—

semmisítse meg a megtámadott jogi aktust az EUMSZ 263. cikk alapján;

—

állapítsa meg, hogy a REACH-rendelet XIII. melléklete és/vagy e rendelet releváns rendelkezései (különösen az 1.1.2 és/vagy az 1.2.2. szakasza) jogellenesek és nem alkalmazhatóak a jelen esetre az EUMSZ 277. cikk értelmében, mivel e rendelkezések a D4 és a D5 jellemzőinek érvényes értékelését és/vagy az arra vonatkozó következtetéseket akadályozzák vagy torzítják;

—

amennyiben: a) az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) tagállami bizottságának 2015 áprilisi véleménye; b) az ECHA kockázatértékelési bizottságának 2016. márciusi véleménye; c) az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának 2016. júniusi véleménye; d) az ECHA perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok (PBT) szakértői csoportjának 2012 novemberi következtetései és határozatai; és/vagy e) a releváns ECHA útmutató nem minősülnek a megtámadott jogi aktusok elfogadásához vezető előkészítő aktusoknak, állapítsa meg, hogy ezen aktusok jogellenesek, és az EUMSZ 277. cikk szerint nem alkalmazhatóak;

—

az alperest kötelezze a felperes részéről a jelen eljárás keretében felmerült költségek viselésére; és

—

hozza meg a jogilag szükséges intézkedéseket.

1.

Az első jogalap, amelynek keretében a felperesek jogellenességre, nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló ténybeli hibákra, nyilvánvaló értékelési hibákra, a jogbiztonság elvének megsértésére, önkényes döntéshozatalra és az indokolás hiányára hivatkoznak – a kockázatértékelés tekintetében.

2.

A második jogalap, amelynek keretében a felperesek jogellenességre, nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló ténybeli hibákra, nyilvánvaló értékelési hibákra, a jogbiztonság elvének megsértésére, és önkényes döntéshozatalra hivatkoznak – a veszélyek értékelése tekintetében. Ez magában foglal egy az EUMSZ 277. cikkre alapított jogellenességi jogalapot a REACH-rendelet XIII. mellékletének releváns rendelkezései és/vagy a korábbi aktusok és intézkedések vonatkozásában.

3.

A harmadik jogalap, amelynek keretében a felperesek jogellenességre, nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló ténybeli hibákra, a jogbiztonság elvének megsértésére, önkényes döntéshozatalra és a megfelelő indokolás hiányára hivatkoznak– a veszélyek értékelése tekintetében, különösen ideértve a bizonyítékok súlyozását. Ez magában foglal egy az EUMSZ 277. cikkre alapított jogellenességi jogalapot a REACH-rendelet XIII. mellékletének releváns rendelkezései és/vagy a korábbi aktusok és intézkedések vonatkozásában.

4.

A negyedik jogalap, amelynek keretében a felperesek a jogbiztonság hiányára, a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére, és az indokolás hiányára hivatkoznak– a veszélyek és a kockázatok értékelése tekintetében, különösen ideértve a bizonyítékok súlyozását.

5.

Az ötödik jogalap, amelynek keretében a felperesek a védelemhez való jog és a meghallgatáshoz való jog megtagadására, a megfelelő indokolás és a tisztességes eljárás hiányára hivatkoznak – a veszélyek és a kockázatok értékelése tekintetében, különösen ideértve a bizonyítékok súlyozását.

6.

A hatodik jogalap, amelynek keretében a felperesek a mérlegelési jogkör korlátait nyilvánvalóan túllépő aktusra, a mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében elkövetett nyilvánvaló hibára, és az intézményi hatáskörök egyensúlyának megsértésére hivatkoznak – a veszélyek és a kockázatok értékelése tekintetében.

7.

A hetedik jogalap, amelynek keretében a felperesek jogellenességre, nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló ténybeli hibákra, a mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében elkövetett nyilvánvaló hibára, a mérlegelési jogkör korlátainak nyilvánvaló túllépésére, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének a megsértésére, és az indokolás hiányára hivatkoznak – a veszélyek és a kockázatok értékelése tekintetében, valamint a releváns tények és a releváns jogi rendelkezések értékelése tekintetében elkövetett nyilvánvaló hibákra.

8.

A nyolcadik jogalap, amelynek keretében a felperesek a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének a megsértésére, a megfelelő indokolás hiányára, nyilvánvaló ténybeli hibákra és nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra hivatkoznak a REACH korlátozás elfogadása, alkalmazása, jelentése és hatálya tekintetében.

9.

A kilencedik jogalap, amelynek keretében a felperesek az arányosság elvének a megsértésére hivatkoznak – a REACH korlátozás alkalmazása és hatálya tekintetében.

10.

A tizedik jogalap, amelynek keretében a felperesek az alapvető eljárásjogi követelmények megsértésére, jogellenességre, a mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében elkövetett nyilvánvaló hibára, nyilvánvaló ténybeli hibákra és nyilvánvalóan téves jogalkalmazásra, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének a megsértésére, a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére, és az indokolás hiányára hivatkoznak – a REACH korlátozás elfogadását megelőzően.

11.

A tizenegyedik jogalap, amelynek keretében a felperesek arra hivatkoznak, hogy a REACH XIII. mellékletének releváns rendelkezései és más olyan releváns korábbi aktusok és intézkedések, amelyek megakadályozzák és/vagy torzítják a D4 és a D5 jellemzőinek érvényes értékelését és/vagy az arra vonatkozó következtetéseket, az EUMSZ 277. cikk értelmében nem alkalmazhatóak.