Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010AE1377

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az aktív időskor európai évéről (2012) (COM(2010) 462 végleges)

HL C 51., 2011.2.17, p. 55–58 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

17.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/55


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az aktív időskor európai évéről (2012)

(COM(2010) 462 végleges)

2011/C 51/11

Előadó: Renate HEINISCH

Társelőadó: José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO

2010. szeptember 7-én az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az aktív időskor európai évéről (2012)

COM(2010) 462 végleges.

Az Elnökség 2010. szeptember 14-én a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciót bízta meg a vélemény kidolgozásával.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. október 21-én tartott 466. plenáris ülésén főelőadót jelölt ki Renate HEINISCH és társelőadót José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO személyében, továbbá egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy 2012-t az aktív időskor európai évévé nyilvánítsák. Ez a cím és a mögötte rejlő koncepció azonban nem tükrözi azt, amiről az évnek az EGSZB szerint szólnia kellene: az időskor aktív lehessen, de ugyanakkor egészséges, méltó és örömteli is. Az „aktív” időskor alatt ezért nem csak a kereső tevékenység vagy a társadalmi részvétel meghosszabbításának lehetőségét kell érteni. Ezért arra kérjük fel az Európai Bizottságot, hogy olyan címet fogalmazzon meg, amely kevésbé korlátozó, és figyelembe veszi az életminőség e további aspektusait.

1.2

Az eddigi európai évek megvalósulása és tartalma a jelenlegi formában nem teljesen kielégítő. A megvalósítandó tevékenységeket még láthatóbban és tartalmilag hatékonyabban kell kialakítani.

1.3

Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata nem említ uniós szintű koordinációt, holott az egyetlen központi, felelős szerv által végzett összehangolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezdeményezés jelentőségteljes legyen és tartós hatást fejtsen ki.

1.4

A központi koordináció a költségvetés létrehozására és az eszközök elosztására vonatkozóan is szükséges. Az EGSZB hiányolja a konkrét költségvetési keretet.

1.5

A 2012-es európai év kedvező hatásának eléréséhez az „időskor”, az „aktív”, az „egészséges” és a „méltó” fogalmak európai szintű harmonizációja szükséges. Csak ezeknek az alapvető fogalmaknak az egységes értelmezése vezet összehasonlítható intézkedésekhez.

1.6

Az EGSZB üdvözli az Európai Parlamentnek, a tagállamoknak, az EGSZB-nek és a Régiók Bizottságának az 5. cikkben említett bevonását. Az EGSZB különösen alkalmasnak tartja magát arra, hogy vezető szerepet vállaljon a tudatosítást szolgáló intézkedésekre vonatkozóan, továbbá a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom közötti konstruktív párbeszédek vezetését illetően, valamint hogy közvetítse azok tartalmát. Elsősorban az európai és tagállami szinten történteket értékelő, és ezáltal a szintén javasolt „Európai Szövetség az aktív időskorért” szervezetet támogató megfigyelőközpont létrehozására gondolunk, amelyet a cselekvések uniós szintű koordinálásával kellene megbízni. Az EGSZB továbbá elvállalhatná „az év nagykövete” szerepet is. Ezenkívül célszerű lenne konferenciát tartani az év legfontosabb tartalmi aspektusairól, a konferencia következtetéseit pedig be kell építeni egy, a megfigyelőközpont által kidolgozandó saját kezdeményezésű véleménybe.

2.   Általános megjegyzések

2.1

A demográfiai változás kihívásai, amelyekkel a tagállamok szembesülnek, néhány éve már az Európai Bizottság körében és az EGSZB-nél is vitatémát jelentenek. Szó esett többek között a generációk közötti szolidaritásról, az idősebb munkavállalókról, az egészségügyi ellátásról, az idősgondozásról és a hosszú távú ápolásról, az idősek elleni erőszakról, az egész életen át tartó tanulásról, az idősebbek szükségleteiről és a népesség idősödésének az egészségügyi és szociális rendszerekre gyakorolt hatásairól. (1)

2.2

A legutóbbi tanácsi elnökségek prioritásaihoz, valamint az Európa 2020 stratégia, illetve a 2010-es és 2011-es európai évek (A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, illetve Az önkéntesség európai éve) céljaihoz kapcsolódva jött az a javaslat, hogy a 2012-es évet nyilvánítsák „az aktív időskor európai évévé”. Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy az „aktív időskor” az év rövid címeként találó, és hogy magában foglalja „a generációk közötti szolidaritás” elvét is, anélkül, hogy az meg lenne említve benne. A rövid cím azonban nem felel meg a tárgyalandó témák sokrétűségének.

2.3

Az Egészségügyi Világszervezet az aktív időskort olyan folyamatként határozza meg, amelynek során az egészségügyi, a részvételi és biztonsági lehetőségek optimális módon alakulnak ahhoz, hogy javuljon az időskori életminőség. (2) Ez a meghatározás azt sugallja, hogy az aktív időskort elsősorban a jó egészségben és önállóan megélt idősödés révén kell elősegíteni. Ezáltal fokozhatók az idősebbek részvételi lehetőségei egyrészt a munkaerőpiacon a javított munkakörülmények révén, másrészt a társadalomban a társadalmi kirekesztés megszüntetése és önkéntes tevékenységek révén. Aktív időskorról továbbá csak akkor beszélhetünk, ha minimális szintű biztonság is jelen van. Az EGSZB ezért meg van győződve arról, hogy sokkal kifejezőbb lenne egy olyan cím, mint „Az aktív, egészséges és méltó időskor európai éve”.

2.4

A fent említett vélemények (3) kidolgozása során az EGSZB mindig bevonta vitáiba az érintett főigazgatóságokat. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy a 2012-es év esetében is bevonja a munkába valamennyi érintett főigazgatóságot azok megfelelő strukturális és pénzügyi forrásaival együtt, és ennek során az EGSZB fontosnak tartja, hogy mindez összehangolt módon történjen.

2.5

Ennek kapcsán az EGSZB üdvözli, hogy a 2012-es európai év témája mind az „Egészséges idősödés: a fogyasztók felkészítése az aktív időskorra” workshopon (4), mind a „Harmadik demográfiai fórum (5) során további viták tárgya lesz.

2.6

Az EGSZB üdvözli továbbá a tervezett hároméves időkeretet (2011–2014 eleje). Ez a hosszabb időszak elősegíti majd, hogy a téma minden fontos politikaterületen megjelenjen.

2.7

Üdvözli továbbá a javaslatban megnevezett tematikus prioritásokat. A szükséges tartalmi kiegészítéseket a 3.3. szakaszban („Az intézkedések tartalma”) teszi meg.

3.   Részletes megjegyzések

3.1   1. cikk:„Tárgy”

3.1.1

A demográfiai változások megvitatása folyamán a népesség idősödését sokáig tehernek tekintették általában véve a társadalomra, valamint különösen a szociális és egészségügyi rendszerekre nézve. Ez a negatív szemléletmód fokozatosan kezd megváltozni. Egyre inkább előtérbe kerülnek az idősek lehetőségei és az idősödő társadalom kínálta esélyek.

3.1.2

Ahhoz, hogy a demográfiai változások kedvező aspektusai érvényesülhessenek, mind az idősek, mind összességében a társadalom számára, alapfeltétel, hogy az embereknek lehetőségük legyen arra, hogy egészségben és biztonságban öregedjenek meg. Csak így tudják aktívan kihasználni lehetőségeiket és a generációk közötti szolidaritás értelmében kamatoztatni azokat. Csak a 2.3. pontban javasolthoz hasonló cím venné figyelembe ezeket a nélkülözhetetlen feltételeket.

3.1.3

A 2012-es európai év kedvező hatásának eléréséhez az „időskor”, az „aktív”, az „egészséges” és a „méltó” fogalmak európai szintű harmonizációja szükséges. Csak ezeknek az alapvető fogalmaknak az egységes értelmezése vezet összehasonlítható intézkedésekhez.

3.2   2. cikk:„Célkitűzések”

3.2.1

Az „aktív” időskor alatt nem csak a kereső tevékenység vagy a társadalmi részvétel önkéntes tevékenységek által való meghosszabbításának lehetőségét kellene érteni. Sokkal inkább azt kellene célul kitűzni, hogy elismerjük és méltassuk az idősebbeknek a társadalom egészéhez való különböző formájú hozzájárulásait, és elkerüljük a társadalmi kirekesztést. Ide tartozik többek között a fiatalabb családtagok pénzügyi és/vagy társadalmi támogatása, a partner és barátok gondozása, a szellemi és művészi kreativitás és innovációs képesség, a tapasztalatok és értékek átadása és számos más tényező. Mindezek a tevékenységek bizonyos fokig egészségügyi vagy egyéb korlátozások esetén is lehetségesek. Ha ilyen nehezített körülmények között kerül sor rájuk, annál nagyobb értéket kell tulajdonítani nekik.

3.2.2

Az RB ebben az értelemben üdvözli és támogatja az Európai Bizottság által megnevezett célokat: i) kedvezőbb munkafeltételek teremtése az idősebb munkavállalók számára, ii) a társadalmi szerepvállalás támogatása és iii) az egészségben való öregedés támogatása. Úgy véli azonban, hogy a biztonságban és méltóságban való megöregedésnek egy további célt kellene jelentenie.

3.2.3

A nevezett célok elérésére tervezett intézkedéseket az EGSZB szintén megfelelőnek tartja. Az alábbi célokat a következő időrendi sorrendben kellene megvalósítani:

tudatosítás,

a tagállamok közötti együttműködés és szinergiák ösztönzése, valamint

keretfeltételek létrehozása konkrét intézkedésekhez és kötelezettségvállaláshoz.

3.3   3. cikk:„Az intézkedések tartalma”

3.3.1

A javaslat 3. cikkében említett intézkedéseket ésszerűnek tartjuk. Túl általánosan vannak azonban megfogalmazva, hasonlóak az előző európai évek kapcsán megfogalmazottakhoz, és minden lehetséges kampányhoz illenek. Az intézkedéseknek polgári vetületet kellene nyerniük, és nem szabad, hogy csak a szakértők foglalkozzanak velük. Az előzetes konzultációk során megfogalmazott javaslatok közül néhány nagyobb hatást érne el a nyilvánosság körében. Az EGSZB ezenkívül azt javasolja, hogy korábbi vélemények alapján a következő témákat vonják be a további vitákba:

3.3.1.1

Ahhoz, hogy az idősebbek tovább végezhessenek kereső tevékenységet, mélyreható intézkedések és javítások szükségesek. (6)

3.3.1.2

Ahhoz, hogy könnyebbé váljon és ugyanakkor elismerést kapjon az idősebbek sokrétű önkéntes hozzájárulása a társadalom egésze és a fiatalabb generációk javára: Az önkéntes munka egész EU-ban érvényes státuszának létrehozása, a koncepció harmonizálása, az önkéntes tevékenységek elismerése és minősítése, (7) e „munka” keretfeltételeinek megteremtése, hogy ne legyen negatív hatással a fiatalok munkaerő-piaci esélyeire.

3.3.1.3

Az idősebbek aktivitásának megőrzése érdekében: A megelőzés, az egészségmegőrzés és az egészségügyi nevelés erősítése valamennyi korcsoportban. (8)

3.3.1.4

A formális oktatási rendszernek az idősebbek előtti megnyitására kell törekedni, azzal a céllal, hogy támogassuk továbbképzésüket és társadalmi beilleszkedésüket. Ennek azt is magában kell foglalnia, hogy valamennyi társadalmi csoporthoz tartozó idősebb emberek hozzáférjenek az új IKT-technológiákhoz (pl. az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” uniós program révén). (9)

3.3.1.5

Figyelembe kell venni, hogy a demográfiai változások lehetőségeket is rejtenek magukban. Ez vonatkozik például az ápolás, a különböző tevékenységek koordinációja, a politikai tanácsadás stb. területén létrejövő új munkahelyekre és munkakörökre. A gazdaság számára további esélyeket kínál az idősebbek jelentette új fogyasztói csoport, például a „mindenki számára történő tervezés” koncepció, a segítő környezeten alapuló életvitel (Ambient Assisted Living – AAL) terén, valamint a fogyasztói kérdésekben való tanácsadás esetében. Emellett meg kell erősíteni a fogyasztókat és jogaikat. (10)

3.3.1.6

Az említett témakörökben meghozott intézkedések során az egyenlőségen alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden népességcsoportot egyformán szólít meg: nőket és férfiakat, egészségeseket és egészségügyi problémákkal küszködőket, bevándorlókat és a helyi lakosságot. Különös figyelmet kell fordítani a szegénységben élőkre. (11)

3.3.2

Az említett területeken javasolt célok megvalósításához különböző stratégiákra és intézkedésekre van szükség:

3.3.2.1

Folyamatos tudatosító kampányok az idősebbek képességeiről, nagyobb megbecsülésükről, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű aktív polgári részvételük ösztönzéséről. Ennek részét képezik az időskorral kapcsolatos új szemléletmódra irányuló médiakampányok is.

3.3.2.2

Európai projektek támogatása, mint pl. a „Transage”, a „LILL” („Learning in Later Life”) európai hálózat, hogy lehetőséget biztosítsunk a különböző európai országokban élő idősebb emberek közötti találkozásra és tapasztalatcserére, és felhívjuk a figyelmet az egész életen át tartó tanulásra (beleértve a „Learning for a long life” kezdeményezést is).

3.3.2.3

A generációk együttélését célzó projektek (pl. több generációt átfogó hálózatok és központok kiépítése, „felolvasóestek”, generációk európai filmfesztiválja stb.) támogatása, hogy megsokszorozzuk a lehetőségeket arra, hogy egymástól tanulhassunk, és küzdjünk az idősek elszigeteltsége ellen.

3.3.2.4

Különösen fontos ennek kapcsán a regionális és helyi különbségek figyelembe vétele. Különösen hatékonynak bizonyultak a helyi szintű tevékenységek.

3.4   4. cikk:„Koordináció a tagállamokkal”

3.4.1

A nemzeti tevékenységek megfelelő összehangolásának biztosításához feltétlenül szükséges a nemzeti koordinátorok időben történő kinevezése (legkésőbb 2011. márciusig). Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti koordinációs szerv széles körben bevonja a nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelteket, valamint kisebb szervezeteket és szereplőket is, és tájékoztassa őket a különböző eljárásokról és kérelmezési módokról, továbbá a meglévő támogatási lehetőségekről.

3.5   5. cikk:„Uniós szintű koordináció”

3.5.1

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság e cikkben említett, az uniós szintű koordinációt szolgáló tevékenységeit. Aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy ebből a bizottsági javaslatból hiányzik a különböző főigazgatóságok közötti és az uniós szintű, követhető koordináció. Az egyetlen központi, felelős szerv által végzett összehangolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezdeményezés egésze jelentőségteljes legyen és tartós hatást fejtsen ki.

3.5.2

Ezenkívül a következő intézkedéseket tartjuk szükségesnek:

3.5.2.1

Az EGSZB által már javasolt „Európai Szövetség az aktív időskorért (12) létrehozása az „Európai Szövetség a családokért” mintájára, hogy biztosítsuk az „aktív, egészséges és méltó időskor” témájának valamennyi politikaterületbe való beépülését és az intézkedések 2012 utáni koordinációját.

3.5.2.2

Költségvetési eszközök betervezése az említett intézkedések megvalósításához, mivel az EGSZB szerint a rendelkezésre álló alapok és programok keretében történő finanszírozás nehézkes és esetleg nem elegendő. „Az önkéntesség európai éve” (2011) számára 6 millió, „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve” (2010) számára 17 millió eurót bocsátottak rendelkezésre. A 2012-es európai évhez is elegendő költségvetést szorgalmazunk. A gazdasági válságra tekintettel az EGSZB kijelenti, hogy egyetért azzal, hogy a létező programok eszközeit teljes mértékben ki kell használni. Ebben az esetben azonban tisztázni kell, milyen mértékben és milyen projektekre bocsátanak rendelkezésre eszközöket a javasolt alapokból és programokból, és hogyan koordinálják ezeket.

3.5.2.3

Az európai intézmények és a szervezett civil társadalom közötti hídként az EGSZB kész arra, hogy fontos szerepet vállaljon a 2012-es évben. Elsősorban egy olyan megfigyelőközpont létrehozására gondolunk, amely értékeli az európai és nemzeti szinten történteket, és ezzel támogatja a javasolt „Európai Szövetség az aktív időskorért” szövetséget. Az EGSZB továbbá elvállalhatná „az év nagykövete” szerepet is. Ezenkívül célszerű lenne konferenciát tartani az év legfontosabb tartalmi aspektusairól, a konferencia következtetéseit pedig be kell építeni egy saját kezdeményezésű véleménybe.

3.6   6. cikk:„Összhang és kiegészítő jelleg”

3.6.1

Az aktív, egészséges és méltó időskor témájának a 2010-es és 2011-es évekre kell épülnie, és ebben a nagyobb összefüggésben kell azt szemlélni, mivel mind a szegénység elleni küzdelem, mind az önkéntes tevékenységek támogatása közvetlen kapcsolatban van az aktív, egészséges és méltó időskorral.

3.7   7. cikk:„Értékelés”

3.7.1

Kifejezetten üdvözöljük a legkésőbb 2014 kezdetére tervezett, az európai évet értékelő jelentés készítését. Ehhez – mint egyébként más programok esetében is – olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek a sikertelennek bizonyult intézkedések befejezéséről rendelkeznek.

Kelt Brüsszelben, 2010. október 21-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  Lásd a vélemények listáját a következő honlapon: http://www.eesc.europa.eu/sections/soc/index_en.asp.

(2)  „(…) as the process of optimizing opportunities for health, participation and security in order to enhance quality of life as people age”, Egészségügyi Világszervezet (2002): Active Ageing – A Policy Framework [Aktív idősödés – Politikai keret], 12. o.

(3)  Ld. a 2.1. bekezdést és az 1. lábjegyzetet.

(4)  „Healthy Ageing: Consumer empowerment for active ageing”, 2010. október 18.

(5)  „Third Demography Forum”, 2010. november 22–23.

(6)  Ld. pl. az EGSZB 2009. március 25-i saját kezdeményezésű véleményét a következő tárgyban: „Az idősödő munkavállalók helyzete az ipari szerkezetváltás kontextusában – támogatási lehetőségek és a korszerkezet diverzifikálódásának kezelése az ágazatokban és vállalkozásokban”. Előadó: Marian KRZAKLEWSKI (HL C 228., 2009.09.22., 24. o.).

(7)  Ld. pl. az EGSZB 2006. december 13-i véleményét a következő tárgyban: „Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai”, előadó: KOLLER Erika, társelőadó: Soscha EULENBURG (HL C 325., 2006.12.30., 46. o.).

(8)  Ld. pl. az EGSZB 2010. július 15-i feltáró véleményét a következő tárgyban: „Az idősödő népesség egészségügyi és szociális rendszerekre gyakorolt hatása”, előadó: Renate HEINISCH (HL C …).

(9)  Ld. pl. az EGSZB 2008. március 13-i véleményét a következő tárgyban: „A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a felnőttkori tanulásról – Tanulni sohasem késő”, előadó: Renate HEINISCH, társelőadó: An LE NOUAIL MARLIÈRE és José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO (HL C 204., 2008.8.9., 89. o.).

(10)  Lásd a 8. lábjegyzetben említett véleményt.

(11)  2008-ban a szegénység által fenyegetett idősebbek (a 65 éven felüliek) aránya 19 % volt az EU27-ben. Ld. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/living_conditions_and_social_protection/data/database.

(12)  Lásd a 8. lábjegyzetben említett véleményt.


Top