29.10.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/82

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika

(COM(2010) 553 végleges)

2011/C 318/13

Előadó: Carmelo CEDRONE

2010. október 20-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika

COM(2010) 553 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2011. június 24-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. július 13–14-én tartott 473. plenáris ülésén (a 2011. július 14-i ülésnapon) 114 szavazattal, 6 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1   Az EGSZB egyetért azzal, hogy a közelebbi és távolabbi jövő kihívásainak történő megfelelés érdekében az EU-nak intelligens növekedésre van szüksége az Európa 2020 stratégia keretében. Az EU jelentős része számára nemcsak a lassú növekedés, valamint a K+F és az innováció hiánya okoz gondokat, hanem olyan egyéb tényezők is, mint a különösen a fiatalok körében nagy munkanélküliség, a szociális problémák, a szegénység és az integrációs nehézségek, az iskolát a munkaerő-piacra történő belépéshez szükséges ismeretek nélkül elhagyó fiatalok, a demográfiai kihívások és a költségvetési megszorítások.

1.2   A kohéziós politika azzal a szándékkal született meg, hogy megvédje az európai társadalmi modellt, amelyben a szabad verseny és a szociális piacgazdaság elemeit szolidaritási célkitűzések, valamint a gazdasági, társadalmi és területi fejlődés specifikus prioritásainak támogatása kíséri az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében leírtaknak megfelelően.

1.3   Az EGSZB egyetért azzal, hogy a regionális politika az Európa 2020 stratégia megvalósításának kulcsfontosságú eszköze, ugyanis céljainak elérése jelentős mértékben a helyi és regionális szinten hozott döntésektől függ majd, ahogy ezt Johannes Hahn európai biztos is megállapította. (1)

1.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika egyik legfontosabb célkitűzésének továbbra is annak kell lennie, hogy – különösen az egyes régiók fejlettségi szintje közötti különbségek csökkentése révén, a régiók teljes uniós integrációja érdekében – szerte az Unióban elősegítse a harmonikus fejlődést, és ez a „helyes” pont, amelyre az Európai Bizottságnak hivatkoznia kell, amikor az Európa 2020 (2) stratégia keretei közötti intelligens növekedésről beszél.

1.5   Az EGSZB kedvezően értékeli és helyesli, hogy az Európai Bizottság – a források szétforgácsolása nélkül – igyekszik előmozdítani az innovációt valamennyi régióban, miközben biztosítja a komplementaritást az innováció és a K+F számára uniós, nemzeti és regionális szinten nyújtott támogatás között, azonban célszerűnek tartaná, ha a kutatást nemcsak a kohéziós politika forrásaiból, hanem minden egyéb rendelkezésre álló forrásból is finanszíroznák.

1.6   „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című európai bizottsági közlemény az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés kiegészítésének tekintendő, valamint arra történő felhívásnak, hogy indítsák el az innovációba történő befektetések felgyorsítására irányuló folyamatot, és ne várjanak a legközelebbi pénzügyi időszakra, amelyben az Európa 2020 stratégia minden bizonnyal a kohéziós alapok egyik fő prioritása lesz. (3)

1.7   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki, amiért a kohéziós politikát több részre bontják, és eltérítik attól az eredeti – a Lisszaboni Szerződés által is megerősített – célkitűzésétől, hogy a regionális egyenlőtlenségek felszámolását a szakpolitikai területeken keresztül finanszírozzák. Biztosítani kell, hogy ez a megközelítés figyelembe vegye valamennyi érintett régió és tagállam kihívásait, szükségleteit és lehetőségeit, vagyis kiindulási helyzetét, valamint hogy ne hasson károsan a kohézióra, nemcsak gazdasági, társadalmi és területi, hanem – mindenekelőtt – politikai és kulturális szempontból sem.

1.8   Az EGSZB elsődleges fontosságúnak értékeli az Európai Bizottság által javasolt kutatás- és innovációösztönző politikát; mindazonáltal ezek olyan témák, amelyek elemzésekor nagy figyelmet kell szentelni a területi sajátosságoknak. Egy termelési folyamat innovációja olyan kutatási tevékenység eredménye is lehet, amelyet az alkalmazás helyétől eltérő helyszínen végeznek, és a személyek is mások lehetnek, ezért figyelmet kell fordítani az innovatív folyamatok átültethetőségére és megismételhetőségére, valamint területi szintű elterjesztésükre is. Az EGSZB üdvözli azt a próbálkozást, hogy szinergiát hozzanak létre a kohéziós politika és az EU más politikái között, illetve javítsák az ERFA felhasználását.

1.9   Az EGSZB – az Európai Bizottság közleményével összhangban – úgy véli, hogy az intelligens növekedés célkitűzésének eléréséhez szükség van egy területi struktúrára is, amely az ágazati, körzeti, metakörzeti vagy makroregionális specifikus igényeken alapul, és összeköttetésben áll már létező és/vagy fejlesztendő kutatóintézetekkel és egyetemekkel, valamint helyi vállalkozásokkal és kommunikációs hálózatokkal, amelyek lehetővé tehetik a helyszíni beágyazódást és fejlődést, elősegítve a szakosodást és a regionális irányítást.

1.10   Az EGSZB úgy gondolja továbbá, hogy a kohéziós politikát és az Európa 2020 stratégiát meg kellene vitatni az Európai Tanács egy speciális ülésén; a kohéziós politika ugyanis nem alakulhat át az EU egyik stratégiai jelentőségű politikájából „szegény rokonná”, ugyanakkor azt sem szabad tőle várni, hogy önmagában az Európa 2020 stratégia motorja legyen.

1.11   Az Európai Bizottság e javaslatát nem szabad alkalomnak tekinteni arra, hogy egy „nemes” cél ígéretével válogatás nélkül osszák a támogatásokat a régiókban – a gazdag régiókban is –, hanem inkább a régiók közötti közös konvergencia megvalósítására kell felhasználni, annak érdekében, hogy közös mutatókon keresztül egy, a kiváló kohézióra vonatkozó európai koncepciót hangsúlyozzunk!

1.12   Ugyanígy mindenképpen szükség van annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam részt vehessen a különböző uniós programokban, valamint a különböző közösségi programok közötti szinergiák megteremtésének elősegítésében, az eljárások egyszerűsítésével és az egyes európai bizottsági főigazgatóságok, valamint az egész Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók között emelt falak ledöntésével, tudatában léve annak, hogy a közigazgatás a polgárokat, a vállalkozásokat és a közösségeket szolgálja, amelyek életét egyszerűbbé, nem pedig bonyolultabbá kell tenni.

1.13   Az EGSZB szerint az Európai Bizottság jogosan javasolja az innováció fogalmának széles körű értelmezését, amely nem korlátozódik technikai és technológiai kérdésekre. Az EGSZB ugyanakkor szívesebben látná, ha az Európai Bizottság nagyobb figyelmet fordítana arra, hogy a különböző szereplők a gyakorlatban igénybe vehessék az innovációs programokat. A kkv-k például hasznát vehetnék az innovációs programoknak, de csak némelyikük foglalkoztat kutatókat. Számos kkv innovatív jellegű ugyan, de nem használja ki az európai uniós programok keretében kínálkozó támogatási lehetőségeket, pedig e támogatásnak nagy hasznát venné. A kockázati tőkéhez való hozzájutást meg kellene könnyíteni; ezzel kapcsolatban célszerű lenne a JEREMIE program megerősítése, bár az eszköz használatát nem lenne szabad kötelezővé tenni, és biztosítani kellene, hogy a tagállamok dönthessenek a támogatásoknak, hiteleknek vagy a kettő kombinációjának az alkalmazásáról, valamint az alkalmazási területek meghatározásáról. Ezenkívül egyszerűsítésre van szükség ezen a téren.

1.14   A „hatékony partnerség” új formái – amilyen a KONSZENZUS PLATFORMJA – hasznosak lehetnek ebből a szempontból. Végigkísérhetnék az innovációs stratégiát az összes érdekelt fél – mind az állami, mind a magánpartnerek, beleértve a bankokat is – részvétele és együttműködése mellett, egyszerű, világos és hatékony szabályokkal, a projektek teljes időtartama során, meghatározva a határidőket, a felelősségi köröket és az esetleges szankciókat.

1.15   Az EGSZB úgy gondolja továbbá, hogy meg kell fordítani az Európai Bizottság jelenlegi megközelítését, amely jobban törődik a programok formális aspektusaival, mint azok tartalmával és különösen az elért eredményekkel, pedig ez a legfontosabb célkitűzés, amelyre koncentrálni kellene.

1.15.1   Célszerűbb lenne a lemaradás behozása és az innováció – e két ellentétes pólus – párhuzamos és összehangolt, a területi elemzések alapján történő támogatása.

1.16   Az EGSZB sajnálattal látja azokat a súlyos egyenlőtlenségeket, melyek nem csupán az EU régiói között, hanem az egyes tagállamokon belüli régiók között is fennállnak. Ezek az egyenlőtlenségek a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció ágazatában is jelentkeznek, rámutatva a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika megerősítésének szükségességére a 2020. év távlatában.

1.17   Az EGSZB ezzel egy időben arra is rámutat, hogy az EU tagállamainak azon új ipari országok világszinten erősödő konkurenciájával is szembe kell nézniük, melyek szintén komoly haladást érnek el a K+F és az innováció terén, sőt a csúcstechnológiákkal kapcsolatos ágazatokban már előnyre is tettek szert.

1.18   Az EGSZB ezért örömmel látja, hogy az Európa 2020 stratégiába illeszkedő „Innovatív Unió” elnevezésű kezdeményezésével, valamint az intelligens növekedésről szóló közleményével az Európai Bizottság néhány problémára összpontosítva a regionális politika szerepét hangsúlyozza, hiszen a megújulást jórészt a decentralizált intézkedések segítik elő, ez viszont nem megy segítség nélkül, hanem csak akkor, ha a támogatások, csakúgy mint a szakpolitikák, mindenhol egyformák

1.19   Az EGSZB egyetért azzal a véleménnyel, hogy ki kell használni a régiók között meglévő különbségeket, ez pedig a nemzeti, regionális és helyi szinten rendelkezésre álló valamennyi erőforrással való együttműködés egészen új formáinak a bevezetését igényli.

1.20   Az EGSZB úgy véli, hogy az innovatív munkahelyek előtérbe helyezése összhangban áll az intelligens növekedésre és az intelligens szakosítási stratégiák kidolgozására irányuló politikával. (4)„ Innovatív munkahelyek – a termelékenység és a színvonalas munkalehetőségek forrásai ” című véleményében (SC/034) az EGSZB hangsúlyozza, hogy az innovatív munkahelyek az Európa 2020 stratégia egyik kulcselemét alkotják. Az EGSZB azt javasolja, hogy az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés részeként az Európai Bizottság indítson az innovatív munkahelyekre vonatkozó kísérleti projektet.

1.21   Az EGSZB örömmel fogadja, hogy a közszféra és a szociális innováció terén az Európai Bizottság a jövő évre vonatkozóan nagyobb szabású kutatási programot tervez. Az EGSZB egyetért azzal, hogy vezessenek be innovációs eredménytáblát a közszektorban, valamint hogy ezzel összefüggésben fogadjanak el az európai szociális innovációval kapcsolatos kísérleti projekteket a szociális újítók támogatására, és a szociális innovációra vonatkozó javaslatokat az Európai Szociális Alap keretében megvalósítandó programok tekintetében. Azzal is egyetért, hogy be kell vonni a civil szervezeteket. Az ilyen kezdeményezések elősegíthetik az intelligens növekedést.

1.22   Az EGSZB támogatja az intelligens szakosodásra irányuló stratégiák kidolgozásának ötletét – ezeket a stratégiákat maguknak a régióknak és a helyi szintnek kell kialakítania, egyedi szükségleteik és fejlettségi szintjük alapján. Egyes régiókban az intelligens növekedés egyelőre az alapvető infrastruktúra – például a távközlés, az energia és a víztisztítás – kialakításából áll.

1.23   A regionális politika, különösen az európai uniós regionális finanszírozás, lényeges az intelligens növekedés megvalósításához, továbbá a nemzeti és regionális kormányok arra történő ösztönzéséhez és abban történő támogatásához is, hogy olyan, az intelligens szakosodásra irányuló stratégiákat alakítsanak ki, amelyek segítik a régiókat legfőbb erősségeik meghatározásában.

1.24   Amint az Európai Bizottság közleményében kifejti, a források korlátozott számú tevékenységre történő koncentrálása biztosítja a pénzügyi eszközök hatékonyabb, eredményesebb felhasználását, és elősegíti a magánbefektetések szintjének emelkedését, feltéve, hogy a tevékenységek és a beruházások kiemelt területeit a megfelelő helyi önkormányzatok határozzák meg, együtt gazdasági és civil társadalmi partnereikkel.

1.25   Összefoglalva, az Európa 2020 stratégia és a kohéziós politika céljai egybeesnek. A kohéziós politika egyedülálló többszintű kormányzási struktúrája révén képes pozitív ösztönzőket és segítséget nyújtani ahhoz, hogy a makroregionális, régióközi, helyi és regionális szint magáénak érezze az Európa 2020 célkitűzéseit. Megvalósításuk intézményi kerete azonban nem rendelkezik azokkal a közös pénzügyi és jogi elemekkel, amelyek – egymással kölcsönhatásban – a hatékonyság növelését eredményezhetnék.

1.25.1   Ezért célszerű lenne megerősített együttműködést kialakítani az említett célok elérése érdekében.

2.   Javaslatok

2.1   Meghatározások: az innovációnak számos meghatározása létezik. Az „Innovatív Unióra” irányuló tervben az innováció olyan változást jelent, amelynek segítségével gyorsabban és jobban tervezünk meg, alakítunk ki és hozunk létre új termékeket, ipari folyamatokat és szolgáltatásokat, illetve gyorsabban és jobban jutunk hozzá ezekhez. Olyan változásokat jelent, amelyek nyomán több munkahely jön létre, javul az emberek életminősége, továbbá környezetbarátabb és jobb társadalmak épülnek fel. Az EGSZB mindenekelőtt azért támogatja ezt a meghatározást, mert számos politikai területre terjed ki.

2.1.1   A meghatározás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az Európai Bizottság számos főigazgatóságának részt kell vennie az innováció, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában, és hogy a fejlesztéshez valamennyi uniós alapot igénybe kell venni.

2.2   A források egyesítése: az EGSZB szerint annak a célnak az eléréséhez, hogy a regionális innovációból „az EU növekedési potenciálja felszabadításának” eszköze legyen, más közösségi forrásokat is, például a KAP-ot – legalább a mezőgazdasági ágazatban végbemenő innovációt és intelligens növekedést célzó beruházások tekintetében – és az Európai Szociális Alapot is fel kell használni. Ezenkívül össze kell hangolni a közösségi pénzügyi eszközöket, illetve szinergiát kell létrehozni köztük és a nemzeti és a regionális pénzügyi eszközök között. Ezenkívül valamennyi tagállamnak teljes körűen hozzá kell férnie az EU pénzügyi eszközei nyújtotta lehetőségekhez, és egyszerűsítésre van szükség e területen.

2.3   A prioritások kiválasztása: az EGSZB szerint célszerű lenne meghatározni az innováció tipológiáit – megőrizve a regionális formákat is –, választani a programok, az érintett ágazatok (pl. fenntartható fejlődés, energia, környezetvédelem, közlekedés) és a bevonandó régiók közül, tekintetbe véve kihívásaikat, szükségleteiket és lehetőségeiket, vagyis kiindulási helyzetüket, vállalkozói kultúrájukat, a kutatás feltételeit, és a berendezések megújítására vagy a termelés átalakítására irányuló képességüket. Erősíteni kell a makrorégiók közötti kapcsolatokat, és fel kell hagyni az „ezer virág” politikájával. A prioritásokat a hatóságokkal, a magánszférával és a szervezett civil társadalommal összehangolva kell a különféle szinteken kiválasztani.

2.4   Megismerni, kommunikálni és tájékoztatni: alapvető fontosságú, hogy az érdekelt ágazatok és területek terjesszék és megosszák egymással kedvező tapasztalataikat, ezért már az Európai Bizottság programjainak megfelelő kommunikációs és tájékoztatási stratégiát kell tartalmazniuk.

2.5   Képzés: a képzési elem egy másik olyan eszköz, amely nélkülözhetetlen az ebben a közleményben meghatározott európai bizottsági célok eléréséhez. Különösen a fiatalok számára lenne nagyon hasznos az innovációs kultúra terjesztésének elősegítése. Az EGSZB szerint ezenkívül elősegítené a források felhasználását, csökkentené az igénybe nem vett költségvetési kereteket, és elkerülné a pazarlást, lehetővé téve így – a területi kormányzás támogatásával – a források optimális felhasználását.

2.6   A partnerség megszilárdítása: az EGSZB szerint azokat a programokat és projekteket kellene kiemelten kezelni, amelyeket közvetlenül a már létező kkv-szövetségek vagy kutatóközpontok dolgoznak ki, együtt a munkavállalók és a civil társadalom képviselőivel, valamint a helyi önkormányzatok részvételével. A partnerség valamennyi szinten történő szisztematikus alkalmazása rendkívül jelentős hozzáadott értéket képvisel, ezért kiemelten kellene kezelni az ezzel az eljárással kidolgozott projekteket. Ez a területi kormányzás számára is nagy segítséget jelentene.

2.7   Az eredmények értékelése: ez elengedhetetlenül szükséges, és az Európai Bizottságnak mindenképpen támogatnia kell. Ehhez ki kell dolgozni az eredmények közös értékelési rendszereit és paramétereit mind az innováció, mind pedig a kutatás tekintetében – ez az Európai Bizottság és az EU kiemelt célkitűzése. Ezenkívül azon régiók és térségek számára, amelyek nem tartják be ezeket, vagy nem használják fel a pénzeszközöket, alternatív beavatkozási formákat kell meghatároznia a tagállamoknak és/vagy az Európai Bizottságnak, amelynek irányítania kellene ezt a folyamatot.

2.8   Elő kell segíteni a köz- és a magánszféra együttműködését – egy vegyes finanszírozási rendszer révén is – a különösen fontos vagy különleges érdeklődésre számot tartó programok esetében, mind a kutatás, mind pedig az innováció területén.

2.9   A tagállamok arra történő ösztönzése, hogy – az Európai Bizottsággal és az EU-val közösen – nagyobb eltökéltséggel cselekedjenek; a többször is ismertetett okok miatt nem szabad lemondaniuk szerepükről, előnyben kell részesíteni az európai logika alapján és európai keretekben működő interregionális projekteket, az Európai Bizottságnak pedig ismét irányító szerepet kell vállalnia, többek között a kidolgozás és a végrehajtás, és legfőképpen az eredmények értékelésének szakaszában.

2.10   A támogatási és tanácsadási funkció előmozdítása: az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-knak, különösen a mikrovállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját kutatókkal és szakértőkkel, e hiány ellensúlyozása érdekében könnyen hozzá kell férniük hatékony, szükségleteiknek megfelelő támogatási és tanácsadási szolgáltatásokhoz. A képviseleti szervek tevékenységeit elősegítő politikát sürget, amelyekkel elő lehet mozdítani támogató és tanácsadó tevékenységüket, többek között regionális célkitűzésekre irányuló szerződések, valamint az ezeknél a képviseleti szerveknél létrehozandó innovációs tanácsadói állások finanszírozása révén.

2.11   A közlemény világosabbá tétele: az EGSZB szerint a közleményt a kitűzött célok vonatkozásában egyszerűbbé és világosabbá kell tenni. Fordított megközelítésre lenne szükség, amely alulról felfelé irányuló javaslatokat szorgalmaz, abban a meggyőződésben, hogy a pénznek kell követnie az elgondolásokat, és nem fordítva.

2.12   Egyszerűsítés: a minden szinten történő egyszerűsítés kiemelt célkitűzés. Folyamatosan az egyszerűsítés stratégiáját kell követni annak érdekében, hogy – egységes űrlapok kialakításával és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazásával – időt takarítsunk meg és csökkentsük a költségeket. Fel lehetne gyorsítani a kifizetéseket, és könnyebbé lehetne tenni az előfinanszírozást a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, ezenkívül össze lehetne hangolni a pénzügyi szabályokat, és az összes szervre érvényes egységes pénzügyi ellenőrzést lehetne bevezetni.

3.   Az uniós költségvetés felülvizsgálata, a kohézió és az intelligens növekedés

3.1   Az Európai Bizottság az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló közleményében hosszú fejezetet szentel a kohéziós politikának, és sokkal kevesebbet például a KAP-nak, amely még mindig a közösségi kiadások 43 %-át képviseli. A kohéziónak szentelt rész elnevezése „inkluzív növekedés”: a cím jól hangzik, de a gyakorlatban is alkalmazni kell.

3.2   Már a címek is teljességre törekszenek: a) Kohéziós politika és Európa 2020 stratégia; b) Nagyobb fokú koncentráció és koherencia; c) Közös stratégiai keret; d) Fejlesztési és beruházási partnerségi szerződés; e) A kiadások minőségének javítása. Ez utóbbi fontos célkitűzést kivéve a többinek már meg kellett volna valósulnia.

3.3   Az EGSZB pozitívan értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit és javaslatait, hogy szinergiákat hozzon létre a kohéziós politika, valamint az Unió és a tagállamok többi politikája között – beleértve néhány, az Európa 2020 stratégiában megjelölt prioritást –, de valamennyi pénzügyi forrás igénybevételét szükségesnek tartja az „intelligens növekedés” célkitűzéseinek megvalósításához.

3.4   A költségvetés felülvizsgálatának alkalmat kellene teremtenie arra, hogy összehangoljuk a kohéziós politikát, a KAP-ot és az Európa 2020 stratégiát, figyelembe véve a felülvizsgálat alatt álló stabilitási paktumot is, abból a célból, hogy ismételten átgondoljuk és újraértékeljük az európai költségvetést és az euróövezet államainak költségvetését (pl.: az oktatást és a kutatást nem lenne szabad folyó kiadásnak tekinteni).

3.5   A kkv-k támogatása kiemelt kérdés a javaslat sikere szempontjából. Ehhez a finanszírozás egyszerűsítésére és hozzáférhetőbbé tételére van szükség, többek között a hitelnyújtásra – összhangban az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata során kinyilvánított elvekkel – vagy a közvetlen innovációs finanszírozásokra vonatkozó kockázatbiztosítások révén, egy segítő és támogató politika kíséretében. Ez a kkv-k és a mikrovállalkozások szövetségeinek megszilárdításával és igénybevételével is megkönnyíthető. Biztosítani kellene, hogy megfelelő szinten a tagállamok dönthessenek a támogatásoknak, hiteleknek vagy a kettő kombinációjának az alkalmazásáról.

4.   Észrevételek

4.1   Az EGSZB pozitívnak tartja azokat a fellépéseket, amelyeket az Európai Bizottság a célkitűzések elérésének támogatása érdekében tervez, különösen, ami az elért eredményekkel kapcsolatos elemzéseket és tájékoztatást, valamint az innováció iránt elkötelezett kkv-knak biztosított kockázati tőkét és garanciákat illeti. A kkv-k és a mikrovállalkozások számára helyzetüknek megfelelő pénzügyi támogatás állna rendelkezésre.

4.2   Az Európai Bizottság közleményében megjelölt 5 intelligens szakosodási terület meglehetősen általánosnak tűnik, egymástól nagyon különböző ágazatokhoz és területekhez tartozik, nem a régiók jellegzetességei alapján került meghatározásra, nem veszi tekintetbe a közösségi beavatkozás más területein (versenypolitika, mezőgazdaság, belső piac, környezetvédelem és energia, oktatás stb.) vagy más közösségi programokban tervezett innovációt ösztönző politikákból eredő lehetséges szinergiákat; például a szociális gazdaságot meg sem említik. Azt sem tervezik, hogy a szociális partnerek vagy a szervezett civil társadalom más szereplői részt vehetnének az intelligens szakosodással kapcsolatos politikák meghatározásában és alkalmazásában.

4.3   Semmilyen utalás nincs arra az igényre, hogy az innovációs közösségi kezdeményezést összehangolják azon tagállamok innovációs politikáival, amelyek több forrással rendelkeznek, és már meghatároztak és elindítottak kutatási programokat és beavatkozásokat azokban az ágazatokban, amelyekben a K+F tevékenységeket fokozni kell. Hasonlóképpen csak kevés elemzés készült arról, hogy milyen okoknál fogva akadályozták meg – vagy legalábbis nem engedélyezték – az alapok igénybevételét, holott ez a legsúlyosabb kérdés. Pedig tudjuk, hogy az Európai Bizottság nem fukarkodik az elemzésekkel!

4.4   Ugyanakkor az Európai Bizottság főként a legjobb adottságú régiók iránt mutat érdeklődést, amikor például arról ír, hogy egyes régiók világszinten versenyképesek, míg mások e szint eléréséért küzdenek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy egyes régiók teljesen lemaradtak volna. Az egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében úgy kell megszervezni a regionális politikát, hogy annak fő célja egyre inkább a gyengébb régiók fejlődése legyen, ahogyan a kohéziós politika egésze is pontosan ezt a célkitűzést követi.

4.5   Az EGSZB mindenesetre aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU gazdag és szegény régióit egymástól elválasztó szakadék egyre mélyül, valamint, hogy az EU gazdaságilag leggyengébb országai egyben a kutatás-fejlesztés és innováció terén is a legelmaradottabbak; ugyanakkor rámutat, hogy az új eredménytábla tanulsága szerint a legelmaradottabb országok és régiók számára a legnagyobb növekedési lehetőségeket a kutatás-fejlesztés rejti magában.

4.6   Ebben a vonatkozásban az Európai Bizottság és az egyes tagállamok közötti együttműködésre van szükség a K+F és innovációs politika oly módon történő terjesztése érdekében, hogy a tagállamok gazdag régiói ne legyenek az összes forrás egyedüli letéteményesei, ami nemzeti szinten további elosztási torzulásokat vonna maga után.

4.7   A közlemény előkészíti a terepet ahhoz, hogy a kutatást szolgáló különböző műszaki eszközöket szélesebb körben használják fel az innováció támogatása érdekében. Itt alacsony kamatú hitelek, hitelgarancia és kockázati tőkebiztosítás jöhet szóba. Az EBB-csoport szintén egyike azon szerveknek, melyeknek különösen a kkv-k érdekét szolgáló többletforrásokban kellene részesülniük.

---

(1)  Ez a kijelentés akkor hangzott el, amikor a biztos januárban bemutatta „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című közleményt – amelyet „intelligens növekedésként” is kell értelmezni.

(2)  COM(2010) 553 végleges.

(3)  Uo.

(4)  Dániából származó közelmúltbeli jelentésekből az derül ki, hogy a kórházak növelték hatékonyságukat – több műtétet végeznek –, ugyanakkor az alkalmazottak elégedettebbek munkájukkal a költségvetési keretek megnyirbálása és a létszámcsökkentések ellenére is. Változtak a munkamódszerek, bizonyos esetekben az orvosok nem vállalhatnak másodállást, a betegek ellátása pedig javul. A jelentések arra utalnak, hogy a betegek is elégedettebbek (a következtetés nem az, hogy egyszerűen csökkenteni kell a költségvetési kereteket. A munkamódszerek és a munkaszervezés megváltoztatására is szükség van.).

---