Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0290

T-290/17. sz. ügy: 2017. május 16-án benyújtott kereset – Stavytskyi kontra Tanács

HL C 231., 2017.7.17, pp. 40–40 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

17.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/40


2017. május 16-án benyújtott kereset – Stavytskyi kontra Tanács

(T-290/17. sz. ügy)

(2017/C 231/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Edward Stavytskyi (Belgium) (képviselők: J. Grayston solicitor, P. Gjørtler, G. Pandey és D. Rovetta ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot (HL L 58., 34. o.) és az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 58., 1. o.) annyiban, amennyiben e jogi aktusok fenntartják a felperest a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékén;

kötelezze a Tanácsot a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a jegyzékbe vételt előíró jogszabályok sértik az arányosság elvét, mivel lehetővé teszik a kizárólag a büntetőeljárás hatálya alatt állás alapján történő jegyzékbe vételt, ezért a vitatott jogi aktusokat jogellenesen fogadták el.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel nem rendelkezett kellően biztos ténybeli alappal a felperes azzal az indokkal történő jegyzékbe vételéhez, hogy az ukrán hatóságok büntetőeljárást folytattak ellene állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelése miatt.

3.

A harmadik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a vitatott jogi aktusokban a Tanács elégtelen és sztereotip indokolással szolgált azzal, hogy csak átmásolta a jegyzékbe vételt előíró jogszabályokban szereplő szöveget.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács által hozott intézkedések a felperes tekintetében nem külpolitikai intézkedések, hanem inkább büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésnek minősülnek, amelyeket ennek megfelelően téves jogalap alapján fogadták el.


Top