29.10.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/32

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Szellemi tulajdonjogok a zenében (saját kezdeményezésű vélemény)

2011/C 318/05

Előadó: Panagiotis GKOFAS

2008. január 17-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Szellemi tulajdonjogok a zenében

(saját kezdeményezésű vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. május 26-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. július 13–14-én tartott, 473. plenáris ülésén (a 2011. július 14-i ülésnapon) 119 szavazattal 51 ellenében, 42 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A probléma összetevői

1.1.1   Az egyre inkább digitális fájlok útján kereskedelmi forgalomba kerülő és terjesztett nem tárgyiasult termékekkel kapcsolatos szerzői jogok és a zenei életben az előadók szomszédos jogai, valamint ezek védelme olyan kérdés, amely igen közvetlenül érinti a civil társadalmat.

1.1.2   A jelen vélemény öt tengely köré épül. Az első a jogosultak és a közös jogkezelő szervezetek jogainak és kötelességeinek meghatározása és egymástól való megkülönböztetése, illetve a szellemi tulajdonjogokkal és szomszédos jogokkal való kereskedésből származó kötelezettségek meghatározása is. A második arra a díjra, illetve pontosabban annak meghatározására vonatkozik, melyre a szerzők a szellemi tulajdonjogok, illetve a szomszédos jogok harmadik személyek (fogyasztók) általi felhasználása folytán jogosultak. A harmadik témakör e díj kiszámításának módjára vonatkozik, valamint a „nyilvános előadás” fogalmának meghatározására, illetve, hogy mikortól lehet „nyilvános előadásról” beszélni. A negyedik a felhasználókra e jog törvénytelen gyakorlásáért kiszabandó büntetésre vonatkozik. Az ötödik kérdéskör pedig végül arra vonatkozik, hogy a közös jogkezelő szervezetek, illetve bizonyos országokban a közös jogkezelő társaságok milyen szerkezeti felépítéssel működnek a szerzői jogok birtokosainak képviselete érdekében.

1.1.3   Az EGSZB aggódik amiatt, hogy az uniós jog és a nemzeti jogok harmonizációjának hiányában, valamint az egyes tagállamok belső jogrendjei közötti eltérések miatt fennáll a kockázata annak, hogy akadályokba ütközik a polgároknak a kulturális és szabadidős tartalmakhoz való hozzáférése, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása és a szellemi tulajdonjogok védelme közti szükséges egyensúly megteremtése.

1.1.4   A tagállamok jogrendjeinek kölcsönös harmonizációját célzó rendelet kidolgozásának kiindulópontjaként az Európai Unió szintjén a kérdéses témával kapcsolatban néhány fontos „alapelvet” a felhasználók érdekeinek a megkérdőjelezése nélkül, valamint az EGSZB javaslatainak a figyelembe vétele mellett meg kell szavazni, és jóvá kell hagyni, az érvényben lévő nemzetközi egyezményeknek, és különösen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménynek megfelelően.

1.1.5   Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy a tagállamokban hatályos jogi szabályozásokat a polgárok közösségi életét közvetlenül befolyásoló és megnehezítő pontok tekintetében úgy harmonizálják, hogy elkerülhető legyen a polgárok alkotmányosan szentesített és megszerzett jogainak veszélyeztetése a betű szerinti értelemhez ragaszkodó, illetve esetenként téves vagy a fogyasztók/felhasználók kárára részrehajló jogértelmezések miatt. Az Európai Bizottság feladata a különböző jogalkotók által használt szakkifejezések jogi értelmezése körüli vitás kérdések kezelése, az EGSZB pedig kötelességének érzi, hogy a megfelelő eredmény elérése érdekében a tárgyalóasztalnál megjelentesse ezeket a vitatott pontokat. Az alkotók és előadók védelme nem akadályozhatja a művek szabad mozgását, ugyanakkor a vonatkozó rendelkezések módosítása révén azt is biztosítania kell, hogy a fogyasztók szabadon hozzáférhessenek az elektronikus tartalmakhoz és használhassák azokat, annak érdekében, hogy internetes környezetben és azon kívül ugyanazok a jogok érvényesüljenek, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett.

1.1.6   Az EGSZB azt javasolja, hogy a) a szerzői jogok birtoklóinak képviseletére vonatkozó engedélyek kiadása érdekében, b) a szerzők vagyoni jogainak érvényesítésére vonatkozó megállapodások létrehozását illetően és c) viszály vagy jogvita felmerülése esetén a döntőbíráskodásról gondoskodva olyan egységes jogi szabályozás bevezetésére kerüljön sor, mely mind a tartalomfelhasználókat és a fogyasztókat, mind pedig a szellemi alkotókat és egyéb jogtulajdonosokat segíthetné egy adott „mű” felhasználásával kapcsolatban közöttük felmerülő vita megoldásában. Ennek érdekében nemzeti szinten kell egy olyan egységes szervet létrehozni, mely a jogosultak és a tartalomfelhasználók között közvetít és megoldja a vitákat.

1.1.7   Az EGSZB szerint ezt a célkitűzést egy olyan független egységes nemzeti szerv létrehozásával lehet elérni, mely a fent említett feladatokon túl azt is feladatul kapja, hogy garantálja a közös jogkezelő szerveken keresztül beszedett jogdíjak jogosultak részére történő maradéktalan és átlátható átutalását, amennyiben ez nem történne meg, hozzátéve, hogy természetesen lesznek az európai jog által meghatározott jogi védőkorlátok is, a tagállamokra hagyott mérlegelési lehetőség pedig abban fog kimerülni, hogy az érintett szerv létrehozását, szerkezeti felépítését és működését szabályozzák. Ez a szerv a következőkre ügyelhetne: a) a meglévő, akár közösségi vagy az adott államra jellemző belső jogi szabályozás szigorú alkalmazására a fenti célkitűzés elérése érdekében; b) a szerzők vagyoni jogainak felhasználása esetén a jogdíjak beszedésének és kifizetésének teljes átláthatóságára; és c) a művek felhasználásából származó adóknak és illetékeknek az állam felé történő befizetésekor az adócsalás megelőzésére.

1.1.8   A jogtulajdonosok és a felhasználók bizalmának fenntartása, valamint a határokon átnyúló engedélyezések megkönnyítése érdekében az EGSZB szerint a közös jogkezelő társaságok irányítását és átláthatóságát javítani kell, és hozzá kell igazítani a technológiai fejlődéshez. A határokon átnyúló, összeurópai engedélyezések terén használt egyszerűbb, egységesebb és technológiasemlegesebb megoldások serkentik a kreativitást, és segítik a tartalmak szerzőinek, létrehozóinak és terjesztőinek munkáját, ami az európai fogyasztók javára válik.

1.2   A digitális jogok kezelésének hatékonysága

1.2.1   Az EGSZB emellett támogatja az első ingyenes és legális zeneletöltő honlaphoz, a Deezerhez, vagy a Spotify nevű, reklámbevételei révén önfenntartó, legális internetes zenés szolgáltatóhoz hasonló legális kínálatok előmozdítását és javítását, és úgy véli, hogy a jogalkotási folyamat mellett ezt az utat kell továbbra is fejleszteni.

1.2.2   További megfontolandó lépések lehetnek az – elsősorban az ifjúságra irányuló – oktatási és figyelemfelkeltő kampányok.

1.2.3.   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fejtse ki részletesebben a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2005. május 18-i ajánlásában megfogalmazott elveket.

1.2.4.   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a digitális menetrendben említett, a közös jogkezelésről szóló keretirányelvre vonatkozó javaslatot.

2.   Bevezető

2.1   Az alkotók és az előadók a művészi alkotásaiknak a világ minden részén történő felhasználásából származó bevételekből szerzik jövedelmüket. A világ minden részén történő felhasználásból származó bevételeket az összes művészeti ágat lefedő közös jogkezelő szervezetek gyűjtik össze az alkotók számára.

2.2   A fenti közös jogkezelő szervezetek mérete és ereje tagállamonként változó: néhány közülük szerény méretű, míg mások olyan erősek, hogy bizonyos esetekben akár tényleges monopolhelyzetbe is kerülhetnek. A művészek számára biztosított szolgáltatásaik is e mutatók függvényében eltérőek.

2.3   Jogos az Európai Bizottság nyomán annak a kérdésnek a felvetése, hogy a jelenlegi rendszer bonyolultsága a szükséges mértékben szolgálja és védi-e nemcsak a jogtulajdonosok, hanem a tartalomfelhasználók és a polgárok mint végfelhasználók érdekeit is.

2.4   Nem kellene-e a szerzői és a vele szomszédos jogok „egyszerű” technikai harmonizációján túl átgondolni a helyzetet? Hogyan lehetne a szerzői jogok nemzeti szintű kezelésén javítani, valamint a művek magáncélú másolatához kapcsolódó jogdíjak jelenlegi szétaprózódásából következő hátrányokat kiküszöbölni, hogy csak ez utóbbi példát említsük? Hogyan egyeztethetőek össze a „jobb szabályozás” érdekében végzett erőfeszítések a közös jogdíjak határon átnyúló hatékony kezelésével? Ezek a kérdések jogi szabályozást igényelnek.

2.5   A helyzet bonyolultsága és a civil társadalom szempontjából érzékeny volta arra készteti az EGSZB-t, hogy behatóan foglalkozzon a kérdéssel és megfontolja a szóba jöhető elgondolásokat.

2.6   A nagyközönségnek a szellemi tulajdonjogok kérdésével kapcsolatos tudatlansága, esetleg közömbössége, sőt ellenséges hozzáállása szükségessé teszi a civil társadalom válaszát.

2.7   Az alkotók vagyoni (nem morális) jogainak és a zenei területen az előadók és a hangfelvétel-előállítók szomszédos jogainak a védelmére vonatkozó hatályos joggyakorlatot több irányelv szabályozza, például az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK, 2006. december 12-i 2006/116/EK, valamint 2001. május 22-i 2001/29/EK rendelete, melyek az áruk és eszmék egészséges verseny keretében történő szabad áramlásának elősegítése mellett az egyensúly megteremtését és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet célozták. A szerzői és szomszédos jogok harmonizációjának mindenképpen a magas szintű védelemre kell alapulnia, mivel ezek a jogok alapvetőek a szellemi alkotómunkához. Ez a jogvédelem hozzájárul a kreativitás megőrzéséhez és fejlesztéséhez, ami a szerzők, az előadók, a hangfelvétel-előállítók, a fogyasztók, a tartalomfelhasználók, a kultúra, a kérdéses ágazat és általában a nagyközönség érdekeit egyaránt szolgálja. Ezért az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a szellemi tulajdon is a tulajdonhoz való jog körébe tartozik, és védelmet élvez, mivel a szerzők és előadóművészek alkotó és művészi tevékenysége megkívánja, hogy további alkotó és művészi tevékenységük biztosítása érdekében megfelelő jövedelmük legyen, és e jövedelem csak akkor biztosítható hatékonyan, ha a jogosultak megfelelő jogi védelemben részesülnek.

2.8   Egyes országok nagyon szigorú törvényeket alkalmaznak a szellemi tulajdonjog által védett fájlok másolásának és cseréjének minden formája ellen, akár korlátozott mértékű és magáncélú, akár kereskedelmi célú cseréről van szó. (1)

2.9   Az európai fogyasztók, akiknek szervezetei átláthatatlan és nem demokratikus eljárásnak nevezve élesen bírálták azt, hogy kizárták őket az e kérdésekről szóló tárgyalásokból, figyelmeztettek arra, hogy a kalózkodás elleni küzdelem ürügyén nem szabad rendőri ellenőrzést bevezetni az interneten zajló adat- és véleménycserék egészére, megsértve ezzel a magánélethez és a levelezések és információk bizalmas jellegéhez való jogot. Az EGSZB is szeretne tájékoztatást kapni az aktuális vitákról és javaslatokról, és véleményt kíván nyilvánítani ezekkel kapcsolatban.

3.   Részletes megjegyzések

3.1   Szellemi tulajdonjog: meghatározások és különbségtételek

3.1.1   Rendkívül fontos a szerzői jog és a szomszédos jogok fogalmát megkülönböztetni és tisztázni. Mindkettő egy olyan halmaz részét képezi, melyet a „szellemi tulajdonjog” elnevezéssel lehet illetni és minősíteni. A szellemi tulajdon fogalmát nemzetközileg a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó 1967. július 14-i egyezményben határozták meg, majd később bekerült a közösségi jogba is, nevezetesen a 2006/115/EK irányelv révén, így ma már bevett fogalomnak számít a közösségi vívmányokban.

3.1.2   Az EGSZB megítélése szerint ahhoz, hogy a szerzők és az előadók folytathassák alkotói és művészi tevékenységüket, megfelelően kompenzálni kell őket műveik felhasználásáért, csakúgy, mint a hangfelvételek előállítóit, hogy finanszírozni tudják ezt a munkát. A hangfelvételek, filmek vagy multimédiás termékek és a lekérhető szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatások előállításához számottevő ráfordítások szükségesek. A szellemi tulajdonjogok megfelelő védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani lehessen ezt a kompenzációt és azt, hogy a ráfordítások kielégítő mértékben megtérülhessenek.

3.1.3   Az EGSZB a szellemi tulajdonjog és a szomszédos jogok egyes megnyilvánulásainak a harmonizációját kéri. A fenti területek harmonizációja érdekében figyelembe kell venni az Európai Bíróság vonatkozó irányelveinek és joggyakorlatának az alkalmazásáról készült különböző jelentéseket.

3.1.4   Az EGSZB megelégedéssel nyugtázza, hogy a közelmúltban elfogadták az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló irányelvjavaslatot [COM(2011) 289 végleges], melynek tartalmát egy későbbi véleményében tárgyalja majd.

3.2   Jogdíjak

3.2.1   A zene területén alkotó szerzőknek a szellemi tulajdonjog alapján (vagyoni szempontból) járó díj minden bizonnyal az egyik olyan kérdés, amellyel kapcsolatban a legtöbb tagország különleges nehézségekkel küzd a közös jogkezelő szervek és a felhasználók közötti szerződéses viszonyokat illetően, ezek többségére azonban az Európai Bíróság joggyakorlata megoldást nyújt.

3.2.2   Az EGSZB szorgalmazza, hogy alkalmazzák valamennyi polgár törvény előtti egyenlőségének elvét, ugyanakkor hangsúlyozza az arányosság elvét is abból a szempontból, hogy biztosítva legyen mind a szerzők és egyéb jogtulajdonosok szellemi tulajdona, mind pedig a tartalomfelhasználók és a végfogyasztók jogai. Ma már Európában a szellemi tulajdonjogokat a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) az EU és a tagállamok által 2009 decemberében ratifikált „internetszerződései” védik, ami elvben egységesíti az alkalmazandó törvénykezést, annak ellenére, hogy a ratifikációt kísérő különböző nemzeti nyilatkozatok megkérdőjelezik a közösségi szintű egységes megközelítést. Ezek a szerződések a kereskedelmi célú másolatok és hamisítások elleni fellépést sürgetik, összhangban az információs társadalomban meglévő szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó irányelvvel.

3.3   A díjazás meghatározása és a nyilvános előadás

3.3.1   Nagyobb figyelmet igénylő pont annak megállapítása, hogy mikortól lehet azt állítani, hogy egy adott díjazás jár a zene felhasználása után, hogy nyilvános előadásra került sor, és felhasználásról, nem pedig egyszerű használatról van szó.

3.3.2   Az EGSZB szerint mind a felhasználás célját, mind pedig a kirótt büntetéseket illetően világosan meg kell különböztetni a kereskedelmi célú felhasználást a magáncélú használattól. A gyakorlatban a közös jogkezelő szervezetek tarifái, amelyeket a különféle felhasználói területeket képviselő szövetségekkel együtt állapítanak meg, már figyelembe veszik, hogy az egyes nyilvános létesítményekben eltérő módon használják fel a zenét, így más összeget kell fizetnie annak az intézménynek, ahol a zene alapvető szerepet játszik (például egy diszkóban), mint annak, ahol a zene csak kiegészítő vagy eseti jelleggel van jelen (például egy fodrászüzletben vagy egy bevásárlóközpontban).

3.3.3   Az EGSZB szerint a Berni Egyezményben foglalt „másodlagos felhasználásért” fizetett jogdíj teljes mértékben indokolt, mivel a műsorszóró létesítmények, illetve a televízió- vagy rádióadások tulajdonosai másodlagos felhasználói azoknak a műveknek és szolgáltatásoknak, amelyeket a szóban forgó helyszíneken az elsődleges adás révén „nyilvánosan terjesztenek”.

3.3.4   A szellemi tulajdonjogok díjazásának jelenlegi, a magáncélú másolásért járó ellenszolgáltatásként tételezett rendszerét meg kell reformálni, hogy a „méltányos díjazás” kiszámításának, valamint a jogdíjak beszedésének és kifizetésének erősödjön az átláthatósága. A jogdíjaknak a jogosultak részéről a magáncélú másolatok miatt elszenvedett valóságos pénzügyi veszteségeket kell tükrözniük, és azokon kell alapulniuk.

3.3.5   A határokon átnyúló engedélyezések megkönnyítése érdekében meg kell őrizni a jogtulajdonosok szerződéses szabadságát. Ez utóbbiak nem lennének kötelesek összeurópai engedélyt adni műveik sugárzására, illetve szerződésben rögzíteni az engedélyezési díjak mértékét.

3.3.6.   Az EGSZB egyetért azzal, hogy olyan innovatívabb üzleti modelleket kell szorgalmazni, melyek révén a kínálat, illetve a végfelhasználók várakozásai és hozzáállása függvényében többféle módon lehet hozzáférni a tartalmakhoz (ingyenes, prémium, freemium), megfelelő egyensúlyt érve el a jogtulajdonosok díjazása és a fogyasztók, illetve általában a nagyközönség tartalomhoz való hozzáférése között.

3.4   Büntetések és bírságok

3.4.1   Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a szellemi alkotások védelme a szerzők és előadóművészek alkotó és művészi tevékenységének garantálása érdekében valóban alapvető jelentőségű kihívás az Unió gazdasági és kulturális felemelkedése szempontjából, különösen a gazdaság és a technológia legújabb változásai közepette. Ezért létrehoztak egy szankciórendszert, amely az Európai Bíróság határozataiban lefektetett kritériumoknak megfelelően hatékony, visszatartó erejű és arányos.

3.4.2   Az EGSZB megítélése szerint számos szellemi mű felhasználását, amelyet csak a jogosultak kizárólagos jogaitól való eltérés jogcímén engedélyeznek, a felhasználók számára megszabott korlátok között, pozitív és általános polgárjognak kellene tekintetni. Hasonlóképpen a törvény nem határozza meg alaposan a művek felhasználásának határait, ezek nem egyértelműek, és a fogyasztók a hatályos jogszabályokba ütköznek azzal kapcsolatban, hogy melyek az engedélyezett gyakorlatok.

A szellemi tulajdon büntetőjogi felügyelete a fejlett országok társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai rendje védelmének és biztosításának alapvető garanciája.

Az EGSZB ellenzi, hogy a nem profitszerzési célú felhasználók ellen büntetőjogi eljárást indítsanak.

3.4.3   Az Amszterdami Egyetem információs jogi intézete tanulmányt készített az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága számára a szerzői jog bizonyos vetületeinek az információs társadalomban történő harmonizációjával kapcsolatos 2001/29/EK irányelv végrehajtásáról, valamint az irányelvnek a tagállamokban jelentkező hatásáról. (2) A második rész fejezetei, melyek a jogszabálynak az EU többi tagállamában való alkalmazására vonatkoznak, azt mutatják, hogy a 26 vizsgált országból csak hatban szabnak ki szabadságvesztéssel járó büntetést ilyen ügyekben.

3.4.4   Az EGSZB kéri és javasolja a 2001/29/EK rendelet 8. cikkének a kiegészítését egy (4) bekezdéssel, mely kimondja, hogy a fenti irányelvben megjelölt jogok és kötelességek megsértése elleni jogvédelem kapcsán az olyan tartalmaknak a felhasználók/fogyasztók általi felhasználása nem fog büntetőjogi felelősség alá tartozni, amelyek esetében a nyilvános terjesztést végző felhasználó eredetileg nem fizette meg a szellemi tulajdonjogokért járó jogdíjat. Nyilvánosságra hozatal esetén a felelősség a polgári felelősségre, az abból fakadó büntetés pedig a szerzők és a szomszédos jogokat birtoklók vagyoni jogai címén járó jogdíjakkal megegyező kártérítés kiszabására fog korlátozódni. A szellemi tulajdonjogok elleni kihágásokat sújtó büntetőjogi fellépések csak a szervezett bűnözés által a kereskedelmi szabályok ellen elkövetett jogsértések és a szellemi tulajdonjogokkal való illegális kereskedelmi visszaélés világosan meghatározott eseteiben lesznek alkalmazhatóak. A végrehajtási intézkedéseknek mindenesetre tiszteletben kell tartaniuk a fogyasztók alapvető jogait.

3.5   A közös jogkezelői szervezetek szerkezete és funkciója

3.5.1   Alá kell húzni azt, hogy a jelenleg létező, itt megkérdőjelezett irányelveket a felhasználók/fogyasztók teljes „védelemhiánya” hatja át, ez utóbbiak sorsa a tényleges ellenőrzés nélkül fellépő közös jogképviseleti szervek által hozott intézkedésektől függ. Az EGSZB kéri, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályoknak, illetve különösen az Európai Bizottság 2005. május 18-i ajánlásának megfelelően a jogi keret ismerje el, védje meg, és garantálja a polgárok és a fogyasztók jogait, valamint a polgárok törvény előtti egyenlőségét a felhasználóknak és fogyasztóknak a szerzőkkel és a szomszédos jogok birtoklóival szembeni védelme során.

3.5.2   Az EGSZB kéri és javasolja a 2006/115/EK rendelet 5. cikkének a kiegészítését egy (5) bekezdéssel, mely kimondja, hogy a jogdíjak beszedésére és a jogosultak képviseletére feljogosító engedéllyel rendelkező közös jogkezelő társaságok közös jogkezelői szervezetekként nem ölthetnek kereskedelmi formát, hanem egyesületi szerkezettel rendelkező non-profit szervezetek kell, hogy maradjanak, létrehozóik pedig a szellemi jogok és szomszédos jogok birtoklói lesznek.

3.5.3   Az EGSZB kéri a 2006/115/EK rendelet 5. cikkének kiegészítését egy (6) bekezdéssel, mely kimondja, hogy a közös jogkezelő társaságokat vagy szervezeteket egy független nemzeti szintű szervezet (az egységes nemzeti jogkezelő szervezet) felügyeli, mely azonos lehet azzal a szervezettel, mely az előbbieknek kiadta az előadóművészek vagy előadók jogdíjainak beszedésére vonatkozó engedélyt. Más szavakkal az engedélyek kiállítója megegyezhet az ellenőrző–felügyelő szervvel.

3.5.4   Az EGSZB kéri a 2006/115/EK rendelet 5. cikkének kiegészítését egy (7) bekezdéssel, mely kimondja, hogy a jogdíjra jogosult szerzőknek, előadóművészeknek vagy előadóknak lehetőségük van a szellemi tulajdon címén birtokolt vagyoni jogaikat „átengedni”, és több létező vagy újonnan alakult közös jogkezelő szervezetre (társaságra) „átruházni” a kölcsönadási vagy kölcsönvételi jogokat. Mivel egy ilyen felállásban több közös jogkezelő szervezet (társaság) fog működni, fennáll az a kockázat, hogy a) a művészeknek járó jogdíjakat egynél több alkalommal fogja beszedni több közös jogkezelő szervezet (társaság), ami ráadásként azzal a veszéllyel jár, hogy b) a felhasználó, ahelyett, hogy csak egy közös jogkezelő szervezettel lépne kapcsolatba, számos ilyen szervezettel fog szerződésbe lépni és tranzakciókat végezni, és végül c) ugyanannak a műnek a felhasználásáért kétszeres jogdíjat fog kifizetni. A közös jogkezelő szervezetek (társaságok) engedélyeit kiadó szervezet illetékességi és felelősségi körébe beletartozik majd a felhasználóktól beszedett jogdíjaknak a szerzők és a szomszédos jogok birtoklói között történő elosztása is. Javasoljuk, hogy az érintett helyszíneket lássák el korszerű számítógépes programokkal, melyek a lejátszás során képesek lejegyezni a hangfelvételek adatait (szerző, előadó, időtartam stb.), ami által a felhasználó úgy fizeti ki az érintett szerzők jogdíjait, hogy azokat arányosan elosztva lehessen továbbutalni a szerzők számára. A fent említett szervezet lesz felelős azért is, hogy egy adott teljes mű jogdíjával kapcsolatban ne kerüljön sor többszörös kifizetésre. A közös jogkezelő szervezetek (társaságok) engedélyeit kiállító szervezettel nem rendelkező tagállamoknak saját nemzeti jogszabályaikkal összhangban létre kell hozniuk egyet.

3.5.5   Az EGSZB kéri a 2006/115/EK rendelet 5. cikkének kiegészítését egy (8) bekezdéssel, mely kimondja, hogy az előadóművészeket vagy előadókat képviselő közös jogkezelő szervezeteknek pontos pénzügyi mérleget és beszámolót kell készíteniük a jogosultak számára beszedett jogdíjak kezelését és elosztását illetően, valamint be kell szolgáltatniuk minden olyan adatot, melynek révén megállapítható, hogy a szóban forgó „befolyt összegeket” kifizették a jogosultak számára, valamint, hogy a „bevételeket”„bevallották”, a tagállamok adóhatóságai pedig kirótták rájuk az adókat. A jogokat kezelő szervezetek könyvelését és a beszedett jogdíjaknak a különböző jogtulajdonosok közötti tényleges elosztását független könyvvizsgálónak kell tanúsítania. A független könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosnak kell lennie. A könyvelést és a jogdíjak elosztását valamely illetékes hatóságnak, például számvevőszéknek vagy más független közhatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell.

3.5.6   Az EGSZB kéri a 2006/115/EK rendelet 5. cikkének kiegészítését egy (9) bekezdéssel, mely kimondja, hogy amennyiben a közös jogkezelő szervezetek nem fizetik ki a jogosultak számára a beszedett jogdíjakat, vagy ha nem tartják tiszteletben a szóban forgó cikk (5) és (7) bekezdését, akkor az engedélyeket kiállító szervezet először megkezdi az engedély bevonását, majd a jogsértés súlyosságától függően nemzeti bíróság elé viszi az ügyet.

---

(1)  A büntetések azonosak, akár magáncélú felhasználásról, akár kereskedelmi célú hamisításról van szó.

(2)  A tanulmány 2007 februárjában jelent meg.

---

---