1)

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkének (1) és (3) bekezdését ugyanezen irányelv 5. cikkével és III. melléklete 3. pontjának b) pontjával összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezések nem követelik meg, hogy a kötelezett szolgáltató valamely ügyfél kockázati szintjét automatikusan magasnak minősítse, és ennek következtében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket hozzon vele szemben kizárólag azon tény miatt, hogy az ügyfél nem kormányzati szervezet, és az említett ügyfél egyik alkalmazottja a korrupció tekintetében magas kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy az ugyanezen ügyfél egyik kereskedelmi partnere, de nem maga az ügyfél, ilyen harmadik országgal áll kapcsolatban. A tagállamok azonban nemzeti jogukban az ilyen körülményeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának potenciálisan magasabb kockázatára utaló olyan tényezőkként is meghatározhatják, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak az ügyfeleik tekintetében elvégzendő kockázatértékelésük során figyelembe kell venniük, feltéve hogy e tényezők megfelelnek az uniós jognak, és különösen az arányosság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének.

2)

A 2015/849 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (4) bekezdésével és 40. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával együttesen értelmezett 13. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezések nem írják elő a kötelezett szolgáltató számára, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedések meghozatala esetén az érintett ügyféltől megszerezze az utóbbi ügyfél és egy harmadik fél között létrejött szerződés másolatát, feltéve hogy e szolgáltató képes olyan egyéb megfelelő dokumentumokat benyújtani az illetékes nemzeti hatóság részére, amelyek egyrészt igazolják, hogy elemezte az ügyfél és a harmadik fél között létrejött ügyletet és üzleti kapcsolatot, másrészt pedig azt, hogy ezt az elemzést kellően figyelembe vette annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás azonosított kockázataira tekintettel meghozza a szükséges átvilágítási intézkedéseket.

3)

A 2015/849 irányelv 14. cikkének (5) bekezdését ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

a kötelezett szolgáltatók kötelesek naprakész kockázatértékelés alapján a meglévő ügyféllel szemben – adott esetben fokozott – átvilágítási intézkedéseket elfogadni, amennyiben ez különösen az említett ügyfél fontos körülményeinek megváltozása miatt megfelelőnek tűnik, függetlenül attól, hogy még nem járt le a fenti ügyfélhez kapcsolódó kockázat újbóli értékelésének elvégzésére a nemzeti jog által előírt maximális határidő. E kötelezettség nem csupán a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának szempontjából magasabb kockázatot jelentő ügyfelek tekintetében áll fenn.

4)

A 2015/849 irányelv 60. cikkének (1) és (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése miatt elfogadott szankciót kiszabó határozat közzétételekor az illetékes nemzeti hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a közzétett információk pontosan megfelelnek az e határozatban szereplő információknak.