezetek |
S628 |
S693 |
S758 |
|
|
|
|
10.3. ebből kamatszelvény nélküli kötvények: |
|||
Összesen |
S629 |
S694 |
S759 |
NKB |
S630 |
S695 |
S760 |
MPI-k a központi bankok kivételével |
S631 |
S696 |
S761 |
EPK-k |
S632 |
S697 |
S762 |
ebből PKV |
S633 |
S698 |
S763 |
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek |
S634 |
S699 |
S764 |
Captive finanszírozók |
S635 |
S700 |
S765 |
Biztosítók és nyugdíjpénztárak |
S636 |
S701 |
S766 |
Nem pénzügyi vállalatok |
S637 |
S702 |
S767 |
Központi kormányzat |
S638 |
S703 |
S768 |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
S639 |
S704 |
S769 |
Társadalombiztosítási alapok |
S640 |
S705 |
S770 |
Nemzetközi szervezetek |
S641 |
S706 |
S771 |
|
|
|
|
A kibocsátások lejárata
A lejáratot illetően a Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.
A kibocsátók szektorok szerinti részletezése
A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.
Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában |
|
Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon |
Központi bank |
→ |
NKB és EKB |
Kereskedelmi bankok |
→ |
MPI-k |
EPK |
→ |
EPK-k |
Központi kormányzat |
→ |
Központi kormányzat |
Egyéb kormányzat Állami szervek |
→ |
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat |
Vállalatok |
→ |
Nem pénzügyi vállalatok |
Nemzetközi szervezetek |
→ |
Nemzetközi szervezetek (külföld) |
A kibocsátások besorolása
A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:
— |
letéti jegyek, |
— |
kereskedelmi kötvények, |
— |
kincstárjegyek, |
— |
kötvények, |
— |
euro kereskedelmi értékpapírok, |
— |
középlejáratú kötvények, |
— |
egyéb rövid lejáratú papírok. |
Értékelés
A Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni.
A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.”
(1) Amennyiben az adatszolgáltatók az ezen iránymutatásban kifejezetten nem szabályozott módszertani kérdéssel szembesülnek, az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) rögzített, nemzeti és regionális számlák felülvizsgált európai rendszerét (ESA 2010) kell alkalmazniuk.
(2) Az »egyéb devizában« minden más devizanemre utal, ideértve a nem euroövezeti tagállamok nemzeti devizanemeit.
(3) A nem részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a »nem részvény értékpapírok, a pénzügyi derivatívák kivételével«-re utal.
(4) A nettó kibocsátások csak akkor szükséges, ha az NKB-k nem tudnak bruttó kibocsátásokat vagy visszaváltásokat továbbítani.
(5) A tőzsdei részvények a »tőzsdei részvények, a befektetési alapok és pénzpiaci alapok jegyeinek/egységeinek kivételével«-re utal.
(6) Lásd az ESA 2010 2.07. bekezdését.
(7) A gyakorlatban a nyugdíjpénztárak nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
(8) Lásd az ESA 2010 2.17–2.20. bekezdését.
(9) Lásd az ESA 2010 5.102. bekezdését.
(10) Az ESA 2010 F.3 kategóriája.
(11) Az ESA 2010 F.511 kategóriája.
(12) Az ESA 2010 F.512 kategóriája.
(13) Az ESA 2010 F.519 kategóriája.
(14) Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.
(15) Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 2010 5.158. és 6.59. bekezdését és e rész 5. szakaszának b) pontját.
(16) A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.
(17) Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 2010 5.96. és 6.25. bekezdését és e rész 5. szakasza a) pontjának ii. alpontját.
(18) A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.
(19) A »névérték«, a »piaci érték« és a »nominálérték« meghatározására vonatkozó további részletekért lásd az ESA 2010 5.90., 7.38. és 7.39. bekezdését.
(20) 1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti pénznemben kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra.
(21) Lásd az ESA 2010 6.64. bekezdését.