This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32021D1956
Commission Implementing Decision (EU) 2021/1956 of 10 November 2021 on the establishment and organisation of the Union Civil Protection Knowledge Network (notified under document C(2021) 7939) (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2021/1956 végrehajtási határozata (2021. november 10.) az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről (az értesítés a C(2021) 7939. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2021/1956 végrehajtási határozata (2021. november 10.) az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről (az értesítés a C(2021) 7939. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2021/7939
HL L 399., 2021.11.11, p. 1–7
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2021.11.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 399/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1956 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2021. november 10.)
az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről
(az értesítés a C(2021) 7939. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésének h) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Annak érdekében, hogy az Unió jobban tudjon reagálni a természeti és az ember okozta katasztrófákra, az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) törekszik a tagállamok és az Unió közötti együttműködés megerősítésére és elősegíti a koordinációt a polgári védelem területén. |
|
(2) |
Az 1313/2013/EU határozat 13. cikkével összhangban létre kell hozni egy uniós polgári védelmi tudáshálózatot (a továbbiakban: tudáshálózat), amelynek célja az uniós mechanizmus szempontjából releváns ismeretek és információk összesítése, feldolgozása és terjesztése az érintett polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők, kiválósági központok, egyetemek és kutatók bevonásával, valamint a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alkalmazásával. |
|
(3) |
Az 1313/2013/EU határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a tudáshálózaton keresztül támogatja a tervezési és döntéshozatali folyamatok koherenciáját azáltal, hogy elősegíti az ismeretek és információk folyamatos cseréjét az uniós mechanizmus hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységi területre kiterjedően. Az ismeretek és információk folyamatos cseréjének elősegítése során a Bizottságnak – a tudáshálózaton keresztül – stratégiai terveket kell készítenie, amelyek meghatározzák a tudáshálózat következő évekre vonatkozó stratégiai irányvonalát. |
|
(4) |
Az egyéb érintett csoportokkal és hálózatokkal való szinergiák megteremtése érdekében a tudáshálózatnak szorosan együtt kell működnie az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsággal, valamint a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában szereplő, a polgári védelem és a katasztrófavédelem területén működő bizottsági szakértői csoportokkal. A tudáshálózatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak (a továbbiakban: ERCC) szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy biztosítsák a tevékenységeik egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató jellegét. |
|
(5) |
A tudáshálózatnak nem megkettőznie, hanem hasznosítania kell a hálózat tevékenységi köre szempontjából releváns egyéb bizottsági kezdeményezések eredményeit. |
|
(6) |
A tudáshálózat hivatalos létrehozásához szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a tudáshálózat szervezeti felépítését és működését. |
|
(7) |
A tudáshálózat szervezeti felépítésének tanácsadó testületekből és titkárságból kell állnia. A tudáshálózat tanácsadó testületei az igazgatóság és a tudáshálózat egyes pilléreinek munkacsoportjai. |
|
(8) |
Az igazgatóságnak elsősorban stratégiai fórumként kell működnie azáltal, hogy stratégiai iránymutatást nyújt a Bizottságnak, és tanácsadói felügyeleti feladatokat kell ellátnia a tudáshálózat felett. |
|
(9) |
A tudáshálózat tevékenységének hatékony és eredményes megszervezése érdekében létre kell hozni a tudáshálózat titkárságát. A titkárságot, amelynek a tudáshálózat irányítását, igazgatását és koordinálását kell ellátnia, a Bizottságnak kell biztosítania. A titkárság elsődleges feladata a tudáshálózaton belüli koherencia, szinergiák és zökkenőmentes információáramlás biztosítása, valamint a tudáshálózat tevékenységeinek a stratégiai tervezéssel összhangban történő koordinációja. |
|
(10) |
A tudáshálózatnak és tevékenységeinek két fő pillér köré kell szerveződniük, amelyek keretet biztosítanak a tudáshálózat kulcsfontosságú tevékenységeihez, és támogatják a hatáskörükbe tartozó, a hálózat keretében megvalósuló cseréket. Ezek a következők: a kapacitásépítési pillér és a tudományos pillér. A kapacitásépítési pillér célja, hogy összefogja, előmozdítsa és megerősítse a polgári védelem és a katasztrófavédelem szempontjából releváns kapacitásépítési kezdeményezéseket, különös tekintettel az uniós mechanizmusra. A tudományos pillér célja, hogy multidiszciplináris, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés keretében összefogja a tudományos köröket, a gyakorlati szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a tudományos ismereteket hatékonyabban alkalmazzák a katasztrófakockázat-kezelés és különösen a megelőzési és felkészültségi tevékenységek terén. |
|
(11) |
A kapacitásépítési pillérnek olyan jól ismert, már meglévő programokra és projektekre kell összpontosítania, mint az uniós mechanizmus képzési és gyakorlási programja, a polgári védelmi szakértők csereprogramja, a tudáshálózat partnerségi programjai és az uniós mechanizmus megelőzési és felkészültségi programja. Ezeket a programokat fokozatosan és folyamatosan konszolidálni kell, és ki kell egészíteni más kapacitásépítési tevékenységekkel. A tudományos pillérnek az uniós mechanizmust támogató meglévő tudományos struktúrákra és hálózatokra kell épülnie és integrálnia kell azokat, különös tekintettel az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által irányított katasztrófakockázat-kezelési tudásközpontra, valamint a Horizont Európa vonatkozó programjaira, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket és kapcsolódó hálózatba szervezési kezdeményezéseket finanszíroznak a katasztrófakockázat-kezelés területén. |
|
(12) |
A tudáshálózat tagjai általi információközlésre vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a szakmai titoktartási kötelezettségeknek. |
|
(13) |
A tudáshálózat szervei által végzett tevékenységek átláthatósága érdekében a Bizottságnak közzé kell tennie a vonatkozó ülések dokumentumait az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett online platformon. |
|
(14) |
A személyes adatok kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell végezni. |
|
(15) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdése szerinti bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy
Ez a határozat meghatározza a tudáshálózat szervezeti felépítését és működését, létrehoz egy igazgatóságot, egy titkárságot és a pillérek munkacsoportjait, továbbá meghatározza összetételüket és feladataikat, valamint lefekteti működésük szabályait.
2. cikk
Uniós polgári védelmi tudáshálózat
Létrejön az uniós polgári védelmi tudáshálózat.
Célja az 1313/2013/EU határozat 13. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítása és feladatok ellátása.
3. cikk
A tudáshálózat összetétele
A tudáshálózat szervezeti felépítése a következő tanácsadó testületekből áll:
|
a) |
az igazgatóság; |
|
b) |
a pillérek munkacsoportjai. |
4. cikk
Az igazgatóság
Az igazgatóság az 1313/2013/EU határozat 13. cikkével összhangban tanáccsal látja el a Bizottságot a tudáshálózat irányítása során, és biztosítja, hogy a tudáshálózat átfogó célja és fő célkitűzései teljesüljenek.
5. cikk
Igazgatósági tagság
(1) Az igazgatóság a Bizottság képviselőjéből és az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. A Bizottság és a tagállamok egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jelölnek az igazgatóságba. Elő kell mozdítani a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvételt.
(2) Az igazgatóság tagállamokat képviselő tagjai a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében „D típusú” tagoknak minősülnek.
6. cikk
Az igazgatóság feladatai
(1) Az igazgatóság különösen az alábbi feladatokat látja el:
|
1. |
tanácsot ad a tudáshálózat Bizottság által meghatározott stratégiai irányvonalával kapcsolatban; |
|
2. |
felülvizsgálja és nyomon követi a tudáshálózat eljárási szabályzatát, tagsági és irányítási politikáját, és biztosítja ezek betartását; |
|
3. |
elfogadja a tudáshálózat éves jelentését; |
|
4. |
beszámol a tevékenységeiről az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságnak. |
(2) A Bizottság biztosítja, hogy az igazgatóság szoros együttműködésben végezze munkáját az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsággal, valamint a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában szereplő, a polgári védelem és a katasztrófavédelem területén működő bizottsági szakértői csoportokkal.
7. cikk
Az igazgatóság működése
(1) Az igazgatóság elnöki tisztét a Bizottság egy képviselője, társelnöki tisztét pedig az ülés időpontjában az Európai Unió Tanácsának előző soros elnökségét betöltő tagállam képviselője tölti be. A Bizottság képviselője a társelnökkel konzultálva évente legalább egyszer ülést hív össze. Az igazgatóság üléseit személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában kell megtartani.
(2) Az elnök és a társelnök – a titkárság segítségével – elkészíti a napirendet, és megküldi azt az igazgatóság tagjainak. Az igazgatóság tagjai saját kezdeményezésükre javaslatot tehetnek napirendi pontok felvételére legkésőbb az ülés kezdetén. A napirendet az igazgatóság az egyes ülések kezdetén fogadja el.
(3) Az igazgatóság a Bizottság által elfogadott, a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzat (3) alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.
(4) Az igazgatóság konszenzussal fogadja el a nem kötelező erejű ajánlásokat és a jelentéseket. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, a nem kötelező erejű ajánlásokat vagy a jelentéseket szavazásra bocsátják, és a jelen lévő tagok egyszerű többséggel határoznak.
Az igazgatóság által elfogadott nem kötelező erejű ajánlások és jelentések előkészítő jellegűek az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság munkájának támogatása céljából.
8. cikk
Az igazgatóság tagjainál felmerült költségek megtérítése
(1) Az igazgatóság tagjai tevékenységükért nem részesülnek javadalmazásban.
(2) Az igazgatóság tagjainak az igazgatóság ülésein való részvétele tekintetében felmerülő utazási és szállásköltségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek (4) megfelelően téríti meg.
(3) A (2) bekezdésben említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított rendelkezésre álló előirányzatok erejéig kell megtéríteni.
9. cikk
A tudáshálózat pillérei
(1) A tudáshálózat pillérei fórumot biztosítanak a tevékenységek kezdeményezéséhez, tervezéséhez, kialakításához és végrehajtásához azzal az általános céllal, hogy azok hozzájáruljanak a tudáshálózat célkitűzéseihez az 1313/2013/EU határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
(2) A kapacitásépítési pillér célja, hogy összefogja, előmozdítsa és megerősítse a polgári védelem és a katasztrófavédelem szempontjából releváns kapacitásépítési kezdeményezéseket, különös tekintettel az uniós mechanizmusra.
(3) A tudományos pillér célja, hogy multidiszciplináris, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés keretében összefogja a tudományos köröket, a szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a tudományos ismereteket hatékonyabban alkalmazzák a katasztrófakockázat-kezelés és különösen a megelőzési és felkészültségi tevékenységek terén.
10. cikk
A pillérek munkacsoportjainak összetétele és működése
(1) A pillérek munkacsoportjai a Bizottság egy képviselőjéből, valamint a tagállamok és az uniós mechanizmusban részt vevő államok egy-egy képviselőjéből állnak.
(2) A pillérek munkacsoportjai tagállamokat képviselő tagjait a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében „D típusú” tagoknak minősülnek.
A pillérek munkacsoportjai az uniós mechanizmusban részt vevő államokat képviselő tagjait a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében „E típusú” tagoknak minősülnek.
(3) A munkacsoportokban a Bizottság képviselője elnököl.
(4) A pillérek munkacsoportjainak működését a tudáshálózat eljárási szabályzata határozza meg, amelyet az igazgatóság fogad el a 7. cikkel összhangban.
(5) A pillérek munkacsoportjai nem fogadnak el sem ajánlásokat, sem jelentéseket.
11. cikk
A pillérek munkacsoportjainak feladatai
(1) A kapacitásépítési pillér és a tudományos pillér munkacsoportjai támogatják a tudáshálózat munkáját.
(2) A pillérek munkacsoportjai különösen az alábbi feladatokat látják el:
|
a) |
felmérik az uniós mechanizmus, valamint a tagállamok és az uniós mechanizmusban részt vevő államok igényeit, eljuttatják a vonatkozó alulról építkező kezdeményezéseket a tudáshálózathoz, valamint tevékenységeket javasolnak a tudáshálózat stratégiai irányvonalán belül; |
|
b) |
a titkárság támogatásával végrehajtják és előmozdítják a pillérek tevékenységeit, valamint szinergiákat teremtenek a két pillér kezdeményezései között; |
|
c) |
jelentést tesznek tevékenységeikről az igazgatóságnak. |
(3) A munkacsoportok tagjaik igényei és/vagy kockázati vagy forgatókönyv-alapú prioritások alapján – saját kezdeményezésre – meghatározott témákkal foglalkozó alcsoportokat hozhatnak létre.
(4) A munkacsoportok biztosítják a két pillér közötti megfelelő információáramlást és tevékenységeik koordinációját.
12. cikk
A pillérek munkacsoportjainak tagjainál felmerült költségek megtérítése
A pillérek munkacsoportjainak tagjainál felmerült utazási és szállásköltségekre a 8. cikk alkalmazandó.
13. cikk
Megfigyelők
(1) Az uniós mechanizmusban részt vevő államok megfigyelői státusszal rendelkeznek az igazgatóságban. Minden részt vevő állam kijelöl egy képviselőt és egy helyettes képviselőt, akik az igazgatóságban megfigyelőként vesznek részt. Elő kell mozdítani a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvételt.
(2) A megfigyelők részt vesznek a megbeszéléseken és szakmai hozzájárulást biztosítanak; szavazati joggal azonban nem rendelkeznek.
(3) A megfigyelők a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében „E típusú” tagoknak minősülnek.
14. cikk
Titkárság
(1) A titkárság támogatja a tudáshálózat szerveinek munkáját, hogy biztosítsa köztük a koordinációt, a koherenciát és az információmegosztást.
(2) A titkárságot a Bizottság biztosítja.
(3) A titkárság feladatai a következők:
|
a) |
előkészíti a stratégiai terveket, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus éves vagy többéves munkaprogramjában elfogadott tevékenységeket, és biztosítja ezek végrehajtását; |
|
b) |
irányítja, igazgatja és koordinálja a tudáshálózat tevékenységeit; |
|
c) |
jelentést tesz a tudáshálózat tevékenységeiről. |
(4) A titkárság szükség esetén segítséget nyújt a tudáshálózat tanácsadó testületeinek ülésein.
15. cikk
Titoktartás
Az igazgatóság tagjai, a titkárság és a pillérek munkacsoportjai betartják a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási követelményeket, valamint az Unió minősített adatainak védelmével kapcsolatban az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat (5) mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági szabályokat. E kötelezettségeik elmulasztása esetén a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket.
16. cikk
Átláthatóság
(1) A tudáshálózat összetételét illetően a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában, valamint az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett különböző feladatok végrehajtását támogató és megkönnyítő online platformon a következő adatokat kell közzétenni:
|
a) |
az igazgatóságban és a pillérek munkacsoportjaiban tagsággal rendelkező hatóságok által képviselt tagállamok neve; |
|
b) |
a pillérek munkacsoportjaiban az uniós mechanizmusban részt vevő államokat képviselő hatóságok neve; |
|
c) |
az uniós mechanizmusban részt vevő azon államokat képviselő hatóságok neve, amelyek megfigyelői státusszal bírnak az igazgatóságban. |
(2) A tudáshálózat testületei üléseinek teljes dokumentációját – beleértve a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait – elérhetővé kell tenni a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásában, és közzé kell tenni az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett online platformon. Az ülés előtt a napirendet és a többi releváns háttéranyagot, az ülés után pedig a jegyzőkönyvet kellő időben közzé kell tenni. A közzététel alóli kivételek azokra az esetekre korlátozódnak, amikor egy dokumentum közzététele aláásná a közérdek vagy magánérdek védelmét az 1049/2001/EK rendelet (6) 4. cikkében meghatározottak szerint.
17. cikk
A személyes adatok védelme
A személyes adatok ezen eljárási szabályzat céljából történő mindennemű feldolgozására az (EU) 2018/1725 rendelet irányadó.
18. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2021. november 10-én.
a Bizottság részéről
Janez LENARČIČ
a Bizottság tagja
(1) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(3) A Bizottság C(2016) 3301 final határozata (2016. május 30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról, 3. melléklet.
(4) A Bizottság C(2007) 5858 határozata (2007. december 5.) „Rules on the reimbursement of expenses incurred by people from outside the Commission invited to attend meetings in an expert capacity” (Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok).
(5) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).