2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/157

Előadó:

Raymond HENCKS

1.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az audiovizuális piacnak az új szolgáltatási formák kialakulásából, új szereplők megjelenéséből és új „lekérhető” fogyasztási formák kialakulásából eredő változása következtében elengedhetetlenül szükség van az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozási keretének kiigazítására. Az EGSZB a következő észrevételekkel támogatja az Európai Bizottságnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010-es irányelv aktualizálására irányuló lépéseit.

1.2.

Az audiovizuális médiaszolgáltatások nem kezelhetők úgy, mintha csak üzleti értékkel rendelkeznének. Az EGSZB úgy véli, hogy a kiskorúak és serdülőkorúak védelmére irányuló intézkedések, valamint a fogyatékossággal élő személyek, idősek, szegények vagy kirekesztettek társadalmi és kulturális életben való részvételének biztosítására irányuló intézkedések nem rendelhetők alá gazdasági megfontolásoknak.

1.3.

Az EGSZB tudomásul veszi az AVMS-irányelv fogyatékossággal élő személyek hozzáférhetőségével foglalkozó jelenlegi 7. cikkének tervezett eltörlését, és hogy annak helyébe a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló irányelv [COM(2015) 615 final] lép várhatóan. Ha az Európai Bizottság e javaslata nem valósulna meg, újra kellene fogalmazni az említett 7. cikket, mely arra kötelezi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő többek között a jelbeszédet, a feliratozást, a hangos kísérőszöveget és a közérthető képernyőmenüket.

1.4.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Unió a kulturális sokszínűség szellemében támogassa az európai alkotások terjesztését, és hogy a nagy audiovizuális médiaszolgáltatók kötelesek legyenek egy meghatározott arányt kínálni a programjaikban vagy a katalógusaikban. Ugyanakkor azt javasolja, hogy a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozóan rögzített minimális arány mintájára a lekérhető videókat nyújtó nagy szolgáltatók számára előírt legalább 20 %-os arányt emeljék fel 50 %-ra. Javasolja továbbá, hogy az alacsony árbevétellel vagy alacsony nézettséggel rendelkező szolgáltatókra vonatkozóan legalább 20 %-os arányt határozzanak meg, pontosan leírva, hogy mi értendő alacsony árbevétel vagy alacsony nézettség alatt.

1.5.

Az EGSZB ellenzi, hogy a tagállamokat feljogosítsák arra, hogy a joghatóságukban lekérhető médiát szolgáltatók számára, valamint a határaikon kívül bejegyzett és a tagállam nemzeti nézőközönségét megcélzó szolgáltatók számára pénzügyi hozzájárulásokat írhatnak elő az alkotásokba való közvetlen befektetések vagy a nemzeti filmalapba történő befizetések formájában, ami attól függően torzíthatja a versenyt, hogy a tagállam bevezet-e vagy sem ilyen hozzájárulásokat, és hátrányosan érintheti a tagállamok azon audiovizuális szolgáltatásait, amelyeket a valamely másik tagállamban letelepedett állampolgáraiknak szánnak.

1.6.

A kiskorúak védelmével kapcsolatban az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvjavaslat a lekérhető videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó védelmi szabályokat össze kívánja hangolni a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó védelmi szabályokkal. Kéri ugyanakkor, hogy az alkalmat kihasználva pontosítsák az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv 27. cikkének rendelkezését, mely előírja, hogy a tagállamok hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az adások azokban az órákban, amikor a kiskorúak ennek tanúi lehetnek, ne tartalmazzanak olyan programokat, amelyek súlyosan károsíthatják fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket. Az EGSZB pontos időkeret meghatározását, illetve ebben az időszakban az alkoholtartalmú italok reklámozásának tilalmát javasolja.

1.7.

Az EGSZB helyesli az új 6. cikkben javasolt módosítást, amely szerint a médiaszolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások nem tartalmazhatnak nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a videomegosztó platformokról szóló új 28a. cikkből kimaradt a nemre, faji vagy etnikai származásra és fogyatékosságra való utalás, és hogy időnként más terminológiát használnak. Javasolja, hogy a 28a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában ugyanaz a megfogalmazás szerepeljen, mint a 6. cikkben.

1.8.

Az EGSZB magatartási kódexek révén létrejövő társszabályozási és önszabályozási rendszerek előmozdítását támogatja a polgároknak az erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmaktól, illetve a kiskorúaknak a fejlődésükre esetlegesen ártalmas tartalmaktól való védelme keretében, amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportja valóban létrejön, és megkapja azokat az eszközöket, amelyek révén elláthatja a 30a. cikk (3) bekezdésének c) pontja által kifejezetten számára előírt feladatokat.

1.9.

Az EGSZB ellenzi az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások több reklámhelyet kapjanak, illetve rugalmasabban kezeljék a reklámokat a fogyasztók rovására, akiknek főműsoridőben és a nagy nézettségű műsorok alatt hosszabb reklámokat, és ezek miatt több programmegszakítást kell elviselniük. Fennáll a veszélye, hogy ezek a reklámszünetekre vonatkozó új szabályok az alkotások integritását és az alkotók személyhez fűződő szerzői jogait is sértik.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott felügyeleti szabályok kudarcot vallottak azokkal a tagállami fiktív vállalkozásokkal szemben, amelyek egy harmadik ország műholdas kapacitásait használják ahhoz, hogy nagyobb nézettséget érjenek el egy másik tagállamban; megítélése szerint ezeket a szabályokat felül kell vizsgálni, illetve ki kell egészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely előírja, hogy azok a szolgáltatók, amelyek valamely tagállamban audiovizuális engedéllyel rendelkeznek, de egy másik tagállamban nyújtanak szolgáltatást, a két tagállam jogszabályi rendelkezései alá tartozzanak.

2.1.

1989 óta szabályozzák uniós szabályok az audiovizuális médiát, és biztosítják az EU-ban a kulturális sokszínűséget és a tartalmak szabad áramlását. Az audiovizuális médiával kapcsolatos összes nemzeti jogszabályt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS-irányelv) hangolja össze, amelyet a technológiai és kereskedelmi változások függvényében többször aktualizáltak európai szinten. Az irányelv jelenleg a televíziós műsorokra és a lekérhetővideo-szolgáltatásokra (VOD) vonatkozik.

2.2.

Az audiovizuális média helyzetképe azonban a televízió és az interneten forgalmazott szolgáltatások egyre erőteljesebb konvergenciája miatt gyors ütemben változik. Új gazdasági modellek, új kommunikációtechnológiai eszközök jelennek meg, és új szereplők, köztük lekérhetővideo-szolgáltatók és videomegosztó platformok kínálnak audiovizuális tartalmakat az interneten.

2.3.

A televíziós műsorszolgáltatásra és a lekérhető videóra eltérő szabályok érvényesek, és a fogyasztó védelme is más-más szinten érvényesül. Ezért az Európai Bizottság jobb egyensúlyt kíván teremteni a hagyományos televíziós műsorszolgáltatókra, a lekérhetővideo-szolgáltatókra és a videomegosztó platformokra vonatkozó szabályok között.

3.1.

A digitális egységes piaci stratégia részeként az Európai Bizottság az AVMS-irányelv aktualizálását javasolja, hogy valamennyi piaci szereplő részére méltányosabb környezetet hozzon létre, népszerűsítse az európai kulturális sokszínűséget és az európai filmeket, jobban védje a kiskorúakat, küzdelmet folytasson a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás ellen, biztosítsa a szabályozó hatóságok függetlenségét, valamint a reklámozás terén nagyobb rugalmasságot kínáljon a műsorszolgáltatók számára. A módosított AVMS-irányelv az online platformokra, valamint a video- és tartalommegosztó weboldalakra is vonatkozik majd.

3.2.

Az Európai Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

4.1.

Az EGSZB kifejezi elkötelezettségét az audiovizuális médiaszolgáltatások (AVMS) sokszínűsége mellett, amely az információk pluralizmusának megőrzését, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzését lehetővé tevő feltételek mellett mozdítja elő az információ szabad áramlását, a kultúra fejlődését és a szabad véleményalkotást.

4.2.

Azzal is egyetért, hogy a vizsgált irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, a bírósági felülvizsgálathoz való jogot, valamint a gyermekek jogai alkalmazásának elősegítését.

4.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon törekvéseit, amelyek az emberi méltóság elveinek tiszteletben tartása mellett, valamint a kiskorúak, a fogyasztók és a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az egyenlő és tisztességes verseny biztosítása mellett az európai örökség értékének növelésére, Európa audiovizuális alkotótevékenységének fejlesztésére és a magas színvonalú európai programok előállításának és forgalmazásának növelésére irányulnak.

4.4.

Az EGSZB elismeri, hogy az audiovizuális piacnak az új szolgáltatási formák és új kommunikációtechnológiai eszközök kialakulásából, új szereplők megjelenéséből és új „lekérhető” fogyasztási formák kialakulásából eredő változása következtében elengedhetetlenül szükséges az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozási keretének kiigazítása.

4.5.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések összetett voltára tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy az érthetőség és az észszerűség érdekében célszerű lenne egységes szerkezetbe foglalni azokat a módosításokat és kiegészítéseket, amelyeket a vizsgált irányelv a 2010. március 10-i, 2010/13/EU AVMS-irányelvbe kíván bevezetni.

4.6.

Az audiovizuális médiaszolgáltatások gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű, értékeket és értelmet közvetítő, alapvető közszolgáltatások, amelyek nagymértékben kapcsolódnak az emberi jogokhoz, és nem kezelhetők úgy, mintha csak üzleti értékkel rendelkeznének. Ez különösen igaz a kiskorúak és serdülőkorúak esetében, akik nevelése és oktatása egyre inkább függ a médiáktól, tekintettel arra, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások hatást gyakorolnak arra, hogy a közönség hogyan alakítja ki véleményét, de ugyanígy érvényes a társadalmi és kulturális életben részt vevő és abba beleilleszkedő fogyatékossággal élő, időskorú, szegény vagy kirekesztett személyekre is. Mindez elválaszthatatlan a hozzáférhető és megfizethető médiaszolgáltatások nyújtásától.

4.7.

Az EGSZB tudomásul veszi, hogy eltörlik az AVMS-irányelv jelenlegi, rendkívül homályos és semmitmondó 7. cikkét, és hogy annak helyébe a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló irányelv lép [COM(2015) 615 final], amely jelenleg még csak az irányelvjavaslati szakaszban tart.

4.8.

Amennyiben az Európai Bizottságnak nem valósulna meg az arra irányuló kezdeményezése, hogy egy európai jogalkotási aktus révén általános keretet hozzon létre a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozóan a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménynek megfelelően, akkor szigorúbb jogszabályi rendelkezéseket kellene meghatározni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv új 7. cikkében, mely arra kötelezi a tagállamokat, hogy előmozdítsák többek között a jelbeszédet, a feliratozást, a hangos kísérőszöveget és a közérthető képernyőmenüket, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010-es irányelv (46) preambulumbekezdésének megfelelően. Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy azokban a tagállamokban, ahol a műsorokat általában feliratozzák, különösen magas a két- vagy többnyelvű polgárok száma.

4.9.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Unió a kulturális sokszínűség szellemében támogassa az európai alkotások terjesztését, és hogy a nagy audiovizuális médiaszolgáltatók kötelesek legyenek egy meghatározott arányt kínálni a programjaikban vagy a katalógusaikban.

4.10.

A nagy VOD-szolgáltatók számára az európai alkotásokra vonatkozóan előírt 20 %-os arány kötelező betartása nem igényel további erőfeszítéseket a szolgáltatóktól, mert ezt az arányt már most is elérik (lásd az Európai Audiovizuális Megfigyelőintézet statisztikáit). Ez az arány egyébként meglehetősen alacsony a lineáris televíziós műsorszolgáltatókra vonatkozó arányhoz képest, amelyeknek továbbra is legalább 50 %-os arányt kell tiszteletben tartaniuk az európai alkotások tekintetében. Ezért a minimális aránynak a VOD-szolgáltatások esetében is ugyanannyinak kell lennie, mint a televíziós műsorszolgáltatás esetében.

4.11.

Az EGSZB-nek fenntartásai vannak az alacsony árbevétellel vagy alacsony nézettséggel rendelkező kis- és középvállalkozások számára az európai alkotások tekintetében biztosítható eltérési lehetőséggel kapcsolatban, mely a tisztességtelen verseny egy újabb formája lehet. Úgy véli, hogy szükség van egy 20 %-os minimális kvóta meghatározására, és annak pontosítását kéri, hogy mit kell „alacsony árbevétel” és „alacsony nézettség” alatt érteni.

4.12.

A tagállamokat feljogosítják arra, hogy a joghatóságukban lekérhető médiát szolgáltatók számára, valamint a határaikon kívül bejegyzett és a tagállam nemzeti nézőközönségét megcélzó szolgáltatók számára pénzügyi hozzájárulásokat írjanak elő az alkotásokba való közvetlen befektetések vagy a nemzeti filmalapba történő befizetések formájában.

4.13.

Az EGSZB ellenzi az intézkedés fakultatív jellegét, mivel az attól függően torzíthatja a versenyt, hogy a tagállam bevezet-e vagy sem ilyen hozzájárulásokat, és hátrányosan érintheti a tagállamok azon audiovizuális szolgáltatásait, amelyeket a valamely másik tagállamban letelepedett állampolgáraiknak szánnak.

4.14.

A kiskorúak védelmével kapcsolatban az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvjavaslat a lekérhető videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó védelmi szabályokat össze kívánja hangolni a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó védelmi szabályokkal. Az EGSZB azonban kéri, hogy az alkalmat kihasználva pontosítsák az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv 27. cikkének rendelkezését, mely előírja, hogy a tagállamok hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az adások azokban az órákban, amikor a kiskorúak ennek tanúi lehetnek, ne tartalmazzanak olyan programokat, amelyek súlyosan károsíthatják fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket. Az EGSZB pontos időkeret meghatározását, illetve ebben az időszakban az alkoholtartalmú italok, a vény nélkül kapható gyógyszerek és a gyermekkori elhízás terjedése terén kifejtett hatásaik miatt károsnak tekintett élelmiszerek reklámozásának tilalmát javasolja.

4.15.

A polgároknak az erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmaktól, illetve a kiskorúaknak a fejlődésükre esetlegesen ártalmas tartalmaktól való védelme keretében az EGSZB olyan magatartási kódexek révén létrejövő társszabályozási és önszabályozási rendszerek előmozdítását támogatja, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy a legfontosabb szereplők széles körben elfogadják. Az EGSZB emlékeztet arra (1), hogy ahhoz, hogy ezek a szabályozási eszközök bármely jogrendben érvényes és elismert eszközök legyenek, kifejezett és explicit, kötelező érvényű jogszabályokkal meg kell határozni jellemzőiket és hatáskörüket, illetve jogilag alkalmazhatóaknak kell lenniük – akár nemzeti, akár uniós szinten. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani ezen eszközök jellegzetességét, különösen a résztvevők megállapodásának önkéntességét. Emiatt különösen fontos, hogy létrejöjjön az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportja, és megkapja az ahhoz szükséges eszközöket, hogy ellássa a 30a. cikk (3) bekezdésének c) pontja által kifejezetten számára előírt feladatokat.

4.16.

Az Európai Bizottság valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás esetében több helyet és nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani. Így minden egyes, műsorrend szerinti, legalább 20 perc hosszúságú időszakban egyszer televíziós reklámokkal vagy televíziós vásárlással szakíthatják meg a tévéfilmeket, filmszínházban történő bemutatásra szánt alkotásokat és a hírműsorokat, miközben ez az időszak jelenleg legalább 30 percben rögzített, ami azt jelenti, hogy ezentúl óránként további egy megszakítás lehetséges. Ráadásul az egy óra terjedelmű időszakban engedélyezett reklám maximális időtartamát, ami jelenleg 20 %, azaz óránként 12 perc, napi 20 %-ban meghatározott reklámbejátszási vagy televíziós vásárlási bejátszási arány váltja fel a 7 órától 23 óráig terjedő időszakban, ami összesen 192 percet tesz ki. Ezenkívül engedélyezik az elkülönített reklámbejátszásokat, és a szponzorálással és termékelhelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket is rugalmasabbá teszik.

4.17.

Ebből az következik, hogy a televíziós műsorszolgáltatók a 7 órától 23 óráig terjedő időszakban gyakrabban és hosszabb ideig szakíthatják meg a szóban forgó műsorokat, amennyiben tiszteletben tartják a legfeljebb 192 perc reklámidőt.

4.18.

Nyilvánvaló, hogy a napi 20 %-os reklámarány tiszteletben tartása érdekében ezentúl főműsoridőben és a nagy nézettségű műsorok alatt gyakrabban szakítják majd meg a műsorokat reklám beiktatása céljából, míg kora reggel és késő este kevesebb lesz a reklám. Fennáll a veszélye, hogy ezek a reklámszünetekre vonatkozó új szabályok az alkotások integritását és az alkotók személyhez fűződő szerzői jogait is sértik.

4.19.

Az EGSZB ellenzi ezeket az új reklámszabályokat, és kéri, hogy az ezzel kapcsolatban jelenleg hatályban lévő rendelkezéseket változatlan formában tartsák meg, vagy akár erősítsék meg azokat, amint azt már korábban is javasolta.

4.20.

El lehetne hagyni a „lineáris szolgáltatások” és a „nem lineáris szolgáltatások” megkülönböztetését, amelyet a digitális fejlődés már meghaladt.

4.21.

Az EGSZB támogatja a nemzeti audiovizuális szabályozó hatóságok függetlenségének biztosítására hozott intézkedéseket, tekintettel arra, hogy néhány tagállamban e hatóságok jogi és funkcionális elválasztása minden más állami vagy magánszervezettől nem volt biztosítva, és ez visszaélésekre adott okot.

4.22.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott felügyeleti szabályok kudarcot vallottak azokkal a tagállami fiktív vállalkozásokkal szemben, amelyek egy harmadik ország műholdas kapacitásait használják ahhoz, hogy nagyobb nézettséget érjenek el egy másik tagállamban. Az ilyen visszaélések elkerülése érdekében az EGSZB a vizsgált irányelv kiegészítését javasolja egy olyan rendelkezéssel, amely előírja, hogy azok a szolgáltatók, amelyek valamely tagállamban audiovizuális engedéllyel rendelkeznek, de egy másik tagállamban nyújtanak szolgáltatást, a két tagállam jogszabályi rendelkezései alá tartozzanak.