(1)

A 853/2004/EK rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan az élelmiszer-vállalkozók számára.

(2)

A 853/2004/EK rendelet bizonyos követelmények mellett – többek között azon követelmény teljesülése esetén, hogy a levágott állatokat az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) meghatározott mintának megfelelő bizonyítványnak kell kísérnie – engedélyezi a baromfi gazdaságban történő levágását. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete azonban helytelen bizonyítványra hivatkozik, ezért ezt a hivatkozást helyesbíteni kell.

(3)

Az (EU) 2021/1756 rendelettel (4) módosított (EU) 2017/625 rendelet kiterjeszti a termelési és átmosó területek osztályozására vonatkozó követelménytől való eltérés lehetőségét a tengeri uborkák mellett minden olyan tüskésbőrűre is, amely nem filtráló. Következésképpen e lehetőség figyelembevétele érdekében módosítani kell a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának IX. és X. fejezetét.

(4)

Ezenkívül a 853/2004/EK rendelet III. melléklete meghatározza a halászati termékekre vonatkozó hőmérsékleti követelményeket és szállítási feltételeket. Előírja többek között, hogy a halászati termékeket hűtés esetén az olvadó jég hőmérsékletén, fagyasztva pedig –18 °C-on kell szállítani. Ma már rendelkezésre állnak olyan új szállítási technikák, amelyek a halak hőmérsékletét a hal kezdeti fagyási pontja és egy annál körülbelül 1–2 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet közötti hőmérsékletre csökkentik, és lehetővé teszik a jég nélküli dobozokban történő szállítást, mint például a szuperhűtés. Ezeket az új technikákat meg kell határozni a 853/2004/EK rendeletben, és használatukat engedélyezni kell, figyelembe véve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2021. január 28-i, az úgynevezett „szuperhűtési” technika friss halászati termékek szállítására történő alkalmazásáról szóló tudományos szakvéleményét (5).

(5)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezetének A. részével összhangban a friss halászati termékeket megfelelő létesítményekben jég alatt kell tárolni, és a jeget a szükséges gyakorisággal kell cserélni. Ezenkívül az egész és zsigerelt, friss halászati termékeket hűtött vízben lehet szállítani és tárolni mindaddig, amíg meg nem érkeznek az első olyan szárazföldi létesítménybe, amelyben a szállításon és osztályozáson kívül egyéb műveletet végeznek rajtuk.

(6)

A halászati termékek ágazatában működő élelmiszer-vállalkozók a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének módosítását kérték annak érdekében, hogy az egész és zsigerelt friss halászati termékeket az első szárazföldi létesítménybe való megérkezésüket követően is lehessen hűtött vízben szállítani. Ezt a szállítást „kádakban”, azaz vízzel és jéggel töltött, háromrétegű polietilén dobozokban kell végezni.

(7)

2020. március 19-én az EFSA tudományos szakvéleményt fogadott el a kádak friss halászati termékek szállítására és tárolására való használatáról (6). Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy népegészségügyi szempontból nincs jelentős különbség a friss halászati termékeknek a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezetének A. részében meghatározott követelményekkel összhangban történő tárolása és szállítása, valamint a kádak használata között, és ajánlásokat fogalmazott meg használatukra vonatkozóan. A 853/2004/EK rendelet III. mellékletét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy az egész és zsigerelt friss halászati termékek szállításához azt követően is lehessen jéggel és vízzel töltött kádakat használni, hogy a termékek megérkeztek az első olyan szárazföldi létesítménybe, amelyben a szállításon és osztályozáson kívül egyéb műveletet végeznek rajtuk.

(8)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakaszának VIII. fejezete részletes szabályokat állapít meg a halászati termékek szállítására vonatkozóan. A friss halászati termékeket szállításuk során az olvadó jég hőmérsékletét megközelítő hőmérsékleten kell tartani, a fagyasztott halászati termékeket pedig a szállítás során –18 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten kell tartani a termék minden részében, rövid, a hőmérséklet maximum 3 °C-os emelkedésével járó ingadozások mellett.

(9)

2020. december 10-én az EFSA tudományos szakvéleményt fogadott el az úgynevezett „szuperhűtési” technikának a friss halászati termékek szállítására történő alkalmazásáról (7). Ebben a véleményben az EFSA összehasonlította a jég nélküli dobozokban tárolt, szuperhűtött friss halászati termékek hőmérsékletét, valamint a jelenleg engedélyezett gyakorlat, azaz a jéggel töltött dobozokban történő tárolás szerint tárolt termékek hőmérsékletét. Az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy megfelelő feltételek mellett népegészségügyi szempontból nincs különbség a hagyományos szállítási hőmérsékletek és a szuperhűtési technikák között. Ami azokat az analitikai módszereket illeti, amelyek képesek kimutatni, hogy egy korábban lefagyasztott halat szuperhűtöttként hoznak-e kereskedelmi forgalomba, az EFSA öt olyan módszert azonosított, amely a célra alkalmasnak tekinthető. Ezért a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza VIII. fejezetének 1. pontjában említett friss halászati termékek szállítása tekintetében bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell a szuperhűtési technika alkalmazását.

(10)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának I. fejezete higiéniai szabályokat állapít meg a tojástermelésre vonatkozóan. Az Unióban a tojások által terjesztett betegségek fő kórokozója a Salmonella Enteritidis, amelynek tojásban való fejlődését pozitívan befolyásolja a tojás tárolási és szállítási hőmérséklete. Mivel számos tagállamban nincsenek előírva követelmények a tojás tárolási és szállítási idejére és hőmérsékletére vonatkozóan, fontos, hogy a 853/2004/EK rendelet határozzon meg egy, a1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikke (2) bekezdésének r) pontjában meghatározott „minőségmegőrzési időt” a tojásra, hogy a végső fogyasztók egységes alapon tudjanak megalapozott döntéseket hozni és élelmiszereiket a legbiztonságosabb módon használhassák fel. Az EFSA 2014. július 10-i, az étkezési tojásoknak tulajdonítható, romlás és kórokozók kifejlődése miatti népegészségügyi kockázatokról szóló véleményében (9) arra a következtetésre jutott, hogy a Gallus gallus fajba tartozó tyúkoktól származó tojások minőségmegőrzési idejét legfeljebb 28 napban kell meghatározni, mivel e tojások eltarthatósági idejének bármilyen, 28 napon túli időtartamra történő növelése a betegség relatív kockázatának növekedését eredményezi. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának I. fejezetében megállapított jelenlegi követelmény, miszerint a tojást a tojásrakást követő legfeljebb 21 napon belül a fogyasztóhoz kell szállítani, olyan forgalmazási előírás, amely korlátozott hatást gyakorol a tojás biztonságára, miközben kiskereskedelmi szinten hozzájárul az élelmiszer-pazarláshoz. Ezen időszaknak 21 napról 28 napra történő meghosszabbítása jelentősen csökkentené az élelmiszer-pazarlást, különösen a Gallus gallus fajba tartozó tyúkoktól származó tojások esetében, mivel ezeket a tojásokat a minőségmegőrzési idejük lejártával egyidejűleg kivonnák az értékesítésből.

(11)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XVI. szakasza különleges követelményeket állapít meg egyes, emberi fogyasztásra szánt, nagymértékben finomított termékek előállítására vonatkozóan, amennyiben a nyersanyag kezelése megszünteti a nép- vagy állategészségügyi kockázatot. Bizonyos zsírszármazékokat, mint például a koleszterint és a lanolinból származó D3-vitamint szintén speciális kezelésnek vetnek alá, kiküszöbölve az ilyen kockázatokat, ezért ezeket nagymértékben finomított termékeknek kell tekinteni.

(12)

Az aromák az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kerülnek felhasználásra az élelmiszerekben. Gyártási eljárásuk olyan összetett fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai eljárást foglal magában, amely a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján kiküszöböl minden nép- vagy állategészségügyi kockázatot. Az állati eredetű termékekből származó aromákat ezért nagymértékben finomított termékeknek kell tekinteni.

(13)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(14)

Az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) egyedi szabályokat állapít meg az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozóan. Konkrétabban, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének v. pontja és 11. cikke az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésétől a fésűkagylókkal, a tengeri csigákkal és a tengeri uborkákkal kapcsolatos termelési és átmosó területek osztályozása tekintetében való eltérésekre vonatkozó szabályokkal foglalkozik. Az (EU) 2021/1756 rendelettel módosított (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke kiterjeszti a termelési és átmosó területek osztályozására vonatkozó követelménytől való eltérés lehetőségét a tengeri uborkák mellett minden olyan tüskésbőrűre is, amely nem filtráló. Ennek megfelelően az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a nem filtráló tüskésbőrűek begyűjtése tekintetében ne kelljen osztályozni a termelési és átmosó területeket.

(15)

A 853/2004/EK rendeletet és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletet egyetlen felhatalmazáson alapuló rendelettel kell módosítani, mivel az azokra vonatkozó módosítások közül számos kapcsolódik az (EU) 2021/1756 rendelettel az (EU) 2017/625 rendeletbe bevezetett közelmúltbeli módosításokhoz. Emellett az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a tüskésbőrűekre vonatkozó módosítása kiegészítő jellegű, mivel kizárólag az (EU) 2017/625 rendeletnek az (EU) 2021/1756 rendelettel bevezetett módosításaival való összehang megteremtésére irányul. Továbbá az uniós szabályok következetességének érdekében a 853/2004/EK rendelet és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításainak ugyanazon a napon kell hatályba lépniük.

(16)

A 853/2004/EK rendeletet és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,