Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0325

    T-325/16. sz. ügy: 2016. június 24-én benyújtott kereset – České dráhy kontra Bizottság

    HL C 314., 2016.8.29, p. 26–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    29.8.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 314/26


    2016. június 24-én benyújtott kereset – České dráhy kontra Bizottság

    (T-325/16. sz. ügy)

    (2016/C 314/36)

    Az eljárás nyelve: cseh

    Felek

    Felperes: České dráhy, a.s. (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselők: K. Muzikář és J. Kindl ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a 2016. április 18-i C(2016) 2417 final európai bizottsági határozatot (AT.40156 – Falcon-ügy);

    rendelje el, hogy a Bizottság viselje a České dráhy részéről felmerült költségek összességét.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalapot arra alapítja, hogy a versenyellenes gyakorlatban való részvételre vonatkozó vizsgálatról szóló megtámadott határozat vagy a vizsgálat maga a felperes magánszférájába történő önkényes és aránytalan beavatkozásnak minősül.

    A megtámadott határozatot az arányosság elvének megsértésével fogadták el, mivel a döntő információ már szerepelt a nemzeti versenyhatóság előtt lévő eljárási iratokban, és ugyanabban az ügyben két magánjogi eljárást is folytattak. A megtámadott határozat célja ezenkívül kisebb beavatkozással is elérhető, ami korlátozná a felperes alapvető jogai sérelmének terjedelmét.

    2.

    A második jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat nem tesz eleget az indokolás mértékével, valamint a vizsgálat tárgyának és céljának meghatározásával kapcsolatban rögzített követelményeknek.

    A megtámadott határozatban a Bizottság a vizsgálat tárgyát és célját megengedhetetlenül tágan fogalmazta meg. Továbbá a megtámadott határozatot nem kellően indokolta. A megtámadott határozat indokolásában a Bizottság nem pontosította azokat a tényeket és feltevéseket, amelyekről a vizsgálattal meg kívánt bizonyosodni. Nem nevezett meg semmiféle olyan közvetett bizonyítékot sem, amely gyanúját alátámasztja. A vizsgálat tárgyának és céljának a megtámadott határozatban történő meghatározása és annak indokolása nem tette lehetővé a felperes számára azt, hogy kellően pontosan meghatározza a megfelelő kötelezettségeit. A megtámadott határozat így sérti a felperes védelemhez való jogát is.

    3.

    A harmadik jogalapot arra alapítja, hogy nem áll fenn bizonyíték – közvetett sem – a felperes versenyellenes magatartása gyanújának az alátámasztására, ami igazolná a megtámadott határozat elfogadását és egy vizsgálat lefolytatását, és a nemzeti versenyhatóság előtti eljárás során gyűjtött bizonyítékok gyakorlatilag kizárnak ilyen gyanút.

    4.

    A negyedik jogalapot arra alapítja, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre a megtámadott határozat elfogadásra és a vizsgálat lefolytatására, mivel a felperes állítólagos versenyellenes magatartása semmiféleképpen nem érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet, és a felperes a jelen ügyben nem rendelkezhet a belső piacon vagy annak jelentős részén erőfölénnyel.

    5.

    Az ötödik jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat több mint négy évvel azt követően történő elfogadása és a vizsgálat több mint négy évvel azt követően történő lefolytatása, hogy a nemzeti versenyhatóság előtti eljárás elkezdődött, ellentétes a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével.

    6.

    A hatodik jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat és az ahhoz kapcsolódó bizottsági megközelítés sérti a felperesnek a Charta 7. cikkében (vagy az EJEE 8. cikkében) és a Charta 48. cikkében (vagy az EJEE 6. cikkében) biztosított jogait.


    Top