14.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/42

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Svájcban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény megállapítja, hogy a svájci jogi és felügyeleti keretrendszer joghatósági szinten biztosítja, hogy a Svájcban engedélyezett központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek kell megfelelniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Svájcnak az ott engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelményeit a Svájci Nemzeti Bank (a továbbiakban: SNB) 2004. március 18-i utasítása (a továbbiakban: nemzeti banki utasítás), valamint az SNB által az említett utasítás alapján elfogadott rendeletek, valamint a bankokról és a takarékbankokról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: banktörvény) és a svájci pénzügyi felügyeleti hatóság (továbbiakban: FINMA) által kiadott utasítások és köriratok tartalmazzák. A nemzeti banki utasítást a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan kiadott elvek végrehajtására és a 648/2012/EU rendelettel való egyenértékűség megteremtésére irányulóan a közelmúltban módosították. A módosított szabályozási keret számos eltérést eredményez a központi felekre a svájci joghatóság szerint alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Az SNB ugyanakkor kiadott egy magyarázó jelentést a nemzeti banki utasítás részleges felülvizsgálatához, amelyben értelmező jellegű iránymutatást adott a nemzeti banki utasításhoz, és amelyben mindenekelőtt kifejti, hogy a módosított nemzeti banki utasítás a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtására irányul, továbbá hogy a nemzeti banki utasítást a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek, valamint a 648/2012/EU rendelet IV. és V. címének figyelembevételével kell értelmezni.

(7)

Ezenfelül a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek rendelkezniük kell alapszabállyal, szervezeti szabályzattal és a hatáskörökre vonatkozó szabályzattal, valamint a szervezetre vonatkozó bizonyos politikákkal (szervezeti szabályzat és politika), amelyeknek részletesen elő kell írniuk, hogy a központi szerződő fél miként fog eleget tenni ezeknek az előírásoknak a nemzeti banki utasítás részleges felülvizsgálatához kiadott magyarázó jelentésnek megfelelően, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekkel és a 648/2012/EU rendelettel összhangban.

(8)

A központi szerződő felek tekintetében az SNB és a FINMA között megoszlanak a szabályozói és felügyeleti hatáskörök, ezen hatáskörök gyakorlása során az SNB és a FINMA együttműködik egymással. A svájci székhellyel rendelkező központi szerződő felek banki működését a FINMA engedélyezi. A FINMA mentesítheti a központi szerződő feleket a banktörvény egyes rendelkezéseinek való megfelelés alól, továbbá a központi szerződő fél elszámolási tevékenységéhez és kockázati profiljához igazíthatja annak rendelkezéseit. A FINMA által kiadott köriratok többek között a fizetőképesség, az irányítás, a kockázatkezelés, az ellenőrzés és a beszámolás kérdéseivel foglalkoznak.

(9)

Svájc jogilag kötelező érvényű követelményei így kétszintű struktúrát alkotnak. A központi szerződő felekre vonatkozó, a banktörvényben és a nemzeti banki utasításban (azaz az „elsődleges szabályokban”) meghatározott alapelvek, valamint az ezek alapján kiadott rendeletek, határozatok és köriratok alkotják a felső szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kaphassanak elszámolási szolgáltatások Svájcban történő nyújtásához. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Svájcban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek be kell nyújtaniuk szervezeti szabályzatukat és politikáikat a FINMA-hoz jóváhagyásra. Az említett szervezeti szabályzat és politikák alkotják Svájcban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét. A FINMA általi jóváhagyást követően az említett szervezeti szabályzat és politikák jogilag kötelező érvényűvé válnak a központi szerződő felekre nézve. Az említett szabályzatok és politikák tehát szerves részét képezik a jogi és felügyeleti keretrendszernek, amelynek a Svájcban engedélyezett központi szerződő feleknek meg kell felelniük. Amennyiben a központi szerződő fél nem felel meg az elsődleges szabályoknak vagy a központi szerződő fél szervezeti szabályzatának és politikáinak, a FINMA közigazgatási intézkedéseket tehet a központi szerződő féllel szemben, ideértve adott esetben az érintett központi szerződő fél banki működési engedélyének visszavonását is.

(10)

A központi szerződő felekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a központi szerződő felek szervezeti szabályzatai és politikái, lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályok hatásával egyenértékű eredményre vezetnek. Mindenekelőtt a Svájcban jelenleg engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények az összes pénzügyi forrás által fedezendő nemteljesítések száma, a likviditási kockázat, az üzletmenet-folytonosság, a biztosítéki követelmények, a befektetési politika, az elszámolási kockázat, az elkülönítés és hordozhatóság, a kezdeti fedezetek kiszámítása és az irányítás, többek között a szervezeti követelmények, a felső vezetésre, a kockázatkezelési bizottságra, az adatnyilvántartásra, a befolyásoló részesedésre, az illetékes hatóságnak továbbítandó információkra, az összeférhetetlenségre, a kiszervezésre és az üzletviteli szabályokra vonatkozó követelmények tekintetében lényegileg a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek, következésképpen egyenértékűnek tekintendők.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(12)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(13)

A Svájcban engedélyezett központi szerződő felek a FINMA és az SNB folyamatos felügyelete alá tartoznak, amely az engedélyhez kapcsolódó feltételeknek és az egyéb alkalmazandó szabályozási követelményeknek való folyamatos megfelelés nyomon követésére irányul. A Svájcban engedélyezett központi szerződő feleket évente ellenőrzik. A központi szerződő félnek az ellenőrző szervezet rendelkezésére kell bocsátania az ellenőrzés elvégzése céljából kért információkat. Amennyiben az ellenőrző szervezet a felügyeleti rendelkezések megsértését vagy más szabálytalanságokat észlel, az ellenőrző szervezet felszólítja az érintett központi szerződő felet, hogy megadott határidőn belül állítsa helyre a szabályozási keretnek való megfelelését, továbbá tájékoztatja a FINMA-t, ha a megfelelést nem állítják helyre. Amennyiben az ellenőrző szervezet a felügyeleti rendelkezések súlyos megsértését vagy súlyos szabálytalanságokat észlel, az ellenőrző szervezet azonnal értesíti a FINMA-t. Ezenfelül mind a központi szerződő feleknek, mind az ellenőrző szervezeteknek a FINMA rendelkezésére kell bocsátaniuk a feladatai ellátásához szükséges összes információt, továbbá azonnal jelenteniük kell a FINMA-nak minden, a felügyelet szempontjából komoly jelentőséggel bíró eseményt. Emellett a FINMA célirányos helyszíni vizsgálatokat is folytat, továbbá áttekinti az időszakos jelentéseket, és rendszeresen egyeztet a központi szerződő felek vezetőivel és beosztott munkavállalóival.

(14)

A jogi és felügyeleti keretrendszer megsértésének megállapítása esetén a FINMA egyedi intézkedéseket hozhat. A FINMA például eltilthat valamely személyt vezetői tisztség betöltésétől vagy elkobozhatja a jogsértés eredményeképp elért nyereséget. A FINMA továbbá vizsgálót nevezhet ki a jogi vagy felügyeleti keretrendszer megsértésének konkrét körülményei kivizsgálása vagy a FINMA által elrendelt felügyeleti intézkedések végrehajtása céljából. A vizsgálat alá vont központi szerződő félnek a vizsgáló részére biztosítania kell a hozzáférést helyiségeihez, továbbá a vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania a vizsgáló által a vizsgálat elvégzése érdekében kért összes információt és dokumentumot. Végezetül, amennyiben a központi szerződő fél a továbbiakban nem felel meg az alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek, a FINMA visszavonhatja a központi szerződő fél banki működési engedélyét vagy törölheti a nyilvántartásból és utasításokat adhat a központi szerződő fél irányító testületeinek.

(15)

A központi szerződő felek felügyeletét az SNB a FINMA-val együttműködve látja el. Az SNB felel többek között annak értékeléséért, hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e a nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelményeknek. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell az SNB számára az említett minimumkövetelményeknek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat, és alá kell vetniük magukat a helyszíni vizsgálatoknak. A központi szerződő feleknek többek között időszaki és eseti jelentéseket kell benyújtaniuk az SNB-hez, és előzetesen tájékoztatniuk kell egyes konkrét kérdésekről vagy változtatásokról. Amennyiben az SNB által kért információkat vagy bizonyítékokat nem bocsátják rendelkezésre, nem tesznek eleget a formai követelményeknek, a közölt információk nem teljes körűek vagy nem helytállóak, az SNB büntetéseket és egyéb szankciókat szabhat ki. Értékelései elvégzése során az SNB információforrások széles körére támaszkodik, így többek között a központi szerződő felek által saját magukra vonatkozóan elvégzett értékelésekre és a központi szerződő felek belső dokumentumaira, ellenőrzési jelentésekre, valamint időszaki jelentésekre és a központi szerződő felek vezetőivel és beosztott munkavállalóival folytatott egyeztetésekre. A nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelménynek nem megfelelő központi szerződő felek részére az SNB ajánlásokat ad ki. Amennyiben az érintett központi szerződő fél nem tesz eleget az ajánlásnak, az SNB határozatot ad ki. Amennyiben a központi szerződő fél nem tesz eleget a határozatnak, az SNB tájékoztathatja a FINMA-t a megállapításairól, és a FINMA további felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket tehet a központi szerződő féllel szemben.

(16)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(17)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18)

A harmadik országbeli központi szerződő felek a FINMA-nál kérelmezhetik elismerésüket, amely lehetővé teszi számukra, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak Svájcban. A harmadik országbeli központi szerződő felek svájci elismerése azon a feltételen alapul, hogy az érintett harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszerrel rendelkezik a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében. Az SNB továbbá a svájci pénzügyi piacok stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőségűnek minősíthet bármely harmadik országbeli központi szerződő felet és mentesítheti azt a nemzeti banki utasításban előírt minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, feltéve, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűnek tekinthető és a harmadik ország központi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságaival együttműködési megállapodást kötöttek. Az elismert központi szerződő feleknek egyúttal jelentést kell tenniük a FINMA-nak, illetve tájékoztatniuk kell a FINMA-t egyes meghatározott kérdésekről. Ugyanakkor az elismert központi szerződő felek által a FINMA felé teljesítendő jelentési és tájékoztatási követelmények nem érintik azon felügyeleti funkciókat, amelyekért a harmadik ország illetékes hatóságai felelősek.

(19)

Ezért úgy tekintendő, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(20)

Úgy tekinthető tehát, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos svájci jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21)

A Svájcban engedélyezett központi szerződő felekre Svájcban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,