EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012AE1241

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Zöld könyv – A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtése (COM(2011) 941 final)

HL C 351., 2012.11.15, p. 52–56 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/52


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Zöld könyv – A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtése

(COM(2011) 941 final)

2012/C 351/11

Előadó: Stasys KROPAS

2012. január 11-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Zöld könyv – A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtése

COM(2011) 941 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. augusztus 30-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 18–19-én tartott, 483. plenáris ülésén (a szeptember 19-i ülésnapon) 157 szavazattal 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a biztonságos, átlátható és innovatív fizetési környezet egész EU-ban való népszerűsítésére irányuló európai bizottsági kezdeményezést. A hatékonyabb, korszerűbb és biztonságosabb fizetési eszközök előfeltételt jelentenek az egységes piac további előnyeinek kiterjesztéséhez és az európai gazdaság globális versenyképességének erősítéséhez.

1.2

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt széles körű párbeszédet, amely ténylegesen magában foglalja a jelenlegi és előrelátható fizetési körülmények főbb kérdéseit az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a készpénzes fizetésre. Bár fokozatosan csökken használata, a készpénz még mindig a legjelentősebb fizetésmód bizonyos piacokon. A tagállami tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a készpénz elvileg kevésbé hatékony, és jelentős eszközöket lehetne megtakarítani, ha a fogyasztók áttérnének az elektronikus fizetésre. Egyes tagállamok tényleges haladást értek el a készpénz nélküli társadalom megvalósításának útján. Az EGSZB mindenesetre úgy véli, hogy a készpénz tényleges költsége még mindig nem ismert a nagyközönség számára. Ezenkívül úgy véli, hogy a készpénz megkönnyíti az árnyékgazdaság működését. Ezért minden érintett szereplőnek azokat a fizetésmódokat kell népszerűsítenie, amelyek hozzájárulnak az árnyékgazdaság visszaszorításához, kevésbé költségesek és biztonságosabbak. Ezzel kapcsolatban látnunk kell, hogy ezek a fizetésmódok számtalan előnnyel járnak minden érintett számára, de gondolnunk kell arra is, hogy az ügyfeleiknek ilyen fizetési módokat kínáló kkv-k költségei elfogadhatóak maradjanak. E téren további kezdeményezésekre van szükség a tagállamokban, az Európai Bizottság kifejezett támogatásával.

1.3

A kártyás fizetés a legnépszerűbb nem készpénzes fizetésmód az EU-ban és világszerte. A közgazdasági irodalomban egyre nagyobb az egyetértés arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tranzakciók adóügyi és gazdasági szempontból átláthatóbbak, azonkívül az egész társadalom számára olcsóbbak, kényelmesek, biztonságosak és innovatív jellegűek. Az EGSZB ezért támogatja, hogy a nagyobb piaci integrációból származó előnyök kihasználása érdekében az Európai Bizottság az ilyen tranzakciók alkalmazására törekedjen. Az egységes piac jelentette lehetőségeket azonban még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni a történelmi akadályok, valamint a szabványosítás és az interoperabilitás hiánya, illetve a közérdekű információk felhasználásának aszimmetriái és hiányosságai miatt. Mindez a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetés szélesebb körű használatával orvosolható. Következésképpen a versenyben, az innovációban és a hatékonyságban sok lehetőség rejlik még. Az EGSZB piaci kezdeményezéseket sürget, amelyek mielőbb megvalósítható megoldásokat javasolnak, különösen olyanokat, amelyek a pénzügyi és digitális integrációt is előmozdítják.

1.4

A bankközi díjakon alapuló üzleti modellekkel kapcsolatos jelenlegi jogbizonytalanság akadályozza a kártyás, elektronikus és mobiltelefonos fizetés terjedését és a készpénz kiszorítását. A fizetési rendszerekre irányuló beruházások és innovációk szempontjából rendkívül fontos az egyértelműség. Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság valamennyi szereplő számára stabilizálja az üzleti környezetet. Az egységes eurófizetési térség (SEPA) céljaival összhangban nem különbözhetnek a belföldi és a határokon átnyúló tranzakciók díjai és egyéb követelményei.

1.5

A bankszámlán lévő pénzösszeg rendelkezésre állásával kapcsolatos információk hozzáférhetőségét illetően alaposan meg kell fontolni számos szempontot, így a biztonságot, az adatvédelmet, a fogyasztók jogait, a versenyt és a számlavezető bankok kompenzációját is. Az EGSZB megjegyzi, hogy az információkhoz hozzáférni kívánó intézményeket kockázati profiljuknak megfelelően kell szabályozni és felügyelni. Az európai jogi keretnek egyértelműen tükröznie kell az érintett szereplők kötelességeit és felelősségeit.

1.6

Számos piacon előfordulhat, hogy a fogyasztók nem fogadják el a felárakat, és áttérnek a készpénzes fizetésre, mivel úgy vélik, hogy az díjmentes. Bár a fogyasztók jogairól szóló irányelv 2014. június 13-tól elvileg megvédi a fogyasztókat a túlzott feláraktól, nem világos, hogyan biztosítható ez a védelem az igen dinamikus online környezetben.

1.7

Az e-fizetést a hazai piacokon méltányolják a fogyasztók. Az internetes banki ügyintézésen alapuló, egész Európában alkalmazott megoldások azonban még váratnak magukra. Ez megnehezíti az e-kereskedelem kibontakozását. Az EGSZB kéri az ilyen rendszerek üzemeltetőit, hogy nyílt és átlátható módon dolgozzanak az interoperabilitás kérdéseinek megoldásán, és mielőbb foglalkozzanak az e-kereskedelem még megoldatlan kérdéseivel.

1.8

Az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy a mobiltelefonos fizetésmódok már kifejlesztésük korai szakaszától kezdve tartsák tiszteletben a platformokhoz való nyílt hozzáférés elvét, az alkalmazások hordozhatóságát, a biztonságot, valamint az ilyen fizetést fogadni kívánó üzemeltetők által fizetendő költségek megduplázódásának elkerülését.

1.9

Az EGSZB elismeri a fizikai fizetési terminálokkal kapcsolatos csalások visszaszorítása terén a piaci szereplők által elért sikereket. Jelenleg az online csalások jelentik a legnagyobb veszélyt. További biztonsági intézkedéseket kellene megvalósítani, de nem a fogyasztók kényelmének kárára. A közintézmények által javasolt biztonsági intézkedéseknek technológiai szempontból a lehető legsemlegesebbnek kell lenniük.

1.10

Az EGSZB üdvözli az egységes eurófizetési térség (SEPA) jelenlegi irányításának erősítését célzó erőfeszítéseket, és támogatja a SEPA irányításának központosítására irányuló szándékokat, például a SEPA tanács égisze alatt. Sürgeti azonban az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy mielőbb dolgozzák ki a részleteket, mivel a gyakorlatban jelenleg fennálló joghézag akadályozza a végrehajtást.

2.   A vélemény háttere

2.1

A SEPA létrehozása az Európai Bizottság egyik prioritása az egységes piac megvalósítása érdekében. A szabványosítás és az interoperabilitás terén elért eredményeket a harmonizált jogi kerettel együtt már most felhasználhatják a gazdasági szereplők a SEPA-átutalások és beszedési megbízások formájában, amelyek 2014. február 1-jétől az euróövezetben alkalmazott eddigi rendszereket váltják fel.

2.2

A SEPA alkalmazási köre azonban szélesebb ennél, és más pilléreket is magában foglal. Az egyik ilyen pillér a kártyás fizetéssel kapcsolatos, amely a legjelentősebb fizetési eszköz az Európai Unióban és világszerte. Egy másik ilyen pillér az e-fizetés, vagyis az interneten történő kifizetés vásárlás céljából. Ezek a fizetésmódok jelenleg csak csekély részét teszik ki az összes nem készpénzes fizetésnek, de arányuknak kétszámjegyű növekedése várható. Az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC), amely az európai bankszektor koordináló és döntéshozatali szerve a fizetési forgalmat illetően, az e-fizetések irányába is kiterjesztette együttműködési tevékenységét, és kidolgozta az e-fizetés SEPA-keretét. Az EPC-ről az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága nemrég információkat kért.

2.3

A legújabb pillér az m-fizetés (mobiltelefonos fizetés). Az EPC más szereplőkkel együttműködve koordinált intézkedéseket hozott az m-fizetéssel kapcsolatban: technikai dokumentumokat készített elő az interoperabilitással kapcsolatos iránymutatásokról, és számos fehér könyvet bocsátott ki. Az m-fizetés még korai fejlesztési szakaszban van, de jövőbeli helyzetét illetően igen magasak az elvárások. A kártyás fizetés, az e-fizetés és az m-fizetés fejlettségi szintjüket, elterjedtségüket és üzleti modelljeiket tekintve különbözőek ugyan, de az európai intézmények és a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy további előrelépések szükségesek integrációjuk, átláthatóságuk és versenyképességük terén. Fennáll a veszély, hogy a létező üzleti modellek esetében megfigyelhető hátrányok esetleg a jövőbeli m-fizetéseknél is jelentkeznek.

2.4

Minden polgár, üzleti vagy közigazgatási szereplő részt vesz fizetési folyamatokban – hagyományos fizetésmódok (pl. készpénz) vagy modern fizetési szolgáltatások (pl. e-fizetés) révén. Az Európai Központi Bank statisztikája szerint (1) 2010-ben 86,4 milliárd nem készpénzes tranzakcióra került sor az Európai Unióban, amelyeknek legnagyobb része kártyás fizetés volt (39 %, azaz 33,9 milliárd). Ez 4,4 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyás fizetések értéke 1,8 billió eurót tett ki, évente 6,7 %-os növekedéssel, amely több mint a háromszorosa az euróövezetben regisztrált 1,8 %-os tényleges GDP-növekedésnek. Bár a kártyahasználat terén jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes országok között, az általános tendencia az, hogy a kártyás fizetés az egyik legdinamikusabb nem készpénzes fizetési eszköz.

2.5

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által végzett felmérés (2) megmutatta, hogy a bankközi díjak meghatározása és alkalmazása nem egységes az Európai Unióban. A bankközi díjak megválasztása, szerkezete és szintje igen különböző, és számos lehetőségtől és dimenziótól függ. A bankközi díj a kereskedői díjak legfőbb összetevője. Az Európai Bizottság és a nemzeti versenyügyi hatóságok megvizsgálták a bankközi díjak versenyügyi vetületét, és számos döntés hoztak, amelyek némelyike a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozott, mások azonban nemzeti szintre korlátozódtak.

2.6

A díjak átláthatósága szempontjából sajnálatos, hogy nem készítettek hivatalos felméréseket és nem tettek közzé átfogó nemzeti vagy országokat hasonlító statisztikákat a fogyasztók által fizetett költségekről, például a különböző fizetési eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó különféle díjakról, pedig a nemzeti felügyeleti szervek el tudják érni ezeket az információkat, csak többségük semmit sem bocsát belőlük rendelkezésre.

2.7

A szabványozásra irányuló jelenlegi magánkezdeményezések dacára bizonyos tranzakciók területén még mindig a széttöredezettség jellemző: a kártyaelfogadó és kártyakibocsátó fizetési szolgáltatók között, a kártya és a terminál, valamint a terminálok és a kártyaelfogadó fizetési szolgáltatók között. A gyakran eltérő kereskedelmi érdekek miatt és az egyértelmű végrehajtási menetrendek hiányából kifolyólag azonban ezek a kezdeményezések csak korlátozottan vezettek konkrét eredményekhez.

2.8

Az, hogy minden szereplő jelentős beruházásokat és erőfeszítéseket tett a mágnescsíkról az EMV-chip technológiára való átállás érdekében, kedvezően hatott a személyesen elkövetett kártyacsalások visszaszorítására. A legújabb tendenciák azonban azt mutatják, hogy a csalás szempontjából időközben az internetes kártyaműveletek jelentik a legnagyobb kockázatot, bár ezek csak töredékét teszik ki a kártyaműveletek teljes számának. A felügyeleti és felülvizsgálati szervek felfigyeltek erre a problémára, és 2011-ben az Európai Központi Bank vezetésével egyesítették erőiket a „SecuRe Pay Forum” keretében az elektronikus fizetési szolgáltatások és eszközök biztonsági szintjének és a beléjük vetett bizalom növelésének érdekében. A fórum 2012-ben technológiafüggetlen ajánlásokat fog közzétenni az internetes fizetés biztonságát illetően.

2.9

Az Európai Bizottság zöld könyve számos fizetéssel kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, amelyek sikeres megoldása integráltabb és biztonságosabb fizetési szolgáltatások alapját jelentené, mégpedig mind a hagyományos üzletekben, mind a gyorsan fejlődő elektronikus környezetben. Nagyobb versennyel, a fogyasztók számára nagyobb választékkal és nagyobb átláthatósággal, több innovációval, biztonságosabb fizetéssel és nagyobb fogyasztói bizalommal Európa élre törhet a 21. században alkalmazott fizetési folyamatok terén.

2.10

Az Európai Bizottság egy integrált piac képét írja le, azonosítja a jelenlegi helyzet és a jövőkép közötti szakadékokat, valamint az utóbbiak hátterében álló korlátozásokat. Az Európai Bizottság öt átfogó intézkedést határoz meg a piaci integráció felgyorsítása érdekében, és mérlegeli, hogyan kellene irányítani ezek megvalósítását. Az első témakör tartalmazza a legtöbb kérdést, és a piac széttöredezettségével, a hozzáféréssel és a határokon átnyúló kérdésekkel foglalkozik. A többi témakör az átlátható és költséghatékony árképzést, a szabványosítást, az interoperabilitást és a biztonsági kérdéseket fogja át. Az irányítással kapcsolatos iránymutatásokat a jelenlegi SEPA-rendszerekre (SCT, SDD), valamint a kártyás fizetésre, az e-fizetésre és az m-fizetésre kell alkalmazni.

3.   Észrevételek és megjegyzések

3.1

A fizetésmódokkal kapcsolatos, régóta vita tárgyát képező és jövőorientált kérdéseket – kivéve a SEPA-átutalásokat és -beszedéseket – illető közösségi álláspont még mindig nem alakult ki, és átfogó jelentőségű az egységes piac valamennyi szereplője számára. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság zöld könyvét, és megfelelő nyomonkövetési tevékenységeket vár el a jelenlegi hiányosságok kiküszöböléséhez. Az EGSZB kéri, hogy valamennyi fizetési tranzakció esetében a biztonságos, hatékony, kényelmes és gyors fizetésmódok elérhetőségéhez fűződő fogyasztói érdekeket helyezzék a középpontba.

3.2

A zöld könyv az elektronikus fizetésre összpontosít, nem foglalkozik azonban a készpénz még mindig domináns szerepével (Európában a fizetési tranzakciók 80 %-át teszi ki). A költségek nagyobb átláthatósága egyformán fontos az elektronikus és a készpénzes fizetés esetében, és elsődleges referenciaként kell szolgálnia a nem készpénzes fizetésmódok elemzése folyamán. A nyilvánosság körében még mindig elterjedt az az elképzelés, hogy a készpénzes fizetés díjmentes. Jelentős hatékonyságnövelést lehetne elérni, ha a fizető felek megváltoztatnák szokásaikat, és korszerű, kevésbé költséges fizetésmódokat alkalmaznának. Az adatok tanúsága szerint ezenkívül a készpénzes fizetés dominanciája pozitív korrelációt mutat az árnyékgazdaság szintjével, mivel a készpénzforgalmat nehéz nyomon követni. Az EGSZB ezért bátorítja a tagállamok által tett, az Európai Bizottság határozott támogatását élvező további kezdeményezéseket a készpénz modern gazdaságokban betöltött szerepének újragondolása terén.

3.3

Az EGSZB szerint az átláthatóság növelését célzó további intézkedéseket, különösen a kötelező érvényűeket, alaposan meg kell vizsgálni, hogy ne terheljük túl a fogyasztókat információkkal, mivel a nem megfelelő időben (pl. csúcsidőszakban) és bonyolult formátumban nyújtott információ zűrzavart okozna a vásárlás során és megzavarná a kereskedők számára a fizetési folyamatot.

3.4

A nemzetközi és sok esetben a belföldi kártyarendszerek üzleti modellje is bankközi díjakon alapul, amelyeket több-kevesebb mértékben mind a nemzeti versenyhatóságok, mind pedig az Európai Bizottság kifogásolt. Nemrég a Bíróság is megerősítette az Európai Bizottság 2007-es, a MasterCard határokon átnyúló bankközi díjait tiltó döntését. Az EGSZB megjegyzi, hogy a bankközi díjon alapuló üzleti modellek mindeddig nem tudtak megfelelni a SEPA céljainak, vagyis annak, hogy ne legyen különbség a határokon átnyúló és a belföldi tranzakciók díjai között. Ezenkívül hiányzik az az önszabályzó mechanizmus is, amely biztosítja, hogy több tranzakció esetén kevesebb a bankközi díj, valamint hiányoznak az alacsony értékű fizetések esetében alkalmazható alternatív árképzési lehetőségek is. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy valamennyi szereplő számára stabilizálja a hosszú távú üzleti környezetet, figyelembe véve a más olyan régiók (pl. Ausztrália) tapasztalataiból levont tanulságokat is, amelyek szabályozást fogadtak el ezen a téren, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a kártyarendszerek különböző üzleti modelljei számára.

3.5

A különböző fizetési rendszerek védjegyeinek a plasztikkártyán vagy a leendő mobiltelefonos platformokon való együttes feltüntetése nem szabad, hogy aláássa a fogyasztóknak a védjegyek közötti választáshoz való jogát vagy korlátozza a kereskedők esetleges ösztönzőit. A védjegyek együttes feltüntetése fontos a piacra belépő új rendszerek számára, és ebből következően megkönnyíti a választást és a versenyt is. Egyes esetekben egy adott védjegy további követelményeket támaszt a saját hálózatán keresztül végzett tranzakciókkal szemben, akkor is, ha azokat egy másik védjegy révén kezdeményezték. Az EGSZB szerint biztosítani kell, hogy egyetlen védjegy se kerülhessen olyan pozícióba, hogy ilyen feldolgozási követelményeket állítson.

3.6

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a rendszerirányítási funkcióknak a feldolgozástól való elválasztása kulcsfontosságú a fizetési kártyák versenyképes piacának létrehozásához, mivel az úgynevezett vertikális silók kereszttámogatást vehetnek igénybe független adatfeldolgozókkal való verseny esetében. Ezenkívül a jelenlegi helyzet kevésbé kedvező a feldolgozók közötti interoperabilitást ösztönző tervezett kezdeményezésekre nézve. Ezért egy ilyen, lehetőleg vállalati szinten megvalósított elválasztás erősítené az integrációs és versenyfolyamatokat az egységes piacon.

3.7

A jelenlegi jogi keretben a fizetéssel és elektronikus pénzzel foglalkozó intézmények nem férhetnek hozzá az elszámolások véglegességéről szóló irányelv értelmében kialakított fizetési rendszerekhez. Ezek a rendszerek lényegében a nagy összegű és lakossági fizetési folyamatokra irányulnak. Amennyiben az Európai Bizottság a jelenlegi keret bármiféle módosítását tervezi, az EGSZB arra kérné, hogy fontolja meg azt a kockázatot, amelyet az új résztvevők (vagyis pénzforgalmi és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények) jelentenének a jelenlegi fizetési rendszerekre (infrastruktúrákra) nézve, szem előtt tartva például azt, hogy nem férnek hozzá a központi banki finanszírozáshoz.

3.8

Az eredetileg az Európai Pénzforgalmi Tanács által kidolgozott SEPA-kártyakeretrendszernek nem volna szabad korlátoznia a más szereplők által kidolgozott üzleti modelleket. A SEPA-kártyakeretrendszert alaposan felül kellene vizsgálni a SEPA új irányítási struktúrája keretében, valamennyi érdekelt fél hozzájárulását figyelembe véve.

3.9

Az EGSZB attól tart, hogy olyan szereplők kívánnak hozzáférni bizalmas számlainformációkhoz, melyekre sem szabályozás, sem felügyelet nem vonatkozik. Ezenfelül a részt vevő szereplők kötelességeit és felelősségeit nem tükrözi megfelelően az európai jogi keret, és ez az adatokkal való visszaélés vagy csalás esetén nem várt következményekkel járhat a fogyasztókra nézve. Alaposan meg kell vizsgálni a bankszámlán lévő pénzösszeggel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét, olyan tényezőket figyelembe véve, mint a biztonság, az adatvédelem, a fogyasztók jogai, a verseny és a számlavezető bankok kompenzálása.

3.10

A kereskedők felárakkal terhelhetik a tranzakciókat kártyahasználat esetén. Ezt a lehetőséget a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása óta EU-szerte elismerték, hacsak egy tagállam kifejezetten nem tiltotta. A bizonyos esetekben alkalmazott felárakkal kapcsolatos korábbi tapasztalatokból nem lehet következtetéseket levonni, legalábbis rövid távon. 2005 elején például a dánok hevesen reagáltak a belföldi kártyahasználatra való díjkivetésre, amelynek következtében az ilyen tranzakciók száma jelentősen csökkent, míg a bankautomatából való pénzfelvétel gyakoribbá vált. Más piacokon végzett felmérések is ezt a tendenciát erősítik. Bár a fogyasztók jogairól szóló irányelv 2014. június 13-tól elvileg megvédi a fogyasztókat a túlzott feláraktól, nem világos, hogyan biztosítható ez a védelem az igen dinamikus online környezetben. Az EGSZB úgy véli, hogy a felárak alkalmazását nem kell összeurópai gyakorlatként ösztönözni.

3.11

A kártyás fizetés területére a szabványosítás és az interoperabilitás hiánya jellemző. A terminálüzemeltetőknek például akár hét tanúsítási folyamatot is el kell végezniük ahhoz, hogy uniós szinten működhessenek. Az EGSZB arra szólítja fel a magánszektor szereplőit, hogy egyesítsék erőiket és érjenek el konkrét eredményeket, többek között a végrehajtási keretet és az ambiciózus határidőket illetően. Ha azonban a piaci megoldások lassan haladnak, az Európai Bizottságnak kellene előállnia jogalkotási javaslatokkal.

3.12

Az e-fizetési szolgáltatások elérhetősége főként a nemzeti határokon belülre korlátozódik. Az EGSZB kéri az ilyen rendszerek üzemeltetőit, hogy nyílt és átlátható módon dolgozzanak az interoperabilitás kérdéseinek megoldásán, és mielőbb foglalkozzanak az e-kereskedelem még megoldatlan kérdéseivel. Ha azonban a piac nem hozza meg a várt eredményeket, az Európai Bizottságnak szabályozási követelményekről kell gondoskodnia az e-fizetési rendszerek egész Európában való elérhetősége érdekében.

3.13

Az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy a mobiltelefonos fizetésmódok már kifejlesztésük korai szakaszától kezdve tartsák tiszteletben a platformokhoz való nyílt hozzáférés elvét, az alkalmazások hordozhatóságát, a biztonságot, valamint az ilyen fizetést fogadni kívánó üzemeltetők által fizetendő költségek megduplázódásának elkerülését. Ezenfelül az adatvédelmi hatóságoknak támogatniuk kell az üzemeltetőket a felhasználóbarát megoldások kifejlesztésében.

3.14

A biztonság kulcsfontosságú a közvélemény fizetési eszközökbe vetett bizalmát illetően, és ideális esetben a tervezési szakaszban kell foglalkozni vele. A biztonság kapcsán alapvetően fontos, hogy a fizetési értékláncban minden szolgáltatót megfelelően szabályozzanak és felügyeljenek. Az EGSZB elismeri a fizikai fizetési terminálokkal kapcsolatos csalások visszaszorítása terén a piaci résztvevők által elért sikereket, de megjegyzi, hogy online környezetben a szereplők ki vannak téve a csalás veszélyének. A biztonsági intézkedéseknek nem szabad aláásniuk a fogyasztók kényelmét, és, amennyiben közhivatalok javasolják azokat, a lehető legnagyobb mértékben technológiasemlegesnek kell lenniük. Ebben a tekintetben az EGSZB üdvözli a SecuRe Pay fórumban részt vevő intézmények ajánlásait az internetes fizetés biztonságáról, valamint az elektronikus fizetési rendszerek biztonságának és a beléjük vetett bizalomnak a növelése érdekében végzett erőfeszítéseiket. Az ajánlások korrekt megvalósítását az illetékes hatóságoknak továbbra is felügyelniük kell.

3.15

A csalások visszaszorításához azonban további intézkedések szükségesek a tagállami hatóságok részéről. Ebben a tekintetben az EGSZB üdvözli az Europol számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó új európai központjának létrehozását, amely 2013. január 1-jén kezdi meg működését, és remélhetőleg az EU szakértői központja lesz a csalók elleni küzdelemben. Ezt a kezdeményezést az EGSZB már a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2008. október 23-án elfogadott saját kezdeményezésű véleményében támogatta. (3) Az EGSZB megjegyzi, hogy az ebben a véleményben szereplő egyéb intézkedések továbbra is igen jelentősek, és ezeket is figyelembe kell venni.

3.16

A fizetési folyamatokban sok szereplő vesz részt, és érdekeiket – ha néha eltérőek is – figyelembe kell venni a jövőbeli fizetési környezetek kiépítése során. Az új SEPA-irányításnak biztosítania kell a nyitottságot, az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket ennek a kialakulóban lévő és ambiciózus projektnek a folyamán. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelenlegi erőfeszítéseit a SEPA irányításának központosítására, például a SEPA tanács égisze alatt. Az EGSZB azonban a folyamat felgyorsítását kéri, mivel a gyakorlatban jelenleg fennálló joghézag akadályozza a végrehajtást.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  http://www.ecb.int/press/pr/date/2011/html/pr110912.en.html.

(2)  http://www.ecb.int/pub/pdf/scpops/ecbocp131.pdf?4cce20956bed7b7e5f454a4ea77f7c9b.

(3)  HL C 100., 2009.4.30., 22. o.


Top