—

A felperes szerint a jelen ügyben nem helytállóan értékelték a 2009/4426. sz. jogsértési eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, a Bizottság által alkalmazott kivétel korlátját, amelyet az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó fordulata szerinti, „a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek” fennállása képez.

—

A közvetlenül a Syndial (a terület tulajdonosa) által a Cengio területén végrehajtandó, engedélyezett és már befejezett rehabilitációs terv teljes mértékben megfelel a korábbi szennyeződésekkel érintett területek rehabilitációjára és helyreállítására vonatkozó közösségi elveknek.

—

Úgy tűnik, hogy az Olasz Köztársaság által a 2009/4426. sz. eljárással összefüggésben elfogadott álláspont a Bizottság kifogásainak vakon történő elfogadása révén – váratlanul – feláldozza a nemzeti szintű közérdeket és figyelmen kívül hagyja, hogy a területre vonatkozó rehabilitációs terv engedélyezését eredményező eljárás keretében az engedélyezés tekintetében nemzeti szinten előírt cselekményeket folytatták le, mégpedig éppen annál a minisztériumnál, amely most tagadná azok érvényességét. Releváns és a 4. cikk (2) bekezdése szerinti nyomós közérdeket képez annak lehetővé tétele a Syndial számára, hogy igazolja, hogy a közösségi elvek betartásának ellenőrzésére továbbra is sor kerül-e.

—

A Syndial kérelmei mögött meghúzódó érdek nem magánjellegű érdek – amely egyébként jogszerű lenne –, hanem még relevánsabb közérdeket foglal magában, amely a szóban forgó közösségi eljárás és a nemzeti közigazgatási fellépés tisztességességéhez és megfelelő lefolytatásához fűződő érdek tényleges védelmére irányul (amelyeket először is az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke, másodszor pedig az Olasz Köztársaság alkotmányának 97. cikke kifejezetten véd), és amely érdek nemcsak a (jogsértési eljárás keretében elfogadott határozatok hatásaival közvetlenül érintett) jogalanyok védelemhez fűződő jogához, hanem különösen a környezetvédelemre vonatkozó információkhoz fűződő, az uniós jogi elvekben (a többek között az Európai Uniónak az 1998. június 27-i Aarhusi Egyezményhez való csatlakozásával végrehajtott, az EUMSZ 11. cikke szerinti elvvel összefüggésben az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésének első albekezdésében) megállapított alapvető joghoz kapcsolódik.

—

A hozzáférés megtagadásának az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt általános vélelme „nem zárja ki az érintettek annak igazolásával kapcsolatos jogát, hogy valamely olyan dokumentum, amelynek hozzáférhetővé tételét kérték, nem tartozik az említett vélelem hatálya alá, illetve hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti nyomós közérdek igazolja a dokumentum hozzáférhetővé tételét” (lásd: 2015. március 25-i ítélet, Sea Handling kontra Bizottság, T-456/13, EU:T:2015:185, 64. pont).

—

A jelen ügyben olyan dokumentumokra vonatkozó kérelemről van szó, amelyek hozzáférhetővé tétele semmiféle közérdekbe nem ütközik, hanem amely valójában nyomós közérdeket szolgál, mivel kizárólag e dokumentumok ismeretében lehet olyan információkhoz hozzájutni, amelyek nemcsak a jogsértési eljárás alapjául szolgáló kifogások műszaki és jogi szempontból történő megcáfolása, hanem a – hatáskörrel rendelkező szervek teljes egyetértésével, a korábbi szennyeződésekkel érintett területek rehabilitációjára, valamint a környezetvédelmi intézkedések fenntartására vonatkozó közösségi elvek tiszteletben tartásával, a korábban az ACNA-hoz tartozó területének helyreállítására leginkább megfelelő terv kiválasztása és annak megvalósítása céljából – lefolytatott eljárás érvényességének igazolása céljából is hasznosak.

—

A hozzáférést – az eljárási aktának már részét képező egyéb dokumentumok kitakarását követően – lehetett volna az Olasz Köztársaság által benyújtott dokumentumok feltüntetésére korlátozni.