22.9.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/37

---

2009. DECEMBER 16-ÁN ÉS 17-ÉN TARTOTT, 458. PLENÁRIS ÜLÉSÉN

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a textiltermékek elnevezéséről és az ehhez kapcsolódó címkézéséről

(COM(2009) 31 végleges/2 – 2009/0006 (COD))

(2010/C 255/06)

Előadó: Claudio CAPPELLINI

2009. február 27-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a textiltermékek elnevezéséről és az ehhez kapcsolódó címkézéséről

COM(2009) 31 végleges/2 – 2009/0006 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2009. november 17-én elfogadta véleményét. (Előadó: Claudio Cappellini).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 16–17-én tartott, 458. plenáris ülésén (a december 16-i ülésnapon) 160 szavazattal elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság textiltermékekkel – elnevezésükkel és címkézésükkel – kapcsolatos kezdeményezését, mely egyfelől fontos előrelépést jelenthet az EU textiliparában az innovációs folyamatok megerősítése és a társadalmi kérdések megoldása felé, másfelől tudatosabbá és tájékozottabbá teszi a fogyasztókat, különösen válságok idején. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy – amint azt már a textilipar jövőjével foglalkozó korábbi véleményeiben és tájékoztató jelentéseiben is megállapította (1) – a versenyelőny érdekében az ágazatban sürgősen szükség van koherens és integrált politikák, köztük megfelelő címkézés kidolgozására.

1.2   Az EGSZB üdvözli a rendeletet, és támogatja az eredetmegjelölésre és a versenyszabályokra vonatkozó nemzeti jogi keretről szóló 4. cikket.

1.3   Az EGSZB annak vizsgálatára kéri az Európai Bizottságot és az érintett feleket, hogy a javasolt rendelet miként befolyásolhatja

—	az európai stratégiai kutatási menetrendet az új szálak és innovatív textiltermékek fejlesztése és hasznosítása, valamint az átláthatóság terén,

—	a meglévő jogszabályi keret egyszerűsítését, ami kedvező hatást gyakorolhat a magánszektor szereplőire és a közigazgatásra mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten,

—	a meglévő szabályozási keret koherensebbé tételét. (2)

1.4   Az EGSZB megerősíti: fontos tiszteletben tartani a fogyasztók aziránti igényét, hogy világos, átfogó és teljes körű terméktájékoztatást kapjanak különösen a textiltermékeket illetően, és támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely arra törekszik, hogy egyszerűsítse az eljárásokat és csökkentse az irányelv átültetéséhez jelenleg szükséges költségeket.

1.5   Az EGSZB kívánatosnak tartja, hogy a textiltermékek elnevezésével és címkézésével foglalkozó bizottság munkájába (lásd a rendeletjavaslat 20. cikkét) szisztematikusan vonják be a civil társadalmat, a textiltermékekkel foglalkozó szociális partnerek szélesebb körét és az érintett intézményeket. Fontolóra kellene venni továbbá a rendelet rendszeres felülvizsgálatát, hogy a textilcímkézés és -szabványok terén versenyelőnyt lehessen szerezni más nemzetközi iparokkal szemben (lásd az EU iparának textilpiacait (3)). Ha a javasolt rendelet hatálybalépés utáni felülvizsgálata több érintett fél részvételével történik, ez megkönnyíti a nyílt vitát a textiltermékekkel kapcsolatos olyan egészségügyi problémákról (például az allergiákról vagy az ionizációs értékekről), amelyek nem magukkal a szálakkal, hanem a termelési láncban – például a színezés és lágyítás, illetve olyan mechanikai folyamatok során, mint a fésülés vagy kártolás – a termékbe kerülő vegyi anyagokkal vannak összefüggésben.

1.6   Az EGSZB javasolja, hogy a rendelet közvetlen végrehajtásával párhuzamosan célzott tájékoztatási kampány induljon a textiltermékekről – elnevezésükről és címkézésükről –, illetve ágazatspecifikus tanulmányok készüljenek a kkv-k szervezeteivel, a kutatóközpontokkal, a fogyasztókkal és a textilgyártókkal együttműködésben. Ezek a szereplők komoly szerepet játszhatnak a környezeti szempontból fenntartható szálak és termékek jelentőségének növelésében és a piaci lehetőségek jobb felismerésében.

1.7   A kezdeményezés megkönnyíthetné a nyílt vitát a kész textiltermékek, például ruházati cikkek kezelést és tisztítást illető, „nem kötelező” címkézéséről is (vasalásra, mosásra, fehérítésre vonatkozó szimbólumok), mely információk – a megfelelő uniós kötelezettség hiányában – fakultatívak. Egy a Ginetex (4) által alkalmazotthoz hasonló, az ISO 3758-nak megfelelő rendszer bevezetése, vagy akár az Egyesült Államok ASTM D-5489. sz. szabványának átvétele többletértéket jelenthet, különösen a végfelhasználó szempontjából. Ez többek között lehetővé tenné, hogy

—	hosszabb legyen a textiltermékek élettartama,

—	a termékek ne sérüljenek, és kezelésük során ne okozzanak kárt más termékekben,

—	a vegytisztítók számára világos legyen, hogy melyik kezelés a megfelelő,

—	a termékek megőrizzék kinézetüket,

—	vásárláskor tájékozottan lehessen dönteni arról, hogy megfelel-e az adott árucikk.

Ráadásul a kezelést és tisztítást illető címkék széles körű alkalmazása a textil gondozásával járó energia- és vízfogyasztás csökkenését eredményezi.

1.8   Egy ilyen rendelet végrehajtása közelebb vinné az EU-t a harmadik országok – például az USA, (5) Japán, (6) Ausztrália (7) stb. – piacain alkalmazott hasonló szabályozásokhoz is.

1.9   A textilágazatban a színezés és más gyártási eljárások során ezrével alkalmaznak olyan vegyi anyagokat, melyek egyéb – esetenként mérgező – adalékok meg nem határozott keverékét tartalmazzák. Az EU-ban a környezetvédelmi és egészségügyi jogszabályokkal összhangban előzetesen kiválogatják, eltávolítják vagy kezelik a mérgező anyagokat. Az EGSZB szoros kapcsolatot javasol a textiltermékek címkézésére vonatkozó rendelet és a REACH-rendelet és -platform között annak érdekében, hogy az eljárások egyszerűbbek és gyorsabbak legyenek, és így elkerülhető legyen a jogszabályok felhalmozódása.

2.   Háttér

2.1   A textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó uniós jogszabályok alapjául az EK-Szerződés 95. cikke szolgál. Célja a textiltermékek belső piacának létrehozása, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának biztosítása. A tagállamok a hetvenes években felismerték, hogy a textiltermékek elnevezésének területén össze kell hangolni a közösségi jogszabályokat. A szövetszálak tagállamonként különböző (nem egységesített) elnevezése technikai akadályt jelentene a belső piaci kereskedelem számára. Ezenkívül a fogyasztói érdekek is nagyobb védelmet élveznének, ha az erre a területre vonatkozó információk a belső piacon belül mindenütt megegyeznének.

2.2   Az uniós textilipar hosszadalmas szerkezetátalakítási, korszerűsítési és technológiai fejlődési folyamaton ment át – válaszként azokra a jelentős gazdasági kihívásokra, melyekkel az ágazat az elmúlt években szembesült. Az európai vállalkozások, mindenekelőtt a kkv-k javítottak világpiaci pozíciójukon azáltal, hogy olyan versenyelőnyökre összpontosítottak, mint a minőség, a formatervezés, az innováció és a magasabb többletértékkel rendelkező termékek. Az uniós ipar világszinten vezető szerepet játszik új alkalmazásokat szolgáló új termékek, műszaki textíliák és szövés nélküli textíliák (pl. geotextíliák, higiéniai termékek, a gépjárműiparban vagy az egészségügyi ágazatban alkalmazható termékek) fejlesztésében.

2.3   Az egyik legfontosabb kutatási terület az új, különleges szálak és szálösszetételek fejlesztése innovatív textiltermékek számára. Ezt a textil- és ruhaipar jövőjével foglalkozó európai technológiai platform stratégiai kutatási menetrendje is a tematikus prioritások közé sorolja. A textil értékteremtési láncának kezdeti szakaszában a szálinnováció számos további felhasználó ágazatban fontos forrása az új termékeknek, eljárási lehetőségeknek és alkalmazási területeknek. (8) Az elmúlt években valóban növekedett is az új szálnevek uniós jogszabályokba történő felvétele iránti kérelmek száma, és ez a tendencia várhatóan megerősödik, mivel az európai textilágazat egyre innovatívabb iparággá válik.

2.4   Új textilszál-elnevezés iránti kérelmet számos különféle vállalkozás, köztük nagy és kisebb cégek is benyújtottak. Az iparág szerint általánosságban a K+F-tevékenységek 90–95 %-a a meglévő szálak tökéletesítésére és fejlesztésére összpontosít. Habár a K+F-tevékenységeknek mindössze 5–10 %-a eredményez olyan szálat, amelyhez új általános elnevezést kell rendelni, ezek az új szálak számos területen (például a ruhaiparban, egészségügyi téren, a környezetvédelemben vagy különféle iparágakban) gyakran új alkalmazásokat és technológiai eljárásokat tesznek lehetővé.

2.5   Az elmúlt években módosítások révén nyolc új szál került felvételre az irányelvek műszaki mellékleteibe:

—	A 97/37/EK irányelv (9) négy új szállal bővítette a textilszál-elnevezések jegyzékét (kasgóra, liocell, poliamid, aramid),

—	A 2004/34/EK irányelv (10) a polilaktid nevű új szállal bővítette a textilszál-elnevezések jegyzékét,

—	A 2006/3/EK irányelv (11) az elasztomultiészter nevű új szállal bővítette a textilszál-elnevezések jegyzékét,

—	A 2007/3/EK irányelv (12) az elasztolefin nevű új szállal bővítette a textilszál-elnevezések jegyzékét,

—	A 2009/121/EK irányelv (13) a textilszál-elnevezések jegyzékéhez hozzávette a melaminszálat.

2.6   A műszaki mellékletek az elkövetkező években minden valószínűség szerint egyre több új szállal bővülnek. A (BISFA (14) által képviselt) ágazat szerint a jövőbeli tendenciákat nehéz előre jelezni. Az évi két bejelentés azonban realisztikus becslésnek tűnik. (15)

2.7   A jelenlegi javaslat nem változtatja meg a tagállamok és az EU közötti politikai egyensúlyt. A tervek szerint az Európai Bizottság munkáját egy bizottság fogja segíteni, amely véleményezi a szabályozás módosítására javasolt végrehajtási intézkedéseket az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szabályait követve. Jelenleg ugyanez vonatkozik a meglévő irányelvekre.

2.8   A textiltermékek elnevezéséről szóló jogszabályok felülvizsgálatának gondolata az új szálak elnevezésének a meglévő irányelvekbe történő felvétele céljából rendszeresen szükségessé váló technikai módosításokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokkal összefüggésben merült fel az elmúlt években. A textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatát (16) 2006-ban, „A szabályozási környezet egyszerűsítésére alkalmazott stratégia előrehaladásáról készített első jelentésben” (17) jelentették be, és bekerült a Bizottság 2008-ra vonatkozó jogalkotási és munkaprogramjába is.

2.9   A felülvizsgálat okait a következőképpen foglalták össze:

—	a meglévő jogszabályi keret egyszerűsítése, ami pozitív hatást gyakorolhat a magánszektor szereplőire és a közigazgatásra. A jogszabályok felülvizsgálata tehát az új szálak bevezetésének és rendelkezésre bocsátásának meggyorsítására törekszik,

—	az új szálak fejlesztésére és felvételére vonatkozó, meglévő szabályozási keret egyszerűsítése és fejlesztése,

—	az innováció ösztönzése a textil- és ruhaiparban, valamint annak lehetővé tétele, hogy a szálak felhasználói és a fogyasztók gyorsabban profitáljanak az innovatív termékekből,

—	az eljárás átláthatóságának fokozása,

—	az új szálaknak a szálak egységesített elnevezéseit tartalmazó jegyzékbe történő felvétele,

—	nagyobb rugalmasság a jogszabályok annak érdekében való kiigazítását illetően, hogy összhangban maradjanak a textiliparban várható technológiai fejlődés igényeivel.

2.10   A felülvizsgálatnak nem célja az EU-jogszabályok kiterjesztése a jelenlegi irányelvekben szereplő szálösszetételen és a szövetszálak elnevezésének egységesítésén kívül más címkézési előírásokra.

3.   Az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos konzultációs folyamat

3.1   A felülvizsgálat korlátozott volta miatt célzott konzultációra került sor az érdekelt felekkel. A konzultációs folyamatban a következő érintettek vettek részt: ágazati és kiskereskedelmi szövetségek, szakszervezetek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, európai szabványügyi testületek, valamint tagállami közigazgatási szervezetek.

3.2   Az érintetteket és a tagállamok képviselőit felkérték arra, hogy véleményeiket, ötleteiket és javaslataikat a 2008 januárjától augusztusáig terjedő időszakban írásban nyújtsák be az Európai Bizottság szakszolgálatai által szervezett találkozók keretében.

3.3   Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció legfontosabb üzeneteit a következőképpen foglalták össze:

—	az új szálak elnevezésének bevezetése az európai jogszabályokba fontos mind az európai iparban folyó innováció ösztönzése érdekében, mind a fogyasztók tájékoztatásának szempontjából,

—	a textiltermékek elnevezéséről szóló jogszabályok technikai módosításainak politikai tartalma nem indokolja az irányelvek átültetésével járó eljárások nehézkességét és a költségeket, ezért

—	könnyebb jogalkotási megoldást kell alkalmazni.

3.4   A konzultációs folyamat eredményei a hatásvizsgálati jelentésben és mellékleteiben olvashatók.

4.   Hatásvizsgálat

4.1   Az érintettekkel folytatott konzultációk eredményei és „Az uniós jogszabályok egyszerűsítése a textiltermékek elnevezése és címkézése terén – a szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálata” című tanulmány (18) alapján az Európai Bizottság elkészítette a fent meghatározott célok eléréséhez rendelkezésre álló különböző szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatát.

4.2   Az Európai Bizottság hatásvizsgálati testülete értékelte a megfelelő szolgálat által elkészített hatásvizsgálati jelentés tervezetét, és módosításokkal elfogadta. (19)

4.3   A különböző lehetőségek és hatásaik elemzése és összehasonlítása az alábbi következtetésekhez vezetett:

—

A kérelem bővítése a tartalmára vonatkozó iránymutatással, valamint a vállalatoknak a kérelem összeállításában segítséget nyújtó laboratóriumok elismerése előnyös lehet, ha eredményükként a kérelmek jobban megfelelnek az Európai Bizottság szolgálatai által támasztott követelményeknek. Ez jelentős időmegtakarítást eredményezhet mind az ágazat, mind a közigazgatás számára.

—

Az ágazat számára a legnagyobb előnyök abból adódnak, ha egy új szál elnevezésére vonatkozó kérelem benyújtásától a szálnak az új néven történő forgalomba hozataláig terjedő idő lerövidül. Ez azt jelenti, hogy megtakarítást lehet elérni az adminisztratív költségeken, és a szál forgalmazása korábban hoz bevételt.

—	A tagállami hatóságok számára a legnagyobb előnyök az irányelvek rendelettel történő felváltásából erednek, mivel így a módosításokat már nem kell átültetniük a nemzeti jogba. A tagállamok ezáltal jelentős költségmegtakarítást érhetnek el.

—	A felülvizsgálat megőrzi a fogyasztók számára az abból a biztonságból származó előnyöket, hogy a megnevezett szálak megfelelnek a meghatározott jellemzőknek. A fogyasztók további előnyöket élvezhetnek azáltal, hogy az új szálak korábban kerülnek piacra.

5.   Általános célkitűzések

5.1   A rendeletnek általánosságban arra kellene szolgálnia, hogy ösztönözze a K+F, az innováció és a technológia gyakorlati támogatását, segítse az uniós/nemzeti/regionális közigazgatáson és kutatóintézeteken belüli partnerségeket, emelje a jelenlegi képzés és a műszaki ismeretek színvonalát, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékeket vezessen be a belső piacra és a harmadik piacokra, (20) illetve fenntartható fejlesztési és fogyasztási mintákról gondoskodjon.

5.2   Fontos emellett, hogy a rendelet értékes hozzájárulást jelentsen a következőkhöz:

—	többletérték a textilipar és a kapcsolódó iparágak, az uniós szaktudás és a gazdasági növekedés szempontjából,

—	nagyobb átláthatóság a fogyasztók számára és az új fogyasztási modellek tekintetében,

—	a civil társadalom nagyobb mértékű részvétele a rendelet NYOMON KÖVETÉSÉBEN.

6.   Specifikus célkitűzések

6.1   A szál elnevezésének pontos tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen szálról van szó – ellentétben többek között az USA-ban alkalmazott szabályozástól, amely más megközelítést követ. (21) Ez a követelmény megfelel a BISFA (22) metodológiájának, mely kimondja, hogy az általános elnevezés kémiai tájékoztatást kell hogy adjon a polimer szál domináns monomer összetevőjéről és/vagy a szál legfontosabb egyedi tulajdonságairól vagy eljárástechnológiai jellemzőiről.

6.2   A címkén feltüntetett információ valósághű kell hogy legyen, a rendelet azonban nem szabályozza világosan az ettől az elvárástól való eltérést: a rendelet egyes cikkei, például a 9. cikk (Többszálas textiltermékek) nem teszik kötelezővé valamennyi információ feltüntetését a címkén, a címkézésnél lehet választani a teljes körű meghatározás és a textília tömegének legalább 85 %-át kitevő szál meghatározása között. Ez az információ valósághű ugyan, de – ha a vonatkozott cikk (a) vagy (b) opcióját választjuk – nem teljes. Ha tehát valósághű és teljes tájékoztatásra törekszünk, a címkén a fennmaradó 15 %-ot is fel kellene tüntetni.

6.3   A gyártó által felsorolt valamennyi jellemzőt fel kell tüntetni. Ez felel meg a javasolt irányelv II. melléklete első, második, harmadik és hatodik bekezdésében foglalt elvárásoknak.

6.4   Ami a költségeket és az időbeli ráfordítást illeti: figyelmen kívül hagyva a kérelem előkészítésére fordított időt (amely attól függ, hogy a kérelmező mennyire gyorsan vagy lassan halad az előkészítéssel) – a becsült időkeretek a következők: (22)

—	kérelem elbírálása: 1–3 hónap,

—	munkacsoport összehívása: 3 hónap,

—	közös kutatócsoporti és körvizsgálatok: 6–9 hónap,

—	jelentés a műszaki vizsgálatról: 1–3 hónap,

—	javaslattervezetek: 1–3 hónap,

—	az irányelv módosítása: 6–12 hónap.

6.5   Az ágazati költségmegtakarítást két forgatókönyv szerint mérlegelték: az egyik magas, a másik alacsony költségekkel számolt és mindkettőnél volt felső és alsó határ. A megtakarítás végül kérelmenként 47 500 és 600 000 EUR között mozog. Mérlegelték továbbá, hogy milyen előnyök adódhatnak abból, ha sikerül elkerülni a 6–21 hónapos – bevételkéséssel és/vagy -kieséssel járó – késést egy adott szál forgalomba hozatalában. Ezek az értékek 2 000 és 3 500 000 EUR között mozognak. A közigazgatási költségmegtakarításokat illetően a közös kutatócsoportoknál 25 %-os megtakarításból indultak ki, ami szálanként mintegy 75 000–100 000 EUR költségcsökkenést eredményezne. (15)

6.6   Egy új szál gyors piacra kerülésekor a nemrégiben (az elmúlt öt évben) benyújtott kérelmek értékelésével és jóváhagyásával kapcsolatos különféle lépések a legjobb esetben 36, a legrosszabb esetben 66 hónapot vettek igénybe. Az új rendeletet alkalmazva az eljárás becsült időtartama 18–33 hónap. Ez azt jelenti, hogy a szükséges időtartam a becslések szerint a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén is 50 %-kal csökken. (15)

---

(1)  A textil-, ruha- és bőripari ágazat az EU–27-ek ipari termelésének kulcsfontosságú része. Mintegy 250 000 vállalkozásával és megközelítőleg 240 milliárd eurós forgalmával a szektor az EU–27-ek teljes ipari termelésének körülbelül 4 %-át adja (amelynek mintegy fele egyedül a textilszegmensből származik). Az ágazat, amely az EU-ban az egyedüli, ahol a nők foglalkoztatása meghaladja a férfiakét (64,5 %), összesen 3,2 millió embernek, az EU–27-ek feldolgozóiparában foglalkoztatottak 9,3 %-ának teremt munkahelyet, döntő részben a ruházati szektorban (mintegy 1,5 millió). Az ágazat fő célpiaca és legfőbb exportőre is az EU, amelynek globális részesedése megközelíti a 20 %-ot (2005-ös adat). (CCMI/041)

Bővebb tájékoztatást a textiliparban megfigyelhető tendenciákról és problémákról a CCMI tájékoztató jelentése nyújt, mely a következő weboldalon olvasható:

http://eescregistry.eesc.europa.eu/viewdoc.aspx?doc=%5C%5Cesppub1%5Cesp_public%5Cces%5Cccmi%5Cccmi041%5Chu%5Cces1572-2007_fin_ri_hu.doc.

(2)  A rendelet által helyettesítendő egyik irányelvet (a 96/74/EK irányelvet) már helyettesíti a 2008/121/EK irányelv. Ha az új rendelet hatályba lép, fontos, hogy a rendelet és az irányelv között összefüggés legyen.

(3)  A 17 LEGFONTOSABB PIAC (forrás: Euratex)

—	ÁZSIA: Kína, Japán, India, Dél-Korea, Tajvan, Indonézia, Pakisztán, Thaiföld és Malajzia,

—	ÉSZAK-AMERIKA: Egyesült Államok, Kanada,

—	KÖZÉP-AMERIKA: Mexikó,

—	DÉL-AMERIKA: Brazília, Argentína, Chile,

—	ÓCEÁNIA: Ausztrália,

—	AFRIKA: Dél-Afrika.

(4)  GINETEX: Groupement international d’étiquetage pour l’entretien des textiles [a textíliák kezelésre vonatkozó címkézésével foglalkozó nemzetközi csoport].

(5)  Ruházathoz és bizonyos darabárukhoz használt textíliák kezelésre vonatkozó címkézése – 16 CFR Part 423.

(6)  A kezelésre vonatkozó címkézés japán ipari szabványa.

(7)  AS/NZS 1957:1998. sz. ausztrál/új-zélandi szabvány: „Textil – kezelésre vonatkozó címkézés”.

(8)  Lásd a textil- és ruhaipar jövőjével foglalkozó európai technológiai platform stratégiai kutatási menetrendjét.

(9)  HL L 169., 1997.6.27., 74–75. o.

(10)  HL L 89., 2004.3.26., 35. o.

(11)  HL L 5., 2006.1.10., 14. o.

(12)  HL L 28., 2007.2.3., 12–13. o.

(13)  HL L 242., 2009.9.15., 13. o.

(14)  BISFA: International Bureau for the Standardisation of Man-Made Fibres [A mesterséges szálasanyagok szabványosításával foglalkozó nemzetközi szervezet].

(15)  Forrás: Hatásvizsgálati jelentés a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó uniós jogszabályok egyszerűsítéséről.

(16)  A 96/74/EK (módosított), a 96/73/EK (módosított) és a 73/44/EGK irányelv.

(17)  Európai bizottsági munkadokumentum: COM(2006) 690 végleges.

(18)  A tanulmány a következő weboldalon olvasható: http://ec.europa.eu/enterprise/textile/documents/dir2008_0121_study.pdf.

(19)  http://ec.europa.eu/governance/impact/iab_en.htm.

(20)  Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az uniós textíliák gyakran komoly „NEM TARIFÁLIS JELLEGŰ” akadályokba ütköznek, ha harmadik piacokra akarnak bejutni. Ilyenek a jelöléssel, címkézéssel, a termék leírásával vagy összetételével kapcsolatos elvárások és gyakorlatok, melyek az uniós termékekkel szemben hátrányos megkülönböztetést jelentenek a hazai termékekkel összevetve.

(21)  Forrás: Rules and regulations under the textile fiber products identification act [A textilszálas termékeket meghatározó aktushoz tartozó szabályok és rendelkezések], 16 CFR Part 303.

(22)  BISFA: International Bureau for the Standardisation of Man-Made Fibres [A mesterséges szálasanyagok szabványosításával foglalkozó nemzetközi szervezet].

---